2015. október 30., péntek

Diktátor dal

(zene pengetős hangszerekre és baseball ütőkre)

Bősz diktátor, dölyfös nagyúr
Csak a bankszámlájára gyúr,
S népéből, ki éhen dögöl,
Jár annak egy fél négyszögöl.

Kedvenc sportága a baseball,
S VIP páholyát sárgarézból
Készült díszkerítés védi,
Ne zavarja a First Lady!

  refr.:

  Azt kiáltja, azt kiáltja minden torok:
  Éljenek a, éljenek a diktátorok!
  Akiknek ha, akiknek ha épül szobra,
  Díszítgetjük, díszítgetjük szebbre-jobbra.

Szép ő, mint egy túlfújt béka,
S népe ötven százaléka
Rajong érte. Másik fele
El-elszökdös Nyugat fele.

Övé is, mint minden rendszer,
Maga alá omlik egyszer,
S bőg bár ő, hogy „Mi lesz velem?!”
Túllép rajt' a történelem.

  refr.:
  Azt kiáltja, azt kiáltja minden torok:
  Vesszenek a, vesszenek a diktátorok!
  Akiknek ha, akiknek ha dől le szobra,
  Kicseréljük, kicseréljük másik jobbra.

„Költőkém, árulja már el, hogy melyik ázsiai, afrikai, vagy dél-amerikai főmuftiról írta ezt a szösszenetet, mert a gyerekemet be szeretném íratni egy ilyen diktátor képző szakiskolába, hogy vigye valamire az életben, de ebben az unalmas Európai Unióban mindenhol akkora büdös nagy demokrácia van, hogy nem találok egyet se!” /Kihaénnem Kund, kasszafúró és zugkönyvelő/

„Brühühü... hiába vagyok én a förszt lédi, ha a hazai bézból meccsek idején sosem beszélgethetek az én kis diktikémmel arról, hogy milyen kis édi-bédi, cuki-muki ékszereket szeretnék kapni tőle a szülcsinapomra! Brühühü... most megint elázik a francia sminkucim, amit még tavaly kaptam a diktikémtől Karira! Mert megérdemlem!” /Ló Reálka alias First Lady, egykori műkörmös és plázacica/

„Vigyázzon költő úr, nagyon vigyázzon! Tudunk ám mi a sorok között is olvasni! Saját bankszámlára gyúrás? Éhezők? VIP páholy? Ledöntött szobor? Tömeges emigráció? Sejtjük, hogy a mi szeretett vezérünkkel szórakozik! Ne örüljön, hamarosan eljövünk önért!” /ötvenhat különböző ország titkosszolgálatának képviselője/

„Ez nem rólam szól, hiszen a VIP páholyból nem zárhatom ki a First Ladyt, mert az én magam vagyok, hehehe! Deutschland, Deutschland über alles!” /Angela Merkel, német kancellár/

„A leghatározottabban tiltakozom a szoborcserélgetések ellen! Most is rajtam röhög a fél világ, hogy egy alpári fejcsere után, Darth Vaderként szobrozhatok Odessza főterén! Kozmopolita libsikéim, ideje lenne már a hibáitokból tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Ez az! Baseball-rézból! Micsoda rímpár! Amikor a költő még a béklyóba kötő nyelvtant is hajlandó páros lábbal tiporni, hogy a mindennél fontosabb olvasó, sőt Olvasó örömét lelje a tiszta páros rímek eufóriájában! És a politikai mondanivaló?! Ha orvosi képzavarral akarnék élni, akkor azt mondanám, hogy szívem minden idegszála idülten sóvárog a politikai mondanivaló akut revitalizálására, de nem tehetem, mert a fentebb említett ötvenhat ország egyikének polgáraként van némi jogos félnivalóm. Ne szólj szám, nem vész fejem!” /egy magát megnevezni nem kívánó középiskolai honnyelvtanár és betanított sárgarézkorlát fényesítő/

„Anyám az élete nagyobbik részét diktatúrákban élte le, én csak a gyerekkoromat. Nincs jó tapasztalatunk, de ha arra gondolunk, hogy akkoriban az ilyen rendszerellenes antitalentumokat, mint Frady Endre, jól szervezett munkatáborokban szoktatták volna le erre szakosodott közrendvédelmi elvtársak a költészet óvatlan űzéséről, akkor valamelyest visszasírjuk. Gumibotozóre necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A nemzetközi baseball bajnokságok döntőinek VIP páholyaiban megjelenő diktátorok 90%-a hamisítvány, így amikor valamelyiküket meg kell semmisítenem, akkor a célfej mellett legalább 4-5 diktátor-dublőr fejét is le szokom rúgni, hogy biztos lehessek a végeredményben.” /Chuck Norris/

2015. október 24., szombat

Puzsér XLI

Negyvenegy a celebirtó,
Ki a töltött puskán túl vár.
Nem hűvös, miként egy ír tó,
S célkeresztjében a bulvár.

Füstölög a géppuskacső,
Lyukas bulvárnyik fut bután,
Puzsér így köszön el: „Na, cső!”
S lődöz még a hurka után.

Celebsírt harcmezőn kint ás,
H. Pétert és Pákót temet.
Klott gatyája Uhrin mintás,
S ebben mond a giccsre nemet.

Köszörüli rajtuk nyelvét,
Retteg is sok gagyi celeb,
S műdalnok, ha hangot elvét,
Menekül el, sőt még elebb!

Bár Ő a mi Chuck Norrisunk,
Őt is anya hordta ki, sőt
Meg is szülte! Erre iszunk,
Hogy érje sok áldás is Őt!

Főhősünknek két kacsója
Hibákra mutató ujjú
S irányt jelez, mint egy bója.
Mester, happy birthday to Yyou!

