A következő címkéjű bejegyzések mutatása: március. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: március. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. március 7., péntek

Mártavaszodás vagy mégteledés?

Téltől sápadt arcok bőrén
Tavasznaptól pirul husi.
Rénszarvas tágul s lőn bő rén,
S hő derül, a márciusi.

Meteorológiai
Lyányok szerint tavasz zajlik,
Ám csillagászok fiai
Állítják, szájuk csak zaj lik.

Hej, bizony e vegyes párok
Között március elsején
Nyílik tudományos árok,
S inalok innen el, sej, én...

Balhé lesz, mit meg nem várok!

„Jaj, költő úr, nagyon rávilágított az évi négyszer három hét konfliktusos időszakainkra! Ha előre tudom, hogy a valódi tudomány és az áltudomány rendszeres összecsapása így meg tudja mérgezni a házasságunkat, sose mondok igent ennek a nyikhaj csillagász doktorandusznak! Miért nem egy asztrológusnő kezét kérte meg, akkor együtt jósolgathatnának arról, hogy mikor terheli túl a csillagszemű Nagy Medve a Göncölszekeret! Hülye asztronómusok, asztronómus hülyék!” /Téridő Tordáné Kumulusz Kamilla, meteorológus/

„Hé, hova szalad, költő úr! Csak azért, mert egy tudományos vitasorozat közepette földközeli légkörtorzító modelleket vágunk egymás fejéhez és közben meghajlítjuk magunk körül a téridőt, még nem ok arra, hogy udvariatlanul és pánikszerűen elinaljon a nappalinkból! Attól, hogy vér folyik, maga még élvezheti a vendégszeretetünket! Csak foglaljon állást, hogy maga szerint tavasz van vagy tél! De jól fontolja meg, mit mond, mert lehet, hogy ezek lesznek az utolsó szavai!” /Téridő Torda, csillagász/

„Frady Endre verse, a "Mártavaszodás vagy mégteledés?", finoman egyensúlyoz a tél és tavasz határán, miközben szórakoztató módon mutat rá a természet és az emberi érzékelés közötti ellentmondásokra. A költemény ügyesen fonja egybe a meteorológiai és csillagászati nézőpontokat, rámutatva a kettő közötti eltérésekre, mindezt könnyed, játékos nyelvezettel. Az első versszakban a tél és tavasz közötti átmenetet az arcok sápadtságán és kipirulásán keresztül érzékelteti, humort csempészve a képekbe a rénszarvas bőrén és a márciusi hő derülésén keresztül. A második versszakban a meteorológiai és csillagászati véleménykülönbségeket figurázza ki, míg a harmadik versszakban a tudományos viták közötti árok nyitásával és a költő menekülésével kelti fel a figyelmet. Összességében a vers könnyed hangulatával és humoros megközelítésével idézi elő a tavaszi és téli átmenet kérdését, miközben rávilágít a különböző tudományágak közötti ellentétekre. Frady Endre mesteri módon játssza ki a nyelvi játékokat és képeket, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/ 

„Frady Endre ismét megpróbálta felgyújtani a magyar költészet fáklyáját, de sajnos csak egy pislákoló öngyújtóláng lett belőle, amit az első értelmes gondolat fuvallata is kiolt. A vers a tél és a tavasz határán egyensúlyoz, de inkább orra bukik egy latyakos szóviccben. A "rénszarvas tágul s lőn bő rén" sor olyan, mintha egy szorulásos agymenés következménye lenne, ahol a költő mindenáron meg akarta mutatni, hogy még mindig emlékszik az összetett szavak jelentésmódosító erejére. A "szájuk csak zaj lik" pedig egy olyan hangalakzati baleset, amely után az olvasó szájából is inkább egy mély sóhaj lik... ööö... lökődik ki. A zárlat menekülési kísérlete ("s inalok innen el, sej, én…") mindannyiunk legmélyebb vágyát fogalmazza meg: elmenekülni ebből a rímelő káoszból, mielőtt a költő még egy újabb meteorológiai szóviccet elkövet. Egyetlen pozitívum, hogy a vers rövid – bár, ha még rövidebb lenne, talán jobb is lenne.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Éljenek az időjósok,
Legyen belőlünk még jó sok!”
/falfirka az Országos Meteorológiai Intézet női mosdójában/

Kedvenc sörünk Arany Ászok,
Csillagokat látunk tőle,
Mi vagyunk a csillagászok,
Minket the Death Star se lő le!”
/falfirka az Országos Csillagászati Intézet férfi vécéjében/

