A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsír. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zsír. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 26., péntek

GrassWhopper

Retteg kis green grasshopper,
Divat lett a GrassWhopper,
S nézi éhes had Ásznak
Őt, akire vadásznak.

Nem t'om húg vagy öcs kér-e,
Lődözzek ma szöcskére,
Vagy tán ángyom disznaja?
Mindegy, vérgőz visz, na ja!

Anyám kérdi: „Ölt-e te
Puskád gyilkos töltete?!
Erre szántad magad ok
Nélkül?!” Persze tagadok...

Víz ver ki, a pőre dér,
S irány King, a Bőregér,
Hol hús több, mint Vuk tára,
S rákérdek a kuktára:

„Szakács úr, mit kend éget
Ínycsiklandva vendéget,
GrassWhopper vajh' az talán
Bőregér King asztalán?”

„Naná, hogy az GrassWhopper!
Sok hazafi grasshopper
Nagy hibát vét, jelesül
Marad, s zsírba belesül.”

„Aki valamiféle hamis hazafiságból nem menekül a földi pokolból, hanem helyben marad, az egyrészt elpusztul, másrészt meg is érdemli.” /Bogarasok Kézikönyve – részlet/

„Itt születtem, itt murdelek!
Itt érnek az ebéd delek!”
/Zöldike Zénó, szöcske/

„Bumm-bumm-bumm szöccs-szöccs-szöccs ke-ke-ke! Röff-röff-röff! Bumm-bumm-bumm!!!” /a költő ángyának disznaja/

„Soha semmilyen szöcskevadászó bűnös viszonyhoz nem volt közöm! Megismétlem még egyszer: soha semmilyen szöcskevadászó bűnös viszonyhoz nem volt közöm!” /Semmilyen Solt, süvöltő sakálsintértelepi showman/

„Bőregér King és GrassWhopper szendvics?! Magyar ember kozmopolita gyorsétteremben fanyalodjon Brüsszel által ránk szabadított gusztustalan ízeltlábú migráncs férgekre?! Még jó, hogy nem poloskára! Ilyen gyomorforgatót egyenek a gyökértelen gyíkemberek! Meg a gyökerek! Meg a Gyökeres az Arsenalban, aki nem vállalja a magyar gyökereit, hanem a svéd hordában hizlalja a bankszámláját! Vesszenek a hogyishívjákok! Monnyanak le a tuggyukkik! Rettegjenek a bérrettegők! NEM ENG.!” /Döszmék Duszmák, Ruzsér Póbert-díjas betanított digitális polgári harcos és a Sarki Kisbüdös Itallap főcenzora/

„Ideje lenne ezt is megzenésíteni a "Fogtam egy nagy tücsköt" vagy a "Fűbe haraptam, mint egy ló" slágerek nyomán! Éljen a művészet! Éljen a szabadság! Hajrá Magyar!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ZEN ÉSZ/

„Fogtam egy nagy tücsököt,
Érzés hozzá úccse köt,
Lóként fűbe haraptam,
Pam-parampamm, parap, tamm!
No, ezek a slágerok
Jobbak, mint a láger-rock!
Adj szabadság s művészet
Ne valót, csak mű vészet!”
/Hajrá Helyréné Magyari Mogyoró, a murugya egyetemi Zöldet Evő Népcsoportokat Élelmező Szak (ZENÉSZ) iránymutatási fődemonstrátora és előkóstolója/

„Fűben áll a tücsök,
Talpa csupa rücsök,
Fűbe harap a ló,
S nem élő már, haló.”
/Kiflicsücsök Kösztönyke, az Állami Fűbeharaptató Alakulat (ÁFA) hintalova/

„Hamis költő ez a Frady
Hamis dallam, sírja Ady
Ady sírva újra írja
Eztet ember ki nem bírja!
Hiába szól tücsök nóta,
Hiába van ebéd óta
Zsenge fű, mit paci harap
Nem örülünk, nem száll kalap”
/Dr. Ház, k. m. f./

