Mikó' mellik

Halogatunk, élegetünk,
Örülünk, ha nincsen tetűnk,
Csak tetűnk a fejünk felett,
Mit a rozsda majdnem felett.

Nem is felett, hanem megett,
Itt az isten háta megett,
Ahun sírva vígadásunk
Közepette árkot ásunk.

Egyszerűek vagyunk, népik,
Balsors akit régen tépik,
S nyavalygunk, hogy Mohács, Arad…
Oszt’ minden csak tök úgy marad.

Habsburg-orosz-török-tatár…
Deres már sok régi csatár,
Sőt a számuk addig apadt,
Míg kihalt az Aranycsapat.

Hol sírjaik domborulnak,
Nyoma sincs már hízott nyúlnak.
Amely’knek még bírta lába,
Kiemigrált Jurópába.

Honi Túró Rudi evés
Miatt vagyunk még, e kevés
Itt, hol élni s halni kellik.
Élni? Halni? Mikó’ mellik.

„Heeej, költő úr, ez aztán az édesbús sírva vigadás! Seeej, Levédia, Baskíria, tyűű, Attila aranykoporsója, heeej, szkíta őshaza, tejjel-mézzel folyó Kárpát-medence, ahun hungarikum a hun! De jaj, már csak nyög Mátyás bús hada és a régi dicsőségünket is megkéselték az éji homályban! Haj, Petőfi Barguzinban, jaj, Jókai bablevesben! Vesszen Trianon! Éljen a nyereg alatt puhított Túró Rudi! Bólints Tibi, bólints Tibi! Bort ide, még bort! Brühühü…” /Szittya Szomor, számszeríjkészítő és Nyíl Tibi rajongó/

„Tisztelt Szittya úr! A Magyar Tudományos Akadémia megfellebbezhetetlen véleménye szerint az, hogy magyar és külföldi irodalmárok, történészek, antropológusok és egyéb szobatudósok tucatjainak vizsgálata megállapította, hogy a barguzini temetőben fellelt csontváz minden kétséget kizáróan Petőfi Sándoré, még korántsem jelenti azt, hogy fent nevezett finnugor költő ténylegesen Barguzinban van eltemetve, így DNS vizsgálatának és hamvai hazahozatalának engedélyezése tudománytalansága folytán okafogyott fantazmagória.” /Dr. Wasserkopf Winnetou, az MTA Túró Rudi Pöttyösítési és Holt Költők Távoltartási Bizottságának elnöke/

Jaj, már megint feladtak egy verset, hogy olvassuk el holnapra! Ej, ráérek arra még! Előbb facebookozok és viberezek egy kicsit!” /Pató Palika, 6.c. osztályos tanuló/

„Anyám szerint Buzánszky inkább kopasz volt, mint deres, és hátvéd lévén nem is csatárral halt ki az Aranycsapat, de ez legyen a legnagyobb gondom! Ennek a versnek a legeslegfőbb baja maga a vers! A puszta létezése! Anyám szerint, ha nem létezne a puszta, nem lenne csikós és gulyás se, és nem jönnének hozzánk azok a tüchtig németek autógyárakat építeni. O, mein Gott! És mindez egy olyan vers miatt, ami, ha eltekintenénk mindattól, ami rossz benne, akkor se lenne jó, csak egy nagy büdös nulla! Frady Endre klapanciái hol rührettenetesek, hol pedig gennyganyésak. Mikó’ mellik.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a magasból rám vetette magát egy Dugovics Titusz nevű, utólag kitalált legendás ősmagyar vitéz, hogy elorozza a Túró Rudimat, de röptében úgy rúgtam vissza a várba, hogy a túloldalon egy zászlós törököt magával sodorva zuhant a mélybe. Lehet, hogy a történet kitalált, de a pöttyös az igazi!” /Chuck Norris, a gourmand/

Deus ex machina

Sötét felhők alatt ülök
szemem száraz könnytől véres,
bőgök, mint egy törött tülök:
Víkend, ha jő, eső mér’ es?!

Napos égbolt mér’ nem kékül,
Természet szép száraz rétet
mér’ nem terít terítékül?!
Tavaszvég tán lépést vétett?

Nem! E gaz ég gonosz EU-s
ármány s Unió bár pikkel
ránk, a Nap majd a’la Deus
ex machina sütik (ik-kel)!

A magyar ég megint szép lesz,
Mail tó fakad jó hírével!
Együtt ordítja a nép: Yes!
S hét ágra sütött fa ével.

