A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hólé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hólé. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 16., hétfő

Január fele

Januárnak itt a fele!
Eddig jöttünk még befele,
Innen megyünk már kifele,
(egy szemmel les márki fele*)
Igyunk! Torkot mar Kofola.

Januárnak a közepe
Nem keserű, mint köz epe,
Hogy minket el setét lepe,
Hisz’ duzzad még tök, a lopó.

Mai évnek nincs oly tele,
Ami hóval lenne tele,
Gyakran napsütött sok dele,
Édesbús is költőnk dala.

Szárad hólétlanú árok,
Áskálódnak februárok,
Bár én még csak januárok,
S nem névnapol Jenő, Erik.

Mire meg e verset értik,
Vas vármegye felől vér tik
Had befutik (rag a kért -ik),
S februárt tojnak a kertek.

(túltolt téltangó!)

*Hörög félbe vágott márki:
Hagyjanak e versből már ki!

„Súlyos tévedésben van, költő úr! Az előttem álló és rám a vasfogát fenő guillotine a kérdéses márkit nem lefelezte, hanem lefejezte. Nem létezik olyan hatalmas vízfejű arisztokrata, akinél ez felezést jelentene. Követni fogsz ezen az úton, Frady Endre! Köszönöm, hogy elmondhat…” /egy 1794. január közepén lefejezett ismeretlen francia arisztokrata/

„Márki? Ne politizáljon, Költő Úr, mert nem csak a ló bele, hanem a lába is kilóg az ilyen versek után, aztán nézheti, hogy mire és mikor kap időpontot!” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas exkommentelő távollétében TEK-Erő Lantos Benő, kitől a sérve is benő/

„Ház úrból száll már ki zaj,
De ez nem a Márki-Zay!
Sőt, nem is egy késmárki
Márki, kit nyírt kés már ki!”
/Herrgróf Heinz-Herbert-Hubert Hohenzollern, márka markú márki/

„A vers olvastán a kétség legapróbb szikrája nélkül megállapítható, hogy Frady Endre súlyosan ön- és közveszélyes dühöngő őrült, aki azonnal beszállítandó egy szigorúan zárt elmegyógyintézetbe! A magyar kórházrendszer szétlopás általi lezüllesztése miatt sajnos csak Döbling és/vagy Graz jöhet szóba. Reméljük, a sógoroknál van még gumiszoba, kényszerzubbony és nyugiszuri!” /Dr. Gyurgyalag Gyoma, a Nemzeti Elmebajt Minimalizáló Állami Rendelőintézet (NEMÁR) kárrendező főorvosa/

„És a péntek 13 kimaradt?” /M. András, a költő legállandóbb és legpéntektizenharmadikátkövetelőbb kommentelője/

„És M. András úr kimaradt?” /péntek 13, fura nap/

„eM úr s péntek tizenhárom?
Őket itt kint, vízen várom.”
/Titanik Tihamér, télvízi Tisza tavi tökfejű torkos tokhalász/

„Igaza van a költő úrnak, az én névnapom július 13-án és/vagy november 18-án van. Szabadon választott, de semmiképp se január és/vagy február! Hajrá Frady!” /Jenő, a menő/

„Egyetértek Jenővel, az én névnapom se mostanában van, hanem május 18-án! Ezért nem is értek egyet Zorán úrral, akik orrhangon azt énekli, hogy ne várjam a májust, hiszen közelít a tél! Az alattvalóimmal egyetemben igenis várom májusi bulikat és már nem is közelít a tél, hiszen a felénél vagyunk és épp indulunk kifelé, ahogy a költő úr is mondja! Hajrá Frady!” /Erik, a víg king/

