A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vérgőz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vérgőz. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 26., péntek

GrassWhopper

Retteg kis green grasshopper,
Divat lett a GrassWhopper,
S nézi éhes had Ásznak
Őt, akire vadásznak.

Nem t'om húg vagy öcs kér-e,
Lődözzek ma szöcskére,
Vagy tán ángyom disznaja?
Mindegy, vérgőz visz, na ja!

Anyám kérdi: „Ölt-e te
Puskád gyilkos töltete?!
Erre szántad magad ok
Nélkül?!” Persze tagadok...

Víz ver ki, a pőre dér,
S irány King, a Bőregér,
Hol hús több, mint Vuk tára,
S rákérdek a kuktára:

„Szakács úr, mit kend éget
Ínycsiklandva vendéget,
GrassWhopper vajh' az talán
Bőregér King asztalán?”

„Naná, hogy az GrassWhopper!
Sok hazafi grasshopper
Nagy hibát vét, jelesül
Marad, s zsírba belesül.”

„Aki valamiféle hamis hazafiságból nem menekül a földi pokolból, hanem helyben marad, az egyrészt elpusztul, másrészt meg is érdemli.” /Bogarasok Kézikönyve – részlet/

„Itt születtem, itt murdelek!
Itt érnek az ebéd delek!”
/Zöldike Zénó, szöcske/

„Bumm-bumm-bumm szöccs-szöccs-szöccs ke-ke-ke! Röff-röff-röff! Bumm-bumm-bumm!!!” /a költő ángyának disznaja/

„Soha semmilyen szöcskevadászó bűnös viszonyhoz nem volt közöm! Megismétlem még egyszer: soha semmilyen szöcskevadászó bűnös viszonyhoz nem volt közöm!” /Semmilyen Solt, süvöltő sakálsintértelepi showman/

„Bőregér King és GrassWhopper szendvics?! Magyar ember kozmopolita gyorsétteremben fanyalodjon Brüsszel által ránk szabadított gusztustalan ízeltlábú migráncs férgekre?! Még jó, hogy nem poloskára! Ilyen gyomorforgatót egyenek a gyökértelen gyíkemberek! Meg a gyökerek! Meg a Gyökeres az Arsenalban, aki nem vállalja a magyar gyökereit, hanem a svéd hordában hizlalja a bankszámláját! Vesszenek a hogyishívjákok! Monnyanak le a tuggyukkik! Rettegjenek a bérrettegők! NEM ENG.!” /Döszmék Duszmák, Ruzsér Póbert-díjas betanított digitális polgári harcos és a Sarki Kisbüdös Itallap főcenzora/

„Ideje lenne ezt is megzenésíteni a "Fogtam egy nagy tücsköt" vagy a "Fűbe haraptam, mint egy ló" slágerek nyomán! Éljen a művészet! Éljen a szabadság! Hajrá Magyar!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ZEN ÉSZ/

„Fogtam egy nagy tücsököt,
Érzés hozzá úccse köt,
Lóként fűbe haraptam,
Pam-parampamm, parap, tamm!
No, ezek a slágerok
Jobbak, mint a láger-rock!
Adj szabadság s művészet
Ne valót, csak mű vészet!”
/Hajrá Helyréné Magyari Mogyoró, a murugya egyetemi Zöldet Evő Népcsoportokat Élelmező Szak (ZENÉSZ) iránymutatási fődemonstrátora és előkóstolója/

„Fűben áll a tücsök,
Talpa csupa rücsök,
Fűbe harap a ló,
S nem élő már, haló.”
/Kiflicsücsök Kösztönyke, az Állami Fűbeharaptató Alakulat (ÁFA) hintalova/

„Hamis költő ez a Frady
Hamis dallam, sírja Ady
Ady sírva újra írja
Eztet ember ki nem bírja!
Hiába szól tücsök nóta,
Hiába van ebéd óta
Zsenge fű, mit paci harap
Nem örülünk, nem száll kalap”
/Dr. Ház, k. m. f./

