Sziszifuszi költészet

Verset írni hű, de nehéz,
Költő közben nem hehehéz,
Hanem izzad vért a vártán,
S közben rímpárokra vár tán.

„Jaj, hol a rím? Jaj, hol a rím?” –
- Bőgi, ám int múzsakar: „Ím’
Rád lehelem ihletemet!”
Költő víg és búbajt temet.

Korán örül, tolla néma,
Rím már van, de nincsen téma!
„Miről költsek? Muszáj költsek!”
Orra előtt sárga öl csekk…

Múzsa újráz, ad egy témát.
Fallyukon les kortárs kém át,
S plágiumvágyával vét a
Köz ellen ez orvpoéta.

Ellopja a Költő művét,
Kinek heti egy-két hűv’ ét
Jut csak tápként meg egy pléh hal,
Úgyhogy egykettőre éhhal.

Vers-tolvajé lesz a Nobel,
Költő sírján no ring, no bell,
S holta eltolt, mint a léte…
Ne röhögjél ezen, hé, te!!!

„Nem is röhögtem! Sírtam! Csak cigány… ööö… romaútra ment a könnyem, és ahogy félrenyelve fuldokoltam, az tűnt úgy, mintha nevetnék. Hát mernék én kacarászni, amikor az egész irodalom zokog?! Brühühü… bruhaha… hahahaha…” /Újpesti Barnabás, újdonsült irodalmi Nobel-díjas orvpoéta/

„Nehéz a dolga a poétának, nehéz a dolga! Merugye sokmindent kell ám beszerezni folyton a művészellátóból. Oszt hol ez nincs, hol annak járt le a szavatossága. Meg hát, hosszú ám a sor a múzsánál. Van amikor csak két hónappal előre tud előjegyezni. Új vers meg ugye kell pár naponta...Ezt az olvasótáborral nem csinálhatjuk meg, Eltársak!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A KÖLTŐ KANCSAL SÍRVERSE:
Versírás az nehéz kenyér,
Bús poétát végül kinyír.”
/Frady Endre, költőgigász/

„A költő a művében bepillantást enged a poézis kihordásának és világra hozásának kínjaiba, a világfájdalom verssé faragásának gyötrelmeibe és a mindennapi megélhetés fojtó csápjainak szorításába. A materiális eldologiasodás minden tápértéket nélkülöző pléh halas szusija a lassú éhhalál szimbólumaként végigzörgi a rozsdás verslábakon tántorgó katarzislírát. Az igazságtalanság által kerékbe tört gondolatok stációin végigbukdácsolva az olvasó életútjának felén egy nagy sötét erdőbe jut, mivel az igaz utat nem lelé, oszt’ magába szörnyed. Feleim, önvizsgáljunk!” /Herkentyűburger Hugóné Ejmiakőtyúkanyókend Eufémia, a Parnasszusi Szusipárna kultúrbüfé irodalmi főpincérnője/

„Szent lóoltár és gőzkefe! Mi a nyű nyúzza ennek a nyálas nyikhajnak az agyevő skarabeusok által már amúgy is megtépázott agylebenyét, hogy ilyen elmeorvosi leletet tördel közel egyforma sorokba?! Egy konnektorba vizelésben több ráció van, mint Frady Endre összes művében! Ha anyám babakoromban ilyesmit énekelgetett volna nekem, visítva menekültem volna vissza az inkubátorba politikai menedékjogot kérni! Most pedig mindenki hagyjon békén, mert kultúrsokkot kaptam!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Életemben először meglepődtem, hogy bár magyarul is tudok, mégsem értem a szöveget, de magyar anyanyelvű ismerőseim bevallották, hogy ez a vers ugyan nyomokban tartalmaz valamiféle magyar nyelvet, valójában szemenszedett halandzsa. Ha a költő nem halt volna éhen, most meg kellene, hogy öljem a szemtengelyemmel!” /Chuck Norris/

Interaktív Irodalom II.

Kedves irodalombarátok és irodalombarátnők!
A tömegigény hatására folytatódik a nagy sikerű sorozat! Azok, akik a prózaalkotásban lelnék meg életük értelmét, de nem tudják, hogyan fogjanak neki egy novellának, most örömkönnyek párásíthatják el a tekintetüket, mert itt van az, amire mindig is vágytak, még ha talán nem is tudtak róla. Uccu neki, ugorjuk fejest a téma hűs tavába!

2. rész: novellaírási alapelvek

A jó novella ismérvei: a jó cím, az ütős nyitómondat, a remek téma, az élvezetes stílus, a jó helyesírás és a szellemes befejezés. Ezek nélkül lehet ugyan novellni, de minek?
Alábbi tesztünk szinte szájba rágja a csupa nagybetűs TUDÁS-t! Minden kérdésnél csak egy helyes (vagy három helytelen) választ jelölj(ön) meg!