„Micsoda, a költő a szuvas fogbűzű szájára vette a nevemet?! Beperelem! A Fekete Pákó velem együtt van levadászva és eltemetve?! Őt is beperelem! A meg Puzsér velem egy versben szerepel?! Leperelem róla az Uhrin Benedek mintás klott gatyáját is! Mindenkit beperelek! Kit nem pereltem még be?! Neveket akarok!” /H. Péter, bulvármédiaceleb/

„Tényleg én vagyok a gatyamintád, Robi fiam? Ez kedves tőled! Akkor elénekelhetjük együtt, hogy ’Az én kutyám Rebeka, Rebeka; szép a gatyád Robika, Robika!’ Hej, ha én ezt megérhettem volna!” /néha Uhrin Benedek, táncdalnok és sikerfenomén/

„Boldog születésnapot, Robikám! Szerettem volna egy trombitaszóló kíséretében ajándékozni neked egy téli időszámítás szerint visszaállított vízórát, de a cellatársaim szerint ezt most már fújhatom. Gáz, nem?” /Lagzi Lajcsi/

„Robikám, tényleg másfél évvel fiatalabb vagyok még nálad is?! Hát akkor még simán védhetek a 2020-as EB-ig és elérhetem a 200-szoros válogatottságot! Csak szét ne szakadjon addig a szürke mackónadrágom, mert szemüveg nélkül már nem tudnám megvarrni és a kezem is remeg!” /Király Gábor, 99-szeres magyar válogatott kapus/

„Még csak 41 vagy, Robikám?! Hej, amikor én ilyen fiatal voltam, még nem celebekre vadásztunk, hanem dinoszauruszokra! Kár, hogy túl vagy a gyerekkoron, így bár átjár az Erő, már nem taníthatlak, hogy Jedi lovag legyél. Maximum kritikus lehetsz. Pech!” /Yoda mester/

„A szándék dicséretes, a téma hiánypótló, de a megvalósítás olyan csapnivaló, hogy anyám már hozza is az alkalmanként berepülő büdösbogarak ellen rendszeresített összetekert Népszabadságot. Mivel anyámat a szíve miatt minden agressziótól eltiltottam, én magam ütlegelem a véres sportrovattal a Hajdú Péteres és Fekete Pákós versszakot! Különben is nekem van a születésnapom! Nesze, nesze!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kocsog!” /Fekete Pákó/

„ Üss a szádra, csokinyúl! Még egy trágár kifejezés és elkérem a fiamtól a fegyelmezési célból összetekert Népszabadságot, oszt' lesz nemulass!” /Puzsér mama/

„Kedves Robi! Minden tiszteletem a tiéd, ha 41 évet kibírtál ennyi kretén között! Én a helyedben már rég sorba állítottam és egy mozdulattal lefejeltem volna az összes síkdebil bulvármédiacelebet!” /Chuck Norris/

2015. október 21., szerda

Óravisszaállítás

Bánatos éjjeliőr ül
Most vasárnap három körül,
Mert órát állít kettőre,
S így ő e hosszú éj őre.

Rajta kívül mindenki más
Hálatelten térdre imás,
S alszik, míg ő ébren figyel.
Jól telik az éjjel így el!

Tavasszal majd mindez fordul,
Mi nézünk majd igen zordul,
Álmosságba agyunk őrül,
S éjjelijén vidám őr ül.

„Könnyű lenne ezt a lapot a klasszikus ’Őrült beszéd, de van benne rendszer’ aduval ütni, de dzsentlmen biztosra nem fogad. Köszönjük Frady Endrének, hogy ismét megvilágította a mögöttes miértek leglényegét és egyúttal mnemonikai eszközt is szolgáltatott.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Miért nem szolgáltat Mónika eszközt a sötétben aduval ütlegelt dzsentlemen fogadóirodai dolgozóknak, he?! És maga szerint őrült a rendszer?! Várjon reánk egy kicsit F. úr, majd megjövünk és a rosszul világított pincénkben mindent tisztázunk!” /Csávás Kálmán őrnagy, a Rendszer Ellenes Tetteket Ellenőrző Klub (RETEK) nevű álcivil szervezet koki- és sallerügyi főelőadója/

„Csávás elvtárs! Engem most vasárnap hajnalban 3-tól 2-ig tessenek inzultálni, hehe!” /Dr. Idő Ede, a Magyar Óraállítást Katalizáló Alapítvány (MÓKA) oda-vissza-ügyi szakreferense/

„Lajosok és mások! Ellenezzük együtt ezt az avítt burzsoá áltudományt és mától fogva ne állítsuk az órát sehova! Jó az ott, ahol van! Az idő nem játék, az idő pénz! Ergo a pénz nem játék, csak a játékpénz! Az idővel gazdálkodjunk okosan! Teret az időnek! Éljen a szabad téridő!” /Lőzung Lajos, a Lajosaim Ellenezzük az Óraállítást! (LEÓ) lajosfalvi lakossági egylet szóvivője/

„Lőzung Lajos monnyonle! Lőzung Lajos monnyonle! Óravisszaállítást! Óravisszaállítást! Mindent vissza! Mindent vissza!” /Habzó Hubáné Szügyi Szotyola, az Óraállítást Pártolók Nemzeti Intézete (OPNI) polgárjogi hiperaktivistája és cirkuszi porondmester/

„Frady Endrét elhallgattatni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. Asszem…” /Török Gábor, politikai elemző/

„Egész éjjel ülök a nappaliban az éjjelin és nyögve nyelem a könnyeimet, hogy milyen sok van még hátra ebből az ülve nyomásból, miközben más szuszókál! A hidegben szellőztetni sem lehet, úgyhogy amellett, hogy büdös van, még a szag is rossz! Mindez olyan frusztráló, hogy már magammal is összeveszek! Viszályossági pótlékot követelek!” /Rémálom Rómeó, skizofrén éjjeliőr/

„Az idő soha-soha meg nem áll, az órák róják szüntelen az útjukat, s a pillanat úgy illan, tovaszáll, mint gyors folyón a hab, annyi csak a pillanat.” /Stirlitz, aki tudta/

„Kizökkent az idő, ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt! Tolni, vagy nem tolni, az itt a kérdés! Á, inkább megyek legókoponyát építeni!” /Hamlet, dán királyfi/

„NEM ENG!” /Nemengedékeny Nulla, betanított főcenzor és a Selejtet Esetenként Nemengedélyező Kuratóriumi Igazgatótanács (SENKI) bólogató jánosa/

