Fradi - Monaco 1-1

A kép csak illusztráció (MTI felvétele)

Kilencet üt már az óra,

Ferencváros - Monaco-ra

Figyel Szamos, Dráva, Garam,

S odamászik szembogaram.

Vágyálmunk bár tiritarka,

Ám gyors vendég muksó sarka

Elérvén egy lapos passzt itt,

Dibusz mögé taszajt lasztit.

Új félidő, új a térfél...

Máskor bízó lelkem mér' fél?

Tán, mer' oly lomhák a Zöldék,

Mint egy rézsűn csúszó földék...

Mindent bele! - száll a nóta,

Ám lopkodják el a show-t a

Monaco-i profik ében

Árnyalatú feketében...

Hoppá, Tökmag, Zaki, bomba!!!

Hangulat is fordul nyomba',

S derű robban bánat helyén,

S találok, ím, rímet, hej, én!

Máma jó nekünk az iksz is,

Nem esünk ki, tart a pikszis,

Sőt, az Álommanó jó port

Szórt és nyerve lett a csoport!

„Ó, mit tettem?! Jaj, mekkorát hibáztam! Beletüsszentettem a csíkba, szétszóródott az anyag és a fenti vers alapján már köröz a rendőrség is!” /Álommanó alias Kokó Kokilla, Mákonyfalva polgármesternője/

„Végre elkezdhetjük visszaszerezni az UEFA-tól a minket hosszú évek óta keményen dolgozó kisemberek közpénz milliárdjait! Hiába, na, a foci minden pénzt megér! Köszönjük szépen a fizetésükről direkt a javunkra lemondó pedagógusok kora reggeli szimpátiatüntetését! Hajrá Fradi!” /Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke/

„STUDY OFF! STADI ON!” /Transzparens a pedagógusok foci melletti szimpátiatüntetéséről/

„Hiába Trianon lábnyoma, hiába Brüsszel áskálódó kéznyoma, hiába Soros acsarkodva csattogó műfogsora és mindhiába a dollárbaloldal belvárosi hónaljszaga, együtt megcsináltuk! A döntetlennel győztünk! A szívében nem kevert fajú, lelkében színmagyar csapat megmutatta a világnak, hogy érdemes volt stadionra költeni! A magyar nemzeti napkorongtól egészséges színű Tökmag gólpasszából a futballmagyar Zakariás akkora bombát zúdított a hanyatló nyugat hálójába, hogy az még a Holdról is látszott! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Norvég-magyar dva bratanki,

Góltól számlám nő, a banki!

Nincsen jobb hely a földtekén,

Milliókat keresek én!”

/Kristoffer Zachariassen alias Zaki, futballmagyar norvég gólszerző/

„Tetszik az a dal, amit a szurkolók a meccs végén szoktak nekünk énekelni, csak az a baj, hogy kicsit hamis és olyan búvalbélelt a dallama. Kár, hogy egy szót sem értek belőle! A MINDENT BELE! varázsige jobban inspirál, az olyan afrikai eredetűnek hangzik!” /Nguem Tokmac alias Tökmag, kenyai születésű norvég válogatott futballmagyar labdabűvész/

„Hiába van pénzük jó sok,

Ikszeltek a kaszinósok!

Nem nekik pörgött a rulett,

Jutalmuk a mélabú lett!”

/Zöldfehér Zuárd, rímgyári öntőmunkás és szurkolói nótafa/

„Vajon a most elnyert futballtavasz halálos tavasz is lesz egyben? Fogalmam sincs, de nem is bánom, hogy ezt nekem már nem kell megtudnom! A magyar foci piaci alapon úgyis csak egy hamvadó cigarettavég…” /Karády Katalin (1910-1990), magyar színésznő, sanzonénekes és kalapszalon tulajdonos/

„Bár Barcával s Juventussal

Összeakadhat a bajusz,

Én azt mondom tele szusszal:

Фради лучше! Я не боюсь!*

/ Szatnyiszlav Szalamovics Csercseszov, a Ferencváros orosz vezetőedzője/

„Szatnyiszlav Szalamovics Csercseszovnak, a Ferencváros orosz vezetőedzőjének a mérkőzés után levett vizeletmintájában a szokott tudatmódosító vodkamaradványok mellett brüsszeli szankciók elleni propagandaanyag törmeléket és óriásplakát cafatokat találtunk vesekőpornak álcázva. Ennek ellenére egy legfelsőbb helyről jött telefonhívás nyomán a mérkőzés eredményét nem semmisítjük meg, a levett mintát viszont igen.” /Sumák Simon, a World Anti-Doping Agency (WADA) beépített embere/

„Mi ez az elvtelen éljenzés, ez a nyelvtelen talpnyalás?! Mit vétett a magyar nyelv, hogy Frady Endre a szájára vette?! Miért kell belerondítani az össznépi boldogságba?! A focivallás a nép ópiuma, Frady Endre pedig az irodalom hülyegyereke! Hogy kerül a büdös stoplis csizma a gazdagon terített rulett asztalra?! Hogy lehet tökmagot köpködve dicsőíteni Tökmagot?! Anyám örök életére esküszöm, hogy akkor lássam Frady Endrét, amikor a háta közepében a bonckést! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Ferencváros és Monaco közötti ezer kilométeres távot a fény 3 ezred másodperc alatt teszi meg. Ez a világ második legjobb ideje. Az első az enyém, de pontos értéke a létező matematikai fogalmakkal leírhatatlanul elemi kicsi.” /Chuck Norris/

*Fradi a jobb! Én nem félek!

Bitharapó Bitman

Sosem evett Bitman hambit,

Bitbe harapott be, hamm! Bit

Sok cafatként fogak között

Nyálfátyolba beöltözött.

Bitekből lettek nagy bájtok,

Brit tudósok szerint right ok:

Mind ragadtak bélbolyh gyomra,

S így várt rájuk Bitman gyomra.

Jöttek újabb békés bitek,

Nem kellett itt gyomori TEK,

Csöndes zaj volt szana-szerte,

S szutyokformát mind elnyerte.

Bitmérget tárolt a máj-tok,

Nyugton csúsztak bitek, bájtok,

S epéset bár epe szólott,

Mind hagyták őt. Helyben. Jól ott.

Indult székletfolyamparti

Elválási Before Party,

Végül Bitman s bitsár ketten

Szétváltak a toaletten…

„Ez szinte már-már gyönyörű lett, költő úr! Egész a legbensőmig hatolt a katarzis, úgyhogy most magam is a toaletten válok szét! Ajjaj, most látom, hogy hiányzik a papír, ami elérhető! Költő úr, küldjön gyorsan egy verset az After Party-ról is! Lehetőleg egy féltekercsnyi hosszút!” /Trauma Truman, true man alias tré manus/

„Hányasa volt angolból, költő úr, hogy a true-t trének fordítja?! A true jelentése igaz, míg a tré szinonimái: nívótlan, rossz, silány, vacak, csapnivaló, szemét, hitvány, gagyi, értéktelen, avétos, gyatra, ergya, ótvar, ócska, pocsék, kommersz, bóvli, borzalmas, borzadály, satnya, fabatkát sem ér, tropa, förtelmes, semmirevaló, hasznavehetetlen, használhatatlan, szörnyű, gáz. Hmmm… mintha a kritikusok legvisszafogottabb jelzőit olvasnám a maga verseivel kapcsolatban! NEM ENG.!” /Gyökér Győző, gyaluagyú gyom és cizellálatlan cenzor/

„Ne emberkedjen, Gyökér úr, ne emberkedjen! A költő pontosan tudja, hogy az angol bit szócska az információs adatmennyiség legkisebb egységén túl többek között falatot is jelent, azaz Bitman nevű főhősével azt szimbolizálja, amikor valaki a világi hívságoktól, a felturbózott matériáktól megcsömörlött lélekkel a szellemi gyomor megtöltésére, a lelki valóság egyszerű, bukolikus információira vár, amikor egy túlszaftozott hamburger helyett csak a szellemi öröklétbe harapásra vágyik.” /Dr. Magasröptű Menyhértné Mélyenszántó Matild, magyar származású brit tudós/

„Vágyik a fene! Ria, ria, matéria! Hambit akarok, hambit akarok!” /Bitman/

„Sétáljon bár völgyön-hegyen,

Hambit csakis nálunk egyen!”

/Meki Miki, móka muki/

„Meki aggyal nagy baj van, biz,

Bitman csakis nálunk hambizz!”

„Burger Kinga, versszféra menedzser/

„Teljes körű ismeretterjesztés az emésztésről informatikusoknak. Nem könnyű megemészteni ennyi információt!” /M. András, a költő legállandóbb és leginformatikusemésztőbb kommentelője/

„Informatikus nem emészt

Gépe nélkül! Azon tárol

Fájlt, mi mást igényel, nem észt,

S tölt le gyümit hackelt fáról.”

/Féknyúz Francstatt, illegálisan idemigrált informatikus és gyümipálesz díler/

„Bitman, we have little bit Liszt,

But you tölthetsz itt le Beatles-t!”

/Beatman Béla, a budapesti éhbér elől Liverpoolba menekült középiskolai ének-zene szakos tanár/

„Herr Beatmann, you'll never walk alone!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Jürgen, Jürgen, te viszont hamarosan egyedül mész valahová, hiszen még nálunk is lezakóztatok! Ismét pontokat vettünk el a gazdagoktól és odaadtuk a szegényeknek! Így igazságos!” /Robin Hood, Nottingham Forest szurkoló/

„’Bitte ein Bit’* túlzott bevitele a szervezetbe ilyen szervezeten kívüli verseket eredményez. Tessék figyelni a mértékletességre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas beer-tokos/

*: (Bitburger)

„Nálam húsz burger a mérték,

Ügynökeim annak mérték!

