Éti csigaevés

Éti csiga sülve finom,

Az lenne a tök nagy kínom,

Ha nem rágcsálhatnám szemét.

Inkább csigát együnk, ne méh-t!

Mert a méh az nyelven bököd,

Bentről duzzad kobaktököd,

S míg a csiga csusszan simán,

Méhet inkább köpnéd ki mán!

Finnyás arát torkoll le vő,

Ha e nő nem csigaevő,

Ily jók sült csigák, az étik.

Ne méh-t, ezt faljatok, hé, tik!

„Még jó, hogy épp zajlik a kulináris olimpia, mert így sokkal érzékelhetőbbé válik mekkorát is lendít ez a műremek Endrénk Nobel-díj felé vezető töretlen útján. Például ahhoz fogható méretűt, mint egy kettős szervahiba a döntőben a harmadik meccslabdánál, vagy a természet sürgető szava a nem nyíltvízi 1500 m gyorsúszás rajtjánál, vagy akár egy extra Y kromoszóma a női bokszolók népszerűségi vetélkedésében. Endre bá! Ez igen, ez sportszerűség, ez igazi esélyteremtés!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánpeti, gyere, mesélj,

Hol teremik itten esély?!

Endrét Nobel felé vezet

Svéd Királyi Szakszervezet?

Ténylegesen divatszó ma

Meccslabda és kromoszóma?

Aki medencébe vizel,

Öntse csigalassú gríz el!

Remek ez az olimpia,

Uccu, tessék, Zolim, pia!”

/Zümzüm Zoltánné Zimmezum Zinajda, Z-kromoszómás zeneterápiás zűrzavarkeltetőnő/

„A gulyásleves mellett 1-1 rovar belefér, de a csiga nem csúszik könnyen, és még nehezen is emészthető. Nem gyomor-kompatibilis az elképzelés mellett a mű sem.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szem ész/

„Mint egy verskiskerti gyomra,

Úgy néz e műre e szem ész.

Nem veszi be tán a gyomra,

S bele össze-vissza emész-

-ti a gulyásba fúlt csigát?

Rikkantson egy nagyon víg Áááááá-t!”

/Rüh Rezsőné Rovarrágó Rezsicsökkilla, kompakt dili-bili díler/

„Úgy csúszik a csiga, Ház

Úr, ha nincs rajt’ csigaház!

Úgyhogy főzze mázatlan

Edényben, de házatlan!”

/Csóró Csöre, csigahámozó csumidaleguán csapatfőnök/

„Hé, Ház doki, a maga foglalkozása az én fonetikus nevem?! Szórakozik velem?!” /Sam Ace, adventurer/

„Mézért imát mondó pap tárt

Karral áld meg minden kaptárt:

- Legyen mézzel telve a lép!

S közben talpa csigára lép…

- Á, egy finom csigatetem,

Az ebemet megetetem!

Jó a napja eme papnak,

S gyónók kisebb büntit kapnak.”

/Eretnek Elemér, klerikális ellenreakcióerőleves díler/

A csiganyálka köztudomásúlag nagyon keresett szépészeti szer, hatékony az öregedés első jelei, a ráncok ellen is. Igaz, hogy a bőrre kell kenni, és nem megenni. De ha megesszük a csiganyálkát, akár csigástul is, akkor bizonyára hatékonyan csökkenti tápcsatornánkban is a ráncokat, például a gyomorredőket a gyomrunkban. Mondjuk ennek semmi haszna, de milyen nagy magabiztosságot ad, ha kevésbé ráncos belül a gyomrunk, kérem! Kilépünk a rivaldafénybe, és a közönség máris látja, hogy "Na, ennek olyan szép belül a gyomra, mint a babapopsi!" Csak ne együnk a csigához szarkalábat, mert akkor szarkalábasak lesznek a szemeink. Azért is kellene hogy mi magyarok sokkal több csigát együnk, mert arra minden sokkal jobban csúszik, a sör, a bor a pálinka például. A méhevésre ez már nem mondható el, kivéve, ha anyaméh. Namost kérem, kérem, kérem, bevadult méhet tényleg nem szabad enni, ugyebár. Aki szenvedni és izzadni akar, annak inkább az Erőspistát ajánlom. De a szelídített és betanított méhek, amelyek nem csípnek, az már más tészta. Azokat nyugodtan megehetjük. Csak ugye az a nehézség, kérem, hogy nincsen ám ráírva a méhekre, hogy "Én szelídített méh vagyok," a másikra meg hogy "Én bevadult méh vagyok." Tehát a méhekkel zsákbamacskát játszunk, kérem. Zsákba macska, szájba méh. Bekapjuk őket, és ha kisvártatva nem történik semmi, sőt nagyvártatva sem, akkor szelídített méh volt az. Ha meg szinte rögtön elkezd bucira dagadni a nyelvünk, úgy, hogy 100-ból egyszer sem tudjuk kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?", akkor bevadult méhet ettünk, kérem. Ilyenkor dühünkben ne vágjuk ki a saját nyelvünket, legfeljebb akkor, ha sokat hazudozunk, mert az nem segít, sőt nyelv nélkül még kevésbé tudjuk majd kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?". Remélem, tudományos megalapozottságú tájékoztatásom segített Önöknek eligazodni ezen igen bonyolult kérdéskörben.

