Óraállító dal

Miben hasonlít majd Berlin,

Párizs, Budapest és Prága?

Tekernek az óra-verklin,

Mert a múló idő drága!

Hajnal kettő lesz, még setét,

Fontos, ami pontos: három

Legyen seperc; nem mű e tét!

Eme tettet alig várom!

     refr.:

     Hallod édes párom,

     Kettő helyett három,

     Idősávunk máris

     Télis helyett nyáris!

Állítás vásárnap leszesz,

Bajban lőn, ki borát issza!

Torkodon ne csússzék le szesz,

Hogy előre menj, ne vissza!

     refr.:

     Hallod édes párom,

     Kettő helyett három,

     Idősávunk máris

     Télis helyett nyáris!

„Minek állítsak előre órát csak azért, hogy egy fél év múlva meg visszaállítsam?! Legfeljebb most pár hónapig mindenhonnan elkések! Ej, ráérek arra még! Én különben is csak egy órával leszek lemaradva a világtól, míg Magyarország sujtásos évtizedekkel!” /vitéz Kismutatóssy Nagymutatós Patópál, Etelköz vármegye főispánja/

„Akinek nincs önmagától átálló órája, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, mindigmindenminiszter/

„Mit állítunk? Alanyi költészet állítmányi remeke. Elannyira, hogy kutyát nem zavarja, ha a leszesz (leszel), meg a lőn (lett) nem passzol tökélesen, hisz a költő már nem aktív focista, ami volt, elmúlt, az órát meg mostanság előre állítjuk, nem hátra. Ká (nem az ügynök, hanem a kígyó) szerint viszont csakis a múlton érdemes töprengeni, mert ami volt, az lesz is, és ami van, az nem más, mint egy régesrégi, elfelejtett esztendő.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Úúúúú... humán kolléga! Ezek a régi jó bölcsészkari párlatok a vízipipához, amelyek hómofiszban segítik az ellazulást és kommentelés közben is odateszik a piapultra piedesztálra a pszichedeliát!” /F. Endre, költőgigász/

„Mindig szívesen segítek, ha a szellem mezején kell bekeríteni legelőt... de azért ne hívj 0 óra kettő perckor!” /F. Péter, k. m. f./

„Csak remélni tudom, hogy álmomban ritkán fonálom tele a kommentszekciómat.” /F. Endre, aki humán kollégát 0 óra kettő perckor kelt, mint fent/

„ - Magyarország előre megy, nem hátra! - Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

Bízzunk benne, az időt nehéz visszapörgetni!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas időutazó/

„Ház úr, ez bár más kávéház,

Állambá’ tán nem ÁVH-z,

Sújtó ökle pár vármegye;

Fusson, kalapját már vegye!

De ne hátra, legelőre,

Ki a stájer legelőre!”

/Habsburgerking Hóbelevancz, a Ház Mentő Csapat (HMCS) hadtápfőnöke/

„Stájerország, aminek Graz a fővárosa?! Mire célozgat, brüsszelita bérrettegő, széllelbélelt trónszékelő Habsburgerking elvtárs?! Maga már ne foglalkozzon órákkal, mert a percei meg vannak ám számlálva!” /Csávás Kálmán vezéróranagy, az Osztrák Császármorzsákat Megrendszabályozó Állami Nyűgnökség (OCSMÁNY) sepercembere/

„Jó lesz az óraátállítás, egy órával tovább lesz világos, lehet szabadtéri társasjátékozást szervezni. Szervezek is jövő szerdára.” /M. András, a költő legállandóbb és legvilágoskedvelőbb kommentelője/

Világos, eM úr?! Világos?! Világosnál le kell tenni a fegyvert! Hogy fogunk így harcolni a délutáni sötétség ellen?! Maga nem tudta, hogy a jövő szerda a dán patikusok világnapja?! Ahogy a méltán elfeledett skandináv költőnő, Lærke Kardkikaard írta halála utáni első kedden egy gyógyszertár előtti sor mellett fekve:

     Ez a remek dán szer

     Megérkezik szerdán.

Eme művén kívül szerencsére csak a madárral lövöldöző társasjátékos műve maradt ránk, de reméljük előbb-utóbb az is elmúlik:

     Madárlövő társasjáték

     Kelléke a játék sas tár.

A költőnő jelenleg is ott oszlik, ahol elhagyta magát. Valaki bűzlik Dániában.” /Helsingøri Hamletné Kappan Hága, az Össznépi Dán Értelemzavarást Mumifikáló Alapítvány (ÖDÉMA) zokszócsöve/

„Senki se felejtsen el vasárnap egy órával kevesebbet aludni! Ahogy az alkalomra kiadott pápai körlevél (magyarul: enciklika) figyelmeztet:

     Korábban lőn vala a mise,

     Ne késsetek ti se, mi se!

     S ne kérdjétek, ez semmis-e!

Hát hogyan is lehetne semmis egy pápai körlevél (magyarul: enciklika), nemdebár felebarátaim?!” /Fele barát, a badacsonyi szürkebarátfüle rend lekvárzsibbasztója és ciszterna cizellátora/

„Az idő soha-soha meg nem áll, az órák róják szüntelen az útjukat, a pillanat úgy illan, tovaszáll, mint gyors folyón suhanó hab, épp annyi csak... a pillanat...” /St. Irlitz Tutta, szovjet vértanú/

„Mi ez a verssorosbérenc agyvákuum pumpa, ez az antiidőálló woke-elmevírus?! Ki ez a óratoxikus maszkos maszkulintalanság?! Akinek két anyja van és hármat szeretne, az keljen fel vasárnap hajnali kettőkor, hogy háromra állítsa az óráját! Világ tudósai, szüljétek meg az immunválaszt Frady Endrére! Téridőszámítástechnikusok, előre a féreglyukakból előbújó digitális lincskampányért! Pontosvesszőfusson, aki ellenszegül! Nővérke, hol a nyugiszurim?! Áááááááá…” /Puzsér Róbert, a tavaszi fáradhatatlanságtól idegalapilag kritikus tömegvonzat/

„Nekem nincs szükségem óraállításra, az idő alkalmazkodik hozzám.” /Chuck Norris/

Tavaszi óraállítás?!

Óraállítás, ha elgyün,

Kelni kell, ni!, Érden, Algyőn,

S ki emiatt órást öl, gyón.

Becsoszog a gyónó falka,

Tele van velük sok fülke,

Ehhez kelni korán föl kő’.

Így a magyar alig alszik,

Ezért tartama, mit él, szűk,

S kemény munkától is elszok’.

Lusta az agg, rest a csíra,

Üres így a paraszt csűre,

Országunk pediglen csóró.

Olyan csóró, szinte szegény,

Döfköd minket balsors szigony,

S halálhörgésünk csak szó gány.

Ne szenvedjük el e káót!

Át nem állítás a kiút!

Ki ellenvet, érje kő őt!

