Üres kamra

Hogyhogy nincs itt semmi kaja?!

Se sült húsok bármely faja,

Se zsírok, se lyukas sajtok?!

Melóban így hogyan hajtok?!

Nincsen gyümölcs, nincsen süti?!

Szívem utolsókat üti!

Nincs egy darab száraz zsömle,

Mit torkon csak éhkopp töm le?!

Csontváz tán a lakó teste

Itt, hol török be ma este?!

Rossz érzetek bentről fúrnak…

S pénzt hagyok a tanár úrnak!

„Csoda!!! Valaki betört az albérletembe és kiesett a zsebéből egy ötezres!!! Megyek is dorbézolni, mielőtt visszajön érte! Elherdálom kenyérre, tejre, vajra, töpörtyűre és Túró Rudira! Hej, ha gyakrabban történne ilyesmi, nem kéne pályát változtatnom és elmennem a Tescoba árufeltöltőnek.” /Fakír Ferenc, középiskolai magyar-történelem szakos tanár/

„Az élet a tanítómester históriája - mondogatták már az ógörögök is újlatinul.” /F. Péter ex cathedra, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Csoda, a humán úr az első pápa legfrissebb reinkarnációja! Hozsanna és halleluja! Éljen a tévedhetetlenség újjászületése! Mondd meg nekik! Mondd meg nekik! Ámen!” /Dr. Újlatin Ubul, betanított bíboros és OKJ-s képzett esztergomi érsebész/

„Jobb ma egy ógörög, mint holnap egy újlatin!” /Dr. Ógörög Ottó, ókorkutató és lejárt lemez díler/

„Az országos betörő és kasszafúró szakszervezet nevében kikérem magamnak tagtársunk felelőtlen viselkedését! Puszta könyörületből otthagy a bűncselekmény helyszínén egy jó esélyjel ujjlenyomatokkal teli papírpénzt, ráadásul akkora címletűt, amivel fedezhetné az e havi elmaradt tagdíját! Lebukás esetén persze majd tőlünk követeli az óvadékának a letételét! Hát azt lesheti! Elvégre törvény, jog és erkölcs is van a világon! Sajnos…” /Mackós Menyhért, az Egyesült Betörők és Kasszafúrók Országos Szakszervezete (EBKOSZ) ügyvezető igazgatója és parlamenti képviselő/

„Büszkén jelenthetjük, hogy az árufeltöltő magyartanáraink csapata nagy fölénnyel nyerte a nemzetközi műveltségi vetélkedőt. Másodikak a kasszás fizikatanáraink, míg holtversenyben harmadikak Lomonoszov Egyetem elméleti fizikusainak és a NASA csillagászainak csoportjai. A győzelemhez gratulálunk és extra éjszakai pótlék kedvezménnyel honoráljuk. A legkisebb is számít, Tesco!” /Multi Mirtill, a Tesco magyarországi ügyvezető igazgató és bértábla buherátor/

„Mi ez a liberálbolsevik kozmopolita ajvékolás, mintha córesz lenne?! Nemrég emeltük meg a pedagógusok fizetését és kis híján már majdnem annyit keresnek, mint egy parlamenti takarítónő! Mit akarnak még?! Naponta háromszor enni?! Hogy nézne már ki egy dagadt tanár?! EZ VESZÉLYES!!!” /Hájfej Huba, nyolc általánost (tizenkét év alatt!) végzett tárca nélküli kioktatási államtitkár/

„Aggasztónak tartjuk, hogy az elmúlt évek kedvező tendenciái után a bölcsészkart végzettek immár nagyobb számban mennek a Tescoba dolgozni, mint hozzánk! Lehet, hogy meg kellene engednünk, hogy hazavihessék a családjuknak a selejtes hamburgereket? De hát hova vezetne ez?!” /Mekk Menyhért, a magyarországi McDonald’s gazdasági igazgató helyettese/

„Gyerekek, ez a vers nem csak igaz, de valódi is! Jövő órára mindenki megtanulja kívülről! Már nem én fogom kikérdezni, hanem a helyettem beugró portás bácsi. Aki mégis nekem akarná felmondani, az a zalaszittyogói Madaras Tesco kettes kasszájához jöjjön!” /Herót Hümérné Elegelett Eulália, a Dögkúthy Ödön Gimnázium Valamint Élelmiszerhiánygazdasági Szakközépiskola (DÖGVÉSZ) pályaelhagyó pedagógusa/

„Ha az ember úgy dönt, betör,

Choosing rich place is much better!”

/Hunglish Huba, magyar-angol szakos tanár és maszek betörő/

„Aki üres házba tör be,

Annak ez szakmai halál.

Hiába néz körbe-körbe,

Örül, ha kiutat talál!”

/Balek Béla, a váci fegyház önképző körének földrajz-történelem szakos tanára és kiútkutató/

„Végre egy téma, amit, ha nem Frady Endre, hanem bárki, sőt akárki más dolgoz fel, akkor még vers is születhetett volna belőle! Így azonban, hogy ez a lepedék elméjű csökevény, ez az evolúciós szégyenfolt zúzta apró darabokra és tiporta sárba, már sírni sem lehet rajta, legfeljebb hisztérikusan öklendezni! Anyám inkább felkapta a járókeretét és elszáguldott soron kívül beoltatni magát occó kiciccípősz szecuáni vakcinával, minthogy, nehogy a légútjaiba jutva leszedálják az agyát az összefradyendrézett szófoszlányok! Anyáááám, vááááárj, én is jövööööök!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nálam is volt ilyen affér. A rossz arcúak előbb betörtek, aztán a szemöldökömről visszapattanva össze, amikor ki. Az apró darabjaik jó trágyának bizonyultak a kertemben, úgyhogy Texasban nálam nő a legvérvörösebb tulipán. Egy részét el szoktam adni a magyar Tesconak, bár egy kicsit idegesítenek a túlművelt áruszállítóik.” /Chuck Norris/

Egy téli nap

Kajám nincsen, s az is kevés,
Messze elkerül a jólét.
Hobbim lett a semmit evés,
S nem reggelizek, csak hólét.

Ebédre mit ettem? Havat.
Volt benne egy fagyott retek,
S népünk stadiont, míg avat,
Utcasarkon kéregetek.

Rendőr bámul, szeme sanda,
Téltől s tőle remeg kezem.
Ha igaz a propaganda,
Én, a szegény, nem létezem.

E honban a magamfajta
Januárt tán túl sem éli.
Elitünk csak átlép rajta,
S jöhet új nap. Az is téli.

„Na, költő polgártárs, akkor én most megütöm magát jobb felől, aztán tartsa ide a másik orcáját is, miután magához tért! Uszítgatunk?! Hergeljük az egyre jobban teljesítő ország boldog népét?! Itt az ideje, hogy megtisztítsuk a közéletet az idegenszívű migráncssimogató bérrettegőktől! Most maga a soros!” /Csávás Kálmán marhanagy, a Stabil Ország Rendes Ország Sportegylet (SOROS) erőnléti edzője/

„Első két versszakig erősen szorítottam, hogy jó lesz ez. De a 3. versszak mindig egy kemény forduló pont. Költőnk ismét elvérzett ezen a ponton, ’Kár érte, kiváló ügynök VOLT.’” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Heroikus kísérletnek lehetünk szemtanúi: Endrebá egy újabb verspályázat rengeteglumenes rivaldafényében a szociális hálóból kipottyanó néprétegeket próbálja elkapni világhálóval. Tanulhatunk Tőle, Akinek Van Hálószobája!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A vers maga egész jó lett,
Kár, hogy nincsen benne sólet!”
/Kispesti Kösztöny, a Konzervgyári Újdonságok Tárháza (KÚT) c. vállalati újság állítmányi költője/

„Gyere csóri hajléktalankám! Amim van, azt szívesen megosztom veled! Ne félj, amíg nekem nincs, addig neked se lesz! Csak a pap bá’ észre ne vegyen!” /a templom egere/

„A mi templomunkban senki sem éhezik, mert a jóságos állam bőven támogat bennünket. Aki itt kér, az kap, aki keres, az talál, és a zörgetőnek megnyittatik, bár a csengőt hamarabb meghalljuk. Arról nem tehetünk, hogy a néma egérnek az atya se érti a szavát!” /Ájtatos Manó, sekrestyés/

Ájtatos manó?! Ez az eszement egyházfi fölvette a művésznevemet?! Nehogy letépjem a fejét!” /egy imádkozó sáska (mantis religiosa)/

„Aluljáró mélyén alant
Zaklatnak sok hajléktalant.”
/Éhkopp Ézsaiás, a Fedél Nélkül c. utcai lap házi verselője/

„Mi nem zaklatjuk a hajléktalanokat az aluljáróban, csupán be akarjuk tartatni a vadkapitálpolitikai rendeletet, mely szerint a hajléktalanok ne a közterületen aludjanak, hanem otthon!” /Sötét Simon, az Emberellenes Minisztérium függetlenített párttitkára/

„Ha a fedél nélkül élőket beköltöztethetnénk újgazdag elitünk közpénzből összelapátolt palotáinak sosem használt szobáiba, minden rászorulót hajlékhoz juttathatnánk.” /Igazságos Igorné Hómlessz Hedvig, a Hajlékot A Hajléktalanoknak Alapítvány (HAHA) szóvivője/

„Persze, majd pont hajléktalanokkal pakoljuk tele a cselédszárnyat! Mi lesz itt, kommunizmus?! Netán proletárdiktatúra?! Vesszen a csőcselék!” /Dr. Semmilyen Solt, az Úri Jellemű Keresztényeket Gazdagító Bizottmány (ÚJ KGB) főideológusa/

„Akiről megtudom, hogy hajléktalanokat zaklat, annak átütöm a szívét a nyálammal.” /Chuck Norris/

„Újgazdag és szegény között
Egyre nő a szörnyű árok.
Azt hiszi a tőke, győzött?
Üssünk oda, proletárok!”
/Csasztuska Szilveszter, a Híd Alatt Lakó Szociális Aktivisták Gárdája (HALSZAG) munkamorál felelőse/

„Nem lehet szó nélkül elmenni a mű valódisága mellett, de szavakba sem könnyű önteni a vers szuggesztív szavakba önthetetlenségét. A télbe dermedt társadalmi igazságtalanságra történő kognitív rácsodálkozás torokszorító traumája telepermetezi a lelkünket és a pszichénket, majd felforgatja az irodalmi hormonháztartásunkat is. A rögvalóság és a karvalytőkés irracionalitás keresztezését keresztrímekbe foglaló költő identitásvektora egyértelműen mutatja, hogy Frady Endre ebben a művében is egyre Frady Endrébb.” /Lumpenproletár Lajosné Eccehomo Etelka, az Elbagatellizált Halálsikoly c. versportál webszerkesztőnője/

„Mi ez a szociodepresszív ízlésficam?! Mi ez a kivagyi közízlésrombolás?! Az dicséretes ugyan, hogy Frady Endre ezúttal végre nem a köldökét nézi, hanem a külvilágot, ám ebből sem a külvilágnak, sem a szerencsétlen olvasónak sincs semmi haszna, sőt! A költészettel köszönőviszonyban sem lévő költőpótlék ezúttal is szellemi kínpadra vonta az idejében el nem menekülő áldozatait! Anyám, ha véletlenül megnyílik a közeledben egy Frady fércmű, ne húzd az időt a járókereted keresgélésével, csak fuss!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Rakott zöldbab a Figuránsban

Figuránsi zöldbab (rakott!)
Volt a mai ebéd éke,
S látja még az is, ki vak ott,
Gyomromban kitört a béke.

Támadott bár éhkopp héja,
Csak ebédig voltam éhes,
S gyomorűrtől volt kútmély a
Hangom, mikor szóltam: Hé, hess!

Blőd héjának az Úr nem észt
Osztott, hanem lúzerséget,
S elszállt, míg víg bendőm emészt
Tápot, mit még nem oly rég ett.

Élet szép, ha a has telve,
Éhség-rémség meg nem ijeszt,
S überjó lét alapelve
Figuráns utáni szieszt-

-a!


„Költő úr, elfelejtette a versben megemlíteni a tejfölt! A rakott zöldbab a tetejére rálöttyintett evőkanálnyi tejföl nélkül olyan, mintha a flambírozott langusztavelőből kispórolnánk az abált gerslit! Legközelebb jobban figyeljen! Amúgy kedves egészségére!” /Rántott Renátóné Habart Hedvig, gasztrobloggerina/

„Bocs, elfelejtettem! Pedig úgy tornyosult a tetején a tejfel, hogy azt hittem, hogy Eiffel! Höhö, így humorossan, höhö! Na, megyek sziesztázni!” /Frady Endre, jóllakott költőgigász/

„Szieszta munkaidőben?! Mi maga civilben költő úr, magyar NB I-es futballista, vagy országgyűlési képviselő?! Termelni kell, hogy dübörögjön a gazdaság! Tervtúlteljesítéssel üzenjünk Brüsszelnek! Magyarország jobban teljesít!” /Frázis Fridolin, a Lózungokat Előállító Párt- és Közérdekű Egyesület (LEPKE) nagyotmondási főelőadója/

„A csonka ötödik versszak, az –a! majdnem tetszik. Nem mintha bármi értelme lenne, de legalább rövid. Az előző négy viszont feleslegesen túl van írva és kilóg a versből, mint a lólábak a megtaposott zsoké túloldalából. NEM ENG.!” /Gyalog Gyékény, a Jóleső Jetiharapás c. internetes versportál főcenzora/

„Aha, szóval ezért nem látom a költő urat már egy ideje a KisBigben! Csak nem átszokott a saját üzemi étkezdéjükbe?! De hát a kerületben csak nálunk kapható gigantikus adagok nélkül hogyan akar szép kövér lenni?! Nem tudja, hogy férfiember száz kiló alatt csak karácsonyfadísz?!” /Mr. KisBig/

„Én egy igazi pechvogel vagyok! Hitchcock: Madarak c. filmjében legjobb mellékszereplős Oscar-díjra jelölhető jelenetem lett volna, de utolsó pillanatban kivágták a filmből; a pápaválasztáskor lefejelt egy raj békegalamb; a Fradi sas casting utolsó köréig vezettem, de végül megelőzött a klubelnök gnóm papagája;  most pedig a győzedelmesnek ígérkező gyomorháború kapujában kerekedett fölém egy tányér rakott zöldbab! Mit vétettem, hogy így ver a sors?!” /a lúzer éhkopp héja/

„Ha elmondanám, amit Frady Endre költészetéről gondolok, akkor szétsípolnának, ha pedig megtenném Frady Endrével, amit szeretnék, akkor testi sértésért lesittelnének. Anyám azt mondja, hogy hozna nekem mindennap finom tyúkhúslevest a beszélőre, de szívószállal kellene meginnom, mert a rácson át nem fér be a vájdling. Jobb a békesség alapon a legpozitívabb, amit erről a versről elmondhatok, hogy ez egy szellemi szemétlerakó telepen is azonnal megsemmisítendő veszélyes hulladéknak minősülne! Alpári fércmű!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy éhes héjapár ki akarta vájni a szemgolyómat, de pislogtam és a szemhéjammal letörtem a csőrüket.” /Chuck Norris/