A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ELTE. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ELTE. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 8., szerda

Tavaszváró

Tavasznak a beköszönte
Villanyozza vajon önt-e
S szíve szerelemmel telt-e,
Mint sok bölcs ésszel az ELTE?

Ha a szellő szellik langgyal,
Önből válik-e egy angyal,
S lelkében zöld tavaszi cser
Lombján szól-e madárcsicser?

Midőn a rét illatárja
Az ön orrát általjárja,
Szférák zenéjét vajh’ hallá,
S léte átalakul dallá?

Hűs záport az Úr, ha leönt,
Derű aranyozza be önt
Március e kies hetén?
Micsoda?! Nem?! Ön egy kretén!

„Nem vagyok kretén, csak ki nem állhatom a langyos és gejl időjárást! Vesszen a globális felmelegedés! Éljenek a zordabbnál zordabb telek!” /Iglu Vugri, eszkimó jeti/

„Ha ezt a mormota olvasná, úgy megijedne, hogy soha többet elő se jönne, nuku tavasz... Még szerencse, hogy nem tud olvasni. Bár én se tudnék...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ki zajong és vernyákol itt, hogy ne tudjak aludni?! Ja, már megint az a reálos?! Jellemző! Hajrá Barca!” /Marmota Monax, erdei mormota/

„És a rügyek?! Hogy maradhattak ki egy tavaszt köszöntő versből a rügyek?! Ezt jelenteni fogom! Ebből vizsgálat lesz! A honoráriumából le lesz vonva a konzekvencia!” /Negyedipszilon Félix, a Bimbó és Rügy Fakasztó Központ (BRFK) titkos rügynöke/

„Hatszáz évvel ezelőtt és ezerhatszáz kilométerrel arrébb ugyanezen időjárási és etológiai körülmények megdöbbentően hasonló sorok papírra vetésére késztették egy egyszerű borász irodalmi tehetség dolgában jóval kevésbé elkényeztetett fiát. Isteni szerencse, hogy egyáltalán hallottunk róla. Nem kérdés viszont, hogy hatszáz év múlva melyik feldolgozás szerepel majd 4. osztályos déd-...-dédunokáink irodalomtankönyvében.

Canterbury mesék
Általános előbeszéd (részlet)
(ford.: Vas István)

Ha március fagyának erejét
április langy esője veri szét,
bőséges nedvet minden érbe hajtva
termékenységet küld szét a talajba;
ha Zephyrus már édesen lehel
és minden zsenge rügy életre kel;
ha félútját az ifjú nap az égen
maga mögött hagyta a Kos jegyében,
s kik éjszaka nyílt szemmel alszanak,
dalolnak már a kicsi madarak,
mert torkukban a természet remeg -
akkor a nép zarándokútra megy,
s távoli szenteket keresve vággyal
idegen partokon jár pálmaággal.”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Köszönöm önnek, ó jó humán úr, hogy egy lapon említ a nagy Frady Endrével! Mi itt a Westminster apátságban lévő Költők sarkában, a holt költők társaságában nagyon szeretjük őt, mert változatosságot hoz az unalmas örökkévalóságunkba, ugyanis minden verse után órákig forgunk a sírunkban.” /Geoffrey Chaucer, az első angol nyelven alkotó költő/

„Mi ez a kulturális bűncselekmény, ez a totális közízlésrombolás?! Kinek kell ez az aberrált antilíra?! Ha ez a feketeöves évszakgyalázó közkívánatra hajlandó lett volna téli álmot aludni, akkor most nem kellene a tavaszi fáradtságtól összeaszott agycsökevényéből izzadságszagú kínrímeket kipréselnie! Anyám szerint Frady Endre irodalmi szabadesésén már csak a Jóisten segíthetne azzal, ha magához szólítaná. Hinnye, de vidám szertartás lenne!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Majd akkor lesz tavasz, ha engedélyezem neki. Ha önhatalmúlag beköszönt, rügyön rúgom, és addig marad a tél, amíg el nem hajtom nyaralni.” /Chuck Norris/

2016. március 31., csütörtök

Szivárvány

Eső után felnézek én,
Azt, hogy elállt, el se hiszem,
S közben ráhull gyapjúzekém
Vállára két kolibri szem…

Földön véres kolibri fejt
Is látok! A halál arat?!
Kórboncnok jő s okot kifejt:
„Lefejezték a madarat!”