„Eredetileg mára állítottam be az időgépet, de a fentiek ismeretében meggondoltam magam. Legyen inkább egy Frady és kortársai mentes 3015 október 21! Még visszább a jövőbe!” /Marty McFly, a rock’n’roll feltalálója/

„Te jó még, mi ez az agydorongoló degeneráció?! Hogy lehetséges, hogy ez a söréttel fejen lőtt lápi szalonka intelligenciájával rendelkező dekadens molekulakupac mindenféle elmeorvosi kezelés nélkül szabadon garázdálkodjon a gyanútlan irodalombarátok sűrűjében?! Anyámat biztonságba helyeztem a lelakatolható szuterénben a Mária rádiója mellett, amíg a kényszerzubbonnyal felszerelt poétasintérek be nem fogják ezt a rímhír- és csasztuska-járványterjesztő segédigricet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs órám. Itt Texasban mindig annyi az idő, amennyit én mondok.” /Chuck Norris/

2015. október 20., kedd

Születésnapomra

Ötven (jaj!) éves lettem én,
meglepetés ül más szemén:
„Atya
gatya!

Tök öreg már e vén szivar,
rég volt, hogy teste épp ivar-
-érett-
-é lett!”

Azt mondják rólam: „Ő tetem!”,
még sincs (s nem is lesz?) kötetem
soha,
noha

verseket írok tonnaszám
hiába. Feddne s róna szám:
„Kinek?!
Minek?!”

Igaz, mit Puzsér mondogat,
nem hagyott rajtam foltokat
Múzsa
rúzsa?

Satnyul bár rajtam sok izom,
költészet helyett focizom,
csontom
rontom.

Fájogat mindkét vádlikám,
focitudásom kopik ám:
Plasztik
lasztik

pattannak tőlem el (hova?!),
nem vagyok futball-jehova,
én a
béna.

Sebaj, szeret két gyerekem
s nejem - megmondta kereken.
Ha kő’,
vak ő?!

Nem vakság, hanem szerelem!
Lelkemet ezzel szerelem
s felem-
-elem.

Emelt lélekkel verselek,
de ezt nem fogják emberek
taní-
-tani.

„Nem szégyelled magad, te Frady! A forgás közbeni centrifugális erőtől kirepült fogaim kopogtatnak a koporsóm belső falán! Ugye milyen nehéz ilyen címmel és ebben a stílusban jó verset írni? Sajnos neked ezúttal sem sikerült! Hagyd a verselést másra és mars föl a padlásra!” /József Attila/

„Jaj, Attila, ne cikizd már! Ő ennyit tud. Lehet, ha te is megérted volna az ötvenet, akkor aggkori szenilitásodban te is ilyen vérciki klapanciákat gründoltál volna össze. Barguzinban már nekem is csak csasztuskákra meg élmunkadalokra futotta.” /Alekszander Petrovics alias Petőfi Sándor, magyar-orosz két tannyelvű poéta/

„Boldog születésnapot kívánok, gyermekem! Ha neked csak 90 év adatott, akkor most a második félidő elején jársz. Ha az Úr még ad kétszer 15 év hosszabbítást, akkor elérheted a bibliai felső határt, a 120 esztendőt és saját kormozott szemüvegeddel láthatod a 2081-es teljes napfogyatkozást. Jó kis meccs lesz! Már eddig is az volt, ugye?” /Ferenc pápa/

„A költő ismét olyat tett az asztalra, amitől felszakadt a terítő és berobbantak a bundáskenyerek! A lírai felhangokkal megpendített valóságillatú könnyed lábvízlíra mélyen gyökerező rögvalóság elemekkel szidolozza ki a fogékony lelkek emelkedettségre vágyó eredendő csitíthatatlan szenzibilitását. A líraleopárd ismét fojtogató könnyedséggel csillogtatta meg oroszlánkörmeit! Tyű, de magam alá izzadtam!” /Szattyán Szittyáné Görcs Gizella, magyartanár és maszek műkörmös/

„Én ugyan ilyet sosem mondtam, de kétségtelem, hogy Frady Endrét a Múzsa homlokon csókolás helyett inkább másfél fordulásból fejbe rúgta. Anyámnak kifejeztem a hálámat, hogy kilenc évvel később szült, mint Frady Endrét a saját anyja, így matematikailag komoly esélyem van, hogy túlélem, és lesznek olyan éveim, amikor már nem kell 1-2 naponta újabb dögkút szagú rémförtelmekkel szembesülnöm.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én ugyan nem tartok senkitől, de ha netalán egyszer verset írnék, akkor azt nem Mr. Puzsér jelenlétében szeretném először felolvasni. Még olyat találna mondani, ami miatt ki kellene rúgnom a fejét az arcszőrei közül.” /Chuck Norris/

„Jó kis tribjúttu vers. Már megérte a megboldogultnak műfajt teremteni. Kifejezetten fekszik Neked ez az önirónikus, kámingáutos rímzsonglőrködés. Van is az arcpoétikátokban közös vonás, nem Te tehetsz róla, hogy az 50. szülinapján ő már 18 éve posztumusz volt. Amúgy Attila fizikatanára is foroghat, centrifugális erő ugyanis nem létezik. A körpályát éppen a kör középpontja felé mutató centripetális erő hiánya miatt hagyják el a fogai. Te viszont maradj még a pályán, Isten éltessen bis hundert und zwanzig, ahogy pestiesen mondom. :)))” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

2015. október 15., csütörtök

Száraz Furmint

A felkérés: „A bor téma a következő lenne. Egy fehér bort kell bemutatni. 2013-as évjáratú Furmint. Száraz fehér. Tokajból származik a Sajgó pincészetből. Ez ügyben kellene valami röpke, üde, magasröptű mélylíra…”

Ha az élet téged szúr, mint
Bősz darázs a petyhüdt macit,
Felüdít a fehér furmint,
Mit szárazon megihatsz itt.

Ez az "itt" jelesül Tokaj,
Közelebbről Sajgó pince,
Ahol árat sose sokallj,
Ha megkérdik, vajh' hörpintsz-e?

Kettőezer tizenhárom
Évjárata e nedűnek,
Számban ízét alig várom
S gondjaim már menekű'nek!