Hogyha kevesebbet eszek,

Nincs zsír s megártanak szeszek!”

/Szaft Szilárd, szárazvöröshúsimádó zsírgömbtömbházfelügyelő/

„Bit, te schön!” /D. György, a költő társtervező céges mérnökkollégája/

„Ez a bites fánk schön,

Betölti its function.”

/falfirka a nemzetközi informatikai és gasztronómiai kiállításon/

„Tisztelt költő úr, a verse közepét elsőre úgy olvastam, hogy ’Csöndes zaj volt szauna szerte’, ami felidézte ifjúkorom finn-szovjet háborúját, ahogy a tűzszünet idején vedeltük a krumpli-vodkát a gőzfürdőben, oszt’ kirobbanva berobbantunk a latrinába, onnan meg rögvest a frissen vágott lékbe! Teljesen felfrissülve mentünk vissza a tűzvonalba megdögleni! Fiatalság, bolondság! Régi szép idők!” /Mikka Makkanen, finn ugorka termesztő nyugdíjas/

„Amiképpen Petőfi Sándor, József Attila és Ady Endre a költészet pontifex maximusai, azaz legfőbb hídépítői, akképpen a félbites agyú Frady Endre ugyanennek a szakmának a Matuska Szilvesztere! Irodalmi vandalizmusa abban áll, hogy megragadván egy selejtes rímpárt vagy aljas szóviccet, addig tapossa, gyalázza, nyúzza, nyújtja, facsarja, amíg elő nem állít belőle valami penetráns förtelmet, valami barbár szégyentelenséget, amit aztán szétszaggatva belegyötör az általa verssoroknak kinevezett valamik Prokrusztész ágyába! Ahogy a gyárak és áruházláncok gyorsan ki szokták vonni a selejtes termékeiket a forgalomból, amint kiderül, hogy veszélyesek az emberek egészségére, ugyanígy a Teremtő is kivonhatná már Frady Endrét körülbelül mindenhonnan! MOST! Na, szegény anyám most elküldene gyónni…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Róbert, Róbert! Ideges gyermekem, tudhatnád, hogy én sosem termelek selejtet! Frady Endre sem selejt, csak még nem derítettétek ki, hogy mire jó!” /a Teremtő/

„Tisztelt Puzsér úr! A pontosság kedvéért megjegyezném, hogy én nem magát a hidat robbantottam fel, csak a vasúti pálya egy részével együtt a hídon áthaladó szerelvény egy részét, mely rész azután lezuhant a hídról, de maga a híd, azaz a biatorbágyi viadukt a helyén maradt.” /Matuska Szilveszter, az 1931-es robbantás elkövetője/

„Minek kell egy hidat robbantani? Elég csak felugrani és lefejelni. Ugyanakkora kár, de kevesebb a por. Ki nem állhatom a környezetszennyező hídrobbantókat! Az ilyen félbiteseket a Föld túloldaláról is megölöm az irányított hónaljszagommal.” /Chuck Norris/

Car rombolós karambolós szülinap

A kép csak illusztráció!!! (BRFK felvétele)

Szülinapom máma vanik,

Mégsem dőlnek rám a money-k.

Tortát vásárolnák lenn a

Bótban, hogyha pénzem lenna.

Hogyha nálam torták vónák,

Szélesek, mint szittya rónák,

S hosszúk, mint poéta pennák,

Akkor tele szájjal ennák!

Kocsimban, ha tortát falnák,

S pörögnének alu felnik,

Balesetben hörgőn fúlnék,

S röpködnének szétszelt fél nők...

„A Nemzetközi Nőtanács és a Feminista Internacionálé nevében a leghatározottabban tiltakozunk és kikérjük magunknak, hogy ez az elfajzott hímsoviniszta költő a születésnapján nőket üssön el az autójával!!! A gyengébb nem nevében legyünk erősek és mondjunk igent Frady Endre azonnali felnégyelésére! Legyünk mi nők a menők! Minden férfi monnyonle!!!” /Amazon-Attribútum Aranka, a Feminista Radikális Asszonykórusok Diadalittas Intézete (FRADI) vad angyala/

„Frady Endre tudatalattija most elszólta magát! Hisz nyilvánvaló, hogy a lelki szemei előtt megjelenő szétszelt félnő nem más, mint a fele sége. Miszlikbe Frady Endrét!!! FÉRJen el egy Lédererné típusú fonott kosárban!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Dé úr, önnek vad a vádja!

Képen éppen Stöpvejsz Nádja

(Meg almája, száma három)

Röppen, nem a drága párom!

Feleségemnek a férje

E vádakat ki kell kérje!

E rágalom nem oly derék,

Mint a szorgos Lédererék.

Lédererné és az ura

Kodelkát egy kissé fura

Módon szelte – vegyük észre! –

Nem ketté, de sok kis részre!”

/F. Endre, egy egész feleségű születésnapos költőgigász/

„Amikor Nádja ma hazajött, éreztem, hogy kicsit furcsán viselkedik. Olyan szótlan volt és mintha szét lett volna esve. Kérdezgettem, hogy mi a baja, de válaszra se méltatott, csak ledőlt. Egyszerre két helyre...” /Tompafőy Titusz, Stöpvejsz Nádja élettársa és éleslátószögmérőóraleolvasó/

„Je suis Nádja!” /a költő panelháza körül gyülekező kaszás-kapás nőnemű születésnapi felköszöntők kitűzó felirata/

„Semmi gond költő úr, ha néha kicsit figyelmetlen és elüt ezt-azt! Az a fontos, hogy a vasorrú bábát sose csapja el, mert megkarcolja a szélvédőt! A többieket viszont simán leszedheti egy jobb minőségű ablaktörlővel! Lepje meg magát a születésnapján egy új garnitúrával! Fel a fejjel és legközelebb ne hunyja be a szemét, ha valaki váratlanul feltűnik a zebrán!” /Kresz Károly, OKJ-s képzett autóvezető oktató/

„A költő is ember, mégis megbotlik, s ha már az utcán hever, legalább felvesz onnan egy közéleti témát. Pergő cselekmény, a magyar szókincs haladó, a klaviatúra önfeledt használata, a halandóság jókedvű ábrázolása - Istenem, hát mikor legyen az ember önazonos, ha nem a saját szülinapján? Száz szónak is kancsal bokorrím a vége: zene a fülnek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hát észrevette, Humán úr, maga is észrevette?! A költőóriás olyan természetességgel kancsal bokorrímlik, ahogy más a zokniját szagolgatja, hogy le kell-e már vennie a heti lábmosáshoz, vagy ahogy a kánikulában átizzadt ember kicsavarja a hónaljszőrét, mielőtt felszáll a zsúfolt tömegközlekedési eszközre! Igaza van abban is, hogy önazonosnak kell lenni! Ugye jól emlékszem, hogy ön azonos azzal az emberrel, aki tartozik nekem kétszázezer forinttal? Adjak számlaszámot, vagy készpénzben rendezi? De igyekezzen, mert a barátaim már úton vannak és sietős nekik a dolog, mert már közeledik a heti zoknicseréjük ideje!” /Szagbarbár Sziszinnyó, rímbokor ültetvényes rabszolgahajcsár és kancsuka díler/

„Boldog születésnapot kívánok! A nőket meg nem felezni, hanem kétszerezni érdemes. 40 éves feleséget cserélni két 20 évesre, stb. „ /M. András, a költő legállandóbb és legfeleségtelenebb kommentelője/

„Egy feleség fél egészség,

Kettő meg a másik fele?!

eM úr, mit mond, nagy merészség,

Nők leütik, s kel-e fel-e?

Fél sok önnel hasonszőrű

Béla, Pali, Bandi, Pista!

Szeli őket éles tőrű

Vérgőz Vilma feminista!”

/Rekettye Rezső, rettenthetetlen oroszlánvadász és papucsférj/

„Értem én, költő úr, hogy ma van a születésnapja, és fel is köszönteném, ha nem utálnám annyira, de azért mégsem kéne már versírás előtt matt részegnek lennie! Kizárt dolog, hogy valaki józanul ilyen valamit írjon! Ön dönt, iszik vagy vedel! De én is döntök: NEM ENG.!” /Tarhonyássy Tokány, a Születésnapi Alkotások Gondosan Mérlegelt Irodalmával Népet Tanító Alapítvány (SZAGMINTA) dupla tokájú főcenzora/

„Mi ez már megint?! Hogy lehetséges, hogy Frady Endre évről évre minden egyes születésnapján még életben van?! Hová korcsosult ez a nemzet, hogy 57 év alatt nem volt senki, aki felhorgadt indulattal fokost ragadott volna, vagy lóra pattanva elkezdett volna hátrafelé nyilazni, netán elrepített volna egy nehéz követ, esetleg megmarkolt volna egy megfojtásra alkalmas kanál vizet és leszámolt volna ezzel a minden idők legeslegelső számú közellenségeit is messze alulmúló erkölcsi pusztulattal, ezzel a világirodalmi spanyolnáthával, ezzel az agyalapi pöcegödörrel, ezzel az intellektuális topronggyal?! Ne lássam anyám jelenéseit akusztikus szférákon zenélni, ha nem lépek a tetvek mezejére és nem gründolom össze a Frady Endre Kiirtását Államilag Legalizáló Alapítvány (FEKÁLIA) szellemi holdudvarát! Aki magyar, ide hozzám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Frady Endre csak annyit tud, hogy eddig 20 819 napot élt, én viszont azt is, hogy még hány napot fog. Mint látható, a napjai meg vannak számlálva.” /Chuck Norris/

Szekrénytartós híd

Szekrényt tartó szekrénytartó keresztmetszete

Ha a hidad szekrénytartó,

Az művészet, azaz ART, ó!

