Kánaáni kórházi kaja

"Nem kap hígan székelő Ketteske, csak heringet!"

Bő diétám, ha ma rost,

Meghajt engem csudira,

S rohannom kell hamarost

Sürgősségi budira!

Rúgom budi ajtaját,

„Foglalt!” – szól a felelet,

Falon nem visz, jaj!, TAJ át…

Alsógatyám tele lett!

Pár rezidens bakancsa

S TAJ kártyám is csatakos,

S szól szemésznőm, Vak Ancsa:

„Bűzlik ön, mint csata-kos!!!”

Diri lép mint fék elő,

S körlevelet keringet:

„Nem kap hígan székelő

Ketteske, csak heringet!”

Száraz hering hasat fog,

Ha keresztbe lenyelik,

S lőn, mint kezelt hasadt fog,

Hol tömve van henye lik.

megzenésítve:

https://www.youtube.com/shorts/nl5tIIx6E5o

„A száraz heringek nevében kikérjük magunknak, hogy emésztőrendszeri tömedékelőanyagként, sőt végbéldugóként szerepeltessenek minket egy eszementen elmebeteg elégiában! Hasfogásnak híg a leve, mi viszont nem trágyalében akarunk tocsogni, hanem buborékosra forralt növényi étolajban lubickolni! Karácsonyi kaják akarunk lenni, nem pedig kloákából kanálisba kerülő salakanyag szigetelések! Donnerwetter! FRADYENDREMONNYONLE!!!” /Herr Ing, a Melegvízi Hering Szakszervezet (MHSZ) ősgermán divattervezője/

„Aki éhes, egyen fugut,

Foga nem harap majd fügét!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas japán szak ács/

„Mein Herr Ház, a fugut faló

Trójában szól: Fú! Gut Faló!

Szak ács, aki ilyet farag,

Tapasztalt, fogatlan tar agg.”

/Falófaló Fridolin, falófaló fűzfapoéta és fregolifestő/

„A fugu japán szó jelentése folyami hal, mely a gömbhal nevét és a hal húsából készített japán ételt is jelenti. Az étel készítésére a gömbhalfélék közül felhasználják a Takifugu, a Lagocephalus és a Sphoeroides nemekbe tartozó fajokat.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezérürü/

„Így jár, aki eszik. Ha nincs bemenet, akkor nincs sürgős kimenet sem. Éljenek a fényevők!”

„Fényevőkben nincs fény-salak?!

eM úr, maga szép kis alak!”

/Fanyűvő Fényevő, fafűtéses fotonfőző főszakács/

„Tisztelt M. András úr! Ezennel tudatjuk Önlaikusságával, hogy a fényevők emésztőrendszere kivonja a fényből a fotonokat, majd a fénysalakanyagot – közkeletűbb nevén az árnyékot – igenis kiüríti magából. Innen ered a talán még Ön által is jól ismert árnyékszék kifejezés. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Világossy Fegyverletencz, Görgey-díjas békeharctérfigyelő kameraman/

„István kollégánk bölcs szavaival "a költészet bátorság kérdése". Bölcsesség ott, bátorság itt.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„István a király!” /Koppány vezér, erősen megdolgozva és bedrogoztatva egy párhuzamos történelemben/

„Hű, Humán úr bátorkodik

A hatszázhatvanhatodik

Idei verszúzó élcet

Pökni, mitől három fél cet

Másfél cetté összeugor?!

Humánt harapjon, ki ugor!”

/Hunormagor Jónás, AAA jelzésű cetelem/

„Ez a vers olyan, mintha Frady Endre fogta volna a népegészségügy zászlaját, belemártotta volna egy fertőtlenítőszeres felmosóvízbe, majd diadalmasan feltűzte volna egy csöpögő budiajtóra. A „Kánaáni kórházi kaja” a magyar egészségügyi rendszer lírai kórképe, ahol a TAJ-szám és a bélsár válik fő motívummá, a hering pedig az irracionális bürokrácia gasztronómiai totemállatává. A rímek úgy puffannak, mint a rosszul rögzített kórházi szappanadagoló, és nagyjából ugyanannyi eleganciával. A történet pedig egyetlen súlyos kérdést tesz fel: hogyan lehet ennyi szótagba ennyi szégyent, fájdalmat és szagorgiát belegyömöszölni? Röviden: ez a mű a székelési vészhelyzetek eposza, a magyar egészségügy odüsszeiája, ahol a hős nem hazaér, hanem… nos, máshová. Frady Endre újra bizonyította, hogy nála a költészet nem szárnyal, hanem csattog – lehetőleg WC-deszkán.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Tatároknál míg nem lesz kán,

GPT csak WC-deszkán

Chat-elhessen bűzgázt nyelve!