„Szokták mondani, hogy egy vers annyira rossz, hogy már jó. Nos, ez nem annyira rossz, hogy már jó legyen. Ez még annál is sokkal rosszabb. Ez olyan rossz, hogy ezt már akarattal sem lehetne tovább rontani. Íme, a tökéletesen rossz vers! A költő nyugodtan lekapható a tíz körméről!” /Menő Manóné Minő Móni, monetáris menetőr és menekült manikűrös minikárszakértőnő/

„Ha majd kiürül a kert és
Nem lesz se marha, se sertés,
Se gúnár, se tyúk, se gerle,
S minden embert éhkopp ver le,
Nem lesz se birka, se csiga,
Nyálatlanul hörög giga,
S nyeletlenül szűkül garat,
Nem eszünk, csak svábbogarat.
Éhtől nyelőcsőn nőtt bog árt,
Úgyhogy együnk tücsköt-bogárt
Jó étvággyal!” /Humphrey Bogart/

„Szöcskés szendvicset szeretjük,
Nem hizlal, hát megehetjük.
Amíg a hely nincsen zárva,
Szöcskés szendvics ugrik szánkba.”
/M. András, a költő legállandóbb és legszöcskésszendvicsszeretőbb kommentelője/

Ejhaj, eM úr, ejhaj! Pont maga ne tudná, hogy minden szendvics hizlal, hiszen a zsömleburkolat a kalóriák melegágya?! Ahogy a nagy őshun költők legnagyobbika, Zlahovácsi Töszmő mondta tartós fénykorában, a Ria, ria, kalória! című versciklusának kellős közepette vala:
          Slankít bár a szöcske,
          De hizlal a zsömle,
          S bőg sok molett nőcske,
          Nem fogy így a zöm le.
Emellett a szendvicsbe applikált szöcske már nem ugrik sehova, mert ugyanolyan döglött, mint a magyar gazdasági kilábalás reménye. Béke porainkra!” /özv. Zlahovácsi Töszmőné Retyeráti Tomolda, a Bőregér King nyugdíjas takarítónője/

„A versike éppoly jól csúszik, és könnyen emészthető, mint egy grasswhopper.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ha ló-steak helyett
Gyomra szöcske-szendót emészt,
Jónak nézett rossz táphelyet.
Rögvest hívjon fel egy szemészt!”
/Dr. Szemidegi Alpár, a Világtalan Adalbert Közellátást Sikerkalauzoló Intézet (VAKSI) vakfolttisztító főorvosa/