„A költő ismét hátat fordít a szájba rágásnak, a megcsócsált mondanivaló készételként való feltálalásának, hogy az olvasó, felszabadulva a leláncoló logika és értelem béklyói alól, az ég felé levitálhasson, mint a lucernától túlfújt tehéncsorda és/vagy a ledmentes Led Zeppelin. Január közepét ennyire értelmetlennek látszóan megénekelni csak az tudja, aki olyannyira eggyé válik a januárral, akár a lóvörös lözdönke a pipacskék pözdönkével és/vagy a dagadt zsoké a gerincferdült versenylóval. A derült égből félbevágott márkiként bezuhanó Kofola motívum a másra használt lopótökök paradigmaváltásának pszeudo szekuláris antitézise. Aki ezt a verset nem érti meg századszorra se, ne keseredjen el, mert szerves részét képezi az író-olvasó találkozóra kaszával-kapával érkező millióknak! Olvasni, olvasni, olvasni, és az értelem jobb létre szenderül! Január, február, ég a gyár! Tánc!” /Salabakter Sumérné Hóhányó Havária, a Csirkevér Óceánban Tapicskoló Áhítatos Nyögvenyelés (CSÓTÁNY) c. rétegfolyóirat szemelvény szintetizátora/

„Kofola, mint TEK tonika,
Pofarázó tektonika.”
/falfirka a politikai foglyok börtöne büféjének epicentrumában/

„Azelőtt egyetlen Frady Endre verset sem értettem, ám amióta elraboltak az UFO-k és kioperálták az agyamat, simán eggyé válok a művekkel! Azt hiszem, azonos hullámhosszon rezgünk a költővel! Ugyanazokat a hangokat halljuk! Lehet, hogy ő is járt az UFO-knál?” /Pataky Attila, hazafias népfrontember/

„Frady Endre és Pataky Attila itt jártát sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánjuk. Annyit azonban elárulhatunk, hogy vannak dolgok, amik nekünk is kínosak.” /UFO-k/

„Én vagyok az év legdepresszívebb napja! Csoda, ha ma jelenik meg ez a Frady Endre rettenet?” /Blue Monday/

„Mi ez a bombatalálatot kapott elme totális szétesése okozta sötétségzápor?! Mi ez a magamutogató és öntetszelgő kínrímhiszti?! Frady Endre visszafordíthatatlan agysorvadásának sebessége sorról sorra nő, mígnem a vers január közepe táján egy hangrobbanással atomjaira esik! Az anyám emlékére gyújtott gyertyák ÁFA tartalmára esküszöm, hogy nem értem, hogy miért kell irodalomkritika címszó alatt tömegeket fertőző elmekórtani tünet együttest diagnosztizálnom?! Kofolával teli műugró medencébe a bebetonozott lábú Frady Endrével, hogy még véletlenül se jegyezhesse le senki a bugyborékolásba fúlt utolsó szavait! A kutyának sem kell egy síron túli kétsoros, nehogy véletlenül szalonna legyen belőle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Kofola mámoros magyarok újra bevezették a vármegyerendszert? Azt hiszem, kár volt anno átharapnom a vasfüggönyt és szétfejelnem a berlini falat.” /Chuck Noris/

2018. december 5., szerda

Ünnepi fények

Közterek embere fázón
Fekszik a hullt belű zsákon,
S távoli tőle a száz ohm:
Ünnepi fények a fákon.

Közterek embere éhez,
Fogsorok ínybe bevásnak,
S távoli kép jut e lényhez:
Ünnepi fények a másnak.

Közterek embere árva,
Talpa alatt hűl a rótt hon,
S vágya a semmibe’ járva:
Ünnepi fények, az otthon.

Ünnepi fények, a jólét
Benn, fa alatt süti meg hal,
S kinn bevedelve a hólét
Közterek embere meghal.