„Megérkezett a versike! Nagyon jó lesz, köszi szépen!” /a magát megnevezni nem kívánó felkérő/

„Köszönöm költő úr a művet! Évtizedekig masszív alkoholista voltam és esélyem sem volt leszokni, de ez a vers annyira katasztrofálisan szörnyű, hogy egy életre elvette a kedvemet a borozgatástól! A diplomaosztóm óta most vagyok először színjózan! Még egyszer köszönöm!” /Dr. Bornemissza Béla, egykori be- és kirúgott bakteriológus majd betanított bakter/

„Mi ez a rasszizmus, költő úr?! Miért pont a fehér borokról irkál?! Talán gondja van a vörösökkel, vagy a feketékkel?! És mi a helyzet a mulattos borokkal, mi?! Jó lesz vigyázni, mert a Neoegalitárius Internacionálé (NI!) nevében úgy bedaráljuk a szabad véleményét, mint hazug kínai büfés a sánta kutyát!” /Egyenlőbb Emil, megélhetési polgárjogi aktivista/

„Felháborító, hogy már megint ezt a Sajgó ünnepelteti magát, miközben a mi pincénk másfélszer akkora és sokkal több az időjárás szeszélyének ki nem tett, korszerű és olcsó tablettás borunk, mint neki! Az Egri Csigavérünk tavaly elnyerte az Év Leglassabb Lőréje címet! A Homoki Hasbarúgónkat pedig a világ minden táján meg szokták emlegetni! Igazságot követelünk!” /Pacsmag Patony, a Pacsmag Pincészet tulajdonosa/

„Nem érdekel a fehér bor. Az orvosaim előírására már csak száraz vörösből ihatok hosszúlépést, de csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem.” /Tömény Józsi, rocker/

„A bornyitás miatt egy pillanatra őrizetlenül hagyott anyám váratlan kritikai érzékről tanúságot téve olvasatlanul megsemmisítette ezt a klapanciát, így nyugodt szívvel állíthatom, hogy egy Frady mű akkor fejti ki a legpozitívabb hatását, ha hermetikus örök homály fedi. Ha valaki véletlenül mégis elolvassa, akkor úgy hat, mint az a hánytató lőre, amit Ölbutít úr gyomorba dönt. Köszönöm anyám, hogy megóvtál attól, hogy epés legyen a celebrúgó bakancsom csatja!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Igazi sírva vigadó balladai homálylíra sallangmentes népies felhangokkal dalban elbeszélve! A vers rusztikus líranedűként csusszan le a katarzisra vágyó olvasóközönség eklektikus torkán, majd feloldódik a világirodalom véráramában, ahol borgőzös és kadarkamámoros kataklizmaként emeli másfél ezrelékkel a vérpoézis szintet. Igazi búfelejtő szomjlíra!” /Nedű Nadírné Nadály Nóra, néprajzos és nehézgép kezelő/

„Egyszer egy nagy hordó bor majdnem megakadt a torkomon, de ahogy nyeltem összeroppantak a dongák.” /Chuck Norris/

2015. október 14., szerda

Majdnem kijutottunk a 2020-as Európa Bajnokságra!

Az óriásnál is óriásibb, szinte már-már leírhatatlan balszerencsével maradtunk csak le a 2020-as Európa Bajnokságról! Úgy látszik, még mindig hat a turáni átok, még mindig mi vagyunk azok, akiket a balsors régen tép!
De haladjunk sorrendben!
Amikor a korrupció miatt megbuktatott Michel Platini megüresedett helyét a frissen kinevezett díszdoktor Schmitt Pál foglalta el az UEFA élén és kihirdette, hogy a 2020-as Európa Bajnokságot már 64 csapatosra bővíti, mindannyian reménykedtünk. Reményeink csak fokozódtak, amikor kiderült, hogy a selejtezőcsoportokból csak a három legrosszabb utolsó helyezett nem jut ki automatikusan a tornára. A legrosszabb utolsó helyezett kiesik, az előtte lévő két legrosszabb utolsó pedig pótselejtezőt játszat a kijutásért. A felcsúti Puskás Akadémia dísztermében megtartott sorsolás után az egész nemzet egy emberként bizakodott. Az Ü jelű „halál” csoport így festett:
- Magyarország
- Levédia
- Baskíria
- Északi Sark
- Németországi Szír Kanton (NSZK)
- Fríz-szigetek
Esélyeinket tovább növelte, hogy velünk ellentétben egyetlen ellenfelünknek sem volt egyetlen profi játékosa sem, kivéve a 42 éves baskír Ürmüt Yognakit, aki a Puskás Akadémia cserekapusa és akit a honi futballszakma csak a Csúti Tizenegyesölő néven ismer, amióta egy Alcsút-Felcsút kupameccsen egy beívelés után egyszerre ütötte le mindkét csapat tizenegyes számú játékosát.
A selejtező sorozat nem kezdődött jól, de a Magyarország – Északi Sark 2:7 (Puskás Stadion, ötvenezer fizetett néző, gól: Gera, Böde ill. Tatszanotti Szekanihu 7) mérkőzés után történt kapitányváltás, amikor is a sokadszor reaktivált Mészöly Kálmánt Bognár György váltotta, meghozta gyümölcsét, a Fríz-szigetekről némi szerencsével elhoztuk a megérdemelt egy pontot. Ezután újabb vereségek és újabb kapitány cserék következtek, míg végül nagy küzdelemben sikerült elérni a csoport utolsó helyét.
Nagy számolgatás kezdődött. Kiderült, hogy amennyiben a W csoport záró meccsén Gibraltár nem győzi le Vatikánt, akkor nem legrosszabb utolsóként pótselejtezőt játszhatunk a Független Bröton Kiskirályság ellen.
Szerda este az egész ország a tévé előtt ült és a Barátok köztöt nézte. Eközben a Sport 1 stúdiójában Hegyi Iván szakíró, Török Gábor politológus, Dzsudzsák Balázs szövetségi kapitány és a még mindig aktív Király Gábor kétszázszoros válogatott kapus ásítozott a képernyő előtt. Kezdetben nekünk kedvezően alakult a mérkőzés és félidőben Vatikán 8:0-s vezetésével vonulhattak pihenni a csapatok. Ám a szünet után váratlanul minden rosszra fordult, és amikor a 94. percben a végig indiszponáltan játszó Ferenc pápa tizenegyesből lőtt öngóljával Gibraltár 9:8-ra megnyerte a rangadót, a televízióban elszabadult a pokol.
- Ezt a balszerencsét! Ilyesmi is csak velünk fordulhat elő! – köpött a földre Dzsudzsák Balázs, majd a stúdióból kirohanva bánatában ripityára törte a legújabb MLSZ logós Lamborghinijét.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke másnapi sajtótájékoztatóján a kiesés felelőseként az Európa Bajnokságra kijutott 64 országot nevezte meg, majd ígértetett tett arra, hogy a magyar labdarúgásba még az eddiginél is több pénz lesz beinvesztálva és fel lesz gyorsítva a Stadiont Minden Tanyaközpontba projekt. Mondandóját a „Minden pénzt a fociba feccölünk, még ha a szátoktól is kell megvonnom a falatot! A következő EB-re pedig kijutunk, ha beledöglötök is!” szavakkal fejezte be, majd a sportgazdasági szükségállapotra való hivatkozással zároltatta a lakossági betéteket és a vastapsgép hangjára kivonult a teremből.
Azóta sincs egyebünk, csak a remény…