/Stefi bácsi, a hogyishíjják pszichés betegségben szenvedő/

„Piedesztálozzuk e fitt

Aggyal fickándozó Stefit!

Miként Amidala Padmé,

Oly szelíd ő, nem egy vadméh!

Fülelj rá, hogy jobban halld a

Hangja fényét, mely rivalda!

Mozog torkán giga, gége,

S tudjuk, ez a csiga vége!

Fuss el véle!”

/Dúvad Dávid, Góliát-díjas parittyázó poéta és Sztár Wáróteremőr/

„Ha már eszünk, akkor valami embernek valót fogyasszunk. Az éti csiga se sütve, se nyersen nem jó. Aki pedig - ki tuggya mér? - méh-t eszik, az nem normális. (A vőnek sincs kint minden kereke!) Néhány igazán jó étel, melyek megéneklését javallom dalban, ódában, bukolikában, zsoltárban, elégiában, 通 奸-ban, balladában, ეწგჲლთრვ-ben és haikuban:

a.   fejtettbab leves

b.   Nutella

c.   pirított hagyma

d.   túrógombóc

e.   rakottkrumpli

f.   sárgabarack

g.   Pálpusztai

Na szóval, ezekről kell költészkedni!”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Fejtettbablé Nutellával

Nyuggerapókára rávall.

Túrógombócpírban hagyma

Íze engem el nem hagy ma.

Rakottkrumplis sárgabarack

Nyomán bélbolyh nem lesz tarack.

Pálpusztai Pálpusztákon

Sújtólégként öl sajtmákon-

-y.”

/Ódafalvi Ómájgádné Balladai Bukolika, a méhpempős éti csiga pörkölt feltalálója/

„Frady Endre "Éti csiga evés" című verse egy humoros és groteszk költemény, amely a csigaevés és a méhevés közötti különbségeket tárgyalja. A vers játékos hangneme és rímei könnyedén megmosolyogtatják az olvasót. A költő ügyesen használja a nyelvi játékokat, például a "kobaktököd" és "csusszan simán" kifejezéseket, amelyek vizuálisan is megjelenítik a leírt helyzeteket. A vers központi témája a csigaevés előnyeinek kiemelése a méhevéshez képest, humoros túlzásokkal és abszurd képekkel. A költő ironikusan mutatja be a méhevés kellemetlenségeit, míg a csigaevést sima és élvezetes tevékenységként ábrázolja. Összességében a vers könnyed és szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen a humor mögött ott rejlik a komolyabb üzenet: az ízlés és az étkezési szokások különbözősége. Frady Endre stílusa egyedi és felismerhető, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Járdán csúszós csiga nyák,

Eltaknyolnak víg anyák,

S mindaz, kinek szeme rí,

Nem víg már, sőt szomorú.

Ráesve a csigára,

Felfröccsen a híg ár a

Babával telt kocsira,

S csigát anya kacsó ró.”

/Kancsal Köncsöl, kínrímes klapanciaköltő/

„Hogy hangozna ez a vers franciául? És mit gondolnak erről a csigák?” /M. András, a költő legállandóbb és legfranciáulhangoznivágyóbb kommentelője/

„Nem gondolok, csak csigulok,

S Frady Endre bamba tulok!”

/egy csiga, aki franciakulcsos csigaháztömbfelügyelő/

„eM úr, fordít már a Gugli

Csiganyelvre s franciára,

Ezt használja Vuk s Maugli,

S free a dumafranci ára!

Monsieur EM, Google est déjà en train de traduire

Langue d'escargot et français,

C'est ce qu'utilisent Vuk et Mowgli,

Et le prix du Dumafranc est gratuit!”

/Csiganyál Csumida, magyar-francia szakos középiskolai portás és OKJ-s képzett franciakrémeskészítő/

„Nagyon felcsigáztál! Mi az? Barna és nagyon lassú? ... - ... Kakaós csiga!

