Égszakadás

Szakad az ég, ömlik a lé!
Mi ázik át előbb, fal-é,
tető-é, netán az alap
agyagszerkezete a Lapp
Nagykövetség épületén?
Tessék, bárki tippelhet! Én
(hogy ne terjedhessek el mém
formában) nem. Tudja elmém:
Hiába szakad e reccs-ég,
sehol sincs Lapp Nagykövetség.

„Az alap, költő úr, az alap ázik át először! Nálunk is ott jött be először a víz, ott hullámzott a padlón. Először azt hittem, hogy a Cirmikém húgyozott be, de ez nem volt annyira büdös. Szóval én az alapra tippelek.” /özv. Subrányiné, nyugdíjas kalauz tippelő/

„Mi a tetőre tippelünk! Nálunk mindig az ázik be először, mert a holdkóros sógorom éjjeli sétái közben rendszeresen lerugdossa a cserepeket. A múltkor az egyik fejen találta a Cubák kutyánkat, aki azóta elefántcsontparti lapp nagykövetnek képzeli magát. Hiába mondjuk neki, hogy ott nincs is Lapp Nagykövetség, folyton leugat minket.” /Zemenyák Albert, hengerész forrasztár tippelő/

„Ez tipikusan az a vers, aminek visszafelé olvasva pont ugyanannyi értelme van, mint előrefelé:

.géstevökygaN ppaL scnis lohes
,gé-sccer e dakazs abáiH
:mémle ajduT .men (nabámrof
mém le kessehdejret en ygoh)
nÉ !tehleppit ikráb, késseT
?nételüpé géstevökygaN
ppaL a etezekrezsgayga
pala za náten ,é-őtet
,é-laf ,bbőle tá kizá iM
!él a kilmö ,gé za dakazS

Ugye, hogy ugye? A mű egyébként pontosan visszaadja a lapp nép mindazon karaktervonásait, amit Frady úr a lapp nép karaktervonásainak gondol. És tényleg nincs nagykövetségünk, így aztán valóban nehéz megállapítani, hogy hol ázik be először. Biztos, hogy ez a szerencsétlen költő a nyelvrokonom?” /Tukku Mekhanni, az Eltaantunut Tiiviste Rasvaa (Avas Fókazsír) c. finn lap lapp újságírója/

 „Agyagból nem szabad alapot készíteni, mert amikor vizet kap, egyrészt megduzzad, másrészt elcsúszik, oszt’ volt Lapp Nagykövetség, nincs Lapp Nagykövetség! Megoldásként a fúrt cölöprácsot javasolnám, meg minket, hogy megbízzanak az elkészítésével.” /Dr. Drén Emil, a Drénszarvas Alapozási és Talajsuvasztási Kft szügyvezető igazgatója/

„A költő a nem szó szerint értendő égszakadás kifejezéssel fejezi ki, hogy ugyanolyan jól elbánik a szavakkal, mint a csak képletesen szakadó égből szakadó eső a szerinte nem is létező Lapp Nagykövetséggel. Már ebbe is beleborzongunk, de kérdem én, hogy még mekkorára tudna fokozódni a katarzis, ha az ég valóban le- és szétszakadna, és tényleg lenne Lapp Nagykövetség?!” /Dr. Drén Emilné Fátyol Titanilla, középiskolai magyartanár/

„Könnyen lelkesedik ez a nyavalyás Titanilla! A férje gazdag mérnök és így őt nem érdekli, hogy éhbérért tanít! Mi meg az én Józsimmal, aki ugyanitt földrajz-történelem szakos, állandóan azt lessük, hogy mikor kaphatnánk el és főzhetnénk bele a levesbe a Subrányiné dagadt Cirmijét!” /Nadír Józsefné Zenit Zoé, középiskolai ének-zene tanár/

„Én nem merném határozottan kijelenteni, hogy nincs Lapp Nagykövetség, csupán azt kockáztatnám meg, hogy nagy, vagy inkább közepes valószínűséggel lehetnek olyanok, akik eddig talán még nem láttak olyan épületet, amit joggal, vagy anélkül Lapp Nagykövetségnek gondolhatnak. Hogy azért-e, mert pont ott nem volt, ahol nézték, vagy ott volt ugyan, de nem vették észre, esetleg feltéve, de meg nem engedve talán nincs is, illetve csak kevéssé van, nos ennek eldöntését az olvasóra bízom.” /Török Gábor, politológus/