Kövezhetünk s nem kell gyónás?!

Ünnepeljünk lovon, gyí! Nos

Oly szép ez, hogy szinte gyanús!

Nyugi, tél múl’, se jég, se hó,

S besuhan a tavasz: Suhi!,

Mégis áll az idő-show, hőőő!

Jöhet bár nyár, mehet el ősz,

Időnk trónján, hogyha ül ész,

Minden magyar soká alusz’!

Mindegy, rétünk hós-e, ződ-e,

Szünetjelet ad a zadó,

S Hunniában áll a zidő…

„Kedves gyerekek! Mai etika-esztétika óránkon az ambivalencia fogalmával ismerkedünk. Ambivalens az, aminek az értelmezése/értékelése nem egyértelmű. Itt van például az óraállítás: egyesek szerint ördögtől való, mások szerint meg energiatakarékosságra. De ha már ambivalencia, az óraállítás egyértelműtlensége sehol sincsen magának az időnek az abszurditásához - ezt ravaszul nem fejtem ki a mai kis versikémben, de kis gyakorlattal ki lehet találni. Aztán meg itt van például ez a bokorkancsalrímhalmaz is: egyrészt, jó hogy van, mert ápol, s eltakar, másrészt viszont, ha nem volna, az én mesém eddig se tartott volna. Mára ennyit, gyerekek, menjetek most haza, de először borbélyhoz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, szenyor Humán, szóval a maga személyében egy fodrászcikk dílerrel, egy hajszobrászati lobbistával van dolga a gyanútlan erre járó korán kelőknek! Ambivalencia pedig nagy kezdőbetűvel írandó, mert ez egy óraállításáról nevezetes spanyol torreádorképző város a La Manche csatorna Sziklás Hegységre néző partján!” /Don Kihóttné Della Mancsa, a kies Ambivalencia enyveskezű polgármesternéje és szélmalomkerékkötőnő/

„Az EU várhatóan 2025-ben törli el az átállítást. De ha addig minden tavasszal és ősszel születik egy ilyen vers, akkor tovább is maradhat...” /M. András, a költő legállandóbb és legtájékozottabb kommentelője/

„Megőrült, M. úr, évi két ilyen óraállítási tébolylíra?! Ne fessen ördögöt falkában! Ne akarja összeakasztani velem a szemtengelyét, mert olyan kancsal lesz, mint ennek a sehonnai bitang embercsempésznek a bugyuta bokorrímei! Nem elég, hogy évente kétszer hetekig kóválygok, mint vakegér a pálpusztai sajterdőben, még minden alkalommal el kelljen viselnem ennek a kényszerzubbony szökevénynek a versokádó ámokfutását is?! Ha anyám hegyes halom lenne, üvöltve kérném, hogy essen rám és borítson el engem! Nagybetűvel kezdve és egybeírva pedig átszöknék rajta és menedékjogot kérnék! Világ fradytlanítói, egyes, üljetek le!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világ fradytlanítói nevében a leghatározottabban kikérjük magunknak a semmittevésbe beleőrült Puzsér úr igazságtalan osztályzatait! A fradytlanításra kiírt milliárdos EU-s pályázat közbeszerzésének nyerteseként megbíztunk egy alvállalkozót, aki által megbízott alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója most keresi azt a szakembert, aki napi egyszeri meleg és kétszeri hideg étkezésért elvégzi a feladatot. Gyors munkához idő kell, úgyhogy türelmet kérünk! Meg még több EU-s támogatást! Amúgy már ütött a célszemély órája, csak még nem született hivatalos döntés arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás szerint.” /Katar Kotor és Mélyzseb Menyhért, a Fradytlanítást Intézkedésileg Foganatosító Alakulat (FIFA) társtulajdonosai/

„Kedves keményen dolgozó kisemberek, drága nyájtagok, el ne mulasszátok vasárnap hajnali 2-re beállítani a vekkerüket, majd felébredve ugyanazzal a lendülettel 3-ra előreállítani, gyorsan visszaaludni, és nem elfelejteni reggel egy órával kevesebbet aludni, hogy időben (?) odaérjetek a templomba és félálomban meghallgassátok, hogy ’Azt a napot vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya, úgyhogy vigyázzatok és virrasszatok!’, majd ebben megnyugodva menjetek haza azzal a boldog lelki szegény tudattal, hogy ezek szerint maga Jézus sem ismeri ki magát ebben az óraállításban! Kár! Addig is, irány gyónni!” /Karóravarjú atya, algyői időzavar elhárító szürkebarát/

„Az óraátállítás ezek szerint nagyon megfekszi a Költő Gigász agytekervényeit és ezt a terheléses támadást így próbálja (le)leplezni - rosszul. Hogy is mondta ezt Stallone? ’Rossz célzás, szöszi’?” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas iGAZlátó/

„Igaza lehet, gaz Ház doki, tényleg mondtam ilyesmit a 2023-ban játszódó, Pusztító című filmemben, de ott nem a kiber náció általi terheléses támadás zavarta meg az agyamat, hanem a hibernáció utóhatása, bár a katona sosem fázik, csak úgy érzi. Amúgy akkoriban nem csak egy órával volt elcsúszva az idő, hanem harminchat évvel, de nem ez volt a fő baj, hanem hogy a mai magyarországi iskolákhoz hasonlóan ott sem volt papír a vécékben.” /Sylvester Stallone, akcióhős/

„A versben - stílszerűbben a VERSBEN – Frady Endre új dimenzióba helyez mindent, amit mi térhez és időhöz kötött véglények már a saját dimenziónk rögvalóságában sem vagyunk képesek értelmezni. Gömbvillámokon túli tartományok idiómáinak csökött világegyetemi metszetei feledhetetlen kép- és időzavarként képződnek le a költő - stílszerűbben a KÖLTŐ - mindenbírásának alkotómezején. Az örök szellemóriásnak a mi idősíkunkkal történő kortárs költői metszetével való lépéstartás sziszifuszi esélyének érdekében minden magyar család cserélje ki a kakukkos órájában a kakukkot 1:20 méretarányú műanyag Frady Endrére!” /Téridő Tomorné Bokorrím Bukolika, középiskolai magyartanár és maszek fröccsöntő kisiparos/

„Gépen bár ringat az IL szék,

Ám közben egy óra elszök’,

Úgyhogy nyugtalanul alszok...”

/Szergej Szundikálovics Szunya, néhai szovjet vadászpilóta/

„Amikor fénysebességgel kocogok, akkor megáll bennem az idő. Évente egyszer előre, egyszer pedig hátrafelé futok így egy órácskát. Ilyenkor négyszáznyolcvanegyszer suhanok körbe az Egyenlítőn.” /Chuck Norris/

Márciusi óraállítás

Furcsa, mint az ulti licit
Legvégén a Fedák Sári,
Hogy miközben hózik picit,
Időszámításunk nyári.

