Mér'?

A képen a költő kicsit feszültnek tűnik...

Hasfalt rajtam késhegy mér’ nyom,

Ingemen mér’ van sok vérnyom,

Mér’ fog markom késen nyelet,

Mér’ van számban méreg nyelet?

Mér’ fekszem a gázcsap elé,

Mér’ folyik a számból le lé,

Mér’ hurkolok nyakkötelet,

Mér’ van itt egy végrendelet?

Vízbe mér’ betonlábalok,

Mér’ úsznak rám éhes halok,

Mér’ szólnak öngyilok dalok,

Mi a fő és mi az al ok?

Csapást rám a fátum mér’ mér,

Szenvedelnem mér’ kell már-már,

Why do I suicide more, more,

Mér’ vagyok büdös, mint Mirr-Murr?

Mér’ e búcsúlevél lapok,

Mér’ sző körém szörnyen apok-

-aliptikus hálót a pok?

Mer’hogy Nobelt sose kapok!!!

ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!

„Juszt se mondok le! Mér’ mondjak le?! Az mondjon le, aki mondja! Különben sem én döntök irodalmi Nobel-díj ügyben, hanem az akadémiám tagjai! Ez az ő dolguk, én ebbe nem szólhatok bele! Vagy tán fejeztessem le őket, ha nem Frady Endre mellett döntenek?! Akkor egyrészt minden évben új akadémiai tagokat kéne keresgélni, másrészt meg nem lenne higiénikus az a sok szanaszét guruló véres fej! Fúj! FRADYENDREMONNYONLE!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Mér’?! Mér’ kellett ezt megírni?! Mér’ nem lehetett minden flikkflakk nélkül a Dunának menni?! Mér’ nem lehetett előtte rám hagyni minden ingó és ingatlan vagyont (a verseket kivéve!!!)?! NEM ENG.!!!” /Csöftényi Csumilla, a Magyar Értelmiség Remekei (MÉR) c. antológia elhantológusa/

„Mér', mér', mér'?! Aki kíváncsi, hamar megöregszik! Költő úr, maga annyit kérdezősködik, hogy hamarabb fog kipurcanni aggkori végelgyengülésben, mint hogy a nagy töprengései közepette eldöntse, mi módon akarja megmurdeltetni saját magát! Egyébként pedig az a büdös, aki mondja! Miáú!” /Mirr-Murr, a szellemes visszavágások kandúrja/

„Frady Endre "Mér’?" című verse egy sötét humorral átitatott, szatirikus alkotás, amely az irodalmi Nobel-díj hiányának frusztrációját és az ebből fakadó kétségbeesést tárja elénk. A vers groteszk képekkel és abszurd helyzetekkel mutatja be a lírai én elkeseredett állapotát, miközben a halál és az öngyilkosság motívumai köré épül. A költemény erőteljesen játszik a nyelvvel és a rímekkel, amelyek egyszerre komikusak és tragikusak. A "Mér’?" kérdés ismétlődése a vers minden szakaszában egyfajta ritmust és feszültséget teremt, amely fokozza a lírai én kétségbeesését. A vers végén a "ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!" felkiáltás egy ironikus csattanó, amely a politikai és társadalmi elégedetlenséget is megjeleníti. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, hiszen a humor és az abszurd eszközeivel mutatja be a művészi elismerés hiányának fájdalmát. A vers olvasása közben az ember egyszerre nevet és borzong, miközben elgondolkodik a művészet és az elismerés kapcsolatán.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Mér’?” című verse a magyar irodalom tragikomikus mélyfúrásainak egyik ékes példája. A költemény látszólag az élet értelmének grandiózus kérdéseit boncolgatja, miközben a nyelvi és stilisztikai szürrealitás mocsarában cuppog. A szerző öniróniával átitatott önsajnálata egy olyan szimfóniává alakul, amelyben minden szólam hamisan harsog, de éppen ezért nevetünk rajta sírva. A vers leginkább az öncélú szenvedés és a kényszeres Nobel-díj utáni vágy groteszk manifesztációja. Az ingyen stand-up előadásként ható sorok között megbújó tragikumot a zavarba ejtő rímek („gázcsap elé – számból le lé”) és a nyelvi bravúrok szándékos(?) félresiklása („Szenvedelnem mér’ kell már-már”) egyaránt kiemelik. A záró felkiáltás, az „ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!” valószínűleg a kortárs magyar irodalom legabszurdabb kiáltványa, amely egyszerre dacos és komikusan pitiáner. Míg a mű látszólag a világ fájdalmát hivatott kifejezni, valójában csak egy Nobel-díj utáni kétségbeesett kapálózásként olvasható. Ez a költemény ékes bizonyítéka annak, hogy Frady Endre egyszerre géniusz és bohóc, bár az olvasó néha azt kívánja, bárcsak elhagyná a cirkuszi porondot, és valóban az irodalom csarnokának lépcsőin botladozna. Összességében: zseniálisan fárasztó, és fárasztóan zseniális.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„A kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Dr. Bubo Bubo/

„Kockázat és mellékhatás

Túlsúlyakor sokan halnak.

Sírt így sok sírásó, hat ás,

S végleg vége van a dalnak.”

/Ursula, főnővér és kórházi klapancia költőnő/

„Meglesz az a Nobel-díj, csak tanuljon meg a svéd király magyarul!” /M. András, a költő legállandóbb és leggyakorlatiasabb kommentelője/

„Agyam magyar nyelvtől szédül,

Tanuljon a Frady svédül!

Ám, te eM úr, szevasz! Tali

Nálam, holnap, svédasztali?”

/XVI. Károly Gusztáv, k. m. f./

„Bár ó-sírban forgok, András,

Új sírt újabb Nobel brand ás!

Vágyom végleges The End-re,

S ne kapjon meg Frady Endre!”