„szúrós szikár széljegyzet az "annyit is ér" mentalitású menedzsment margójára” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Akinek nincs saját, külön bejáratú fűtött cethala, az annyit is ér!” /Gázár Jónás, hódmezővásárhelyi próféta/

„Költő polgártárs, maga nem tudja, hogy a közterek embere se nem fázik, se nem éhezik, mert nem is létezik, hiszen közkívánatunkra el lett zavarva a közterekről! Akit nem látunk, az nincs! Ahogy magának sem joga szabadlábon védekezni! Őrmester, ütééés íííndulj!!!” /Ököl Ödön, a Panelproli Osztályellenséget Feltétlenül Agybafőbe Bagatellizáló Egyesület (POFABE) szakmai igazgatója/

„Közterek embere ember?
Vagy csak egy állati véglény?
Bölcs, aki vallani nem mer,
Elviszi gyorsan a kékfény.”
/D. György, a költő más cégnél dolgozó és szociálisan érzékeny mérnökkollégája/

„Hallja-e D. úr, ha még egyszer kisbetűvel írja a nevemet, tényleg elviszem, oszt’ vissza meg már csak nyolc napon túl hozzák ám! Na, ehhez tartsa magát!” /Kékfény Késztény kilencedes, a Kulturálisan Önjáró Zakkantakat Univerzálisan Tiltó Államilag Létrehozott Aktív Társaság (KÖZUTÁLAT) őrsvezető helyettese/

„Sóhajtozók! Nem hallottam
hangotokat, mikor szegény
Gruevszkit üldözte a sok
Soros-bérenc rendőrlegény?

Azér' bezzeg sóhajtoztok,
hogy egy cím nélküli senki
- és ezért már nem szavazó -,
a hálóból ne essen ki!

A Karácsony nekik nem jár.
Hiszen nincsen szobájuk se,
hol egy díszes fenyő alatt
állhatna az ünnep kincse!

Csilingelés? Csillagszóró?
Rég elitták már az árát,
szerencsére van még olyan,
ki e hamisságon átlát!”

/Z. György, a Dokk nevű irodalmi portál önfeledt fenegyereke/

„Ironizálunk, Z úr, ironizálunk? Z, mint Zalán?! Na, futás!!!” /Csávás Kálmán izomnagy, az Internacionalista Szekértoló Költőket Intenzíven Rendreutasító Igazgatóság (ISZKIRI) rajtparancsnoka/

„A közterek embere lépjen be a huszita seregembe, oszt’ majd adunk a pápának ünnepi fényeket!” /I. György, cseh király/

„Kik ezek a zagyvaságokat kommentelő ismeretlen gyaur druszák?! A sárkányommal tépetem le a hitetlen fejüket és tüzet okádtatok a kilehelt kénköves lelkükre! Olyan ünnepi fény lesz itt, hogy arról koldulunk!” /Szt. György, keresztény lovag és védőszent/

„Frady Endre témaválasztásával kivételesen egyetértek. Nyilván belebotlott, hiszen az utcán hever. A kényszeres dilettantizmusa és a beteges kínrímkényszere viszont gusztustalanabb, mint amikor anyám a csehszlovák import mosógéppel akarta kimosni a nyers pacal bolyhaiból a bélsarat! E klapancia katarzisa felidézi bennem a fent említett marhabeles esemény ’Hányat kell még hánynom, hogy jobban legyek?’ gyomorforgatását! Irodalmi latrinába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A költő szociális érzékenységénél csak az antiszociális érzéketlensége szignifikánsabb. A tisztán kopogó keresztrímek a keresztbe vert szegekre csapó kalapácsütések ambivalens szimbólumai. A hatalom hiénáinak humánum hiátusa elleni haláltusa hisztérikus hőzöngés nélkül konvergál a mindenné magasztosult semmi felé. Az ihlet az éh lett. Frady Endre ismét odamondta a tutit, de akiknek hallaniuk kellene, azok tuti nem olvasnak Frady Endrét. Se.” /Atoll Erősebbné Minta Puska, a Társ A Dalom c. szociális szóvirágcsokor néptribunja és tördelőszerkesztője/

„A rosszindulatú rágalmakkal ellentétben és szociálisan érzékeny vagyok. Ha egy szoci áll elém, az érzékenyen érint és muszáj vagyok lerúgni a fejét! Fizessenek a gazdagoknak!” /Chuck Norris, nyugdíjas akciósztár/

