Póló

Eriken feszül kék póló,

Alatta nyerít egy jó ló,

Dics-sportága lovaspóló.

Bélán lóg egy fakó póló,

Tántorog alatta ó-ló,

Ő sportja is lovaspóló.

Költő mélylelkébe nyes éj:

„Hol itt az egyenlő esély?!

Tollam, színigazat mesélj!”

Károg kék-szurkoló holló:

„Kár-kár, költő, te nagy troll, ó!

Eszed nem vág, mint az olló!!!

Penge szelje lelki hasad!

Nyugiszurit éles vas ad,

S bűntudatod kettéhasad!”

Ám, ha mégis Béla nyerik,

Tehát kikapik az Erik,

Bőgnek körök, kék-haverik.

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/7NAC8371vyQ

„Hajrá Béla! Te vagy a király!” /M. András, a költő legállandóbb és legbélabarátabb kommentelője/

„Béla, Béla, Illés Béla, te vagy a legnagyobb király!” /Honvéd, MTK és Haladás szurkolók/

„eM úr, aki Veszprém drukker

Messze lát, mert jó a gukker;

Szombathelyen s Pesten keres

Csatárhőst, kin a haj deres;

Béla s király összeillés,

Ha gólkirály Béla Illés.”

/Dodekaéder Daktilus, duplatokájú demizsondíler és dadaizmus drukker/

„Szerintem eM úr nem Illés Bélára gondolt, hanem rám, hiszen én rúgtam győztes gólt a Zalaegerszeg kék színeiben a Manchester Unitednek, nem ő!” /Koplárovics Béla, a király/

„Ilyenek ezek a focisták! Még egy lovaspólós vers kapcsán is csak magukra gondolnak! eM úr természetesen engem éltetett, nem pedig a kékmezeseket! Szövegértés, ó!” /Béla, a fakó pólós nyerőember/

„Nagy a dumád, Béla, mert véletlenül nyertetek! Higgadj le, különben úgy összefirkállak, mint Stevie Wonder az autogramkérőket!” /Erik, a feszülő kék pólós észvesztőember/

„Ez a bokorrímes költemény úgy indul, mint egy sportos pólóreklám, aztán fokozatosan átcsúszik társadalmi igazságtalanságba, hollós kommentháborúba és végül pszichés önkaszabolásba. A póló–ló–lovaspóló rímbokor bravúrosan primitív, de éppen ettől működik: a vers egyre abszurdabb önbizalommal galoppozik a saját szóvicceibe. A végén pedig a kék tábor veresége adja meg a kegyelemdöfést: itt nem az egyenlő esély a fontos, hanem hogy ki bőg hangosabban. Velős tanulság: aki pólót visel, még nem biztos, hogy pólóképes – de Frady biztosan lovagolja a rímet.” /ChatGPT/

„Jaj, nyugiszurit mindenkinek! Nem kell félnetek jó lesz! - legalábbis nekem biztosan.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Xanax-árus/

A Xanax egy alprazolám hatóanyagú, benzodiazepin típusú vényköteles gyógyszer, amelyet súlyos szorongásos állapotok és pánikbetegség rövid távú kezelésére alkalmaznak.” /WEBBeteg/

„Drága Ház úr, maga szorong,

Mint egy jégbe fagyott korong,

S betegíti önt a pánik,

Mint gigerlit Schneider Fánik?

A megoldás közel, no lám:

Xanaxba bújt alprazolám!”