„Tavaszi méhzümmögés, madárcsicsergés? Költő Elvtárs! Ezek mind a vihar előtti csend jelei! Baj lesz ebből, nagy balhé! A Totya is megmondta!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vihar előrejelző/

„Tavasz, méhzümm, madárcsicser,
Ettől rügyezhetik ki cser?
Vihar előtt Totya Lengyel
Érzi, balhés eme csendjel?
Költő Elvtárs tudja eztet,
Eme bajverse is szesz tett.
Eszik-iszik, dínik-dánik,
Nyugi, Ház úr, semmi pánik!”
/Lengyel Totyáné Bajlaki Balalajka, télvíz idei tavaszjötti pánikszobaparancsnokhelyettesnő/

„Költő Úrnak a címben feltett kérdésére nem tudok választ adni, de felajánlom segítségemet a köz javára az alábbi formában:
- Márta nevű ismerőseimet megkérdezem, vaszodnak-e
- Amint felszerelem az autóra a nyári gumit, szólok (ez a művelet köztudottan a késő tavaszi lehűlés és hóesés egyik fő okozója)”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, csak ne okozzon kárt a
Vaszodások közben Márta!
Téli gumi, nyári gumi,
Bring back, oh, my Bonnie to me!”
/Nyári Télné Őszi Tavasz, négyévszakos nótafaiskolai nótáriusnő/

Nyuggerapó:
Tél már nincsen

Időjós, tudonc csitriken
Nem az a jó, amit mondanak,
Sokkal fontosabb az,
Amit magukon hordanak.

Ha tavaszodik, tavasz jő,
Én eztet helyesnek tartom.
Rénszarvas ünő, vecsernyén
Legeldes a Tiszaparton.
Ott, ahol a kis Túr, meg egy
BMW siet beléje,
De derűvel vagyon, mert érzi, hogy
A kikelet is közeleg feléje.

Őszül a fejemen
Az összes hajtincsem,
Ám se ősz, se tél,
Imitt sehol sincsen.”

Nyuggeranyó:
Tavasz még nincsen

Tiszaparton Kiss túr, matat
Süllyedt hajón s rajta a tat
Kiss ujjlenyomattal tele,
Ha elmúlt már ez év tele.

Ha még nem múlt, kesztyűt hord, ó,
Amely kopott, ritkán bordó,
Akárcsak egy boroshordó.
Tavaszmúlunk, leszünk vének,
S ha gyűrt orrán BMW-nek
Szárad vérünk, nincs több ének.

Fejem őszül, kertben csősz ül,
Kis sírkövet nagy sírkő szül,
Téltől Tavasz időt kinn csen,
Ámde itten mégse nincsen.”

„Az időjárás már egyértelműen napos, tavaszi. Nyílnak a virágok, rügyeznek a fák, és Veszprémben már megszűnt a fagy. Remélem, hogy ennél már csak még jobb lesz.” /M. András, a költő legállandóbb és legrügybuzgóbb kommentelője/

„eM úr, azt kérdi e beszély:
Idő- vagy a csillagjárás?
Szétnézve a tény is szeszély:
Idő jó, de égbolt párás.
Konfliktusból jő a veszély:
Egymást el sok tudós pár ás!”
/Dr. Malter Valter, a Tudós Házaspárok Moderátora (THM) cím kitüntetettje és Veszprém vármegyei viadukt vakolóművész/

„Kapunk hideget meleget? Sok hőhó semmiért?? Nincs egy tenyérnyi normalitás az egész világtérképen! Én meg ehhez szóljak hozzá, hogy várjuk-e a májust?! Ember, most jövök ki a templomból!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, te Humánka hékás, la! Ezér' ne várjá' má' jusst, he! Juss ki élve a templombúl, oszt’ olyan hidegmeleget kapol tenyérileg, hogy nyúlnormalitást fogol és világtérképet látol forogni izibe, tyű! Ahogyan a kőttő mongya:
          Szórakozó’, Humán úr ma?!
          Szíjjel lapulsz, mint a gyurma
          Péklapátnyi kezem közén!
          Folyamodék erőhöz én!
No, akkó’ ehhő’ tarcsad magad, mer’ meggyűllik a bajod, mint a kinyomatlan pattanás a lovam farán, oszt’ lesz nemulass meg rütyütyü, hinnye!” /Izom Igor, irreál végzettségű ütőmunkafelügyelő/

