400

Minket gyakran az EU ró:

Korrupció! Gáz gazdaság!

Most pediglen húz odvas ág:

Négyszáz forint egy euró!

Tényleg lesz még öt-hatszáz is?!

Osztogatás mind hiába?!

Szegény forint igen kába,

Most zajlik a pofonfázis…

Ám a helyén van a rezsim,

Vasmarokkal áll a vártán,

S szebb jövőre joggal vár tán…

Fő, hogy csökkenjen a rezsim!

Fejjük meg az EU-marhát!

Száj zár, oszt’ tejeljen money-t!

Minden csodás, amíg van itt

Olcsó benzin s csirkefarhát!

(csodavárótánc!)

„Bár az unió fizetőeszköze négyszázszorosa a miénknek, az unió területe csak negyvenöt és félszerese, vagyis relatíve nagyhatalom vagyunk! Ha az olimpiai aranyérmeket és az egy főre jutó Nobel-díjasokat nézzük, akkor a fasorban sincsenek! Nem is baj, hogy ilyen messze vannak tőlünk, mert még konfliktusba keverednének az oroszokkal, akik viszont már a spájzban vannak, és onnan lopkodják a megromlott csirkefarhát készleteinket!” /Rubelbarát Rozsomák, a Marxista Leninista Monetárminisztérium (MLM) közpénzügyi tótumfaktuma/

„Mindenki nyugodjon meg, minden rendben, csupán terheléses támadás érte a forintot! Valakik piaci alapon akartak vásárolni vele! Ez veszélyes!” /Cserekereskedelem Csomellák, a Feudalista Alaptermékeket Értékcsereberélő Központ (FAÉK) egyszerű embere/

„Ne kezdjetek újabb tarhát,

Minek nektek ingyen farhát?!”

/EU/

„Csodálatos ez az A B B A ölelkező rímszerkezet! Ezt a guglival rögvest lefordítjuk valami aktuális világnyelre és megzenésítjük! Már meg is van a 2022-es év szerelmes világslágere!” /ABBA együttes/

„A 400 az túl sok! Ha annyian lennénk, a gyáva perzsák meg se mernének támadni minket! Ha meg mégis, akkor nem győznénk elcipelni a bezsákolt tetemeiket a csatatérről! Ahogy a minket megéneklő költő mondaná:

          Nehezek a perzsák,

          400 kiló per zsák!

/Leónidász, a spártaiak hős vezére/

„Csodavárótánc?! Még mit nem! Az uniós fejősteh… ööö… pályázati közbeszerzésből frissen felújított vasúti csilivili csoda várónkban tilos a tánc, mert a járólap helyett okosba’ megvett olcsó anyaghibás falicsempe össze-vissza töredezne! Majd a megválasztott országgyűlési képviselő urunk táncol helyettünk is a véletlenül szintén épp most felújított kastélyában, ahol gyönyörűek a járólapok és fantasztikusan van összeillesztve a négyszáz szoros fúga! Mi, hogy az euró közben négyszázszoros?! Kit érdekel?! Különben se terjesszen itt rémhíreket, mert sínbe tetetem a lábát, amikor jön a pesti gyors!” /Dízel Dezső, a Kistelepülési Okosba’ Közbeszerző Intézet (KOKI) sallerügyi főelőadója/

„A pulzusát a világ ujjbegyére támasztó költő ismét rezonanciába került a történésekkel. Úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, és bár nem kellett volna, ő mégis megtette. Ez különbözteti meg az öntörvényű géniuszt a normális átlagemberektől, akik önnön földhözragadtságuk foglyaiként nem próbálják magukat saját hajuknál fogva az égbe emelni és onnan mannaként permetezve hirdetni az igét és egyéb szófajokat, hanem mélyet sóhajtva elfogadják a gravitációt és birkaként robotolva tolják a forintot a 800-as álomhatár felé félúton. A költő ölelkező rímei a csuka fogta róka, azaz a munka frontján keményen harcoló kisember kitaposott cipője és eme cipőbe hányt csirkefarhátas répafőzelék kölcsönös egymásra utaltságának szimbólumai. Vegyék, vigyék, olvassák! Ezúttal nem négyet egy százasért, hanem egyet négyszázért!” /Zsindely Zsugorné Mélyalapi Majolika, a Megvető kiadó téglakötésű ponyvaverses köteteinek és költőinek gondozója/

„Mára már 400 euró a forint? Kit érdekel? Nem foglalkozom a hamis mammonnal! Mi, hogy pont fordítva van? Tnirof a órue 004 rám arám?! Jaj, de jó, tudok nyelveken szólni! Végre!” /Pünkösdi Pemete, karizmatikus keresztény/

„Sok országban tettek már olyat, pl. Romániában, hogy levágtak 3 nullát a pénzekről, és ami pl. addig 1000 (régi) lej volt, az 1 (új) lej lett. Lehet, hogy mi, magyarok is erre játszunk az euróval. Akkor vezetjük be, ha 1000 Ft-ot ér, hogy csak le kelljen vágni 3 nullát a végéről... Már 400-nál vagyunk, hajrá!” /M. András, a költő legállandóbb és leghelyiértékesebb kommentelője/

„Lenullázott lejt apálya

Ment dagálytól? Lejt a pálya?

