Esik eső...

Esik eső karikára,

Lezuhan a barik ára,

S nagy a pásztor Mari kára:

„Tetemes a légtér nyirka,

S holtra ázva köhög cirka

Minden másfeledik birka!!!

Zsírszegény lesz nyájam teje!

Issza após Ahmed bej-e

S vígan böffen-e, hogy yeah-yeah?”

Tovább esik… Mari mára

Besokall s rogy karimára,

S nem lendül a kar imára.

Ráül Sára paripára,

Fentről ráköp tar ipára,

Gyí! s csíkot húz fari pára.

Fröccsen egy lötty nóva-sár* a

Vers rezignált lovasára,

S röhögve fut tova Sára.

Viszi csatakos út… Haj, Os-

-maniyében** jó sut zajos:

Bent népdalol Kossuth Lajos!

*nóva-sár: vízzel kevert csillagpor

**Osmaniye: város Törökországban, nagyjából félúton Adana és Gaziantep között, nem messze az Iszkenderuni-öböltől, Osmaniye tartomány központja (wikipédia)

„Teringettét, de nagy szerencse, hogy nem voltam rosszkor rossz helyen és ezt a nótát nem nekem kellett begyűjtenem!” /Kodály Zoltán (1882-1967), zeneszerző és népzenekutató/

„Bokorrímek, sámánanyám, bokorrímek! És milyen átázott árvalányhajasan cizelláltak! Ahogy a janicsárok böfögik: yeah-yeah! Egy ilyen vers után még Kossuth Lajos is megnyalná mind a tíz ujját! Annak, aki begépelte!” /Gyökérkefe Gyurgyalag, őstáltos és esőerdőkerülő/

„Senki ujját nem nyalom én,

Folt esne a jó renomén!

Nagyvilágnak nekimentem,

Mert elfogyott regimentem!

Költő, ha én azt üzenem,

Mindenki eljöjjön, te nem!

Csuhajja!”

/Kossuth Lajos (1802-1894), emigrációs népdalnok és Kütahya leghíresebb menekültje/

„Költő effendi, nem jön ki a bokorrím, mert a yeah-yeah kiejtve csak majdnem a világ összes nyelvén je-je, ám törökül jü-jü! A versszak az Osmaniyei Lírai Alakítások Fesztiválján (OLAF) helyesen így szólna:

Zsűrszügűny lüsz nyűjüm tüjü!

Üsszü üpűs Ahmed büj-ü

S vűgün büffün-ü, hügy jü-jü?”

/Dr. Jumurdzsák Ürdüngbürdüng Tüftü, a Türk Irodalmi Központ (TIK) tudományos szakreferense/

„Jó kis esős száguldozás volt ez, nyihaha! Avagy törökül: Jű küs üsűs szűgüldüzűs vült, nyühühü!” /Sára a ló, avagy törökül: Sűrü ü lű/

„Ez az eső sokat ér. Beindult tőle minden... Még Kossuth Lajos is feltámadt. De mi lett a birkákkal Mari nélkül?” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója, avagy törökül M. Ündrüs, a kültű lügűllündűbb űs lüglülküsübb ülvüsűjü/

„Mari nélkül mit érek éééén?! Beeeeee! Mari nélkül mit érek éééén?!” /Máté & Péter, a birkaduett, avagy törökül: Műtű &Pűtür, ü bürküdüütt/

„Mindenki nyugodjon meg, maga is M. úr, csak vaklárma volt! A birkák nem az eső okozta megfázástól köhögtek, hanem csupán félrenyelték a dőlt domboldal aszimmetrikusan növő ferde füvét. A karom pedig nem azért nem lendült imára, mert nem voltam hálás az esőért, hanem ahogy lerogytam, beszorult a karima alá és odaragadt a perem alatti szennyeződésekhez. Szerencsére pont arra úszott egy toalett kacsa és kiszabadított, hogy ellovagolhassak!” /Mari a pásztorlány, avagy törökül: Mürü a pűsztürlűny/

„Még jó, hogy nem a mi pályánkon legelnek a vezérszurkolónk fiának magyar feleségének a birkái, mert akkor állandóan belevetődhetnék a trágyájukba! Már csak az a kérdés, hogy melyik csapatban játszik az a Kossuth Lajos?!” /Mehmet Akif Önal, a török negyedosztályú Omaniyespor Futbal Kulübü kapusa/

„Fari pára, mi?! Nem elég, hogy a menyem zsírszegény birkatejjel itat, de még a turbántalan kopasz fejemre is ráköp és rámereszti a lova büdös kipuffogó gázát! Jaj, fiam, miért Taktapölöskéről nősültél?!” /Ahmed Tülülü Brümbrüm bej, Mari ipa/

„Gyaur költő, Allah nagyúr

Megbüntet és agyagba gyúr!

Ahmed bejes versed ára

Az, hogy mész a gyehennára!”

