Rablósors-szimfónia

Rabló akcióban /titkos rendőrségi pillanatfelvétel/

Rabló elcsigázott teste

Terhelve van egész este,

Mégis lutri, szerez casht-e?

Kőkemény a rabló léte,

Senki sem kétli, hogy vét-e,

Rendőr is ráordít: Hé, te!

  refr.:

  Rablóra, ha rendőr emel kezet,

  Nyolc napon túl gyógyuláshoz vezet,

  S nem védi meg rablószakszervezet!

Se a Lujza, se a Pablo

Nem szeretne lenni rabló,

Inkább fincsi tortán hab ló.

Hab ló mellett hab a zsoké,

Íze édes, totál oké…

Kicsinyt ennyi rím nem sok-é?

  refr.:

  Költőre, ha Puzsér emel kezet,

  Nyolc napon túl gyógyuláshoz vezet,

  S nem védi meg költőszakszervezet!

„Meg lettem szólítva?! Hogy merészeli felböfögni a nevem ez a sehonnai bitang ember, ez a rút szibarita váz?! Frady Endrére én nemhogy kezet nem emelek, hanem az agyi fertője miatt még gázálarcban, mentális vegyvédelmi felszerelésben, teleszkópos gumibottal sem piszkálnám meg ezt az idő- és elmerabló senkiházi szellemi gyomnövényt! Pusztuljon a férgese, de ne kelljen erre nyolc napon túl várni! A világ végre megérett a Frady Endrétlenségre! Mert megérdemeljük!” /Puzsér Róbert, kritikus és szellemi szabadszájú/

„Köszönjük, költő úr, hogy végre valaki gondol a mi sorsunkra is és együtt érez a nehézségeinkkel! Nem könnyű ám a rablólét! Fordított munkabeosztás, sötétben dolgozás, agresszív házőrzőkutyák és zajos házinénik, rendőri túlkapások, nulla veszélyességi pótlék, semmi TB támogatás, állami nyugdíj hiánya, állandó stressz okozta pszichoszomatikus betegségek tömkelege, korai kiégés… Miért nem lehet minket is dekriminalizálni, mint a politikusokat?!” /Römi Rezső, rabló/

„Ne nyavalyogj Rezső, gyere te is pandúrnak! Nem tudtad, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr?! Ha okosba’ csinálod, akkor dől a lé! A kint felejtett harmincas táblás szakaszokon addig járunk okosba’ útra, míg el nem törik a traffipax! Hehe! Na, erre iszunk! Magunkat nem szoktuk szondáztatni! Egészségünkre!” /Sasszem Sebő, rendőr sörnagy/

„Hab lóból nem esz’ kandúr! Mirr-Murr takaroggy! Oriza-Triznyák monnyonle! Köpitek vissza, de azonnal?!” /Pablo von Pisztácia, cukrászművész és tortagyári élmunkás/

„Szelíd bukolika a rabló lelke üdvéért

Ha a rabló nem rabolna,

Nem lenne úgy elcsigázva.

Kőkemény szegénynek élte?

Mást is tehet, elvégtére

Lehetne hívő flagelláns,

Ha nem tetszik, esetleg más.

Kazánkovács, vagy kőbányász,

Tanárember, jetivadász.

   refr.:

   Ha meg továbbra is rabol,

   A rendőr nyugodtan vágja pofán, de nagyon!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbukolikusabb kommentelője/

„Ha flagelláns - önostoros -

Lenne rablónk nyugdíjkoros

Idejében, fájna háta,

S nőne a reuma ráta.

Reumatológus, szegény

Nem lenne kipihent legény,

Vesztegetne erőt, gógyit,

Hogy agg rablóbandát gyógyít!”

/Dr. Porc Pörc, percelberceli reumatológus percember és betanított rendőrségi jetiszakértő/

„Hogy lett a rablóból Puzsér? Nem is értem. Vagy talán mégis? A rabló megszabadít az értékeinktől, a kritikus pedig a vers értékeit semmisíti meg. Igazán jól sikerült, mély párhuzam, kíváncsi lennék a szokásos Puzsér-kritikára és az igazi Puzsér Róbert véleményére is.” /M. András, a költő legállandóbb és legpuzsérrakíváncsibb kommentelője/

„Ha kötözött rablót gúzs ér,

Akkor rablóból lett Puzsér

Szája megoldódik nyomba’

S robban, amit mond, mint bomba!

Puzsér mindig megaszondja,

Ettől lesz költőnek gondja,

S menekül sok bulvárceleb

El, még elebb, sőt legelebb!”

/Dartvéder Dartanyanné Dézsavű Dezsilla, a Puzsér Róbert Üldözöttjeinek Csoportjában Összeverődöttek Klubja (PRÜCSÖK) alliterált amazonja/

„Megvédi vagy sem, kiporolja vagy sem, béke poraira!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas porlevesdíler/

„Rablót, Ház úr, meg, ha veri,

Tette nem lesz McHaver-i.

Üt, rúg, hull le orr, le vese,

S rögvest kész a porlevese.”

/özv. Knorr Kőporné Instant Irén, kisnyugdíjas gyorséttermi menüleves előkóstolónő/

„Mit gondolt a költő?! Ha gondolt bármit, miért nem azt költötte meg?! Ha nem gondolt semmit, miért költötte meg?! Miért kell gondolkodás nélkül költeni?! Miért kell gondolkodás helyett költeni?! Miért nem lehetett költés helyett gondolkodni, és csak azután költeni?! Vagy még azután sem?!” /Tézis Talentum, anyagozó testépítő/

„Mit költött a gondolkodó?! Ha költött bármit, miért nem azt gondolkodta meg?! Ha nem költött semmit, miért gondolkodta meg?! Miért kell költés nélkül gondolkodni?! Miért kell költés helyett gondolkodni?! Miért nem lehetett gondolkodás helyett költeni, és csak azután gondolkodni?! Vagy még azután sem?!” /Antitézis Antitalentum, antianyagozó antitestépítő/

„Mi ez az izé?! Ki ez a Hozé?! Ne lássam anyám ajurvédás auráját hogyishívjákozni, ha nem miabánatozom körbe és szanaszét ezt a kiabánatot! Abcúg senkiházi!” /Álpuzsér Álróbert, álkritikus/

„Egyszer ki akart rabolni egy rabló, de előbb laposra vertem az orrszőrömmel, majd behajítottam kacsázni a Mexikói öbölbe. Ekkor indult útjára a Golf-áramlat. A hülyegyerek pedig azóta is ott pattogna a felszínen, ha a súrlódástól el nem párolgott volna.” /Chuck Norris/

Munkahétvég

Vége van a munkahétnek,

Kik mégis dolgoznak, vétnek!