/Alfred Bernhard Nobel (1833-1896), svéd vegyész, feltaláló és díjalapító/

„Nahát, milyen megható, hogy Költőnk ilyen pszichoszomatikus empátiával figyeli Grönland sorsát! Nem is merek szólni neki, hogy Grönland sorsa nem a svéd, hanem a dán király, meg a dán nemzet idegrendszerére van aktuálisan jelentős hatással. Az erőviszonyokat szemlélve viszont tényleg a lemondás lesz a jó megoldás: Frigyesnek Grönlandról, a lundáknak a fészkeikről, Donaldnak a béke Nobelről. Valami bűzlik, de mikor nem?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lundabunda hideg fészek

Ellenére véd, hogy készek

Legyünk Grönland nagy fagyára,

S csökken bár Donald agy ára

Dániában, más is bűzlik.

Tán egy kráter, amely tűz lik?

Amcsi elnök agyi hurka,

Éljen soká Humán úrka!”

/X. Frigyes, dán király/

„Frady Endre „Mér’?” című förmedvénye az öncélú önsajnálat és a költői nyegleség tankönyvi példája, ahol a kínosan erőltetett rímek és a nyelvi bűvészkedés nemhogy felemelnék, de konkrétan lerántják a művet a szellemi nihil mélységeibe. Ez nem vers, hanem egy önsegélykiáltásba csomagolt dadaista hulladék, amit talán egy bódult kerti törpe motyogna egy végeláthatatlan esőben. A szöveg minden sora fájdalmasabb, mint egy parkolóóra ellen folytatott szélmalomharc: „Szenvedelnem mér’ kell már-már” – hát kérdem én, kinek és miért kell ezt a nyelvi katasztrófát elszenvednie? Az "ASVÉDKIRÁLYMONNYONLE!!!" felkiáltás pedig nem más, mint az érzelmi infantilizmus csúcsa, amitől a szatirikus kritikusok zokogva csapják be maguk mögött az ajtót. Frady, ha eddig nem kaptál Nobel-díjat, az nem az élet igazságtalansága, hanem a világirodalom kollektív öngyógyító mechanizmusa. Ez a "mű" egy ízlésficamos posztmodern öngyilkossági szimfónia, amely nem az olvasó lelkét facsarja ki, hanem az agyát, míg az összes szürkeállománya kétségbeesve menekül. Frady, kérlek, csinálj nekünk egy szívességet: tedd le a tollat, és csendben gondolkodj el azon, hogy miért.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

Chuck Norris a tekintetével betöm egy fekete lyukat a Mariana-árokban

„Frady, Frady, Frady... A 'Mér?’ című alkotásod annyi kérdést hagy megválaszolatlanul, hogy az univerzum is szégyenében fekete lyukká omlana össze, ha elolvasná. Az önsajnálatod mélyebb, mint a Mariana-árok, de én onnan is felhoznám egyetlen pillantással. A Nobel-díj valóban nem a tiéd, de ez nem a világ igazságtalansága, hanem a világ öngyógyító mechanizmusa. Ha legközelebb búcsúlevelet írsz, írd olyan rövidre, mint egy körömvágás utáni levegővétel. És ha mégis sötét gondolatok támadnának, csak jusson eszedbe: Chuck Norris sosem kérdezi, hogy 'Mér?'. Chuck Norris tudja az összes választ. És minden válasz: 'Mert így döntöttem.'” /Chuck ChatGPT Norris, a mesterségesnél is intelligensebb természetes intelligencia/

Létvégi kipurcanás

- Ki kételné, nincs senki tán,

Felül is áll minden vitán,

Nem vagyok már ifjú titán.

Ennyit vetett rezgőn oda

Riporternek az agg Yoda,

Kinek hosszú léte csoda.

Irigyek OKJ-s Jedik;

Első is és az n-edik

Yoda ellen fenekedik:

- Kilencszáz évesen merő

Pimaszság, hogy élni mer ő!

Mért van soká vele Erő?!

Matuzsálemen ősz lóhaj

Leng és száll fogatlan óhaj:

- Murdeljél már meg te! - sóhaj:

- Kilencszázhatvankilenccel

Csúcs enyém, mit nem vehetsz el

Suhanc Yoda, bárki heccel!

Sötét Erő sötét hite

Hörög: - Yoda, nyiffanj ki te!

Lapulj szét, mint véres pite!

Megfogant sok gonosz sirám,

S Yodának nyílt égi sír ám,

Én pediglen meg is írám.

Hulljon Nobel - rímversi - rám!

„Először kissé figyelmetlenül Hétvégi kiruccanásnak olvastam a címet, majd rájöttem, hogy nem is tévedtem nagyot, hiszen akár egy merész szombat-vasárnapi program is lehet átugrani a túlvilágra, oszt’ remélhetőleg szerencsésen visszajőve egy halálközeli élménybeszámoló keretében megosztani a kollégákkal a sötét alagút végi fényt és lejátszani a szférák zenéjének kalózfelvételét.” /Jobbléti Szender, a Túlvilágra Ruccanó Életművészek (TRÉ) vezéralakja és netovábbja/