„Kedves F.P. budapesti lakos úr, elnézését kérjük a jelenleg nálunk gyógykezelt I.I. úr minősíthetetlenül agresszív szavaiért és viselkedéséért! A mi hibánk, hogy a gyógyulás útján már komoly előrehaladást elért páciensünk hirtelen így visszaesett, mert tévedésből beleivott a szintén a klinikánkon vendégeskedő VIP betegünknek, egy meg nem nevezhető óriásállam elnökének, D.T. úrnak a gondatlanságból elöl hagyott vizeletmintájába, amely elmére és erkölcsre nézve egyaránt toxikus anyagokat tartalmaz, sajnos nagyon nem kis mértékben. A prezident urat igyekszünk mielőbb leszedálni, de jelenleg elszabadult hajóágyúként ámokfut szerteszét és üvöltve beleköt az élő fába is. Ursula és Brünhilda nővérek, elfogni!” /Dr. Döbling Dezső, a Sömlényi Ubul Zakkantakat Utókezelő Klinikai Intézmény (SUZUKI) betanított ügyvezető igazgatója/

Mi ez a szépirodalmi bűncselekmény, ez a már a legyártás előtt megromlott lírai katyvaszpép?! Ez a látszólag természettudományos házassági tanácsadás nagyobb károkat okoz, mint félrészeg betontorpedó a műjégpályának! Ezt az ostobaság páclevében fojtogatott rémrímdózist olvasva olyan érzése támad a gyanútlan fogyasztónak, mintha a véreresen dülledt hüledező szeme előtt hajtana be egy áltudományos fantaszta zsebszótár egy dadaista zsákutcába! Ne lássam álmomban anyámat rénszarvasszánon tótágast állva túlhajszolt rénszarvast szánni, ha nem szánom-bánom, hogy Frady Endrére szakosodott kritikusságra adtam a nagy busa fejemet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez problémát jelent és az emberiség szépen megkér, akkor szívesen fordítok annyit a Földön, hogy március elsején legyen a tavaszi napéjegyenlőség.” /Chuck Norris/

2022. március 15., kedd

Már-már márciusi kancsal dal

Immár március van már-már,
Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,
S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,
Konyhán rügyezik a fakés,
S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,
Ám lefogytok, hogyha futtok,
Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,
Vígan brekeg békás Megyer,
Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/

2019. március 6., szerda

Március

Itt a tavasz, ingyom-bingyom,
Házam körül virul kinn gyom.
Szépen zöldell a rét, igaz,
Mindent ellep a kerti gaz.

Egy apostol, pölö a Pál
Még ily esetben sem kapál,
Hanem inkább Égbe imáz’,
Hogy változzon a kerti máz.

Ám ki kicsinyhitű gyaur,
Nem mer hinni benne, a Úr
Őhelyette gyomot gazol
S gyomvályúból fal majd az ól.

Úgyhogy inkább maga egyel,
Mitől kopik az ujjbegy el,
S mire gyomot nullra apaszt,
Elhasznál egy tonna tapaszt.

Ujjlenyomat nincsen rajta,
S mire a csűr és a pajta
„Tavaszi szél” szagot áraszt,
Kidől s nem éri meg már azt.

„Ha töröljük az utolsó versszakot már egész használható lesz. Gyerünk, csináljuk meg!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Pont a katarzist hozó felemelően tragikus végkifejletet negligálnád, ami felteszi az ívre a pontonhidat?!” /F. Endre, a reál kolléga költőgigász kollégája/

„Van Kicsibácsiéknak egy szomszédjuk, a Valamilyen Gyula. Ez a Gyula nem csak, hogy a szomszédjuk, de egyben a Világ Leglassabban Beszélő Embere is. Erről papírja is van, egy nemzetközi bizottság állította ki, 1973-ban a lipcsei Lassúbeszélők Bicentenáris Világtalálkozóján. Valamilyen Gyula mindössze háromféle dologról szokott beszélni, mióta világ a világ. 1. bizonyos gyomfélék aggasztó elszaporodásáról a közösségi vízvevő helyek környékén, külön kiemelve e jelenség kultúrnövényekre nézve jóvátehetetlen következményeit. 2. egyes őt, mármint Valamilyen Gyulát érintő rosszindulatú feltételezésekről, melyek személyét homályos módon összefüggésbe hozzák a pajzán tréfákra se rest, televényt lakó mohaemberkékkel, a hátsókerti fantázia eme groteszk teremtményeivel. 3. a földbeásott varázslyukak fontosságáról, kivitelezésük helyes módjáról, valamint a közelgő világvége elodázásában játszott megkerülhetetlen szerepükről.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája idézi Dániel András meséjét/