Legyen tehát nagyon víg kend,

Élvezze, hogy itt a wíkkend!

Nincs már robot, zár a Fa Gyár,

S bárcsak jönne széllel fagy ár,

Szorgos népnek péntek este

Nem izzadna fáradt teste!

Leáll minden futószalag,

Aki magyar, hazaballag,

S huzat elé veti magát,

Relax előtt nincsen ma gát.

Pesti bérházban, mi gangos,

Lent a kocsma bezzeg hangos,

Nem épp kólás-hambis-Mekis,

S nagy hirignél jön a TEK is.

Így pihen a magyar proli,

Piacra viszi a troli,

S pénzét rögvest el is költi…

Rabjai a földnek, föl ti!

„Köszönjük költő úr, hogy egy Internacionálé parafrázissal tiszteleg a gyomorforgatóan rettenetes Juventus uralmat megtörő Serie A bajnoki címünk előtt! Viva scudetto! Forza Inter!” /Mangiare Gattofritto, a milánói FC Internazionale szurkolói kórusának nótafája/

„A verset még elolvasni sem vagyok hajlandó, mert olyan magasra felszökne a vérnyomásom, amitől még egy mélytengeri hal is szétrobbanna, a Juventus gyalázást viszont nem hagyhatom szó nélkül! Elvégre a világűrt leszámítva mindennek van határa! A macskazabáló milánóiak nyilván tiltott ajzószert kevertek a kandúrpörköltbe - amitől szegény Christian Eriksen is úgy megborult, mint egy választási évi költségvetés – és csak ezzel a brutális csalással szerezték meg azt a bajnoki címüket, ami nélkül pont feleannyi lenne nekik, mint nekünk! De ezt még megkeserülik! Ahogy Antonio Vendetta, a hírhedt bosszúálló költő mondaná:

Pénzeteket egye meg a zsebrák!

Jövő évben győznek majd a Zebrák!

A rendőrségnek és a TEK-nek pedig üzenem, hogy ha meglátnak majd zebracsíkos öltözetben sietni, ne lőjenek le, mert nem rabruhában szököm, hanem Juve mezben próbálom meccsnapon elérni az Alitalia légitársaság Budapest-Torinó járatát! Forza Juve!” /Puzsér Róbert, Juventus szurkoló/

„Szívesen pihennék a hétvégén, de ezt csak a pálya bal szélén sétálgatva tudom megtenni, utána viszont rohannom kell, mert most indítom be a vadonatúj lég- és űrhajó gyáramat, melynek termékei fogják kiszolgálni a keményen dolgozó kisemberek hétvégi pihenési igényeit mind a honi légtérben, mind pedig a világűrben. Addig kell beszállni a bizniszbe, ameddig nem késő! Amikor már se a légtérben, se az űrben nem lehet majd parkolóhelyet találni és a rengeteg szándékosan kint felejtett 3000-es tábla mögött tömegével traffipaxolnak az űrrendőrök, addigra már be lesz telve a piac. Ám én időben lépek és a pénztárcám kapacitásának a határa a csillagos ég!” /Dzsudzsák Balázs, balszélső és űrkorszaki üzletember/

„Szeretem a keményen dolgozó kisembereket, mert rugalmas a húsuk és kevés a zsírjuk, a hétvégi pihenés gyanánt a kocsmai tévén megnézett Felcsút-Mezőkövesd rangadó pedig annyira felviszi a vércukrukat, hogy egészen ízletes well-done steakek lesznek tőle! Világ proletárjai egybesüljetek!” /Vérbő Tokány, piréz migráncs kannibál törzsfőnök/

„Hurrá, itt a víkend,

Örül der kisch Vuk und

Táncol minden vakond!”

/részlet a Földtúrók együttes Kuss kis kubikus! c. Grammy díjas világslágeréből - szövegíró: Frady Endre, zeneszerző: Paul McCartney/

„Az osztályöntudatát vesztett nyugatmajmoló kispolgár dekadens élvhajhászatának elanyagiasodott metamorfózisa jelenik meg ebben a lokális mindenbírása mián megkerülhetetlen világirodalmi világítótoronyban. A páros rímek páratlanságának belső önellentmondása általi végtelen horizonton túlmutatása az atavisztikussá kövesedett Euklideszen kivirágzó Bolyai világkép heurisztikus apoteózisa. Csillapítatlan tektonikus katarzislíra! Merjünk lenni!” /Jajdejó Jenőné Juhé Jolanda, irodalmi influenszer/

„Sárkányon sír mind a hét fő

Vasárnap: Jaj, jön a hétfő!”

/Dragon Dezsőné Dajdaj Detonella, a dunaújvárosi kokillaöntő üzem Tűzokádó Tádé brigádjának tablófelelőse/

„Hétvégén ne dolgozzon senki, hanem jöjjön el a templomba, ahol elmondom, hogy amikor épp nem jönnek templomba, akkor dolgozzanak keményen, hogy legyen mit adományozniuk a templomnak, amikor újra eljönnek a templomba! Azok, akik mégse jönnek templomba, azok pedig addig szüljenek gyerekeket, akik majd felnőve két templomba jövés között keményen fognak dolgozni, hogy templomba jőve ők is tudjanak adományozni a templomra!” /Zseton atya, a Magyar Országos Szentek Alapítványi Temploma (MOSZAT) plébánosa és gazdasági igazgatója/

„Öt nap a munka, két nap a pihenés? Mikor van szórakozás?!” /Nagy Feró, a nemzet szórakoztatóipari csótánya/

„Ne szórakozz, Feró, mert rád emelem a tekintetemet és elsüllyedsz, mint a Titanic, amikor nekiúsztam a jéghegy mintájú fürdőruhámban!” /Chuck Norris/

„Lehet, hogy a látszat ellenem szól, mert a fenti összes szereplőt én alkottam, ám pont emiatt nem kell aggódni, ugyanis ura, sőt Ura vagyok a helyzetnek!” /az Úr, a helyzet ura, sőt Ura/

Téma

Lapos téma utcán hever,
Rátornyosul nyirkos avar,
Arra járó firkász haver
Belebotlik s rögvest kavar:

„Kissé szürke ez a téma!
Átszínezem, kiforgatom,
S olyan cikket írok én ma,
Ami robban, mint az atom!