/Dr. Musztafa Ükülbükül Mühülümbü, Ahmed bej ügyvédje és birkatej előkóstolója/

„Ó, hogy egy politikailag inkorrekt gendersemleges birkamenet gázoljon halálra, ha még egyszer olyan elővigyázatlan leszek, hogy rákattintok ennek a trágyadombi száműzetés szagú elmeháborodottnak a dilettantizmustól fröcsögő betűgarmadájára! A sósavnyálú migráns alienek nyalják meg Frady Endre mind a tíz ujját! Chuck Norris rúgja szupernóva porrá ezt a maga alá öklendezett szemétdombon kapirgáló török zúzájú elfajzott szellemi fajdkakast! Ó, anyám, kicsit feszült lettem!!! Ááááááááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugi, Robi, nem kell rúgnom! Elég, ha rávetem a tekintetem és darabokra hullik. Ahogy a Szovjetunióval is csináltam anno. Jaj, most elszóltam magam! Pedig Budapesten járva megígértem az utcai harcos Viktor barátomnak, hogy nem árulom el, hogy nem tökegyedül ő zavarta ki a szovjet csapatokat Európából…” /Chuck Norris/

„Ja, hogy minket kizavartak?! Eddig úgy tudtam, hogy simán haza lettünk rendelve. Heeej, azóta is hiányzik a zsírszegény birkapálinka!” /szovjet csapatok/

„Bátran kijelenthetjük, hogy verset írni felelősség. Valami fontosat kell akarni mondani, és azt egy csomó szabálynak megfelelő művészi formában kell kifejezni. E mű olvastán az első gondolatom ez volt: mindig is irigyeltem a lázadókat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Karácsonykor sokat...

Karácsonykor sokat alszok,

Ahogy mélytengeri hal szok’,

Ki békésen nem úsz’ el, ki…

Nyomás rajt’ csak víz s nem lelki.

Karácsonykor sokat eszek,

S rántott halroppantó neszek

Szállnak mélytengeri halig…

Ja, oda már nem, csak alig.

Karácsonykor sokat iszok,

Vesémben így nem lesz piszok,

Se kőpor, se tengeri hal,

Mert a sok kólától kihal.

Karácsonykor sokat úszok,

Hogy testemről túlsúly túszok

Szabadlábon süllyedjenek

-ére mélytengerek fenek-!

Hű, de ha háj nem lesz rajtam,

Nő bennem a fajsúlytartam,

Úszó zsírom felszínt veri…

S magam leszek mélytengeri!

„Ha a világirodalom úgy gondolja, hogy Karácsonyra egy nulla testzsírszázalékos Frady Endrét küld ajándékba, akkor gondolja át újra! Már nélküle is tengernagy itt a sötétség!” /egy magát megnevezni nem kívánó mélytengeri hal a Mariana-árokból/

„Tisztelt mélytengeri hal úr! Átgondoltuk és úgy gondoljuk, hogy Frady Endre önöknél méltó helyére kerül! Mert megérdemlik! Tengermély tisztelettel!” /a világirodalom/

„Milyen lehet egy mélytengeri Karácsony? Gömbhal díszek lógnak a fán?” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Ugyan már, M. úr! Mélytengerben nem csak a gömbhal díszek lógnak, hanem mindenki, mert abban a magasnyomásban csak lustálkodni lehet, különben megszakad az ember, ha ott élő hal.” /Dr. Mélytengeri Mütyürné Magasnyomású Miazma, a Mélytenger és Magasnyomá’s (M&M’s) c. szakkönyv Csomelláki Csuszpájz díjas írója/

„Lustálkodni jó!” /M. András, továbbra is a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Ezúttal igaza van, M. úr, lustálkodni tényleg jó, sőt a legeslegjobb! Csak arra kell figyelni, hogy két lustálkodás között maradjon elég idő a pihenésre is!” /Lajhár Leó, a Pulzusszám Alacsonyító Célcsoportot Alkotó Lustálkodók (PACAL) tevékenységcsökkentési passzívája/

„Szégyellje magát, költő úr, hogy a kis Jézuska születésnapján hedonista módon csak a saját testére gondol! Bezzeg az ön költőkollégája, József Attila, nem volt ilyen önző, ő egész nap csak a mamára gondolt! Sajnos az ő esetében is kiderült, hogy nemcsak a mosónők, hanem a nem mosónő költők is korán halnak, ha az őket elütni szándékozó vonat nem siklik ki már korábban, nekiütközvén egy sínre dobott másfél tonnás mélytengeri halnak. Tyű, ez a mélytengeri kereszténység milyen mély gondolatokat hoz elő az emberlányából!” /Sekélyes Simonné Tengermély Titanilla, a Mély Alkotókat Mentoráló Alapítvány (MAMA) miabánat ügyi főelőadónője/

„Karácsonykor sokat?! Jóból is megárt a sok! A soknál több az elég! A soknál kevesebb nem ég el? A sokknál több az elektrosokk! Sokk lehet, de soha nem elég! Még, még, még, ennyi nem elég! Hééé, főnővér úr, mit akar azzal a kényszerzubbonnyal?! Ami sok, az sokk?!” /Agyalapi Atanáz, túlkezelt döblingi beutalt/

