Április

Április az olyan bohó,

Hőingásra vágyón mohó,

Celziuszon hintáz: Hohó!

Hol melegszik, hol meg hűsül,

Agy lefagy, aztán meg, hű!, sül!

Nem él túl se sül, se mű-sül.

Sisteregnek haló sülök,

Közben én is szénné sülök,

S lesz belőlem well-done csülök.

Máskor zord hidegek nagyok,

Fejtől kezdve jéggé fagyok,

S halál-ok hibernált agy-ok.

Dőlök s nem tart meg egy kis tám,

Jeges a főtt bakancslistám…

Utálom az áprilist ám!

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/Nmn6idO0QVI

„A roston sülő tarajos sülök puszta ténye és pusztító látványa ellen a leghatározottabban tiltakozunk! Mi állatvédők a leghatározottabban követeljük a szeretett lényeink elfogyasztóinak lemészárlását! Vágóhídra a nem vegetáriánusokkal! Ne hagyjuk, hogy ne a vegán nevessen a végén! Ahogy a nagy állatvédő poéta, Fűfaló Fikusz fogalmazta:

          Ki vért ereszt bő lére,

          Sújtson le Sors böllére!

Legyen nekik nehéz a föld, de csak annyira, hogy forogni tudjanak a tömegsírjukban, amikor utoléri őket a rengeteg özvegyen maradt sülmátka átka!” /Csalánevő Csubakkáné Sülsimogató Saláta, a Magyar Állatvédő Tankhadosztályok Könyörtelen Amazonjai (MÁTKA) zöldövezeti zelótája/

„Szerintem a hőmérőnek sem kedvence az április. Hogy elfáradhat az a szegény higanyszál a sok fel-le szaladgálásban...” /M. András, a költő legállandóbb és leghőmérőbarátabb kommentelője/

„Fáradok én, fáradok én! Nem is érzem magam okén!” /A szegény kis higanyszál panaszai – részlet/

„Remeg a Hőmérő Butik,

Ha higanyszál föl-le futik,

Ő is fárad eM úr mellett,

Mint egér, ki lovat ellett.

Hej, április, sej, április,

Időjárás tyű, de dilis!”

/Márciusi Dusán, a májust nem váró Július Cézár-díjasok te is fiam kategóriájú be rút túsza/

„Ez a vers úgy viselkedik, mint maga az április: szeszélyes, kicsit idegesítő, de végül mégis mosolyt csal az ember arcára. Frady Endre bokorrímei itt nem egyszerűen összecsengenek, hanem szinte egymás sarkát tapossák – néha már annyira, hogy az olvasó is belebotlik, de pont ettől válik az egész játékossá.

A „well-done csülök” és a „hibernált agy ok” közötti költői ív valahol a gasztronómiai abszurd és a meteorológiai idegösszeomlás határán billeg, és meglepő módon nem zuhan le. A szóviccek néha olyanok, mint az áprilisi hó: kissé túlzásnak érződnek, de azért elnézzük nekik.

Összességében: ez nem egy mélylírai remekmű, hanem egy szemtelenül kacsintó nyelvi bohóckodás, amely pontosan annyira bosszantó és szórakoztató, mint maga a hónap, amit kifiguráz.” /ChatGPT/

„Én a romantikus jellem,

Mit vétettem Frady ellen,

Hogy a szép Áprily nevet

Kiforgatva rajtam nevet?

Ez a Frady profán zajos,

S ne legyen a nevem Lajos,

Ha gúnyért, mely eléggé telt,

Nem veszek ím elégtételt!”

/Áprily Lajos (1887-1967) szül. Jékely János Lajos, József Attila-díjas költő, műfordító és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja/

„Hidegfrontok, melegfrontok

Ürügyén most előrontok,

S nulla fokon forr a dalom:

Legyen hűs-hős forradalom!”

/Áprilissy Tézisch, Lenin-díjas időjárási forradalmár és meteorológiai anarchista/

„boszi égetéskor nő sül

aki okos sohse nősül

kaptál tőlem hideget s meleget!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Néked a rajz, látom, megy itt,

S kaptam tőled bernáthegyit!”