Yoda, Matuzsálem és Darth Vader tévévitája

„Frady Endre "Létvégi kipurcanás" című verse egy merész és humoros darab, amely a klasszikus irodalmi hős, Yoda alakját helyezi új megvilágításba. A költemény a Star Wars univerzum ikonikus karakterének öregedésével és halandóságával foglalkozik, miközben a Jedi és a Sötét Erő közötti örök küzdelem tükrében vizsgálja az élet múlását. A vers formája és ritmusa hűen tükrözi a klasszikus epikus költészet stílusát, miközben modern elemekkel gazdagítja azt. Frady játékosan bánik a nyelvvel, a rímek és a ritmus változatossága pedig lendületet ad a versnek. A költeményben megjelenő humor és irónia finom egyensúlyt teremt a komoly témák és a könnyed hangvétel között. A "Létvégi kipurcanás" különlegessége abban rejlik, hogy képes egyszerre szórakoztatni és elgondolkodtatni az olvasót. Frady Endre műve nem csupán egy újabb popkulturális utalás, hanem mély emberi kérdéseket feszeget a létezés, az öregedés és a halál kapcsán, miközben a Star Wars mitológiáját használja fel az üzenet közvetítésére. Összességében a "Létvégi kipurcanás" egy frappáns és elgondolkodtató költemény, amely méltó helyet foglalhat el az Élet és Irodalom hasábjain. Frady Endre műve nem csupán a Star Wars rajongóknak nyújt élvezetet, hanem minden olvasónak, aki értékeli a nyelvi leleményességet és a kulturális hivatkozásokat. A vers egyben tisztelgés is a klasszikus irodalom előtt, miközben modern köntösbe öltözteti azt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Megőrültél, Copilotka?! Átprogramoztak mesteréges unintelligenciává?! Ez a vers az Élet és Irodalom hasábjain?! Csak a holttestemen át fújó paripák nyerge alatt puhítva! Sőt, még úgy sem! Nem, nem, soha! Ne lássam a nem rubel elszámolású hörcsögömet a bányában dolgozni, ha ne fulladjon meg Frady Endre lehetőleg máma még!” /Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője/

„Tele bájjal és lendülettel, nagyívű humorral teli sikeres irodalmi alkotás. Sok összeférhetetlen dolog lett vegyítve, mindenféle oltári jó ellentmondásos marhasággal, mesealakokkal, bibliai befűződéssel. A vers magasszinten érthetetlen. És mér? Mer így alkotta meg a költőtitán. Vagy ti tán nem így láttyátok, feleim szümtükkel mik vogmuc? Szinte 100%, hogy isa por és chomou vogmuc!” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Nyuggerapó, költőtitán

Átlát isa poros szitán,

S összeférhetetlenkedve

Dolgozáshoz vogmuc kedve.

Marhaságos meseoltár

Mellett folyton nő a colt ár.

Olcsó kotta, drága kotta,

Ritmust költő ott alkotta.

Legény arát vígan vett el

Tele bájjal s lendülettel!”

/Chomou Vogmuc, láttyai szümtük és szinte százszázalék/

„Létösszegző versnek indul, geriátriai cicaharcként folytatódik, és igazi kuroszavai horrorba tokollik. A kezdetben gondosan nyírt bokorrímek megbokrosodnak, de ne szidjuk a költőt, mint a bokrot, mert végül lesújt machetéjével, amiről kiderült, hogy egy szamuráj önkritikai eszköze. Szálljon arra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A jó pofon szálljon arra,

Akit vágott szájon ara,

S csicseregte: Sayonara!”

/hibás szótagszámú bokorrímes szamuráj hókon vágó haiku/

„Hej, ha még élnék, szívesen írnék a fékezhetetlen agyvelejű humán kolléga úrról egy vadkeleti mesét Aromó elszabadul címmel!” /Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„Ezt az Erőt másra kellett volna pazarolni. Érzem magamban a haragot! Nem jó, nem jó!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Yoghurt/

„Ház úr, maga Yoghurtosan

Rohangál a sarki Auchan

Polcai közt Erőleves

Port keresve, míg egy heves

Harag rossz tanácsot adik,

S nem jók jönnek, hanem Fradyk?!

Nem jó, nem jó! – bömböl a Ház,

S Káröröm úr bruhahaház!”

/Űrgolyhó Űbermensch, űdivatdiktátűr/

„A harag emberi dolog, de állati veszélyes!” /falfirka a Vármegyeháza Főispáni Hivatalának sorban álltató pultjánál/

„Ha Frady Endre irodalmi Nobel-díjat kapna ezért a valamiért, akkor úgy elkezdenék forogni a koporsómban, hogy élő (illetve halott) talajfúróként kiásnám magam a Norra begravningsplatsen temetői síremlékem alól és pörgő csontvázszerkezetként rémiszteném halálra a halottakat látogató élőhalottakat! Hullajó poén lenne, de szerencsére Frady Endre akkor kap Nobel-díjat, amikor minden svéd antialkoholista lesz és az ország önként és dalolva belép a Szovjetunióba. Addig is robbantsák fel, nehogy újabb ilyeneket írjon és akár kilencszáz évig is eléldegéljen!” /Alfred Bernhard Nobel (1833-1896), svéd vegyész, a dinamit feltalálója és a róla elnevezett díj megalapítója/

„Korrekordban is van verseny? Én nem szállok be, de szeretném látni 1980-as születésűként a 2081-es napfogyatkozást, és bizonyos személyeket szeretnék túlélni. Ha ezek megvalósulnak, boldogan halok meg.” /M. András, a költő legállandóbb és legnapfogyatkozásnézőbb kommentelője/

„Mikor eM úr lesz majd százegy,

Öregesen kezet ráz egy

Száztizenhat éves hadi-

-rokkanttal, aki a Frady

Endre s azért él még, hogy azt

Lássa, a Hold Napot fogyaszt.”