Vader nagyúr nyomoz, a Dárth,
Bölcsebb ő, mint másfél ELTE:
„Baleset érte e madárt,
Szivárványív kettészelte.

Egy Obi Wan vágva két Ben
Lesz, pedig ő nem is gyenge,
S szivárvánnyal ellentétben
Kolibri agy nem túl penge.”

„Ó, szent zergeszőr!!! Mi ez a rémálom az Elmeroggyant utcában?! Kinek a megzuhant agyából pattanthat ki, hogy Darth Vader a saját szivárványszínű fénykardja által levágott véres kolibri fej ügyében nyomozzon?! És hogy kerül ide másfél ELTE?! Ez csak a zsákban bálák közt fúló paripák által megtaposott holttestemen át juthat be a Nemzeti Alaptantervbe! Igor, Szergej, üssétek! NEM ENG! NEM ENG! NEM ENG!” /Libri Laftyejevné Petrovics Alexandra, a Kötelező Olvasmányokat Meghatározó Csinovnyikok Intézetének (KOMCSI) kéz- és lábtördelő szerkesztője/

„Nonono, szerkesztő elv… ööö… polgártársnő, nonono!!! Ne lépje túl a hatáskörét! Frady Endrét mi már sokkal régebb óta figyeljük, így a pépesre verését sem engedhetjük át másnak! Hogyisne, hogy miénk a munka, másé pedig a szórakozás?! Betilthatja, de egy ujjal sem nyúlhat hozzá! Maximum egy baseball ütővel, de csak korlátozottan! Na, jöjjön, költőszaft úr, majd mi ellátjuk a baját!” /Dr. Csávás Kálmán, a Rossz Arcokat Gyanúsító Alapítvány (RAGYA) ütőtávolság kalibráló osztályának betanított főmérnöke/

„Az esős sárlét után a csillagháborús romantika magasába vágyódás metaforájaként a költő a világ legkisebb agyú madarának önkéntelen vértanúvá magasztosulását deheroizálja az elemi szakralitást sejttető keresztrímek apokaliptikus averziójának sötét erejű ellenpontozásával. A szivárvány színei párhuzamos szelőkként tételezik önmagukat ellen! A bölcsészet másfél temploma, ahol más fél, de a Jedi lovag kerek egésszé szintetizálódik, mintegy önmaga antitézisévé izolálódik. Vö. Obi Wan egypúpú, van kétpúpú, van négypúpú sőt több! Katartikus dallamvilágháború!” /Einundzwanzig Elemérné Hanyatthomlok Hortenzia, a Darth Vader Sötét Nagyúrképző Szakközépiskola és Gimnázium irodalom és matematika szakos tanára/

„A Magyar Ornitológiai és Tyúkászati Oskola (MOTYÓ) teljes tanári kara nevében a leghatározottabban tiltakozunk az ország egyik legritkább madárfajú egyedének, a Borsóagyú Görcskolibrinak a véres kezű költő által az irodalom oltárán történő feláldozása ellen! Amennyiben a vétkes nem kér bocsánatot, megszálljuk a hálószobáját és az elalvását üres frázisok puffogtatásával akadályozzuk meg!” /Dr. Csengő Zoltánné Laskaszűrő Aranka, igazgató helyettes/

„Egy sötét barlang mélyén ultrahangon vijjogó és V-alakban a gyomorszájamba repülő Batman raj okozta orbitális okádhatnék nem lenne olyan penetránsan gyomorforgató hatású, mint ez a Frady förtelem! Az időskori naivitásban szenvedő anyám a cím alapján óvatlanul egy kedves tájverset várt, minek következtében már a légből kapott kolibri szemgolyóknál elájult! Jelenleg egy méregdrága budai magánklinikán nyugtatózzák, de ennek ellenére még rendszeresen felsír! Követelem Frady Endre más költőbűnözőkkel együtti azonnali összefogását és a Kortárs Irodalmi Szervezetek Költő Bontótelepére (KISZ KB) történő elszállítását! Végre hiszek az összefogás erejében!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, ki volt az a házipálesz agyú graffitis, aki a kerékpáros alagút előtti késpengés magassági korlátozó kapumat szivárványszínűre pingálta?! Neveket akarok!” /Fűrész Ferdinánd, vágóhíd- és kerékpárút-tervező/