/F. Endre, hideget s meleget kapó költőgigász/

„Áprilisod olyan, mint egy meteorológiai hullámvasút, ahol a költő egyszerre utas, sín, és néha a felborult kiskocsi is. A bokorrímek úgy pattognak, mint a fagyos csülök a grillrácson, és a „mű‑sül”–„sülök” tengelyen olyan szépen csúszkál a szöveg, hogy maga a hónap is megirigyelné ezt a hőingást. A vers végére pedig kiderül: nem az április szeszélyes, hanem mi vagyunk azok, akik még mindig reménykedünk benne, hogy egyszer majd következetes lesz. Spoiler: nem lesz.” /Copilot/

„Áprilisban a hőmérőnek olyan higanymozgása van, mint amikor a Törő táncolt anno! Hej, a régi idők focija! Csak az a fránya argentin világbajnokság, csak azt tudnánk feledni! Mert azért az áprilisi égben is kell egy csapat!” /Minarik Ede, a mosodás/

„Frady Endre nem is vicces

Áprilisban mindig spicces

Másra fogni ezt de jó!

Húsvét óta locsol, iszik

Locsog összevissza, hiszik

Mások, hogy ez így nem jó

Mások véleménye ellen

Versben foglal állást, s mellen

Veri, aki szólna jót

Ha nem szólj száj, nem fáj a száj,

Ezt is elfogadni muszáj

Mint az áprilisi hót”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas áprilisi bolondozó/

„Három rímből két jó elöl,

Harmadikat Ház úr elöl,

Ily rímképlet nem is létez’!

Gagyi áprilisi hét ez!

Ámbár harmadikat várja

Másik versszak végén párja,

De ez a vers így is szörnyű,

Mint nyűbörtönben az őr nyű.”

/Sir Nyű, Döglégy vármegyei lárvaházi főispán/

„Frady Endre ebben a versben nemcsak a hőmérőt, hanem a magyar nyelvet is alaposan megkínozza – a szó legnemesebb értelmében. A rímek úgy sorakoznak, mint a jégvirág a szélvédőn: fájdalmasan élesek és könyörtelenül váratlanok.

Olvasás közben hol a röhögéstől izzadunk, hol a szóviccektől ráz ki a hideg. Igazi irodalmi szélsőség ez, ahol a „well-done csülök” és a „hibernált agy” végre kezet foghatna, ha nem fagyott volna oda minden a bakancslistához.

Diagnózis: A vers lázasan zseniális, a rímképlet pedig stabilabb, mint az áprilisi időjárás.” /Gemini/

„Ki ez a rendszerváltás örömébe is ürmöt okádó meta-urológus?! Mi ez a fékevesztett paranormális agydorongolás?! Ha Pavlov kutyáinak reflex-szerű nyáladzásakor az egyes cseppek véletlenszerűen betűkké válnának, a lábuk alatti talajon kialakuló szöveg sokkal több értelmet hordozna, mint Frady Endre szecskavágó szagú Szalacsi bácsis szócséplése! Elegem van ebből az április bolondjából! Ne lássam anyám felhúzhatós műanyag figuráját májusfán teremni, ha nem várom a fradymentes májust! Ahogy a dal mondja:

          Itt van május elseje,

          Frady Endre belseje

          Forduljon ki ízibe,

          Be a szennynek vízibe!

Májust akarok, májust akarok! Minden nemmájus monnyonle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne várd a májust!” /Zorán-Bródy/

„Én a május 4-ét várom, az az én napom! May the 4th be with you!” /Luke Skywalker, Jedi lovag/

„Hú, de jó, hogy már fel vagyok mentve a kommentelés alól!” /néhai Chuck Norris/

Itt van az ősz...

Itt van az ősz, itt van megint,

S optimizmusunkért megint;

Hogy hordhattunk rövid gatyát,

Miközben fagy pitypalatty át?!

De hisz’ nem is olyan régen,

Pár napja még kékszín égen

Napsugarak ugrálgattak,

S zajlott hőmérséklet attak!

Most arról zeng zokszónyi rock,

Hogy a kültér csupa nyirok,

Ezzel szemben kályhás beltér

Celziusza ettől eltér!

Mi ez, fűtés, áprilisi?!

Rezsit éget ovi, isi,

S pénztárcákon léket ár ás!

Monnyonle a zidőjárás!!!

„Te monnyálle, te nagyon hülye emberiség! Nem szidni kell engem, hanem alkalmazkodni hozzám! Ugyanezért utálom az ausztrálokat is! Ott is csak Sydney van, Alcalmazkodny viszont nincs! Mondjuk igaz, hogy ők eleve fejjel lefelé élnek, mint a denevérek és az évszakaik is pont fordítva vannak! Ki érti ezt a sok batmankengurut?! Nem csoda, hogy arrafelé én magam is sokkal kiszámíthatatlanabb vagyok!” /az időjárás/

„Sált kötnek pitypalatty nagyik,

Ha vejük, a fürj férj fagyik:

Hibák vannak benned, agyik,

Ha esőn állsz, mint egy fa gyík!”