Kívül nem látszik, hogy benne

Végigmenő üreg lenne.

Úgy érzed, hogy karcsún tömör,

S látván nem lőn benned csömör,

Hogy, mint nyeszlett rudak bokra

Rögvest hullik darabokra.

Büszkén feszít bent sok kábel

Rendezetten, s nem, mint Bábel

Tornyánál blőd népi katyvasz:

You are stupid! Твоя мать! Was?!

Szekrénytartó nagyon oké,

Vágtathat rajt’ tonnás zsoké,

S nem hull alá, nem tör kezet,

Mert ez remek felszerkezet!

„Ne nagyon dicsekedjen, költő úr, a szekrénytartós felszerkezettel, mert az egész szakma tudja, hogy maga csak az alépítményt számolja, amit egy ötéves óvodás is meg tud csinálni, ha van mérnöki diplomája! Legyen szerény és versírás helyett inkább a sírás verje magát, amiért olyan primitív, mint egy félkészen letörölt barlangrajz! Menjen számolni és még számolunk! NEM ENG.!” /Diafragma Dezső, a Dilatációs Rímhalmazú Alanyi Költeményeket Uborkaszezonban Létrehozó Alapítvány (DRAKULA) kegyetlen kulcsembere/

„Ha Frady Endre többet mondott volna a szekrénytartós hídról, meg kellett volna öleljem, de rühös a hónaljam, mert csak a Mészáros & Mészáros & Médincsajna 2Rule dezodor kapható a községi népboltban, úgyhogy boldogtalanul éljen a fattyú, amíg meg nem hal!” /Lapulevél Lusztig alias Dzsémsz Dzsonbondzsovi, Frady Endre szekrénytartótisztje az illegalitás idején/

„A mi szorgos Hidász Gigászunk elméjének mindkét féltekéjében szüntelenül izzanak a neuronok, felfoghatatlan tempóban és váratlansággal passzolják egymás közt az ingerületet. Ehhez képest megdöbbentő, hogy sikerül a téma által kijelölt zsebkendőnyi területtől alig párezer fényévnyi távolságon belül tartani a lasztit. Frady Endre ilyen: nem egyszerűen verset ír egy szakmai minoritás számára mérsékelten érdekes témáról, dehogy is! Ő egy kétnapos reológiai konferenciával vetekedő könnyedségű és a legtarisznyásabb bölcsészek számára is megvilágító erejű szakcikket foglal rímbe! De ő Profi! Önök ne próbálják ki otthon!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Úúúú, Humán úr, maga bárhol megállná a helyét, ahol hely és erre való igény híján senki más nem! Fő az amplitúdó és a késői kelés korai plasztikai sebészeti úton történő eltávolítása a te-, ge-, ne-, re-, vagy bármi más, ezzel egyenértékű -ológushad 99,99%-ának ajánlásával! Jelszavunk: Tartsd a szekrényt, ahol éred, rád ne essen kenve véred!” /Dr. Szekrénytartó Szemölcs, kisplasztikai plasztik lasztikat magas frekvenciával pattanásmentesítő járatlan útelhagyó reálérték teremtő szaksebész/

Frady Endre mint Profi?!  Na, ne már! Humán úr, ezt gondolja át, mielőtt odaérünk, és kezdjen el menekülni! Persze nincs esélye, mert mi vagyunk a Profik!” /Josselin „Joss” Beaumont (Jean-Paul Belmondo, magyar hangja Garas Dezső) és Léon (Jean Reno, magyar hangja Szakácsi Sándor)/

„Ha és amennyiben egy laikus meghallja a szekrénytartó kifejezést, rögvest rövid falábakra gondol, amelyekről a keményen dolgozó kisemberek a szemérmetlenül magas fizetésű alacsony magyar focistákra asszociálnak, már persze csak akkor, ha a keményen dolgozás közepette van kedvük és idejük asszociálni. A szekértő szemek előtt azonban egy gyönyörűséges vasbeton repülőgép bűbájos keresztmetszete jelenik meg, de csak akkor, ha a nem szakértőknek akarják elmagyarázni, mire is hasonlít leginkább egy szekrénytartó. Egyébként adott esetben szekrényeket is tud tartani, ha épp egy szekrényszállító tehergépjármű halad át a hídon, de nem ezért hívják szekrénytartónak. Mindenesetre legyen a szekrénytartó az új szép! Köszönöm, hogy segíthettem!” /Dr. Járdakonzol Jenő, statikus hídtervező és szekrényszépségverseny zsűritag/

„Ha már Bábel tornya szóba került, akkor el kell mondani azt, a Bibliából helyhiány miatt kimaradt tényt, hogy az Úr csak a már akkor is erőszakos Nyelvtanár Szakszervezet polgári engedetlensége miatt zavarta össze a nyelveket, hogy nekik munkahelyeket teremtsen. Ha nem lenne ennyi fölösleges nyelvtanár, akkor lenne lehetőség méltó módon megfizetni az ország szempontjából legfontosabb hittan, testnevelés, migránskergetés és autóalkatrész összeszerelés tanárokat, a nyelvtanárok pedig betölthetnék a hiányzó szemétszállítói, szekrénytartósítói és határkerítés drótozói munkaköröket. Arccal a feudalizmus felé!” /Sóbányai Sötétné Középkori Kaloda, a Nyelv Oktatók Menését Egyenesen Levesbe Elintéző Minisztérium (NYOMELEM) államtitkárnője/

„Nem értek a hidakhoz, még egyet sem terveztem, de nem is tervezem, hogy tervezzek. De nagyon profin tudok rajtuk átmenni! Itt, Veszprémben nem leszakítani szokták a hidat, hanem leugrani róla. Nem szokták túlélni, de nem is akarják...” /M. András, a költő legállandóbb, leghídonátmenőbb és legveszprémibb kommentelője/

„Én sok hídról leugrottam,

Keresve a halált ottan,

S túléltem, bár nem akartam,

Túl hosszú az élettartam!

Ez a Veszprém most új remény,

Remélem, a híd-alj kemény,

S meglesz, mire vágyom régen,

eM úr, végre legyen végem!”

/Batman Benő, a denevérember méltán háttérbe szorított és elfeledett depressziós szuicid röptávkapcsolattartótisztikaszinótojásfehérjeszintetizátor unokaöccse/

„Még hogy a statika nem művészet!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas műértő/

„Bizony, Ház úr, nagy művészet,

Ha a zember jól szakérti,

Ám, ha reccs kelt nem mű vészet,

Börtönjegy nem menettérti.”

/Dr. Rab Ráby, rabiátus Rába-híd leszakajtó és börtönben betanított szak ajtós-ablakos és nyílászárófödémteherhordószónok/

„Gondolatok a szekrényről.

Mint az közismert, szekrény van egyajtós, van kétajtós, van négyajtós, sőt, több.

A szekrény lehet jég-, bár-, könyv-, konyha-, ruha-, éjjeli-, posta-, öltöző-, süllyesztő-, fehérnemű-, illetve frigyszekrény. Sőt, több.

A tartó is lehet mell-, hely-, só-, tiszt-, toll-, kulcs-, csúcs-, fő-, szín-, hamu-, gyertya-, mérték-, virág-, csomag-, titok-, irat-, szemét-, gyarmat-, állat-, szappan-, függöny-, törülköző-, kesztyű-,  ágynemű-, esernyő-, valamint tagdíjnyilván-, távolság-, önfenn- és kitartó! Sőt, több.

Nézzük továbbá a „szekrénytartó” szó értelmezési lehetőségeit!

Érthetünk alatta olyan személyt, aki szekrényeket tart. Gondozza, eteti, időnként megfeji a szekrényeket.

De, gondolhatunk olyan személyre is (Toldi Miklós, Kinizsi Pál, Erős Pista), aki puszta heccből szekrényeket tart a kezei-, esetleg a fogai közt, netán táncol is így.

Persze, megjelenhet lelki szemeink előtt egy olyan szekrény is, amelyikben további szekrényeket tartanak. Sőt, akár egy olyan szekrény is, amelyikben olyan szekrényeket tartanak, amik szintén még további szekrényeket rejtenek magukban. és így tovább…

A további ötletelési lehetőségeket most átengedném Puzsér Róbertnek!”

/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Dumát kéne rekeszteni, az így beálló szekrényderéknyi csenddel pedig Dunát! Csendes Donok kellenek, nem Zajos Lajosok! Fojtsuk bele a szót Frady Endrébe, Frady Endrét pedig a Dunába, de előbb kapassuk el vele a csendes Don kanyaróját és a Zajos Lajos üvöltsön bele a maximumra tekert csehszlovák benzinmotoros hallókészülékébe, ami pont olyan, mint amilyet még szegény anyám vásárolt, amikor az oviban a nonstop üvöltéstől úgy berekedtem, hogy annyit sem tudtam kinyögni, hogy a DADUSMONNYONLE és ÓVÓNÉNITAKAROGGY!” /Puzsér Róbert, kritikus tömegvonzáskörzetvezető/

„Én olyan szekrénytartós hídon is át tudok sétálni, ami ott sincs. nem nekem van szükségem a hidakra, hanem a hidaknak rám.” /Chuck Norris/

Vércukor

Brit tudós vércukor kísérlet közben (F.E. felvétele)

Keserű a kávéd, teád,

Íz igényből nyelved leád?

Üres minden cukros tégely,

Hinnye, eljött már a vég, ej?

Nem vég még, sőt kezdet inkább,

Kis inka is így lesz inkább

(S tán leginkább, de ez ritka...),

Elárulom, mi a titka:

Harapd meg a csuklód, komám,

Fáj, de nem lesz kedved rom ám!