„Ez az! Végre valaki ki meri mondani, hogy a rossz idő is az idegenszívű EU Magyarország elleni merénylete! Lépjünk ki Európából és vegyük gazdasági blokád alá! Ne kapjanak egy fia Túró Rudit se! Szárazföldi csapatainkkal szorítsuk be őket az óceánba! Mindent vissza! Trianon monnyonle! Újra 33 tenger mossa a partjainkat! A magyar Nap igenis ik-kel süssönik! Tánc!” /Vérgőzössy Álmos, traktoros és a Szittya Szócső hetilap előfizetője/

„A Deus ex machina cím annyiban igaz, hogy az Úr már-már gépiesen nyúl le és emeli ki Frady Endrét a kaszával-kapával felszerelt olvasótábor egyre szorosabbra fonódó gyűrűjéből. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsem, a hét ágra sütött évelő fa képe az egész XXI. század legrosszabb záró sora lesz, amely a már addig is a sárgaföldi ásóbéka feneke alatt masírozó művet mélyen maga alá rántja és táncol a romokon. A korszerűtlen költő felett régen elszállt már Damoklész vasfoga. És még az a nyavalyás Nap is sütik!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Miért kellene ahhoz isteni beavatkozás, hogy az ember lefejeljen pár felhőt és rávegye a Napot, hogy süssönik?! Ez sima Chuck ex machina!” /Chuck Norris/

„Költő úr! Hát nem tudja, hogy a májusi eső aranyat ér?!” /Borona Béla, földműves/

„Nem mind arany, ami fénylik.” /Flaszter Flórián, urbánus fék és ellensúly/

„Már látom a fényt az alagút végén. Mindjárt beérünk.” /Dr. Pesszim Istók, ortodox közgazdász/

„Kinek korán kell, aranyeret nyer.” /Dr. Sérv Sebő, népies urológus/

„A költő végtelen optimizmusának még a reménytelenül letargikus pesszimizmusa sem képes határt szabni. A határok korszerűtlenek, deresek és az őket visszasíró betyárok is javában őszülnek már. A fensőbb beavatkozásra érkező napsütike és a hét ágra sült fa évelése olyan elementáris lájfjesszelést, azaz életigenlést robbant az arcunkba, melynek hatására hasast ugrunk a katarzistenger habtól csillogó hullámaiba. Fentről ekkor leragyogik a Nap és csuklanak cetek!” /Titanic Auróra, fedélzeti költő és bálnazsírdíler/

Óraállítás

Órát állít Európa:
Gall artista, ukrán pópa,
Dél-dán éjszakai halőr
(Ha nincs orvhorgászi malőr)
Nem oly korán kelő rigó,
Lenn a csizmán minden digó,
Fenn litvánok, lettek, észtek,
Magyar nép és az egész TEK,
Német juhász, orosz agár,
Román illatboltban szag ár,
Norvég dalnok, spanyol fagyis,
Kicsi portugál és nagy is,
Aranyalmán minden karát,
Badacsonyi szürkebarát,
Győrben gyártott zacskós Negró,
Szerbia és Montenegró,
Milka tehén, Boci csoki,
Spa-ban gyógyfürdőző Rocky,
-magos tyúk, mely ír és kender-
Most vasárnap tovább szender-
-eghet.

„Szendereghetnénk, ha nem volna nyolc gyerekünk, akiket valahogy sosem lehet beprogramozni semmiféle hétvégi tovább alvásra!” /Nyúl Béláné Szapora Szeréna, magyar anya/

„Monsieur Rocky jól választott, hogy szülővárosomban Spa-ban regenerálja túlhajszolt izomzatát. Megnyugtathatom mon ami, ha ott tartózkodása idején véletlenül gyilkosság áldozatává válik, okvetlenül kinyomozom és rendőrkézre adom az elkövetőt. Utána pedig a jól végzett munka jutalmaként én magam is veszek egy forró gyógyfürdőt. Csak el ne felejtsek előtte egy órával tovább aludni!” /Hercule Poirot, belga nyomozó zseni/

„Mi sosem alszunk, mert Damoklész karjaként mindig felettünk lebzsel a lábát mindenhová betevő ellenség kezének a rémképe! Az ördög sosem alszik egy órával többet!” /Csávás Kálmán, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főtörzsőrmestere/

„Negró és Montenegró?! Ez még a ragrímnél is rosszabb! Ez ugyanaz a fekete szó külföldiül megismételve! Ez nonszensz! Jobb helyeken ilyen esetben egy költő ’Mea klumpa, mea maxima klumpa!’ kiáltással hamuban sült fapapucsot szór a fejére és a tízméteres trambulinról fejest ugrik egy bögre tűzforró medvecukorba!” /Jeti Jenőné Blanco Blanka, a Hóhatár Kiadó olvasószerkesztője/

„Mi ez a szirupos Európa bedekker?! Mi ez a viccesre erőltetett kínrímgyártósor?! Mi ez az informatív semmit mondásba csavart fülsértő plázacica miákolás?! Fiatalkoromban az adásszünetekben az NDK televízió váratlanul ránk törő zenés ajándékkosara tudott csak ennyire bűzlő médiaszemetet hányni a nappalinkba. Ne lássam anyámat Karel Gott mintás kombinében lambadázni, ha most kétszázhúsz feletti vérnyomással ideiglenesen el nem hagyom a valóságot! Ááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, de jó! Így kényelmesen megnézhetem a szombat esti Barcelona – Real Madrid meccset is és mégsem kések el a saját magam által celebrált vasárnapi miséről! Hola Messi! El Clasico, Dio Mio!” /Ferenc pápa/

„Nem csak Európában van óraállítás, guminyúl! Én persze nem az órát állítom át, hanem az időt rúgom arrébb.” /Chuck Norris/