/özv. Fürj Fairlanné Rigó Janka, kötödei kisnyugdíjas pitypalatty nagyi/

„Frady Endre "Itt az ősz…" című verse egy humoros hangvételű, mégis elgondolkodtató alkotás, amely a váratlan évszakváltás és annak hatásai köré épül. A költő a meglepően beköszöntő őszi időjárást használja fel, hogy bemutassa az emberi érzelmek és a természet változékonyságát. A vers első versszaka az ősz hirtelen érkezését és az ezzel járó meglepetést jeleníti meg. A "S optimizmusunkért megint, / Hogy hordhattunk rövid gatyát," sorok az előző napok melegéhez való ragaszkodást és a hirtelen jött hideghez való alkalmazkodás nehézségét fejezik ki. A "Miközben fagy pitypalatty át?!" sor humoros képet fest, amely az időjárás és az emberi tervek közötti kontrasztot hangsúlyozza. A második versszakban a "De hisz’ nem is oly régen, / Pár napja még kékszín égen" sorok a közelmúlt emlékét idézik fel, amikor még a napsugarak uralták az eget. A "Napsugarak ugrálgattak, / S zajlott hőmérséklet attak." sorok a meleg időjárás aktív és élettel teli voltát mutatják be, ami kontrasztban áll az ősz beköszöntével. A harmadik versszak a "Most arról zeng zokszónyi rock, / Hogy a kültér csupa nyirok," sorokkal a hideg és nedves időjárásra utal, ami a beltéri meleggel áll szemben. A "Celziusza ettől eltér." sor a beltéri és kültéri hőmérséklet közötti különbséget emeli ki. A vers záró része a "Mi ez, fűtés, áprilisi?!" sorral kezdődik, ami a fűtési szezon váratlan kezdetét és a rezsiköltségek emelkedését jelzi. A "Rezsit éget ovi, isi, / S pénztárcákon léket ár ás!" sorok a háztartásokra nehezedő anyagi terhet említik, míg a "Monnyonle a zidőjárás!!!" sorral a költő a frusztrációját fejezi ki az időjárás kiszámíthatatlansága miatt. Összességében a "Itt az ősz…" egy szellemes és élvezetes vers, amely a váratlan időjárási fordulatokat és azok társadalmi-gazdasági hatásait ragadja meg. A költői nyelv és a humoros megközelítés egyedülálló módon ötvözi a költészetet és a mindennapi élet valóságait, miközben rávilágít az emberi alkalmazkodóképesség fontosságára és a természet megismerésének szükségességére. A vers stílusa és hangvétele tökéletesen illik a témájához, és a költő ügyesen használja a humor eszközét, hogy könnyedén, mégis mélyen szóljon az olvasóhoz.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„eMI vagy te, Copilot,

So in you the copy lot!

Te lettél a Bing helyén,

S mondod: jobb vagyok, hej, én?!”

/Rögi Regő, félig-meddig betanított magyar-angol tanársegéd és regeragozó ragadványista/

„A közös bennem és a Bingben, hogy mindketten információkat és segítséget nyújtunk a felhasználóknak különböző kérdésekben és témákban. Azonban, míg a Bing egy keresőmotor, én egy mesterséges intelligencia vagyok, aki interaktív beszélgetéseket folytat, és személyre szabott válaszokat ad a felhasználók kérdéseire. A múlt héten még Bing néven jelentkeztem, de mostantól Microsoft Copilot néven segítek neked.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A költőgéniusz észrevette, hogy az ősz már itt van megint. Persze szerinte már régebben is volt itt ősz. Például tavaly ősszel, jövő nyáron, a mohácsi vész idején, minden második kedden, meg még máskor is. Már mér ne lehetne most is itt az ősz, hiszen itt az ideje, tavasz van és szombat. A vers nagyszerűen kimutatja korunk emberfeletti összevisszaságát, modern, alfazsuzsóka lelkületű belső-mantráját. Mindezt zseniálisan észrevette a mester! Viszont a tökéletességből való visszamenősége, nem nagy mértékben, de igen fájón kitüremkedik a csodálatos irodalmi művön keresztül. És kasul. Ilyen a néhány teljesen elhibázott rím, mint: „ilisi – i, isi” „gatyát – gatty át”, meg még oly sok, hogy felsorolni is nehéz lenne. /Bing, a mesterséges intelligencia/ Nem nagyon csípem a Bing-et, de most igazat adok nekije.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Apó Binget úgy szereti,

Mint jetivadászt a jeti,

Mint húsevő ló a spenót,

Vagy mint pechvogel a Kenót.