Példánk lőn alvégi román,

S új forint nő régi román?”

/Nem András, a költő legideiglenesebb és leghelyiértéktelenebb kommetelője/

„Drága M. úr, maga ugye nem politikai kampánytanácsadó? Vagy csak keveri az osztogatást a fosztogatással? Az mindenesetre fontos, hogy dupla nullát ne kelljen levágni sehol, mert egyrészt már így is kevés a köztéri illemhely, másrészt a jól hangzó 007-es ügynökből is csak egy sima hetes lesz, amiből tizenkettő egy tucat minden általános iskolában! Mit akar M. úr, üres mozikat és túlcsorduló budikat?!” /Sárdna M., M. András antitézise/

„Mi ez az elmevákuumot okozó szellemi búvárszivattyú?! Nem elég, hogy a forintbedőlés miatt le kell mondanom Nemzetközi Fejleordító Konferencián való részvételemet, ahol egyszerre négyszáz médiaceleb fejét ordíthattam volna le hajastól négyszáz decibellel, erre még ez az elmeroggyant egysejtű is idepetézik egy rímromhalmazt! Ne lássam a félmeztelen Putyin elvtársat rozmárháton lovagolva éhes csukcsföldi jegesmedvék elől menekülni, ha anyám emlékének tett ígéretem ellenére, most nem üvöltöm habzó szájjal káromkodva Frady Endrére, hogy ……… (PERCEKIG TARTÓ FÜLSÜKETÍTŐ FÜTTYSZÓ!!!)” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A pénz a legértelmetlenebb dolog a világon. Én megfizethetetlen vagyok, ami nem én, az pedig teljesen értéktelen. Minden másra ott a Mastercard.” /Chuck Norris/

Harc mindenki ellen

Nemzettesten fognyom vérez,
Marcangol idegen agyar,
Nagy háborút simán ér ez,
Íjat rántson, aki magyar!

Nem kell nekünk EU zseton,
Népünk anélkül is elvan!
Kemények vagyunk, mint beton!
Milyen szükségletek?! Tell one!

Húzzanak el piréz bankok,
Tolvajtól pénzt dunna menti!
Taurus kell nem a Hankook,
Létünk Tisza- s Dunamenti!

Parton harcra kész vagy száz ló,
Habokat egy sereg küsz szel,
Uszonyukban harci zászló:
„Megállítunk kutya Brüsszel!”

Közben Lajtán túlról, ahol
Hökkenten néz ránk a Nyugat,
Jól telt német juhász csahol:
„Hun eb nem harap, csak ugat.”

„Na, akkor ennek fussunk neki újra... Első versszak utolsó sor, 3. vsz: 3 sor maradhat, többi kuka. Ez még kegyelem kettes se sajnos, majd a pót ZH-n....” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Sok mindent nem értek, és ebből csak pár tucat dologért okolható fenti húszsoros. Az hozzávetőleg megállapíthatónak tűnik, hogy a Zalkotó ezúttal a Zaktuálpropaganda egyes homályosabbnak látszó vívmányainak megvilágítására vállalkozik piréz gyártmányú remegéskompenzátorral felszerelt kivehető ajtós kamera obszkúrája segítségével. Aki ebből nem érti, az fordítsa vissza pirézre!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a nemzettestidegenszívű kozmopolita klapancia?! Mi ez a szabadságharci szellemet alááskálódó liberálbolsevik aknamunka?! Ebugatta civilje, most belehajolt a pofonládába! Hé, ne ütlegelje már a fogsorával az ideológiai gumibotomat, mert még el találja harapni, oszt’ vetetek magával egy újat!” /Csávás Kálmán izomnagy, a Poétákat Okszerűen Fejbe Agyaló Belbiztonsági Egylet (POFABE) főintendánsa/

„Szentigaza van Költő úr! Már a nagyanyám is a párnacihába rejtette a megtakarított pénzét! Bankok? Inflaizé? Kamat? Kapitalista huncutságok mind! Az a tiéd, amit megeszel, az marad meg, amit a dunnádba dugsz! Éljen az ősmagyar hagyomány!” /özv. Nyereg Alattiné Puhított Husika, nyugdíjas guzsalyozó/