Egész Baranya és Tolna
Fehér, mint egy sziklás Zorán,
Ám, mintha már május volna,
Fel kell kelnem cudarkorán?

Bár jelzi a csillagászat,
Tavaszi a napéj-egyen,
Belső órám visszamászat
Hálni ágyban párnahegyen.

„Döcög-döcög, de végül is egynek elmegy. Jobb, mint egy márciusi havazás.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, reál úr, nincs is szebb, mint egy márciusi havazás, mert ilyenkor még a természet is zöld-fehér! Hajrá Fradi, hajrá Fradi!” /Franzstadt Fridolin, zenebohóc és ferencvárosi törzsszurkoló/

„Gyógyegér, nem megmondtam, hogy ne várd a májust, hiszen közelít a tél! Ennek ellenére azok a sziklák nem a hótól voltak fehérek, hanem a mésztől! Mész te a … (füttyszó)!” /Sztevanovity Zorán, orrhangú dalnok/

„Nem tudom, hogy kerültem az ulti licit kontráinak a végére, de nem is érdekel! Álmos vagyok és aludni akarok!” /Fedák Sári, tavaszilag fáradt színművésznő/

„Pernahajder poézis poénjaként Petrovics plágium vagy Petőfi parafrázis?! Ez a kérdés, válasszatok! Petőfi, Bem, Uhrin azaz Sándor, József, Benedek! Tudjátok, kivel szórakozzatok?! Hol a meleg?!” /Agitátor Adolf, a Temperált Univerzumot Rebellis Honunkba Alapítvány (TURHA) vezérszónoka/

„Furcsa bizony! Mármint furcsán érzékelünk mi fölnőttek: csak a rendhagyót vesszük észre, a sablonos rend észrevétlen marad. Márciusi Dusán nem tűnne fel, na de márciusi Zorán?! Márciusi esőnap közhely, na de márciusi hónap?! Márciusi Fradyvers a bármiről nem szúr szemet, na de márciusi Fradyvers a márciusról?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Márciusi Dusán?! Te is, fiam, butú’sz?! Miért nem hagytatok inkább ágyban párnahegyen halni meg, he?! Muszáj volt megböködni a testemet, mint márciusi jégeső az NB I-es stadionok üres lelátóin a műanyag ülőkéket?! Hiába van elvetve a kocka, ha kifagy a földből!” /Julius Caesar, római diktátor/

„Ne nyafogj Cézár öcsém, hanem igyál egy jó forró feketét! Attól előbb globálisan felmelegszel, majd megnyugszol békében!” /Julius Meinl, a Monarchia cseh mintaboltosa/

„Globális felmelegedés
Helyett jön a Jégkorszak 6?!
UV sugár ledermed és
Népünk fűt-fát tűzre rakhat?!”
/Újpesti Barnabás, kazánfűtő és az Anti Talentumú Költők Alapítványa (ATKA) rovarirtási főelőadója/

„Jégkorszak 6?! Jaj, ne! Már a Jégkorszak 5 is totális pénztárcazsibbasztó csőd volt! Úgy pangott a filmszínházaink nézőtere, mint egy Alcsút-Felcsút magyar kupa meccsen! Ja, nem, itt legalább egy vaksüket jegyszedő végigszenvedte a műsort.” /Autoimmun Atanáz, a Sclerosis Multiplex mozi hálózat ügyvezető igazgatója/

„Már megint óraállítás?! Nyári időszámítás ősz fejjel téli hidegben a tavaszi napéjegyenlőség idején?! Kizökkent az idő; - ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.” /Hamlet, dán királyfi/

„Na, gyerekek, a mai órán, a már-már védjegyévé vált szokott aktualitása folytán Frady Endre: Márciusi óraállítás c. versét vesézzük ki. Nem, Mészáros fiam, nem az apád hentesbárdjával, hanem a pengeéles elménkkel! A tény, hogy e szellemes keresztrímes műben a divatból kifelé araszoló ulti ma ráció lehet, az ultima ratio, azaz a végső érv a nemzetközi időodavisszaság ellen, ami jól jelzi, hogy a költő álmos, mint… mint… Zahorán fiam, ne aludj ott a hátsó padban! Ja, nem alszik, csak elájult? Chang, már megint behoztad a kínai piacról az apád elektromos sokkolóját?! Hát, úgy látom, megérdemlitek, hogy vasárnap egy órával kevesebbet aludjatok, ha én már úgyis kénytelen vagyok hajnali kettőkor kimenni a közterekre órákat háromra állítani! Na, most százszor leírjátok, hogy Fedák Sári, a verset pedig hétfőn kikérdezem!” /Kettői Koránné Háromi Hajnalka, középiskolai magyartanár és betanított köztéri óraállító munkás/

„Ha iskoláskoromban ilyen versekkel bombázták volna a fejlődésben lévő agyamat, akkor anyám most rendszeresen hordhatná be nekem lábosban a paprikás krumplit egy bentlakásos elmeklinika gumifalú étkezőjébe! Szerencsére megfogadtam a tanácsát és a tömegpusztító Frady opuszokat a karácsonyra kapott kényszerzubbonyomban olvasom, hogy ne tudjak kárt tenni önmagamban! Ez az idétlen időlíra persze így is kiverte a biztosítékomat, és most nyáladzva fekszem a padlón, de anyám szerencsére már helyettem is be tudja fejezni a kritikámat! Be én, de sose köszönöd meg és ráadásul még a Barátok közttől is eltiltasz, te hálátlan kölök! Tudod, ki hordana neked paprikás krumplit?!” /Puzsér Róbert kritikus with a little help  from Puzsér mama/

„A nyári időszámítástól lefagyott Puzsér Róbert kollégánk újraindítása már zajlik, a rettegett kritikafolyam a jövőben is zavartalanul fokozódik.” /Tilttűrtámogat Tivald, a Kritikusok Országos Szövetsége (KOSZ) elnöke/

„Itt Texasban én mondom meg, hogy mennyi az idő és milyen az évszak. Ha megunom majd, hogy keleten kel a Nap, egy rúgással megfordítom a Föld forgásirányát.” /Chuck Norris/

Tavaszragály

Tavasz jő, akár a pestis,
S rögvest Buda is meg Pest is
Izzadni fog, mint egy szaun-
-ában péppé málló faun.

Afrikából fecske, gólya
Száll, s ha megy a hasikója,
Akkor ősi szittya kereszt-
-ény fejünkre trágyát ereszt.

Kúsznak büdös poloskák is,
S hiába fújkálunk rá kis
Chemotoxot, zúdul inváz-
-ió s zöldell sok kitinváz.

Téli fagyott kutyagumi
Olvad s dől a szagcunami,
Panelprolik orrérzéke-
-lője tombol, nincs benn béke.

Óraállítástól álmos
Arcot szájból csorgó nyál mos,
S meleg langytól nem véd hőszig-
-etelés… Aludjunk őszig!