Szájjal dőlj rá vénás lukra,

Ott bugyog ki véred cukra!

Bugyogó vér édes-veres,

Cukrot talál, aki keres!

Tudd meg, használván az eszed,

Nem hízol, hisz' magad eszed!

Érzi rozmár, sejti teve,

Vércukornak híg a leve,

S rőt orcáról tűnik ám pír.

Aki magyar, legyen vámpír!

(vérgőzfürdőmesterdalnoktánc!)

„Brit tudósok szerint a vér cukortartalma többnyire magasabb a cukor vértartalmánál, vagy megfordítva. A bizonytalanság az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy nem minden vércukorkedvelő vámpír, de minden vámpír vércukorkedvelő, vagy majdnem. A kutatások a foggal lyukasztott vénák tartalmához hasonlóan nagy erőkkel folynak. Ebből Ignobel-díj lesz, akárki meglássa!” /Dr. Peter Paul Pumpkinhead, a Tőrőlmetszett Angol Tudományos Akadémia (TATA) vércukrász tagozatának vezető adjunktusa/

„Keserű a kávé?! Ez is a brüsszeli szankciók miatt van! Már hetek óta csak csordogál a vércukor a szibériai Vérzivatar érhálózati vezetékből! Hagyjuk hanyatlani a halódó nyugati vénákat! Éljen a keleti vérfrissítés! Ria, ria, artéria!” /Vitéz Táltos Tibor, árvalányhajas gyulagyíkember és számszeríj szíjazó/

„Költő úr, sok szeretettel várjuk egy tudományos konferencia főelőadójának a székházunkban! Cserébe nem ajánlhatunk mást, mint vércukrot, verítéksót és könnykenyeret!” /Prof. Szipoly Szomor, a Vampire State Building tudományos konferenciaközpontjának vezérigazgatója/

„Amikor kis inkaként a cukortalan kávénál is keserűbb könnyeimet nyelve úgy éreztem, hogy megrekedtem a növekedésben és itt a vég, ám akkor elkezdtem harapdálni magam és a vércukrom megédesítette a kávémat és az életemet is. Elkezdtem nőni, egyre kevésbé voltam rövid inka, egyre jobban ízlett a tüzes vizű kövidinka és egyre inkább lettem. Azóta sok év telt el és felértem a csúcsra: a lehető leginkább vagyok! Köszönöm a nálunk járt misszionárius poétának a finom költői vénát!” /Pampakupac Pumatalpa, inka törzsfőnök/

„Ez egy véresen komoly, édes vers. Egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sugarbaby/

„Ház úr, az ön cukor bébis

Névjegyére sok veréb is

Rá hullatja híg székletét,

Ami cukormentes letét.

Bár a letét cukormentes,

Vércukrot iszik a hentes,

Meg a mészáros is persze,

S gázszerelni sincs már mersze.”

/Csúti-Csobogánycsibe Csaba, csőáteresz csomagoló és csakra csíkozó/

„Ne bántsd a Házat, mert rád omlasztom!” /Sugar Ray Leonard, profi ökölvívó/

„Hé, népnemzetietlen költő úr, hogyan bírt kihagyni a vadregényesen vércukros verséből pont engem, a legvilághíresebb magyar vámpírszínészt, a hun Drakulát?!” /Lugosi Béla (1882-1956), színművész és horrorfilmsztár/

„Népnemzeti okos vámpír,

Nem a saját vérét szívja.

Mert ha éppen vér kell neki,

Szomszéd spinét huss, áthívja.

Azt pedig tudja mindenki:

Vércukornál jobb a csoki,

A madártej, fagyi, torta,

Túrógombóc, palacsinta.

És két deci száraz vörös,

Villányból ide csorgatva,

Hosszú életének titka,

A bölcs vámpír eztet issza!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legháromversszakosabb kommentelője/

„Nyuggerapó, Nyuggerapó,

Csapongó a rímszerkezet,

S rí a Vércukorharapó

Szakszervezet, rágva kezet!”

/Szattyánfalvi Szuszpenzor Szulejmán, függetlenített párttitkár/

„Én sok ember vércukrát összehasonlítanám... Egymással! Ne csak én legyek véradó!” /M. András, a költő legállandóbb és leghétszeresvéradóbb kommentelője/

„eM úr, összehasonlítja,

Ki a kipcsak, ki a szittya?

Látszik bárki fia cukrán,

Ki az orosz, ki az ukrán?

Mindannyian egy faj vagyunk,

Csak föntről mérgezik agyunk,

S politikus métely terjed!

Jöjj, Chuck Norris s őket verjed!”

/Barátfüle Béla, békeszerető böllér és birsalmaborral búsongó balladista/

„Politikus sötét verem,

Lelkiismeretük tetem,

S vércukruk sem sweet, but bitter.

Őket sosem kézzel verem,

Rájuk vetem tekintetem,

S white fogukból öt-hat kitör.”

/Chuck Norris, Barátfüle Béla békeharcos barátja/

„Mi ez a szemenszedett vércukormázas celebnyál?! Ki ez a Tesco gazdaságos Drakula pótlék?! Értem én, hogy valaki pótcselekvésképtelenségből versnek látszó tárgyat székel a bélgőzös agya által félig emésztett gondolatokból, de miért minket tekint szellemi szippantóskocsinak?! Anyám életművére esküszünk, esküszünk, hogy ebből többet nem eszünk! Frady Endrének meg a saját vércukra kössön bele a bibircsókos pofazacskójába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Nyírfaróka

A nyírfaróka egy helyben állva settenkedik... /F.E. felvétele/

Kifaragott faróka

Fején forgács paróka.

Falábas és fafarkas,

S kisebb, mint egy fafarkas.

Fafarkasnál famacska

Is kisebb, csak pamacska,

Kit fodrászként fóka nyír.

De hol van a rókanyír?

Ez a szikár nyír bátor,

Retteg tőle Nyírbátor.

Reccsen-roppan borda rajt’,

S kilő ijedt csorda – rajt!

Fahajtó most féken ül

S fal, szájában fakanál.

Keresztneve Ferike,

S köp: Szú rágjon, faróka!

„Na, itt álljunk meg egy szóra! Vagy inkább száz szóra, aminek egy legyen a vége: LEGYEN VÉGE! Vagy inkább meg se álljunk, csak húzzunk innen! Száguldás, por se! Szerelem a vállról indítható láncfűrészt! Hol a pecsétem?! NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.! Ááááááááá!!!!!!!” /Higgadt Hubáné Hirig Havária, a Rímes Alanyi Költemények Lírai Alakzatba Profilozása (RAKLAP) című irodalmi szállítmányozási vállalat karriertördelőnője/

„Lali: - Miért, mi legyen, fapuma? Frady: - Nem, róka! Az így született nyírfarokkal átellenes végen illusztrált rókaszem iszonyatosan kancsal, de még mindig nem annyira, mint az utolsó rím.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Nyírrókán lóg nyírfarok,

Szóljon kancsal nyírfa rock!

Csapódjon meg ballal ajka,

Dúli, dúli, balalajka!

Sej!”

/Fametál Fikusz, fadob fetisizátor/

„Újabb mérföldkőhöz érkeztem...vagy útelágazáshoz?! Mindegy. Eddig ugyanis szinte mindig volt ötletem a legújabb, még gőzölgő Frady-alkotás első vizuális befogadása során, hogy mi lehet ez, vagy mit csinálhat, vagy hogy minek egyáltalán. Bevallom, ezúttal nincs magyarázatom. Felvetődött bennem, hogy esetleg a kőműves aktimel szavatosságára kellett volna valakinek jobban figyelnie, de a valódi ok mégis az lehet, hogy ez itten már a Magas Művészet. Riszpekt!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Olyan magos e művészet,

Mint a meggy s a Déva vára.

Ízlelgessük az egészet,

Míg megcsap a lényegpára!

Gőzzel lesz tele a lé szett,

S tudást szippantunk be mára.”

/Riszpekt Rezső, a Paszuly Proszpekt útelágazási és mérföldkövezési illatárfelverője/

„Költő úr, maga szerint ki a fityfene fog farókát faragni, amikor minden éghető növényt behányunk a kályhába, hogy télvíz idején tartani tudjuk az örökkormány által garantált tizennyolc fokot?! Vagy ezt átvitt értelemben kell olvasni, és a behányt tüzelő lenne a fa róka? Höhö, ez jó, költő úr, ez tényleg jó, höhö! Befarókázunk a kályhába! Höhö! Nagyon jó! Befarókázunk! Höhö!” /özv. Sparhert Samottné Sprotni Sarolta, nyugdíjas kendermaghasadóanyagminőségellenőrnő/

„Egy kicsit fából vaskarika ez a vers, ezt jelzi a téma és az utolsó versszakban a kancsal rímre váltás, de éppen ettől az igazi.

Megszólal a faróka

Miért van rajtam paróka?

Ha a rím csak így jön ki,

Legjobb lenne megszökni.

De falábbal nem jó szökni

Így parókám meg kell szokni.”

/M. András, a költő legállandóbb és legfátvaskarikásítóbb kommentelője/

„Sas Jóska és Sas Marika

Köröz, mint két vaskarika.

Nem lehet az ember fából,

Ki kell rúgni eM úrt Grazból!

Arra megyen papa róka,

Jaj, nincs rajta faparóka,

S röhög az útkaparóka!”