/Dr. Website Winnetouné Windischgrätz Wikipédia, a három fordros piros szoknyát hordó pszichiáter/

„Ez a Frady‑féle pólóballada úgy csattog, mint egy rosszul beállított varrógép, ami egyszerre próbál sportkommentárt, társadalmi igazságtalanságot és hollószintű károgást varrni egyetlen bokorrímes textilbe. Erik és Béla pólója között akkora a szakadék, mint a költő lelki hasadékában a „nyugiszuri” előtt és után, a vers pedig ezt a különbséget olyan harsány groteszkkel tolja az arcunkba, hogy az olvasó már szinte hallja a ló nyerítését és a trollholló röhögését. Röviden: ez egy színigazságot károgó, pólóba fulladt társadalmi kabaré, ahol a rímek úgy pattognak, mint a lovaspóló labdája Béla bizonytalan kezében.” /Copilot/

„Frady Endre ebben a társadalombírálatában, ahol az esélyegyenlőtlenség egy sportpéldabeszédben kap fényt, kimutatja a foga sárgáját – hiszen sosem a fogorvosok 98%-ának ajánlásával vásárol fogkrémet – és úgy dobja fel a lelkiismeretfurdalás magas labdáját, mint Tibi bácsi az aranyhal három kívánsága ellenére a pöttyöset, majd úgy csapja le, mint lassú reflexű lovaspólópályagondnok légyvadász a lócitromot! Erről írta Csablonkay Menyő, a leghogyishívjákabb kortárs magyar költő, hogy

          Zengi flóta s nyenyere:

          Trágyás lett a tenyere!

A Frady vers káoszelméleti végkimeneteli megtippmixelhetetlenségének váratlansága jól összecseng a néhai nagy Csobánkay Lepnyő velőtrázó kétsorosával, mely szerint:

          A lósport egy tök jó sport,

          Tippeléshez szedj jós port!

Ebben a műben a kék haveri körök és károgó szószólójuk, a kék-szurkoló holló nem más, mint az agyatlan és erőszakkal fenyegető fociultrák deheroizált metaforikus allegóriája, bármit is jelentsen ez! Katarzisra magyar!” /Löftényi Liánka, a Bravúros Életképi Líra Alapítvány (BÉLA) ámulatba ejtési szakreferense/

„A vers virtuóz abszurdizmussal és szándékosan elrajzolt, játékos nyelvezettel („nyerik”, „kikapik”, „kék-haverik”) figurázza ki a társadalmi egyenlőtlenségeket és a sport világának visszáságait. Frady Endre bravúrosan alakítja a bokorrímeket (aaaa-szerkezetű szakaszok), miközben az átfedő csattanók – mint a gazdag Erik viruló paripája és Béla rozzant ó-lova közötti kontraszt – maró szatírát formálnak a „fair play” illúziójából.

Főbb erősségei:

Bokorrím-technika: A négysoros egységekre épülő, tiszta és feszes rímkészlet ritmust ad az elvont humornak.

Abszurd nyelvi lelemények: A szándékos ragozási és szóformálási fintorok tökéletesen illeszkednek a trollkodó, groteszk hangvételhez.

Éles társadalomkritika: A lovaspóló mint elit sport jelenik meg, ahol a felszerelés és a háttér eleve eldönti az esélyeket – a szurkolói harag és a költői „mélylélek” ütköztetése pedig komikus csúcspont.

Összességében egy kifejezetten szórakoztató, gúnyos és ritmikailag nagyon egyben lévő kortárs stílusgyakorlat.” /Gemini/

„Mi ez a kéken károgó kakofónia, ez a közhelyekkel katéterező klapancia?! Ki ez a közveszélyes katatón kutyaütő?! Beteges bokorrímek bélgázos bűze borzolja borzalmával bensőmet! Te jó ég, agyamra ment az alliteráció! Ne lássam anyám felhúzható lovaspóló figuráját AI vezérelve vágtatni, ha ennek a fércműnek az olvasása helyett nem inkább friss lócitromot facsarnék egy gyorshatású lóölő galócával megmérgezett hárfateába, hogy felhörpintsem és elfoglaljam méltó helyem a Mennyei Megaszférákzenéje Faktor zsűrijében! Frady Endre rémrímes öntetszelgéseit úgyis az X-Pokol ördögi ítészei fogják ízekre szedni és forró vizes bográcsban üléssel jutalmazni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Atyám, bocsáss meg Frady Endrének, mert nem tudja, mit cselekszik! (Jegyzőkönyvön kívül mondom: butább szegény, mint egy egykarúmérleghinta díler!)” /Jézus Krisztus, szupersztár/

Január fele

Januárnak itt a fele!