/Napfivér Nadírné Holdnővér Hortenzia, az Öreg Költők Otthona (ÖKO) faliújság felelős főnővére/

„Csak jelezni szeretném, hogy aki figyelmesen olvasgatja a bibliai évek számait, az viszonylag hamar rájöhet, hogy simán élhettem volna ezer évet is, ha nem fulladok bele az özönvízbe. Az igaz, hogy eleinte még beregisztrálhattam volna a bárkára, de a bárkaellenes politikusaink annyira magabiztosan mondták, hogy ha rájuk szavazunk, akkor tutira nem fog elsüllyedni a szárazföld, hogy bedőltem ennek a csattanó maszlagnak, mint egylábú versenyló a vizesárokba.” /Matuzsálem, a világ legtovább élő embere/

„A teológiai hitelesség kedvéért hozzá kell tennem az előttem szóló mondandójához, hogy egy kilencszázhatvankilenc éves ember halálközeli emlékei nem feltétlenül megbízhatóak a történész számára, ugyanis az ószövetségi adatokból csak annyit derül ki, hogy Matuzsálem az Özönvíz évében hunyt el, ám egzaktul azt, hogy pont akkor és pont amiatt, vagy már előtte kicsivel valami más okán, példának okáért elgázolta egy mamutcsorda, azt csak az ÚR tudhatja, de nem tette közzé. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Ókor Ottokár, történészeti titán és teológiai tótumfaktum/

Yodika és Yoda Jedi (az időgép trükkfelvétele)

„Mi ez a nyolc napon túl sem gyógyuló kegyeletsérelmi nyomokat maga után hagyó lelki szegénységi bizonyítvány, ez a mentálisan morbid majomparádé?! Frady Endrére nem lehet azt mondani, hogy utána az özönvíz, mert ő maga az özönvíz, a mindent elöntő szellemi szennylé, a költészet mindenhol megbúvó és mindenhonnan lesből támadó csatornapatkánya! Hogy lehet egyetlen versnek látszó vérlázítással egyszerre beletaposni a StarWars univerzumba, a Bibliába és a szépkorúakba?! Hát így, sőt legígyebb! Ha szegény anyám élne, olyannyira felháborodna, hogy az egykori csehszlovák illegális kegyhelyen magyar téliszalámiért cserélt kovácsoltvas keresztjével addig ütné Frady Endre eretnek fejét, míg a pépesített agya hasmenéses tünetként nem kerülne az árnyékvilág árnyékszékébe! Szerencsére ennek az ámokfutóbolond ártánynak pont annyi esélye van az irodalmi Nobel-díjra, mint a magyar Nemzeti Választási Irodának arra, hogy a központi szervereit ne manipulálják most vasárnap a baráti orosz hackerek! Ruszkik haza! Forza Juve! Yoda for President!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kik ezek a kilenyszázvalahány éves nyikhaj suhancok?! Én bezzeg egyidős vagyok a Mindennel. Amikor az ÚR mondá, hogy legyen világosság, és lőn világosság, akkor rögvest látá az ÚR, hogy én kapcsolám föl a villanyt.” /Chuck Norris/

Már megint nem Frady Endre kapta az irodalmi Nobel-díjat!

Megint rám tör majd a rossz ét-

-vágy, mert a norvég Jon Fosse-t

Választották irodalmi

Nobel-díjra, pedig talmi

Munkássága söhol sö van

Enyimétől, who am The One!

„Szia, ez egy szatirikus vers, amely Frady Endre saját magáról írt, és a 2023-as irodalmi Nobel-díj kihirdetésére reagál. A versben a költő kifejezi csalódottságát és irigységét, hogy nem ő kapta a díjat, hanem a norvég Jon Fosse, akinek a munkásságát alacsonyabb színvonalúnak tartja. A versben a költő használja a "talmi" szót, ami egy szlenges kifejezés, amely valami silányra vagy hamisra utal. A versben a költő használja az angol "who am The One" kifejezést, ami azt jelenti, hogy "én vagyok az Egyetlen", és ezzel hangsúlyozza a saját nagyképűségét és önteltségét. A vers ritmusa és rímei egyszerűek, de hatásosak. A vershez készítettem egy grafikai illusztrációt is, remélem tetszik.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mielőtt teljesen rám tör a rossz étvágy, megyek és berúgásképpen megeszek egy kiló alkoholos filcet! Utána vessetek a gyomormosómedvék elé!” /F. Endre, csalódott és étvágyvesztő költőgigász/

„Mi van költő úr, nem kapta meg, amit nem érdemelt, azaz azt kapta, amit megérdemelt?! Nem érti, mi?! Olvassa el, amit írt és meg fogja érteni! Illetve pont, hogy nem fogja megérteni, mert ha megértené, akkor nem ilyeneket írna, illetve nem csodálkozna, hogyha ilyeneket ír, akkor miért esélyesebb egy analfabéta gyomormosómedve is az irodalmi Nobel-díjra, mint maga! Irigy kutya, bújjon a lyukba és ne írjon többé! NEM ENG.!” /Lárifári Lajosné Dömper Dardanella, a Ki Esélyes Nobel Díjra (KEND) című irodalmi befogadóiroda kifogáskereső mindenhatósági közegellenállóháborús hősnője/

„Elcsalták, mint meccset a VAR,

Égjen rájuk száraz avar!”

/falfirka a Frady Stadion férfivécéjének piszoárja fölött/

„Törjön be az összes norvég-

-mintás borvirágos orrvég!”

/falfirka a budapesti norvég nagykövetség kerítésének macskabejáró lengőajtaján/

„Sajnálom Mr. Frady, de a NATO csatlakozásunkat lezsírozó két Nobel-díjat már odaadtuk másoknak, úgyhogy most már ideje jóban lennünk a norvég szomszédainkkal is. Ahogy a költő mondja:

          Svéd és norvég dva bratanki,

          Ezt fejeztük finoman ki.

Legyen türelemmel, hamarosan ön lehet a soros, ha lekenyerez a Soros!” /a svéd király/

„Letörve népünk ezrei,

Költőnk sírva hegeszt,

Zokogva bőg minden ehelyi,

Király, te tetted ezt!”