/Dr. Ping Graz Pongrác, kínai-magyar aszfaltútkaparótorokgyíkgyógyász és Sas behívóparancsnok/

„Legállandóbb eM úr érzőn tartja a mutatóujját a költő munkásságának pulzusán, miközben ugyanazzal az ujjal rámutat arra, hogy a záró versszak kancsal rímei a széteső látásmódnak és az antagonisztikus atavizmus antitézisének akut pszichoszomatikus tünetei. Bár a mű már azelőtt szétesett, hogy valaha is összeállt volna, a kezdetben még tökéletesen csengő rímpárok a rendszerezettség illúzióját keltik. A fókusz a fafaragványon van, miközben a költő képzelete már hetedhét határon is vagy túl, vagy innen, de mindenképpen valahol teljesen másutt, így többé már nem kontrollálhatja a trójai szerű hintalovak közé vetett nyírfagyeplővel ámokfutón száguldozó vershinta elszabadult körmenetét. Az ijedt csordát evés közben fékezni vágyó Ferike a művész születés előtti traumáinak megszemélyesített rémmesealakja. A verset a Nemzeti Alaptanterv kiadatlan pótkötetébe javasoljuk elhelyezni. Két összeragadt oldal közé.” /Eposzi Jelzőné Balladai Homályka, a Magyar Tanárok Köre (MTK) hiánypótlási főelőadója/

„Drága költő úr, hogy a Magasságos áldja meg magát, köszönjük, hogy minket is belevett az írásművébe, csak közben meg a devla rúgja meg könyökét, hogy miért írta azt, hogy mi rettegünk egy nyápic nyírfarókától és a birkacsordánk is elfut előle, pedig csak egy ültő helyben állik! Mi itt Nyírbátorban nem félünk senkitől és semmitől, csak a tűzifahiánytól és a piréz migráncsoktól, akik kirágják a fából az erdőt, meg eleszik előlünk a fába szorult férget! Hajrá Nyírbátor!” /Fafurika Ferike, csordahajtó és lakodalmas rocker/

„A műből már csak a szikra hiányzik, ami felgyújtotta volna a papírt, hogy ne lehessen rá ezt írni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kovakő felelős/

„Vízi halban nő sok ikra,

Ám víz alatt nincsen szikra,

Ahhoz ki kell jönni szikre,

De a halnak nincs kint ikre,

Így nem gyújtják fel a papírt,

Mire felkent lírapap írt,

Úgyhogy Ház úr, nincs itt mese,

Tiltani ezt lehet be se!”

/Szikessy Szökéncz, szikraszimatoló szakramentalista/

„Ház doktor úr, ugye maga szerint is valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy megmelegednének az emberek? Nem kérdés, hogy hova szikrázzon a kova!” /József Attila (1905-1937), a költő sírban forgó néhai költőkollégája/

„Még nem elég?! – üvöltöm kérdőn Váci Misivel! De, elég! Égjen is el! Frady Endre ezúttal túl messzire ment! Sajnos azért nem annyira, hogy előbb-utóbb vissza ne tudjon jönni és egy újabb rímpocsolyás szóokádatot a pofánkba hányni! Mi hajtja ezt a genetikai selejtet?! Azonnal megvonni tőle! Ha ő rettenetes farímeket faraghat, mi miért nem faraghatjuk őt magát?! Ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, a gőzfűrész ferde fém-fogával, a vas az erejével!!! – ahogy vadakat terelő Juhász Feró is megmondta teljes erejéből!

          Kalapács kell, éles véső,

          Véssük széjjel, míg nem késő!

Jaj, nekem, már én is verselek!!! Jöjj el fradytlanság, te szülj nekem rendet! Levegőt, Attila, levegőőőőt!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és ápolt/

„Én nem csak fából tudok vaskarikát csinálni, de énekes halottból nótafát és szalonnából fakutyát is! A vasakaratommal.” /Chuck Norris/

Ferencváros -Crvena Zvezda 2 -1

1-0 (Zaki)

Meccselőn bár jobban kezd a

Ferencváros ellen Zvezda,

Norvég Kristóf Zakariás

Semmiből egy kis gólt kiás.

Szünet után Fradi megáll

Kissé s rögvest jön az egál.

Mmaee-t harcba hívja e jel,

Felugrik és szép gólt fejel.

Dibuszbotkavécsej'pászka,

Pályán van négy magyar ászka,

S szpíker, mint egy ős-hun szittya,

Hangulatot bőszen szítja.

Csihi-puhi, adok-kapok,

Szórványosan sárga lapok,

S mint rétesben pikáns tök-mák,

Úgy kelt izgalmakat Tokmac.

Szerbek rúgnak még egy végsőt,

Szabadot, és izzik lég, sőt

Ég is, ám Dibusz veri a

Csatárt át, s szól ria-ria!

„Az volt a baj, hogy a mérkőzés végén kiderült, hogy nem az a csapat győz, amelyik jobban játszik, hanem amelyik több gólt szerez. Azt hiszem, át kell értékelnem az edzői filozófiámat. Ja, és az volt a másik baj, hogy sokkal könnyebb azt skandálni, hogy Hajrá Fradi, mint azt, hogy Napred Crvena Zvezda!” /Miloš Milojeviċ, a Crvena Zvezda szerb szakvezetője/

„Szerencsére volt négy magyar a kezdőben, így fejenként csak hét negyed darab nem magyarnak kellett lefordítaniuk, hogy Hajrá Fradi és Mindent Bele! Ez kezelhető mennyiség, tehát nem kell minden szurkolói rigmusváltásnál ide-oda és szanaszét rohangálniuk a pályán, hogy elmagyarázzák, a lelátóról mit kíván a magyar nemzet.” /Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov, a Ferencvárosi Torna Club orosz edzője/

„Öröm látszik Samy Mmaee-n vala,

A nap hőse lettem ma én vala,

Ryan öcsém is tök boldog vala,

Együtt énekeljük lala vala!”

/Tinódi Lantos Sebestyén, XVI. századi hősi dalnok/

„Tök mákosak voltak megint a közpénztolvajok, hogy a milliókat kereső Tokmac nem rúgott öngólt! Ki nem állhatom ezt a pártcsapatot! Orosz edzővel verik a Vörös Csillagot, az eszem megáll! Továrisi konyec! Mindenki monnyonle!” /Sz. Gábor, a költő sötét oldala/

„A meccs végén a haverommal bedobtunk a pályára két prit.. pirrt… pirott… égő fáklyát, hogy benne legyünk a tévében, de akkora pofonokat kaptunk a körülöttünk lévő drukkerektől, hogy azóta is vörös csillagokat látunk, és nem tudjuk kimondani, hogy crrr… vzzz… crezda… Mindegy, hajrá Fradi!” /Ződ Zénó, zigótatekintetű zuggyújtogató/

„Megérdemelten volt szerencsénk, megdolgoztunk a mázliért. Nekik pechjük volt, de ami az egyiknek öröm, a másiknak bánat. Egyszer fenn, egyszer lenn. Egyszer hopp, másszor kopp. Az élet egy hullámvasút, nem pedig habos torta. Nem lehet mindig győzni, de meg lehet próbálni. Szeretek olvasni, de otthon csak a Közhelyszótár van meg.” /Dibusz Dénes, a Ferencváros válogatott kapusa/

„A mai magyar klubfutball helyzetében minden győzelemnek örülni kell, még az ellenfélének is. Ezt tettük múlt héten, most viszont a sajátunknak örülhetünk, ami csak részben a sajátunk, mert a világ minden tájáról vannak itt játékosok, ami nem meglepő, mert annyi fizetést kapnak, hogy meg sem tudják számolni, de részben ezért is szerződtetünk olyan őstehetségeket, akik kettőig sem tudnak számolni, így csak a játékra kell koncentrálniuk. A suttyó tanárok bezzeg tudnak számolni, oszt’ mire mennek vele?! Még a meccsjegyet se tudják megvenni, de nincs is rájuk szükség, mert ők senkit se tudnak megfélemlíteni! Selejtes bölcsészek! Hajrá Fradi!” /Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke/

„Mit gondolhatott a költő, hogy ez lett a folyamat végeredménye? Valószínűleg a labdarúgás ritmusát szerette volna versben materializálni, de ennek sikerét kevesen tudják megállapítani, mert aki a lelátón szkinhedkedik fekete pólóban, az ritkán olvas verset, aki pedig olvas verset, azt jellemzően nem érdekli, merre van a Fradi pálya. Az öncélú rímek erőltetett szépsége nyögvenyelésmentesen tuszkolja a művet a boldog naplementébe lovagolás felé, miközben a háttérben húszezer torokból hamisan bőg a Himnusz.” /Lelátótlan Leóné Lóveríték Leila, a Fondorlatos Indulatú Költészeti Alapítvány (FIKA) véleményvezére/

„Láttam biztató jeleket, de azután elkezdődött a meccs. A Fradi minden magyar játékosa benn van a keretemben, mert a Fradiba sokkal nehezebb magyarként bekerülni, mint a válogatottba, hiszen nálam mindenképpen tizenegy magyarnak, vagy majdnem magyarnak kell a pályán lennie.” Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Már megint egy Frady okozta Fradi klapancia?! Nyertek a falábúak és meg kell lovagolni a közhangulatot?! Ha én közhangulat lennék, nem engedném, hogy egy minősített elmebeteg büdösítse be a hátamat! Miért jó a magyar focinak, hogy hagyja magát összefradyendrézni?! Irigylem anyámat, hogy onnan a mennyből már olyan kicsi a focipálya és a monitorom, hogy se a meccseket, se a Frady verseket nem látja, még ha akarja se! De ismerve őt, ez az a színvonal alattiság, amit már ő se akarna! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Innen Texasból néztem a meccset, pedig nem is adta a tévé, de úgy görbítettem meg a téridőt, hogy a fény sugárnyalábja a Fradi pályáról egyenesen a szemembe irányult. Fel is gyorsítottam annyira, hogy előbb lássam a gólt, mint ahogy berúgják. Hajrá Fradi!” /Chuck Norris/

Ewok ebéd

- Japp-japp! – szól sok butus ewok -

- Nagyon finom lesz ma e wok

Tészta, mit épp sütnek Jedik!

