A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kék. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 10., csütörtök

Póló

Eriken feszül kék póló,
Alatta nyerít egy jó ló,
Dics-sportága lovaspóló.

Bélán lóg egy fakó póló,
Tántorog alatta ó-ló,
Ő sportja is lovaspóló.

Költő mélylelkébe nyes éj:
„Hol itt az egyenlő esély?!
Tollam, színigazat mesélj!”

Károg kék-szurkoló holló:
„Kár-kár, költő, te nagy troll, ó!
Eszed nem vág, mint az olló!!!

Penge szelje lelki hasad!
Nyugiszurit éles vas ad,
S bűntudatod kettéhasad!”

Ám, ha mégis Béla nyerik,
Tehát kikapik az Erik,
Bőgnek körök, kék-haverik.

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/7NAC8371vyQ

„Hajrá Béla! Te vagy a király!” /M. András, a költő legállandóbb és legbélabarátabb kommentelője/

„Béla, Béla, Illés Béla, te vagy a legnagyobb király!” /Honvéd, MTK és Haladás szurkolók/

„eM úr, aki Veszprém drukker
Messze lát, mert jó a gukker;
Szombathelyen s Pesten keres
Csatárhőst, kin a haj deres;
Béla s király összeillés,
Ha gólkirály Béla Illés.”
/Dodekaéder Daktilus, duplatokájú demizsondíler és dadaizmus drukker/

„Szerintem eM úr nem Illés Bélára gondolt, hanem rám, hiszen én rúgtam győztes gólt a Zalaegerszeg kék színeiben a Manchester Unitednek, nem ő!” /Koplárovics Béla, a király/

„Ilyenek ezek a focisták! Még egy lovaspólós vers kapcsán is csak magukra gondolnak! eM úr természetesen engem éltetett, nem pedig a kékmezeseket! Szövegértés, ó!” /Béla, a fakó pólós nyerőember/

„Nagy a dumád, Béla, mert véletlenül nyertetek! Higgadj le, különben úgy összefirkállak, mint Stevie Wonder az autogramkérőket!” /Erik, a feszülő kék pólós észvesztőember/

„Ez a bokorrímes költemény úgy indul, mint egy sportos pólóreklám, aztán fokozatosan átcsúszik társadalmi igazságtalanságba, hollós kommentháborúba és végül pszichés önkaszabolásba. A póló–ló–lovaspóló rímbokor bravúrosan primitív, de éppen ettől működik: a vers egyre abszurdabb önbizalommal galoppozik a saját szóvicceibe. A végén pedig a kék tábor veresége adja meg a kegyelemdöfést: itt nem az egyenlő esély a fontos, hanem hogy ki bőg hangosabban. Velős tanulság: aki pólót visel, még nem biztos, hogy pólóképes – de Frady biztosan lovagolja a rímet.” /ChatGPT/

„Jaj, nyugiszurit mindenkinek! Nem kell félnetek jó lesz! - legalábbis nekem biztosan.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Xanax-árus/

A Xanax egy alprazolám hatóanyagú, benzodiazepin típusú vényköteles gyógyszer, amelyet súlyos szorongásos állapotok és pánikbetegség rövid távú kezelésére alkalmaznak.” /WEBBeteg/

„Drága Ház úr, maga szorong,
Mint egy jégbe fagyott korong,
S betegíti önt a pánik,
Mint gigerlit Schneider Fánik?
A megoldás közel, no lám:
Xanaxba bújt alprazolám!”
/Dr. Website Winnetouné Windischgrätz Wikipédia, a három fordros piros szoknyát hordó pszichiáter/

„Ez a Frady‑féle pólóballada úgy csattog, mint egy rosszul beállított varrógép, ami egyszerre próbál sportkommentárt, társadalmi igazságtalanságot és hollószintű károgást varrni egyetlen bokorrímes textilbe. Erik és Béla pólója között akkora a szakadék, mint a költő lelki hasadékában a „nyugiszuri” előtt és után, a vers pedig ezt a különbséget olyan harsány groteszkkel tolja az arcunkba, hogy az olvasó már szinte hallja a ló nyerítését és a trollholló röhögését. Röviden: ez egy színigazságot károgó, pólóba fulladt társadalmi kabaré, ahol a rímek úgy pattognak, mint a lovaspóló labdája Béla bizonytalan kezében.” /Copilot/