„Paraszt hogy tölt el egy nyarat?
Tenyerébe köp, oszt’ arat!
Már ha megéri és nem dől ki, mint a vitaminhiányos lócitromon tengődő tavaszi döglégy, bruhahahaha!!!” /Faék Félix, kortárs költő és pesti flasztertapló/

„A lócitromot is lehet szeretni, ha tavaszi döglégy az ember! Ja, mindjárt kidőlök!” /tavaszi döglégy/

„Március jó, Július rossz! Cézár, véged van, mint a botnak! Megszurkállak, mint egyelő közmunkás a gyomgyökeret!” /Márciusi Dusán, a Teisfiam Brútusz Kiskirályoknak Ártó Reformanarchisták Tyúkeszű Akciócsoportja (TB KÁRTYA) ideológiai balkeze/

„Szeretem március idusát! Olyankor a haverokkal az asztal alá isszuk magunkat a Pilvaxban, majd másnap reggel megpróbálunk Talpra magyar!-t játszani, amikor az asszonyok sodrófákkal hí’nak haza. Kutya nehéz ám olyankor feltápászkodni, amikor az ember még azt se tudja kimondani, hogy Barguzin!” /Petőfi Sándor/

„Már cius van?! Pedig néhány napja még ciutlan volt! Hogy rohan az idő!” /Faék Fikusz, ciu díler/

„Rohan az időőőőőő, elmúlik az őőőőőősz, évek múlnak eeel, megállítanááám, de nem lehet, mert az időőőő könyörtelen vonatááán fut minden továááább. Jöjj el háááát, ne várjak ráááád!” /Koncz Zsuzsa/

„Március elején nem az őőőőősz múlik el, művésznő elvtársnő, hanem a tééééél! Érti?! Mindegy, maga csak daloljon az örökkévalóságnak, mi meg majd intézkedünk a naptárreformról!” /Júliuszcézár Jenő, évszakaszparancsnok/

„Micsoda, hogy a naptár szerint a március a soros hónap?! Ez veszélyes! Haladéktalanul betiltjuk és azonnal elkezdjük az áprilist!” /Lakáj Lajos, mindenügyi szóvivő/

Jaj, ne! Még nem állok készen! Legyen inkább május!” /Április/

„Ne várd a májust!” /Zorán/

„Apokaliptikus költő atipikus verse az antipatikus gyomhatásról. A gyom a szükséges rossz. Ahogy a nagy reneszánsz vadászköltő, gróf Durrbele Dezsheő írta a Kora tavaszi vadkangyomor c. epigrammájában:
   Éhes vadkan üres gyomra
   Ráfanyalodik a gyomra.
Frady Endre bukolikus bulvárlírája más vadászösvényen közelíti meg a halálos tavaszt. A keményen dolgozó kisparaszt rusztikus szemszögét veri bele a költészet kalapácsával a szakrális banalitás szekuláris blaszfémiával terhelt rögvalóságának fakoporsójába. Frady Endre tértől és időtől függetlenül ledöbbenti az irodalmi hatótávolságán belül kerülőket, ő egy igazi multikulti sokker!” /Söréthy Söjtörné Hencidai Boncida, a Gyökeresen Ótvar Gyomok Eklektikus Ganajozásában Élenjáró Rádió (GYÓGYEGÉR) irodalmi szerkesztője/

„Amikor a gyom él gazul,
S lelke setét, mint egy Zorró,
Úgy jár, mint a vakult Vazul,
Kinek füli ólma forró!”
/”Szent” István király, alias kiirtós, felnégyelős és szemkitolós Pista/

„A Vazul fülében talált ólomzárvány a spektroszkópos kormeghatározás szerint eredetinek tűnik. Maga Vazul viszont modern kori kínai hamisítványnak.” /Dr. Kókler Kenéz, fül-orr-régész/