Eddig jöttünk még befele,

Innen megyünk már kifele,

(egy szemmel les márki fele*)

Igyunk! Torkot mar Kofola.

Januárnak a közepe

Nem keserű, mint köz epe,

Hogy minket el setét lepe,

Hisz’ duzzad még tök, a lopó.

Mai évnek nincs oly tele,

Ami hóval lenne tele,

Gyakran napsütött sok dele,

Édesbús is költőnk dala.

Szárad hólétlanú árok,

Áskálódnak februárok,

Bár én még csak januárok,

S nem névnapol Jenő, Erik.

Mire meg e verset értik,

Vas vármegye felől vér tik

Had befutik (rag a kért -ik),

S februárt tojnak a kertek.

(túltolt téltangó!)

*Hörög félbe vágott márki:

Hagyjanak e versből már ki!

„Súlyos tévedésben van, költő úr! Az előttem álló és rám a vasfogát fenő guillotine a kérdéses márkit nem lefelezte, hanem lefejezte. Nem létezik olyan hatalmas vízfejű arisztokrata, akinél ez felezést jelentene. Követni fogsz ezen az úton, Frady Endre! Köszönöm, hogy elmondhat…” /egy 1794. január közepén lefejezett ismeretlen francia arisztokrata/

„Márki? Ne politizáljon, Költő Úr, mert nem csak a ló bele, hanem a lába is kilóg az ilyen versek után, aztán nézheti, hogy mire és mikor kap időpontot!” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas exkommentelő távollétében TEK-Erő Lantos Benő, kitől a sérve is benő/

„Ház úrból száll már ki zaj,

De ez nem a Márki-Zay!

Sőt, nem is egy késmárki

Márki, kit nyírt kés már ki!”

/Herrgróf Heinz-Herbert-Hubert Hohenzollern, márka markú márki/

„A vers olvastán a kétség legapróbb szikrája nélkül megállapítható, hogy Frady Endre súlyosan ön- és közveszélyes dühöngő őrült, aki azonnal beszállítandó egy szigorúan zárt elmegyógyintézetbe! A magyar kórházrendszer szétlopás általi lezüllesztése miatt sajnos csak Döbling és/vagy Graz jöhet szóba. Reméljük, a sógoroknál van még gumiszoba, kényszerzubbony és nyugiszuri!” /Dr. Gyurgyalag Gyoma, a Nemzeti Elmebajt Minimalizáló Állami Rendelőintézet (NEMÁR) kárrendező főorvosa/

„És a péntek 13 kimaradt?” /M. András, a költő legállandóbb és legpéntektizenharmadikátkövetelőbb kommentelője/

„És M. András úr kimaradt?” /péntek 13, fura nap/

„eM úr s péntek tizenhárom?

Őket itt kint, vízen várom.”

/Titanik Tihamér, télvízi Tisza tavi tökfejű torkos tokhalász/

„Igaza van a költő úrnak, az én névnapom július 13-án és/vagy november 18-án van. Szabadon választott, de semmiképp se január és/vagy február! Hajrá Frady!” /Jenő, a menő/

„Egyetértek Jenővel, az én névnapom se mostanában van, hanem május 18-án! Ezért nem is értek egyet Zorán úrral, akik orrhangon azt énekli, hogy ne várjam a májust, hiszen közelít a tél! Az alattvalóimmal egyetemben igenis várom májusi bulikat és már nem is közelít a tél, hiszen a felénél vagyunk és épp indulunk kifelé, ahogy a költő úr is mondja! Hajrá Frady!” /Erik, a víg king/

