 |
| Hajnali életkép |
Jaj, tavaszmell lékterméke,
Nem önfeledt lektor móka;
Fáj, mint mikor erő üllőt
Üt – álmos had óra-állít!
Érthetetlen, mint a kotta,
Álmosan mért ment ő kettő
Órakor, hogy három legyen?!
Furcsa, mint e hírem: Ló gyón!
Mit gyón?! Mely ló?! Haja kulti?!
Feje multi?! Hüje költő!!!
Tunkolj tönköt, nasi rönk az!
S állíts órát, ne siránkozz!
Karórád bár Elvis köves,
Ettől még az alvás kevés!
Kitalálót karón varjú
Hanggal a sors korán verje!
„Az Úr 2025-ik esztendője böjtmás havának 30-ik napján, ama vasárnapon senki se felejtsen egy órával kevesebbet aludni! Mindenki keljen fel hajnali kettőkor és tolja előre a mutatókat háromra, aztán okvetlenül feküdjön vissza és csukja be a szemét, mert nyitott szemmel csak a pókok és a delfinek tudnak aludni! Oszt’ keljen fel idejében, hogy odaérjen a misére, nehogy úgy járjon, mint az egyszeri eretnek, akinek forró vassal billogot a hasára süt a pap!” /Szolgálati Közleményné Tavaszi Hírharsona, a kaotikus kegyház kakukkja/
„Aludni, aludni, aludni!” /Lenin, az illegalitás éjsötét éveiben/
„Felkelni, felkelni, felkelni!” /Lenin, a forradalom évében/
„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin, a népfőiskolák tanévnyitó ünnepségein/
„Köszönjük a koszorúeres költőnek, hogy emlékeztet minket arra, amit egyrészt utálunk, mert felkelni csak a bolsevikok szeretnek, másrészt viszont szeretünk, hiszen sokáig van világos, és bár világosnál le szoktuk tenni a fegyvert, elvégre nem vagyunk felkelő bolsevikok, ám nyolc óra közmunka után jólesik, hogy nem végig sötétben zajlik a nyolc óra túlóra és a nyolc óra lehallgatás!” /Pesti Pista, Egó Ági és Hobó Huba, toronyóraláncfűrésztelepi bikacsök dílerek/
„Ora et Labora! – azaz a laboratóriumban is állíts órát, mert megkényszergyóntat az apát!” /fejjel lefelé tetovált emlékeztető falfirka egy bencés rendi aranycsináló titkosügynök hasfalán/
„Frady Endre „Kancsalrímes tavaszi óraállítás” című versének szatirikus hangvétele és abszurd képei a modern magyar groteszk költészet egyedi példájává teszik. A vers játékos kancsal rímei, mint például „kotta-kettő” vagy „kulti-multi,” megmosolyogtatják az olvasót, miközben a tavaszi óraállítás felforgató hatását ironikusan ábrázolják. A szöveg tudatosan hagyja zavarban az olvasót, groteszk kérdésfeltevései – például „Mit gyón?! Mely ló?!” – váratlan fordulatokat hoznak. A költő túlzó humorral és szójátékokkal teszi abszurddá a mindennapi bosszúságot, amely az óraátállításból fakad, miközben az álmatlanságot és az emberi elégedetlenséget szürreális metaforákba sűríti. A „karón varjú” képe a mindennapi frusztráció tragikomikus felnagyításának példája. Bár a vers bizonyára megosztja az olvasókat, Frady szándékolt nyelvi és gondolati káosza az alkotás középponti eleme, amely kiválóan tükrözi az óraállítás zavaros élményét. A szokatlan stílus és a fricskázó humor figyelemre méltó színt hoz a kortárs magyar lírába.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a költészetben nincsenek határok – főleg a jó ízlés és a nyelvtani koherencia határai. Ez a vers nem csupán egy óraállítás miatti álmos panasz, hanem egy valóságos agyrázkódás, amit az olvasó a saját értelmezési kísérletei közben szenved el. A kancsalrímek szokás szerint ferde mosollyal néznek egymásra, mint két borostás sündisznó a tavaszi napfényben. Az érthetetlenség új szintjeit érjük el a „Ló gyón!” bekezdésnél, amely egy teológiai és állattartási mélységű kérdés: vajon mit követhetett el az a szerencsétlen patás, és miért érzi kötelességének ezt egy költőre zúdítani? A „karón varjú” sor frappáns ugyan, de ettől még nem menti meg a verset attól a végzettől, hogy az irodalomtörténet kukoricagóréjába zárják, ahol majd egy óvatlan bölcsész véletlenül rábukkan, és azonnal egy órával előrébb állítja saját koponyáját a falba fejelve. Összegzés: Frady Endre ezen verse olyan, mint egy elromlott vekker – hangos, bosszantó, és semmi értelme.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb kommentelője:
Kocacsalrímes bármikori óraállítás
Állítani hova kell, hova kell?
Minek ez a sok vaker!
Nem kell sokat vacakolni,
Az órát sarokba kell állítani.
Akkor nem a gonosz karóra miatt
Kevés az alvás, tehát nem ő szívat.
A kevés alvásnak egyik oka tavasztájt,
Hogy nyitva hagyod a szemed és a szájt.