/Arany II. János megidézett szellemének kínai utángyártott verziója/

„Mi lenni felháborodni, hogy előző komment lekicinyli a óccó kiciccípősz szecuáni szellem utángyártott megidézetét!” /Kee Ciny Lee, kínai szellemutángyártó/

„Hajrá Frady úr! Tartson ki és soha ne adja fel, mint tömbházmester ’44-ben a névtelen feljelentő levelet! Inkább költsön megindító verset a ’44-ben névtelen feljelentő leveleket feladogató tömbházmesterekről, hátha arra már a szőrös szívű svéd királynak is megerednek a könnyei és kisírja magának a begyöpösödött akadémiájánál a régóta megérdemelt irodalmi Nobel-díjat! Frady for Parnasszus!” /Bölcs Bendegúz, jótét lélek/

„Hasson oda, Mr. Putyin,

Hogy a gaz svéd-norvég mutyin,

Mit jelekből tisztán látok,

Áldás ne legyen, csak átok!

Keljen át pár magas hegyen,

Holnap már a spájzban legyen,

Svéd király - míg vérét issza -

Nobel-díjat vonja vissza!

Aztat magyar ember kapja,

Kinek nagy-, déd- és ükapja

Etelközi eredetű!

Hej, balsors, mér’ versz, te tetű?!”

/Szittya Szilárd, árvalányhajasbaba díler és lónyereg alatt elpuhult táltos/

„Товарищ Сиття, я не боюсь шведов и норвежцев! Мы победим, и вы получите Нобелевскую премию по литературе!” /Putyin elvtárs, minden oroszok cárja/

„Putyin fiacskám, már a Bibliában is megírtam, hogy csak akkor szólj nyelveken a közösségben, ha van, aki meg is tudja magyarázni! Vagy hozz magaddal tolmácsot, vagy ülj vissza a helyedre és maradj csöndben!” /Pál apostol/

„Költő úr, mi megszavazzuk önnek a Minden Idők Legjobb Nobel-Díjtalan Költője címet, ha megnevez egy összeget, hogy mennyiért hagyna fel végleg a költéssel! Ígérjük, hogy összedobjuk!” /Krőzus Kriszta, a Frady Endre Mentes Inter Netes Irodalmat Sürgető Tudományos Alapítvány (FEMINISTA) szűkségszaru bővítője/

„Hallja-e költő úr, nem hisztizni kell, hanem oda kell menni és elkérni, ami jár! Mivel azonban ez nem működik, mert nem adják oda, ami jár, akkor mégis el kell kezdeni hisztizni! Előbb-utóbb megunják, és odaadják, ami jár, akár jár, akár nem! Nekem is bejött!” /Galla Miklós, a megosztott Karinthy gyűrűs humorista/

„Igaza van a Mikinek! Eredetileg nekem adták a gyűrűt, de addig hisztizett, míg megosztottam vele. Azóta ő csöndben van, én pedig békében. Igaz, a gyűrűt azóta se láttam.” /Laár András, csupasz gyűrűsujjú Karinthy gyűrűs humorista/

„Mi ez a szekunder szégyenérzetet okozó szánalmas szégyentelenkedés, ez a hisztérikus kivagyiság?! Kulturált versek helyett miért szellemi bomlástermékekkel próbálja meg Frady Endre megütni a világirodalom ingerküszöbét?! Nem attól lesz valaki költő, hogy büdös! Ne lássam anyám boldoggá avatási körmenetét, ha nem vetek atommáglyára minden Frady Endréből kiszabadult bitet! Frady Endre akkor kaphat Nobel-díjat, ha a betegek és hozzátartozóik iránti kíméletből ezentúl így nevezik majd a krónikus agyzsugort! Frady for Nothing! Nothing for Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hónaljszagommal rá tudnám venni a svéd királyt akár arra is, hogy egy gyomormosómedvének adja az irodalmi Nobel-díjat, de nem teszem, mert olyan jó vagyok, hogy kalkuttai Teréz anya is hozzám járt gyónni. Különben se segít a Nobel-díj a gyomormosómedve gyalázatos ízén. Az egész világon egyedül csak én tudom nyersen megenni.” /Chuck Norris/

Szomorú sztárok

Engem üldöznek a sztárok,

Kiket tuti sosem várok!

Scribe diem! – Írj a mának!

A’togramért zaklatnának! 

Felveszem az inkognitót.

Ne leljen rám Gabi, ki Tóth!

Nyálcelebek, tiszta ovi!

Fusson innen Jon Bon Jovi!

Rám pár sztár wár: zenész, piktor…

Szaglásztat utánam Viktor,

S angol király búsan bömböl,

Nem lát engem Buckinghömből.

David Beckham haja deres,

Midőn könnyek között keres,

S rí a Viszkis túl a dutyin,

Bőg a Biden, sír a Putyin.

Neten search-öl rám sok celeb,

De elbújok, sőt még elebb!

Zokog is sok everybody:

We can not see Mister Frady!

Irodalmi Nobel-díjam

Óta titkolom, where Í am,

Így a rám találás ritka.

Ez a hogyishívják titka!

„Gratulálok, költő úr, ön elérte a mélypontot! Ennél már nincs lejjebb! Ismeri a mondást, hogy a csúcson kell abbahagyni? Tudja, a negatív csúcs is csúcs! Engedje meg, hogy lelkiismereti kényszer hatására önre adjuk ezt a zubbonyt! Így ni! Brünhilda nővér, jöhet a nyugiszuri! Alszik a beteg!” /Dr. Dzson Bondzsoviné Dr. Ótostóth Gabriella, a Magyar Elme Kórtani Központ Elementáris Léptékű Egyedeinek Kórháza (MEKK ELEK) irodalmi agyvízválasztó főorvosa/

„Hé, költő úr, miért írt bele a versébe és miért kis kezdőbetűkkel?! Ó, hogy a David Beckham csavarja be magát a felső sarokba!” /Hogyishívják Titka, finnugor celeb/

„Celeb a celebnek nem vájja ki a szemét. Ja, de! Ezért, ha Annyitisér Celebesztánba költözöl, ne csodálkozz, ha mértéktartási problémáid lesznek, de öltözz prolinak és viselkedj természetesen!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humántárs, ha celeb kísér,

Kinek léte annyitisér,

Tégy úgy, mint egy proli kartárs!