„Szokták mondani, hogy egy vers annyira rossz, hogy már jó. Nos, ez nem annyira rossz, hogy már jó legyen. Ez még annál is sokkal rosszabb. Ez olyan rossz, hogy ezt már akarattal sem lehetne tovább rontani. Íme, a tökéletesen rossz vers! A költő nyugodtan lekapható a tíz körméről!” /Menő Manóné Minő Móni, monetáris menetőr és menekült manikűrös minikárszakértőnő/

„Ha majd kiürül a kert és
Nem lesz se marha, se sertés,
Se gúnár, se tyúk, se gerle,
S minden embert éhkopp ver le,
Nem lesz se birka, se csiga,
Nyálatlanul hörög giga,
S nyeletlenül szűkül garat,
Nem eszünk, csak svábbogarat.
Éhtől nyelőcsőn nőtt bog árt,
Úgyhogy együnk tücsköt-bogárt
Jó étvággyal!” /Humphrey Bogart/

„Szöcskés szendvicset szeretjük,
Nem hizlal, hát megehetjük.
Amíg a hely nincsen zárva,
Szöcskés szendvics ugrik szánkba.”
/M. András, a költő legállandóbb és legszöcskésszendvicsszeretőbb kommentelője/

Ejhaj, eM úr, ejhaj! Pont maga ne tudná, hogy minden szendvics hizlal, hiszen a zsömleburkolat a kalóriák melegágya?! Ahogy a nagy őshun költők legnagyobbika, Zlahovácsi Töszmő mondta tartós fénykorában, a Ria, ria, kalória! című versciklusának kellős közepette vala:
          Slankít bár a szöcske,
          De hizlal a zsömle,
          S bőg sok molett nőcske,
          Nem fogy így a zöm le.
Emellett a szendvicsbe applikált szöcske már nem ugrik sehova, mert ugyanolyan döglött, mint a magyar gazdasági kilábalás reménye. Béke porainkra!” /özv. Zlahovácsi Töszmőné Retyeráti Tomolda, a Bőregér King nyugdíjas takarítónője/

„A versike éppoly jól csúszik, és könnyen emészthető, mint egy grasswhopper.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ha ló-steak helyett
Gyomra szöcske-szendót emészt,
Jónak nézett rossz táphelyet.
Rögvest hívjon fel egy szemészt!”
/Dr. Szemidegi Alpár, a Világtalan Adalbert Közellátást Sikerkalauzoló Intézet (VAKSI) vakfolttisztító főorvosa/