Nagyon sokaknak nem tetszik?
Pilátusként kezet mosok!
Én hibám, ha többen e cikk
Miatt lesznek öngyilkosok?!”

Jövend vala Puzsér vezér:
„Bulvárzsurnaliszta, jer te
Lábaimhoz! Kapsz most ezér’!”
S verbálisan tönkreverte.

„Púúúúzsér! A hőős, ki csak néépének élt!” /Kardal Kenéz, a Bulvár Utáló Celeb Irtók (BUCI) dalárdájának bariton szólistája/

„Meddig kell még hallgatnom ennek a kappanhangú Kardal Kenéznek a vernyákolását?! Én sokkal jobban énekelek, de mindig őket szerződtetik helyettünk, mert van valami bulvársajtós haverja, akivel folyton azt a szemenszedett hazugságot íratja rólam, hogy úgy vonyítok a színpadon, hogy a környékbeli öregasszonyok feljelentik a színházat a macskáik tömeges öngyilkossága miatt! Ez a sértés vért kíván!” /Vérbő Vazul, a Három Donor trió szólamvezetője/

„Rím- és poéngyáros világhírű szerzőpáros sürgősen keresi minőségi tartalomszolgáltatóját, Frady Komolytalan Endre jeligére a szerkesztőségbe.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A mű végén a semmiből előbukkanó és mindent megoldó jó lovag történelmen áthúzódó példájának feltűnése a Mátyás királyi meseszerű népköltészet mesterséges előburjánoztatásával mutatja meg, hogy a költő valós igényeket kielégítve penget tömeglélektani húrokat. Az egyszerű emberek szívében élő ’Ha a merdzsós kopaszok megdobnak kenyérrel, dobd vissza kézigránáttal, hogy kő kövön ne maradjon!’ jelmondatú bosszúszomj, az igazságtalanság elleni fellépés igényének lírikus katarzisa teszi ezt a művet pontosan olyanná, sőt még olyanabbá, mint amilyen.” /Agyhurut Atanázné Vérszomjassy Vendetta, alternatív középiskolai magyartanár és kézigránát díler/

„Undorító ez a képmutatás! Mindenki nyavalyog, hogy színes-szagos bulvárt gyártunk a szürke rühlét trágyaszagú semmijéből, de közben veszik-viszik, vágyják és csámcsogják a végeredményt: Ki kinek a kijével mikor és hol, mit és mennyiért? Rohadmány! Hogy mi közben ebből élünk és igen jól? Kinek mi köze hozzá?! Tizenötmillió bugris bunkó!” /Papa Razzi alias Lesújtó Lömény, zugfirkász és hírhiéna/

„Das ist Propaganda! Das ist mein Kampf! Der Paparazzi ist über alles! Die Zukunft hat begonnen! Heil mich!” /Adolf Hitler/

„Mi ez a ragyavert mételyspiritualitás?! Mi ez a tapló médiacelebokádék?! Ez olyan gyökérkreténség, hogy már a puszta megemlítésemmel sárba vagyok rángatva benne! Anyám szerint most már az asztalra kéne csapnom, de amióta szétvertem egy korábbi fékevesztett Frady téboly okán, azóta nincs mire! Kitartóan várom a torolj, torolj asztalkám megjelenését!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Engem egyszer próbált valaki verbálisan inzultálni, de a páros lábammal a szájában elég nyögvenyelős lett a kísérlete.” /Chuck Norris/

Zöld erdőben... III.

Húsvét előtt folytatódik a nagy sikerű "Zöld erdőben..." kezdetű locsoló lírák sora...

1.,
Zöld erdőben van a lőtér,
Aki bemász, golyó őt ér,
Balhé nélkül nem múl el ősz.
Locsoljak, vagy inkább lelősz?

2.,
Zöld erdőben stadiön,
Játszani a Fradi jön,
Ellenfél meg a Neymar.
Locsolkodnék, no ej már!

3.,
Zöld erdőben paksi atom,
Sugárzok, hogy megláthatom!
Rádióm vajh’ aktív lesz-e
Locsoljak, vagy húzzak messze?

4.,
Zöld erdőben lakótelep,
Ritka ott a gólyakelep,
Parkőr énrám kutyát uszít,
Locsolok, ha kapok puszit.

5.,
Zöld erdőben totó-lottó,
Ott x-elget Tuti Ottó,
Minden meccset fixre vesz ő.
Locsollak, ha otthon lesző’.

6.,
Zöld erdőben atomsiló,
Ott legel a tanyasi ló,
Körben lilán fénylő bozót.
Locsoljak rád sugározót?

7.,
Zöld erdőben VV Putyin,
Lovagol egy farkaskutyin,
Kócolódik deres haja,
Meglocsollak daragaja!

8.,
Zöld erdőben oligarcha
Körül legel ezer marha,
Egyiknek a lába csonka.
Locsolnék, de lesz-e sonka?

9.,
Zöld erdőben Sztálin szobra,
Bronzlábától kicsit jobbra
Talapzatra vizel tacskó.
Ürülhet a kölnis zacskó?

10.,
Zöld erdőben a Nemzeti
Jakzsírboltba tart a jeti,
Ám vasárnap zárva vagyon.
Meglocsolhatlak, de nagyon?

11.,
Zöld erdőben napfelkelte,
Korán kinyit ma az ELTE,
S kioszt néhány kisdoktorit.
Locsolnék, de nagy a sor itt.

12.,
Zöld erdőben láttam termeszt,
Ki hangyányi kendert termeszt,
S bolyt tébolyít majd a hasis.
Kölniért lesz bejglis has is?

13.,
Zöld erdőben fodrász szalon,
Tükörben látom a falon
Barna kislány mily szép kontyú.
You like my sweet kölni, don’t you?

13+1.,
Zöld erdőben autópálya,
Mellette a juhász nyája,
Minden birka tiszta ideg.
Locsolok, de van sör, hideg?

13+2.,
Zöld erdőben ettem,
Nem volt bölcs e tettem,
Széttépett egy medve.
Van kölnimhez kedve?

13+3.,
Zöld erdőben áll egy Auchan,
Tesco ügynök óvatosan
Odamegy és kékre festi.
Locsolhatok én, a pesti?