„Anyám szerint nem jó, hogy Frady versek olvasásakor az ükapám egykori huszárkardjával kaszabolom a szobanövényeket és fisztulás fejhangon sikoltozva rugdosom a gyerekkori hintalovamat. Ja, és állítólag a szájamból fröcsögő fehér nyálhab sem áll jól az arcszőrzetemen. De jól áll, mama, de jól áll!!! Az imént nem a Subrányinéhoz indult meglátogatni a dagadt Cirmijét?! Csókoltatom!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Na, tessék, már megint túl magasra ugrottam és szétszakítottam az eget!” /Chuck Norris/

Igazság

Lignit Leó, ön úgy L.L.,
Mint az igazság is el-el
Ámítóan szimpla-remek,
Hol igenek sosem nemek,
S nincsen se talán, se hátha,
S csillog, mint a szénanátha
Tünetén a napfényözön:
Jobb, ha inkább nem söröz ön!
Jót inni tanuljon, tinó,
Mivel veritas in vino!

„Hát szent igaz, költő úr, amit írt! Megyek is és szólok az uramnak, hogy magyarosítsuk Sörnemisszára a nevünket!” /Bornemissza Botondné Kátrány Klotild, egri nőszövetségi szurkoló/

„Tiltakozom! Ha már a saját apám is bort vedel, akkor ki fog hozzám bejönni a sörgyár büféjébe kávét inni?! Költő úr, fulladjon bele a homoki gyomorforgatósába!” /Lignit Lea, sörgyári cappuccino készítő és sörhableány/

„Kérném szépen, költő úr, a vers súlyos tudományos hibát tartalmaz. Ha Lignit úr – feltéve, de meg nem engedve – tinó, akkor ő per definitionem egy herélt bikaborjú. Ebben az esetben viszont hogyan lehetne neki utódja? Márpedig a fenti komment egyértelműsíteni látszik ezt a tényállást.” /Prof. Dr. Kákacsomóssy Vendel, az Akadémia marhaságügyi témafelelőse/

„Marha! Örökbe fogadtam!” /Lignit Leó, sörkóstoló és Sörli Mekklén rajongó/

„Mi ez a degenerált förmedvény?! Ilyen írásművek olvastán háromszor kell megtaposnom a saját agyamat, hogy az utolsó cseppig kipréseljem belőle ennek az óborzalomnak a maradványait! Szegény anyám megértette a szénanátha tünetén megcsillanó napfényt és most kint öklendezik a kertben. Mire befejezi, megpróbálom a jobb kezemmel kifeszíteni a balból a magam ellen fordított harakiri kardot.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne emberkedj, Robi bán! Gondold meg és igyáááál!” /Petur bán/

„Milye’ turbán? Hukk… Betúr?… Hukk… Hova túr be? A pész… péz… pénctárcámba? Hukk… Hehe, ott má’ semmise van! Hukk… Elittam… Hukk…Még hogy Söne… Sörme… Sörnemissza! Hukk!” /Bornemissza Botond, az egri sörhasverseny harmadik helyezettje/

„Ugyan-ugyan, hogy is válhatna el ilyen élesen az igen és a nem? Hátha a talán, sőt talán a hátha megfelelőbb lenne. Sör, vagy bor? Esetleg ebben a sorrendben! A narancsosan csillogó sör antagonisztikus ellentétben áll-e a veresen gyöngyöző borral? Nem akadályozza-e ez az esetleges nagykoalíciót? Mi az igazság? Pilátus megkérdezte és tessék, már nem él! Van-e, lehet-e abszolút igazság? Nem korlátozná-e az ökomenikus vélemény pluralizmust, bármit is jelentsen ez a csupán színjózan kevesek által kimondható kifejezés? Ugye?” /Török Gábor, politikai elemző/

„Jedi anyááám, vegye lejaaaa szememről a kendőőőt, hadd lássam, hooogy miveeel tőttőőőm megaaaa züreees bendőőőt… Hukk!” /Jusztícia, illuminált igazságügyi istennő/

„Az én kedvesem az úgy vedel, hogy nem múlhat egy kedd sem el, hogy ne böfögne csendesen, az én kedvesem, ő az én kedvesem!” /ByeAlex, társfüggő dalnok/

„Én egy lótusz-ültő helyemben úgy tudok meginni három amerikai gallon sörös-bort, hogy közben folyamatosan tudom mondogatni, hogy chumbawamba!” /Chuck Norris, maga az igazság/

E

E-e?

