.jpg)
Mi lesz, hogyha megéhezek
Forradalom közepette?!
Szedte-vette teremtette!
Ha majd vendégségben eszek,
Szállnak nyögve nyelés neszek,
S rágódom a „szétfő” igén…
Vajh kibírom hétfőig én?!
Nem bírom ki, éhen döglök!
Sírba be az éhség-dög lök,
S hol zsírjaim homorulnak,
Unoká’m le csokit nyúlnak.
Tetem vagyok, girhes tetem,
Csokinyulat sem ehetem;
Csontváz szám már ritkán eszik,
S anyaföldként fogad be szik.
„Sanyaföld?! Sanya, neked van földed?! Akkor meg mit hőzöngsz itt, miért nem mész megművelni?! Amit ma felszánthatsz, ne halaszd holnapra! Vagy ej ráérsz még, mint az a henye Pató Pali haverod?! Na, ugorj, de előbb még hozz ebédet! A Retró ma zárva van, úgyhogy irány a Pilvax! Az egyik lábad itt, a másik ott, te lusta tintanyaló!” /Petőfi Sándorné, házsártos háziasszony/
„Micsoda?! Meghívunk hozzánk ebédre az ünnepnapon, te meg fikázni mered az áldottkezű nejem főztjét és sütjét, te urbánus fűzfapoéta?! Az agyad van szétfőve, nem az ebéd, te lábasfejű tintanyalonc! Még hogy éhen döglesz, és homorú a zsírod, te dagadék?! Bárcsak befognának téged a Táncsicsot kiszabadítani igyekvők hintója elé, majd ott hagynának csereként a börtönében, míg rád nem rozsdásodik a műanyag lakat!” /Söptényi Nadír, filozófus és népies írókolléga/
„Ne haragudjon, költő úr, az ünnepnapi szünetért, da valamikor nekünk is ki kell pihennünk az ön nonstop verscunamiját! Hétfőn találkozunk! Addig is kellemes forradalmat és szabadságharcot!” /a Retró2 dolgozói/
„Van, akinek az Operáról a büfé jut eszébe, van, akinek az idusáról a kantin. Micimackó mindenkiben ott lakozik, csak van, akiben a felszíntől vékonyabb kopóréteg választja el.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Everybody has a Kant in, in’t Kan? Immán, úúúú, el innen! Hú mán!” /Márciusi Dusán, emigrált középiskolai angoltanárt helyettesítő angolvécépucoló/
„Rendőrkaszt a kopóréteg?!
Hová szaladsz Peti?! Hé, teg-
-nap nem voltál még ily riadt
Egy kis viccelődés miatt!
Ne fussál el, te kis zakkant,
S falt se fejelj le, mint vak Kant!
Egyél inkább Retró kaját,
S hinnyébe fordul a jaj át!”
/Dartanyan Dezső főhadnagy, a Budapesten Illetékes Csávás Kálmán Alakulat (BICSKA) maximálisan minimalista költője és antiriogatási főelőadója/
„BICSKA?! A bicska én vagyok!” /Buggy Lee, hongkongi hungarikum/
„Jaj, de szörnyű ez a Frady vers! Hadd ne kelljen ezt még egyszer elolvasnom! Kit kell megvesztegessek? Kegyelem! Hosszabbítsák meg a szabadlábamat Bicskéig!”” /K. Endre, bicskei bicskanyitogató/
„Ez lehetne egy nemzeti dal, csak egy "Talpra magyar! híja. Haza.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Talpra magyar, magyar talpra?!
Kell nekünk Nemzeti Dal pra-
-liné helyett forradalmi
Desszerként, ha csupán talmi?!
Édességnek, ha van híja,
Akkor hasa haza híja!
Winnetou meg haza híján
Migráncsként ül laza íján.”
/Panel Proliné, praliné díler/
„Nyilván nem nyit ki március 15-én a Retró. Különben hogyan lenne forradalom, ha nem lennének éhezők, akik lázadnak?” /M. András, a költő legállandóbb és legéhséglázadóbb kommentelője/
„Á, a Retró diadala
Az éhezők viadala?
eM úr, Önnek mi a dala,
Melytől reggel riad ala-
-posan meg a szomszéd néni és a forradalmárokat megkarmoló macskája?”
/Petőfi Nándorovics, ex-barguzini apa-gén epigon/
„Drága Költő Gigász! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy Nagyböjt van, szóval ideje lenne felfüggeszteni a mértéktelen kulináris élvezeteket! Ezek a mai fiatalok..! Csak a sz.x meg a szipu! Pfuj! Koplaljon az ilyen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas etikus dietetikus/
„Jelzem, Bibliában senki
Sem böjtöl a Húsvét előtt,
Se irokéz pap, se jenki,
Se józan, se sziput belőtt;
Igéből nem jön ilyen ki.
Bélgáz fújjon böjti szellőt!”
/Teó Leó, Ég és Föld szakon végzett teológus és geológus/
„Az Isten által kitalált bibliai böjtök és az emberek által kiokoskodott úgynevezett Nagyböjt között az a különbség, hogy előbbinél a résztvevők semmit sem esznek, utóbbinál pedig csak azt és annyit, amit és amennyit megkíván a szervezetük. Ami efölött van, azt meggyónják. Vagy nem.” /Elmereccsent Endre, epebeteg eretnek/
„Na, megállj csak, eretnek!
Majd a papok veretnek!”
/Vérgőz atya, a Torquemada Spanyol Inkvizíciós Gimnáziumi Alapítvány (TSIGA) főispánja/
„Ha zárva van a Retró2, akkor elmegyek Phil Vaximovics Mutyin haverommal ebédelni és egy jó borscsos pirogtál mellett vodkamámorosan megemlékezünk arról, hogy anno a baráti orosz csapatok akadályozták meg Világosnál az áruló Görgey további fölös vérontását. Már akkor is ők vonultak be békét teremteni, nem az amerikaiak! Éljen az örökké megbonthatatlan orosz-magyar fegyverbarátság és békeharc!” /Talpnyalonc Tihamér, a Magyar Orosz Szovjetbarátságos Közpénzeket Vételező Alegység (MOSZKVA) atamánja/
„Hé, atamán elvtárs! Nem csak a maga fegyveres békeharca az örökké megbonthatatlan, hanem ez a rohadt kínai pandahús konzerv is! És nekem mégis ezt kéne ennem március 15-én, mert nincs nyitva a Retró! Éhen fogok murdelni!” /Bádog Bódog, bodega buherátor és pléhbili díler/
„Március 15-én senki se a saját hasára gondoljon, hanem jöjjön el ebéd előtt az ünnepi beszédemre a Nemzeti Múzeum elé! A műsor magas színvonalú lesz. Először Curtis rappeli el a Nemzeti Dalt, aztán Győzike a Himnuszt, majd Tóth Gabi énekli el a Nélküledet, utána Ákos saját magát gitárkísérve dalolja végig a 12 pontot, végül Mága Zoli húzza el a nótánkat, míg a háttérben a Kossuth-díjas Nagy Feró vasalt bakancsban tapossa el a nemzet sötétben bujkáló ellencsótányait. A beszédem rövid lesz, de velőspacalos, hogy egyrészt Németh Sziszi barátom is értse és szeresse, másrészt, hogy hazaérjek ebédre. Jelszavunk: A haza minden előtt!, de mielőtt elmennénk haza, ezt még elismétlem egy párszor. Ott találkozzunk! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/
„Mi ez a celebnyálas bájgúnár gágogásnál is fülsértőbb közpénzmédiahekk szint alatt vergődő latrinaszag?! Ki ez a fékevesztett bolsevik diszlájkvadász, ez a vérhaspók fotelforradalmár?! Elhiszem, hogy a falánk Frady Endre megszokta a minden péntek déli kifőzdézést, de meg kell értenie, hogy a gyorséttermi dolgozóknak is joguk van ahhoz, hogy a nemzeti ünnepnapon helyet foglalhassanak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén megtartandó állami ünnepséget messze elkerülő menekülőútvonalak valamelyikén, hiszen köztudott, hogy a haza nem eladó, csak bizonyos esetekben és amennyiben egy összegben megvan az a pénz! Ne lássam anyám életnagyságú hologramját a Retró 2 Kifőzde díszfalán, ha nem követelem Frady Endrének a haza Kínának eladandó részéhez való csatolását! Világ kínai rendőrjárőrei, fradyendrétlenítsetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én a bezárt és üres Retróban is meg tudok ebédelni. A hónaljammal letépem a vaslakatot, aztán megeszem a faszékeket és a faasztalokat. Az én gyomornedveimen még a heti bevételeket tartalmazó gyémántbetétes vasbeton páncélszekrény sem fog ki.” /Chuck Norris/
