A következő címkéjű bejegyzések mutatása: márki. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: márki. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 16., hétfő

Január fele

Januárnak itt a fele!
Eddig jöttünk még befele,
Innen megyünk már kifele,
(egy szemmel les márki fele*)
Igyunk! Torkot mar Kofola.

Januárnak a közepe
Nem keserű, mint köz epe,
Hogy minket el setét lepe,
Hisz’ duzzad még tök, a lopó.

Mai évnek nincs oly tele,
Ami hóval lenne tele,
Gyakran napsütött sok dele,
Édesbús is költőnk dala.

Szárad hólétlanú árok,
Áskálódnak februárok,
Bár én még csak januárok,
S nem névnapol Jenő, Erik.

Mire meg e verset értik,
Vas vármegye felől vér tik
Had befutik (rag a kért -ik),
S februárt tojnak a kertek.

(túltolt téltangó!)

*Hörög félbe vágott márki:
Hagyjanak e versből már ki!

„Súlyos tévedésben van, költő úr! Az előttem álló és rám a vasfogát fenő guillotine a kérdéses márkit nem lefelezte, hanem lefejezte. Nem létezik olyan hatalmas vízfejű arisztokrata, akinél ez felezést jelentene. Követni fogsz ezen az úton, Frady Endre! Köszönöm, hogy elmondhat…” /egy 1794. január közepén lefejezett ismeretlen francia arisztokrata/

„Márki? Ne politizáljon, Költő Úr, mert nem csak a ló bele, hanem a lába is kilóg az ilyen versek után, aztán nézheti, hogy mire és mikor kap időpontot!” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas exkommentelő távollétében TEK-Erő Lantos Benő, kitől a sérve is benő/

„Ház úrból száll már ki zaj,
De ez nem a Márki-Zay!
Sőt, nem is egy késmárki
Márki, kit nyírt kés már ki!”
/Herrgróf Heinz-Herbert-Hubert Hohenzollern, márka markú márki/

„A vers olvastán a kétség legapróbb szikrája nélkül megállapítható, hogy Frady Endre súlyosan ön- és közveszélyes dühöngő őrült, aki azonnal beszállítandó egy szigorúan zárt elmegyógyintézetbe! A magyar kórházrendszer szétlopás általi lezüllesztése miatt sajnos csak Döbling és/vagy Graz jöhet szóba. Reméljük, a sógoroknál van még gumiszoba, kényszerzubbony és nyugiszuri!” /Dr. Gyurgyalag Gyoma, a Nemzeti Elmebajt Minimalizáló Állami Rendelőintézet (NEMÁR) kárrendező főorvosa/

„És a péntek 13 kimaradt?” /M. András, a költő legállandóbb és legpéntektizenharmadikátkövetelőbb kommentelője/

„És M. András úr kimaradt?” /péntek 13, fura nap/

„eM úr s péntek tizenhárom?
Őket itt kint, vízen várom.”
/Titanik Tihamér, télvízi Tisza tavi tökfejű torkos tokhalász/

„Igaza van a költő úrnak, az én névnapom július 13-án és/vagy november 18-án van. Szabadon választott, de semmiképp se január és/vagy február! Hajrá Frady!” /Jenő, a menő/

„Egyetértek Jenővel, az én névnapom se mostanában van, hanem május 18-án! Ezért nem is értek egyet Zorán úrral, akik orrhangon azt énekli, hogy ne várjam a májust, hiszen közelít a tél! Az alattvalóimmal egyetemben igenis várom májusi bulikat és már nem is közelít a tél, hiszen a felénél vagyunk és épp indulunk kifelé, ahogy a költő úr is mondja! Hajrá Frady!” /Erik, a víg king/