„Mi ez a beteges szószátyárkodás?! Az, hogy csak egysoros a vers, még rendben volna, de miért kell bele két teljes betű?! Ráadásul bántó a cím és a vers közötti ellentmondás, hiszen a cím szerint egyértelműen E, a vers viszont pont a saját címét kérdőjelezi meg: E-e? Jelentse ki inkább maga a vers is, hogy E! Akkor viszont csak ismételné a címet, tehát még ez sem kellene! Legyen az egész csak ennyi: ’Frady Endre: E’! Megspóroltunk két betűt egy kötő- és egy kérdőjelet, és megszabadultunk a nyamvadt költőkre jellemző kispolgárian fanyalgó belső bizonytalankodástól is. A nyomdaköltségekről már nem is szólva. Most már csak a költő nevét kellene eltüntetni és előttünk állna minden idők legszebb, mert legrövidebb verse: E.” /Lektor Lajos, a Megvető kiadó ISO auditora/

„Előttem az utódom! Két e-vel eddig csak én tudtam verset írni, hiszen én már akkor is megmondtam, hogy E kettő kell nekem, amikor más még a mássalhangzókkal bajmolódott. Nem csoda, hogy Barguzinig menekültem ebből a szellemi tunyaságban dagonyázó labanciából! Hajrá Frady!” /Petőfi Sándor, alias Alexander Petrovics, de neked Fradykám csak Szása bá’/

„A címmel együtt három E! Mint a Ferencvárosi Torna Club címerében: Erkölcs, Erő, Egyetértés! Véreim, ősmagyarok! Adjunk a liláknak! Szálljunk turulszárnyakon lehel kürtöket fújva és szemünkből kisöpörve az árvalányhajat nyilazzunk hátrafelé, hogy fejbe ne lőjük az állatot, amelyen ülünk! Hej Baskíria, Levédia, Duna-delta, Tisza-Alfa, Omega, Illés, Metró, HÉV, Villamos, Omnibusz… Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt… Sáláláláláááá… Mindent vissza, lálálá!!! Jaj, Brünhilda főnővér, vigye innen azt a nyugiszuriiii…” /Zöldüveges Zétény, leszázalékolt hazaffy és ápolt/

„Ezt nem hiszem el! Illetve kénytelen vagyok, hiszen itt olvasom, de félve, mint az egyszeri kamikáze a rajtparancsot. Hogy költhet valaki, aki a magyar nyelv leggyakoribb betűjében sem biztos?! A jövőben minden egyes betűről ír majd valamit? Teniszkönyököm lesz a megterheléstől, ha ezt a sok verset egyenként mind el kell valahová dugdosnom anyám elől, nehogy felhúzza magát, mint Pókember a téglafalon! Borzalom! Rettenet! Armageddon! Búvár Kund Abigél! Vendettare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„E-e e E? vagy E E E-e? Nehéz döntés, de vállalható-e? Kinek a válla bírja el e vállalást? Nyitott, vagy zárt E-e? Is-is? Se-se? Mi, mi? Dó-dó? Lá-lá? Énekelni ilyenkor? Sírva? Vigadva? Ének? Zene? Testnevelés? Heti öt vagy öti hét? Kérdések, kérdések és újabb kérdések. Sorakoznak és nincs hová bújni! Essetek rám, ti halmok! De ne túl magasról, és ne túl nagy halmok! Köd előttem, özönvíz utánam? Birka, vagy bárka? No, én megyek. Hová is?” /Török Gábor, politikai elemző/

 „Ló Reál helyett végre most rólam írtak verset! Mert megérdemlem!” /E, magánhangzó/

„Őőőőő…” /Ő/

„Végre egy vers, amit meg tudok tanulni! Hogy mit gondolt a költő? Közöd?!” /Csúingam Ajtony, a Dr. Titanic Auróra Jégkrém- és Hajóipari Szakközépiskola érettségiző tanulója/

„Tömörítve küldjem tovább, vagy hagyjam meg ilyen nagynak?” /Ímél Emil, informatikus és UFO-kódfeltörő/

„Ajjaj, itt nagy baj lesz! Ennyi nyugiszuri a világon sincs!” /Brünhilda főnővér/

Zuhanyozás után

Egész testem víznedv özön,
S törölközőm száraz,
Ám miután törölközöm,
Fordítva van már az.