„Jaj, Chuck, úgy látom, anno mégiscsak túl erősen rúgtalak fejbe!” /Bruce Lee, elhunyt akciósztár/

„A világirodalom eme gyöngyszemét megihlető törvényi szabályozás tényállási indoka az "életvitelszerű közterületen tartózkodás". Mármnost egy élettelen tárgy (de tekintsük határesetként fogalomnak), a közterület sehogy nem lehet életvitelszerű. Különben is, mi az az életvitel? Ismerjük az átvitel, könyvvitel, hazavitel, elvitel, keresztülvitel szavakat, és egy sor hasonlót, határozott definíció írja le mindőjüket. Egy büntető törvénykönyv nem lehet homályos.” /Grammatika Ignác, az alvilágban ismert becenevén Nyelvtan Náci, etimo-, pszicho- és ornitológus/

2018. január 25., csütörtök

Egy téli nap

Kajám nincsen, s az is kevés,
Messze elkerül a jólét.
Hobbim lett a semmit evés,
S nem reggelizek, csak hólét.

Ebédre mit ettem? Havat.
Volt benne egy fagyott retek,
S népünk stadiont, míg avat,
Utcasarkon kéregetek.

Rendőr bámul, szeme sanda,
Téltől s tőle remeg kezem.
Ha igaz a propaganda,
Én, a szegény, nem létezem.

E honban a magamfajta
Januárt tán túl sem éli.
Elitünk csak átlép rajta,
S jöhet új nap. Az is téli.

„Na, költő polgártárs, akkor én most megütöm magát jobb felől, aztán tartsa ide a másik orcáját is, miután magához tért! Uszítgatunk?! Hergeljük az egyre jobban teljesítő ország boldog népét?! Itt az ideje, hogy megtisztítsuk a közéletet az idegenszívű migráncssimogató bérrettegőktől! Most maga a soros!” /Csávás Kálmán marhanagy, a Stabil Ország Rendes Ország Sportegylet (SOROS) erőnléti edzője/

„Első két versszakig erősen szorítottam, hogy jó lesz ez. De a 3. versszak mindig egy kemény forduló pont. Költőnk ismét elvérzett ezen a ponton, ’Kár érte, kiváló ügynök VOLT.’” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Heroikus kísérletnek lehetünk szemtanúi: Endrebá egy újabb verspályázat rengeteglumenes rivaldafényében a szociális hálóból kipottyanó néprétegeket próbálja elkapni világhálóval. Tanulhatunk Tőle, Akinek Van Hálószobája!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A vers maga egész jó lett,
Kár, hogy nincsen benne sólet!”
/Kispesti Kösztöny, a Konzervgyári Újdonságok Tárháza (KÚT) c. vállalati újság állítmányi költője/

„Gyere csóri hajléktalankám! Amim van, azt szívesen megosztom veled! Ne félj, amíg nekem nincs, addig neked se lesz! Csak a pap bá’ észre ne vegyen!” /a templom egere/

„A mi templomunkban senki sem éhezik, mert a jóságos állam bőven támogat bennünket. Aki itt kér, az kap, aki keres, az talál, és a zörgetőnek megnyittatik, bár a csengőt hamarabb meghalljuk. Arról nem tehetünk, hogy a néma egérnek az atya se érti a szavát!” /Ájtatos Manó, sekrestyés/

Ájtatos manó?! Ez az eszement egyházfi fölvette a művésznevemet?! Nehogy letépjem a fejét!” /egy imádkozó sáska (mantis religiosa)/

„Aluljáró mélyén alant
Zaklatnak sok hajléktalant.”
/Éhkopp Ézsaiás, a Fedél Nélkül c. utcai lap házi verselője/

„Mi nem zaklatjuk a hajléktalanokat az aluljáróban, csupán be akarjuk tartatni a vadkapitálpolitikai rendeletet, mely szerint a hajléktalanok ne a közterületen aludjanak, hanem otthon!” /Sötét Simon, az Emberellenes Minisztérium függetlenített párttitkára/