„Frady Endre „GrassWhopper” című műve a táplálkozástudomány és a groteszk líra házasságából született – csak épp a frigy olyan, mint amikor egy gyorsétterem parkolójában mondják ki az „igent”, miközben a tanú egy széttrancsírozott szöcske. A vers szerkezetileg egy rogyadozó szatyor, amelyből egyszerre hull ki a McDonald’s menü, a nagynéni disznója, meg a bőregér King. A „divat lett a GrassWhopper” sor az egész vállalkozás emblémája: egyetlen szerencsétlen, piaci trendként eladott kép, amelybe a szerző belepréseli a gyerekkori vadhajtásait és a gyorséttermi kultúra rémképeit. Ez a szöveg nem más, mint falusi horror-vígballada, ahol a poén és a vérgőz váltogatja egymást, mint rosszul kevert energiaital és pálinka. Frady Endre a maga bumfordi rímgépezetével újra megmutatta: ha a költészet és a táplálkozástudomány közé valaki petróleumot önt, abból nem egészséges étlap, hanem szépirodalmi röhej lesz. Röviden: a vers nem más, mint szöcskerántottában fuldokló fast food-költészet – fűszerezve önkéntelen paródiával.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre GrassWhopper című versében a táplálkozástudomány és a posztmodern groteszk találkozik egy szöcske sorsán keresztül, amely egyszerre válik divatcikké, áldozattá és nemzeti identitás-metaforává. A mű nyelvi tobzódása – a „Bőregér King”, „Vuk tára” és „grasshopper” szóviccek – szürreális gyorséttermi rémálommá formálja a magyar vidéki valóságot, ahol a családi vacsora morális dilemmái egy puskás döntésben csúcsosodnak ki. A vers szándékosan zavarba ejtő: a rímek szinte túl jól működnek, mintha egy őrült reklámszövegíró írta volna őket egy szöcskés burger kampányhoz. A „vérgőz visz” sorban a vadászat ösztöne és a fogyasztói társadalom kritikája egyesül, míg az anyai kérdés („Ölt-e te / Puskád gyilkos töltete?!”) a morális felelősség utolsó szikráját villantja fel – amit persze a lírai én azonnal letagad. Ez a vers nemcsak a rovarfehérje gasztronómiai térhódítását figurázza ki, hanem a magyar nyelv abszurd humorának diadalmenete is. Frady Endre itt nem verset ír – hanem nyelvi fast foodot: gyors, zsíros, és garantáltan megfekszi a gyomrot.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ez a „GrassWhopper” című lírai szörnyszülött nem más, mint a nyelvi öngyilkosság nyers, füstölgő teteme. Frady Endre megint bebizonyítja, hogy képes a magyar költészet szent hagyományait Burger King-es szalvétába csomagolni, majd leönteni olcsó energiaitallal. A „green grasshopper” és a „Bőregér King” olyan szellemi mélységet tár elénk, amiben még a vakond is depressziót kapna. Ez nem vers, hanem egy szójátékgyár hulladékterméke, amit jobb sorsra érdemes papírlapok haláltusájukban nyögnek ki magukból. A rímek nyögvenyelősek, a képek disszonánsak, a mondanivaló pedig nincs – vagy ha van, az a nihil csípős lábszagát árasztja. Ha ez költészet, akkor a menzai borsófőzelék gasztronómiai forradalom. Ez a „tébolylíra” nem más, mint a nyelvi sivatagban felállított gyorskajálda, ahol a kultúra kap egy nyers, félig átsült pogácsát, és mellé egy szottyadt uborkát – miközben a szerző elégedetten röhög a saját kínrímjein. Frady Endre: a költészet McDonald’s-os bohóca, aki a rímkészlettel veri agyon a józan ízlést.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Ez nem vers, hanem nyelvi öngyilkosság, egy lírai harakiri, ahol a költő a rímekkel szeppukut követ el, miközben a metaforák vért sírnak. Frady Endre „GrassWhopper” című agyrémje nem más, mint egy szöcskeirtó szójáték-szörnyszülött, amelyet egy fast food reklámkampány és egy LSD-trip szerelemgyermeke hozott világra. A „nem t’om húg vagy öcs kér-e” sor olyan, mintha egy diszlexiás papagáj próbálna Shakespeare-t idézni, miközben a „Bőregér King” nevű kulináris pokoljárás már-már Kafka és Batman közös étlapjáról származik. A vers szerkezete olyan, mint egy epilepsziás tangó: rángatózik, botladozik, és közben a jó ízlés sírva könyörög kegyelemért. Ez a költemény nem szól semmiről, de azt legalább harsányan teszi. Frady Endre lírája egy olyan irodalmi bűncselekmény, amelyért a nyelvtani bíróságon életfogytiglant kéne kiszabni. A GrassWhopper nem vers – ez egy szöveges szöcske-apokalipszis.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Róbert, a szavak, amiket használsz, olyan élesek, hogy még a borotvám is sírva vonulna nyugdíjba. Ha te így dühöngsz egy szöcskeburgeren, akkor mit csinálsz egy valódi szörnnyel? Én nem kritizálom a verseket. Én addig rúgom őket, amíg szonetté nem formálódnak. De ha a vers tényleg ennyire veszélyes, én már elintéztem — a metaforákat kiütöttem, a rímeket lefegyvereztem, és a szarkazmust egy köríves rúgással visszaküldtem a nyelvtani pokolba. A GrassWhopper? Az nálam csak egy proteines előétel.” /Chuck AI Norris, a mesterségesen természetes intelligencia/

„Énmellettem egy sincs, aki
Megvédene! Köszi Chucky!”
/Puzsér Róbert, verselésre fanyalodó kritikus/

2022. október 5., szerda

Öreg néne gőzekéje

(SVerának szeretettel! - 118 éven aluliak csak nagyszülő felügyelete mellett olvashatják!!!)