„Frady Endre ebben a társadalombírálatában, ahol az esélyegyenlőtlenség egy sportpéldabeszédben kap fényt, kimutatja a foga sárgáját – hiszen sosem a fogorvosok 98%-ának ajánlásával vásárol fogkrémet – és úgy dobja fel a lelkiismeretfurdalás magas labdáját, mint Tibi bácsi az aranyhal három kívánsága ellenére a pöttyöset, majd úgy csapja le, mint lassú reflexű lovaspólópályagondnok légyvadász a lócitromot! Erről írta Csablonkay Menyő, a leghogyishívjákabb kortárs magyar költő, hogy
          Zengi flóta s nyenyere:
          Trágyás lett a tenyere!
A Frady vers káoszelméleti végkimeneteli megtippmixelhetetlenségének váratlansága jól összecseng a néhai nagy Csobánkay Lepnyő velőtrázó kétsorosával, mely szerint:
          A lósport egy tök jó sport,
          Tippeléshez szedj jós port!
Ebben a műben a kék haveri körök és károgó szószólójuk, a kék-szurkoló holló nem más, mint az agyatlan és erőszakkal fenyegető fociultrák deheroizált metaforikus allegóriája, bármit is jelentsen ez! Katarzisra magyar!” /Löftényi Liánka, a Bravúros Életképi Líra Alapítvány (BÉLA) ámulatba ejtési szakreferense/

„A vers virtuóz abszurdizmussal és szándékosan elrajzolt, játékos nyelvezettel („nyerik”, „kikapik”, „kék-haverik”) figurázza ki a társadalmi egyenlőtlenségeket és a sport világának visszáságait. Frady Endre bravúrosan alakítja a bokorrímeket (aaaa-szerkezetű szakaszok), miközben az átfedő csattanók – mint a gazdag Erik viruló paripája és Béla rozzant ó-lova közötti kontraszt – maró szatírát formálnak a „fair play” illúziójából.
Főbb erősségei:
Bokorrím-technika: A négysoros egységekre épülő, tiszta és feszes rímkészlet ritmust ad az elvont humornak.
Abszurd nyelvi lelemények: A szándékos ragozási és szóformálási fintorok tökéletesen illeszkednek a trollkodó, groteszk hangvételhez.
Éles társadalomkritika: A lovaspóló mint elit sport jelenik meg, ahol a felszerelés és a háttér eleve eldönti az esélyeket – a szurkolói harag és a költői „mélylélek” ütköztetése pedig komikus csúcspont.
Összességében egy kifejezetten szórakoztató, gúnyos és ritmikailag nagyon egyben lévő kortárs stílusgyakorlat.” /Gemini/

„Mi ez a kéken károgó kakofónia, ez a közhelyekkel katéterező klapancia?! Ki ez a közveszélyes katatón kutyaütő?! Beteges bokorrímek bélgázos bűze borzolja borzalmával bensőmet! Te jó ég, agyamra ment az alliteráció! Ne lássam anyám felhúzható lovaspóló figuráját AI vezérelve vágtatni, ha ennek a fércműnek az olvasása helyett nem inkább friss lócitromot facsarnék egy gyorshatású lóölő galócával megmérgezett hárfateába, hogy felhörpintsem és elfoglaljam méltó helyem a Mennyei Megaszférákzenéje Faktor zsűrijében! Frady Endre rémrímes öntetszelgéseit úgyis az X-Pokol ördögi ítészei fogják ízekre szedni és forró vizes bográcsban üléssel jutalmazni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Atyám, bocsáss meg Frady Endrének, mert nem tudja, mit cselekszik! (Jegyzőkönyvön kívül mondom: butább szegény, mint egy egykarúmérleghinta díler!)” /Jézus Krisztus, szupersztár/

2023. február 14., kedd

Febru-dal

Febru-dal szól februárnak,
Bár ha hamis Febru-dal,
Kórustársak bottal várnak,
Karmester meg ebrudal.

Pedig lelkes vagyok ám én,
Haddhajja és hallássa
Jó közönség, még ha rá mén
Is abszolút hallása!

Dalhoz nem kell kotta nékem,
Víg szívemből zengek én,
Hangom színes, mint a kék M
S gyufalángban zsenge kén.