Áldott legyen a méhednek gyümölcse! A méz.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője és a daráZSmetélt megalkotója/

„Kinek tápja daráZSmetélt,

Sajnos nem éri meg e télt,

Mivel megmurdel már nyáron,

S emlék lesz, mint Gábor Áron

Rézágyúja virágszórtan.

Éljen a hun elmekórtan!”

/Ábor Gáronné Virágágyússy Rézmozsárka, betanított daráZSmetélt derekú hastáncosnő és csigalassú méhkaptár takarítónő/

DaráZSmetélt undorító,

Mint egy csigavéres bitó,

Ami alatt méhek szúrnak

Szemet Világtalan úrnak,

Akit körbe Vak úr vezet,

Skalpbőrből vágva ki rezet.”

/Old Shatterhandné Old Spice Girl, sápadtarcú vakegér és VAR-szobafőnök/

„Mi ez má’?! Miazma?! Ma ez mé’?! Ha szegény anyám ilyen csigalassan múló verseket olvasott volna fel gyerekkoromban, akkor az óvodából nem az iskolába kerültem volna, hanem egyenest a döblingi elmegyógyintézet sürgősségi osztályára, ő meg a felnőtt részlegre, a tartósan benntartandók közé! Ha a tehetségtelenség energiát termelne, akkor Frady Endrével ki lehetne fűteni a világűr legtávolabbi zugait is! Az vesse rá az első követ Frady Endrére, akinél malomkő van és holtbiztosan eltalálja! Repüljön a nehéz kő; tudjuk, hogy hol áll meg! Tudjuk, hogy hol áll meg s kit hogyan talál meg!!! Világegyetem Toldi-díjas malomkőhajítói, egyesüljetek! A csiganyállal összekent és medveszagú golyóstollban meghempergetett Frady Endrét pedig vessék a méhkaptárok elé és a kortárs irodalom fényre derül!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer méztolvaj grizzly medvék megevése közben véletlenül lenyeltem egy méhrajt, de amikor meg akarták döfködni a nyálkahártyámat, szilánkosra tört a fullánkjuk, nekem pedig másnap sárga-fekete csíkos volt a székletem és zümmögve brummogott a vizeletem.” /Chuck Norris/

Fülsüketítés

Gazdaságunk nem épp német,
Gyűjtünk inkább vasat-fémet,
Hisz’ egy orbitális MÉH ez,
S százezernyi ember éhez.

Műurak bár jobban élnek,
Tört emberhad magát félnek
Látva szökik, irány nyugat,
S nem érdekli, ki mit ugat.

Stadionszörny bezzeg épül,
S VIP-hang szaval birkanépül:
„Olimpia… sportnemzet…” és
Dúl a gyermekéheztetés.

Szegény ember tóból csukáz,
Közben fentről zeng az ukáz:
„Magyar anya folyton szüljön!”
S divatba a süket fül jön…

„He?!” /Fül Félix, frissen süketült stadionhangosító és keményen dolgozó kisember/

„One man, one ear!” /one Gogh, the Vincent Van/

„Na, hazaáruló költőcske, most aztán jobban megüti a bokáját, mint az a szerencsétlen Böde Dani! Maga meg minek üti bele az orrát abba, hogy felsőbb érdekből ki miért csoportosítja át a közpénzeket a direkt erre a célra létrehozott Gyermekéheztetési Alapítványból a Stadionépítési Alapítványba?! Köze hozzá?! Na, erről fogunk szűk körben elbeszélgetni! Az orrcsontját feltétlenül hozza magával! Garantálom, hogy mindenbe bele fogja ütni!” /Csávás Kálmán orrmester, a Haza Árulást Nyilvánosan Átvilágító Sóhivatal (HÁNYÁS) főinkvizítora/

„Vérlázító demagógia! Ebben az országban nem éhezik egyetlen gyerek sem! Ha nem reggeliznek, az csak azért van, mert olyan dagadtak, hogy már undorodnak a sok kajától! Na, majd a mindennapos iskolai labdarúgás órán leadják a súlyfölöslegüket és felkészülnek arra, hogy felnőve ők érjék el azt a célt, amit az ideológiailag megmételyezett komcsi aranycsapatnak nem sikerült! Arccal a lábunk felé!” /Zsírgömb Zsödény, a Gyermekéheztetési Alapítvány és a Stadionépítési Alapítvány elnöke/

„A magyar nőnek nem az a feladata, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjon, hanem töltse be a princípiumát, legyen családanya és szüljön, mint az állat, oszt’ induljon a banzáj, essen szét a ház!” /Ákos, nemzeti gyökerű szakrális rock ikon és aktuális lázmérő/