13+4.,
Zöld erdőben metrófurat,
Szerelvény visz hölgyet, urat,
De csak Kelenföldig sajna.
Csípős kölnim Made in China.

13+5.,
Zöld erdőben Puzsér ordít.
Vajon miért ilyen zord itt,
Talán celebeket nógat?
Kölnit kérsz, vagy füldugókat?

13+6.,
Zöld erdőben VV Majka,
Nem fogy ki a nótás ajka,
Mókusriasztóan rappel.
Meghinthetlek kölni cseppel?

13+7.,
Zöld erdőben slank
Idomzatú tank
Sárga, mint a kén.
Locsolhatok én?

13+8.,
Zöld erdőben Napóleon,
Reflektorozza az e-on,
S ledobja a waterlova.
Locsoljak, vagy menjek tova?

13+9.,
Zöld erdőben Barca-Real,
Csereként a Xavi beáll,
S leballag az Iniesta.
Locsollak oszt’ let’s fieszta!

13+10.,
Zöld erdőben hét fő,
Sárkányos e hétfő,
S rögvest tüzet okád.
Locsolom a tokád!

13+11.,
Zöld erdőben origó,
Hol egy böhöm lórigó
Lett az erdő súlypontja.
Kölnit spricnim, juj, ontja!

13+12.,
Zöld erdőben Balaton,
Legritkábbik hala ton,
Van viszontág rácpontya,
Levét kölnim rád ontja.

13+13.,
Zöld erdőben Sonkás Lajos
(Lewis Hamilton) a zajos,
Bőg alatta merdzsó motor.
Locsolhatok én a botor?

13,5+13,5.,
Zöld erdőben dúl a StarWar,
Egymásra két metálsztár vár,
R2D2 s 3CPO.
Locsolkodnék, Dio Mio!

14+14.,
Zöld erdőben CR7-et
Kötényekkel Messi etet,
Lelátón meg zúg az olé!
Ha locsollak, elfutol-é?

30-1.,
Zöld erdőben Pál apostol
Facebookra levelet posztol,
Péter siet lájkot nyomni.
Lehet rajtad kölni nyom, mi?

30.,
Zöld erdőben öt pap temet
Hat napja egy nagy tetemet,
Rájönnek, hogy ez a King Kong.
Jobb a kölni, mint a pingpong.

30+1.,
Zöld erdőben él az Elvis,
Ha rossz leszel, jön és elvisz,
Énekelve Jailhouse Rock-ot.
Ha locsollak, nem kapsz sokkot?

31+1.,
Zöld erdőben Isaura
Jól főz, ezér híz a ura,
Napról napra egyre dagad.
Öntselek, vagy öntöd magad?

32+1.,
Zöld erdőben dinoszaurusz,
Dinoszaurusz, dinoszurusz.
Ha locsollak, nagyon beguru’sz,
Nagyon beguru’sz, nagyon beguru’sz?

32+2.,
Zöld erdőben zöld az erdő,
Ne állj nagy fa alá, mer’ dő’,
Inkább a ló rúgjon térden!
Szabad-e locsolni? – kérdem.

35+0.,
Zöld erdőben magam mentem,
Megtámadtak ottan engem,
Felfaltak a vadak s vadnék.
Locsolnék, ha feltámadnék.

35+1.,
Zöld erdőben nincsen Meki,
Nem jár tömeg be-ki, be-ki,
Nem lovin’ it, nem lovin’ it!
McLocsollak, van kölnim itt!

73.,
Zöld erdőben osztrák síbolt,
Ahonnan a frissen síbolt
Lécem tök új, szinte vadi.
Locsolhatok? Hajrá Fradi!

2/3.,
Zöld erdőben Simicska ró
Orbán Viktort: "Ülj le, karó!"
Utóbbinak szája remeg...
Hej, de meglocsollak, de meg!

Statikus szonett

Statikus, míg vígan számol,
Dudorászik D-dúr s H-moll
Dallamokat s zúg az ének.
Kollégákat, akik vének

S nagyothallók, nem zavarja
Irodának dalos varja.
Ki meg hall, mert fiatal ő,
(Időnként bár plafonba lő,

S csintalanul csinos helyre
Fülhallgatót tesz a fejre,
Vagy az ablakon át heti

Rendszerességgel, ha veti
Is ki magát), boldog talán,
Mászva az iroda falán.

„Igen, én mindig boldogan mászok a falra, amikor a statikus kolléga úr dalolni kezd, mert egy kicsit legalább megmozgatom a monitor elé petyhüdt elgémberedett testemet. Mivel abszolút hallásom van, mindig az iroda legtávolabbi falát választom.” /Csofándi Zénó, fiatal kolléga/

„He?! Mi van?! Mit csináltok ott a falon?! Már megint süketeltek?!” /Dr. Ágyússy Ottokár, idős kolléga/

„Azért kell falra mászni, mert ha az ember egyből a plafonon van, az nagyon veszélyes, hiszen könnyen eltalálhatja egy eltévedt golyó. Batman kolléga is így került kórházba és felépülése után már vissza se mert jönni, inkább a könnyebb utat választotta és megélhetési filmsztár lett. Hja, csak statikusnak ne menjen az ember!” /Pókember Jenő, irodai világháló adminisztrátor/

„D-dúr és H-moll együtt! Micsoda hangterjedelem! Micsoda egyberobbanó dallamvilágháború! A harmóniák dísze, a diszharmónia! Nett szó szonett! A költő itt megint olyat alkotott, amit más még megérteni sem képes. Megint olyan gyorsan előzte meg a korát, hogy a puszta szele kicsapta az irodalmi traffipax biztosítékát. Csak akinek van füle, az hallja! A többiekről meg essen le a szemüvegük!” /Dr. Mákonyi Makonyáné Pedigleni Piroska, bölcsészkari adjunktus és vattacukor árus/

„Na, csak kezdjen el valaki váratlanul kornyikálni mellettem, én fél fordulattal úgy rúgom ki fallal együtt, hogy a többieknek se lesz hova mászni!” /Chuck Norris/

„Költőkém, gyüjjön mán egyszer el hozzánk egy író-bemosó, vagy izé, mit mondok mán, egy író-olvasó találkozóra, ’oszt mondja mán meg kend, hogy lehet valami egyszerre csinos is, meg csintalan is, he?! És egyáltalán, mi a nyavalya az a csin?! Hű, de mérges lettem! Megyek is, ’oszt bemosok egy olyat a szénnek, de olyat!” /Lignit Lajos, alsó-puttyordi vájár/