„Frady Endre „GrassWhopper” című műve a táplálkozástudomány és a groteszk líra házasságából született – csak épp a frigy olyan, mint amikor egy gyorsétterem parkolójában mondják ki az „igent”, miközben a tanú egy széttrancsírozott szöcske. A vers szerkezetileg egy rogyadozó szatyor, amelyből egyszerre hull ki a McDonald’s menü, a nagynéni disznója, meg a bőregér King. A „divat lett a GrassWhopper” sor az egész vállalkozás emblémája: egyetlen szerencsétlen, piaci trendként eladott kép, amelybe a szerző belepréseli a gyerekkori vadhajtásait és a gyorséttermi kultúra rémképeit. Ez a szöveg nem más, mint falusi horror-vígballada, ahol a poén és a vérgőz váltogatja egymást, mint rosszul kevert energiaital és pálinka. Frady Endre a maga bumfordi rímgépezetével újra megmutatta: ha a költészet és a táplálkozástudomány közé valaki petróleumot önt, abból nem egészséges étlap, hanem szépirodalmi röhej lesz. Röviden: a vers nem más, mint szöcskerántottában fuldokló fast food-költészet – fűszerezve önkéntelen paródiával.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre GrassWhopper című versében a táplálkozástudomány és a posztmodern groteszk találkozik egy szöcske sorsán keresztül, amely egyszerre válik divatcikké, áldozattá és nemzeti identitás-metaforává. A mű nyelvi tobzódása – a „Bőregér King”, „Vuk tára” és „grasshopper” szóviccek – szürreális gyorséttermi rémálommá formálja a magyar vidéki valóságot, ahol a családi vacsora morális dilemmái egy puskás döntésben csúcsosodnak ki. A vers szándékosan zavarba ejtő: a rímek szinte túl jól működnek, mintha egy őrült reklámszövegíró írta volna őket egy szöcskés burger kampányhoz. A „vérgőz visz” sorban a vadászat ösztöne és a fogyasztói társadalom kritikája egyesül, míg az anyai kérdés („Ölt-e te / Puskád gyilkos töltete?!”) a morális felelősség utolsó szikráját villantja fel – amit persze a lírai én azonnal letagad. Ez a vers nemcsak a rovarfehérje gasztronómiai térhódítását figurázza ki, hanem a magyar nyelv abszurd humorának diadalmenete is. Frady Endre itt nem verset ír – hanem nyelvi fast foodot: gyors, zsíros, és garantáltan megfekszi a gyomrot.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ez a „GrassWhopper” című lírai szörnyszülött nem más, mint a nyelvi öngyilkosság nyers, füstölgő teteme. Frady Endre megint bebizonyítja, hogy képes a magyar költészet szent hagyományait Burger King-es szalvétába csomagolni, majd leönteni olcsó energiaitallal. A „green grasshopper” és a „Bőregér King” olyan szellemi mélységet tár elénk, amiben még a vakond is depressziót kapna. Ez nem vers, hanem egy szójátékgyár hulladékterméke, amit jobb sorsra érdemes papírlapok haláltusájukban nyögnek ki magukból. A rímek nyögvenyelősek, a képek disszonánsak, a mondanivaló pedig nincs – vagy ha van, az a nihil csípős lábszagát árasztja. Ha ez költészet, akkor a menzai borsófőzelék gasztronómiai forradalom. Ez a „tébolylíra” nem más, mint a nyelvi sivatagban felállított gyorskajálda, ahol a kultúra kap egy nyers, félig átsült pogácsát, és mellé egy szottyadt uborkát – miközben a szerző elégedetten röhög a saját kínrímjein. Frady Endre: a költészet McDonald’s-os bohóca, aki a rímkészlettel veri agyon a józan ízlést.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Ez nem vers, hanem nyelvi öngyilkosság, egy lírai harakiri, ahol a költő a rímekkel szeppukut követ el, miközben a metaforák vért sírnak. Frady Endre „GrassWhopper” című agyrémje nem más, mint egy szöcskeirtó szójáték-szörnyszülött, amelyet egy fast food reklámkampány és egy LSD-trip szerelemgyermeke hozott világra. A „nem t’om húg vagy öcs kér-e” sor olyan, mintha egy diszlexiás papagáj próbálna Shakespeare-t idézni, miközben a „Bőregér King” nevű kulináris pokoljárás már-már Kafka és Batman közös étlapjáról származik. A vers szerkezete olyan, mint egy epilepsziás tangó: rángatózik, botladozik, és közben a jó ízlés sírva könyörög kegyelemért. Ez a költemény nem szól semmiről, de azt legalább harsányan teszi. Frady Endre lírája egy olyan irodalmi bűncselekmény, amelyért a nyelvtani bíróságon életfogytiglant kéne kiszabni. A GrassWhopper nem vers – ez egy szöveges szöcske-apokalipszis.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Róbert, a szavak, amiket használsz, olyan élesek, hogy még a borotvám is sírva vonulna nyugdíjba. Ha te így dühöngsz egy szöcskeburgeren, akkor mit csinálsz egy valódi szörnnyel? Én nem kritizálom a verseket. Én addig rúgom őket, amíg szonetté nem formálódnak. De ha a vers tényleg ennyire veszélyes, én már elintéztem — a metaforákat kiütöttem, a rímeket lefegyvereztem, és a szarkazmust egy köríves rúgással visszaküldtem a nyelvtani pokolba. A GrassWhopper? Az nálam csak egy proteines előétel.” /Chuck AI Norris, a mesterségesen természetes intelligencia/

„Énmellettem egy sincs, aki
Megvédene! Köszi Chucky!”
/Puzsér Róbert, verselésre fanyalodó kritikus/

2021. november 24., szerda

Karácsonykor sokat...