„Mi ez a globális felgennyesedés?! Mi ez a közízlésromboló kivagyiság?! Amint főpolgármester leszek, betiltom az összes olyan hónapot, amiről ez a szégyentelen szennykupac verset tudna írni, ha őt magát addigra nem tiltanám ki! Anyámnak nem butuló, hanem sétáló Budapestet ígértem! Frady Endre nélkülit!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset olvasva csodálom, hogy a magyarok még nem kerestek meg, hogy rúgjam le Frady Endre fejét. Úgy látszik, hogy mivel a történelem során, velem gyökeres ellentétben, ők mindig a vesztes oldalon álltak, hozzászoktak, sőt talán imádnak is lúzerek lenni. Pedig, ha megkérnének, odaúszhatnék Új-Zéland mellé és a Földgolyót átfejelve kiröpíthetném Frady Endrét és az őt körülvevő gazokat a világűrbe.” /Chuck Norris/

2017. március 8., szerda

Tavaszváró

Tavasznak a beköszönte
Villanyozza vajon önt-e
S szíve szerelemmel telt-e,
Mint sok bölcs ésszel az ELTE?

Ha a szellő szellik langgyal,
Önből válik-e egy angyal,
S lelkében zöld tavaszi cser
Lombján szól-e madárcsicser?

Midőn a rét illatárja
Az ön orrát általjárja,
Szférák zenéjét vajh’ hallá,
S léte átalakul dallá?

Hűs záport az Úr, ha leönt,
Derű aranyozza be önt
Március e kies hetén?
Micsoda?! Nem?! Ön egy kretén!

„Nem vagyok kretén, csak ki nem állhatom a langyos és gejl időjárást! Vesszen a globális felmelegedés! Éljenek a zordabbnál zordabb telek!” /Iglu Vugri, eszkimó jeti/

„Ha ezt a mormota olvasná, úgy megijedne, hogy soha többet elő se jönne, nuku tavasz... Még szerencse, hogy nem tud olvasni. Bár én se tudnék...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ki zajong és vernyákol itt, hogy ne tudjak aludni?! Ja, már megint az a reálos?! Jellemző! Hajrá Barca!” /Marmota Monax, erdei mormota/

„És a rügyek?! Hogy maradhattak ki egy tavaszt köszöntő versből a rügyek?! Ezt jelenteni fogom! Ebből vizsgálat lesz! A honoráriumából le lesz vonva a konzekvencia!” /Negyedipszilon Félix, a Bimbó és Rügy Fakasztó Központ (BRFK) titkos rügynöke/

„Hatszáz évvel ezelőtt és ezerhatszáz kilométerrel arrébb ugyanezen időjárási és etológiai körülmények megdöbbentően hasonló sorok papírra vetésére késztették egy egyszerű borász irodalmi tehetség dolgában jóval kevésbé elkényeztetett fiát. Isteni szerencse, hogy egyáltalán hallottunk róla. Nem kérdés viszont, hogy hatszáz év múlva melyik feldolgozás szerepel majd 4. osztályos déd-...-dédunokáink irodalomtankönyvében.

Canterbury mesék
Általános előbeszéd (részlet)
(ford.: Vas István)

Ha március fagyának erejét
április langy esője veri szét,
bőséges nedvet minden érbe hajtva
termékenységet küld szét a talajba;
ha Zephyrus már édesen lehel
és minden zsenge rügy életre kel;
ha félútját az ifjú nap az égen
maga mögött hagyta a Kos jegyében,
s kik éjszaka nyílt szemmel alszanak,
dalolnak már a kicsi madarak,
mert torkukban a természet remeg -
akkor a nép zarándokútra megy,
s távoli szenteket keresve vággyal
idegen partokon jár pálmaággal.”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Köszönöm önnek, ó jó humán úr, hogy egy lapon említ a nagy Frady Endrével! Mi itt a Westminster apátságban lévő Költők sarkában, a holt költők társaságában nagyon szeretjük őt, mert változatosságot hoz az unalmas örökkévalóságunkba, ugyanis minden verse után órákig forgunk a sírunkban.” /Geoffrey Chaucer, az első angol nyelven alkotó költő/

„Mi ez a kulturális bűncselekmény, ez a totális közízlésrombolás?! Kinek kell ez az aberrált antilíra?! Ha ez a feketeöves évszakgyalázó közkívánatra hajlandó lett volna téli álmot aludni, akkor most nem kellene a tavaszi fáradtságtól összeaszott agycsökevényéből izzadságszagú kínrímeket kipréselnie! Anyám szerint Frady Endre irodalmi szabadesésén már csak a Jóisten segíthetne azzal, ha magához szólítaná. Hinnye, de vidám szertartás lenne!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Majd akkor lesz tavasz, ha engedélyezem neki. Ha önhatalmúlag beköszönt, rügyön rúgom, és addig marad a tél, amíg el nem hajtom nyaralni.” /Chuck Norris/

2015. március 25., szerda

Óraelőreállítás

Jót röhög rajtunk az USA,
Mivel az ő márciusa
Nem olyan, mint a mienk itt,
Nem ébreszt korán sok jenkit.