„Nálunk Texasban nem tragédia, ha egy svédacél szivárvány kettévág egy kolibrit, mert én kézrátétellel még egy chicken burgerbe belesütött darált csirkét is fel tudok támasztani.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 16., szerda

Ősz van

Sárga a tölgy levele?
Ősz van, úgyhogy le vele!
Fák ilyenkor csupaszak,
Egyetem meg csupa szak.

Aggódnak az ELTÉ-sek:
„Nagy a dugó, elkések!
Bedugult sok kerület,
Áldozat a derű lett!”

Mogorvák az emberek,
Ami zöld, az nem berek,
Hanem náthás keszkenő,
S szüreten a szeszke nő.

Ősszel a nép beszeszel,
Csendet szeszek nesze szel,
S kómás a fél BME…
Vajh’ kifordul mélyem-e?

Bélbajra MÁV vonatán
Jön szabolcsi jonatán!
Bio, úgyhogy nyűves! Én
Az őszt rúgnám művesén!

„Kikérem magamnak, nekem nincs művesém! Én az esőzéseket segédeszköz nélkül vizelem magam alá!” /az ősz/

„Kőttő úr, a bijó ómafán az óma nem nyűves, hanem kukacos, de attó meg nem kő félni, mer asztat csak a vegaturánok vagy hogyishíjjákok nem eszik, de azok osztán olyan nyeszlettek, hogy efújja őket a legbakfittyebb őszi szellet is! A gyisznó belibe is van kukac, de az se veszélyes, ha elég házi ómapálinkával béleli ki magát az emberfia!” /Böllér Béla, szatmárszügyi almatermesztő gazda/

„Hol él maga, költő úr?! Délelőtti előadáson sosem vagyunk ott, úgyhogy mire mi bemegyünk, már alig van forgalom. Amúgy meg nem is olyan rossz dolog másnaposan pár kört aludni a pótló buszon.” /Szütyő Szilárd, az ELTE bölcsészkarának harmadéves hallgatója/

„Igaza van, költő kolléga, a műegyetemi bulikon tényleg minden út kómába vezet! /Műfű Medárd, a Műegyetem építőkarának negyedéves hallgatója/

„Az érzékeny lelkű és gyomrú költő bensőjében fájón fúj utat magának az elmúlás és az önemésztés szilaj szele. A lét italba fojtott feszültségének naiv dekadenciája mételyezi és katalizálja a jövő és jelen értelmiségének nemzettudathasadását. A páratlanul primitív páros rímek őserejű kataklizmája okozza a vers pszeudo reményteli hovatovábbjának kiúttalanságba hajszolt netovábbosodását. Szabadosság, egyensúlyvágy, szesztestvériség! Давай пить!” /Álmos Elődné Ondkondtashubatöhötöm Butélia, a Borissza Jelcin Kéttannyelvű Borászati Szakközépiskola magyartanára és betanított szőlőtaposó/

„Az ősz kétségtelenül a lombhullás, az ivás, az iskolakezdés, az ivás, a nátha, az ivás, a szőlőszüret, az ivás, az almaszedés, az ivás és Budapesten a nonstop útfelbontások és ivászatok időszaka. A vers láttán úgy tűnik, hogy a költő nem enyhe kadarkamámorban, hanem súlyos szeszszivornya utáni macskajaj közepette írta, vagy inkább csak diktálta. Sürgős kétoldali agy- és gyomormosás javasolt! Nem lesz olcsó!” /Dr. Toxin Teofil, a rózsadombi Zsebrezsozsó Magánklinika főorvosa/