Karácsonykor sokat alszok,
Ahogy mélytengeri hal szok’,
Ki békésen nem úsz’ el, ki…
Nyomás rajt’ csak víz s nem lelki.

Karácsonykor sokat eszek,
S rántott halroppantó neszek
Szállnak mélytengeri halig…
Ja, oda már nem, csak alig.

Karácsonykor sokat iszok,
Vesémben így nem lesz piszok,
Se kőpor, se tengeri hal,
Mert a sok kólától kihal.

Karácsonykor sokat úszok,
Hogy testemről túlsúly túszok
Szabadlábon süllyedjenek
-ére mélytengerek fenek-!

Hű, de ha háj nem lesz rajtam,
Nő bennem a fajsúlytartam,
Úszó zsírom felszínt veri…
S magam leszek mélytengeri!

„Ha a világirodalom úgy gondolja, hogy Karácsonyra egy nulla testzsírszázalékos Frady Endrét küld ajándékba, akkor gondolja át újra! Már nélküle is tengernagy itt a sötétség!” /egy magát megnevezni nem kívánó mélytengeri hal a Mariana-árokból/

„Tisztelt mélytengeri hal úr! Átgondoltuk és úgy gondoljuk, hogy Frady Endre önöknél méltó helyére kerül! Mert megérdemlik! Tengermély tisztelettel!” /a világirodalom/

„Milyen lehet egy mélytengeri Karácsony? Gömbhal díszek lógnak a fán?” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Ugyan már, M. úr! Mélytengerben nem csak a gömbhal díszek lógnak, hanem mindenki, mert abban a magasnyomásban csak lustálkodni lehet, különben megszakad az ember, ha ott élő hal.” /Dr. Mélytengeri Mütyürné Magasnyomású Miazma, a Mélytenger és Magasnyomá’s (M&M’s) c. szakkönyv Csomelláki Csuszpájz díjas írója/

„Lustálkodni jó!” /M. András, továbbra is a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Ezúttal igaza van, M. úr, lustálkodni tényleg jó, sőt a legeslegjobb! Csak arra kell figyelni, hogy két lustálkodás között maradjon elég idő a pihenésre is!” /Lajhár Leó, a Pulzusszám Alacsonyító Célcsoportot Alkotó Lustálkodók (PACAL) tevékenységcsökkentési passzívája/

„Szégyellje magát, költő úr, hogy a kis Jézuska születésnapján hedonista módon csak a saját testére gondol! Bezzeg az ön költőkollégája, József Attila, nem volt ilyen önző, ő egész nap csak a mamára gondolt! Sajnos az ő esetében is kiderült, hogy nemcsak a mosónők, hanem a nem mosónő költők is korán halnak, ha az őket elütni szándékozó vonat nem siklik ki már korábban, nekiütközvén egy sínre dobott másfél tonnás mélytengeri halnak. Tyű, ez a mélytengeri kereszténység milyen mély gondolatokat hoz elő az emberlányából!” /Sekélyes Simonné Tengermély Titanilla, a Mély Alkotókat Mentoráló Alapítvány (MAMA) miabánat ügyi főelőadónője/

„Karácsonykor sokat?! Jóból is megárt a sok! A soknál több az elég! A soknál kevesebb nem ég el? A sokknál több az elektrosokk! Sokk lehet, de soha nem elég! Még, még, még, ennyi nem elég! Hééé, főnővér úr, mit akar azzal a kényszerzubbonnyal?! Ami sok, az sokk?!” /Agyalapi Atanáz, túlkezelt döblingi beutalt/

„A ’motiváció mint leglényeg’ témakör vizsgálatának keretében kérdezem, hogy vajon ki vagy mi a búbánatos pitypalatty kényszerítette Frady Endrét arra, hogy öt versszakot – ami minimum öttel több a szükségesnél! – szánjon annak a semminek a megírására, amire egyetlen betű is pazarlás lett volna! Frady Endre ökoköltészeti lábnyomáról csak annyit, hogy ahová ő lép, ott nemhogy mű nem terem, de a letaposott vár állott, most kőhalom ízű vizesárkából – mely mélytengeri hal lik – halálhörgés hallik! E két lábon járó nemzeti sorcsapás okozta régen tépő balsors elmúltával víg esztendőt kérünk Karira!” /Kicsikocsi Kalasnyikovné Kócsag Kunigunda, a Motivációt Taglaló Klub (MTK) coach-a és kaucsukcsizma kucsébere/