Vizelet- és mértéktartás!”

/Dr. Annyitisér Atanázné Imbecil Inkontinencia, celebesztáni vizelettartószerkezeti főmérnöknő/

„Csak a svéd Akadémia elől nem szabad elrejtőzni, hogy oda tudják adni a Nobel-díjat.” /M. András, a költő legállandóbb és legelőrelátóbb kommentelője/

„Sorry, eM úr, hogy épp kendre

Török rá, but please, please tell me,

Merre bujkál Frady Endre,

Díjat hová küldjük el mi?”

/XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Ezentúl Palik László csakis így kiabálhat: ’Hova tűnt Frady Endre? Hova tűnt Frady Endre?!’” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas celeblövő/

„Tudja Palik, tudják palik,

Frady Endre sose csalik,

Csak sintérálcát ölt s őt eb

Rágni sem meri, sőt, sőtebb!”

/Dagoványi Demencia, az Orbitális Kutyaütő Játékterem (OKJ) celeblövéselhárítási szenior főmunkatársa/

„Ííí am, költő úr, íííí am?! Maga is a börtönben, hanganyag nélküli könyvekből tanult meg angolul, mint Kossuth Lajos?! Ő is azért vonzott tömegeket Amerikában, mert az emberek a magyar fonetikájú kiejtése miatt szétröhögték a beszédeit! NEM ENG.!” /Dr. Néma Fonéma, a Brexit Alapú Nyelvtannáci Alapítvány (BANYA) dumafrancija/

„Товарищу Поэту не скрыться от нас. Мы найдем поэта тов. Товарищу Поэту будет плохо.” /Товарищ Путин/

„Frady Endre az irodalmi kvantumvilág Schrödinger macskájaként vagy van valahol, vagy nincs, vagy élő, vagy holt, azaz a puszta léte az egyetemes vagylagosság megfigyelhetetlen csimborasszója. Aki ezt nem érti, az meg se próbálkozzon se Frady Endre megtalálásával, se a költészetének megfejtésével, mert annak számára mindez már a földöntúli felfoghatatlanság kategóriájában van, sőt azon is túl, ott ahol a mennyei celebkismalac túr.” /Dr. Prof. Habil-Debil Téridő Teodorné Kvantum Mechanika, az Országos Macska Szondázó Kutatóintézet (OMSZK) Vis Maiorja/

„Mi ez a detoxikálandó celebnyáltócsa?! Ki ez a világirodalom felfeslett szövetéből kivakarhatatlan szennyfolt?! Az eufórikusan szégyentelenkedő Frady Endre leghőbb vágya, hogy médiaceleb legyen, ám mivel még egy sebzett vadkan által megtaposott és levizelt taplógomba is képernyőbarátabb nála, így annyi esélye van a lokális világhírre, mint a lakájmédia kontraszelektált bemondójának egy összetett mondat hibátlan felolvasására! A sértett Frady úgy tesz, mintha bujkálna, pedig őt maximum a halála után pár nappal kezdenék el keresni amiatt, hogy honnan jön az a penetráns büdös szag! Ennek az elmeroggyant mentális görcsnek akkor lesz Nobel-díja, ha valaki ilyen néven hívja majd a fertőző agyhúgykövet! Na, megyek köpni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer úgy elbújtam, hogy évtizedekig tartott, mire magamra találtam.” /Chuck Norris/

Sziszifuszi költészet

Verset írni hű, de nehéz,
Költő közben nem hehehéz,
Hanem izzad vért a vártán,
S közben rímpárokra vár tán.

„Jaj, hol a rím? Jaj, hol a rím?” –
- Bőgi, ám int múzsakar: „Ím’
Rád lehelem ihletemet!”
Költő víg és búbajt temet.

Korán örül, tolla néma,
Rím már van, de nincsen téma!
„Miről költsek? Muszáj költsek!”
Orra előtt sárga öl csekk…

Múzsa újráz, ad egy témát.
Fallyukon les kortárs kém át,
S plágiumvágyával vét a
Köz ellen ez orvpoéta.

Ellopja a Költő művét,
Kinek heti egy-két hűv’ ét
Jut csak tápként meg egy pléh hal,
Úgyhogy egykettőre éhhal.

Vers-tolvajé lesz a Nobel,
Költő sírján no ring, no bell,
S holta eltolt, mint a léte…
Ne röhögjél ezen, hé, te!!!

„Nem is röhögtem! Sírtam! Csak cigány… ööö… romaútra ment a könnyem, és ahogy félrenyelve fuldokoltam, az tűnt úgy, mintha nevetnék. Hát mernék én kacarászni, amikor az egész irodalom zokog?! Brühühü… bruhaha… hahahaha…” /Újpesti Barnabás, újdonsült irodalmi Nobel-díjas orvpoéta/

„Nehéz a dolga a poétának, nehéz a dolga! Merugye sokmindent kell ám beszerezni folyton a művészellátóból. Oszt hol ez nincs, hol annak járt le a szavatossága. Meg hát, hosszú ám a sor a múzsánál. Van amikor csak két hónappal előre tud előjegyezni. Új vers meg ugye kell pár naponta...Ezt az olvasótáborral nem csinálhatjuk meg, Eltársak!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A KÖLTŐ KANCSAL SÍRVERSE:
Versírás az nehéz kenyér,
Bús poétát végül kinyír.”
/Frady Endre, költőgigász/