„Ha a fedél nélkül élőket beköltöztethetnénk újgazdag elitünk közpénzből összelapátolt palotáinak sosem használt szobáiba, minden rászorulót hajlékhoz juttathatnánk.” /Igazságos Igorné Hómlessz Hedvig, a Hajlékot A Hajléktalanoknak Alapítvány (HAHA) szóvivője/

„Persze, majd pont hajléktalanokkal pakoljuk tele a cselédszárnyat! Mi lesz itt, kommunizmus?! Netán proletárdiktatúra?! Vesszen a csőcselék!” /Dr. Semmilyen Solt, az Úri Jellemű Keresztényeket Gazdagító Bizottmány (ÚJ KGB) főideológusa/

„Akiről megtudom, hogy hajléktalanokat zaklat, annak átütöm a szívét a nyálammal.” /Chuck Norris/

„Újgazdag és szegény között
Egyre nő a szörnyű árok.
Azt hiszi a tőke, győzött?
Üssünk oda, proletárok!”
/Csasztuska Szilveszter, a Híd Alatt Lakó Szociális Aktivisták Gárdája (HALSZAG) munkamorál felelőse/

„Nem lehet szó nélkül elmenni a mű valódisága mellett, de szavakba sem könnyű önteni a vers szuggesztív szavakba önthetetlenségét. A télbe dermedt társadalmi igazságtalanságra történő kognitív rácsodálkozás torokszorító traumája telepermetezi a lelkünket és a pszichénket, majd felforgatja az irodalmi hormonháztartásunkat is. A rögvalóság és a karvalytőkés irracionalitás keresztezését keresztrímekbe foglaló költő identitásvektora egyértelműen mutatja, hogy Frady Endre ebben a művében is egyre Frady Endrébb.” /Lumpenproletár Lajosné Eccehomo Etelka, az Elbagatellizált Halálsikoly c. versportál webszerkesztőnője/

„Mi ez a szociodepresszív ízlésficam?! Mi ez a kivagyi közízlésrombolás?! Az dicséretes ugyan, hogy Frady Endre ezúttal végre nem a köldökét nézi, hanem a külvilágot, ám ebből sem a külvilágnak, sem a szerencsétlen olvasónak sincs semmi haszna, sőt! A költészettel köszönőviszonyban sem lévő költőpótlék ezúttal is szellemi kínpadra vonta az idejében el nem menekülő áldozatait! Anyám, ha véletlenül megnyílik a közeledben egy Frady fércmű, ne húzd az időt a járókereted keresgélésével, csak fuss!” /Puzsér Róbert, kritikus/

2017. április 20., csütörtök

Áprilisi havas eső

Áprilisi havas esőt
Ritkán látunk hullni le, sőt
Mondhatni, hogy talán soha,
Mert ez már a tavasz, noha
Fúnak hideg szovjet szelek,
S tátott szájba hólét nyelek.

Lenyelem az ingyen hólét,
Ez aztán az eastern jólét!
Egy-két nap s megérem már azt,
Tavaszi szél jeget áraszt,
S hát én immár rágom, rágom
Fagyott virágom, virágom?!

Hóvirághő mínusz öt lett?!
Hé, e pót-tél nem jó ötlet!
Nyári gumim jégen vásik
S nincs a raktáramon másik!
Illa berek, nádak erek,
Mi jöhet még, hóemberek?!