„A világtörténelem egészét nézve nem olyan régi ez a tépés. Egy Frady Endre még bőven befér a hét szűk víg esztendő elé. Aláírom, hogy ez a vers egy kicsit erős, de a tatárjárás se volt babazsúr.” /a balsors/

„Ha választani lehet Karira, hogy babazsúr vagy tatárjárás, akkor mi az utóbbit választanánk! De Frady Endre vers nélkül!” /kisgyerekes szülők/

„Kiskarácsony beceneve Karika!
Tudja, kinek kivan a négy kereke,
Mert az okos, mint Katalin Karikó,
Csukott szemmel mRNS-t kirak ő,
S feltámad a hulla (hopp!), mint karika!”
/Roppantszellemes Rezsilla, a Mélytengerimalacpörököltszafttunkológépkezelők Országos Szövetségének Agyalapi Team-e (MOSZAT) rímkancsalítási determinátora/

„A költő szelíd iróniával szemléli, de epés irónnal karcolja az éterbe az Iron Lady keménységű mélytengeri halak Karácsonyhoz való szinte semmi közét. A vers külcsínét adó fajsúlytalan szellemi hájréteg lehántásával oly fajsúlyos világirodalmi mélységekbe jutunk, melynek költészeti kataklizmái a mélységi mámor magasnyomású katarzisát generálják a vájtfülű átlagolvasót is messze felülmúló úgynevezett hiperolvasók babazsúroktól és tatárjárásoktól megacélozott lelkivilágában. Az életet csak létezésként elszenvedő emberek által használt szavak hétköznapi értelmüktől való megfosztása és új dimenziókkal történő felnehézbúvárruházása a versfizika kvantumrotációs plazmaállapotának sosem sejtett euklideszi téridejét görbíti meg és töri ripityára. Ez a vers, illetve EZ A VERS az összes eddig létező és ezentúl felfedezendő tudományágak egységbe olvasztó kvintesszenciája, az úgynevezett zenitnadíralfaómega, ha szabad ilyet mondanom. Tyűdehinnyedecudarjókedvemlettigyunk!!!” /Hergelt Hubáné Horgolt Hajnalka, a Karácsonyt Antagonisztikus Regenerációba Integráló Költők Almanachja (KARIKA) címzetes adathordozó rakétája és zugpálinkafőző/

„Zsezsegnek költői ÉNEK,
Eljön értük költői TEK, 
Megkérdik: "Hé, költői TIK,
Halásztok lenn?! Mi fenn ÉNEK?!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, Humánka! Meghümmögöd a költői ÉN mögöttes tartalmi síkjain tenyésző katartikus kataklizmák materiális síkról a transzcendentálisra átvetített metamorfózisát, he?! MIVAMIVAMIVA?!?!?!” /Muskotályos Mordoncz, ittasan intelligenciavesztő illegálisan inkognitózó illemtanár/

„A magát jópofáskodó bulvárigric szerepkörbe pozícionáló celebnyálas Frady Endre álságosan magamutogató karácsonyi cukiságkampánya olyan, mint amikor a bűzborz azt hiszi, hogy attól, hogy mosolyogva vizel bele egy díszes üvegcsébe, attól a belőle kifröcsögő gusztustalan lélötty rögvest mennyei illatú parfümmé válik! Frady Endre költészetének csatornaszagához képest anyám szovjet katonáktól illegálisan vásárolt Krasznaja Moszkva pacsulija egy édenkerti rózsalugas illatfelhője volt! Követelem Frady Endre mélytengeri búvárharangba történő életfogytiglani száműzetését tegnapelőtti hatállyal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer leúsztam a Mariana-árok fenekére, mert egy mélytengeri sellőlány azt kérte Karácsonyra, hogy megcsókoljam, de a tüdőmben lévő túlnyomástól felrobbant szegényke.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 11., kedd

Kövéren

Egy gondolat bánt engemet,
Hájréteg engem eltemet,
S hol zsírjaim domborulnak,
Hasizmaim nem kockulnak.