„Ez az, essen szét a Ház! Rohamozzuk meg a Kossuth tér felől, romboljuk le és hintsük be sóval! Sótájm! Ki az utcákra! Ja, ilyen hideg van? Akkor mégsem!” /Vérláz Vendel, a Történelmi Utcaromboló Forradalmi Anarchisták (TUFA) vezére/

„Micsoda felkavaró gondolatok, micsoda forradalmi hevület! Nemzeti Múzeum lépcsőjére illő hangvétel! Az irodalomkedvelőknek óhatatlanul eszébe ötlik a nagy Csobánkay Lepnyő elhíresült kétsorosa:
Igen aktuális topik,
Állam hízik, áll felkopik.
Tiszta tekintet, tiszta kéz, tiszta rímek, tiszta ideg hatalom, tiszta udvar, tisztelt ház! A tisztelt ház tiszteletlen támadásának tisztázására lefolytatandó vita tisztítótűzként hatna a líra tiszti kaszinójában, bár ezt nem tisztem megítélni! Kötelező olvasmány!” /Tiszta Kriszta, a Mélymagyartanárok Ügyeinek Forrongó Üzenete (MŰFŰ) c. szamizdat kiadvány főszerkesztő helyettese/

„Frady Endre végre kimondta, amit ki kellett mondania! Jobb kint, mint bent! Hogy hogyan mondta ki és nekem miért kell ezt elolvasnom, az már egy másik kérdés. Bárcsak anyámnál is süket fülekre találna, de balszerencsére elfelejtettem eldugni a laposelemekkel máig harcoló NDK hallókészülékét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyre gyakrabban hallom a magyarok ’Chuck Norris, te szülj nekünk rendet!’ fohászát. Hát, inkább azt, mint gyereket, bár utóbbit is tudnék. Na jó, rögvest induljak, vagy azonnal, de előtte még teremtsek békét a közel-keleten a puszta tekintetemmel?” /Chuck Norris/

„Bácsi kérem! Éhes vagyok! Tetszene tudni adni pár forintot?” /egy ’Magyarország jobban teljesít!’ feliratú plakát tövében kolduló maszatos kisgyerek/

„Vétkesek közt cinkos aki néma” /Babits Mihály/

Fatime (június 5)

Fatimétlen dal

Mondjátok meg Fatimének,
Nem róla szól ma az ének,
Hanem a Vilmosról, ki Tell,
S kemény, mint a kamathitel!

Ó, Fatime, ne sírj, ne ríj,
Nem talál el a számszeríj!
Hogyha nem vonz be a lőtér,
Akkor a nyíl másik őt ér.

Ez a másik ő egy alma,
Róla is szól eme dal ma,
S alatta álló kis Vilmost
Se találja el a nyíl most.

Tellnek jár az emlékérem!
Fatime, holnap, ígérem,
Bár van tán, ki Ráhelt várja,
Te leszel a versem sztárja.

„Brühühü, pont a névnapomon maradtam ki ebből a versből! Csak üres ígéreteket kapok! Az ígéret persze szép szó, de a достопримечательности még szebb! Ha a következő versből kimaradok, esküszöm, hogy Tell Vilmos számszeríja elé vetem magam!” /Fiumei Fatime, akinek június 5-én van a névnapja/

„Na, költő úr, mivel én nem vagyok közszereplő, úgyhogy nagyon gyorsan hagyjon ki ebből a klapanciájából, mert pikk-pakk olyan DNS mintát vetetek magától, hogy arról koldul! Ne merje még egyszer megzavarni a svájci tanulmányaimat!” /O. Ráhel, egy magát megnevezni nem kívánó, saját lábán álló magyar diák/

„Tell Vilmos nem is tud lőni! Csak egy hurka, akinek jó a sajtója! Nyilván a gazdag svájci rokonai fizetik le az újságírókat, hogy sztárolják és a dopping ellenőröket, hogy sose vegyenek tőle vizeletet! Szerintem a mintájában biztos megtalálnák az én illegálisan lemásolt íjász oktató kazettámat!” /Robin Hood/

„Dugulj el, te csóró angol, mert rád gyújtom a gagyi erdődet, ahol a részeg haverjaiddal kiraboljátok a becsületes svájci turistákat!” /Tell Vilmos/

„Az én apukám tényleg lelőtte a fejemről az almát. Tizedszerre. Engem közben kilencszer ki kellett cserélni.” /ifj. Tell X. Vilmos/

„Tök unalmas ország! Csak pénz és lila tehenek! Émelyítő jólét! Sehol egy lyuk a szociális hálón és a zöld hegyek között utazva néha órákig nem lát az ember stadiont! Nem sok jót jósolok ennek a halódó nyugati bagázsnak!” /Gríz Jenő, pénzmosó és oligarcha/