„Mindig tudtam, hogy irodában csak a kretének és a kriplik dolgoznak! Magukra zárják az ajtót, ’oszt nyáladzanak, meg kornyikálnak! Hát nem sokkal jobb itt falun, ahol csak a kutyából nem lesz szalonna?!” /Cserpák Pista bá’, nyugalmazott téesz-elnök/

„Szonett?! Ez úgy szonett, ahogyan én egy pipacsillatú hastáncosnő vagyok, és ahogy a csillagokat csillagcsavarhúzóval rögzítik az égre! Ne lássam anyámat szigonnyal cápára vadászni, ha illumináltan, egy talicskában tolva nem írok ennél százszor jobb menüettet! Mit? Hogy szonettet? Ja igen, azt is! Hű, de ráz ez a talicska!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocs, Robikám, de épp macskaköves úton tolom a talicskát! Hű, de nehéz vagy, fiacskám! Nagyon kivan a derekam! De legalább ne danolásznál közben! Ilyenre szoktál két pontot adni, mondván, hogy ettől már engem sem kell eltiltanod, mert én sem akarom hallani. Megyek is inkább cápára vadászni!” /Puzsér mama/

Igazság

Lignit Leó, ön úgy L.L.,
Mint az igazság is el-el
Ámítóan szimpla-remek,
Hol igenek sosem nemek,
S nincsen se talán, se hátha,
S csillog, mint a szénanátha
Tünetén a napfényözön:
Jobb, ha inkább nem söröz ön!
Jót inni tanuljon, tinó,
Mivel veritas in vino!

„Hát szent igaz, költő úr, amit írt! Megyek is és szólok az uramnak, hogy magyarosítsuk Sörnemisszára a nevünket!” /Bornemissza Botondné Kátrány Klotild, egri nőszövetségi szurkoló/

„Tiltakozom! Ha már a saját apám is bort vedel, akkor ki fog hozzám bejönni a sörgyár büféjébe kávét inni?! Költő úr, fulladjon bele a homoki gyomorforgatósába!” /Lignit Lea, sörgyári cappuccino készítő és sörhableány/

„Kérném szépen, költő úr, a vers súlyos tudományos hibát tartalmaz. Ha Lignit úr – feltéve, de meg nem engedve – tinó, akkor ő per definitionem egy herélt bikaborjú. Ebben az esetben viszont hogyan lehetne neki utódja? Márpedig a fenti komment egyértelműsíteni látszik ezt a tényállást.” /Prof. Dr. Kákacsomóssy Vendel, az Akadémia marhaságügyi témafelelőse/

„Marha! Örökbe fogadtam!” /Lignit Leó, sörkóstoló és Sörli Mekklén rajongó/

„Mi ez a degenerált förmedvény?! Ilyen írásművek olvastán háromszor kell megtaposnom a saját agyamat, hogy az utolsó cseppig kipréseljem belőle ennek az óborzalomnak a maradványait! Szegény anyám megértette a szénanátha tünetén megcsillanó napfényt és most kint öklendezik a kertben. Mire befejezi, megpróbálom a jobb kezemmel kifeszíteni a balból a magam ellen fordított harakiri kardot.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne emberkedj, Robi bán! Gondold meg és igyáááál!” /Petur bán/

„Milye’ turbán? Hukk… Betúr?… Hukk… Hova túr be? A pész… péz… pénctárcámba? Hukk… Hehe, ott má’ semmise van! Hukk… Elittam… Hukk…Még hogy Söne… Sörme… Sörnemissza! Hukk!” /Bornemissza Botond, az egri sörhasverseny harmadik helyezettje/

„Ugyan-ugyan, hogy is válhatna el ilyen élesen az igen és a nem? Hátha a talán, sőt talán a hátha megfelelőbb lenne. Sör, vagy bor? Esetleg ebben a sorrendben! A narancsosan csillogó sör antagonisztikus ellentétben áll-e a veresen gyöngyöző borral? Nem akadályozza-e ez az esetleges nagykoalíciót? Mi az igazság? Pilátus megkérdezte és tessék, már nem él! Van-e, lehet-e abszolút igazság? Nem korlátozná-e az ökomenikus vélemény pluralizmust, bármit is jelentsen ez a csupán színjózan kevesek által kimondható kifejezés? Ugye?” /Török Gábor, politikai elemző/

„Jedi anyááám, vegye lejaaaa szememről a kendőőőt, hadd lássam, hooogy miveeel tőttőőőm megaaaa züreees bendőőőt… Hukk!” /Jusztícia, illuminált igazságügyi istennő/

„Az én kedvesem az úgy vedel, hogy nem múlhat egy kedd sem el, hogy ne böfögne csendesen, az én kedvesem, ő az én kedvesem!” /ByeAlex, társfüggő dalnok/

„Én egy lótusz-ültő helyemben úgy tudok meginni három amerikai gallon sörös-bort, hogy közben folyamatosan tudom mondogatni, hogy chumbawamba!” /Chuck Norris, maga az igazság/

Puzsér

Puzsér a kőkemény,
nem az a gügye Bond.
Chuck Norris-féle lény,
agyba és főbe mond.

Emléke kisovis
megrágott kefe jel,
s ha néha megóv is,
Többnyire lefejel.

Tűzokád orrlika,
száll ő, mint bele bekk.
Csoda, ha félik a
cölibek, celebek?!

Celeben úgy zúz át,
hogy közben védi a-
-z ocsútól a búzát.
Reszkessél média!