„A költő ismét hátat fordít a szájba rágásnak, a megcsócsált mondanivaló készételként való feltálalásának, hogy az olvasó, felszabadulva a leláncoló logika és értelem béklyói alól, az ég felé levitálhasson, mint a lucernától túlfújt tehéncsorda és/vagy a ledmentes Led Zeppelin. Január közepét ennyire értelmetlennek látszóan megénekelni csak az tudja, aki olyannyira eggyé válik a januárral, akár a lóvörös lözdönke a pipacskék pözdönkével és/vagy a dagadt zsoké a gerincferdült versenylóval. A derült égből félbevágott márkiként bezuhanó Kofola motívum a másra használt lopótökök paradigmaváltásának pszeudo szekuláris antitézise. Aki ezt a verset nem érti meg századszorra se, ne keseredjen el, mert szerves részét képezi az író-olvasó találkozóra kaszával-kapával érkező millióknak! Olvasni, olvasni, olvasni, és az értelem jobb létre szenderül! Január, február, ég a gyár! Tánc!” /Salabakter Sumérné Hóhányó Havária, a Csirkevér Óceánban Tapicskoló Áhítatos Nyögvenyelés (CSÓTÁNY) c. rétegfolyóirat szemelvény szintetizátora/

„Kofola, mint TEK tonika,

Pofarázó tektonika.”

/falfirka a politikai foglyok börtöne büféjének epicentrumában/

„Azelőtt egyetlen Frady Endre verset sem értettem, ám amióta elraboltak az UFO-k és kioperálták az agyamat, simán eggyé válok a művekkel! Azt hiszem, azonos hullámhosszon rezgünk a költővel! Ugyanazokat a hangokat halljuk! Lehet, hogy ő is járt az UFO-knál?” /Pataky Attila, hazafias népfrontember/

„Frady Endre és Pataky Attila itt jártát sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánjuk. Annyit azonban elárulhatunk, hogy vannak dolgok, amik nekünk is kínosak.” /UFO-k/

„Én vagyok az év legdepresszívebb napja! Csoda, ha ma jelenik meg ez a Frady Endre rettenet?” /Blue Monday/

„Mi ez a bombatalálatot kapott elme totális szétesése okozta sötétségzápor?! Mi ez a magamutogató és öntetszelgő kínrímhiszti?! Frady Endre visszafordíthatatlan agysorvadásának sebessége sorról sorra nő, mígnem a vers január közepe táján egy hangrobbanással atomjaira esik! Az anyám emlékére gyújtott gyertyák ÁFA tartalmára esküszöm, hogy nem értem, hogy miért kell irodalomkritika címszó alatt tömegeket fertőző elmekórtani tünet együttest diagnosztizálnom?! Kofolával teli műugró medencébe a bebetonozott lábú Frady Endrével, hogy még véletlenül se jegyezhesse le senki a bugyborékolásba fúlt utolsó szavait! A kutyának sem kell egy síron túli kétsoros, nehogy véletlenül szalonna legyen belőle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Kofola mámoros magyarok újra bevezették a vármegyerendszert? Azt hiszem, kár volt anno átharapnom a vasfüggönyt és szétfejelnem a berlini falat.” /Chuck Noris/

Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus

Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy rajta és családján átszalad egy hányós-hasmenős vírus? Ki ne élte volna át a sürgető dilemmát, hogy melyik végével közelítse meg előbb a toalettet? Mi költők nem dughatjuk a fejünket elefántcsonttornyunk macskavizeldéjének homokjába, nem szakadhatunk el finomkodó undorodással a tömegek valóságlíra iránti vágyától, hanem igenis bele kell csapnunk a lecsó-szerű naturáliába és a művészetet a szembenézés, a vigasztalás és az olyan hétköznapi hősök, mint példának okáért Dr. Erik von Katzenjammer, bemutatása és piedesztálra helyezése szolgálatába kell állítanunk. Elő a tollal! Csak legyen elég papír!