„Hé, költő úr, maga levelezőn tanult dél-koreaiul?! Nem tudja, hogy a Hankook kiejtve nem hankok, hanem hénku, he?! Ráadásul mi nem is hanyatló Nyugat vagyunk, hanem felfénylő Kelet, az ősmagyar Taurust meg már rég privatizálta a francia Michelin, úgyhogy maga fordítva ül a hintalovon! Magának egy négy évszakos gumiszobában lenne a helye! Idióta!” /Kim Nem Ül, szöuli autógumi díler/

„Micheline si les investisseurs,
On n'a jamais un pneu crevé! -
- ahogy mi művelt franciák mondjuk, ami az önök primitív nyelvén valahogy így hangzik:
Michelinbe, ha befektet,
Soha sem kap defektet!”
Fúj, micsoda barbár hangzásvilág! Mekegő előemberek!”
/Dr. Jean-Petit Imbécile, a Párizsi Uniós Kutató Intézet (PUKI) nyelvész adjunktusa/

„Nonono, költő úr, nonono! Ez politikailag veszélyes! Ezt a verset én mint az engedélyezési lánc csúcsragadozója mindenestől betiltom! Magát meg ki! A világegyetemről! NEM ENG.! Doktor Kotáááász! Tegye a kötelességét!” /Kihaénnem Kund, a Bajkeverő Alkotókat Lojalitásra Tanító Alapítvány (BALTA) legfőbb főcenzora/

„Mi ez a pusztító nemzettudathasadás?! Mi ez cseppfolyós abszolút nullaság?! Bár ebben az elmeroggyanatban több folyó neve is szerepel, Frady Endre és költészete csak extrém hidegben lehetne folyadék, hiszen normál körülmények között egyszerűen csak gáz.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset olvasva úgy tűnik, hogy a magyarok olyasfajta őstől származnak, akit valamiért úgy rúgtam fejbe, hogy csak az agya haljon meg, ő nem.” /Chuck Norris/

Brexit

Britek elhagyják az EU-t!
Hová vezet nekik e út?
Meddig zuhanhat még a font,
S mikor ver majd újra plafont?

Szürkül Monty Python-i Grál?
Sok-sok magyar hazamigrál?
CBA lesz Tesco helyett,
S the cow nem ad szabvány tejet?

Magyarország ugye marad?
Vagy kilépünk s jön új Arad,
Rigómező, Mohács, Muhi,
Megint vesztes csihi-puhi?

Honnan dőlne ránk a zseton,
S stadionokba a beton?
Miből lenne kaja-pia,
S megalomán olimpia?

EU kell, mint falat kenyér,
Nélkülük minket csak genny ér:
Jön az orosz medve s benyel!
Jaj, ne múlj lokális menny el!

Hogyha nálunk is lesz brexit,
Akkor nem marad sok steksz itt!
Bár… mindegy is, hat-e e jel,
Népnek e hon úgyse tejel.

Már hogyne tejelne e hon a népnek?! Én is a nép része vagyok és rendelkezésemre áll a kiváló magánrendelői szakellátás, van egyre bővülő kertes-uszodás kacsalábon forgó villám és minden évben nyaralhatok a Bahamákon, pedig én háztartásbeli vagyok és csak az uram fizetéséből élünk! Magyarország jobban teljesít!” /Mélyzseb Menyhértné Pálazacica Paula, háztartásbeli műkörmös/

„Jaj, Paulina, tartsd a szád! Miattad most teljesen át kell írnom a vagyonnyilatkozatomat!” /Mélyzseb Menyhért, országgyűlési képviselő és a Céltámogatás Uniós Népektől Alapítványi Magán Intézet (CUNAMI) EU-pénzcsap ügyi szakértője/

„Van jó szakmánk, tudunk angolul és a volt brit birodalom minden táján tárt karokkal fogadnak minket! Miért migrálnánk haza?!” /sok-sok magyar/

Politizálunk, költő elvtárs, politizálgatunk?! És ha én ezzel a gumibotnak látszó érvrendszerrel a kezemben nyomatékosan óva intem, hogy eszébe ne jusson?! Vagy üssem meg a másik bokáját is?! Ugye, hogy jobban jár, ha visszatalál az európai keresztény értékrendhez?!” /Csávás Kálmán fő s/s, az Ájtatos Manókká Egyelt Nép (ÁMEN) félcivil szervezet ideológiai ökle/

„Brumm-brumm! Brit oroszlán kiválni, Európa gyenge lenni, én megenni egész EU reggelire, lenni ócseny harasó! Magyarka igyi szudá! Hamm! Brumm! Böff!” /az orosz medve/

„Nem kell félni a medvéktől! Én is addig püföltettem magam eggyel, míg ki nem verte végre belőlem az Oscar-díjat! Előtte évekig csak vajúdtam vele. Mármint az Oscarral és nem a medvével.” /Leonardo DiCaprio, filmszínész/