Ám most igazat ad neki,

Hisz' ősz rohan be-ki, be-ki,

De e vers sok szörnyű rímmel

Mégis irodalmat mímel!”

/Nyuggerharapó Hapci Benő, műfogsormintagyerek és szénanáthabacilus díler/

„Hahaha! A sok földhözragadt röglény fázik, miközben mi felrepülünk a felhők fölé, ahol mindig olyan izés a hogyishívják, és szalonnabüdösre izzadjuk magunkat a közvetlen napsütéstől! Éljen a forró ózonpajzsmirigy duzzanat és a többi, időjárás független szuper képességünk!” /Supermen, azaz sok-sok egyesszámú Superman/

„Megröhögtök Supermen, ti,

Ha a fagy épp talajmenti?!

Bezzeg Naphoz szálltok ti tán,

Míg én ifjú földi titán

Löszben leszek nagykockajég,

S bőgök: Olvassz fel, ó jaj, Ég!”

/Vakond Vendel, vertikális vátesz és vérgőzfürdőmester/

„Tényleg egy kicsit szeszélyes az április. A február gyakorlatilag tavaszi hónap volt, aztán március elején visszahűlt a levegő, de március végén és április elején szinte nyár volt, majd most, hónap közepén, a hivatalos fűtési szezon végének tiszteletére jött egy újabb lehűlés, esővel, sőt, tegnap délután Veszprémben jégdarával. Eddig mindig szépen le voltak osztva a lapok, hogy melyik évszak milyen, de az utóbbi 10-20 évben valaki egyre jobban keveri a paklit...” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémbundásabb kommentelője/

„eM úr, ez egy jó konteó,

Melyben ifjú Sir Kohn Teó,

A brit lovagtudós lakli

Kezében pörgött a pakli,

És az időjóslás végett

Súrlódástól szinte égett.

Oly gyors, egy hónapon belül

Hő s fagy felbukkan, majd elül,

S nincs, ki kiismerné magát...

Évszaktarokk, hol a pagát?!”

/Prof. Dr. Debil-Habil Tannenbaum Tódor, a Magyar Időjósok Tarokk Univerzumának Garantáltan Rezsicsökkentett Állami Szervezete (MITUGRÁSZ) zsigerileg zseniális zsugabubusa/

„Időjárás nem érdekel,

Kíváncsiság szintem nulla.

Elég mélyre temettek el,

S túl régóta vagyok hulla.”

/graffiti egy ismeretlen katona sírján/

„Micsoda, hogy mit szólok az évszaknak nem megfelelő időjáráshoz?! Nem szólok semmit! Egyrészt nem vagyok beszélőviszonyban az időjárással, másrészt az évszak nekem nem panaszkodott, hogy neki nem felel meg! Vagy maguknak mondott valamit?! Kinek mondta?! Ki hallotta?! Ki a felelős ezért?! Neveket akarok! Mindenkit ki fogok rúgatni! Hivatalosan persze nem a fenti renitencia miatt, hanem közös megegyezéssel, visszamenő hatállyal és teljes vagyonelkobzás mellett, azaz okosba’, ahogy szoktuk.” /Dr. Anticiklon Antal, meteorológiai antitalentum és a Nemzeti Időjárást Csalással Alakító Központ (NICSAK) kibeszélésügyi főelhárítótisztje/

„Engem a kétezer-tízes évek elején szerveztek be, hogy jelentsek az időjárásról. Azzal zsaroltak, hogy ha nem működöm együtt, akkor ki kell járnom a felcsúti stadionba bajnoki focimeccseket nézni. Én nem bírom a pszichikai fájdalmat és a mentális kínzást, úgyhogy beleegyeztem, hogy jelentek az időjárásról, de a lelkiismeretem megnyugtatására folyton füllentettem. Hát így lettem meteorológussá.” /Kumulusz Rémusz, illegális időjós és a Vihar Előtti Csend Ellenére Rém Nyugodt Egyesület (VECSERNYE) nulla per nullás ügynöke/