„Mi ez a szószátyár semmitmondás, ez a henye degeneráció?! Ha anyám gyerekkoromban ilyeneket olvasott volna fel nekem, egyből magam alá fejlődtem volna, és most egy nyálas bájgúnár lennék 30-as IQ-val, aki abból élne, hogy az ostoba vízfejére minden önjelölt célzózseni rápakolhatná a kilövendő almáját. Ebbe persze hamar belehalnék, ami miatt megkapnám a Darwin díjat és a temetésemre is csak a saját anyám jönne el, de ő se maradna sokáig. Mínusz nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Igazad van Robi, ez esetben én se mennék el a temetésedre, pedig szeretek ilyen eseményekre járni, mert arra emlékeztetnek, hogy rajtam kívül mindenki más halandó. Hát igen, az életetek nehéz és a végén a többségeteknek lerúgom a fejét.” /Chuck Norris/

Fatimés dal

Szorgos méhen csillog mézing,
S Grace-t dúdolgat, mi Amazing.
Míg gyűjt, akáclevél alól
Víg mosollyal „züm-züm” dalol.

Fatime a méhkirálynő,
Kiben mézbortól nagy máj nő,
Meghallja e vidám nótát,
S rögvest küld darázst, egy lót át:

- Kérdezd meg, hogy mi e dallam,
S hozd ide, hogy én is hallam!
- „Halljam” az helyesen, fenség…
- Tyű, micsoda szemtelenség!!!

Hóhérnak Fatime jelez.
Munkát gyorsan végez el ez,
S véres már a nyaki ingrész…
Nem hatott az Amazing Grace.

„Hááát... azt hiszem, mégis jobban szerettem volna ebből is kimaradni! Nincs itt valami másik költő, akivel beszélhetnék? Hóhér, tegye a dolgát!” /Fiumei Fatime, akinek június 5-én volt a névnapja/

„Szegény unokám hiába vándorolt ki Londonba, és hiába angolosította a nevét, a honi irodalmi métely még évszázadok múltán is a sárba próbálja tiporni a fő művét! Hja kérem, a zsigeri irigység!” /Újtonna János, a Rákóczi szabadságharc harci indulóinak méltatlanul elhallgatott szerzője/

„Ne aggódj nagyapa, az én Amazing Grace dalomat még mindig énekelni fogják, amikor Frady Endre apró agya már rég formaldehidben fog úszkálni az orvostudományi egyetem mutáns tanszékén! De azért én megbocsájtok neki, bár ezen a szerencsétlenen ez az elképesztő kegyelem sem segít!” /John Newton, az Amazing Grace vallási dal szövegírója/

„Tisztelt tömegek! Önök ne törődjenek azzal, hogy kretén költők mit írnak a névrokonaikról, csak lopják el... ööö... illetve gyűjtsék be a mozdítható fémtárgyakat és hozzák be nekünk! Mi nem foglalkozunk az ősi FCSM, ELMÜ, BKV, MÁV és egyéb feliratokkal! Készpénzzel fizetünk!” /Melléktermék És Hulladék egyesülés azaz MÉH/

„Még jó, hogy ez az óborzalom nem bennem fogant!” /egy magát megnevezni nem kívánó anyaméh/

„Bármilyen késő is van, fel kell hívnom anyámat a hírrel, hogy megtaláltam életem legrosszabb versét! Komolyan mondom, hogy ilyen univerzális hányadékkal még nem találkoztam! Ha nem olvasom, el se hiszem, hogy ilyen mélyre is lehet süllyedni! Ehhez képest a Marihuána árok egy börzsönyi magasles! Vajon ezen a negatív csúcsot jelentő mélyponton vonuljak vissza?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az Amazing Grace az egyetlen dal, aminek a hallgatása közben még nem vertem agyon senkit a szemgolyómmal. A meghatottság okozta könny lágyít, így csak nyolcvan napon túl gyógyuló sérülésekről tudok beszámolni.” /Chuck Norris/

Villamossínek

Jedi-szerű robotsintér őr
(térfigyelő kamera felvétele)

Villamos alatti sínek
Nem kellenek tán senkinek?!
Merthogy a nép nem cseni el.
Van tán rajtuk valami jel,
Amiből a MÉH-ész rájön
Rút bűnre és kiált: „Állj, Ön
Ezt a sínpárt elemelte!”,
S tanítják-e ezt az ELTE
Villamossínszáltan szakán?
Vagy csak a Jedingisz, a kán
Hordázatú robotsintér
Őr miatt van meg a síntér?