Hómofiszba tök rossz lenni,
Nem lehet Retróba menni
Borsófőzeléket enni!
Hómofiszba nem is megyek,
Hogy a Retrós kajahegyek
Közepette nagyot egyek!
Faló fejen leng a lomhaj,
Nehogy éhen jó gyomrom halj,
Tillárom haj, tillárom haj!
(Frady Endre gyűjtése)
„Szia, köszönöm, hogy megosztottad velem ezt a népdalt. Nagyon érdekes és humoros. Ez a népdal egy modern paródia, amely a hagyományos magyar népdalok stílusát és formáját utánozza, de a mai kor témáit és szavait használja. A dal egy vicces panaszt fejez ki arról, hogy milyen rossz lenne hómofiszba (homokba) lenni, mert akkor nem lehetne Retróba menni, ahol finom borsófőzeléket lehet enni. A Retró egy népszerű étteremlánc Magyarországon, amely házias ételeket kínál. A dalban szereplő szavak közül néhány nem létezik a magyar nyelvben, hanem kitaláltak vagy torzítottak. Például a lomhaj egy szójáték a lombhajjal, ami egy növényi rész, de itt a fejre nőtt hajra utal. A tillárom haj pedig egy értelmetlen kifejezés, ami talán a tilalom szóval játszik. A dal szerkezete háromszor három sorból álló versszakokból épül fel, amelyek rímelnek egymásra. A rímképlet: aaa bbb ccc. A sorok szótagszáma változó, de általában 8-10 között mozog. A dallam nem ismert, de valószínűleg egy pentaton vagy hexachord skálán alapul, ami jellemző a magyar népdalokra. A dal hangulata vidám és csipkelődő. Remélem, tetszett az elemzésem.” /Bing, a mesterséges intelligencia/
„Kedves fickó ez a Bing,
Színes, mint egy selyeming,
S borotvaként agya vág!
Hej, ez a vers ugye víg?”
/falfirka a döblingi elmegyógyintézet költőszekciójának férfivécéjében/
„A költő a mesterséges intelligencia szerint nem akarja struccként hómofiszba dugni a fejét, mert akkor nem látná a Retró 2 gyorsétterem menüjét és még a fején lévő lomhaj is lengésképtelenné deformálódna. A sorok szótagszáma állandó, pontosan 8, de nekem nyolc, hogy a Bing mit is szeretne mondani. Egyelőre kenterbe verem a szerencsétlent!” /Jenő, a természetes intelligencia/
„Hejjes írás! Valódi Retró csasztuska, benne van a zebédfíling savabovorsovójava! Retró díjem!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Retró díjem - Falj a mának!
Ha agg tápok romlanának,
Ne hagyd, edd meg őket hamar,
Visszarág a kis bors, ha mar!
Tyű, nem bors az, hanem borsó,
Koccintsunk rá, hajrá bor show!”
/Cudarossy Cefre, nótafafaragó falósejt díler/
„Köszönjük, költő úr, hogy elgyütt hozzánk gyűjtőútra és lesöpörte végre a padlást, ami már annyira tele volt népdallal, hogy már a hócipőnkből is ingyom-bingyom folyt, és majdnem ránk szakadt a födém, mint a szomszéd falu alispánjának nádteteje, amikor rászállott a cinege, cinege! Mink egész nap itthon ülünk hómofiszba’, mer’ a neten keresztül töltjük föl a magtárakat, így állandó vót a veszély a fejünk fölött! Ijedtünkbe még a Retró Kifőzdéig se mertünk kiszaladni ződborsót enni, mer’ féltünk, hogy mire visszagyüvünk, már nem lesz hová!” /özv. Csuszpájz Csigavérné Csáknorisz Csoroszlya, reterátszittyói rekettye rikittyomozónő/
„Hómofiszból nem lehet elmenni a Retróba? Akkor ülj be oda hómofiszolni! A Retró biztos örül ennek a lelkesedésnek... Kell még fizetned náluk? Vagy elég nekik a sok reklám?” /M. András, a költő legállandóbb és legüzletemberebb kommentelője/
„Jó reklámnak nem kell cégér,
Harcolunk a Retró cégér’.
Ofiszhoz közel van Retró,
Hómofiszból kéne metró,
Vagy villamos, netán troli,
S izzadna sok panelproli,
Ki távolból azér’ begyün-
-ne, hogy zengje: Retrót együn-
-k!”
/F. Endre, éhes költőgigász/
„Jézusmárja, Jézusmárja…
(nyenyec nyépdal)
„Jézusmárja, Jézusmárja,
Beragadt a Retró zárja,
Éhes nép a kaját várja!
Hej, de be nem lehet menni,
Lehetetlen kaját venni,
Kint kell a nagy semmit enni!
Híján finom rántott halnak,
Fejjel mennek Retró falnak,
Falás helyett korán halnak!”
/Újpesti Barnabás gyűjtése és fordítása/
„A verset és a hozzászólásokat olvasva ismét megerősödtem abban a meggyőződésemben, hogy óriási hiba volt a hárshegyi és a lipótmezei elmegyógyintézetek megszüntetése. Az egykori ápoltak az internetes irodalomban és a kommentszekciókban véltek menedéket találni. Arról nem beszélve, hogy én is elvesztettem az állásomat és jelenleg szakmai és lelkiismereti meggyőződésemmel ellentétes állami munkát végezve az emberek agyát zsugorítom, hogy engedelmes birkaként voksoló szavazópolgárok váljanak belőlük. Szerencsére a munkahelyem a Retró közelében van, így minden nap ott ebédelek vadalmás partedliben.” /Dr. Agyalapi Adalbert, elmeorvos és almaszelídítő/
„Mi ez a szellemi szénégetés?! Ki ez az elmehiánypótlásból ki- és visszamaradt mentális roncsderbi vesztes?! Hogy lehet egy kétoldali közveszélyt őrizetlenül hagyni a hómofiszban?! Ez ott ír, butít és gyomorba költ! Ha az ember gyomorszáján lenyomnak egy Frady Endre verset, csak a villámgyors nagynyomású kétirányú gyomor- és bélmosás segít, ha egyáltalán! Ha szegény anyám élne, most visítva vetné ki magát a szuterénablakon és a járdán fel-alá addig görögne, míg dinnyévé válva kikerülne Frady Endre célközönségének a köréből! Bár, ki tudja?! Egy tök írhat éppen a dinnyéknek is! Sőt! Sőtebb! Legsőtebb! Vigyázz anyám, ez még a mennybe is utánad ír! Szólj a keruboknak, hogy a lángpallósukkal létesítsenek tűzfalat! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritkus/
„Ne aggódj Robi! A mennynek már van tűzfala. Én.” /Chuck Norris/