„Tisztelt költő úr! Az egész falu nevében köszönjük bölcs sorait! Mi ugyan ritkán fürdünk (kivéve a polgármester lányát, aki szinte minden hónapban) és akkor is csak likas lavórban, de legalább lesz új téma a fonóban és a kocsmahivatal pultja mellett. Ha jönne író-olvasó találkozóra, csak táviratozzon és Lüke Lajcsi kimegy magáért a szénásszekérrel az ugarszittyói vasútállomásra! Nagyon várjuk ám!” /Csöböri Tóni pálinkafőző és hályogkovács/

„Persze! Folyó vízben fürdeni, mi? Aztán meg otthagyni a gombás ökológiai lábnyomot a padlón, he? Az ilyen antizöld kretének miatt kell állandóan sarki bálnákhoz láncolnom magamat!” /egy méregzöld aktivista/

„Bizonytalanul hezitálok, hogy szeretem-e a végleteket. Vajon a teljesen vizes költő és az abszolút (van-e, lehet-e ilyen?) száraz, azaz vízmentes törölköző intenzív kölcsönhatása eredményezhet-e tökéletes pálfordulást, azaz csontszáraz költőt és csuromvizes törölközőt? Vajon az ember teste nem tartalmaz-e még maximális szárazság esetén is több vizet, mint a lucskossá szottyasztott törölközője? Ha igen, akkor lehet-e azt mondani, hogy nem? Talán? Netán? Mindazonáltal? Izgalmas, hogy mindig állást kell foglalnom az élet nagy kérdéseiben és sose sikerül!” /Török Gábor politikai elemző/

„Jó dolog, ha egy költő feszegeti a határokat. Mert mindennek van a határa, de nem mindenki költő. Ebben a versben a határok nem feszegetve vannak, hanem totálisan megsemmisítve. Mintha maga Chuck Norris rúgta volna le az irodalom fejét. Analfabetizmus + villamosítás = anarchia. A sötét középkor elkezdődött. Fel-né-gyel-ni! Fel-né-gyel-ni! NEM ENG.!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Költő úr! Van olcsó törölközőm reklámáron! Magának a feléért!” /egy nagyon gyorsan mozgó árus/

„Igényes költő, igényes testmozgás után igényesen fürdik és igényesen teljesen szárazra törli magát! Remélem, utána igényes update táplálékkal tölti fel az igényes testét!” /Igényes Update Norbi/

„Ez az átok nem csak fürdik, de kornyikál is közben! Nem csak beázunk, de meg is süketülünk tőle! Az én hallásom már teljesen tropa és a hangszálaim is szutyokká áztak! Képtelen vagyok túlordítani a marháját!” /Zámbó Krisztián alsó lakó/

„Stop my rotating coffin! I want to get off!” (Állítsátok meg a forgó koporsómat! Ki akarok szállni!) /William Shakespeare/

„Szabolcska Misi! Meg tudsz nekem bocsájtani?!” /Karinthy Frici/

„Ha valaki, hát én tudom, hogy mindig van lejjebb és lejjebb. Na, de ennél?!” /Felix Baumgartner/

IKEA

Részlet a 2020-as IKEA katalógusból

Svédiának apraja,
No és persze nagyja,
Szerel mindent lapra, ja
S IKEÁ-nak adja.

Ikes ige ike a
Szó végén úgy áll ma,
Miképp bűbáj IKEA
Sok vásárló álma!

Bértollnok, de beteg ez,
Miket irkálsz le te!
Bocs, de ő is letegez!
Ez vajh’ nagy ötlet-e?