„Te jó Isten, mi ez a rettenet? Ez maga a bűn. Költészet előre megfontolt szándékkal elkövetett meggyilkolása esete megalapozottan áll fenn jelen esetben. Ez tömegpusztító lett.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Pfúj! Ez gusztustalan! Undorítóbb, mint egy olyan lakás, ahol az ablakokon bélszínű a roló! Ehhez én túl tavaszi fáradt vagyok! Nem is olvasom tovább, hanem inkább elmegyek ebédelni! Ma becsinált marha és vargabél van az üzemi étkezdében! Amúgy pedig NEM ENG.!” /Gázló Gézáné Lógáz Lea, a Brutálisan Életszagú Lírák Garmadájának Állami Zúzdája (BÉLGÁZ) betanított segédcenzora/

„Óraállítás egy gyilok,
Fáradtságtól bekakilok!”
/Dr. Csasztuska Szilveszter, kortárs költő és az Utolsó Kenet Klinika bioritmus szekciójának ütemfelelőse/

„Mizu?! Fluor nincs a versben, csak faun?! Vérciki!” /Fluor Tomi, médiaceleb/

„Mintegy 650 éve egy kolléga így írt a plebsz által csak "tavasz"-ként ismert tünet együttesről:
Ha március fagyának erejét
április langy esője veri szét,
bőséges nedvet minden érbe hajtva
termékenységet küld szét a talajba;
ha Zephyrus már édesen lehel
és minden zsenge rügy életre kel;
ha félútját az ifjú nap az égen
maga mögött hagyta a Kos jegyében,
s kik éjszaka nyílt szemmel alszanak,
dalolnak már a kicsi madarak,
mert torkukban a természet remeg
-akkor a nép zarándokútra megy,
s távoli szenteket keresve vággyal
idegen partokon jár pálmaággal.
Ő is innen ugrott el tehát, csak kicsit másképp landolt. Geoffrey gyakorlata talán tetszetősebb, de Endréének magasabb a pontértéke.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Köszönöm, humán úr, hogy megemlékezett rólam! Ha nem haltam volna meg 1400-ban, akkor okvetlenül megtanultam volna magyarul, hogy ne Vas Pista kollégámnak kelljen fáradnia a Canterbury mesék általános előbeszédének fordításával, de hát így jártunk.” /Geoffrey Chaucer, az első angol nyelven alkotó költő/

„Ugyan Geoffrey, szóra sem érdemes! Épp ráértem. De ki ez a Frady Endre?!” /Vas István, költő és műfordító/

„Frady Endre egy közveszélyes métely, egy gennyes felfeslés az univerzum testén! Frady Endrét már pocskondiázni sem érdemes, hiszen minden verse önmaga ellen beszél! Anyámat e költő miazmás kipárolgású közegéből kiszakítandó befizettem egy bolygóközi utazásra! Inkább kis zöld marsi Anikók bombázzák kifacsart tévé kettes tényekkel, mint Frady Endre a verslábszagával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre, a minden kulturális konvencióval és kontraszelekciós közmegegyezéssel szembemenés szuperhőseként ismét gyomorszájon térdeli a kortárs kánon porlepte semmitmondását! Tistálykriszta rímcsengései és feketéllő gyászmeneteket is megnevettető enjambement-jai az egy szónak is száz a vége élmény utóízét hagyják az olvasó tavaszi fáradtságtól álomittas aurájában. Igazi hiánypótcselekvő nihillíra!” /Tyűdeihaj Tyomákné Lyalydecsuhaj Lyolánka, a Cizellált Alkotási Folyamatot Aktualizáló Társaság (CAFAT) szépirodalmi sziklaszirtje/

„Micsoda?! Afrikai migráns madarak hasmenése csúfítja el szent nemzeti keresztény fejünk fölött a glóriát?! Hát nem! Helikoptert és gépágyút ide, oszt’ ízibe levadászom az összeset!” /Semmilyen Solt, a Közpénzből Duhajkodó Naplopótök Platform (KDNP) puskatusolási főelőadója/

„A minap láttam valakit, aki helikopterről akart gépágyúval madárra vadászni, de felugrottam és a szemöldökömmel összekócoltam a propellerét. Most gólyaguanó alá van eltemetve.” /Chuck Norris/

Tavaszi óraállítás

Falióra ütött: Kettő!
Megkordult a madár gyomra,
Jó nagy lélegzetet vett ő,
S átkakukkolt pont háromra.

Eltűnt létünkből egy óra
Végleg, mint sosemvolt izé,
Mi felült egy hanta-lóra,
S minket nem kárment már Bizet.

Se Beethoven, se Bach, se Liszt
Nem szerz’ időt zene helyett,
S futni nem enged fűre Liz-t
Óra, mit meg madárfej ett.

Száll az időfaló kakukk,
Csőrében percvéres agyar,
Sajtó jő, villannak vakuk,
S órát állít, aki magyar!

„Két lehetőség között őrlődöm: vagy egyszerűen absztrakt koholmány, érthetetlen sorokkal, vagy már túl nagy felfoghatatlan magasságokban jár a költői gondolat. Egy újabb a világ nagy rejtélyeiből, megfejtése nem egy órát vesz el a létünkből, ez az egy biztos...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Reál úr, ez nem vagy-vagy, hanem is-is, de nem középisis fokon ám!” /F. Endre, költőgigász/

„Irodalmilag az időtemető versek rendjébe sorolható, azon belül egyedi fiókba kerül: az időmértékes vers Frady-féle antitézise. Pszichoanalitikailag az elmúlástól való ősi szorongás megszemélyesítésnek álcázott ellenségkép-keresésben történő feloldási kísérleteként értelmezhető. Zeneileg: nem értelmezhető. De a Moha és Páfrány főcímzenéjének egyidejű hallgatása enyhíti a káros mellékhatásokat: https://www.youtube.com/watch?v=TjwxgL4AoLY ” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Anyám szerint ez a vers rossz, de szerintem túl elnézően ítéli meg, mert ez a slendrián klapancia még a bűnrossznál is bűnrosszabb alávaló hulladéklíra! Frady Endre a vérlázító tehetségtelenség minősített esete! Ha Szent Istvánt akarnám plagizálni, azt skandálnám vértolulva, hogy: Felnégyelni! Felnégyelni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A minden jel szerint megbomlott elméjű költő időtartamlírája még ebben a kaopszichotikus állapotában is mérföldkő a magyar irodalom rögös országútján annak ellenére, hogy nálunk inkább a kilométerkő dívik, de egy korszakos zseni ezt is megoldja, mint Nagy Sándor a gordiuszi csomót. Igazi katartikus téridő megzenésítés, mely képtelenségre csak az lehet képes, aki egyszerre szenved tér-, idő- és képzavarban, és eme fájdalmát a líra eszközével kakukkolja belénk. Eszköztelen mindenbírhatás!” /Rögvalóság Rezsőné Eccehomo Elalélia, a Rácsodálkozó Rekettye c. lírakertészeti versgyomlálda kapabíró főszerkesztőnője/