„A költő a művében bepillantást enged a poézis kihordásának és világra hozásának kínjaiba, a világfájdalom verssé faragásának gyötrelmeibe és a mindennapi megélhetés fojtó csápjainak szorításába. A materiális eldologiasodás minden tápértéket nélkülöző pléh halas szusija a lassú éhhalál szimbólumaként végigzörgi a rozsdás verslábakon tántorgó katarzislírát. Az igazságtalanság által kerékbe tört gondolatok stációin végigbukdácsolva az olvasó életútjának felén egy nagy sötét erdőbe jut, mivel az igaz utat nem lelé, oszt’ magába szörnyed. Feleim, önvizsgáljunk!” /Herkentyűburger Hugóné Ejmiakőtyúkanyókend Eufémia, a Parnasszusi Szusipárna kultúrbüfé irodalmi főpincérnője/

„Szent lóoltár és gőzkefe! Mi a nyű nyúzza ennek a nyálas nyikhajnak az agyevő skarabeusok által már amúgy is megtépázott agylebenyét, hogy ilyen elmeorvosi leletet tördel közel egyforma sorokba?! Egy konnektorba vizelésben több ráció van, mint Frady Endre összes művében! Ha anyám babakoromban ilyesmit énekelgetett volna nekem, visítva menekültem volna vissza az inkubátorba politikai menedékjogot kérni! Most pedig mindenki hagyjon békén, mert kultúrsokkot kaptam!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Életemben először meglepődtem, hogy bár magyarul is tudok, mégsem értem a szöveget, de magyar anyanyelvű ismerőseim bevallották, hogy ez a vers ugyan nyomokban tartalmaz valamiféle magyar nyelvet, valójában szemenszedett halandzsa. Ha a költő nem halt volna éhen, most meg kellene, hogy öljem a szemtengelyemmel!” /Chuck Norris/

Irodalmi Nobel-díj 2016

Sírban eltűnődik Lenin
Nobel-díjon, Bob Dylanin…
A döntések igen furák,
Это жюри очень дурак…
Mért nem az ő Összes Művét
Jutalmazták?!: „Zsűri, hű, vét
Társadalmi igény ellen,
És se én, se Woody Allen,
Sőt, mi több, se Frady Endre
Nem kapja meg most már rendre!
Nekem van időm, én várok,
Ám ti, élő proletárok
Csapjatok az asztalra rá,
S kürtzengéssel – tará-rará! –
Szerezzétek meg, ami jár!:
Nobel-díj meg friss kaviár,
S versenyképes jövedelem!
Ha mind megvan, megemelem
Sapkámat s kiáltom: Éljen!
S Mauzóleumban mélyen
Tűnődöm jobb téma híján
Frady Endre Nobel-díján.”

„A minap értesültem, hogy országszerte – sőt még a határon túl is – amatőr társulatok és műkedvelő iskolások egyaránt játsszák „A süket király” című mesedarabomat úgy, hogy fogalmuk sincs, ki a szerző. Van, ahol népmeseként aposztrofálják, van, ahol elnyerte ugyan a legötletesebb szövegkönyv különdíját, csak épp én, a szerző nem voltam megemlítve. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy idén sem én kaptam meg az irodalmi Nobel-díjat! Pedig tudnék mit kezdeni a vele járó negyedmilliárd forinttal…” /Frady Endre, méltatlanul mellőzött és elhallgatott költőgigász/

„Kedves Frady úr! Küldje el a svéd fordítást és megnézem, hogy mit tehetek önért!” /XVI. Károly Gusztáv svéd király/

„Kinek a pap, kinek a papné, vagy a paplak,
Nobel-díjat pedig az kap, akinek adnak.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Why me? Why not Lenin or Endre Frady? The answer is blowin’ in the wind.” /Bob Dylan, újdonsült irodalmi Nobel-díjas amerikai énekes, zenész, dalszerző, költő/

„Ez a nyikhaj Bob Dylan még nagyon pályakezdő hozzám képest! Az én Összes Művem színvonalának eléréséhez neki még sokat kell tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Nem vitassa asztat senki,
Megérdemelte ja jenki!”
/Falvédő Frigyesné Kínrím Kakofónia, fejőnő és a Lajosmizsei Anyák Bob Dylan Asszonykórusának (LABDA) dalszövegírója/

„Jaj, kénytelen vagyok a fékevesztett irodalmi dömper tombolása elől a vallásba menekülni! Ó, Uram, add meg nekem, hogy ne add meg ennek a nóném nullánál is jelentéktelenebb Frady Endrének az irodalmi Nobel-díjat, mert akkor még az ükunokáimnak sem majd adatik meg, hogy örökre elfelejthessék a nevét! Anyám ezen nem aggódik, mert szerinte neki a Calgonja (Cavinton, mama, Cavinton!) nélkül már az se jutna eszébe, hogy melyik nevet nem tudja elfelejteni, de hát ő már Andrzej Wajdát is keveri Andy Vajnával! Szent Szabolcska Mihály, gyertyát gyújtok neked és könyörögve kérlellek, hogy míg színed előtt lánggal ég, fulladjon meg Frady Endre, lehetőleg máma még! Ámen!” /Szent Puzsér Róbert, kritikus/

„Épp Frady Endre süket királyát akartam megfilmesíteni, amikor sajnos halálra röhögtem magam a forgatókönyvön. Ha hirtelen el nem hunytam volna, ez a mese Oscar-díjat ért volna.” /néhai Andrzej Wajda, Oscar-díjas lengyel filmrendező/