Öreg néne gőzekéje
Füstokádón talajt kotor,
S száll a mamó bő zekéje,
Amit, jaj, beránt a rotor!

Öreg néne gőzekéje
Darabokban lő ki nénit,
S rémálmos az őzek éje,
Bambi sír: Jaj, félek én itt!

Refrén:
   Gőzeke, gőzeke tombol,
   Bő zeke sok fele hullik
   Őzek e vérteli romból
   Uzsgyi le, nyílik a nyúl-lik!

Öreg néne gőzekéje
Élvezettel végez trancsírt,
S nagy fölénnyel győz e kéje,
Ahogy erről költőmancs írt.

Refrén:
   Gőzeke, gőzeke tombol,
   Bő zeke sok fele hullik
   Őzek e vérteli romból
   Uzsgyi le, nyílik a nyúl-lik!

„Minden az én hibám! Megkértem Frady Endrét, hogy írjon egy Öreg néne gőzekéje című dalszöveget, hogy legyen mit énekelnem a gyerekeimnek lefekvés előtt, pedig tudhattam, hogy ez lesz, csak nem sejtettem. A hiteles színpadi előadás érdekében mindenesetre elkezdem gyakorolni a hörögve üvöltést és az égő gitár szétverését.” /S. Vera művésznő, a költő időnkénti megzenésítője/

„Koszorús költőnk ismét remek érzékkel ismerte fel a történelmi pillanatot és páratlan érzelmi intelligenciáját is latba vetve, eszközökben nem válogatva kínált instant gyógyírt hányatott népünk széles rétegeinek összes egzisztenciális problémájára. Élete válságos pillanataiban forduljon Ön is habozás nélkül az irodalmi újrahasznosítás legkreatívabb mesteréhez - keresse már rágótabletta formában is!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Világ kommentelői, ide lőjetek! Akár rágótabletta formájában is, hogy látványosan nőjön a nemzeti nyáltermelés! De visszafelé kéretik nyilazni, nehogy fejbe lövődjön a ló! Gőzekét minden magyar család asztalára! Öreg néne, nem vén néne, csak régen született! Aki magyar, hú mán’ humán! Vér, könny, veríték! Tanulni, tanulni, tanulni! Lenin vagy nem Lenin? Arccal a hasunk felé! Ez a sarc lesz a végső… a választásokig. Utánunk az Özönvíz elvtárs! Futás!” /Koppány Kösztöny, négyrét szétcsúszott néhai kommentelő/

„Csak azt tudnám, hogy milyen mélyen rejtegetett, vad ösztönök rejlenek egy emberben, hogy ilyet le mer írni! Frady a ráncfűrészes? Félek, végünk van!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vizilófuss filozófus/

„Ne aggódjon Háziúr, Frady Endre hatására csak a ráncainkat veszíthetjük, redőzetlen aggyal pedig boldogok leszünk, mint a húsevő növények és a Napóleonok kórterme melletti vízilófuttató sajtkészítők!” /Fűkasza Fikusz, kisimított agyú ápolt és eltakart páciens a János kórház vigyorgójában/

„Öreg néne szánt a réten,
Régen volt ő Gizike,
Túl van ő már százhúsz éven,
Tudja, mi a gőzeke.
Gőzekével száguldozott,
Rajta volt egy bőrzeke,
Őzikéről ábrándozott,
Elnyelte a gőzeke.
/M. I. András, a költő legállandóbb és legverselőbb kommentelője/