2015. október 12., hétfő

Hűvös idő

Annyira jó végre fázni!
Hogy mennyire? Mint például
Hallani, hogy felzúg száz Ni!,
Vagy sziszegni viperául.

Aki kígyónyelven sziszeg,
Azt megérti minden piton,
S nem áll fejre, mint jancsiszeg
Boamartan a pázsiton.

Tonhal alatt leng a hinta,
Száz Ni-lovag kiált: „Állj, ton!
E hűs vers abszurdabb, mint a
Legsötétebb Monty Python!”

Költő víg, ha fagy az agya,
S ráfagyott mosolya jetis,
Ám mint arc, min nagy a ragya,
Oly rút eme rettenet is.

Poétáért mentők jönnek,
Látván, mentálisan vak ő.
Olvasó, e hírtől Önnek
Szívéről leesik a kő?

„Leesik, kérem, leesik! Megmondom én magának, úgy ahogy van, hogy aggódtam, hogy a sok hintázó tonhal és Ni!-t sziszegő boák miatt esetleg nem lesz tánc meg zárcsökkentés, de így most már, hogy ez a hogyishívják egyszerűen elintéződött, meg a kígyók se sziszegnek ebbe a cudar hidegbe, így most már leesett ez a kő is, le bizony! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Szimpla Szilárd, betanított jégcsákány hegesztő/

„Mi van, költő úr, már megint fullba nyomta a kretént?! A nyárvégi kánikula utáni lehűlés felett érzett örömében túlhűtött aggyal hallucinált egyet és a rémálmait beszövegszerkesztette?! Hogy nem fagyott le a gépe?! Ezek után természetesen NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kredencz, főcenzor és hobbisintér/

„Jaj, de dilettáns maga, sápadt arcú költő úr! Hát még azt sem tudja, hogy a boa óriáskígyó, tehát nem mar, hanem fojt?! Ahogy az indián versike mondja: Akit ölel a boa, azt mondja csupán: boaaaaaaa...” /Okádó Avokádó, sziú törzsfőnök/

„Frady úr, ne keverje össze az abszurdot a kreténnel! Ni! Ja, nem, már nem Ni! Eki-eki-eki-patang!” /egy magát megnevezni nem kívánó Monty Python tag/

„Eme látnoki lírában a megbomlani látszó költőagy az értékvesztett világ megbomló erkölcsi rendjének szimbólumaként látszólag vígan rohan önnön vesztébe. A fékevesztetten pazarló emberiség gigantikus ökológiai lábnyoma okozta globális felmelegedéstől szétfőtt költői agyzagy fagyott kővé dermedése a mindennapi kozmikus létveszélyek alfájával és ómegájával paralel. A finom verstani cizellák abszurd stílusbunkóval való szétverése a hanyatló vadkelet kendermagos metaópiuma. Igazi sárba rántott világvers!” /Rémrím Rómeóné Jajvári Júlia, középiskolai magyartanár és színházi kellékes/

„Tisztelt költő úr! Amennyiben bebizonyosodik, hogy a fent említette tonhal nem EU-konform játszótéren, nem EU csereszabatos hintán hintázott, akkor önre a hantás hintás költőkre szakosodott testületünk brüsszeli székhelyű alirodája, a Hintára Űzött Halak’s Office (HŰHÓ) hatmillió eurós bírságot szabhat ki. Plusz négymillió euró fordítási, postázási, korrupciómentesítési, egységesítési, ügymenet egyszerűsítési és ügyintézési díj. Plusz ÁFA.” /Jean-Pierre Gagner, az Európai Hintaegységesítési Testület bírságügyi albizottságának helyettes vezetője/

„Mi ez a mentális székrekedés?! Egy rühös gibbon hónalj inkább beleillik az esztétikum kategóriájába, mint ez a pusztító agyböffenet! Szerintem ez az ordenáré vérlázítás előrefelé olvasva épp olyan értelmetlen, mint visszafelé:
     !inzáf ergév ój arinnyA
     luádlép tniM ?erinnyem gyoH
      !iN zász gúzlef gyoh ,inallaH
    .luárepiv ingeszisz gyaV
Anyám szerint így visszafelé egész kellemesen egzotikus ázsiai altatódal üteme van. Lehet, hogy Frady Endre egyetlen ellenszere a visszafelé olvasás? Én azért szívesen kipróbálnám kockás pitont, vagy a szeneslapátot is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer álmomban rám tekeredett egy óriáskígyó család, de amikor vettem egy nagy levegőt, cafatokra szakadtak és boapüré lett belőlük a texasi rendőrség üzemi étkezdéjében.” /Chuck Norris/