„Végre valaki megmondja ennek a nagyfejű Puzsérnek, vagy Puzsérnak, hogy ő egy, ő egy, ő egy olyan izé... na... Mit csináljak, nem vagyok a szavak embere... Érdekes, hogy akkor hogyan lett belőlem tévés hogyishívják? Ja igen, a kapcsolataim! Mindegy, abcúg Puzsér!” /Hajdú Péter, médiaceleb/

„A Hajdú maradjon a harangöntésnél! Bár ahhoz sem ért, de azt legalább még felolvashatja neki valaki. A vers témáját tekintve természetesen hiánypótló a mű és ezúttal Frady Endre kőbután silány stílusa se tud rontani rajtam, hiszen természetes bájam átfénylik az ő sötétjén és bearanyozza még ezt a gagyiját is. Hja, a világnak szüksége van rám és még anyám szerint is kinőttem a gyerekkori celofánszaggató, lekvárköpő önmagamat. Ezennel fintorogva ugyan, de kezet nyújtok Frady Endrének, majd elkérem anyámtól az utolsó darab féltve őrzött békebeli jugoszláv csodaszappanát.” /Puzsér Róbert, kritikus és címszereplő/

„Who is Mr. Puzser?! Doesn't matter! Vodka-Martini, shaken not stirred, please!” /Bond, James Bond/

„Én-féle lény?! Miért, ő is két féltekére tudja rúgni a Földet az Egyenlítő mentén és marslakókat beletöltve képes McAlien menüt csinálni nagyobb krumplival és kólával?! Ha igen, akkor hűha!” /Chuck Norris/

„Robikának az oviban tényleg a rágott kefe volt a jele és amikor ezt szívecskére akartuk cserélni, úgy leordította a hajamat, hogy azóta is csontgolyófejűnek hívnak a kollégáim. Ha tőle magától eltekintünk, akkor akár aranyos gyereknek is nevezhetnénk.” /Skalp Lajosné Séró Lujza, nyugdíjas óvónéni/

„A versből nyilvánvaló, hogy ez az ország nemcsak gazdaságilag, de irodalmilag is lenullázódott. Egy megoldás van, beolvadás az Osztrák-Magyar Monarchiába. A Habsburger King szellemében felélesztett birodalom az utódállamok megszűnése és az onnan összeharácsolt futballisták egy csapatba terelése nyomán esélyt kap arra, hogy harminc év múltán talán végre újra kijuthasson egy labdarúgó világbajnokságra. Minden nagyon szép lesz, minden nagyon jó lesz, mindennel meg leszünk elégedve! A Monarchia jobban teljesít! Ellenvélemény?” /Habsburg György, trónörökös/

„Nincs! Hia, hia, Monarchia!” /a magyar lakosság 77,7%-a/

„Jaj, ne már!” /Kossuth Lajos/

„Lajosom, ezt benézted! Mégiscsak én vagyok a haza bölcse!” /Deák Feró/

„Ha már itt az őszinteség pillanata: Moszkva, bocsánatot kérek tőled! Te százszor különb vagy nálam!” /Széll Kálmán/

„Ajaj! Nem gondoltam volna, hogy ennyi debil szellemet szabadítok ki a palackból...” /Frady Endre/

E

E-e?

„Mi ez a beteges szószátyárkodás?! Az, hogy csak egysoros a vers, még rendben volna, de miért kell bele két teljes betű?! Ráadásul bántó a cím és a vers közötti ellentmondás, hiszen a cím szerint egyértelműen E, a vers viszont pont a saját címét kérdőjelezi meg: E-e? Jelentse ki inkább maga a vers is, hogy E! Akkor viszont csak ismételné a címet, tehát még ez sem kellene! Legyen az egész csak ennyi: ’Frady Endre: E’! Megspóroltunk két betűt egy kötő- és egy kérdőjelet, és megszabadultunk a nyamvadt költőkre jellemző kispolgárian fanyalgó belső bizonytalankodástól is. A nyomdaköltségekről már nem is szólva. Most már csak a költő nevét kellene eltüntetni és előttünk állna minden idők legszebb, mert legrövidebb verse: E.” /Lektor Lajos, a Megvető kiadó ISO auditora/

„Előttem az utódom! Két e-vel eddig csak én tudtam verset írni, hiszen én már akkor is megmondtam, hogy E kettő kell nekem, amikor más még a mássalhangzókkal bajmolódott. Nem csoda, hogy Barguzinig menekültem ebből a szellemi tunyaságban dagonyázó labanciából! Hajrá Frady!” /Petőfi Sándor, alias Alexander Petrovics, de neked Fradykám csak Szása bá’/

„A címmel együtt három E! Mint a Ferencvárosi Torna Club címerében: Erkölcs, Erő, Egyetértés! Véreim, ősmagyarok! Adjunk a liláknak! Szálljunk turulszárnyakon lehel kürtöket fújva és szemünkből kisöpörve az árvalányhajat nyilazzunk hátrafelé, hogy fejbe ne lőjük az állatot, amelyen ülünk! Hej Baskíria, Levédia, Duna-delta, Tisza-Alfa, Omega, Illés, Metró, HÉV, Villamos, Omnibusz… Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém, de csuda volt… Sáláláláláááá… Mindent vissza, lálálá!!! Jaj, Brünhilda főnővér, vigye innen azt a nyugiszuriiii…” /Zöldüveges Zétény, leszázalékolt hazaffy és ápolt/

„Ezt nem hiszem el! Illetve kénytelen vagyok, hiszen itt olvasom, de félve, mint az egyszeri kamikáze a rajtparancsot. Hogy költhet valaki, aki a magyar nyelv leggyakoribb betűjében sem biztos?! A jövőben minden egyes betűről ír majd valamit? Teniszkönyököm lesz a megterheléstől, ha ezt a sok verset egyenként mind el kell valahová dugdosnom anyám elől, nehogy felhúzza magát, mint Pókember a téglafalon! Borzalom! Rettenet! Armageddon! Búvár Kund Abigél! Vendettare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„E-e e E? vagy E E E-e? Nehéz döntés, de vállalható-e? Kinek a válla bírja el e vállalást? Nyitott, vagy zárt E-e? Is-is? Se-se? Mi, mi? Dó-dó? Lá-lá? Énekelni ilyenkor? Sírva? Vigadva? Ének? Zene? Testnevelés? Heti öt vagy öti hét? Kérdések, kérdések és újabb kérdések. Sorakoznak és nincs hová bújni! Essetek rám, ti halmok! De ne túl magasról, és ne túl nagy halmok! Köd előttem, özönvíz utánam? Birka, vagy bárka? No, én megyek. Hová is?” /Török Gábor, politikai elemző/

 „Ló Reál helyett végre most rólam írtak verset! Mert megérdemlem!” /E, magánhangzó/

„Őőőőő…” /Ő/

„Végre egy vers, amit meg tudok tanulni! Hogy mit gondolt a költő? Közöd?!” /Csúingam Ajtony, a Dr. Titanic Auróra Jégkrém- és Hajóipari Szakközépiskola érettségiző tanulója/

„Tömörítve küldjem tovább, vagy hagyjam meg ilyen nagynak?” /Ímél Emil, informatikus és UFO-kódfeltörő/

„Ajjaj, itt nagy baj lesz! Ennyi nyugiszuri a világon sincs!” /Brünhilda főnővér/

Patkánypirosítás

Pírt hord Leonóra, kin ez
Pont úgy áll, mint Slöftény Inez
Ecsete, ki patkányt színez.