Mért szólsz nekem be vajon?!
Inkább SVÄRD kést vegyél
S vágd át magad SMÖR vajon!
Egy kés: egy nyél, egy él!


„Pfúj! Ez undorító! Pénzért reklámozni ezt a méregdrága szét- és összeszerelő üzemet! Ráadásul én ezt olcsóbban és sokkal jobb színvonalon megírtam volna! Skandalum!” /Újpesti Barnabás állítmányi költő és rímtechnológus/

„Bravó te költőke! Szépet te írsz!” /Ekker Ikeasson marketing manager/

„Mikea?!” /Kevin Kika rivális marketing manager/

„Nehogy már egy vacak SVÄRD kés átvágjon rajtam!” /SMÖR vaj/

„Jó, de csak azért nem, mert le vagy fagyasztva!” /SVÄRD kés/

„A ménkű van ezzel a SKALLE koponyával, hogy nem lehet rendesen összecsavarozni! Szétverni, vagy nem szétverni?!” /Hamlet dán királyfi/

„Órákig szereltem, oszt’ mégis földre terül-terül a méregdrága svédasztalkám?! Na, üssed-üssed botocskám!!!” /egy szegény favágó/

„Ezek még a Kritikusi Nobel-díjat is szétcsavarozott állapotban adnák át az embernek, úgyhogy inkább tartsák meg maguknak! Anyámnak se engedném, hogy ilyet átvegyen!” /Puzsér Róbert/

„Brühühü! Hüpp-hüpp! Brühühü! (orrfúvás) Hüpp-hüpp!” /Keresztes Ildikó/

„Ez az! Csavarozzuk össze! Cs’náljuk meg! Cs’náljuk együtt!” /Gyurcsány Ferenc/

„Egy darab Svédország Magyarországon. Sok kis darab Svédország Magyarországon. A többfelé szakadt Magyarországon. Az árkok szabdalta Magyarországon. Lapra magyar? Össze lehet-e terelni? Össze lehet-e szerelni? Kell-e? Szabad-e? Lehet-e? Kinek lehet? Kinek kivel lehet? Kinek ki ellenében lehet? Összefogás, vagy széthúzás? Számok, vagy személyek? Mennyiség, vagy minőség? Ikea, vagy a-e ki? Frédi, vagy Béni? Tovább is van, mondjam még? Vagy inkább írjam? Majd holnap? Hátha addigra már más lesz? Lesz más?” /Török Gábor/

„Uracskám-parancsolócskám! Hallom, pénz állt a házhoz! Menjünk el az Ikeába és vegyük meg azt a cuki LJUS állólámpát! Most!!!” /Frady Endréné/

Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus

Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy rajta és családján átszalad egy hányós-hasmenős vírus? Ki ne élte volna át a sürgető dilemmát, hogy melyik végével közelítse meg előbb a toalettet? Mi költők nem dughatjuk a fejünket elefántcsonttornyunk macskavizeldéjének homokjába, nem szakadhatunk el finomkodó undorodással a tömegek valóságlíra iránti vágyától, hanem igenis bele kell csapnunk a lecsó-szerű naturáliába és a művészetet a szembenézés, a vigasztalás és az olyan hétköznapi hősök, mint példának okáért Dr. Erik von Katzenjammer, bemutatása és piedesztálra helyezése szolgálatába kell állítanunk. Elő a tollal! Csak legyen elég papír!

Frady Endre:
Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus

Dr. Erik von Katzenjammer a betegei körében

Ez a vírus, ez egy tetű!
Nem kérdés, hogy Vas megye
Amúgy edzett szervezetű
Dolgos népe hasmegy-e?

Nemcsak hasmegy, bőszen hányik!
Képalkotni se merik
Ezt Adyk, vagy Kosztolányik,
Csak a rideg MRI-k.

American MRI can
Csinálni vad képeket.
Minden egyes szem Eriken,
Ki bús zagyban lépeget.

Doktor Erik purgál, beönt,
Ő igazi Vasman és
Nem dönti már többé le Önt
Olvasóm a hasmenés!