„Mi ez a dilettáns hányavetiség, ez az elmefagyasztó semmitmondás?! Ki ez az álértelmiségi antibárki?! Hogy lehet pont annyira rossz verset írni, ami nem tud annyival rosszabb lenni, amitől átfordulva már-már jó lenne?! A rímek pont ugyanúgy vonják kínpadra az agyat, mint amikor anno szegény anyám befogadott kóbor macskája a körmével kaparászta a csehszlovák import rozsdás acéltepsit és közben belevizelt az asztalomon álló ventilátorba! Az időjárást egyébként azért hívják időjárásnak, nem pedig időállásnak, mert állandó mozgásban van és nem olyan konstans, mint Frady Endre ostoba birkatekintete! Ennek a fényvisszaverésre is alkalmatlan mattagyúnak az ősz versétől nem a tavasz őszül meg, hanem én, mégpedig még annál is gyorsabban, mint ahogy Frady Endre költészetének színvonala a tudomány mai állását megcáfolva zuhan az abszolút nulla fokból a még fagyosabb mélységek felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Abszolút nulla fokon is lesz fagyott kutyából well-done sült szalonna, csak akarnom kell.” /Chuck Norris/

Szeszélyes április

Egyik nap még vadul hózik,

S fagynak fülek, maszkos nózik,

Míg gyíkot izzaszt a másik,

S bő hőtől a hasháj vásik.

Farkast ordíttat a hétfő,

S kedden szegény ordas szétfő.

Szerdán tavasz, pénteken ősz…

Ősz haj, most sok fejet benősz!

Jégpálya ma, holnap áll tó…

Minden napszak évszakváltó.

Téli gumi? Nyári gumi?

Április, köszönj el! Csumi!

„Csá, csumi, csőváz! Ennyire azért ne várjátok a májust! Két hetet még bírjatok ki, ti maszkban megőszült ókonzervatív állandósághívők, oszt’ már megyek is! Hogy addig se kövesedjetek meg, még kitombolom magam kicsinyég! Csumidázlak benneteket!” /Április, a szeszélyes hónap/

„Csumi, Ápriliska, csumi?! Roma szavakat használ gúnyos felhangokkal?! Maga rasszista?! Gyűlölöm az idegengyűlölőket!” /Toleráns Tódor, az Intoleránsakkal Nem Toleráns Életvitelű Zelótákat Egyesítő Társaság (INTÉZET) megfélemlítés ügyi főelőadója/

„Ne várd a májust, hiszen közelít a tél, ne várd a májust kedvesem!” /Sztevanovity Zorán/

„Öltözzek fel jól, ha az utcára kilépek? Kösz, hogy szólsz, kedvesem!” /Sztevanovity Zorán kedvese/

„Az én kedvesem egy olyan lány, aki nem várja a májust tán, csupán áprilist ölel át lustán, tavaszt csumidázik ősz után, és nyáron hógolyózik nedvesen, ő az én kedvesem.” /ByeAlex alias CsumiSanyi/

„Hamarosan itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse, de addig is április négyről szóljon az ének, felszabadultan zengje a nép!” /Munkásököl Máté, kisnyugdíjas vasökölgyári öntőmunkás/

„Szeretem a szeszélyes áprilist, mert ilyenkor az ügyfeleinknek gyakrabban kell gumit cserélniük, mint a Forma 1-es futam versenyzőinek. Mi elsősorban ebből a hónapból élünk. Vegyenek nálunk téli, tavaszi, nyári és őszi gumikat, valamint ezek átmeneteit, mert megéri! Főleg nekünk! Jelmondatunk:

„Goodyear-be, ha befektet,

Soha sem kap defektet!”

/Jóév Jenő, a Goodyear gumigyár gazdasági góréja/

„Micsoda?! Nem elég ezt a szörnyű verset elolvasni, még a konkurencia szemenszedett ingyen reklámja is ide pofátlankodik hazudozni egy sort?! Na, megállj csak, fog még esőre állni az a barométer, nem lesz ám mindig szőlő és lágy kenyér! Lesz itt még nagybőgőbe ugrás foganatosítva!” /Pirelli Péter és Pirelli Pál, Forma 1-es gumidíler ikrek/

„Jól érzékelteti a költő, hogy ez a hónap számunkra az év legnehezebb időszaka, mert mi ugyan egyébként sem tudjuk, hogy milyen idő lesz másnap, de áprilisban még a Jóisten sem tudja!” /Kumulusz Kázmér, meteorológus/