Piros az ecsetem, az ecsetem, patkányt ken nedvesen, ó nedvesen, ezen röhög a kedvesem, a kedvesem, és ez jó nekem, ez jó nekem, tengertánc egyedem és begyedem, s szakáll a negyedem, a negyedem, és ez így jó nekem, ez jó nekem.” /ByeAlex/

„A költő Leonóra és Inez napján nem hagyományos névnapi versre, hanem jelképekre ragadtatta magát és a szerelem jelképével, a pirossal mintegy megszépítette a csúnya jelképét, a patkányt. A vers tehát, mely első pár száz elolvasásra a felszínen silány, gusztustalan fércműnek tűnik, a mélyben azt fejezi ki, hogy a szerelem, a szeretet még az olyan patkányokat, mint a költő is széppé tudja mázolni. A vers látszólagos értelmetlensége a szerelem megérthetetlenségének és lokális univerzalitásának parafrázisa és apoteózisa is egyben, bármit is jelentsenek ezek a szavak. A költő a bármit jelentő szavak embere, úgyhogy csak azért is rózsabimbó!” /Aranypolgár Jenő, esztéta és kelt tészta árus/

„Végre valahára elmondhatom, hogy nem hiába nyomasztottam a költőt a fajsúlyos jelenlétemmel! Visítsanak az üres celebek! Van forma, bár nem tetszik, van tartalom, bár nem értem, Van Gogh, bár egyfülű, van anyám, bár sem Leonóra, sem Inez, és van egy pirosra színezett patkány, bár lehetne sáfránysárga is, de minek? A költő most olyan magasra tette önmagának a lécet, hogy sértetlenül tudott átugrani alatta. Kár, hogy csak a Digisport adta és csupán ketten láthattuk volna anyámmal, de ő belebóbiskolt. Még a celebvisongásra sem ébredt fel! Gondoljátok meg dromedárok! Erre iszom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Rágalom, hogy az én kislányom patkányokat pingál pirosra! Mindig feketére festi őket és közben bömbölteti a Rolling Stones ’Paint It Black’ c. számát. Nem is értem, kinek jutna eszébe patkányokat pirosra festeni?! Milyen gusztustalan lenne egy piros patkánycsorda! Hát még kettő! Pfúj!” /Slöftény Hurutné szül. Lúgkő Leonóra/

„Azért szeretem a piros patkányt, mert nem látszanak meg rajta a még a legújabb mosóporral sem eltávolítható bor- eper- és céklafoltok! Nekem bevált!” /Erzsébet, háziasszony/

„Piros patkánya mosásról mosásra egyre fakóbb? Már-már rózsaszín? Ez rettenetes érzés lehet, de megvan a megoldás! Itt az új Red Rat ® gél, amelyből elég patkányonként másfél csepp a mosógépbe és patkánya mosás után pirosabb lesz, mint új korában! A literes flakon ára 9.999.- Ft, de ha most hív, akkor 19.999.- Ft plusz emelt telefodíj, de ajándékba egy frissen festett patkánnyal lepjük meg Önt és szeretteit! Kényeztesse patkányát és a háza fényre derül! Csupán egy csepp Red Rat ® gél, és patkánya nevetgél!” /Rádumay Rigoly, tévéshopper/

„Sztálin elvtárs halálának hatvanadik évfordulóján vörös patkányokról verset írni nem más, mint imperialista és monopolkapitalista provokáció, a halódó nyugat kilógó lólábának utolsó rúgása, mellyel a halálhörgés zaját akarják túlkiabálni! Világ panelproletárjai, a fületeken ültök?! Ja, hogy már a széketeket is elprivatizálták? Na jó, gyertek és egyetek velem egy kis banánt! Amíg még legalább ez van…” /Fidel Castro/

„Bokorrím, őrület, bokorrím! Megőrülök, bokorrím! Állatszép! Állatjó! Bokorrím, he! Sálálálááááá!!!” /Katarzis Kenéz, amatőr verselemző és visszaeső kényszergyógykezelt/

„Na, jöjjön Kenézke! Majd ezzel a fincsi hideg zuhannyal lemossuk azokat a csúnya piros patkányokat és megöntözzük a szép bokorrímeit! Így ni! Na, ki dugja bele a karocskáit a kényzerzubikába?! Ügyes! Ki a következő? Á, a költőke! Hé, hova rohan?! Kapd el Ursula! Húha, ennek most a fal adta a másikat! Sebaj, ezzel megspóroltunk egy nyugiszurit.” /Rózsi nővér/

Zseni

Tök jó lenni zseninek,
zseninek, zseninek!
Irigyek a Leninek,
Leninek, Leninek,

mer’ őket nem szeretik,
szeretik, szeretik
máglyán égő heretik,
heretik, heretik.

Heretiket siratja,
siratja, siratja
mindük közös ír atyja,
ír atyja, ír atyja.

A zseni is könnyet ejt,
könnyet ejt, könnyet ejt,
s utána fej dönnyetejt,
dönnyetejt, dönnyetejt.

Görögdönnye tejének,
tejének, tejének
ihlettére sej ének,
sej ének, sej ének

szól ajkáról… „Ami sok,
ami sok, ami sok
az sok!” – s ütik amisok,
amisok, amisok.

„Üssétek csak, féljen ez,
féljen ez, féljen ez!”-
- zúg a tömeg s éljenez,
éljenez, éljenez.