„A ’motiváció mint leglényeg’ témakör vizsgálatának keretében kérdezem, hogy vajon ki vagy mi a búbánatos pitypalatty kényszerítette Frady Endrét arra, hogy öt versszakot – ami minimum öttel több a szükségesnél! – szánjon annak a semminek a megírására, amire egyetlen betű is pazarlás lett volna! Frady Endre ökoköltészeti lábnyomáról csak annyit, hogy ahová ő lép, ott nemhogy mű nem terem, de a letaposott vár állott, most kőhalom ízű vizesárkából – mely mélytengeri hal lik – halálhörgés hallik! E két lábon járó nemzeti sorcsapás okozta régen tépő balsors elmúltával víg esztendőt kérünk Karira!” /Kicsikocsi Kalasnyikovné Kócsag Kunigunda, a Motivációt Taglaló Klub (MTK) coach-a és kaucsukcsizma kucsébere/

„A világtörténelem egészét nézve nem olyan régi ez a tépés. Egy Frady Endre még bőven befér a hét szűk víg esztendő elé. Aláírom, hogy ez a vers egy kicsit erős, de a tatárjárás se volt babazsúr.” /a balsors/

„Ha választani lehet Karira, hogy babazsúr vagy tatárjárás, akkor mi az utóbbit választanánk! De Frady Endre vers nélkül!” /kisgyerekes szülők/

„Kiskarácsony beceneve Karika!

Tudja, kinek kivan a négy kereke,

Mert az okos, mint Katalin Karikó,

Csukott szemmel mRNS-t kirak ő,

S feltámad a hulla (hopp!), mint karika!”

/Roppantszellemes Rezsilla, a Mélytengerimalacpörököltszafttunkológépkezelők Országos Szövetségének Agyalapi Team-e (MOSZAT) rímkancsalítási determinátora/

„A költő szelíd iróniával szemléli, de epés irónnal karcolja az éterbe az Iron Lady keménységű mélytengeri halak Karácsonyhoz való szinte semmi közét. A vers külcsínét adó fajsúlytalan szellemi hájréteg lehántásával oly fajsúlyos világirodalmi mélységekbe jutunk, melynek költészeti kataklizmái a mélységi mámor magasnyomású katarzisát generálják a vájtfülű átlagolvasót is messze felülmúló úgynevezett hiperolvasók babazsúroktól és tatárjárásoktól megacélozott lelkivilágában. Az életet csak létezésként elszenvedő emberek által használt szavak hétköznapi értelmüktől való megfosztása és új dimenziókkal történő felnehézbúvárruházása a versfizika kvantumrotációs plazmaállapotának sosem sejtett euklideszi téridejét görbíti meg és töri ripityára. Ez a vers, illetve EZ A VERS az összes eddig létező és ezentúl felfedezendő tudományágak egységbe olvasztó kvintesszenciája, az úgynevezett zenitnadíralfaómega, ha szabad ilyet mondanom. Tyűdehinnyedecudarjókedvemlettigyunk!!!” /Hergelt Hubáné Horgolt Hajnalka, a Karácsonyt Antagonisztikus Regenerációba Integráló Költők Almanachja (KARIKA) címzetes adathordozó rakétája és zugpálinkafőző/

„Zsezsegnek költői ÉNEK,

Eljön értük költői TEK, 

Megkérdik: "Hé, költői TIK,

Halásztok lenn?! Mi fenn ÉNEK?!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, Humánka! Meghümmögöd a költői ÉN mögöttes tartalmi síkjain tenyésző katartikus kataklizmák materiális síkról a transzcendentálisra átvetített metamorfózisát, he?! MIVAMIVAMIVA?!?!?!” /Muskotályos Mordoncz, ittasan intelligenciavesztő illegálisan inkognitózó illemtanár/

„A magát jópofáskodó bulvárigric szerepkörbe pozícionáló celebnyálas Frady Endre álságosan magamutogató karácsonyi cukiságkampánya olyan, mint amikor a bűzborz azt hiszi, hogy attól, hogy mosolyogva vizel bele egy díszes üvegcsébe, attól a belőle kifröcsögő gusztustalan lélötty rögvest mennyei illatú parfümmé válik! Frady Endre költészetének csatornaszagához képest anyám szovjet katonáktól illegálisan vásárolt Krasznaja Moszkva pacsulija egy édenkerti rózsalugas illatfelhője volt! Követelem Frady Endre mélytengeri búvárharangba történő életfogytiglani száműzetését tegnapelőtti hatállyal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer leúsztam a Mariana-árok fenekére, mert egy mélytengeri sellőlány azt kérte Karácsonyra, hogy megcsókoljam, de a tüdőmben lévő túlnyomástól felrobbant szegényke.” /Chuck Norris/