* * * * * * *

„Örülök, hogy végre rólam is írnak verset! De mi az a piedesztál? Mindegy, azt is kikezelem!” /Dr. Erik von Katzenjammer/

„Már emeriken emerik is méd in csájna ám! Mi csinálni kicsi csípős emeri!” /Know How Csen/

„Pfúúúj!!! Ez undorítóóó!!! Böáááá!!!” /egy átlagolvasó/

„A Vazs megyeiek nevében köszönjük, hogy kizs fatornyos szülőföldünk belekerült egy ekkora költő mégekkorább verzsébe!” /Vazsi Gazsi pógármezster/

„A költő a legmélyebb tájékozatlanságát mutatja, hogy fogalma sincs, mire használjuk mi az MRI-t!  Többet nem mondhatok, mert ki kell rohannom!!! Jaj neee, foglalt!!! /Dr. Emerik von Durchfall/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” és „Megy a hasa, búsuljon a ló” /NDK falfirkák/

„Has! Alkoss, gyarapíts és a haza fényesen derül!” /részlet Tompa Butáncz 7.c. osztályos tanuló elégtelent érő versmondásából/

„Luke! Phphph… Egy pillanatra fogjunk össze és együtt vágjuk miszlikbe Frady Endrét!!! Phphph… Ezt már én sem bírom Erővel…” /Darth Vader nagyúr/

„Én is jövök! Én is aprítom!” /Yoda mester/

„Na, ezt már nem! Mindig van lejjebb és lejjebb, de ennél már nincs! Várjak? Csodát! Elég! El ég, el föld ettől a bűzhödt kultúrmocsoktól és lebegjen örökké a dekadencia világűrjének fagyott vákuumában! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Felégetni! Megtaposni! Engem lefogni! Kérek nyugiszurit! MOST!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Rajtunk is átment ez a vírus és sokkal durvább volt, mint amit a költő úr leírt.” /egy kétgyerekes anyuka/

„ Nehogy már mi ne merjük ezt képalkotni, méghozzá sokkal jobban, te satnya utódka!” /Adyk és Kosztolányik/

„Ööö… én nem merném kijelenteni, hogy egy járvány politikai hatása felmérhető-e abban az esetben, ha vagy van járvány, de tagadjuk, vagy nincs, de híreszteljük, hogy van, vagy egyéb helyzetet fontolgatunk. Érdemes a dolgot körbejárni, ugyanakkor elkerülni, de mindenképpen beszélni kell róla, háttérbeszélgetni és tiszteletben tartani a más véleményeknek ellentmondó vélemények arzenálját, mint olyat. Fontolva haladni még mindig jobb, mint fejetlenül fejjel rohanni a falnak, főleg akkor, ha az a fal egyrészt talán nincs is ott, ami persze újabb kérdéseket vet fel, amire hamarosan vagy kitérek, vagy nem, másrészt a fal lehet az a szilárd pont, ami mellé beszélve hallathatjuk másokat alig zavaró hangunkat. Szerintem…” /Török Gábor politikai elemző/

„Na várj csak Frady! Mindjárt odaérek!” /a hányós-hasmenős vírus/

Török Gábor "elemez" ;-)

Az 1x1 kérdésben én nem venném a bátorságot, hogy határozottan állást foglaljak a sokak által többé-kevésbé egyezményesen elfogadott 1 mellett, hiszen fennáll a megingathatatlannak hitt véleménybe való bemerevedés, már-már tévedhetetlenségnek látszó úgynevezett vaskalaposság veszélye. Mások mást állítanak, de mit is jelent állítani, és kik is azok a mások?
Ha valaki hisz a 2-ben, vajon nem felelőtlenség megingatni az akár boldogságot is generáló optimista hitében, másrészről viszont a 0 (null?, nulla?, zéró? - ilyen horderejű kérdés eldöntésébe most ne menjünk bele, hiszen holnap is meg kell töltenem a hasábomat!) is elfogadható, ha van, akinek érdekében áll elfogadni.
Egyszóval én nem mernék biztos lenni semmiben, de a véleményem mellett szeretnék kitartani, hacsak valaki nem gondolja úgy, hogy az ellenvéleménnyel globálisan jobban járhatnánk. Mi? Ti? Ők? Ki tudja?
Szóval mennyi legyen 1x1? Lényegében mindegy, de fontos a konszenzus és egymás lényegtelen véleményének aprólékos elmismásolása. Azt hiszem...