„Vágó úr, kérem, a versben elrejtett egy darab zenemű az alábbi kettő – Bizet: Carmen és Beethoven: Für Elise. Jelöljük meg a c-t! Ha jó lesz, akkor tovább szeretnék játszani! Ha nem, akkor is!” /Dr. Okos Ottokár, szellemi vetélkedő játékos/

„Hát, Ottokár, sajnos nem jó a válasz! Mi Liszt Ferenc Bach zongora átirataira gondoltunk, mint például a Változatok Johann Sebastian Bach Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című kantátája témájára. Sajnos most el kell búcsúznunk, úgyhogy legyen máskor milliomos!” /Vágó István, kvízmester és műsorvezető/

„Hajnali kettő óra nulla-nulla perc. Stirlitz tudta, hogy most kell előreállítania az óráját.” /Both Béla, a narrátor szinkronhangja/

„Az keljen fel hajnalban órát állítani, akinek két anyja van! Mire megjegyzem, hogy előreállítottam, már állíthatom is vissza, oszt’ megint előre! Ezt is a piszkos kommunisták találták ki! Heeej merazelmúttnyóccév! Stirlicc takaroggy! Stirlicc takaroggy!” /Egyszerű Egyed, betanított faék ki- bekalapáló/

„Mivel a portugálok elleni meccsünk szombaton késő este fejeződne be és még csak akkor kezdenénk el sörözni, így nem tudnék hajnali kettőkor felkelni órát állítani, ezért inkább lemondtam a válogatottságot. Nem akarok a reggeli misén álmosan pofára esni, mint a zsíros kenyér!” /Böde Dani, a Ferencváros centere/

„Amikor a születésnapomra kapott falióra először kezdett kakukkolni, a szemöldökömmel téptem ki belőle a kakukkot és egy politikust tettem a helyére. Azóta a faliórám óránként hazudik.” /Chuck Norris/

Október végi óraállítás

Órát állít kis Hunnia,
És a nép ezt úgy ítéli,
Időszámítás, ha téli,
Tovább lehet alunnia!

Később kezdődik a mise,
Kipihentebb lesz a pap is.
Édes szájunk tejbepapis,
S talán nem késünk el mi se.

Csak a hosszú, sötét esték
Mélabúi ne lennének!
Megszürkül az összes ének,
Mint a Moszkva parti festék…


„A szolgálati közleménynek álcázott polgárpukkasztáson végighullámzó eretnek eszmékből felépülő moszkovita emlékmű láttán szakképzett TEK alkalmazottak már útra keltek átállítani a Művész úr rendszerét.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mire a kétbalkezes TEK-esek rájönnek, hogy az általuk agyba-főbe vert személy nem a rendszer ellen uszító költő, hanem szokásos céltévesztés miatt csupán a szomszédja, addigra Szergej és Igor paksi veszélyes hulladékként már rég bebetonozták az agyatlan idiótát valamelyik erre a célra kiépített tárolónkba. Moszkva érti a viccet, de nem hagyja megtorlatlanul.” /Vlagyimir Putyin, modernizált orosz cár atyuska/

„Ha vasárnaponként mindig tejbepapit kellene reggeliznem, akkor lehet, hogy 2/3-os többséggel inkább a KGB verőlegényeire szavaznék. Azok legalább húspéppé ütlegelnének!” /Szaft Szilárd, húsimádó hentes/

„Nekem mindegy, mikor kezdődik a mise, mert én már kora hajnalban az Úr színe előtt hajlongva lelkigyakorlatozom!” /Tréning atya, a Szent Habakuk parókia plébánosa/

„Alunnia?! Rím kedvéért sárba tiport nyelvtan?! Az összes ilyen szót használó gyógyköltő betiltandó! NEM ENG.!” /Gríz Grammatika, a Nyelvtant Államilag Legalizáló Közérdekű Alapítvány (NYÁLKA) főcenzora és függetlenített párttitkára/

„Alunni és álmodni kell:
Felét az ember életének
Delíriumban tölti el!”
/Arany János: Alunni/

„Hunnia, mi?! Szórakozunk a keményen dolgozó kisemberek országának a nevével?! Pofonszagot érzek! Az ilyen szóhasználat a tipikus tehetségtelenség nyolc napon túl gyógyuló következményének minősített esete.” /Csávás Kálmán, a Fűzfapoétákat Agybafőbe Gyepáló Intézet (FAGYI) végső megoldása/

„Vörös jelek a Hadak Útján:
Hunniában valami készül,
Rongyos hadak, roppant hadak
Seregelnek vígan, vitézül.”
/Ady Endre: A Hadak Útja – részlet/

„A nagy orosz dallelkű medve atomerő-demonstrációs vodkabűze elől az alvásba és a vallásba menekülő pszeudo-materialista népnemzet rövidlátó álörömének orrát önnön tejbegrízes mocskába tuszkoló poéta ebben a versében is emléket állít az emléket állíthatatlannak. A valóság nála sosem reális, és a realitás sosem valóságos. Minden az e kettő közötti semmiség mindenségén keresztül kap totális értelmetlenséget. Szabadság, szerelem – mondta Petőfi, de szabadságon vagyok és olyankor nem szerelem – mondja a szakszerviz, tehát a költészet elválik valóságtól, mint ocsú a búzától, vagy mint mókus a fenn a fántól.” /Ocsú Ottóné Búza Brigitta, középiskolai magyartanár és betanított medveidomár/

„Jaj, Brigitta szerelmem, tényleg válni akarsz, vagy csupán egy szimbolikus képzavar hagyta el jajvörös ajkadat?” /Ocsú Ottó, középiskolai rajztanár és betanított medveidomár/

„Sok lenni beszéd, málenkíj lenni robot! Davaj, davaj!” /Vaszilij Medvegyev, cirkuszigazgató/

„Mi ez a bugyuta bérpicsogás?! Mi ez az észtipró elmesatu?! Ha befelé tudnék harapni, megenném az agyamat, hogy ne fájjon! Anyám szerint nem magamat kellene felhúznom, hanem a nagyapjától örökölt I. világháborús kurblis faliórát, hogy legyen mit átállítani vasárnap hajnalban háromról kettőre! Persze, azért keljek fel hajnalban, hogy reggel egy órával később kelhessek?! Hát nem hülye vagyok, hanem kritikus! Mint a vérnyomásom! Anyám, gyorsan hívd a piócás embert!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban óraállítástól függetlenül a Nap felkelte és lemente előtt mindig engedélyt kér tőlem. Mindig meg szoktam ugyan adni neki, de azért megtartjuk ezt a jó szokást, hogy tudja, ki az úr a háznál.” /Chuck Norris/

Húsvéti óraállítás

Húsvétkor állítunk órát!
Hamarabb lesz feltámadás?!
Szomszéd szétvert vekkert gór át,
S hitetlen történészhad ás:

Jézus csontvázat keresnek,
Avagy csupán álmatlanok?
Szemük tűnik véreresnek,
S kudarcérzésükre van ok:

Hiába vannak ott korán,
Üres sírhelyt felveri gaz,
S látszik jó pár lógó orrán,
Amit cáfolnának, igaz.