„A költő ismét hátat fordít a szájba rágásnak, a megcsócsált mondanivaló készételként való feltálalásának, hogy az olvasó, felszabadulva a leláncoló logika és értelem béklyói alól, az ég felé levitálhasson, mint a lucernától túlfújt tehéncsorda és/vagy a ledmentes Led Zeppelin. Január közepét ennyire értelmetlennek látszóan megénekelni csak az tudja, aki olyannyira eggyé válik a januárral, akár a lóvörös lözdönke a pipacskék pözdönkével és/vagy a dagadt zsoké a gerincferdült versenylóval. A derült égből félbevágott márkiként bezuhanó Kofola motívum a másra használt lopótökök paradigmaváltásának pszeudo szekuláris antitézise. Aki ezt a verset nem érti meg századszorra se, ne keseredjen el, mert szerves részét képezi az író-olvasó találkozóra kaszával-kapával érkező millióknak! Olvasni, olvasni, olvasni, és az értelem jobb létre szenderül! Január, február, ég a gyár! Tánc!” /Salabakter Sumérné Hóhányó Havária, a Csirkevér Óceánban Tapicskoló Áhítatos Nyögvenyelés (CSÓTÁNY) c. rétegfolyóirat szemelvény szintetizátora/

„Kofola, mint TEK tonika,
Pofarázó tektonika.”
/falfirka a politikai foglyok börtöne büféjének epicentrumában/

„Azelőtt egyetlen Frady Endre verset sem értettem, ám amióta elraboltak az UFO-k és kioperálták az agyamat, simán eggyé válok a művekkel! Azt hiszem, azonos hullámhosszon rezgünk a költővel! Ugyanazokat a hangokat halljuk! Lehet, hogy ő is járt az UFO-knál?” /Pataky Attila, hazafias népfrontember/

„Frady Endre és Pataky Attila itt jártát sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánjuk. Annyit azonban elárulhatunk, hogy vannak dolgok, amik nekünk is kínosak.” /UFO-k/

„Én vagyok az év legdepresszívebb napja! Csoda, ha ma jelenik meg ez a Frady Endre rettenet?” /Blue Monday/

„Mi ez a bombatalálatot kapott elme totális szétesése okozta sötétségzápor?! Mi ez a magamutogató és öntetszelgő kínrímhiszti?! Frady Endre visszafordíthatatlan agysorvadásának sebessége sorról sorra nő, mígnem a vers január közepe táján egy hangrobbanással atomjaira esik! Az anyám emlékére gyújtott gyertyák ÁFA tartalmára esküszöm, hogy nem értem, hogy miért kell irodalomkritika címszó alatt tömegeket fertőző elmekórtani tünet együttest diagnosztizálnom?! Kofolával teli műugró medencébe a bebetonozott lábú Frady Endrével, hogy még véletlenül se jegyezhesse le senki a bugyborékolásba fúlt utolsó szavait! A kutyának sem kell egy síron túli kétsoros, nehogy véletlenül szalonna legyen belőle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Kofola mámoros magyarok újra bevezették a vármegyerendszert? Azt hiszem, kár volt anno átharapnom a vasfüggönyt és szétfejelnem a berlini falat.” /Chuck Noris/

2015. július 2., csütörtök

Lusta tetű

(laposka dalocska)

Nemzeti Tetű Gyár selejtet ontó futószalagja /NASA felvétele/
Tetű horkol, reng a tetv-ágy.
Nincsen benne túl sok tettvágy,
Régóta semmit sem tett-vett.
Ki látott ily henye tetvet?!

Lapostetű lustán lapít,
Nem szorozza d-vel a π-t,
Mégis kör a kerülete.
„Ne hízz, hanem fogyjál le te!”

„Nem fogyok én, inkább hízok,
Erre van legalább tíz ok:
Sok szundizás mellett napi
Tíz nagy adag vérbepapi.”

refr.:
  Szóljál minden egyes haverodnak,
  Laza  lapostetvek lustálkodnak,
  Lássák csak meg ők is, meg még bárki,
  Mily selejtet ont a Tetű Gyár ki!

„Szúrjuk fel, döfd által te tű!”
Ezt hallva a renyhe tetű
Ugrana, de húzza teste,
S hősi halott lesz a beste.

refr.:
  Szóljál minden egyes haverodnak,
  Laza lapostetvek lustálkodnak,
  Lássák csak meg ők is, meg még bárki,
  Mily selejtet ont a Tetű Gyár ki!