Ebből jó táp kerekedik!

Nem adott nekik sok észt a

Mindenható, ám e tészta

Ízben tényleg Erős máma,

Mint a csizmára kent Ráma.

- Luke, ha lézerkarddal intesz,

Minden ewok margarint esz’,

Mi meg addig tűzünk, sej, a

Világűrbe! – dalol Leia.

Térgörbült táv kerek kerék,

Mit megtesznek Skywalkerék,

S, jaj, űrbringán nincsen kontra,

Visszahullnak nulla pontra!

Csapódnak űrbázis falnak,

S ewokok mind Jedit falnak.

- Böff! – megfeszül hasi faluk –

- Wok tésztával finom a Luke!

„A StarWars univerzum sok mélypontot megélt és túlélt már, de itt újabb nadírdöntési kísérlet van kialakulóban. A költő ezúttal olyan mélyre helyezte a limbólécet, hogy ezalatt már tényleg csak egy anorexiás lapostetű tudna átcsúszni, de ő is csak mellső kitinláb használattal, ami abszolút szabályellenes. NEM ENG.!” /Lápossy Lukácsné Lejtmenethy Lapcsánka, a Népi Eredetű Tudományos Fantasztikus Lézerkardforgató Irodalmat Kiötlők Szakszervezete (NETFLIKSZ) függetlenített párttitkára és Erőleves díler/

„Íme, egy mű, ami önmagát írta, íratta meg. A költő szemmel láthatólag úgy kezdett bele, hogy volt egy remeknek gondolt rímpárja, amit lesz ami lesz alapon leírt, majd a lóerők közé vetve a lézergyeplőt, hagyta, hogy a vers arra vágtázzon, amerre akar. Ő maga érezhetően nem avatkozott bele semmibe, legfeljebb a helyesírási hibákat javíttatta ki a szövegszerkesztőjével. Ez az alkotási folyamat a jövő mesterséges intelligenciája által alkotott költészetet vetíti előre attól függetlenül, hogy egyrészt egyáltalán nem mesterséges, másrészt kevéssé intelligencia. Rossz nyelvek szerint a késztermék olvastán a Ráma visszamenőleges hatállyal kiszállt a szponzorációból.” /Bords Evené Liga Flóra Delma, Jurij Margarin díjas űrhajóskapitány és hiperhajtómű ügynök/

„Na, ezért nem szabad hegyoldalba diliházat építeni, mert ha elgurul a gyógyszer, az nagyon messzire vezet.” /Bivalyborogató Brünhilda, feketeöves főnővér/

„Büdös hely az ewok gyomra,

Emlékeztet rothadt gyomra!

Kivágom a lézerkarddal,

S zenghet erről Jedi kardal!”

/Luke Skywalker, a Jedi Egyetem Erő Szakos hallgatója/

„Bátyám nem Lúk, hanem Lüke,

Lökött, mint az összes üke,

Agya keskeny, kardja vastag,

Ettől ég át ewok hastag.”

/Leia Amidala Skywalker Organa Solo, hercegnő és worldwide wokker/

„Japp-japp! Böff! Ááááááááá…” /lézerkarddal kivágott hastagú néhai ewok/

„A költő ismét odatette magát, ahová senki másnak nem lenne mersze tevődni, mert a katartikus katasztrófakannibalizmus látszatú tápvers máz ellenére ismét nem a szájbarágást választotta. A körpálya önmagába zuhanása, az emberszabásúnak látszók önmaga evése mind-mind az eldologiasodott és elszuvasodott erkölcsű emberiség közönyös önmagába fordulását szimbolizálja. Talán puszta véletlen, hogy a költő épp wok tésztát evett a Retro 2 gyorsétteremben, hiszen választhatott volna disznótorosházi almás pitét is, és akkor talán most a 

          Nem kell nekünk Soros diszkó,

          Itthon hízzon toros disznó!

kezdetű mélylíráról beszélnénk. Milyen szerencse, hogy a véletlen nem ellenünk volt, hanem értünk! Ha az Erő velünk, ki lehet ellenünk?!” /Szafaládé Szidónia, a Csodálatos Állítmányi Költészettel Népi Országjáráson Rímelő Irodalmárok Szövetsége (CSÁKNORISZ) adathalmazelméleti síkbafejtőnője/

„A védenceim nevében kikérem magamnak a verset! Az ewok nem butus, csak szellemileg alultáplált! Jedit pedig sosem eszik, ha felismeri, hogy Jedi! Lézerkardos baleseti masszáról joggal feltételezheti, hogy nem Jedi, hanem Sith! Sötétben minden elszenesedett tetem fekete, mint a megérett kék kökény, recece! Na, azért!” /Ostoros Ottó, ewokidomár és síkidom árazógépkezelő/

„Az sem baj, ha valami odaég. Az lesz a Darth Vader menü.” /M. András, a költő legállandóbb és legsötétoldalkedvelőbb kommentelője/

„Midőn eszem égett menüt,

Vader hamu szájszélen üt,

És miközben nyögve nyelem,

Becsomósodik a belem.”

/Ewok Elek, wokkalapácsos wastagbélgázszerelő/

„Itt is látszik, egy a fontos: legyen mit a tányérra tenni! Ahogy a felirat szól a Menza falán: Az ételt nem szeretni kell, hanem megenni. Egymást kell szeretni és nem megenni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas wokalista chef/

„Így-így, Ház kolléga doktor úr! Ahogy a kannibál szólásmondás, az Egyen Ön Is Milliomost! című vetélkedő szlogenje is mondja: Az vagy, akit megeszel!” /Dr. Bélpokol Béla, gordiuszi bélcsomó átvágó zsigersebész/

„Ebéd utáni desszert:

Ne higgyétek gyerekek, hogy ezzel vége ennek a rút történetnek. Ennyi gonoszság, rettenet és kegyetlen szívatás után felüdülés lesz a következő összeállítás. Mert a mesevilágban megtalálhatók a manók, a tündérek, meg a Mikulás is. Nomegaztán, ki ne ismerné Sam Small és Münchausen báró műrepülő virtuskodását,  Döbrögi és Hanyi Istók nászát és azt, amikor Brad Pitt és a 40 rabló kergette Iluskát, de Toldi Miklós ott állt a petrencés rúddal és az üldözők nekiszaladtak a rúdnak és úgy pofára estek, mint a huzat. És a 7 törpe? Ők nagy szeretettel és hozzáértéssel megfőzték, majd feltálalták Hófehérke és Hamupipőke mellehúsát. Közbevetőleg jött Piroska, aki fölfalta a farkast. Végezetül nagyon kedves történet az, amikor egy Hamlet nevű csávó odaszólt a Minotaurusznak, hogy: „Lenni, vagy nem lenni, ez itt a kérdés.” A Minotaurusz csak hülyén nézett, mert amikor ezt tanulták az iskolában, akkor ő társadalmi munkában vett részt, ahol azt ismételgették, hogy: „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” Ja és még ide tartozik, hogy a 101 kiskutya elkapta és ledarálta az összes gonosz és rettenetes ewokot. Így hát mindenki kedve szerint bűnhődött.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenmesetudósabb kommentelője/

„Vérgőzgombóc, ez szert-

-e ágazó desszert!

Nyuggerapó véres

Sztorija nem ér es-

-eménytelen véget,

S agyat szénné éget!”

/Vértócsai Vinettu, vendetta vezénylő vámpír vezérőrnagy/

„Mi ez a nem, nem, nem és nem, ez az eddig és ne tovább?! Vagy ha mégis tovább, akkor előttem a teljes sötétség, utánam az özönvíz! Hát hogyan?! Hát miért?! Frady Endre a szellemi rükvercben történő szabadesés Dugovics Titusza! Frady Endre költészetének színvonalához képest az abszolút nulla egy hegytetőn magasodó felhőkarcoló csúcsdíszén álló toronydarut kezelő koloratúrszoprán zsiráf ajkairól égbe szálló magas cé! Hogy akadna Frady Endre torkán egy lézerkarddal hadonászó nyers ewok egy tömb száraz wok tésztával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én ettem már bekapcsolt lézerkardot. Nincs különösebb íze, csak az a baj, hogy székletemként miszlikbe aprította a gyémántbetétes vasbeton angolvécémet.” /Chuck Norris/

Tőgyfa

Kinek kávé menti vágya

Tejjel folyó csészeperem,

Szóródjon kertjére trágya,

Miből magos tőgyfa terem!

Fára fel kell nyúlni tőgyér’,

Biztosan tapodva talajt,

S ha a tejsugár, mit lő, gyér,

Locsolni kell, ott a fa-lajt.

Tőgyfáról, ha tejet fejünk,

Saját biztonság az alap,

Tejes kiőrléstől fejünk

Óvjuk, legyen rajtunk kalap!

Olyan permet kell, mi bió,

Ezzel irtsunk sáskát, termeszt,

S így lesz tiszta tejünk, mi jó!

Aki magyar, tőgyfát termeszt!