„Nana, gyermekem, nana! Egyrészt a nevemet a szádra ne vedd, másrészt hogyne tudnám?! Én csinálom a szeszélyes időjárást! Ahogy az általam feltalált és királlyá kinevezett Salamon jól megfogalmazta: … lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik*.” /…, akinek a nevét a szánkra nem vesszük/

„Na, édesapám, most végre eldöntöttem, hogy nem meteorológusnak tanulok tovább, hanem inkább közgazdasági elemzőnek. Ugyan ők is csak utólag tudják megmondani, hogy mi történt, de cserébe legalább szemtelenül sokat keresnek a múltba látásukkal.” /Okostojás Ottó, pályaválasztó gimnazista/

„A költő természetvers kategóriában is oly magasra helyezte a lécet, hogy még egy csípőprotézises tirannoszaurusz rex is át tud limbó-hintózni alatta. Frady Endre páratlan páros rímhada, képzavartalan vizualizációja és hangulatmázoló színkavalkádja újjáteremti mindazt, ami fájóan hiányozna mindazoknak, akik tudnának ugyan élni nélküle, de minek, ugye? A költőgéniusz maradéktalanul maradandó költészetében csak a folyamatosan megújuló változás jelent állandóságot. Frady Endre által megénekelt tavaszi szeszélyt minden magyar család asztalára!” /Tavaszi Szélné Vizetáraszt Virág, az Álmodozó Szeszélyforrás c. irodalmi blogisztika dalszerkesztője/

„Mi ez a hónapgyalázó rímgyári melléktermék, ez a sekélyértelmű medverotty?! Nem gondolom, hogy csak Frady Endre bűne, hogy úgy tele van a verseivel az internetes irodalom, mint a nyócker járdái kutyagumival, hanem mindazoké az elvetemülteké is, akik eddigi élete során lelökhették volna egy hosszú és meredek lépcsősoron, de mégsem tették! Vétkesek közt cinkos, aki béna! Anyám benzinmotoros járókeretével kéne a zsúfolt 7-es buszon a tyúkszemére taposni az ilyennek, hátha megagyalják az utastársai, amiért zárt térben üvölt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban is próbálkozott az április, de amikor pár centiről rámosolyogtam és meglátta az őrlőfogaimat, megígérte, hogy ezentúl jó lesz.” /Chuck Norris/

„A fenti klapancia és az azt követő hozzászólások olvastán hirtelen megbántam bő száz évvel ezelőtti elhamarkodott művésznév felvételemet és kérem a sírkövem feliratát Auguszty Lajosra módosítani.” /Áprily Lajos (1887-1967), költő és műfordító/

*Prédikátor könyve 7:14

Áprilisi havas eső

Áprilisi havas esőt
Ritkán látunk hullni le, sőt
Mondhatni, hogy talán soha,
Mert ez már a tavasz, noha
Fúnak hideg szovjet szelek,
S tátott szájba hólét nyelek.

Lenyelem az ingyen hólét,
Ez aztán az eastern jólét!
Egy-két nap s megérem már azt,
Tavaszi szél jeget áraszt,
S hát én immár rágom, rágom
Fagyott virágom, virágom?!

Hóvirághő mínusz öt lett?!
Hé, e pót-tél nem jó ötlet!
Nyári gumim jégen vásik
S nincs a raktáramon másik!
Illa berek, nádak erek,
Mi jöhet még, hóemberek?!

„Az egyre komolyabb munkaerőhiány orvoslására pompás ötlet a letelepedési kötvényt vásárló hóemberek honosítása. Főleg építőipari, vendéglátói, számítástechnikai, ill. hidegháborús tapasztalatokkal rendelkező hóembereket várunk. Velük meg tudjuk állítani Brüsszelt! Magyarország erősödik!” /Sznómen Szilárdné Sznówumen Szidónia, a Hóemberi Erőforrások Minisztériumának ideológiai szakállamtitkára/

„Szakállam titkára?! Rájöttek a szakállam titkára? Pedig nincs semmilyen titka, hacsak az nem, hogy születésem óta nem érte olló.” /Sánta Klaus alias Télapó/

„'Soha sincs jó idő, mindig esik az eső!' A meteorológiailag konzervatív városi szabadverselő kalandjai az időjárással - gondolhatnánk, ha nem tudnánk, hogy focista előélettel Frady Endre (és járműve) gyakorlatilag érzéketlen az időjárásra. Marad tehát a szokásos magyarázat, hogy kezdetben voltak a rímek...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szabadverselő?! Én, aki lubickolok a rímekben és szőrén ülöm meg a prozódiát?! Ez vérigebb sértés, mintha leújpestiztek volna! Humán úr, nevezze meg a segédigéit!” /Frady Endre, költőgigász/