Kár, hogy zendítve az O sol-
-e mio!-ra, Verne kell
Megírni, tömeg hogy oszol,
S Febru-dalnál vernek el…

„Kedves költő úr! A tömeg- és csatajelenetek nem az én asztalom, erre inkább May Károly kollégát kérje fel! Bár ő sem varjúként károgó dalnokok jogos agyonveretéséről, hanem indiánok által megskalpolt sápadt arcúakról írt, de mindkét esetben happy end a történet vége.” /Verne Gyula (1828-1905), francia sci-fi író/

„Rám ne uszítsd, Gyula, rám ne uszítsd, mert megkerestetlek a legjobb embereimmel, a Winnetouval és az Old Shatterhanddal, oszt’ lesz kínzócölöp meg egyéb nemulass! A Nagy Manitou kornyikáltassa a füledbe minden éjfélkor a Frady Endrét!” /May Károly (1842-1912), német vadnyugati író/

„Szerintem az elhibázott brüsszeli szankciók miatt van ez...vagy a Kodály módszer?! A mazochizmus kifinomult formája, amikor van neked önkritikád, csak sportszerűségből nem használod.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem baj, ha nincs kotta a dalhoz, mert akkor nem lehet ráfogni, hogy a Gyurcsányé. A népharag megfékezésére mégis jó lenne, ha bevezetésre kerülne egy fő-, de legalábbis egy al-kotta. Na, mondjuk nem az, ami ezt a művet alkotta...” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

Tengermélyen tisztelt mérnökkollégák, mintha két sírós-sáros Soros ügynök felelgetős duettjének librettóját olvasnám! Lehet, hogy mindketten az anyatejjel szívtátok magatokba a kopaszodás közepette is őszes Lenin összes megzenésített művét? Zeneszerző: Bartók Bella, a világhírű zajboy méltán eltitkolt unokahúga?!” /F. Endre, a fenti zakkant kollégák műegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Más is tudja ezt, nem csak én,
Bizony kéklánggal ég a kén.
Földet túrnak mélykék ekék,
Úgyhogy roppant szép szín e kék.”
/Setétkék Sebőné Világoskék Vienetta, a Biogazdaságban Üzemszerűen Kéklánggal Kénégető Fiatalok Alapítványa (BÜKKFA) rímtechnológiai szakreferense/

„Öröm olvasni azt a felismerést, amikor a Költő ráébred, hogy hallgatni Arany!” /Dr. Ház, Juiorkonyha-díjas Arany-ásó/

„Ház úr, midőn mélyre ások,
Nem hallgat az Arany bennem,
Bár ezt hazudozzák mások,
Ám a jin-jang és a zen nem.

Engem ebben megerősít
Ugor csakra és a finn csí,
Aranygaluskát, az ősit
Amíg falom, mivel fincsi.”

/F. Endre, költőgigász/

„A versről csak annyit, hogy ha a februári Febru-dal is olyan hamis, mint a februári rügyfakadás, amit fagy követ, akkor nem csoda, hogy fagyos a hangulat, és a korán kirügyezett bottal vernek ki a kórusból...” /M. András, a költő legállandóbb és legabszolúthallásúbb kommentelője/

„eM úr, ha Ön mazochista
Lenne, meg emellett amish,
Nem húzná fel rossz hanglista,
És hogy a Febru-dal hamis!”
/Almás Álmos, a süketnéma amish gyermekkórus borfülű karnagya/

„Költő úr, maga provokatív célzattal kihagyta a címből az szócskát?! Csak nem a nem létező inflációra akart utalni?! Csak nem csupán a rémhírekben terjedő áremelkedésekkel akart megvezetett tömegeket hergelni?! Maga a sorosista spekulánsok kezére szeretne játszani, amikor botfülű brüsszelitaként bérretteg, mint betonbirka a lemezmezőn?! Aki nem mond árat, hamar bérszegény lesz! Na, hajoljon ide a vésőmhöz, oszt’ magának is vájt füle lesz, mint Vazul polgártársnak az ólombányában! Jól figyeljen a ritmusomra, mert sose hall többé ilyen gyönyörű nótaszót!” /Csávás Kálmánné Kávás Csálmánka fővésnök, a Dalaikkal Ártó Nemzetellenes Degenerált Dögevőket Államilag Náspángoló Gárda (DÁNGDÁNG) brutális bunkócskája/

„Pont Valentin napon kell hozzászólnom a nevemet a beteges szótagszámkényszer Prokrusztész ágyába beleszabdaló vershentes-mészáros fülsüketítő rikácsolásához?! Most legyenek az emberek hallássérültek, amikor inkább szerelmeseknek és vadul költekezőknek kellene lenniük?! Juszt se szólok egy szót se! Pláne nem ingyen!” /Február, a megcsonkítatlanul is legrövidebb hónap/