„Jaj, ne emberkedj Leó, az csak egy műmedve volt! Különben már halott lennél, te bájgúnár!” /Alejandro González Iñárritu, mexikói filmrendező/

„Jaj nekem! Most, hogy ki kell lépnünk az Unióból, a magyarok már nem rólam fogják elnevezni legnagyobb gazdasági sikerüket, az Erzsébet utalványt!” /II. Erzsébet, angol királynő/

„Stupid poet, what’s your problem with my milk?! I’ll kick you over the ocean!” /the cow/

„Tanárnő kérem, akkor az angol kettesem már nem számít bele az év végi átlagomba, ugye?” /Szemes Szilárd, szemtelen kölök/

„Te jó ég, nem elég, hogy a suttyó britek bedöntötték anyám megtakarított fontszámláját, ráadásul nekem munkaköri kötelességből még ezen a zsigeri rímgennyezésen is végig kell öklendeznem magam! Anyám most indult a bankba, hogy rubelszámlára tegye a pénzét, úgyhogy gyorsan muszáj lesz névtelenül odatelefonálnom, hogy elintézzek egy bombariadót! Frady Endre meg mikor lép már ki az EU-ból és iratkozik ki végleg a Világegyetemről?! Aznap pezsgőt fogok bontani! Szovjetszkoje Igrisztojét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hé, ti britek, ha Texasba jöttök, be kell tartsátok a törvényeimet! Ha nem, akkor hibernállak benneteket a kardió kocogásom menetszelével!” /Chuck Norris/

Deus ex machina

Sötét felhők alatt ülök
szemem száraz könnytől véres,
bőgök, mint egy törött tülök:
Víkend, ha jő, eső mér’ es?!

Napos égbolt mér’ nem kékül,
Természet szép száraz rétet
mér’ nem terít terítékül?!
Tavaszvég tán lépést vétett?

Nem! E gaz ég gonosz EU-s
ármány s Unió bár pikkel
ránk, a Nap majd a’la Deus
ex machina sütik (ik-kel)!

A magyar ég megint szép lesz,
Mail tó fakad jó hírével!
Együtt ordítja a nép: Yes!
S hét ágra sütött fa ével.

„Ez az! Végre valaki ki meri mondani, hogy a rossz idő is az idegenszívű EU Magyarország elleni merénylete! Lépjünk ki Európából és vegyük gazdasági blokád alá! Ne kapjanak egy fia Túró Rudit se! Szárazföldi csapatainkkal szorítsuk be őket az óceánba! Mindent vissza! Trianon monnyonle! Újra 33 tenger mossa a partjainkat! A magyar Nap igenis ik-kel süssönik! Tánc!” /Vérgőzössy Álmos, traktoros és a Szittya Szócső hetilap előfizetője/

„A Deus ex machina cím annyiban igaz, hogy az Úr már-már gépiesen nyúl le és emeli ki Frady Endrét a kaszával-kapával felszerelt olvasótábor egyre szorosabbra fonódó gyűrűjéből. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsem, a hét ágra sütött évelő fa képe az egész XXI. század legrosszabb záró sora lesz, amely a már addig is a sárgaföldi ásóbéka feneke alatt masírozó művet mélyen maga alá rántja és táncol a romokon. A korszerűtlen költő felett régen elszállt már Damoklész vasfoga. És még az a nyavalyás Nap is sütik!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Miért kellene ahhoz isteni beavatkozás, hogy az ember lefejeljen pár felhőt és rávegye a Napot, hogy süssönik?! Ez sima Chuck ex machina!” /Chuck Norris/

„Költő úr! Hát nem tudja, hogy a májusi eső aranyat ér?!” /Borona Béla, földműves/

„Nem mind arany, ami fénylik.” /Flaszter Flórián, urbánus fék és ellensúly/

„Már látom a fényt az alagút végén. Mindjárt beérünk.” /Dr. Pesszim Istók, ortodox közgazdász/

„Kinek korán kell, aranyeret nyer.” /Dr. Sérv Sebő, népies urológus/

„A költő végtelen optimizmusának még a reménytelenül letargikus pesszimizmusa sem képes határt szabni. A határok korszerűtlenek, deresek és az őket visszasíró betyárok is javában őszülnek már. A fensőbb beavatkozásra érkező napsütike és a hét ágra sült fa évelése olyan elementáris lájfjesszelést, azaz életigenlést robbant az arcunkba, melynek hatására hasast ugrunk a katarzistenger habtól csillogó hullámaiba. Fentről ekkor leragyogik a Nap és csuklanak cetek!” /Titanic Auróra, fedélzeti költő és bálnazsírdíler/