„A szabályozatlan liberális brüsszelita időjárás legyengíti az iszapszilárd ősmagyar tavaszhoz szokott immunrendszerünket és életveszélyes a légutainkra is! Ahogy a halhatatlan emlékű hunszittya költő, néhai Nyeregalatti Nyihámor írta:
   EU nátha támad prüsszel!
   Hozzánk hóeséssel gyüssz el?!
   Ezért állítunk meg, Brüsszel!
Vesszen az unió! Éljen a langymeleg illiberális ősállam!” /özv. Nyeregalatti Nyihámorné Békemenet Butélia, nyugdíjas tömbházmesterné/

„Mi van, nyanya?! Ki szokott hozzá az ősmagyar tavaszhoz?! Ne lássam anyámat toronyórával láncreakcióba lépni, ha nem zúzom vesekövön ezt az agresszív nyuggert, ha még egyszer a szájára veszi a becsületes zugivásban megőszült nevemet!” /Iszap Szilárd, OKJ-s képzésű tánc- és illemtanár/

Jaj, már megint egy fanyalgó belvárosi álértelmiségi léhűtő! Hát miből van maga, zugköltőcske, cukorból?! Itt az ideje egy kis kötelező atomerőmű építési közmunkának, hogy megtudja, hogy hol lakik a magyarok istene! Holnap hólapáttal és háromnapi hideg élelemmel jelentkezik a paksi felvételi irodán!” /Ner Néró, a Közmunkássá Alakító Málenkíj Robot Alapítvány (KAMRA) inspirációs menedzsere/

„Az a már-már emberfeletti sebesség, amivel a költő lereagálta és megverselte a tavaszba toccsanó telet, mindenki más esetében felvetné a tiltott ajzószerek használatának esélyét, ám egy korszakos géniusz esetében nyugodtan feltételezhetjük a szimpla zsenialitást. Mi olvasók csak egyet tehetünk: Világnézetünktől függően hálát adhatunk a szerencsés sorsnak, vagy a Teremtőnek, hogy az aktuállíra koronázatlan királyának, Frady Endrének a kortársai lehetünk! Tánc!” /Sejderutyutyu Sebőné Ihaj Ilonka, Palakék Pillelábú Parnasszus c. világirodalmi versportál meghatározó alakja/

„Mi ez a hervasztó identitás álság?! Mi ez a rügyakasztó hóemberiség elleni bűncselekmény?! Mi ez a pusztító líraterror?! Nem elég, hogy anyámnak tegnap sílécet kellett kötnie az orgonaszedéshez, én meg csak úgy jutottam el a munkahelyemre, hogy elordítottam az autóm elől a havat, erre ez a lelki szegénységben megőszült szóhányó rímpecér még versbe is trancsírozza, újfent miszlikbe szabdalva ezzel a magyar irodalmat! Közös nemzeti inzultációval állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Eredetileg itt Texasban gyülekeztek a hófelhők, de átfújtam őket Európába. Hogy miért? Közötök?!” /Chuck Norris/

Iskola tavasszal

Unalmas az összes isi,
Ha a napfény áprilisi.
Tanulási kedv már apad,
S börtön a szűk iskolapad.

Jön a fecske, jön a gólya,
S bezárt diák bús egója
Szállni vágyik vélük messze…
Kicsöngetés vajha lesz-e?!

Utóvédharcol a tanár,
Tépett szájából dől tan ár,
Ám a tavasz mindent gátol,
S szorgalom szabin van mától.

Szerelem kell, nem a töri,
Stréber, aki magát töri!
Legyen folyton lyukasóra,
Suli váltson freedom show-ra!