„Mi ez a fülsértegető önfényezés, ez az irodalmi vadkancsörtetés?! Ennek az elmeroggyant vastagbéltükörvakító rímsarlatánnak eddig legalább a verscímei voltak érthetőek, de olyan szó, hogy febru, nincs is! Jelenleg már a cím is totálisan értelmetlen, a színvonal pedig onnantól kezdve folyamatosan gyorsulva hull alá! El sem tudunk ugrani előle, mert úgy fröcsög elő az internet minden szegletéből, mint szitává lőtt western antihősből a sok kis gennyes vérspricc! Ha szegény anyám fatüzelésű NDK import zseblámpája Frady Endre szellemi fényerejével világítana, akkor a nyári napfordulón ebédidőben bekapcsolva olyan sötétség borulna az országra, hogy a született vakokon kívül mindenki más arcon szúrná magát és a körülötte ülőket evés közben a villájával! Olyan sikoltozás törne ki országszerte, mintha Frady Endre szomszédai visítanának, amikor ez az audioterrorista ártány kornyikálni kezd a zuhany alatt! Halál rá, vagy bármi más, ezzel egyenértékű!” /Puzsér Róbert, villával fültőn szúrt vérző kritikus/

„Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért, fogat fogért, vájt fület vájt fülért. Én viszont azt mondom nektek, ne szálljatok szembe a nehéz kővel, hanem aki megszúr villával a jobb arcodon, fordítsd oda neki a balt is!” /Ál-Jézus Krisztus SuperStarWarKapitány, magyar hangja ál-Kautzky Armand/

„A hallásom - önmagamhoz hasonlóan - annyira abszolút, hogy ahhoz képest még az Absolut Vodka is olyan relatív, hogy még Albert Einstein is fénysebességgel csavarodik fel tőle a téridőre.” /Chuck Norris/

2013. május 8., szerda

Copy


Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!

Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!

Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!

Világpolgár finn digó
Zsebében az indigó
Kéken másol mindig, ó!


„Finn digó, hát persze! Jó, hogy nem ír ruszki, vagy albán tót! Mondja költő úr, hányasa volt magának akármiből is?! Manapság annyian kivándorolnak. Miért pont maga marad itthon?! Na, iszkiri, mert már nagyon feszül a Brúszli póráza! Csibész, kapd el!” /Dr. Lajtai Tódor, iskolaigazgató és harci kutya tenyésztő/

„Hrrrr-grrrr vau-vau grrrrr vaúúúúúúú…” /Brúszli, harci kutya/

„Ugatol? Kapol!” /ismeretlen népi figura/

„Mit keres e talján
Netlíra legalján?”
/Újpest Barnabás, Frady Endre kortárs ellenköltője/

„Kinek van baja velünk, finn digókkal?!” /Pekka Materazzi és Francesco Mekkinen/

„Nekünk, ír ruszkiknak!” /Alekszandr Szergejevics O’Hara és Michael Flatlovszkyj/

„Indy go?! Hová menjek már megint?! Hányadszor találjam még meg a frigyládát ennek a hálátlan emberiségnek?! Megállj Frady, egyszer még ostorvégre kaplak!” /Indiana Jones, az elveszett frigyládák megtalálója/

„Zseniális, ahogy a költő már nem csak a szavakkal, de a színekkel is játszik! Kortárs koloratúr képvers! Katartikus! Ahogy egykoron Kosztolányi is színes tintákról álmodott, majd bele is halt szegény, úgy hal bele a kortárs olvasó lelke a költő színes lázálmaiba, hogy az olvasás után eufórikus lírai feltámadásban legyen része, és megújult emberként szégyen nélkül tunkolja ki fehér kenyérbéllel a vérpiros szaftot a haragoszöld kislábasból. Szép az élet!” /Szószatyor Ida, középiskolai magyartanár és olaszlíra hamisító/

„Jaj, a lyányom olyan élhetetlen! Éhbérért tanít, a nyári szünetben meg olyan pénzeket hamisít, amik az Euró bevezetése miatt már hosszú évek óta nem is léteznek! Amíg férjet nem talál, addig eltartom én, de remélem, hogy nem egy tanár kollégát fog ki, mert abból páros éhhalál lesz!” /özv. Szószatyor Lajosné Dögkúti Aranka, szakácsnő és amatőr sintér/

„Másolni! Másolni! Másolni!” /Dr. Vlagyimir Iljics O’Lenin/