„Költő úr! Igaz ugyan, hogy az IQ-ja alacsonyabb, mint a vérnyomása, de akkor sem hihet ezekben az ókori babonákban! Én mint az Ateista Világkonferencia Irracionális Tévelygéseket Tönkrealázó (AVÍTT) szekciójának témafelelőse a leghatározottabban tiltakozom az ön puszta létezése ellen! Mától ön nincs! Éljenek az afradysták!” /Dr. Déenes Dénes, fotelbiológus és a ’Mégis a majomtól származom!’ c. bestseller írója/

„Dénesem, add át üdvözletemet a vak véletlen által a majomból embert faragó őseidnek!” /Dr. Ernest Erenes, a Teista Intelligencia Bipoláris Intézete (TIBI) bioteológiai tanszékvezetője/

„Nézze költő úr, ne verje itt a vészharangot, mert előbb én süketülök meg, aztán meg maga az önt fültövön találó vekkerrugóm miatt! Mivel vasárnap semmi dolgom, se meccsre nem megyek, se misére, úgyhogy ha egy órával később kelek ahhoz képest, mint amikor nincs óraállítás, akkor pont annyit alszok, mintha nem lenne óraállítás, de ugyanakkor kelnék, mint amikor szokok olyankor, amikor nincs óraállítás! Értve vagyok, majomszármazék úr?!” /Görcs Gerzson, szétvert vekkert átgóró szomszéd/

„A bürokratikus kényszerracionalitás és a szabadon szárnyaló spiritualitás határmezsgyéjének vékony jegén egyensúlyozó költő ismét olyan fába vágta a feje fölött lebegő gordiuszi csomót, amely bárki másnak meghaladná az erejét, de belőle olyan könnyed természetességgel tör elő, mint kólatesztelő közmunkásból a koffeines légtolulat. Az örök álomból az örök ébrenlétre eszmélés egy órával korábbra hozott katarzisa, valamint ennek természettudományosan örökké eldönthetetlen szimbiózisa az egyetemes szakramentálhigiénés költészet visszafordíthatatlan hovatovábbja. Elalélok!” /Jottányi Jenőné Ióta Irma, a Szekularizált Szakralitás Sziluettjei c. irodalmi folyóirat első benyomásügyi szakreferense/

„A modern kortárs irodalom nevében a leghatározottabban ki nem állhatom a szabályos verselést, sőt, egyenesen irtózom tőle, mert egyszerűen nem tudom elhinni, hogy egy ilyen műköltő valamit nem rímkényszerből ír le, hanem azért, mert úgy is gondolja! Hányok a kötöttségektől! NEM ENG!” /Széteső Szőrdöncz, a Kortárs Alanyi Költészeti Intézet (KAKI) főcenzora/

„Az üres sír nem a feltámadást bizonyítja, hanem azt, hogy a tetemet egy torinói lepelbe csavarva elloptuk, bár az is igaz, hogy a helymeghatározást végző navigátorunk előző este kicsit többet ivott a kannás betániai bélfacsaróból…” /4xuzw-k55sptt, kis zöld marslakó és UFO parancsnok/

„Igaz? Mi az igazság? Honnan tudjam?! Úgy kerültem bele ebbe az egészbe is, mint korábban a krédóba!” /Poncius Pilátus/

„Szent Hogyishívják, mi ez az álszenteskedő időugratási katyvasz?! Ha székrekedésem lenne, akkor is több érték szorulna belém, mint ebbe a penetráns vallási extázistól bűzlő szentfazék klapanciába! Anyám szerint üssek a számra, mielőtt megbánná, hogy ő annak idején nem ütött rá eleget! Tudod mit, anyám, mégis inkább te üssél, neked kisebb a kezed! Aúúú!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nesze fiam! Jaj, ne haragudj, elfelejtettem szólni, hogy épp most próbálom ki ezt a munka frontján máig harcoló keletnémet gyárból származó ajándék bokszert! Nagyon fáj?” /Puzsér mama/

„Jézus tényleg feltámadt! Tudom, mert én zavartam el az őröket és rúgtam arrébb a sziklát. Le is jattoltunk, amikor kijött.” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit kommentelnek!” /Jézus/

Óravisszaállítás

Bánatos éjjeliőr ül
Most vasárnap három körül,
Mert órát állít kettőre,
S így ő e hosszú éj őre.

Rajta kívül mindenki más
Hálatelten térdre imás,
S alszik, míg ő ébren figyel.
Jól telik az éjjel így el!

Tavasszal majd mindez fordul,
Mi nézünk majd igen zordul,
Álmosságba agyunk őrül,
S éjjelijén vidám őr ül.

„Könnyű lenne ezt a lapot a klasszikus ’Őrült beszéd, de van benne rendszer’ aduval ütni, de dzsentlmen biztosra nem fogad. Köszönjük Frady Endrének, hogy ismét megvilágította a mögöttes miértek leglényegét és egyúttal mnemonikai eszközt is szolgáltatott.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Miért nem szolgáltat Mónika eszközt a sötétben aduval ütlegelt dzsentlemen fogadóirodai dolgozóknak, he?! És maga szerint őrült a rendszer?! Várjon reánk egy kicsit F. úr, majd megjövünk és a rosszul világított pincénkben mindent tisztázunk!” /Csávás Kálmán őrnagy, a Rendszer Ellenes Tetteket Ellenőrző Klub (RETEK) nevű álcivil szervezet koki- és sallerügyi főelőadója/

„Csávás elvtárs! Engem most vasárnap hajnalban 3-tól 2-ig tessenek inzultálni, hehe!” /Dr. Idő Ede, a Magyar Óraállítást Katalizáló Alapítvány (MÓKA) oda-vissza-ügyi szakreferense/

„Lajosok és mások! Ellenezzük együtt ezt az avítt burzsoá áltudományt és mától fogva ne állítsuk az órát sehova! Jó az ott, ahol van! Az idő nem játék, az idő pénz! Ergo a pénz nem játék, csak a játékpénz! Az idővel gazdálkodjunk okosan! Teret az időnek! Éljen a szabad téridő!” /Lőzung Lajos, a Lajosaim Ellenezzük az Óraállítást! (LEÓ) lajosfalvi lakossági egylet szóvivője/