"...Megszakítjuk adásunkat. Különleges közleményt hallanak. Kérjük, haladéktalanul kapcsolják ki a wifi routert és további értesítésig ne csatlakozzanak a világhálóhoz! Ha mégis csatlakoznak, semmiképpen se keressék fel kedvenc költészeti portáljukat!! Szigorúan tilos és életveszélyes ráklikkelni a legfrissebb posztra, melynek címét biztonsági okokból nem árulhatjuk el, csak annyit közölhetünk, hogy az ártalmatlannak tűnő címre kattintva azonnali és visszafordíthatatlan egészségkárosodás kockázatának tesszük ki magunkat. Ezekben a percekben állig felfegyverkezett TEK aktivisták kutatják át a blogspot szerverfarmját, habozás nélkül tüzelve minden gyanús élőlényre, amely összefüggésbe hozható a Nemzet Csumidaleguánja néven világhírű ókonzervatív költőfenomén honlapjának különleges kegyetlenséggel elkövetett meghekkelésével. Költőnk a hír hallatán erős sokkot kapott, eszméletét még nem nyerte teljesen vissza, de a roham rövid szüneteiben a közel állók elhatárolódásról és az irodalom megmentése melletti elkötelezettségről hallották sóhajtozni, természetesen makulátlan hexameterekben. Azon polgártársak védőkezeléséről és ártalmatlanításáról, akik a mindennapi kultúradagjuk ájtatos magukhozvétele érdekében a mai napon mit sem sejtve felkeresték a nemzeti költészet online mekkáját, felkészült infektológusok gondoskodnak. Kérjük, ha a mai napon bármilyen gyanús internettevékenységet tapasztalnak, azonnal áramtalanítsák a készüléket, ne menjenek a sérültek közelébe és kizárólag postai úton, vagy butatelefonon, de haladéktalanul értesítsék a hatóságokat. Együttműködésüket köszönjük, a biztonságos irodalomszolgáltatás helyreállításáról újabb különleges közleményben értesítjük a lakosságot..." /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnök kollégája/

2015. október 10., szombat

Mi a megoldás?

Elhagyott téged a kedves,
S kispárnád most könnytől nedves?
Sárga csekkjeidnek halma
Nyomaszt és a hitel alma?

Létedben az öröm sekély,
S hű társad a gyomorfekély?
Viharban élsz, mint az ír nád,
S jobban lennél, ki se bírnád?

Gyereked azt hiszi, menő
Attól, hogy a fejedre nő?
Te meg vagy, mint minden szülő
Idő előtt megőszülő?

Légvárad mára már várrom?
Folyton péntek tizenhárom
Vesz körül s vagdalod ered?
Ez a sok baj honnan ered?

Kérdés, amit nem ért elme,
Problémáknak mi értelme?
Nehézség, bánat s gond, ha ver,
Mi a megoldás, mondd haver?!

Fix, hogy ezt a kérdést Mike rém
Egyszerűen (mint a májkrém)
Elmesélgeti „Unce Upon
A Time” jövő vasárnapon.


Az élet tele van problémákkal, nehézségekkel. Ezek könnyen eluralkodnak a gondolkodásunkon, hatással vannak az érzelmi világunkra. De mi is a problémák szerepe az életünkben? A vasárnapi istentiszteletünk keretében tartott bibliai előadás a megoldás-orientált gondolkodás és élet, valamint a gyermeknevelés kérdéseit taglalja.
Az előadóról: Mike Fix lelkész, életvezetési tanácsadó, párkapcsolati és gyermeknevelési előadó. New Hampshire államban él és dolgozik feleségével Laurával. Két felnőtt gyermeke van, akik már szintén házasok.
Az istentisztelet után némi harapnivalóval is várunk!
A program időtartama alatt 3-12 éves gyermekeknek korcsoportos foglalkozást biztosítunk.

Lurdy Ház (Konferencia  Központ I. emelet)
1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.
2015. október 18. vasárnap de. 10:30

www.krisztusegyhaza.hu

2015. október 8., csütörtök

Megint nem én kaptam az irodalmi Nobel-díjat!

Más kapta a Nobel-díjat,
Úgyhogy máma én emiatt
Új verseket juszt se költök
Akkor se, ha mind megöltök!

Megsértődtem, bár mimóza
Nem vagyok, s csak azért sóz a
Svéd királynak oda térdem,
Nekem járt volna az érdem!

Eme fehérorosz mutyin
Felháborodik még Putyin
Elvtárs is, meg sok száz Szása,
S kezdődhet Minszk bombázása!

Lángok, vér, veríték, könnyek…
Bánatomba hová mönjek?!
Kisbigbe tán? Van még sólet?
Van! Ettem s a kedvem jó lett!

Jó a sütött babos lóbél,
Nem is hiányzol már Nóbél…
Vagy hogy hívják azt a gagyit…
Nem kellesz, ha most nem vagy itt!

(brühühü…)

„Hányszor magyarázzam még el, költő úr, hogy a sólet nem lóbelet tartalmaz, hanem gerslit és marhafelsálat. A lóbél az a lóban van! Amúgy mi is sajnáljuk, hogy nem kapta meg a Nobel-díjat és így nem tudja nálunk leenni az érte járó szerény összeget! Talán majd máskor!” /Mr. Kisbig/

„Szerény összeg, apjuk?! Kétszázhetvenmillió forint!!! Abból több mint ezer évig ehetne nálunk ebédre egy kismenüt!!! Néha még egy nagy is beleférne, vagy egy fatányéros…” /Kisbigné/

„Az a felháborító, hogy nem én kaptam ezt a Nobel-díjat valamelyik beszédem írott változatáért, hanem egy szakadár poszt-szovjet mensevik zugfirkásznő! Úgy látom, hogy ezen a területen is van bőven visszacsatolnivalónk!” /Vlagyimir Putyin/

„Frady Endre legalább annyira megérdemelné az irodalmi Nobel-díjat, mint én a díszdoktori kinevezést! Ő szinte már-már olyannyira izé-féle, amennyire én hogyishívják vagyok!” /Mocsai Lajos, ex kézilabda szövetségi kapitány és a Testnevelési Egyetem rektora/