Zseniális ez a vers, van benne őzike, gőzeke, bőrzeke, öreg néne őzikéje (szép mese, de vajon népmese?), öreg néne bőrzekéje (mint az Irigy Hónaljmirigy műsorában, ahogy a gyerek szavalta az iskolában: végigtáncolta az estét, pénzért árulta a testét), gőzekében bőrzeke, öreg néne végzete... A gőzeke neve pedig Bóbita, de nem táncol, hanem tombol, és ezzel happy endet rombol, beszívta a bőrzekét, elkapta a zeke szélét, elpusztítva öreg nénét, megijesztve őzikét, kilakoltatás a nyulat, de a költő ezen mulat. Ettől életszerű a mű, olvasni élvezet, nagyszerű. Bár tragikus a történet, nem is érhet máshogy véget. Ha csak a zeke ment volna öreg nénéről a rotorba, akkor ő meztelen lenne, s az őzike, ki azt nézi, hogy nézik-e tán még jobban megijedne. Ezért kellett így megírni, ezt jobban ki lehet bírni, így kerek a történet, erről szól a költészet...” /M. II. András, a költő legállandóbb és legslampoetrybb kommentelője/

„eM úr, maga egyre jobban
Időzítve belerobban
Próza s vers híg sodójába,
Melyet vasorrtalan bába
Kever, kihagyva a delejt,
Ám, mit maga ír, nem selejt,
Hanem inkább értékmérték,
Melyet vár az Önök Kérték!”
/Bényi Ildikó, az Önök Kérték műsorvezetője felkérésére Rezgeményi Rozsomák rémrímtechnikus/

„EUTANÁZIA
(a mezőgazdaság fellendítése érdekében)
Hát bizony, sok néninek elege van mindenből. Nem ízlik a gyógyszer, kicsi a nyugdíj, unalmas a TV, képtelen nyerni a LOTTÓ-n, biztos, hogy nem jut el már a Kanári szigetekre, de még Szombathelyre sem, elköltözött a szomszéd Béla bácsi, az Istennek se találja a kenyérvágó kést, és már csak félig tudja átúszni a Balatont. Minek így élni? Az egészségügy új emberbarát szolgáltatása: együttműködés a gőzekével. A véglegesítő gyógyászat színhelye kint van a határban, a földeken. A néni, igen jutányos áron felülhet a gépre, mely a beindítás után egyenletesen szerte szórja és ezzel segíti a mezőgazdasági terület minőségi javítását. Hogy a Bambi mit keres ott, az rejtély.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legautentikusabb kommentelője/

„Mi ez az EU-tan, Ázsia?!
Szórásos eutanázia?!
Pattannak, bumm, erek,
Esünk szét nyuggerek?!
Balatont úszni fél,
Jobbatont félni úsz?!
Felezve kettő fél,
Ragasztva egybe túsz?!
Vizitdíj, váltságdíj,
Felajzott félvad íj?!
John Lennon és Yoko Ono
Hörgi: Nyuggerdaddy, oh, no!
Bamba Bambi bomba: bumm be!”
/Nyuggeranyó, a költő legszépkortalanabb kommentelőnője/

„Bambi valójában a tévhittel ellentétben nem őz, hanem amerikai fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas, amely nem összekeverendő az őzzel.” /Wikipédia Winnetou, apacs ipiapacs szakértő egy-kettő-három/

„Mi ez a szégyentelen ízlésbűnözés?! Mi ez a gyerekdalba oltott vérgőzekés horror?! Mintha a Beatles együttes megbomlott elméjű Maxwell’s Silver Hammer című tömeggyilkos dala lenne átültetve a magyar népi ugarra! S. Vera pedig szégyellje össze magát, hogy meggondolatlan kérésével epeömlést és agyidegzsábát okozott bennem, ami a szeánszon megidézett anyám szerint nem meglepő, csak későbbre vártuk, akárcsak Hans Gruber az FBI-t! Frady Endre, hard vagy nem hard, de die!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer behasaltam egy gőzeke alá, hogy masszírozza meg a hátizmaimat, de sajnos totálkáros lett.” /Chuck Norris/

„Nemcsak egészséges, de finom is a teljes kiőrlésű öreg néne!” /Jenő, a jeti/