„Lőzung Lajos monnyonle! Lőzung Lajos monnyonle! Óravisszaállítást! Óravisszaállítást! Mindent vissza! Mindent vissza!” /Habzó Hubáné Szügyi Szotyola, az Óraállítást Pártolók Nemzeti Intézete (OPNI) polgárjogi hiperaktivistája és cirkuszi porondmester/

„Frady Endrét elhallgattatni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. Asszem…” /Török Gábor, politikai elemző/

„Egész éjjel ülök a nappaliban az éjjelin és nyögve nyelem a könnyeimet, hogy milyen sok van még hátra ebből az ülve nyomásból, miközben más szuszókál! A hidegben szellőztetni sem lehet, úgyhogy amellett, hogy büdös van, még a szag is rossz! Mindez olyan frusztráló, hogy már magammal is összeveszek! Viszályossági pótlékot követelek!” /Rémálom Rómeó, skizofrén éjjeliőr/

„Az idő soha-soha meg nem áll, az órák róják szüntelen az útjukat, s a pillanat úgy illan, tovaszáll, mint gyors folyón a hab, annyi csak a pillanat.” /Stirlitz, aki tudta/

„Kizökkent az idő, ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt! Tolni, vagy nem tolni, az itt a kérdés! Á, inkább megyek legókoponyát építeni!” /Hamlet, dán királyfi/

„NEM ENG!” /Nemengedékeny Nulla, betanított főcenzor és a Selejtet Esetenként Nemengedélyező Kuratóriumi Igazgatótanács (SENKI) bólogató jánosa/

„Eredetileg mára állítottam be az időgépet, de a fentiek ismeretében meggondoltam magam. Legyen inkább egy Frady és kortársai mentes 3015 október 21! Még visszább a jövőbe!” /Marty McFly, a rock’n’roll feltalálója/

„Te jó még, mi ez az agydorongoló degeneráció?! Hogy lehetséges, hogy ez a söréttel fejen lőtt lápi szalonka intelligenciájával rendelkező dekadens molekulakupac mindenféle elmeorvosi kezelés nélkül szabadon garázdálkodjon a gyanútlan irodalombarátok sűrűjében?! Anyámat biztonságba helyeztem a lelakatolható szuterénben a Mária rádiója mellett, amíg a kényszerzubbonnyal felszerelt poétasintérek be nem fogják ezt a rímhír- és csasztuska-járványterjesztő segédigricet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs órám. Itt Texasban mindig annyi az idő, amennyit én mondok.” /Chuck Norris/

Óraelőreállítás

Jót röhög rajtunk az USA,
Mivel az ő márciusa
Nem olyan, mint a mienk itt,
Nem ébreszt korán sok jenkit.

Mi bezzeg vasárnap reggel
Küzdve félálomsereggel
Bambán kelünk, mer’ az óra
Hamarabb vált riadóra.

Kit a meccs vár, kit a mise
Korábban, mert nincs semmi se
Jó időben, hanem korán,
S kislány alszik bárzongorán.

Álmosabb az orgonánál,
Méla ló a szénáján áll,
Sír a csősz és rí a hacker,
Talpra magyar, hí a vekker!

„Én lenni very happy elhagyni Budapest, mert itt nálunk United Statesbe nem lenni time izé! Mi jenkik vasárnap aludni, magyarok kelni korán! Gyerünk ágyból ki macskajajos ti, haha! Jaj már Magyarország, jaj már magyarok!” /André Goodfriend, az USA budapesti követségének ideiglenes ex-ügyvivője/

„Vasárnap nincsenek nyitva a plázák, így tök mindegy, hánykor nem kelek fel. Miau!” /ismeretlen plázacica/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jön be a március! Rusnya egy hónap! Te is, fiam, rútulsz!” /Julius Caesar/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jönnek be ezek a márciusi vasárnapok!” /Julius Meinl/

„Nem fanyalogni kell márciusban, hanem tőlem óvakodni!” /Márciusi Dusán/

„Hallod fiacskám? Óvakodj! Jaj, későn szóltam?” /Június Caesar/

„Későn, nagyfater, későn, de sebaj, mert előbb-utóbb úgyis kés alá került volna a manus! Kinek korán kell, aranyeret nyer!” /Augustus Caesar/

„Te jó ég, most vasárnap egy órával korábban kelnek a fiúk és késő estig fent kell maradniuk, mert háromnegyed kilenckor kezdődik a meccs?! Remélem, a görögöknél is most lesz az óraállítás, különben meleg lehet a pite!” /Dárdai Pál, szövetségi kapitány/

„ Az álomittas költőnek a henye jóléti társadalom utáni alig titkolt vágya kehes lószürkén szivárog át a lassan gördülő szótagcsoportok pszeudo-apolitikus létritmikáján. A Szenes Iván és Petőfi persziflázsok felszínes mél yszivárgása szöges ellentétben áll önnön negáltjával. Rég olvastam ilyen önfeledt agyhalálközeli zsigerrevelációt. Egy igazi egy órával korábbi népfelkelés! Ez a válasz, kérdezzetek!” /Radikál Rezsőné Ikaika Hungarika, filozófus és vérgőzmozdonyvezető/

„Rajtunk röhög a Zusa?! Atomot neki! Vesszen Trianon! Mindent vissza! Monnyonle! Hajrá Csát SE! Szil-va pá-lin-kát! Szil-va pá-lin-kát!” /Törköly Tumor,  csáti csirkepásztor és csere cselgép/

„Inkább mosakodjam saját fagyos vizelet leletemben, minthogy bármi érdemlegeset hazudjak erről a versről! Frady Endre a mi szellemi Mohácsunk, akinek irodalmi hónaljbűzében a józan eszünk II. Lajosa hörögve fuldoklik a költő förtelemlírájának Csele patakjában. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy erre a rettenetre hivatkozva föl merjen kelteni egy órával hamarabb! Sőt akármikor,  mert estére meccsjegyem van!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én azért állítom előre az órát, hogy több helyem legyen befeküdni mögé. Egy óra mögé bújva jóval tovább lehet aludni.” /Garfield/

„Kizökkent az idő, ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!” /Hamlet/

„Ne picsogj, kis herceg, ha megválasztotok miniszterelnöknek, úgy helyrerúgom azt a debil nyári időszámítást, hogy arról koldul!” /Chuck Norris/

Óraállítás

Órát állít Európa:
Gall artista, ukrán pópa,
Dél-dán éjszakai halőr
(Ha nincs orvhorgászi malőr)
Nem oly korán kelő rigó,
Lenn a csizmán minden digó,
Fenn litvánok, lettek, észtek,
Magyar nép és az egész TEK,
Német juhász, orosz agár,
Román illatboltban szag ár,
Norvég dalnok, spanyol fagyis,
Kicsi portugál és nagy is,
Aranyalmán minden karát,
Badacsonyi szürkebarát,
Győrben gyártott zacskós Negró,
Szerbia és Montenegró,
Milka tehén, Boci csoki,
Spa-ban gyógyfürdőző Rocky,
-magos tyúk, mely ír és kender-
Most vasárnap tovább szender-
-eghet.