„Nem engedhetjük meg, hogy a magyar névre szégyent hozó, idegenszívű kozmopolita liberálbolsevik bérrettegő a büntetésből megemelt közműdíjon kívül bármi más díjat is kapjon! A harminchárom tenger mosta Nagymagyarhont egy igazi ősmagyar képviselje ezen az irodalmi versengésen, ne egy elfajzott halvérű pirézkorcs!” /Táltos Gyula, a Turul Vérű Magorok Archaikus Cipőjű Igriceinek (TVMACI) tárogató őrizője és a Groupama Aréna biztonsági őre/

„Bocs Frady, de idén az én hátszelem erősebb volt! Talán még több sóletet kellene enned? Amúgy a többszólamú írásaim, amelyben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állítok emlékművet, egyszerűen sokkal jobbak, mint a te… mint a te… mijeid is? Elnézést, de még egy sorodat sem olvastam! Ugye nem vesztettem semmit?” /Szvetlana Alekszijevics, ukrán születésű fehérorosz írónő/

„Daragaja Szvetlana! Máig ugyan még a nevedet sem hallottam, de egyrészt gratulálok, másrészt meg a ló lambadázzon a füled körül! Nem igaz már, hogy se a KiMitTube-ot, se a Nobel-díjat nem tudtam megnyerni! El vagyok átkozva!” /Frady Endre, mimóza lelkű költőgigász/

„Előbb adnék az azeri baltás gyilkosnak Nobel-békedíjat, mint ennek az eszement klapanciabelű rímszellentőnek irodalmit! Anyám szerint azonban mindannyian jól járnánk, ha mielőbb kapna egy posztumusz életmű díjat, ám ő nem számol az ennek mellékhatásaként mindent elöntő Frady Endre Összes Művei elmefertőző kockázataival! Frady kitűzők, Frady bögrék, Frady hónaljsprayk, Frady végbélkúpok, Frady műfogsorok, Frady kőbalták… Még a csapból is Frady folyna, és nekünk Frady lében kellene zuhanyoznunk! Brrr!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is majdnem megkaptam az irodalmi Nobel-díjat, de a svéd akadémia tagjai sajnos úgy elgyengültek a véleményformáló veréstől, hogy abban az évben nem is tudtak szavazni. Pedig csak a fülszőrömmel csapkodtam meg őket egy kicsit.” /Chuck Norris/

2015. október 7., szerda

Szökőcsiga

Kocsit húzna fogoly csiga,
Ám mert nincsen válla neki,
Lecsusszan róla az iga…
Tyű, de kiszabadul, de ki!

Fut a csiga, suhan némán,
Mögötte egy nyálcsík csillog,
S csigasintér kiált: „Né’ mán’,
Látszik rajt’ a csigabillog!”

Kövér sintér ugrik, uccu!:
„Elkapom, Istennek hála!”
Ám a karcsú, csíkos cuccú
Szökőcsiga gyorsabb nála.

Szökőcsiga tovább szökik,
Üres lelátókon telel,
S rég szétköpött szotyik-tökik
Rágtán gyomra romlik el-el…

Tribünre rúgott lasztik át-
-gyúrják arcát és a vén tél
Múltán így nyer arcplasztikát,
S onnantól már hörcsögként él.

„Phhh-fhhh… phhh-fhhh… Na, idehallgasson maga lázadó költőcske! Mivel úgy szörcsögök, mint egy bádoghörcsög, a maga versére hivatkozva állandóan zaklatnak az agresszív csigacsőszök és az alattvalóim a hátam mögött már csak puhatestű nagyúrnak neveznek! Megálljon csak, jön maga még az Erő sötét oldalának utcájába! Phhh-fhhh… phhh-fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Na, ne már, hogy egy puhatestű az apám!” /Luke Skywalker, jedi lovag/

„Luke, hű padavanom, ideje megtudnod a teljes igazságot! Apád eredetileg csigának született Anakyn Snailwalker néven. Amikor el akarták adni rabszolgának, meglógott a csigasorból és a nevét előbb Hamsterwalkerre, majd a világűrbe szökése után Skywalkerre magyarosította. A többi ma már történelem... Most pedig menj és oszlasd el a kételyeidet!” /Obi-Wan Kenobi, jedi mester/

„Eleinte biztos voltam benne, hogy utolérem azt a megbillogozott szökevényt, mert akkoriban még 9,5 perc alatt futottam a százat, de ő úgy száguldott, mintha teknősfogat húzná! Egy krokodilszempillantás alatt eltűnt a horizonton!” /Lajhár Leopold, nyugalmazott csigasintér/

„Menetrendszerűen megérkezett a legfrissebb fertőző mételybomba. A költő ismét egy újabb szintet süllyedt. Eddig minden verse csak sokkal volt rosszabb annál, mint amire előzőleg számítottam, de ez a mostani annyival sokkalta sokkal rosszabb, hogy anyám már maga kérte, hogy tiltsam el tőle. Nem vagyok híve a kataklizmáknak, de ha egy esetleges világégés garantálni tudná a Frady művek irreverzibilis enyészetnek adását, akkor komolyan megfontolandónak tartanám a lehetőséget.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az eldologiasodás rabságából történő csigagyorsaságú menekülést ilyen könnyed nyögvenyeléssel megénekelni csak Frady Endre tudja, de ő is csak korunk legerősebb tudatmódosítója, az igazságot csak nyomokban tartalmazó köztévéhíradók hatására. A heurisztikus valóságismeret hálójában vergődő költő biztos kézzel bizonytalankodik a lábszagú légvárak vasbeton pókhálójában. Az elefántcsonttornyi csigaházában vergődő olvasó kifelé nevet, de befelé ordítva sír a vén tél giccsképén, de Rejtő óta tudjuk, hogy nincs melódia, ami gyönyörűbb, felemelőbb és meghatóbb, mint egy nagyszerű giccs, ha időszerű lesz bennünk valamiért. Noch dazu, a nyikhaj nyár még giccsesebb lenne.” /Dr. Tannenbaum Tiborné Bőzendorfer Butélia, a Hunyorgó Hónaljak c. irodalmi háttérmagazin frontembere/

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a "valóság" maga? 
Nem volna szép, ha földön folyna
gondolatom folyama.