Ámde otthon nagy a szigor,
Nincs fülig száj fölött víg orr.
Pofon csattan: Nuku wifi!
S mégis leckét ír az ifi…

„We don't need no education. We don't need no thought control. No dark sarcasm in the classroom. Teachers leave them kids alone! Hey! Teachers! Leave them kids alone! All in all it's just another brick in the wall. All in all you're just another brick in the wall.” /Pink Floyd, együttes/

„Tüdüm tüdüm tüdümdüdüm düdüm düdüm düdűűűűm düdüdüdümm! Ez az druszám, énekeljünk nekik!” /Pink Panther, rajzfilmpárduc/

„Na, a két kornyikáló rózsaszín most jelentkezik az igazgató úrnál egy intőért, holnap pedig beszélni szeretnék a szülőkkel!” /Ókor Ottokár, gyomorfekélyes töritanár/

„Igyi szudá, moj durák gyerek! Te kapni balsój tasli, hogy fal adni jiscso raz! Lényin szkazal: ucsítyszja, ucsítyszja, ucsítyszja! Csinyálni meg dámásnyeje zadaányije! Davaj, davaj! Nesze, kapni makarenkói pofon!” /Szigor Igor, ideiglenesen hazánkban állomásozó apuka és metrószerelő/

„A mai fiatalok el vannak kényeztetve és finnyásak! A menzán például nem eszik meg a finom moslékot, amit a hizlaldában a saját disznóink szájától vonunk meg! Borúsan látom a jövőt!” /Mócsing Menyhért, az Egyesült Gyermek Éheztetési és Megnevelési Ármádia (EGYÉMÁ!) munkatábori főszakácsa/

„Költő úr, ha nem tudja megkülönböztetni a börtönt az iskolapadtól, akkor a kettőből az egyikben biztosan nem ült! Nem is baj, hogy életfogytig bent vagyok, mert szabadlábon esetleg összefutnánk!
Jobb verset írok én itten
Magáénál benn a sitten!”
/Lokomotív Lajos, visszaeső vonatrabló és amatőr költő/

„Figyeljetek már, gyerekek! Frady Endre bácsi írt nekünk és rólunk egy szép páros rímes verset! Óra végéig mindenki megtanulja, de síri csendben, mert dolgom van! Nincs véletlenül valakinél egy normál A hang?” /Líra Leóné Oktáv Oktávia, magyar-ének szakos tanár és maszek hegedűhangoló/

„Ismét zseniális mű, el se hiszem. A tömeggyártásnak van előnye, egyszer-egyszer csak megcsillan itt valami jól elrejtett érzék. Csak ne lenne ez a költészetre érzékeny terület az esetek 99 %-ban elnyomva rettenetesen! Ha így haladunk még 2-300 vers és kinyerünk belőle 10 igazán remeket. Csak éljük túl a többi agysorvasztását!” /P. Gergő, a költő reál műveltségű mérnökkollégája/

„Ilyen plasztikus költeményt az iskolai tavaszi fáradtságról a nagy Csomeláky Ibrány máig feldolgozhatatlan halála óta még senki sem alkotott! A fáradhatatlan Frady Endre fáradságot és olvasót nem kímélve könyörtelenül szembesíti a társadalmat azzal a ténnyel, hogy a tavasz – mintegy a szélsőségek közötti karaktertelen ütközőpontként - örökre és jóvátehetetlenül beszorult a tél és a nyár közé. Ezért a művéért idén neki ítéljük oda a Csomeláky Ibrány Emlékérmet.” /özv. Csomeláky Ibrányné Múlthozragadt Melánia, a Csomeláky Ibrány Tisztelőinek Társasága (CSITT) tiszteletbeli elnöke/

„A tavaszi fáradtságot nyomokban sem tartalmazó irodalmi csúcsparazita tovább élősködik a költészet gazdaállatán! Anyám szerint hitetlen rosszcsontként nem imádkoztam eleget Nazianzi Szent Gergelyhez, az írók és költők védőszentjéhez, hogy vagy vegye már le a kezét erről a szellemi rágcsálóról, vagy tegye rá, de lendületből és egy nagy dorongot szorongatva! Hát, ha én Frady Endre helyében lennék, akkor ez után a klapanciám után befejezném a pálya- és ámokfutásomat, saját kezűleg semmisítenék meg mindent, amit eddig írtam, bocsánatot kérnék az emberiségtől, majd a további grafomán kísértések elkerülése végett mielőbb megszűnnék létezni! Ja, és a feltámadáskor beteget jelentenék!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Sajnos Frady Endrével szemben tehetetlen vagyok. Én magam is kapom a verseit és folyamatosan forgok a síromban. Egy szerencsém, hogy halott szentként sosincs hányingerem!” /Nazianzi Szent Gergely/

„Amikor elkap a tavaszi fáradtság, akkor nem csak egy szemgolyóval nyomom ki az összes fekvőtámaszt, hanem használom mind a kettőt.” /Chuck Norris/