„Ha egy átlagos képességű csimpánzot leültetnének a számítógép elé, hogy vaktában ütögesse a betűket, valószínűleg kevésbé irritáló valamit állítana elő, mint ez a munkaköri kényszeremből elolvasott alpári biomassza, ez az idegzsibbasztó líragáz! Anyámat csak azzal a védőszemüvegével engedtem a vers közelébe, azaz a mindenálló válaszfallal elkülönített szomszédos helyiségbe, amivel a napfogyatkozást nézte. Frady Endre meg persze eközben táncol az általa keltett romokon és örvend. Közutálatnak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Texasban legyen ősz, mondtam és ősz lett. És láttam, hogy az ősz jó, így elválasztottam az őszt a nyártól és a téltől. Nyolcadik nap.” /Chuck Norris/

2015. március 18., szerda

Túró Rudi rejtélye

Nagy rejtély, mit vajon ki ért:
Ízes túróbelsőn miért
Vékony csokihártya ív ül
Rudi helyett körben kívül?

Mért alkotta így az Úr, ó,
Hogy Ruditlan rúd a Túró?
Pöttye rőt rén orra hajaz
S ezért Rudolf? Elég baj az!

Ki volt az az orrát túró
Tudós, ki nem Csoki Túró
Márkanévre keresztelte?!
Vond vissza a címét, ELTE!

„Dr Habil-Debil Rőt-Rén Rudolf professzor úr főnominátori címének visszavonásától Tudományegyetemünk eltekint, elkerülve így az ELTE kínt, hiszen az ő felsőbb kapcsolataiból jövő források nélkül az általa vezetett Tejtermék Elnevező és Aranyborjú Bőgető Tanszék anyagilag összeomlana és Tudományegyetemünk, mint akit ötvös ló ránt, hullana az anyagi csőd totális nihiljébe.” /Dr. Réz Rezső, az ELTE körbekalapozási és finanszírozási dékán helyettese/

„Tisztelt költő úr! Ha ismerné a XIII. századi nagy németalföldi festő, Rudolf von Turoschtein: Vörös orrú rénszarvasok hóesésben c. munkáját, amely a vitánk tárgyát képező tejtermék csomagolását ihlette, akkor farkasordító műveletlensége nem csapna át dilettáns verselésbe. Leninnel szólva a szellemfejlesztés háborújához három dolog kell: Tanulni, tanulni, tanulni!” /Dr Habil-Debil Rőt-Rén Rudolf professzor, lásd fentebb!/

„No, a mi kis túrótornyos falunkban mindenki született túrórúdi gyerek!” /Rúdi Rudolf, Túrórúd polgármestere és rénszarvastenyésztő/

„Egy két éves és tizenhatmillió fontba kerülő kísérletsorozattal megállapítottuk, hogy a Túró Rudinak nevezett lefagyasztott túrórúddal orrba vágott rénszarvasok orra tartósan vörös gömbbé duzzad és hóesésben kísértetiesen hasonlít a Túró Rudi csomagolásának sormintájára.” /brit tudósok/

„A költő a tőle méltán elvárt és megszokott verstani formavilág csokimázával fedi a keményen dolgozó kisember kételyekkel fűszerezett létjajkiáltásának mondanivalóját, ami jelenesetben egy nagy túró. A földet rúddal keményen túró kisparaszti sorból kinőve, immár nagyparaszttá érve, végre rádöbben a sorskérdések öntörvényű örvényeire és lélekben sajnos bele is fullad. A túróba!” /Vasár- és Ünnepnapiné Rén Lola, középiskolai magyartanár és cirkuszi rénszarvasidomár/

„Frady Endre, az utcán heverő banalitások krónikus körbejárója ismét megszédült önnön koncentrikusságától és felkavarodott gyomra csokis túrómasszáját ideöklendezte elénk. A kutyaütő visszatért a saját versokádására. Anyám szerint ez gusztustalan és ezúttal egyet kell értsek vele. Hiába, a kutyaütőből nem lesz szalonképes költő! Rímsintér!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy brit tudós egyszer engem is orrba vágott egy fagyott túrórúddal, de elemi részecskékre esett szét. A legközelebbi tüsszentésemig egész Texast vékony brit tudósmolekula réteg borította.” /Chuck Norris/