Ám a Frady versre a végleges felelet:
Azért kevés, mert nem alszol eleget.”
„Nyuggerapó Legismeretlenebb Epigonja:
Elcsalrímes hogyishívjákos óraizélés
Vekker vaker, vikár Vuk őr,
Pikk, dáma, he, káró, hu, kőr!
Karóra, karóra, varrjuk
Szíjadat? Karóra varjúk!
Nyitott szemem nem lát szebb szájt,
Mint a The Big Clockchange Website.
Felü’ agyag nem alu’ szik,
Aki magyar, nem aluszik!”
 |
| Stefi bácsi tüntet /a TEK felvétele/ |
„Végre imáim meghallgatásra találtak, és Költő úrnak teljesen elment az esze. Így miután egy szintre kerültünk, nincs bennem többé versengő szellem. Mert mi tagadás van az úgy velem is, hogy önnön valóm fényes megjelenése a sötét horizonton örök világosságba borítja a planétát, de aztán jön a nyugiszuri, és ez elmúlik. Kérem, kérem, fontolja meg a Költő úr is, hogy kezelteti magát, nehogy magából is Jézus Krisztus legyen. Mert a világ bűneit hordozni nagyon kényelmetlen, és ha erre még rájönnek egy óraátállítás emberfeletti kínjai is, akkor könnyen teljesen összeroppanhat az ember idegileg, bármilyen jók is a laboreredményei. Az pedig világraszóló bűntény, hogy a Nagy Feró által is támogatott nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozásból nem a nyolc óra munkát, hanem a nyolc óra pihenést kurtítják meg egy órával. Ez emberiség elleni bűncselekmény. Mikor jön már egy politikus, aki észbe kap? Jelentsük fel a kormányt a Hágai nemzetközi bíróságon az alapvető alvási emberi jog megsértéséért. Mert ha gyülekezni már egyre kevésbé lehet, akkor legalább aludni lehessen. Addig is, amíg győz az igazság, boruljunk az íróasztalra a munkahelyünkön, és dobjuk be a szunyát. Szép álmokat!” / Stefi bácsi, akiről tudjátok, hogy kicsoda/
„Stefi szerint elment eszem,
Úgyhogy nyugiszurit eszem,
És hogy ne járjon a gúny át,
Tényleg bedobom a szunyát!
Légyvért iszom, cece icce
Guruljon le, recefice!
Átállt óra sötét verem,
Aki fölkölt, vállon verem!”
/F. Endre, a János Kórház Vigyorgójának faliújság felelőse/
„Színes, szórakoztató szójátékos vers, de majdnem olyan követhetetlen, mint az óraátállítás...” /M. András, a költő legállandóbb és legkövethetetlenebb kommentelője/
„Mondja, eM úr, most mit nem ért?!
Fogat fogért, szemet szemért!
Aki órát állít be, le,
Végül maga esik bele!
Vajon termeszt szóját-é kos,
Ha pásztora szójátékos?
Jaj, főnővér ágyon gurít
Beadni a nyugiszurit!”
/Rézfánfütyülő Rezsilla, a Döblingi Elmegyógyintézet óraállítási osztályának állandó bentlakója/
„Üt az óra? Ver a Költő? Mi ez itt kérem? Hol a békapárti felkelés halk nesze? Itt van, nesze! Inkább egy jó, erős kávét kérek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas békávéfőző békaaktivista/
„Békávénak híg a leve,
Nem jár érte túl sok lóvé,
Üt az óra, ver a Költő?!
Visszalőnék, de nincs Colt ó!
(Petőfi, a híres költő
Nászútjának helye Koltó volt ó!)
Békapártnak esze lesz-e,
Ha már józan? Nesze szesze!
Téli nagy hidegben, Ház úr,
Ejtse foglyul önt a hózár!
Vasárnap, ha nem kel korán,
Az ágyából rúgja ki rén!”
/Vad Vid, vigyorarcú vendettai vitéz/
 |
| P. Róbert kicsit feszült /ChatGPT felvétele/ |
„Ez a „vers” nem más, mint egy agyhalott betűhányás, egy költészetnek csúfolt verbális vonatbaleset, amelyben a jelentés és a forma úgy esik szét, mint egy negyvenéves Zaporozsec felfagyott macskakövön. Frady itt nem kancsalrímekkel operál, hanem kancsal logikával – mintha egy kávétlan reggelen bekómázott versgenerátor próbálna Baudelaire-t játszani, de közben elütötte egy túlméretezett poénszállító kamion. A ló gyón, a kulti haja lobog, az üllővel ütnek, és mindezt olyan rettenetes ritmusban, hogy az ember szinte fizikai fájdalmat érez az olvasás közben. A „tunkolj tönköt” sor után az ember már csak egy dolgot szeretne tunkolni: ezt a szerencsétlen firkálmányt egy ipari papírdarálóba. Frady ismét bebizonyította, hogy ha a költészet egy kifinomult szonett, akkor ő egy romlott parizerkarika egy forgalmas benzinkút pultján.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/
„Én nem állítom át az órámat. Száz mérföldes körzetemben mindig annyi az idő, amennyit mondok.” /Chuck Norris/