Termetemet tőke törte,
S ettől dagadtra vert körte?
Na, irány a konditerem,
Ahol talán kondi terem!

„Nyomd a súlyzót, ne siránkozz,
Ne igazodj a világhoz!
Mutatom: így! Figyeld karom,
S te is lehetsz erőbarom!”

Kemény leszek, fát emelek,
Szteroidot én is nyelek,
S így megyek majd fejjel falnak:
Body-zósok korán halnak.

„Megértem a problémát, mert nekem is volt egy hosszan tartó ’kövér Elvis’ korszakom, ám amióta le lettem lőve, már egyáltalán nem foglalkozom a súlyommal.” /John Lennon, ex-beatle/

„Nem szikár az alakom, inkább gömb, de belakom.” /Kiss Gömböc, felzabáló/

„Plágiumszagot érzek, vagy csak a kunyhó nem lett kiszellőztetve a tegnap esti kumiszparti óta?” /Alexander Petrovics őrnagy, barguzini hadifogoly poéta/

„Elhízás ellen nem verset kell írni és nem konditerembe járni, hanem a tőlem rendelt update® kaját enni és a szintén tőlem rendelt update® kazettára tornázni! Mindketten jól járunk! Ne feledje, update®!” /Schobert Norbert, ® fitneszguru/

„Magyarország halála, ha mindenki anorexiás akar lenni! Fogy a nemzet, ha mindenki fogy! Költő úr is jobban tenné, ha nyafogás helyett holnap bejönne a Kisbigbe egy jó adag sertéstokányra rizzsel! Az súlyt kölcsönöz az embernek! A férfi száz kiló alatt ugyanis csak karácsonyfadísz!” /Mr. Kisbig, konyhafőnök/

„Han Solo soványka nyikhaj volt, oszt’ mégis elkaptuk, höhöhöhö! Én szép kövér vagyok, de engem próbáljon valaki domborművé fagyasztani! Kiszakadna a főfal is, ha ráakasztanának, höhöhöhö!” /Jabba/

„Bekérettem a verset, mert felmerült a gyanú, hogy engem gúnyolnak benne, de szerencsére nem. Nekem a nevemen kívül különben is csak a bajszom kövér. Mokány magyar legény vagyok, tyű és hinnye!” /Kövér László, az országgyűlés elnöke/

„A magyartanárunk a szünidőre feladta ennek a versnek az elemzését. Belekezdtem, de inkább példát veszek róla. Én is feladom…” /Zsír Zsermen, a bükkszotyoládi Frady Endre Általános Iskola 8.c. osztályos tanulója/

„Ne aggódj fiam, majd a jegyzővel megíratom azt a versmicsodát! Inkább egyél, mert megint benézel száz kiló alá, és szégyenkezhetek veled a nyaraláskor, hogy milyen girhes vagy! Még majd megszólnak a népek, hogy éheztetlek! Mars zabálni!” /Zsír Zsödény, Bükkszotyolád polgármestere és a Tunkolt Szaft Csárda tulajdonosa/

„Mi ez az agyakra telepedő szellemi guanóréteg?! Életem Frady Endre előtti mélypontjának, Jatagáni Jenci: Szutyokszálas szöszmötök szintézise c. kubista kínrímhalmazának ismeretében is elmondhatom, hogy én még soha nem olvastam ennél förtelmesebb zsírverset! Fuss, anyám, fuss, ahogy a reumád bírja, és vissza ne nézz erre a hájhurkás médiatöltelékre, mert te is show bálvánnyá válsz, mint én!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha nem ismernék minden nyelvet, akkor nem kellene eredetiben elolvasnom ezt a zsírégetős body-building borzalmat! Azt hiszem, kirúgom a költőt a zsírjából, és hogy vissza ne essen – ami a fogyásnál gyakori – orbitális sebességet billentek alá!” /Chuck Norris/

megzenésítve: