Védettségi igazolvány

Plasztikkártyám bár már vanik,

Védettségem ám még nincsik,

S annyit ér, mint lovagi Ni!-k

Ellen tűzerőben finn csikk.

Covid szólik: „Olyan fincsik

Egyszer oltott Gizik, Danik,

Mint pekingi abált pincsik!”

(- Fenti igék végén van ik?!

Vanik, nincsik s szólik ikes

Ige lenne?! - mondik s halik

Meg Kelemen, aki Mikes,

S eltemetik török palik …)*

*a zárójelbe tett szöveg a régi kéziratok egy részében nem található

„Nálam nem volt meg a zárójelbe tett szöveg és úgy éreztem, hogy valami hiányzik, ám most, hogy látom és olvasom, kiderült, hogy mégsem hiányzott. Ezzel együtt is ugyanolyan zagyva az egész.” /egy régi kézirat/

„Amikor megtudtam, hogy vers íródik rólam, megörültem. Ez már elmúlt. Szerintem megőrültem, hogy megörültem.” /a védettségi igazolvány/

„Nem a plasztik értelmetlen, csak a védettséget kell kreatívan értelmezni. Néhai Bódi tanár úr jut eszembe, ahogy a szerkezetek megerősítése előadáson kijelenti: Egy leszakadni készülő erkélyt biztonságossá lehet tenni két szál deszkával is - az erkélyajtó előtt keresztbe'!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Robbannak a lasztik,

Már amelyik plasztik.”

/Dirr-durr Dezső, labdabomba gyártó kisiparos és amatőr versfaragó művész/

„A védettségi plasztikkártyák idő előtti kipostázása egyszer oltottan is védetlen emberek számára reményeink szerint aktivizáló irigységet kelt az oltatlanul védetlen emberekben, akik ennek hatására beregisztrálnak az oltakozásra, hogy nekik is lehessen védettségi kártyájuk annak ellenére, hogy továbbra sem védettek. Hogy ezek a védettségi kártyák mire jogosítják fel a védetlen tulajdonosaikat, azt egyelőre nem tudjuk, de mire a második oltás után remélhetőleg védetté válnak, addigra minden bizonnyal kitaláljuk. Egy biztos, meccsre mehetnek vele. Sőt, ha még így se lenne telt ház, akkor akár nélküle is.” /Plasztik Pál, tárca nélküli védettségi kártyaügyi államtitkár helyettes és a Mélymagyar Labdaríkató Szindikátus (MLSZ) elnökségi póttagja/

„Nana, ugor nyelvtestvérem, nana! Vagy mondjam az, hogy nini, esetleg Ni!-Ni!, he? Amikor a védettségi kártyával hencegő lovag azt mondta nekem, hogy Ni! és én a szemébe pöcköltem a hamvadó cigarettavégemet, úgy elszelelt, hogy annyit se mondott, rekettyés! Bizony többet ér ma egy finn csikk, mint holnap egy eki-eki, eki-eki vapang vakcina! Sose feledd, hogy Helsinki az már Nyugat, a covidot pedig öli, butítja és nyomorba dönti a Finlandia vodka! Juodaan! Kippis!” /Mikka Makkanen, finn jóléti láncdohányos/

„Szememet égeti rom csikk,

Pusztuljatok rút finn komcsik!”

/a lovag, aki már nem mondja, hogy Ni!, hanem azt, hogy Eki-eki eki-eki vapang!/

„Hát már a rodostói síromban sincs (vagy sincsik?! - hű, de megtébolyodott az óhaza nyelve az elmúlt háromszáz esztendő során!) védettségem Frady Endre penetráns mételyköltészete ellen?! Ez az elvetemült franzstadti labanc már a pestisben elhunyt száműzötteket sem hagyja békében nyugodni?! Ó, hogy pusztulna el törökvészben!” /Zágoni Mikes Kelemen (1690-1761), író és műfordító/

„Hát ez a vers finoman szólva is botladozik...Egy biztos, az oltástól a költői erő nem tört elő. Ezzel lehetne csak igazán irtani a vírust. Inkább két covid, mint ezt a terrortámadást újra olvasni. De miért kattintottam rá, hogy megnézzem??? Lehet ez már a vírus eddig nem ismert hatása lenne?” /P. Gergő. a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Nagyon szeretem Frady Endre költészetét, mert az általa tömegesen elpusztított agysejtek híján az emberek elvesztik a maradék józan eszüket is, miáltal elkezdenek iskolákat nyitni és stadion lelátókat tölteni. Innentől kezdve már könnyű dolgom van, csak mutálódnom kell kicsinyég! Remélem, hogy Frady Endrét mihamarabb lefordítják minden világnyelvre!” /Covid-19 koronavírus, a vírusok királya/

„A védeccségi kártya sarkával ki tudom piszkálni a fogamba ragadt véres mócsingot és az orromat is tisztíccsa!” /Cubákossy Cöftöny, a plasztik maffia biztonsági őre és kétajtós szekrény imitátor/

„A költő, letépve a tér és az idő láncait, szétszaggatva a nyelvtan és az irodalom bilincseit, szabadon szárnyal, mint halpók a vizes falon. Az atavisztikus degeneráció járványában haldokló nyugatot reprezentáló Habsburg koronavírus elől Rodostóba menekülő, ott meghaló és török palik által eltemettetve lévő Mikes Kelemen zárójelbe tett allegóriája nemcsak a magyar, de az egész világmindenségirodalom egyik legautentikusabb képzavara. Frady Endre e monumentális művében az erre is méltatlan orrunk alá dörgöli a létértelmességi igazolvánnyal ellátott török-finn rokonsághalmaz metszetű ugor ugarlét totális értelmetlenségét. Igazi életigenlő halállíra! Antagonisztikus!” /Apádanyádidejöjjön Atanázné Tyuhaj Tyütyilla, az Intergalaktikus Miabánatot Irodalmizáló Dzsuvisztika (IMIDZS) c. folyóirat egyszemélyes menedzsmentje/

„Lehet, hogy Jókai már idejétmúlt, de ha Frady Endre lesz helyette a kötelező olvasmány, akkor felmondok és politikai menedékjogot kérek Észak-Koreában!” /Allegória Aranka, középiskolai magyartanár/

„Mi ez az ordenáré döglégypiszok?! Ki ez a felfuvalkodott szellemi fekete lyuk?! Ismét egy téma, amit Frady Endre körbejárt és birtokba vételi szándékát jelzendő összerondított! Legszívesebben egy Anyám segíts! kiáltással a maszkos ajkamon covid-os mókusok elé vetném ezt a Neander-völgyből itt maradt sejtkupacot, az Evolúció c. film elrontott jelenetét, de rettegek, hogy annyira összefradyendréződnék, hogy még a sírom is undorral kiokádna magából! Nem kell igazolvány, valódi védettséget követelek!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban a covid kért ellenem védettségi igazolványt, de kiröhögtem őt a világűrbe.” /Chuck Norris/

Szeszélyes április

Egyik nap még vadul hózik,

S fagynak fülek, maszkos nózik,

Míg gyíkot izzaszt a másik,

S bő hőtől a hasháj vásik.

Farkast ordíttat a hétfő,

S kedden szegény ordas szétfő.

Szerdán tavasz, pénteken ősz…

Ősz haj, most sok fejet benősz!

Jégpálya ma, holnap áll tó…

Minden napszak évszakváltó.

Téli gumi? Nyári gumi?

Április, köszönj el! Csumi!

„Csá, csumi, csőváz! Ennyire azért ne várjátok a májust! Két hetet még bírjatok ki, ti maszkban megőszült ókonzervatív állandósághívők, oszt’ már megyek is! Hogy addig se kövesedjetek meg, még kitombolom magam kicsinyég! Csumidázlak benneteket!” /Április, a szeszélyes hónap/

„Csumi, Ápriliska, csumi?! Roma szavakat használ gúnyos felhangokkal?! Maga rasszista?! Gyűlölöm az idegengyűlölőket!” /Toleráns Tódor, az Intoleránsakkal Nem Toleráns Életvitelű Zelótákat Egyesítő Társaság (INTÉZET) megfélemlítés ügyi főelőadója/

„Ne várd a májust, hiszen közelít a tél, ne várd a májust kedvesem!” /Sztevanovity Zorán/

„Öltözzek fel jól, ha az utcára kilépek? Kösz, hogy szólsz, kedvesem!” /Sztevanovity Zorán kedvese/

„Az én kedvesem egy olyan lány, aki nem várja a májust tán, csupán áprilist ölel át lustán, tavaszt csumidázik ősz után, és nyáron hógolyózik nedvesen, ő az én kedvesem.” /ByeAlex alias CsumiSanyi/

„Hamarosan itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse, de addig is április négyről szóljon az ének, felszabadultan zengje a nép!” /Munkásököl Máté, kisnyugdíjas vasökölgyári öntőmunkás/

„Szeretem a szeszélyes áprilist, mert ilyenkor az ügyfeleinknek gyakrabban kell gumit cserélniük, mint a Forma 1-es futam versenyzőinek. Mi elsősorban ebből a hónapból élünk. Vegyenek nálunk téli, tavaszi, nyári és őszi gumikat, valamint ezek átmeneteit, mert megéri! Főleg nekünk! Jelmondatunk:

„Goodyear-be, ha befektet,

Soha sem kap defektet!”

/Jóév Jenő, a Goodyear gumigyár gazdasági góréja/

„Micsoda?! Nem elég ezt a szörnyű verset elolvasni, még a konkurencia szemenszedett ingyen reklámja is ide pofátlankodik hazudozni egy sort?! Na, megállj csak, fog még esőre állni az a barométer, nem lesz ám mindig szőlő és lágy kenyér! Lesz itt még nagybőgőbe ugrás foganatosítva!” /Pirelli Péter és Pirelli Pál, Forma 1-es gumidíler ikrek/

„Jól érzékelteti a költő, hogy ez a hónap számunkra az év legnehezebb időszaka, mert mi ugyan egyébként sem tudjuk, hogy milyen idő lesz másnap, de áprilisban még a Jóisten sem tudja!” /Kumulusz Kázmér, meteorológus/

„Nana, gyermekem, nana! Egyrészt a nevemet a szádra ne vedd, másrészt hogyne tudnám?! Én csinálom a szeszélyes időjárást! Ahogy az általam feltalált és királlyá kinevezett Salamon jól megfogalmazta: … lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik*.” /…, akinek a nevét a szánkra nem vesszük/

„Na, édesapám, most végre eldöntöttem, hogy nem meteorológusnak tanulok tovább, hanem inkább közgazdasági elemzőnek. Ugyan ők is csak utólag tudják megmondani, hogy mi történt, de cserébe legalább szemtelenül sokat keresnek a múltba látásukkal.” /Okostojás Ottó, pályaválasztó gimnazista/

„A költő természetvers kategóriában is oly magasra helyezte a lécet, hogy még egy csípőprotézises tirannoszaurusz rex is át tud limbó-hintózni alatta. Frady Endre páratlan páros rímhada, képzavartalan vizualizációja és hangulatmázoló színkavalkádja újjáteremti mindazt, ami fájóan hiányozna mindazoknak, akik tudnának ugyan élni nélküle, de minek, ugye? A költőgéniusz maradéktalanul maradandó költészetében csak a folyamatosan megújuló változás jelent állandóságot. Frady Endre által megénekelt tavaszi szeszélyt minden magyar család asztalára!” /Tavaszi Szélné Vizetáraszt Virág, az Álmodozó Szeszélyforrás c. irodalmi blogisztika dalszerkesztője/

„Mi ez a hónapgyalázó rímgyári melléktermék, ez a sekélyértelmű medverotty?! Nem gondolom, hogy csak Frady Endre bűne, hogy úgy tele van a verseivel az internetes irodalom, mint a nyócker járdái kutyagumival, hanem mindazoké az elvetemülteké is, akik eddigi élete során lelökhették volna egy hosszú és meredek lépcsősoron, de mégsem tették! Vétkesek közt cinkos, aki béna! Anyám benzinmotoros járókeretével kéne a zsúfolt 7-es buszon a tyúkszemére taposni az ilyennek, hátha megagyalják az utastársai, amiért zárt térben üvölt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban is próbálkozott az április, de amikor pár centiről rámosolyogtam és meglátta az őrlőfogaimat, megígérte, hogy ezentúl jó lesz.” /Chuck Norris/

„A fenti klapancia és az azt követő hozzászólások olvastán hirtelen megbántam bő száz évvel ezelőtti elhamarkodott művésznév felvételemet és kérem a sírkövem feliratát Auguszty Lajosra módosítani.” /Áprily Lajos (1887-1967), költő és műfordító/

*Prédikátor könyve 7:14

Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ

"Arccal a szuperburgonya felé!" /Dr. Tócsni Tomor/

Üzbég - magyar két jó barát,

Együtt kutat újburgonyát!

Kutatgatja, nemesíti,

Ez a jövő, igaz E.T.?!

Amint falra vért vak sas kent,

Oly váratlan volt, hogy Taskent

Gödöllővel egyetembe’

Múlt ködével indult szembe.

Üzbég s magyar együtt kutat

S krumpli ügyben mutat utat

Fáklyákkal, mik bennük égnek

Ámuló emberiségnek.

Két hős népet együtt hajt a

Vágy, legyen új krumplifajta!

Szebb jövőért büszkén, tisztán

Küzd Magyarhon s Üzbegisztán!

„Milyen vak sas, költő úr, milyen vak sas?! A kommunizmusban szocializálódott szókincsében nem szerepel a sasszem kifejezés?! Ha egy sas vak lenne, nemhogy nem repülne, de még sas sem lenne, mert alkalmatlansága miatt halálra krumpliznánk! Bár volt itt egy gyanús külsejű kreolbőrű fazon, aki - ha hinni lehet a fordító sasnak - valami olyasmit mondott, hogy az vágja hozzá az első krumplit, aki még nem étkezett, de elhajtottuk, mert olyan migráns csodarabbis kinézete volt.” /Sas Simon, hasas fősas/

„Ezek a sasos poénok még a rólam elnevezett kabaréban sem állnák meg a helyüket, pedig én a tömegigénytelenség érdekében igyekeztem elég alacsonyra helyezni a mércét.” /Sas József, néhai humorista/

„Én kérek elnézést, hogy a valóság - jelesül a fenti burgonyakutató központ puszta léte, amit többen el sem hittek, amikor megemlítettem nekik - annyira morbid, hogy lehetetlen mesterségesen kitalált poénokkal felülmúlni! Azonnal monnyakle?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Nagyon örülök, hogy évezredekkel ezelőtt nem éltem hiába, és az általam alapított két testvérnép újra egymásra talált, hogy az emberiség közös jövője érdekében tovább fejlesszék nagy találmányomat, a mindenkinek táplálékot adó krumplit!” /Croomp Lee, Noé és Noéné politikai okokból eltitkolt késői szerelemgyereke/

„E.T. most hazatelefonál és megkérdezi, mi az a burgonya.” /E.T. a földönkívüli/

„Ha mi összefogunk a magyarisztáni testvéreinkkel, akkor olyan burgonyánk lesz, de olyan, hogy a fogyasztása nemcsak örök életet ad, hanem még az orrunkat is tisztíccsa!” / Zsamsid Abduhakimovics Hodzsajev, üzbég földművelésügyi miniszter/

„Mi szeretjük a magyarokat, a magyarok szeretnek minket, mi szeretünk együtt kutatni, de leginkább a krumplit szeretjük! Szeressük egymást és a burgonyát is, gyerekek!” /Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke/

„A projekt sikere esetén, ha egy burgonya már akkora lesz, mint egy dinnye, javaslom kárpát-medencei pszeudo-kipcsak testvéreinknek az Azeri-Magyar Baltakutató Központ felállítását. Jelmondatunk: Fejlesszünk ki olyan fejszét, melytől hasad krumpli fej szét!” /Ramil Sahib oğlu Səfərov, azeri baltás gyilkos és az azerbajdzsáni hadsereg őrnagya/

„Először csak az évezredes burgonyatermesztési tudásunkat egyesítjük, majd a szárazföldi erőinket is és a közöttünk lévő, amúgy is minket illető ősi területek visszafoglalásával dicső országainkat is! Éljen az így létrejövő gigantikus Magyarisztán! Mert megérdemeljük!” /Árvalányhaj Ányosné Szittya Szotyola, a Türk Entitású Honderű És Néplélek (TEHÉN) mozgalom ámokfutási főelőadója/

„A tudományos burgonyakutatás messze túlmutat az Itt a krumpli, hol a krumpli? felkiáltású népi hazárdjátékon, és célja az, hogy burgonyáink előnyös tulajdonságait ötvözve olyan új szuperburgonya fajt fejlesszünk ki, amely finomabb, mint a csülkös pacal, ellenállóbb, mint egy jugoszláv partizán, és egészségesebb, mint a makkos cipőben történő szabadtéri cigánykerekezés. Büszkék vagyunk rá, hogy szerény intézményünk is bekapcsolódhat ebbe a világmegváltó nemzetközi tudományos agyösszefonódásba! Arccal a szuperburgonya felé!” /Dr. Tócsni Tomor, a Bivalytoka Alsói Melegházi Burgonyaérlelő Intézet (BAMBI) tudományos főmunkatársa/

„Ahogy a burgonya is eljut előbb-utóbb a minden szempontból legpraktikusabb kocka alakhoz, úgy az irodalom is halad a kubizmus felé. Kockafejű költők írnak kocka alakú gondolatokat kockuló olvasótáboruknak. A kocka el van vetve!” /Júliusz Cézárné Rubikon Rezsilla, középiskolai magyar-történelem szakos tanár és maszek krumplilángossütő/

„Mi ez a verbális szégyentelenkedés, ez az odakozmált gondolattalanság?! Ne lássam anyámat kulák padlásokról lesöpört krumpliszsákok fölött tölgyfaklumpában tigrisbukfencet vetni, ha fröcsögő zokszó nélkül hagyom ezt a kiszellőztetetlen szellemi fáradtolaj bűzű üresfejűséget! Hogy képzeli ez a magát poétának kényszerképzelő nemzetközi métely, ez a költészeti krumplibogár, hogy bármi megrágottat felböffent, azt nekünk kötelességünk szagolgatni?! Kitinpáncéltörő gránátosok, tűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én Texasban perzselő tekintettel végignézek a krumpliföldeken, akkor mindenhol nagyobb sültburgonya terem. Nagyobb üdítővel.” /Chuck Norris/

Nyitni kék?

Bár most egyre többen halnak,

S ország harmincada ebé,

Orvos szakma beszél falnak,

Nyitunk, mert lesz foci EB!

Tanár első szuri után,

Diák pedig oltatlanul

Megy a vágóhídra bután,

S aki magyar, félni tanul…

Lelátó az legyen tele,

Mint a betlehemi jászol!

Néző néz, de ott van vele

Annak emléke, kit gyászol…

Magyarország halszagú, mer’

Büdös a hal, büdös a fő.

Józan ész died, kaputt, умер…

Kit érdekel, foci a fő!!!

(tömeghaláltáncz!)

„Nyitni kék, mi, nyitni kék?! Hát persze! Kikérem magamnak, hogy a bűbájos csicsergésemmel egy ilyen idióta klapancia címében éljenek vissza! Hogy lehet ilyen égi dalos címet adni egy ilyen földhözragadtan lábszagú förmedvénynek?! Követelem a madárjogi ombudsman pallosjogának visszamenőleges hatályú azonnali bevezetését!” /a széncinege/

„Ne már, költő úr, ugye maga sem gondolja komolyan, hogy járvány idején van olyan döntéshozó, akinek fontosabb a foci, mint az ország népe?! Maga szerint létezik olyan politikus, aki többet költ stadionokra, mint kórházakra?! Ugye milyen nonszensz lenne?! Úgy látom, az agyára ment az AstraZeneca mellékhatása! Na, menjen és aludja ki a hagymázas mámorát!” /Szimpla Szilárd, szemellenződíler/

„Költő úr! Most kell leadni a börtönkonyhán a holnapi vacsorarendelést. Az A menü rizses hús, a B menü húsos rizs. Gyorsan kéne dönteni, mert perceken belül ott vagyunk magáért és úgy eltángáljuk, hogy utána nem biztos, hogy higgadtan tud majd mérlegelni.” /Csávás Kálmán brutálnagy, az Önfejű Költőket Összeverő Rendészet (ÖKÖR) legélesebb kése/

„Mi a baj azzal, hogy teltházas futball EB-t rendezünk, ha beledöglünk is?! Lehet foci nélkül élni, de minek?! A futball nem élet-halál kérdése, hanem sokkal fontosabb annál! Merjünk Futbólia lenni!” /Bőrgömbfejű Butáncz, a Mélymagyar Labdanyúzó Szindikátus (MLSZ) vezérlő fejedelme/

 „Az iskola egy vágóhíd lenne, költő úr?! Mi az, ráivott az elgurult gyógyszerére?! A pedagógusoknak nem védettség kell, hanem alázat és fegyelem, hogy gondolkodás nélkül kövessék a felsőbb utasításokat! A büdös kölkök meg ne cirkuszoljanak, hanem örüljenek, hogy futballnemzetben nőhetnek fel és minden nap van rizses hús a menzán, meg szaft, amit ki tudnak tunkolni kenyérrel!” /Sötétközépkor Samu, kenyér- és cirkuszügyi szakállamtitkár/

„Létesíthetnénk oltópontokat és ingyen konyhákat a stadionok lelátóin és akkor telt ház is lenne, meg keresztényi jó cselekedet is. Akiket meg a magyar foci érdekel, azok szellősen beférnek a VIP páholyba is. Éljen a józan paraszti ész!” /Álljonmegamenet Ányos, átlagember/

„Az európai labdarúgó szövetség a világegyetem legtisztább, legátláthatóbb és legkorrupciómentesebb szervezete, amelynek számára a zemberek egészsége sokkal fontosabb, mint az anyagi haszonszer…” /Benjamin Bankrobber, az UEFA immár néhai sajtószóvivője/

„PUFF!!!” /a leszakadt plafon/

„A lokálisan világhírű költő, az ellenkultúra bétája és pszíje, a szociofeudális szembenállás heurisztikus tótumfaktuma, ebben a művében egyik kezével integrálja, másikkal messze hajítva meghaladja a magyar és nem magyar irodalom halandó hagyományait. A tömegópium labdarúgás és a gyilkos kór elleni küzdelem közötti antagonisztikus ellenlábszag átitatja a költő költeményében kiköltött közgondolkodást. Ide vele, régi hogyishívjákunk!" /Lilaködössy Leila, szellemi szabadságharcos/

„Mi ez a négy versszaknyi szellemi vágóhíd, mi ez az agyzsugorító líracafrang?! Az rendben van, hogy a költő foglalkozzon a nemzet ütőerével, de kitapintania kéne, nem pedig ormótlan rímklopfolóval széttrancsíroznia! A téma közéleti, a megvalósítás közhaláli! Frady Endre, az irodalom spanyolnáthája ismét mindent összetaknyozva tömegpusztított! Nincs valami kínai vakcina, aminek hatására versírás helyett átállna nyers kutyaevésre?! Veszett hótt dogot a fattyúnak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne húzd fel magad Róbert, mert dühöngeni ugyan emberi dolog, de állati veszélyes! Türelem, rajtam kívül előbb-utóbb mindenki kihal, mert én vagyok az egyetlen halhatatlan halandó. Lesz még Frady Endre mentes életszakaszod is. Vagy szeretnéd, hogy már most átfejeljem a manust egy másik dimenzióba?” /Chuck Norris/

„BRÉKINGNYÚZ!!! A középiskolások és tanáraik egyelőre megússzák a vágóhidat! De azért ők se várják a májust!” /Jólértesült Jenőné Jatagáni Julilla, jereváni sajtófigyelőnő/

Andorra - Magyarország 1-4 (0-1)

Reménykedett Andorrába’

Pár őslakos katalán:

„Magyar csapat néha kába,

Győzhetünk is ma talán…”

Magyar csapat nem volt kába,

Mást rejtett ma e talon,

Jól mozgott a fiúk lába,

Bár ez lenne etalon!

Vendéglátó sebzett állat

Módon dúlt, mint csata-kos,

S habzó szájjal fröcskölt nyálat,

Műfű így lett csatakos.

Egy kis matek: egy gól lett a

Gólkülönbség harmada,

Amitől bluggy, elsüllyedt a

Hős hazai armada.

„Mi nem azért rúgunk nagyot az ellenfélbe, amikor már ott sincs a labda, mert durva állatok lennénk, hanem mert, ha csak picikét rúgnánk, akkor vagy jajongva műesnének és szimulálás miatt sárga lapot kapnának, amit sajnálnánk, vagy pedig úgy kapnának szabadrúgást, hogy tulajdonképpen nem is bántottuk őket, ami igazságtalan lenne. Így hát pont akkorát rúgunk, hogy az arányban legyen az utána várható büntetéssel. Durva rúgás egyenlő szabadrúgás, és győzedelmeskedik az igazság! Mi ezzel szeretnénk szerény hozzájárulásunkat adni a labdarúgás fejlődéséhez, ha már focizni nem tudunk.” /Jesús Luis Álvarez de Eulate Güergue, andorrai szövetségi kapitány/

„Tudtuk, hogy az ellenfél fő fegyvere a folyamatosan zajló durva és alattomos becsúszó szerelés. Ennek kivédésére a mérkőzés előestéjén zárt kapus edzőmeccset játszottunk tizenegy fekvőrendőr ellen. Kikaptunk ugyan 3-2-re, de a fiúk tanultak a hibákból, bevették a tiltott doppingszereket táplálék kiegészítő vitaminkoncentrátumot és műfűhoz illő műesésekkel kiharcolták a szükséges szabadrúgásokat és győztünk!” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Ne lássam anyámat orosz hómezőn hastáncoló kozákok ellen páncélozott bundabugyiban vértes lovasrohamot vezényelni, ha nem bántam meg már egymilliószor, hogy olyan szakmát választottam, ahol hivatalból el kell olvasnom minden nedvet, amit Frady Endre agymirigyei eresztettek! Az oktatási és pályaválasztási rendszer totális csődje, hogy ez a szellemi toprongy pont olyan területen alkot láncreakciós szorgalommal, amelyikre abszolút alkalmatlan! A focihoz lehet, hogy ért, de az ebből a verséből nem derül ki! Nem lehetne elintézni, hogy valamelyik andorrai bekk páros lábbal beleálljon a fejébe?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Na, gyerekek, mindenki online? Mi, hogy Vallay internetes pókeren eljátszotta a laptopját? Huttinger, kapcsold ki a kamerát, mert környezetszennyező, ahogy kinézel! Bikácsi, ne horkolj, vagy legalább fordulj el a mikrofontól! Tehát, a mai irodalomóra kérdése: Mit gondolt a költő? Nem, Miatoff, nem semmit! Ha állsz, ülj le, egyes! Színes fiam, szerinted? Mi, hogy szerinted is? Szerinted is mi? Nem úgy mi, hogy te meg én! Ne röhögj! Holnap beküldöd online a szüleidet! Kövesi? Vélemény? Tartalékolsz az érettségire? Ne aggódj, nem jutsz el odáig, csak a holttestemen keresztül! Hát senki sem látta a meccset?! Hogyhogy milyen meccset?! Na, sziasztok, megyek elhagyni a tanári pályát!” /Sziszifuszi Szidónia, pályaelhagyó középiskolai tanár/

„Súlyos történelmi tévedés, költő úr! Bár Andorra földrajzilag Spanyolország nyaki pattanása, de saját armadája sosem volt, ahogy nekünk sem három tengerünk, de kétségtelen, hogy mindkettő, ill. mindhárom jól hangzik. Ha azonban a magyar válogatott úgy dönt, hogy a dolog mégis igaz, akkor revideálnunk kell az álláspontunkat, hiszen a történelmet a győztesek írják. Át.” /Dr. Tudálékos Tódor, történettudományos tótumfaktum/

„Micsoda vers?! Micsoda, vers?! Micsoda különbséget jelent egyetlenegy apró vesszőcske, ugye?! Meg persze az is, hogy mennyit tesz a zsebembe a kiadó, hogy kellően pozitív legyen az előszavam! Focis a vers, úgyhogy valószínűleg csurran-cseppen pár milla közpénz nekem is, nem? Kis pénz, kis méltatás, nagy pénz, nagy méltatás!” /Nagyarc Nándor, Kos út díjas állatöves irodalmi megkerülhetetlenség/

„Egyszer engem is fel akart rúgni kocogás közben az andorrai válogatott, de mivel pont akkor léptem át a hangsebességet, a hangrobbanás kisöpörte az agyukat a fejükből és azóta futball szakkommentátorként dolgoznak az andorrai sporttelevízióban.” /Chuck Norris/