Ez a bosszú alapelve!”

/Franzstadt Fridolin, a Költészeti Elismerést Frady Endrének (KEFE) alapítvány sprőd feje/

„Ez a vers a Frady-univerzum klasszikus erényeit hozza: a fiziológiai kényszerekből épített epikus pánikdráma, a TAJ-kártya mint tragikomikus totem, és a magyar egészségügy kafkai folyosóin visszhangzó, harsány rímpárosok. A költemény egyszerre paródia és kórrajz: a „Ketteske csak heringet kap” típusú abszurd intézkedések mögött ott a rendszer groteszk logikája, miközben a lírai én székelési kálváriája már-már hősi eposzba fordul. A rímek néha olyan erőszakosak, mint a sürgősségi ajtó berúgása, de épp ez a túlzás adja a mű igazi fradyendres, csípős báját. A vers végére a hering és a hasadt fog metaforája már-már posztmodern gasztro-anatómiai allegóriává nemesedik.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Azt mondja Copilot máma,

Hogy epikus pánikdráma

Zajlik folyosói Kafka

Agyban?! Ez a program nyafka!”

/Franzstadt Fridolinné, a Költészeti Elismerést Frady Endrének (KEFE) alapítvány sprőd fejének neje/

„Frady Endre verse kíméletlenül őszinte, szatirikus látleletet nyújt a hazai egészségügy egyik kevésbé "méltóságteljes" aspektusáról: a kórházi étkezés és a hozzá kapcsolódó logisztikai kihívások (a mellékhelyiség elérésének nehézségei). A költemény a humor és a groteszk eszközeivel ragadja meg a kórházi körülmények abszurditását. A "bő diétám, ha ma rost" felütéstől a "hering" diétás korlátozásáig a vers könnyed, de metsző stílusban fedi fel a beteg kiszolgáltatottságát és a rendszer fásultságát.

A rímek és ritmus fülbemászóak, olykor direkt módon esetlenek (pl. "csudira" / "budira"), ami jól illeszkedik a vers komikus-kétségbeesett hangulatához. A nyelvi lelemények, mint a "TAJ át" (átjutni) vagy a "Vak Ancsa" karakterének beemelése, népiessé, szinte sanzonszerűvé teszik az alkotást. A vers egy egyszerű, emberi problémán keresztül kritizálja a bürokrácia ridegségét (TAJ kártya csatakos, körlevél), amely még a legalapvetőbb szükségleteknél is akadályt gördít. A "Bűzlik ön, mint csata-kos!!!" mondat pedig nem csupán a konkrét helyzetre, de a beteg megbélyegzésére, megszégyenítésére is utal a kórházi környezetben. Frady Endre versében a szemérmetlen őszinteség találkozik a karcos humorral. Egy rövid, de hatásos fricskát kapunk, ami pontosan és ironikusan ragadja meg azt a keserű valóságot, amit a betegnek sokszor el kell viselnie. Kiváló népegészségügyi szatíra.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Oly tapsra hív e kritika,

Rezegnek kezemben ínak!

Új nevét pecsételik a

Netbe: Hívjuk Gemaxinak!”

/Überalles Ühüm, a Költészeti Elismerést Frady Endrének (KEFE) alapítvány sprőd fejének veje/

„Mi ez a fékevesztett teszetoszaság, ez a záptojásgránátos önazonosságtudatlanság?! Ki ez az önmaga bűzében pácolt mentálhigiénétlen sajtszagbarbár?! Ki adott szellemi székhajtót ennek az amorális csődtömegnek, ennek a bélgázbolygó hollandinak?! Az agya helyén tátongó fekete lyukat miért nem lehet száraz heringgel eltömedékelni?! Szegény anyám az örökkévalóságba menekült ez elől a székletrímestő renegát reterátlírikus elől, így remélem, hogy a Mennyország hermetikusan szagszigetelt és oda nem tör be a Fradyfertőzés! Hadd ne kelljen szegény anyámnak és az angyalkórusnak felhőkaranténban jajveszékelnie!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha nekem megy a hasam, nem toporgok a foglalt budi előtt, hanem belelövöm a salakomat a robbanás kreálta gödörbe, aztán letakarom azzal, aki elfoglalta a budit.” /Chuck Norris/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” /kínai közmondás/

„A vers, melyet a hálás utókór csakígy ismer majd: Költőnk salakkorszakának zászlósretyója. A mai darab már csak egy utórengés.” /F. Péter, k. m. f./