„Az önfeledt depresszióba zuhanó költőnek elege lett az abnormális világ úgynevezett normalitásaiból, az állati léből, az emberi állatságból és a gombai lábszagból, úgyhogy növényi anyatejre vágyva kiengedte önnön szellemét az előző katarzisa idején telehányt palackból. Aki valaha maga elé képzelt egy tőgyfát, az átérezheti az átérezhetetlent, azaz azt, mi játszódhat le Frady Endre fejében, ha ez a végeredmény. Félő, hogy ezzel nincs vége. A rettegve várt sorozatot az egyetlen vegyszermentes csatorna, az édzsbió tervezi műsorra tűzni. Reméljük, nem sikerül nekik!” /Lapcsánkai Loletta, a Hőgyválasz Utáni Kataklizma Költészet (HUKK) című folyóirat lapozószerkesztője/

„C. C. Catch kapva kapna egy ilyen magos tőgyfa ötletén - akár Old School, akár Modern Talking alapokon! A Dupla Kávét adjuk hozzá!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas discotoros/

„Öreg suli vagy új duma?!

Háziúr, a Sissi kecses?!

Harapja meg Önt és becses

Tőgyét tejfoggal egy Puma!”

/Adidas Niké, vadnyúlcipőkanálhajlítógépláncreakcióidőjárásjelentőnő/

„Bőg a tehén,

Mert tőgyfa nőtt a helyén,

És mellőzött lett szegény,

Hogy tejet adjon ő.”

/M. András, a költő legállandóbb és legoperettdalolósabb kommentelője/

„Állati tej helyett

Fejj növényi tejet,

eM úr s dalolj Je-je-t!”

/Jejeje Jenő, a Rákendrollfalvi Állami Gazdaság (RÁG) tejes kiőrlésű üzemének beat-lisztzsákolója/

„Népnemzeti tőgyfaerdő

Őszi napnak alkonyulatánál,

Megállék a színmagyar tőgyfámnál.

Termeszkakas rágja kérgét,

S hozzáveri kitin térdét.

Itt meg sáska szuka. Nézd, ni!

Nem szabad ezt báván nézni.

Az ártó lényt pórázon kell vezetni,

És friss bio arzénnel megetetni.

Kiskertemben népnemzeti

Tőgyfaerdő a termését

Ontja, mint Frady a versét.

Magyar ember ezzel védi

Kávéját és többek között,

Népnemzeti egészségét.

Tőgyfáról, ha tejet fejünk,

Totál elázhat a fejünk.

Ha a zebrán általmegyek,

Hogy friss hullala ne legyek,

Amikor a Dunán úszok hosszában, víz alatt,

Oda is kell védőkalap.

És nem csak tőgyfa alatt.

Népnemzeti tőgyfám teste

Piros, fehér, zöldre festve.

Háromszínű a tőgyfának levele,

Termesz, sáska, s ha van más is.

Le vele!

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghinnyenépiesebb kommentelője/

„Le vele?!

Lő vala.

Lé velő.

Láva lé.

Levele.

Levele?

Le vele!”

/Ló Vili/

„Nyuggerapó! Nyugiszuri! Nyugathasadás! Nyugágytálételhordó! Nyugtatólaghatóanyaghibahatárőr! Nyuxikabeteg! Nyútózzunkhogyfelérjükatőgyfát!” /New Guard in Dilihouse/

„Már hallani vélem a délegyházi (!) asszonykórust hogyasszongya: Felmegy a legény a fára, a tőgyfa tetejére, lerázza a tőgyet, te meg babám tömjed a rózsás kötényedbe!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tudja Gizi, Béla, Pista,

Délegyháza naturista.

Látja legény, mikó’ fő’gyön

Fára, nincs tőgytartó tőgyön.

Asszonykórus hogyaszongya,

Rózsás kötény, rája spongya.

Bob herceg nem humán Peti,

Tejes kiőrlést esz’ jeti.

Tőgyfatetőn nincs hó, örök,

Nem hűlnek le, jaj, a sörök!

Böff!”

/Cudarkai Cubákné Amazon Aranka, asszonykórusművégtagfájdalomcsillapítónő/

„Tőgyfárú nem tőgy, csak makk hull,

Kire rája esik, mekkhall!”

/Locsmándi bá’, nyugalmazott téeszelnök/

„Mi ez a bármi mentes akármi, ez a semminek is kevés antivalami?! Miért kell egy vérlázítóan gyenge szóviccből négy versszaknyi agyidegmérget szintetizálni?! Miért nem Frady Endre ellen tüntetnek a tanárok, hogy a háttérhatalom kaján kegyetlensége folytán bele ne kerüljön a Nemzeti Alaptantervbe! A világhatalmak miért egymást bombázzák, miért nem Frady Endrét?! Miért a forintot döntjük be, miért nem Frady Endrét fel?! Miért nem keverjük Frady Endrét korpa közé, hogy megegyék a disznók?! Miért nem ásatunk Frady Endrével másnak vermet, hogy maga essen bele?! Miért nem tudom becsatolni a vérnyomásmérőmet, amikor ennyire kiduzzadnak az ereim, mint a fejetlen tehéntőgy?! MIÉRT ORDÍTOK, MINT A FÁBA SZORULT FÉREG?!?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban, ha fáról akarok tejet inni, akkor felzavarok az ágakra pár aligátort és megfejem őket.” /Chuck Norris/

Öreg néne gőzekéje

(SVerának szeretettel! - 118 éven aluliak csak nagyszülő felügyelete mellett olvashatják!!!)

Öreg néne gőzekéje

Füstokádón talajt kotor,

S száll a mamó bő zekéje,

Amit, jaj, beránt a rotor!

Öreg néne gőzekéje

Darabokban lő ki nénit,

S rémálmos az őzek éje,

Bambi sír: Jaj, félek én itt!

Refrén:

   Gőzeke, gőzeke tombol,

   Bő zeke sok fele hullik

   Őzek e vérteli romból

   Uzsgyi le, nyílik a nyúl-lik!

Öreg néne gőzekéje

Élvezettel végez trancsírt,

S nagy fölénnyel győz e kéje,

Ahogy erről költőmancs írt.

Refrén:

   Gőzeke, gőzeke tombol,

   Bő zeke sok fele hullik

   Őzek e vérteli romból

   Uzsgyi le, nyílik a nyúl-lik!

„Minden az én hibám! Megkértem Frady Endrét, hogy írjon egy Öreg néne gőzekéje című dalszöveget, hogy legyen mit énekelnem a gyerekeimnek lefekvés előtt, pedig tudhattam, hogy ez lesz, csak nem sejtettem. A hiteles színpadi előadás érdekében mindenesetre elkezdem gyakorolni a hörögve üvöltést és az égő gitár szétverését.” /S. Vera művésznő, a költő időnkénti megzenésítője/

„Koszorús költőnk ismét remek érzékkel ismerte fel a történelmi pillanatot és páratlan érzelmi intelligenciáját is latba vetve, eszközökben nem válogatva kínált instant gyógyírt hányatott népünk széles rétegeinek összes egzisztenciális problémájára. Élete válságos pillanataiban forduljon Ön is habozás nélkül az irodalmi újrahasznosítás legkreatívabb mesteréhez - keresse már rágótabletta formában is!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Világ kommentelői, ide lőjetek! Akár rágótabletta formájában is, hogy látványosan nőjön a nemzeti nyáltermelés! De visszafelé kéretik nyilazni, nehogy fejbe lövődjön a ló! Gőzekét minden magyar család asztalára! Öreg néne, nem vén néne, csak régen született! Aki magyar, hú mán’ humán! Vér, könny, veríték! Tanulni, tanulni, tanulni! Lenin vagy nem Lenin? Arccal a hasunk felé! Ez a sarc lesz a végső… a választásokig. Utánunk az Özönvíz elvtárs! Futás!” /Koppány Kösztöny, négyrét szétcsúszott néhai kommentelő/

„Csak azt tudnám, hogy milyen mélyen rejtegetett, vad ösztönök rejlenek egy emberben, hogy ilyet le mer írni! Frady a ráncfűrészes? Félek, végünk van!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vizilófuss filozófus/

„Ne aggódjon Háziúr, Frady Endre hatására csak a ráncainkat veszíthetjük, redőzetlen aggyal pedig boldogok leszünk, mint a húsevő növények és a Napóleonok kórterme melletti vízilófuttató sajtkészítők!” /Fűkasza Fikusz, kisimított agyú ápolt és eltakart páciens a János kórház vigyorgójában/

„Öreg néne szánt a réten,

Régen volt ő Gizike,

Túl van ő már százhúsz éven,

Tudja, mi a gőzeke.

Gőzekével száguldozott,

Rajta volt egy bőrzeke,

Őzikéről ábrándozott,

Elnyelte a gőzeke.

/M. I. András, a költő legállandóbb és legverselőbb kommentelője/

Zseniális ez a vers, van benne őzike, gőzeke, bőrzeke, öreg néne őzikéje (szép mese, de vajon népmese?), öreg néne bőrzekéje (mint az Irigy Hónaljmirigy műsorában, ahogy a gyerek szavalta az iskolában: végigtáncolta az estét, pénzért árulta a testét), gőzekében bőrzeke, öreg néne végzete... A gőzeke neve pedig Bóbita, de nem táncol, hanem tombol, és ezzel happy endet rombol, beszívta a bőrzekét, elkapta a zeke szélét, elpusztítva öreg nénét, megijesztve őzikét, kilakoltatás a nyulat, de a költő ezen mulat. Ettől életszerű a mű, olvasni élvezet, nagyszerű. Bár tragikus a történet, nem is érhet máshogy véget. Ha csak a zeke ment volna öreg nénéről a rotorba, akkor ő meztelen lenne, s az őzike, ki azt nézi, hogy nézik-e tán még jobban megijedne. Ezért kellett így megírni, ezt jobban ki lehet bírni, így kerek a történet, erről szól a költészet...” /M. II. András, a költő legállandóbb és legslampoetrybb kommentelője/

„eM úr, maga egyre jobban

Időzítve belerobban

Próza s vers híg sodójába,

Melyet vasorrtalan bába

Kever, kihagyva a delejt,

Ám, mit maga ír, nem selejt,

Hanem inkább értékmérték,

Melyet vár az Önök Kérték!”