„Szendereghetnénk, ha nem volna nyolc gyerekünk, akiket valahogy sosem lehet beprogramozni semmiféle hétvégi tovább alvásra!” /Nyúl Béláné Szapora Szeréna, magyar anya/

„Monsieur Rocky jól választott, hogy szülővárosomban Spa-ban regenerálja túlhajszolt izomzatát. Megnyugtathatom mon ami, ha ott tartózkodása idején véletlenül gyilkosság áldozatává válik, okvetlenül kinyomozom és rendőrkézre adom az elkövetőt. Utána pedig a jól végzett munka jutalmaként én magam is veszek egy forró gyógyfürdőt. Csak el ne felejtsek előtte egy órával tovább aludni!” /Hercule Poirot, belga nyomozó zseni/

„Mi sosem alszunk, mert Damoklész karjaként mindig felettünk lebzsel a lábát mindenhová betevő ellenség kezének a rémképe! Az ördög sosem alszik egy órával többet!” /Csávás Kálmán, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főtörzsőrmestere/

„Negró és Montenegró?! Ez még a ragrímnél is rosszabb! Ez ugyanaz a fekete szó külföldiül megismételve! Ez nonszensz! Jobb helyeken ilyen esetben egy költő ’Mea klumpa, mea maxima klumpa!’ kiáltással hamuban sült fapapucsot szór a fejére és a tízméteres trambulinról fejest ugrik egy bögre tűzforró medvecukorba!” /Jeti Jenőné Blanco Blanka, a Hóhatár Kiadó olvasószerkesztője/

„Mi ez a szirupos Európa bedekker?! Mi ez a viccesre erőltetett kínrímgyártósor?! Mi ez az informatív semmit mondásba csavart fülsértő plázacica miákolás?! Fiatalkoromban az adásszünetekben az NDK televízió váratlanul ránk törő zenés ajándékkosara tudott csak ennyire bűzlő médiaszemetet hányni a nappalinkba. Ne lássam anyámat Karel Gott mintás kombinében lambadázni, ha most kétszázhúsz feletti vérnyomással ideiglenesen el nem hagyom a valóságot! Ááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, de jó! Így kényelmesen megnézhetem a szombat esti Barcelona – Real Madrid meccset is és mégsem kések el a saját magam által celebrált vasárnapi miséről! Hola Messi! El Clasico, Dio Mio!” /Ferenc pápa/

„Nem csak Európában van óraállítás, guminyúl! Én persze nem az órát állítom át, hanem az időt rúgom arrébb.” /Chuck Norris/

Tavaszi óraállítás

Jaj, az óra fut előre
S alig alszunk! Milyen dőre
Tekintetű eszevesztett
Elme találta ki eztet ?!

Nem elég, hogy nagy hó belep
S gólyába fagy be a kelep,
Hajnal kettőkor lesz három!
Hazudnék, hogy alig várom.

Vekkerek, ha felráznának,
Crype diem! – Sírj a mának!
Lélek már kész, de a hús vét,
Fárasztó lesz ez a Húsvét.


„Jaj, költő úr, ne nyavalyogjon már, hanem sanyargassa meg azt a petyhüdt, lustálkodni vágyó testét és a restség bűnétől megszabadulva könnyű lélekkel kezdjen el levitálni! Lehetőleg kinn a szabadban, nehogy beverje a fejét a henye luxuslakásának a plafonjába! Éhezz, fázz, virrassz és mihamarabb túl leszel mindenen!” /Vízissza Szent Endre, dunakanyari remete/

„Melyik szól bele a találmányomba?! Különben is, ősszel majd visszakapja a most elvesztett egy órát! Addig fél lábon is kibírja, nem?! Ha mindkettő megvan neki, vágassa le az egyiket! Ki nem állhatom ezeket a kontinentális fanyalgókat!” /Prof. One O’Clock, az óraállítást feltaláló brit tudós/

„Tök mindegy, mennyi az idő, a gyerekeim hétvégén úgyis mindig hajnalban kukorékolnak!” /Kolonc Gyuláné Terhelt Matild, ötgyerekes anyuka/

„Jaj, de jó, hogy rövidebb lesz az éjszaka! Mielőbb mehetek haza csicsikálni!” /Bagoly Rezső, éjjeliőr és kasszafúró/

„Rossz téma! Rossz vers! Rossini: Sevillai borbély! Borbély?! Csak az arcszőrzetemet ne! Tíz pont! Jaj, félrebeszélek! Mindig ez van, ha anyám egy órával korábban kelt a megszokottnál. Pedig már többször óva intettem. Természetesen nulla pont!” /Puzsér Róbert, álmos kritikus/

„Köszönöm költő úr, hogy figyelmeztetett! Kínos lett volna, ha egy órát kések az általam celebrált vasárnapi miséről.” /Ferenc pápa/

„Ha a rövidebb éjszaka alatt nem lenne ideje leomlania a magos Déva várának, akkor talán megúsznám, és nem kellene átváltoznom malterrá és szelemenné.” /Kőműves Kelemenné/

„No, anyjuk ügynök, ez a terved nem jött be! Be kell épülnöd téglaként!” /Kőműves Kelemen, szabadkőműves és titkosszolgálati főmunkatárs/

„Ezek a magyarok már az időugrásnál és a fütyülős baracknál tartanak, mi pedig a Disneyland és a pankráció óta semmi újat nem adtunk a világnak. Azt hiszem, itt az ideje egy újabb agyelszívásnak. Frady Endrét nyugodtan otthon hagyhatják.” /az idegességében fütyülős Barack Obama/

„Az idő soha-soha meg nem áll, az órák róják szüntelen az útjukat, a pillanat úgy illan, tovaszáll, mint gyors folyón suhanó hab, annyi csak… a pillanat.” /St. Irlitz Tutta/

Októberi óraállítás

Vasárnap kora hajnalban (egy éjjeliőr felvétele)

Vasárnap az idő ugrál,
Akár földrengéskor fal szok,
S én, mint álmos lovagú Grál,
Egy órával többet alszok.

Annak rossz, ki késni szeret,
Mivel minden program csúszik.
Idő enged majd el teret,
S kinyúlnak köztük a nyúúúszik.

Oly jól lehet aludni még
Egy lusta órácskát, ám a
Zsírszag megüt! Valamim ég!
Hasamra süt a Nap máma.

Tavaszi óraállítás

Tájmiz Mani vádkanapén
Hever s Tömeg Álmos rá vall:
„Nem alhatok vasárnap én,
Mert ez átáll egy órával!”

„Akkor is ugrik az idő!” –
- szól Tájmiz ellökve Álmost,
Aki ettő’ egybő’ kidő’
S dűlt helyén a Semmi áll most…