2014. április 14., hétfő

Csicseriborsó pörkölt kagylótésztával

Csicseriborsó pörköltöt
ettem a Kisbigben kagyló-
-tésztával s most testet öltött
Pegazusnak (szárnyas nagy ló)

nyomán jövő ihlet folytán
erről immár verset költök
oly lazán, mint zsírtyúk toj tán,
míg bő hasán leng a köldök:

Csicseriről elmondható,
hogy annak, ki megízlelte,
száját elhagyta vagy hat óóóóóó!
s bölcs ésszel élt, mint az ELTE.

BME-s is megeheti,
sőt SOTE-s is, meg még bárki.
„Mérésünk szerint e heti
legjobb kaja ez volt.” /Tárki/

„Na, ezek a Tárkisok valamit nagyon benézhettek, mert a mi felmérésünk szerint a lecsós tokány tarhonyával győzött.” /Szonda Ipsos/

„A biztos tápválasztóknál szignifikáns a babgulyás főlénye.” /Századvég/

„Nyihaha! Miért kellett nekem ebben a primitív kajaversben testet öltenem és miért kering körülöttem üres ételhordókkal, hangosan nyeldekelve ez a sok éhes kisnyugdíjas?! Segítséééég!!!” /Pegazus, leendő szárnyas lóhúsétel/

„Amikor egy Grand Canyon fölött kifeszített kötélen sétáló NDK-s artistát gyomorszájon fejel egy szárnyas jeti, az érezheti hasonlóan magát, mint én a zsírtyúkhoz érve. A vele egy időben felszerelés nélkül szabadon eső pápua ejtőernyős az élete filmjének lepergése közepette is összeszedettebb gondolatsort vetne papírra, mint ez az egyetemneveket értelmetlenül egymásra halmozó nyikhaj trubadúr. Hegyek, essetek rá! Vae victis!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Így van, ez kell! Az irodalom jöjjön le az elefántcsonttoronyból és törjön be a konyhába! Írjunk a gyomornak! Konyhalíra kell a népnek! Szaftos verslábak, abált rímek, rántott ritmus, koleszterinben fetrengő mondanivaló! Fogy a nemzet, fel kell hizlalni! A férfi száz kiló alatt csak karácsonyfadísz! Arccal a hasunk felé! Zabálj boldog birodalom!” /Tokányi Tocsmány, zsírépítő világbajnok és fókaimitátor/

„A csicseriborsó a múlté. Mi a jövőbe nézünk! Holnap bajai halászlé és túrós csusza lesz a menü! Tyű, még a Budafoki úti járdán is kígyózni fog az éhes tömeg!” /Mr. Kisbig/

„Hö?! Bajai micsoda?! Nöhogy már halászlénök hívjuk azt a löttyöt, amibön tésztaföllegek úszkálnak! Lögfeljebb halászszaft! Brrr!!!” /Dóm Dözső, szögedi halász és szabadtéri színpadi szúnyogcsapó/

„Amiben nincsen tészta, az nem halászlé, ollé, ollé! Tésztát akarunk, tésztát akarunk! Abcúg Szeged, abcúg Szeged! ” /Súgó Vica, bajai tésztaszaggató és rendezvényszervező/

„Ezek a rövidítések! Sose tudom, hogy az ELTE, a SOTE és a BME közül melyik az, ahol spirituszban tartósítva tananyagként mutogatják azokat a költőket, akiket én alkalomadtán fejbe rúgok.” /Chuck Norris/

2012. november 9., péntek

Villamossínek


Jedi-szerű robotsintér őr
(térfigyelő kamera felvétele)
Villamos alatti sínek
Nem kellenek tán senkinek?!
Merthogy a nép nem cseni el.
Van tán rajtuk valami jel,
Amiből a MÉH-ész rájön
Rút bűnre és kiált: „Állj, Ön
Ezt a sínpárt elemelte!”,
S tanítják-e ezt az ELTE
Villamossínszáltan szakán?
Vagy csak a Jedingisz, a kán
Hordázatú robotsintér
Őr miatt van meg a síntér?