Csigám lassan elszivárog,
nem lógok a tények tején,
hörpintsél Frady világot,
saját lényekkel, ahogy én.

(Tribute to J.A.)

Mert mivégre vagyunk is itt a Földön/földön? Puszta lét, mentális vegetáció, kitaposott autópályák, kockázatmentes nyárspolgári sablongondolatok?! Piha!!! Akció vs. dráma, lendület vs. perdület, értelem vs. érzelem, szotyi vs. tökmag, metabolizmus vs. metamorfózis, sport vs. labdarúgás, plasztik vs. lasztik! Mindez egy helyen! NEM! Nem a Blikk mai számában, hanem a legfrissebb, tőről metszett, echte ungarische Frady Dada Endre opuszban! Tessék, csak tessék, óriási szenzáció!" /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Olyan ritkán írnak rólunk, csigahörcsögökról verset, hogy ez akár tetszhetne is, de nem! Ha nem tévedek, akkor ez gáz! Márpedig én nem tévedhetek, hiszen tévedni emberi dolog, én viszont állat vagyok!” /Csigahörcsög Csárli, a Csigákat Átoperáló Kemény Népi Orvosok Rendjének Intelligens Szövetségének (CSÁKNORISZ) haszonélvezője/

„Egyszer találkoztam egy ilyen CSÁKNORISZ taggal, de amikor a szikéjével bele akart vágni az orromból kipöndörödő zöld csigák egyikébe, ledugtam a torkán a páros lábamat.” /Chuck Norris/

2015. október 5., hétfő

Kajárpécre szökő bűnbak

Hogyha ugrókötelezek,
Mindig megfigyelnek ezek,
Ha meg éppen kosarazok,
Akkor ezek helyett azok!

Nem t’om, kik ezek az azok,
Egy szó illik ide, a zok!
Másfél zokszóm hat vagy hatnak,
S ez az, amit lehallgatnak.

Lakomban sok poloska jár,
Le kell lépnem, irány Kajár!
Odavisz egy nagy kamion,
Ám a sofőrje is spion!

Spionország lakosaként
Öngyilkolón egyek ma ként?!
Vagy amíg még le nem lőnek,
Álljak én is figyelőnek?!

Úgy döntöttem, intő jelnek
Tekintem, ha megfigyelnek,
S azt hiszik, hogy én vagyok a
Gyenge magyar foci oka.

Holnaptól majd meccsre járok,
Bástya leszek, nem rés, árok…
S NB I-es meccsek zömén,
Lelátóra költözöm én!

Kivisz majd a szurkolóbusz,
S nem állíthat meg a glóbusz
Forró nyara s fagyos tele:
Velem lesz a tribün tele!

„Kőttő úr! Kajárra 1950 óta nem tud menekűnni, mer akkó mán egyesűtt Kispéccel. Azóta mink Kajárpéc vagyunk. Stadionunk szerencsére még nincs. Még! Jaj, mit csinálnak ott azok a lapátos közmunkások?!” /Kispéci Károly, kajárpéci kürtőskalácsos lokálpatrióta/

„Azok a lapátos közmunkások mind keményen dolgozó kisemberek, akik azon fáradoznak, hogy a megyei II. osztályban szereplő Kajárpéc labdarúgócsapatának legyen végre egy a Bajnokok Ligája döntő megrendezésére is alkalmas, hetvenezer nézőt befogadó ultramodern stadionja. A Magyar Labdarúgó Szövetség nem rés, hanem bástya kíván lenni a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek a változások tengerén hánykolódó végvárán!” /Dr. Zsákszám Herdál, a futballminisztérium pénzügyi államtitkára/

„Jó lesz költő úr, ha vigyáz és összekapja magát, mert tudjuk ám, hogy 2006. augusztus 12-én volt utoljára mérkőzésen, a Ferencváros-Jászapáti NB II-es nyitányon! Bő kilenc éve nem vett jegyet, csak a tévében bámulja a Barcelonát! Na, nyúljon csak bele a rezsicsökkentés miatt meghízott pénztárcájába és irány a vénaszkenner! MOST!!!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, a Nemzeti Besúgási Intézet (NBI) meggyőzési igazgatója/

„Nem kell ide besúgási intézet, meg titkosszolgálat! A maguk országában mindenki tud mindenkiről mindent, sőt mindent jobban tud! És örömmel el is mondja. Amikor ’44-ben itt állomásoztunk, akkor annyi feljelentés érkezett, hogy térdig gázoltunk a névtelen levelekben. Egész télen éjjel-nappal vörösen izzott a vaskályha, amikor elégettük azt a sok papírt. Schöne ungarische Wirtschaft!” /Karl-Heinz Händehoch, egykori Gestapo Obersturmbannführer/

„Kibicek legyünk, vagy laikusok? Ez a kérdés, válasszatok! Fogalmam sincs mivel mágnesezte Frady Endre a betűtésztát, hogy ez állt össze belőle, de el kell ismerni, technikailag versnek nevezhető az eredmény. Ki beszél?! Miről beszél?! Mi közünk hozzá?! Nem kell mindent érteni, nem kell mindent szabályozni! Dőljünk hátra, lazítsunk, csukjuk be a szemünket, élvezzük a balladisztikus kavargást, a lüktető üldöztetést, rímbeszedett zihálást annak biztos tudatában, hogy szokás szerint mindez csak a Frady-féle hipertérben történik. Köszönjük szépen!” /F. Péter kolléga, aki nem olvas híreket/

„Ó, anyám, mimbe harapjak, hogy a vadul belém hasító fájdalom elfeledtesse velem ezt a dögkút szagú szellemi alulteljesítést?! Inkább a saját vérem fröccsenjen a szemembe, mint ennek a miazmás mocsárversnek a bűzhödt kipárolgása! Frady Endre egy folyamatosan váladékozó kelés a költészet testén! Ki engedte már megint klaviatúra közelbe ezt az irodalmi jóízlésrombolót?! Neveket akarok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor engem lehallgatnak, akkor nagy csattanással arcon rúgom magam és a vonal túlsó végén a hangrobbanás szétloccsantja a spion agyvelejét.” /Chuck Norris/