Csávó s használd ki ezt a
Sanszot, mi divatját éli,
Melynek neve szieszta!
Jó fűszeres pacal után
Nagyot böffen a Nap: „Én
Emésztéstől bambán-bután
Heverek a kanapén.”
Kit bélbolyhon kócol penne,
Nem lelkes, sőt un kába
Testet tolni, inkább menne
Sziesztából munkába.
Szép szokás, vár észak-nyugat,
Érjél el még ma Pestig,
S nyúlj el, mindegy ki mit ugat,
Uzsi helyett napestig!
„Ma Pestig – napestig?! Ragrímre vetemedett, költő úr?! Csak nem szieszta helyett költögetett és a gyomrában tocsogó vér hiánya az agyban okozta ezt a megengedhetetlen malőrt?! Nos, én most ledőlök kicsit a kandírozott langusztám után, oszt’ majd csak utána ütök rá a NEM ENG.! pecséttel! Na, pá!” /Szaft Szilárdné Szuszókáló Szalmonella, az Álmosító Világirodalom Hivatala (ÁVH) önjelölt főcenzor helyettese/
„Mi ez a dekadens elhajlás, költő elvtárs?! Nehogy már hazánk, amely nem rés, hanem erős bástya a lustaság elleni harcban, most léket kapjon a sztahanovista mozgalom útján! Hagyjuk meg a henye sziesztázást a hanyatló burzsoázia ópiumának! Maga is írjon inkább lelkesítő munkadalokat, hogy a dolgozó népünk eme ideológiai dallamokkal az ajkán érje utol és előzze meg a szakadék szélén táncolva horkoló imperialistákat! A nemzetközi helyzet fokozódik! Előre!” /Vasésacél Viktor, a Vasgyári Élmunkások Gőzerejű Brigádversenyének Éltető Lendületével Rezonáló Ötkerekű Géplánc (VÉGBÉLRÖG) hajtányfelelőse és szakszervezeti kultúrfelelős/
„Ha délről jön ez a szép szokás, akkor Veszprémbe hamarabb érkezik, mint Pestre, és meg is pihen nálunk, a nevéhez méltón, mielőtt továbbmegy.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/
„Ne idegesítsen fel, főleg ne ebéd után, M. úr! Ha dél-kelet felől jövök, akkor Letenyétől Budapestig az M7-esen 233 kilométert teszek meg 2 óra 16 perc alatt, ha viszont Veszprém felé kerülök, akkor az út 290 kilométerre, az idő 3 óra 11 percre nő! Ne keverje már a sziesztázást a sztahanovistával!” /Szép Szokásné Sztrádázó Szieszta, a Sztahanovizmus Elleni Mozgalom Gumimatracán Öbölfürdőző Rekreációs Csoportosulás (SZEMGÖRCS) éves autópálya matricával rendelkező lustálkodási szakreferense/
„De Veszprém kihagyhatatlan. Itt még a lappföldi Mikulás is megáll, még az Adria felől Budapestre menő vonatok is. A szieszta pedig nyugdíjas, ingyen utazhat a vonaton.” /M. András, a költő legállandóbb és leglerázhatatlanabb kommentelője/
„Évi egyszeri, alig 364 napos szabadságomat töltöm jelenleg, M. úr, úgyhogy engem hagyjon ki ebből a megterhelő beszélgetésből! Éppen sziesztázva heverem ki az ebédet és az ebéd előtti lustálkodás fáradalmait! Tudja maga, milyen fárasztó egész nap nem csinálni semmit?!” /Joulupukki, a lappföldi Mikulás/
„Költő úr, hányasa volt fizikából, hányszor aláhúzott egyes alája, he?! Maga szerint melyik mesében létezik olyan kanapé, amelyik nem ég el, ha egy több mint ötezer fok felszíni hőmérsékletű tűzgömb hever rajta?! Költőknek nem kötelező évente egyszer alapfokú tűzvédelmi oktatáson részt venni, mi?! Ja, és honnan veszi, hogy a Nap szereti a fűszeres pacalt?! Ki szereti a fűszeres pacalt?! Az büdös!!!” /Dr. Vega Vidor, táp- és termo-tudor/
„Frady Endre megfogalmazta a minimális célt, hogy ebéd után már ne kelljen dolgozni! Javaslom, hogy már ebéd előtt se kelljen! A kieső munkaidőt pedig evéssel és alvással töltsük el!” /Garfield, a lusta és kövér macska/
„Talján csávó büszke balján szívet hord, mely nagyon kajlán elfekszik a padok alján. Légy te is Buongiorno Giorgio, hogy idejében átvedd az érzést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas olasz meló hívő/
„Csicsereg, mint kerge rigó?!
Doctor House, stop it! We go,
Oszt' pofont oszt jó sok digó!”
/Buongiorno Giorgio, bősz bolognai bellissimo barista/
„Ez az, Ház úr, rímeljen csak ilyen izéseket! Maga méltó hogyishívjákja ennek a Frady valakinek! Még, még, még, ennyi nem… ööö… na, az!” /Miabánat Menyő, hivatásos Cavinton tesztalany/
„Hűs házába, délidőbe’
Álomittas déli dő’ be.”
/Déli Dödölléné Deli Doloróza, dögfáradt dadaista daldíler/
„Mi ez a disztingválatlan poézisperverzió?! Ki ez a szellemi lajhártetem?! Ha babakoromban szüleim sziesztázása közepette ilyen versekről televíziós adaptációjáról álmodtam volna, úgy ordítottam-toporzékoltam volna, hogy anyám a padlásra felvitel helyett okvetlenül rám hívja a katasztrófavédelmet, és én még ma is a pszichiátrián feküdnék benyugtatózva! Ne lássam Vlagyimir Putyint a Vörös téren sarló-kalapács mintás medvebőr tangában vodkamámorosan skandálni, hogy ’ruszkik haza!’, ha nem követelem Frady Endre hibernációs sziesztájának a világ végezetéig történő intravénás meghosszabbítását, sőt még azon is túl!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Délben sosem dőlök le aludni, mert a Nap félne, ha pont a pályája legmagasabb pontján nem érezné magán a vigyázó tekintetemet.” /Chuck Norris/