A Nemzeti Tetű Gyár ki!
Hősi halott tetű márki!

Ezt hallva a renyhe tetű
Ugrana, de húzza teste,
Ráborul az örök este
S hősi halott lesz a beste.

Hősi halott tetű márki!
Vitéz Lapostetvi Tetű márki!
Ó, jeeeee!!!


* * * * * * * * * *

„ Frady haver, nagyon köszönjük a testre szabott dalszöveget! Rittyentünk  is hozzá valami vérgőzös zenét és jövőre meglesz az Eurovíziós Dalfesztivál első helye és a Grammy díj is! Vágod taplókám?” /Lapostetű Leopold, a Vérbepapi együttes frontembere/

„Kikérem magamnak, hogy a vérzivataros évszázadok patinájával bevont nemesi nevem egy ilyen hevenyészett semmirekellés zárósora legyen! Ez vért kíván! Elégtételt követelek! Költő úr, nevezze meg a segédeit! /vitéz Lapostetvi Tetű Tas márki, kutyabőr- és közokirat-hamisító/

„ Tisztelt Lapostetvi Tetű Tas vitéz úr! Nekem  nem telik segédekre, én magam költök. /Frady Endre, költőgigász/

„ Szerénytelen szakvéleményem szerint a d-szer π valóban a kör kerülete (ahol d a kör átmérője), úgyhogy a mű matematikailag helytáll. A többi szempont pedig irreleváns, tehát zérushoz konvergáló fontosságú. Aki ezt nem érti, az halmazatilag hátrányosan determinált és a deriváltja optimális esetben is alulról konvergál a nullához. Hol a zoknim és miért horkol annyi lapostetű a szemöldökömben?” /Dr. Köbgyök Kenéz, önmaga mindennapi ellátására képtelen matematika professzor/

„A kihalás szélére sodródott és éppen ezért védett lapostetvek tűre való felszúrása kegyetlen állatkínzás és mint ilyen tíz évig terjedhető szabadságvesztést vonhat maga után! Az állatvilág jogos önvédelme nevében követeljük az aljas szándékból elkövetett költést elkövető költő haladéktalan pellengérre állítását és szemöldökének lapostetvekkel történő benépesítését!” /Sötétzöld Samuné Sörte Sarolta, állat- és növényvédő szerdíler/

„A mű az önmagáéért beszélés és az antagonisztikus sőt irreverzibilis önellentmondás Prokrusztész ágyába fektetett antiszínű tézis. A tiszta rímek kierőszakolásának fájdalma a determinált világnézet kvadratikus szingularitásának kvintesszenciális apoteózisa. Góg és Magóg, Stan és Pan, Lolka és Bolka, Kocsis és Czibor, Antonius és Kleopátra, Gyurcsány és Orbán, Jin és Jang, mind-mind e dualitás leképezése és mintegy meghaladása. Orbitálisan, ám katartikusan gusztustalan fájdalomlíra! Rusztikus reszketés! Holnapra mindenki kívülről megtanulja! Kikérdezem!” /Izom Igorné Szende Szatíra, középiskolai magyar és testnevelés tanár/

„Inkább költözöm anyámmal egy hermetikusan elzárt búvárharang csendjébe, minthogy ennek a  gyomorforgató és elmefingató dalnak akár egyetlen foszlányát is meghallgassam! Félek, hogy tízmillió hasonlóan gondolkodó és cselekvő honfitársam víz alatti térfogata hatására a világtengerek szintje annyira megemelkedik, hogy Hollandiában csak a 2,5 m magas kosárlabdázók maradnak életben. Anyám szerint nem is baj, mert a hollandok úgyis mind idegenszívű füvező gyémántkereskedők, de azóta már letiltottam a gépéről a kurucinfót. Tetű Gyár kikapcs! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az Úr megteremtette a hegyestetűt, de én véletlenül rátámaszkodtam a szemgolyómmal. Hát így keletkezett a lapostetű.” /Chuck Norris/