Frady Endre:
Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus

Dr. Erik von Katzenjammer a betegei körében

Ez a vírus, ez egy tetű!
Nem kérdés, hogy Vas megye
Amúgy edzett szervezetű
Dolgos népe hasmegy-e?

Nemcsak hasmegy, bőszen hányik!
Képalkotni se merik
Ezt Adyk, vagy Kosztolányik,
Csak a rideg MRI-k.

American MRI can
Csinálni vad képeket.
Minden egyes szem Eriken,
Ki bús zagyban lépeget.

Doktor Erik purgál, beönt,
Ő igazi Vasman és
Nem dönti már többé le Önt
Olvasóm a hasmenés!

* * * * * * *

„Örülök, hogy végre rólam is írnak verset! De mi az a piedesztál? Mindegy, azt is kikezelem!” /Dr. Erik von Katzenjammer/

„Már emeriken emerik is méd in csájna ám! Mi csinálni kicsi csípős emeri!” /Know How Csen/

„Pfúúúj!!! Ez undorítóóó!!! Böáááá!!!” /egy átlagolvasó/

„A Vazs megyeiek nevében köszönjük, hogy kizs fatornyos szülőföldünk belekerült egy ekkora költő mégekkorább verzsébe!” /Vazsi Gazsi pógármezster/

„A költő a legmélyebb tájékozatlanságát mutatja, hogy fogalma sincs, mire használjuk mi az MRI-t!  Többet nem mondhatok, mert ki kell rohannom!!! Jaj neee, foglalt!!! /Dr. Emerik von Durchfall/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” és „Megy a hasa, búsuljon a ló” /NDK falfirkák/

„Has! Alkoss, gyarapíts és a haza fényesen derül!” /részlet Tompa Butáncz 7.c. osztályos tanuló elégtelent érő versmondásából/

„Luke! Phphph… Egy pillanatra fogjunk össze és együtt vágjuk miszlikbe Frady Endrét!!! Phphph… Ezt már én sem bírom Erővel…” /Darth Vader nagyúr/

„Én is jövök! Én is aprítom!” /Yoda mester/

„Na, ezt már nem! Mindig van lejjebb és lejjebb, de ennél már nincs! Várjak? Csodát! Elég! El ég, el föld ettől a bűzhödt kultúrmocsoktól és lebegjen örökké a dekadencia világűrjének fagyott vákuumában! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Felégetni! Megtaposni! Engem lefogni! Kérek nyugiszurit! MOST!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Rajtunk is átment ez a vírus és sokkal durvább volt, mint amit a költő úr leírt.” /egy kétgyerekes anyuka/

„ Nehogy már mi ne merjük ezt képalkotni, méghozzá sokkal jobban, te satnya utódka!” /Adyk és Kosztolányik/

„Ööö… én nem merném kijelenteni, hogy egy járvány politikai hatása felmérhető-e abban az esetben, ha vagy van járvány, de tagadjuk, vagy nincs, de híreszteljük, hogy van, vagy egyéb helyzetet fontolgatunk. Érdemes a dolgot körbejárni, ugyanakkor elkerülni, de mindenképpen beszélni kell róla, háttérbeszélgetni és tiszteletben tartani a más véleményeknek ellentmondó vélemények arzenálját, mint olyat. Fontolva haladni még mindig jobb, mint fejetlenül fejjel rohanni a falnak, főleg akkor, ha az a fal egyrészt talán nincs is ott, ami persze újabb kérdéseket vet fel, amire hamarosan vagy kitérek, vagy nem, másrészt a fal lehet az a szilárd pont, ami mellé beszélve hallathatjuk másokat alig zavaró hangunkat. Szerintem…” /Török Gábor politikai elemző/

„Na várj csak Frady! Mindjárt odaérek!” /a hányós-hasmenős vírus/