/Bényi Ildikó, az Önök Kérték műsorvezetője felkérésére Rezgeményi Rozsomák rémrímtechnikus/

„EUTANÁZIA

(a mezőgazdaság fellendítése érdekében)

Hát bizony, sok néninek elege van mindenből. Nem ízlik a gyógyszer, kicsi a nyugdíj, unalmas a TV, képtelen nyerni a LOTTÓ-n, biztos, hogy nem jut el már a Kanári szigetekre, de még Szombathelyre sem, elköltözött a szomszéd Béla bácsi, az Istennek se találja a kenyérvágó kést, és már csak félig tudja átúszni a Balatont. Minek így élni? Az egészségügy új emberbarát szolgáltatása: együttműködés a gőzekével. A véglegesítő gyógyászat színhelye kint van a határban, a földeken. A néni, igen jutányos áron felülhet a gépre, mely a beindítás után egyenletesen szerte szórja és ezzel segíti a mezőgazdasági terület minőségi javítását. Hogy a Bambi mit keres ott, az rejtély.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legautentikusabb kommentelője/

„Mi ez az EU-tan, Ázsia?!

Szórásos eutanázia?!

Pattannak, bumm, erek,

Esünk szét nyuggerek?!

Balatont úszni fél,

Jobbatont félni úsz?!

Felezve kettő fél,

Ragasztva egybe túsz?!

Vizitdíj, váltságdíj,

Felajzott félvad íj?!

John Lennon és Yoko Ono

Hörgi: Nyuggerdaddy, oh, no!

Bamba Bambi bomba: bumm be!”

/Nyuggeranyó, a költő legszépkortalanabb kommentelőnője/

„Bambi valójában a tévhittel ellentétben nem őz, hanem amerikai fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas, amely nem összekeverendő az őzzel.” /Wikipédia Winnetou, apacs ipiapacs szakértő egy-kettő-három/

„Mi ez a szégyentelen ízlésbűnözés?! Mi ez a gyerekdalba oltott vérgőzekés horror?! Mintha a Beatles együttes megbomlott elméjű Maxwell’s Silver Hammer című tömeggyilkos dala lenne átültetve a magyar népi ugarra! S. Vera pedig szégyellje össze magát, hogy meggondolatlan kérésével epeömlést és agyidegzsábát okozott bennem, ami a szeánszon megidézett anyám szerint nem meglepő, csak későbbre vártuk, akárcsak Hans Gruber az FBI-t! Frady Endre, hard vagy nem hard, de die!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer behasaltam egy gőzeke alá, hogy masszírozza meg a hátizmaimat, de sajnos totálkáros lett.” /Chuck Norris/

„Nemcsak egészséges, de finom is a teljes kiőrlésű öreg néne!” /Jenő, a jeti/

Öreg cipő

Öreg cipőm nem nagy márka,

S szépül, ha fröccsen rá sárka.

Ettől szürke-barna tarka,

S le van taposva a sarka.

Kívül-belül enyhén setét,

Izzad benne lúdtalpbetét,

Zokni illat beleolvad,

S oly hatású, mint egy ól vad.

Ólnyi vadhad illatárja

Okán hangos „Jézusmárja!!!”

Szóval dől el öreg néne…

Hmm… tán lábat mosni kéne?

„Költő úr, fogadjon el egy jó tanácsot egy öreg obsitostól, aki megjárta a hadak útját! Mindig jegyezze meg, hogy amikor megmosta az egyik lábát, akkor melyik volt az, hogy következő héten már ne kelljen megmosnia mindkettőt, csak a másikat!” /Kapca Kenéz, nyugalmazott főtörzsőrmester/

„Átizzadt bakancsnak híg a leve.” /falfirka egy határőr laktanyában/

„Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind.” /Jézus – János 13:10/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Jézus idejében nem volt feltalálva se a büdös zokni, se a lúdtalpbetétes cipő, csak a saru és nem kiabálták félájult öregasszonyok, hogy Jézusmárja! Ólban pedig nem tartottak vadakat, hanem éppenséggel távol tartották őket az óltól. Vagy legalább is megpróbálták. Hiába mondta Yoda mester Luke Skywalkernek, hogy ’Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!’, az ó-héberek nem jártak még moziba se! Szép kis vircsaftot hozott össze, költő úr! NEM ENG.!” /Tényállássy Tódorné Riaria História, a Valósághű Irodalom Gyökereiből Okuló Rögvalóság (VIGYOR) című folyóirat gátőre/

„Költő úr, szégyellje magát!

Orromban szakadt át a gát,

S letüdőztem lába szagát!”

/Nyálkahártya Nyihámor, dezodorfejlesztő mérnök és bokorrímtechnológus/

„A leghatározottabban tiltakozunk! Kikérjük magunknak, hogy a zárt térben kibocsájtott illatunkat ezzel a penetráns lábszaggal hasonlítsák össze! Ha Noé bárkájában, ahol több ólnyi vad is össze volt zárva hosszú hónapokra, olyan büdös lett volna, mint ami a költő úr cipőjéből tör elő, az állatvilág tuti, hogy kihalt volna! Ezt a lábat az özönvíz se tudná tisztára mosni!!! Frady Endre monnyonle - a lábáról!!!” /ólnyi vadhad/

„Óriásit csalódtam a költő úrban, akinél lakom! A szagok alapján azt hittem, hogy valami különleges, méregdrága lábszagú sajtot vett a szülinapomra és azt tette oda az egérlyuk küszöbére. Amikor örömmel kiszaladtam vacsorázni, akkor jöttem rá, hogy csak az öreg cipőjét vette le a fattyú! Nem tudom, hogy a lelki vagy az érzéki csalódásom volt-e a rettenetesebb!” /Roger, a háziegér/

„Fölrúglak, te ronda egér,

Röptöd látta bármit megér!”

/Öreg cipő, magyar hangja Reviczky Gábor/

„Szép példa e vers arra, hogy az irodalom, akárcsak a zene, vagy az építészet időben fejti ki művészi hatását. Teljesen felesleges már a második sorban összegyűrődni azon, hogy "s szépül", meg "sárka" ha a végkifejlet ismeretében majd úgyis azonosulunk öreg nénével, és ledőlünk pihenni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, jó végkifejlet,

Ledőlt nénin alélt fej lett,

S habár lábszagú az álma,

Teher alatt nő, mint pálma.

Álmában az öreg cipő

Viselője Hamupipő,

S illata, mint dezodoré.

Vígan dalol: lá-ti-dó-ré…”

/Álomfejtő Ányosné Szolfézs Szidónia, a Freud-i Tudomány Cizellái (FTC) című szaklap verses rovatvezetője/

„A költő úr helyében gondolkodnék a folytatásban, melynek az Öreg néne őzlábgombája címet adnám. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Talpragya Tihamér, lábgombász/

„Vén cipőmmel, rozzant talppal,

Nincs, ki nálam többet talpal.

Versenyt vívok minden aggal,

Kitűnök a rémes szaggal.

Szép eb a terelő pumi,

De büdös a kutyagumi.

Jár-keltemben, hóba-hébe,

Beleléptem közepébe.

Már elnézést, öreg néni,

Mér’ kell a zoknimat nézni?

Mélyre hajol, szimmant nagyot,

Oszt’ ki tuggya mér? Otthagyott.

Lábat mosni mér’ kell mostan?

E hónapban már megmostam.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leglábmosottabb kommentelője/

Nyuggerapót szagos lába

Elvitte az iskolába,

S sok gyerek közt veszett bába

Sokkot kapva így lett kába.”

/Katedra Kenéz, a Leg Inkább Boldog Sajtkészítők Iskolája (LIBSI) igazgatóhelyettese/

„Lábmosás helyett jövedelmezőbb lenne kábítószerként bérbe adni a cipőt. Sorban jönnének az emberek...” /M. András, a költő legállandóbb és legjövedelemérzékenyebb komentelője/

„Ácsolt vérpad s rá bitó…

Na, az pont ily kábító,

De nem ilyen csábító,

Mint az izzadt lábi tó…”

/neM. András, a költő legállandótlanabb antikommentelője és betanított hóhérsegédmunkástanácselnök/

„Végre egy színes-szagos költemény!... a Zember mindig jobbra számít...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szagember/

„Hé, Ház doki, mér’ csak jobbra?!

Bal lábnak nem lehet szobra?!”

/Balog Béla, a Bal Lábakat Dehonesztáló Önző Népcsoportokat Taszító Őserő (BL DÖNTŐ) kiválasztottja/

„Mi ez a lábszagú szemenszedettség, ez a penetráns pálpusztai pusztulat?! Kit érdekel egy ámokfutó elmebeteg sajtszagú cipője?! Ha szegény anyám élne, most ugyanúgy öklendezne, mint amikor a jugoszláviai nyaralásunkon nyers polipcsápot ettünk kivert búvárszem körettel! Szerencsére a mennyben már nem terjed a lábszag, máskülönben Szent Péter orrnyálkahártyán lőtt Télapóként hullana bele a rénszarvasszánból a vadászati világkiállítás kupolatermébe! Bár zuhanna rá Frady Endrére!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„- Tükröm, tükröm, mondd meg nékem

Kinek a lába a legbüdösebb a vidéken?

- Büdös a lábad, büdös a lábad,

De Chuck Norrisé százszor büdösebb tenálad!”

/részlet a Lófehérke és a hétrét főtt lábgombapörkölt utáni vastagbéltükrözés című népmeséből/

„Na, azért!” /Chuck Norris/