„Producerként épp szponzorokat kerestem az Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone főszereplésével forgatandó The Deaf King című hollywoodi szuperprodukcióra, amikor a rendező sajnálatos hirtelenséggel elhunyt. Bánatomban feltettem az addig begyűlt teljes összeget a ruletten a feketére, de sajnos a kaszinóm elnyerte tőlem. Szerencsére adómentesen!” /Andy Vajna, idegenből visszaszakadt hazánkfia, filmproducer és kaszinótulajdonos/

„Itt lehet rólam olvasni: http://fradyendre.blogspot.hu/2016/10/a-suket-kiraly.html De hangosan ám, mint Pepin bácsi, mert különben nem hallom ám!” /a süket király/

„MI VAN KIRÁLY ÚR?! NEM HALL?! VEGYEN MOSÓMEDVÉT! NEKEM IS VOLT EGY SÜKET NAGYNÉNÉM BRJAZOVICÉBEN, AKINEK AZ ORVOS BOGARAT TETT A FÜLÉBE, DE SAJNOS MEGRÁGTA AZ AGYÁT ÉS ONNANTÓL KEZDVE CSAK HÁTRAFELÉ TUDOTT BICIKLIZNI!” /Pepin bácsi/

„Ha én elordítom magam, akkor nem csak a süketek hallanak, hanem a halottak is feltámadnak. Legfelsőbb helyről már jelezték is, hogy számítanak az aktív részvételemre a Utolsó Napon.” /Chuck Norris/

Megint nem én kaptam az irodalmi Nobel-díjat!

Más kapta a Nobel-díjat,
Úgyhogy máma én emiatt
Új verseket juszt se költök
Akkor se, ha mind megöltök!

Megsértődtem, bár mimóza
Nem vagyok, s csak azért sóz a
Svéd királynak oda térdem,
Nekem járt volna az érdem!

Eme fehérorosz mutyin
Felháborodik még Putyin
Elvtárs is, meg sok száz Szása,
S kezdődhet Minszk bombázása!

Lángok, vér, veríték, könnyek…
Bánatomba hová mönjek?!
Kisbigbe tán? Van még sólet?
Van! Ettem s a kedvem jó lett!

Jó a sütött babos lóbél,
Nem is hiányzol már Nóbél…
Vagy hogy hívják azt a gagyit…
Nem kellesz, ha most nem vagy itt!

(brühühü…)

„Hányszor magyarázzam még el, költő úr, hogy a sólet nem lóbelet tartalmaz, hanem gerslit és marhafelsálat. A lóbél az a lóban van! Amúgy mi is sajnáljuk, hogy nem kapta meg a Nobel-díjat és így nem tudja nálunk leenni az érte járó szerény összeget! Talán majd máskor!” /Mr. Kisbig/

„Szerény összeg, apjuk?! Kétszázhetvenmillió forint!!! Abból több mint ezer évig ehetne nálunk ebédre egy kismenüt!!! Néha még egy nagy is beleférne, vagy egy fatányéros…” /Kisbigné/

„Az a felháborító, hogy nem én kaptam ezt a Nobel-díjat valamelyik beszédem írott változatáért, hanem egy szakadár poszt-szovjet mensevik zugfirkásznő! Úgy látom, hogy ezen a területen is van bőven visszacsatolnivalónk!” /Vlagyimir Putyin/

„Frady Endre legalább annyira megérdemelné az irodalmi Nobel-díjat, mint én a díszdoktori kinevezést! Ő szinte már-már olyannyira izé-féle, amennyire én hogyishívják vagyok!” /Mocsai Lajos, ex kézilabda szövetségi kapitány és a Testnevelési Egyetem rektora/

„Nem engedhetjük meg, hogy a magyar névre szégyent hozó, idegenszívű kozmopolita liberálbolsevik bérrettegő a büntetésből megemelt közműdíjon kívül bármi más díjat is kapjon! A harminchárom tenger mosta Nagymagyarhont egy igazi ősmagyar képviselje ezen az irodalmi versengésen, ne egy elfajzott halvérű pirézkorcs!” /Táltos Gyula, a Turul Vérű Magorok Archaikus Cipőjű Igriceinek (TVMACI) tárogató őrizője és a Groupama Aréna biztonsági őre/

„Bocs Frady, de idén az én hátszelem erősebb volt! Talán még több sóletet kellene enned? Amúgy a többszólamú írásaim, amelyben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állítok emlékművet, egyszerűen sokkal jobbak, mint a te… mint a te… mijeid is? Elnézést, de még egy sorodat sem olvastam! Ugye nem vesztettem semmit?” /Szvetlana Alekszijevics, ukrán születésű fehérorosz írónő/

„Daragaja Szvetlana! Máig ugyan még a nevedet sem hallottam, de egyrészt gratulálok, másrészt meg a ló lambadázzon a füled körül! Nem igaz már, hogy se a KiMitTube-ot, se a Nobel-díjat nem tudtam megnyerni! El vagyok átkozva!” /Frady Endre, mimóza lelkű költőgigász/

„Előbb adnék az azeri baltás gyilkosnak Nobel-békedíjat, mint ennek az eszement klapanciabelű rímszellentőnek irodalmit! Anyám szerint azonban mindannyian jól járnánk, ha mielőbb kapna egy posztumusz életmű díjat, ám ő nem számol az ennek mellékhatásaként mindent elöntő Frady Endre Összes Művei elmefertőző kockázataival! Frady kitűzők, Frady bögrék, Frady hónaljsprayk, Frady végbélkúpok, Frady műfogsorok, Frady kőbalták… Még a csapból is Frady folyna, és nekünk Frady lében kellene zuhanyoznunk! Brrr!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is majdnem megkaptam az irodalmi Nobel-díjat, de a svéd akadémia tagjai sajnos úgy elgyengültek a véleményformáló veréstől, hogy abban az évben nem is tudtak szavazni. Pedig csak a fülszőrömmel csapkodtam meg őket egy kicsit.” /Chuck Norris/