2013. július 5., péntek

Statikus szonett

Statikus, míg vígan számol,
Dudorászik D-dúr s H-moll
Dallamokat s zúg az ének.
Kollégákat, akik vének

S nagyothallók, nem zavarja
Irodának dalos varja.
Ki meg hall, mert fiatal ő,
(Időnként bár plafonba lő,

S csintalanul csinos helyre
Fülhallgatót tesz a fejre,
Vagy az ablakon át heti

Rendszerességgel, ha veti
Is ki magát), boldog talán,
Mászva az iroda falán.

„Igen, én mindig boldogan mászok a falra, amikor a statikus kolléga úr dalolni kezd, mert egy kicsit legalább megmozgatom a monitor elé petyhüdt elgémberedett testemet. Mivel abszolút hallásom van, mindig az iroda legtávolabbi falát választom.” /Csofándi Zénó, fiatal kolléga/

„He?! Mi van?! Mit csináltok ott a falon?! Már megint süketeltek?!” /Dr. Ágyússy Ottokár, idős kolléga/

„Azért kell falra mászni, mert ha az ember egyből a plafonon van, az nagyon veszélyes, hiszen könnyen eltalálhatja egy eltévedt golyó. Batman kolléga is így került kórházba és felépülése után már vissza se mert jönni, inkább a könnyebb utat választotta és megélhetési filmsztár lett. Hja, csak statikusnak ne menjen az ember!” /Pókember Jenő, irodai világháló adminisztrátor/

„D-dúr és H-moll együtt! Micsoda hangterjedelem! Micsoda egyberobbanó dallamvilágháború! A harmóniák dísze, a diszharmónia! Nett szó szonett! A költő itt megint olyat alkotott, amit más még megérteni sem képes. Megint olyan gyorsan előzte meg a korát, hogy a puszta szele kicsapta az irodalmi traffipax biztosítékát. Csak akinek van füle, az hallja! A többiekről meg essen le a szemüvegük!” /Dr. Mákonyi Makonyáné Pedigleni Piroska, bölcsészkari adjunktus és vattacukor árus/

„Na, csak kezdjen el valaki váratlanul kornyikálni mellettem, én fél fordulattal úgy rúgom ki fallal együtt, hogy a többieknek se lesz hova mászni!” /Chuck Norris/

„Költőkém, gyüjjön mán egyszer el hozzánk egy író-bemosó, vagy izé, mit mondok mán, egy író-olvasó találkozóra, ’oszt mondja mán meg kend, hogy lehet valami egyszerre csinos is, meg csintalan is, he?! És egyáltalán, mi a nyavalya az a csin?! Hű, de mérges lettem! Megyek is, ’oszt bemosok egy olyat a szénnek, de olyat!” /Lignit Lajos, alsó-puttyordi vájár/

„Mindig tudtam, hogy irodában csak a kretének és a kriplik dolgoznak! Magukra zárják az ajtót, ’oszt nyáladzanak, meg kornyikálnak! Hát nem sokkal jobb itt falun, ahol csak a kutyából nem lesz szalonna?!” /Cserpák Pista bá’, nyugalmazott téesz-elnök/

„Szonett?! Ez úgy szonett, ahogyan én egy pipacsillatú hastáncosnő vagyok, és ahogy a csillagokat csillagcsavarhúzóval rögzítik az égre! Ne lássam anyámat szigonnyal cápára vadászni, ha illumináltan, egy talicskában tolva nem írok ennél százszor jobb menüettet! Mit? Hogy szonettet? Ja igen, azt is! Hű, de ráz ez a talicska!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocs, Robikám, de épp macskaköves úton tolom a talicskát! Hű, de nehéz vagy, fiacskám! Nagyon kivan a derekam! De legalább ne danolásznál közben! Ilyenre szoktál két pontot adni, mondván, hogy ettől már engem sem kell eltiltanod, mert én sem akarom hallani. Megyek is inkább cápára vadászni!” /Puzsér mama/

2 megjegyzés:

  1. Gr. Islander Zöző2013. július 11. 13:24

    A csillagcsavarhúzó kivételesen vicces volt.
    De hagyja már ezt a p*cs puzsér familiát, mert elveszti az egyetlen olvasóját is.
    Amúgy meg a nyekergése, emlékeim szerint, implicite kötélért kiált.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, elvesztem az egyetlen olvasómat is?! Ezek szerint már én magam sem fogom olvasni a verseimet?! Hát a Puzsér?!
      Amúgy szerintem gyönyörűen éneklek... Szabadon szárnyal a hangom és nem ragaszkodik szolgaian a rég halott zeneszerzők kottapapíron elhelyezett pöttyeihez. :)

      Törlés