Amelyik hím, kölnit lele.
Vállat von, oszt’ jól elvan ő…
De nem a másik fél, a nő!
E fél sosem bír magával:
Süt-főz, takarít… Ez rávall.
Csodálkozik is a hím: „Ez
Csokit nyulaz, tojást hímez?!”
Végül kölnit locsol a hím,
Peckesen, mint perzsa sah: „Ím,
Csúcsparfümöm hozom, te nő,
Örvendezzél, ez a menő!”
A „hálás” nő, ki e hetet
Átdolgozta, hímet etet.
Eszik-iszik a hím s dagad…
Józan elme, add meg magad!