„Hajrá amisok, hajrá amisok! Abcúg Frady, abcúg Frady! Felnégyelni, felnégyelni!” /a tömeg/

„Nem kell felnégyelni. Elég csak kétszer félbeszakítani.” /Dr. Balta Béla matematikus/

„Jaj, jaj, jaj! Jaj, de nagy szégyen ez nekünk, hogy több száz évnyi szelídség és a másik orca odatartása után így kivetkőztünk magunkból és addig ütlegeltük a költő urat, amíg abba nem hagyta a kornyikálást. Nincs mentségünk erre a szörnyű bűnre. Hacsak maga a kornyikálás nem… Szerencsére az Úr kegyelmes és e rettenetes eset óta özönlenek hozzánk az egy százalékos adófelajánlások…” /Jeremy Otherface O’Sheep, halláskárosult amis lelkipásztor/

„Mégse tök jó lenni zseninek, zseninek, zseninek!” /Frady Endre, baleseti sebészet, sebészet, sebészet/

„Heretik mint többesszám?! Dönnyetej mint kínrím?! Frady Endre mint zseni?! Minden kritikus álma, hogy lássa, amint egy művész megkapja, amit megérdemel. Szerintem Frady Endrének még jár, ami jár. Az a bizonyos teljes juss. Embertársaim, kedves felbőszült tömeg, utánam! Üssük Frady Endrét még a kórteremben is! Valaki videózzon, hogy anyám is megnézhesse a Barátok közt helyett!” /Puzsér Róbert, kritikus és egyszemélyes B-közép/

„Kár volt a dalnok zsenit már a nyitóhangoknál oly intenzíven csendre inteni! A mostani Dal műsor mezőnyét látva-hallva lehet, hogy őt kellene kiküldenünk az Eurovíziós Dalfesztiválra. Élve vagy halva. Szinte mindegy is…” /Rákay Kálmán, köztévé intendáns zsűritag és Philip/

„Sokan nem értik, miért novemberben rendeztük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Kvittek vagyunk, mert mi meg ezt a verset nem értjük. Biztos ez is valami burzsoá métely. Sebaj, majd rájövünk! Jó amis pap elvtársak, tessék holtig tanulni, tanulni, tanulni!” /a Leninek/

„Ne dőljünk be a hazug imperialista propagandának! Lenin elvtárs egyrészt sosem volt többes számú, másrészt nem küldte máglyára az internacionalista ír eretnek elvtársakat, hiszen az a mindenkori szent inkvizítor elvtársak feladata volt. A hozzánk menekülő külföldi munkavállalókkal egyébként is Gulág és Málenkíj Robot elvtársak foglalkoztak. Szovjethatalom + kényszermunkatábor = kommunista szombat.” /Vszibíri Ócsenyhóladna elvtársnő/

„Walesi bárdokról van vers. Ír eretnekekről szintén. Csak rólunk nincs?! Mi skótok sem vagyunk ám piskótok! Ide egy alanyi költőt, vagy a buzogányommal tanítok meg valakit kesztyűben dudálni! Hogy a Loch Ness-i szörny falja föl az összes henye poétát!” /Old McDonald, hedefarmer/

„Jaj, ne már! Mért pont én?! A múltkor is hetekig böfögtem egy keresztben lenyelt elefántcsonttorony miatt!” /Nessie, tavi szörny és hírlapi kacsa/

„Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint hypós bakancstalp a nagymama lekvárjának. Utána már semmi sem lesz ugyanaz, mint ami előtte volt. Nyomot hagy. Mi meg takaríthatunk!” /özv. Szlucsányi Gerebenné Dörmi néni, takarítónő és az Akadémia lombhullató előkertjének levelező tagja/

Zuhanyozás után

Egész testem víznedv özön,
S törölközőm száraz,
Ám miután törölközöm,
Fordítva van már az.

„Tisztelt költő úr! Az egész falu nevében köszönjük bölcs sorait! Mi ugyan ritkán fürdünk (kivéve a polgármester lányát, aki szinte minden hónapban) és akkor is csak likas lavórban, de legalább lesz új téma a fonóban és a kocsmahivatal pultja mellett. Ha jönne író-olvasó találkozóra, csak táviratozzon és Lüke Lajcsi kimegy magáért a szénásszekérrel az ugarszittyói vasútállomásra! Nagyon várjuk ám!” /Csöböri Tóni pálinkafőző és hályogkovács/

„Persze! Folyó vízben fürdeni, mi? Aztán meg otthagyni a gombás ökológiai lábnyomot a padlón, he? Az ilyen antizöld kretének miatt kell állandóan sarki bálnákhoz láncolnom magamat!” /egy méregzöld aktivista/

„Bizonytalanul hezitálok, hogy szeretem-e a végleteket. Vajon a teljesen vizes költő és az abszolút (van-e, lehet-e ilyen?) száraz, azaz vízmentes törölköző intenzív kölcsönhatása eredményezhet-e tökéletes pálfordulást, azaz csontszáraz költőt és csuromvizes törölközőt? Vajon az ember teste nem tartalmaz-e még maximális szárazság esetén is több vizet, mint a lucskossá szottyasztott törölközője? Ha igen, akkor lehet-e azt mondani, hogy nem? Talán? Netán? Mindazonáltal? Izgalmas, hogy mindig állást kell foglalnom az élet nagy kérdéseiben és sose sikerül!” /Török Gábor politikai elemző/

„Jó dolog, ha egy költő feszegeti a határokat. Mert mindennek van a határa, de nem mindenki költő. Ebben a versben a határok nem feszegetve vannak, hanem totálisan megsemmisítve. Mintha maga Chuck Norris rúgta volna le az irodalom fejét. Analfabetizmus + villamosítás = anarchia. A sötét középkor elkezdődött. Fel-né-gyel-ni! Fel-né-gyel-ni! NEM ENG.!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Költő úr! Van olcsó törölközőm reklámáron! Magának a feléért!” /egy nagyon gyorsan mozgó árus/

„Igényes költő, igényes testmozgás után igényesen fürdik és igényesen teljesen szárazra törli magát! Remélem, utána igényes update táplálékkal tölti fel az igényes testét!” /Igényes Update Norbi/

„Ez az átok nem csak fürdik, de kornyikál is közben! Nem csak beázunk, de meg is süketülünk tőle! Az én hallásom már teljesen tropa és a hangszálaim is szutyokká áztak! Képtelen vagyok túlordítani a marháját!” /Zámbó Krisztián alsó lakó/

„Stop my rotating coffin! I want to get off!” (Állítsátok meg a forgó koporsómat! Ki akarok szállni!) /William Shakespeare/

„Szabolcska Misi! Meg tudsz nekem bocsájtani?!” /Karinthy Frici/

„Ha valaki, hát én tudom, hogy mindig van lejjebb és lejjebb. Na, de ennél?!” /Felix Baumgartner/