Puzsér

Puzsér a kőkemény,
nem az a gügye Bond.
Chuck Norris-féle lény,
agyba és főbe mond.

Emléke kisovis
megrágott kefe jel,
s ha néha megóv is,
Többnyire lefejel.

Tűzokád orrlika,
száll ő, mint bele bekk.
Csoda, ha félik a
cölibek, celebek?!

Celeben úgy zúz át,
hogy közben védi a-
-z ocsútól a búzát.
Reszkessél média!

„Végre valaki megmondja ennek a nagyfejű Puzsérnek, vagy Puzsérnak, hogy ő egy, ő egy, ő egy olyan izé... na... Mit csináljak, nem vagyok a szavak embere... Érdekes, hogy akkor hogyan lett belőlem tévés hogyishívják? Ja igen, a kapcsolataim! Mindegy, abcúg Puzsér!” /Hajdú Péter, médiaceleb/

„A Hajdú maradjon a harangöntésnél! Bár ahhoz sem ért, de azt legalább még felolvashatja neki valaki. A vers témáját tekintve természetesen hiánypótló a mű és ezúttal Frady Endre kőbután silány stílusa se tud rontani rajtam, hiszen természetes bájam átfénylik az ő sötétjén és bearanyozza még ezt a gagyiját is. Hja, a világnak szüksége van rám és még anyám szerint is kinőttem a gyerekkori celofánszaggató, lekvárköpő önmagamat. Ezennel fintorogva ugyan, de kezet nyújtok Frady Endrének, majd elkérem anyámtól az utolsó darab féltve őrzött békebeli jugoszláv csodaszappanát.” /Puzsér Róbert, kritikus és címszereplő/

„Who is Mr. Puzser?! Doesn't matter! Vodka-Martini, shaken not stirred, please!” /Bond, James Bond/

„Én-féle lény?! Miért, ő is két féltekére tudja rúgni a Földet az Egyenlítő mentén és marslakókat beletöltve képes McAlien menüt csinálni nagyobb krumplival és kólával?! Ha igen, akkor hűha!” /Chuck Norris/

„Robikának az oviban tényleg a rágott kefe volt a jele és amikor ezt szívecskére akartuk cserélni, úgy leordította a hajamat, hogy azóta is csontgolyófejűnek hívnak a kollégáim. Ha tőle magától eltekintünk, akkor akár aranyos gyereknek is nevezhetnénk.” /Skalp Lajosné Séró Lujza, nyugdíjas óvónéni/

„A versből nyilvánvaló, hogy ez az ország nemcsak gazdaságilag, de irodalmilag is lenullázódott. Egy megoldás van, beolvadás az Osztrák-Magyar Monarchiába. A Habsburger King szellemében felélesztett birodalom az utódállamok megszűnése és az onnan összeharácsolt futballisták egy csapatba terelése nyomán esélyt kap arra, hogy harminc év múltán talán végre újra kijuthasson egy labdarúgó világbajnokságra. Minden nagyon szép lesz, minden nagyon jó lesz, mindennel meg leszünk elégedve! A Monarchia jobban teljesít! Ellenvélemény?” /Habsburg György, trónörökös/

„Nincs! Hia, hia, Monarchia!” /a magyar lakosság 77,7%-a/

„Jaj, ne már!” /Kossuth Lajos/

„Lajosom, ezt benézted! Mégiscsak én vagyok a haza bölcse!” /Deák Feró/

„Ha már itt az őszinteség pillanata: Moszkva, bocsánatot kérek tőled! Te százszor különb vagy nálam!” /Széll Kálmán/

„Ajaj! Nem gondoltam volna, hogy ennyi debil szellemet szabadítok ki a palackból...” /Frady Endre/