Mi bezzeg vasárnap reggel
Küzdve félálomsereggel
Bambán kelünk, mer’ az óra
Hamarabb vált riadóra.

Kit a meccs vár, kit a mise
Korábban, mert nincs semmi se
Jó időben, hanem korán,
S kislány alszik bárzongorán.

Álmosabb az orgonánál,
Méla ló a szénáján áll,
Sír a csősz és rí a hacker,
Talpra magyar, hí a vekker!

„Én lenni very happy elhagyni Budapest, mert itt nálunk United Statesbe nem lenni time izé! Mi jenkik vasárnap aludni, magyarok kelni korán! Gyerünk ágyból ki macskajajos ti, haha! Jaj már Magyarország, jaj már magyarok!” /André Goodfriend, az USA budapesti követségének ideiglenes ex-ügyvivője/

„Vasárnap nincsenek nyitva a plázák, így tök mindegy, hánykor nem kelek fel. Miau!” /ismeretlen plázacica/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jön be a március! Rusnya egy hónap! Te is, fiam, rútulsz!” /Julius Caesar/

„Se a magyaroknak, se nekem nem jönnek be ezek a márciusi vasárnapok!” /Julius Meinl/

„Nem fanyalogni kell márciusban, hanem tőlem óvakodni!” /Márciusi Dusán/

„Hallod fiacskám? Óvakodj! Jaj, későn szóltam?” /Június Caesar/

„Későn, nagyfater, későn, de sebaj, mert előbb-utóbb úgyis kés alá került volna a manus! Kinek korán kell, aranyeret nyer!” /Augustus Caesar/

„Te jó ég, most vasárnap egy órával korábban kelnek a fiúk és késő estig fent kell maradniuk, mert háromnegyed kilenckor kezdődik a meccs?! Remélem, a görögöknél is most lesz az óraállítás, különben meleg lehet a pite!” /Dárdai Pál, szövetségi kapitány/

„ Az álomittas költőnek a henye jóléti társadalom utáni alig titkolt vágya kehes lószürkén szivárog át a lassan gördülő szótagcsoportok pszeudo-apolitikus létritmikáján. A Szenes Iván és Petőfi persziflázsok felszínes mél yszivárgása szöges ellentétben áll önnön negáltjával. Rég olvastam ilyen önfeledt agyhalálközeli zsigerrevelációt. Egy igazi egy órával korábbi népfelkelés! Ez a válasz, kérdezzetek!” /Radikál Rezsőné Ikaika Hungarika, filozófus és vérgőzmozdonyvezető/

„Rajtunk röhög a Zusa?! Atomot neki! Vesszen Trianon! Mindent vissza! Monnyonle! Hajrá Csát SE! Szil-va pá-lin-kát! Szil-va pá-lin-kát!” /Törköly Tumor,  csáti csirkepásztor és csere cselgép/

„Inkább mosakodjam saját fagyos vizelet leletemben, minthogy bármi érdemlegeset hazudjak erről a versről! Frady Endre a mi szellemi Mohácsunk, akinek irodalmi hónaljbűzében a józan eszünk II. Lajosa hörögve fuldoklik a költő förtelemlírájának Csele patakjában. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy erre a rettenetre hivatkozva föl merjen kelteni egy órával hamarabb! Sőt akármikor,  mert estére meccsjegyem van!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én azért állítom előre az órát, hogy több helyem legyen befeküdni mögé. Egy óra mögé bújva jóval tovább lehet aludni.” /Garfield/

„Kizökkent az idő, ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!” /Hamlet/

„Ne picsogj, kis herceg, ha megválasztotok miniszterelnöknek, úgy helyrerúgom azt a debil nyári időszámítást, hogy arról koldul!” /Chuck Norris/

2013. március 19., kedd

Márciusi fagy



Sándor, József, Benedek
Ajándéka meredek
Hőzuhanás grafikon
S jégcsap lóg a trafikon.

Frady Endre fázik /a trafikos felvétele/