1., Válassz(on) egy remek témát, ami magával ragadja a reménybeli olvasót!

a., a szürke hályog története az ókortól napjainkig
b., a fű növekedésének stádiumai a relatív birkasűrűség függvényében
c., a tarkóduzzanatok lélektana
d., a hóhér halála

2., Melyik lenne a legütősebb nyitómondat?

a., Többféle hályog létezik, de mi csak a szürkéről veszünk tudomást.
b., Anglia rétjei általában fűzöldek, de ez a birkáktól nem mindig látszik.
c., A középszerű pszichiáter lemondó sóhajjal tekintett a jelentéktelen páciens tarkóduzzanataira.
d., Üss meg, ha mersz! – kiáltotta a hóhér, majd az elítélt váratlan pofonjától bezuhant a guillotine alatti ládában mereven bámuló fejek közé.

3., Hogy írjuk helyesen az alábbi mondatot?

a., A jogszabályok szerint a hóhér halála hirtelen felindulásból elkövetett balesetnek minősül.
b., B lyoxabájoxerint a hó hérhalálajir telen felindulásból elkövetet balesetnak megnősül.
c., C jóg szabájók szerint a hohér halálla hirtellen fellindullásbóll ellkövetet ballesetnek minösűll.
d., D lyógszabályók szerrint a hóhérhal álla hirttelen fölindításbúl elkövett balesésnak min nősül.

4., Milyen stílusú egy jó novella?

a., unalmas
b., élvezhetetlen
c., élvezetes
d., élvhajhász

5., Melyik a legélvezetesebb stílusú mondat?

a., A hóhér… ööö… illetve az áldozat, nem, mégis a hóhér… izé… igen, végül is ő is áldozat… szóval vele történtek bizonyos dolgok… asszem…
b., A szúette bitófa nyikorgása a szélben interferenciába lépett özv. Lajtosné hintaszékének nyikorgásával, és ha özv. Lajtosné nem lett volna süket, minden bizonnyal nagyot sóhajtott volna, mert a zaj bizonyára zavarta volna, de nem.
c., A bárdolatlan modorú hóhér bárdja lesújtott ugyan a tönkre, de Jean-Jacques Mascarpone nem veszítve el a fejét, fürgén kitért a csapás alól és vádlin harapta ellenfelét, aki a váratlan fájdalom hatására zulu anyanyelvén sikoltott fel: Lokho libuhlungu!!!
d., A hóhér nem jól végezte a munkáját, ezért az áldozat, illetve a potenciális áldozat, hiszen nem lett áldozat, mert a hóhér hibázott, szóval megmenekült és a hóhér meg nem volt túl boldog ettől ám.

6., Melyik befejezést preferálná(d)?

a., A hóhér vérfagyasztó sikolya még sokáig visszhangzott a csalánban haldokló Jean-Jacques Mascarpone fülében, aki szemét az égre emelve csak ennyit mondott: „Ágyban, párnák közt jobb lett volna…”
Szegény süket özv. Lajtosné mindebből semmit sem vett észre.
b., Tehát így lett vége ennek a történetnek, ami, ha máshogy alakul, talán egész más véget ért volna, de akkor az nem ez a történet lett volna, hanem egy másik.
c., Meghalt hát a hóhér, de a főhős nem örült teljes szívvel, mert a töksüket özv. Lajtosné folyton ordibált vele és érezte, hogy előbb-utóbb őt is meg kell hogy ölje, hacsak idejekorán el nem viszi valami szokványos időskori betegség, vagy nem üti el egy szirénázó tűzoltóautó.
d., A hóhér diadalmasan emelte a magasba Jean-Jacques Mascarpone sajtszagú fejét, majd színpadiasan odahajította a csinos özv. Lajtosné lábai elé. Ő is odaborult és kérges szívét feltárva megkérte a kezét. A mosolygós szemű özvegy csak annyit kérdezett: He?!

7., Végezetül egy jó címet kell választani. Melyik legyen az?

a., özv. Lajtosné nagy szerelme
b., Szeletelt Mascarpone
c., A hóhér halála
d., He?!

Most számold/számolja össze a bejelölt betűjeleket! Ha 7 (azaz: hét) helyes, vagy 21 (azaz: huszonegy) helytelen jött ki, akkor gratulálok!

Most, hogy lehullott a novellaírásról a lepel, feltárult a titok, arra kérek mindenkit, hogy írjon egy novellát arról, hogy miért kerüljön be Frady Endre nagyon gyorsan a Nemzeti Alaptantervbe, hogyan legyen belőle emelt szintű irodalmi érettségi tétel és melyik téren álljon a ki által, milyen anyagból elkészült hatalmas lovas szobra!
A novellát zárt borítékban kell elküldeni a Nemzeti Közoktatási Minisztérium és az Emberi Erőforrás Minisztérium szakállamtitkárainak címezve. A borítékra írjá(to)k rá: „Frady Endrét minden magyar család könyvespolcára!”

Legközelebb regényt tanulunk meg írni.