„Az egyre komolyabb munkaerőhiány orvoslására pompás ötlet a letelepedési kötvényt vásárló hóemberek honosítása. Főleg építőipari, vendéglátói, számítástechnikai, ill. hidegháborús tapasztalatokkal rendelkező hóembereket várunk. Velük meg tudjuk állítani Brüsszelt! Magyarország erősödik!” /Sznómen Szilárdné Sznówumen Szidónia, a Hóemberi Erőforrások Minisztériumának ideológiai szakállamtitkára/

„Szakállam titkára?! Rájöttek a szakállam titkára? Pedig nincs semmilyen titka, hacsak az nem, hogy születésem óta nem érte olló.” /Sánta Klaus alias Télapó/

„'Soha sincs jó idő, mindig esik az eső!' A meteorológiailag konzervatív városi szabadverselő kalandjai az időjárással - gondolhatnánk, ha nem tudnánk, hogy focista előélettel Frady Endre (és járműve) gyakorlatilag érzéketlen az időjárásra. Marad tehát a szokásos magyarázat, hogy kezdetben voltak a rímek...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szabadverselő?! Én, aki lubickolok a rímekben és szőrén ülöm meg a prozódiát?! Ez vérigebb sértés, mintha leújpestiztek volna! Humán úr, nevezze meg a segédigéit!” /Frady Endre, költőgigász/

„A szabályozatlan liberális brüsszelita időjárás legyengíti az iszapszilárd ősmagyar tavaszhoz szokott immunrendszerünket és életveszélyes a légutainkra is! Ahogy a halhatatlan emlékű hunszittya költő, néhai Nyeregalatti Nyihámor írta:
   EU nátha támad prüsszel!
   Hozzánk hóeséssel gyüssz el?!
   Ezért állítunk meg, Brüsszel!
Vesszen az unió! Éljen a langymeleg illiberális ősállam!” /özv. Nyeregalatti Nyihámorné Békemenet Butélia, nyugdíjas tömbházmesterné/

„Mi van, nyanya?! Ki szokott hozzá az ősmagyar tavaszhoz?! Ne lássam anyámat toronyórával láncreakcióba lépni, ha nem zúzom vesekövön ezt az agresszív nyuggert, ha még egyszer a szájára veszi a becsületes zugivásban megőszült nevemet!” /Iszap Szilárd, OKJ-s képzésű tánc- és illemtanár/

Jaj, már megint egy fanyalgó belvárosi álértelmiségi léhűtő! Hát miből van maga, zugköltőcske, cukorból?! Itt az ideje egy kis kötelező atomerőmű építési közmunkának, hogy megtudja, hogy hol lakik a magyarok istene! Holnap hólapáttal és háromnapi hideg élelemmel jelentkezik a paksi felvételi irodán!” /Ner Néró, a Közmunkássá Alakító Málenkíj Robot Alapítvány (KAMRA) inspirációs menedzsere/

„Az a már-már emberfeletti sebesség, amivel a költő lereagálta és megverselte a tavaszba toccsanó telet, mindenki más esetében felvetné a tiltott ajzószerek használatának esélyét, ám egy korszakos géniusz esetében nyugodtan feltételezhetjük a szimpla zsenialitást. Mi olvasók csak egyet tehetünk: Világnézetünktől függően hálát adhatunk a szerencsés sorsnak, vagy a Teremtőnek, hogy az aktuállíra koronázatlan királyának, Frady Endrének a kortársai lehetünk! Tánc!” /Sejderutyutyu Sebőné Ihaj Ilonka, Palakék Pillelábú Parnasszus c. világirodalmi versportál meghatározó alakja/

„Mi ez a hervasztó identitás álság?! Mi ez a rügyakasztó hóemberiség elleni bűncselekmény?! Mi ez a pusztító líraterror?! Nem elég, hogy anyámnak tegnap sílécet kellett kötnie az orgonaszedéshez, én meg csak úgy jutottam el a munkahelyemre, hogy elordítottam az autóm elől a havat, erre ez a lelki szegénységben megőszült szóhányó rímpecér még versbe is trancsírozza, újfent miszlikbe szabdalva ezzel a magyar irodalmat! Közös nemzeti inzultációval állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Eredetileg itt Texasban gyülekeztek a hófelhők, de átfújtam őket Európába. Hogy miért? Közötök?!” /Chuck Norris/