A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tahó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tahó. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 31., kedd

Hol a hó, he?!

Dr. Röntgen Rezső felvétele
Mete’rológusok, hahó,
Hogyha tél van, mér’ nincs ma hó?!
Vagy csupán a tél a tahó?!

Az, hogy minden köztér száraz,
Le időjós szakmát áraz!
Hótlan tél, hát milyen már az?!

Télen nem készülnek kerek
Részegységű hóemberek?!
Ettől agyhúgykövet nyerek!

Mikó’ esik itt mán le hó?!
Csak nálunk nincs, vagy nincs sehó’?!
Asszem, iszok! Hol egy csehó?!

Mákonyálom, gyerekkori:
Hótömeg hull gyárak köré…
Fehér Balcsigyörök Kari-
-ról hódalol Gyurik kara…
Lábaimon gyerek-kori,
S havas varjak gyérek karó-
-n…

Józanodj ki, költő koma,
Gátol e szesztöltött kóma
Látnod azt, ha hull a hó ma!

(hópihék tánca!)

„Hé, költő úr, mi nem táncolunk, pláne nem zárójelben, dőlt betűvel, hanem hullunk! Mint az elsárgult levél, csak manapság már jóval ritkábban! Ritkák vagyunk, mint a hófehér hó ló szobor az ügetőn!” /a hópihék/

„Költő úr, maga a gyerekkorának teleit óbudai panelban töltötte, ahol gyárakat, karókon varjúkat és balatongyöröki karácsonyokat megéneklő, csupa Gyuriból álló gyerekkórust legfeljebb a fekete-fehér Orion televíziójukon látott, ha egyáltalán! Amúgy korcsolyázni nem havon szokás, hanem jégen! Minek iszik az, aki még józanul se tud költeni?! Vagy látott maga már részeg tyúkot hóba tojni?! NEM ENG.!” /Fekete-Karácsony Tocsmák, a Kancsal Rímeket Eleve Tiltó Észmegóvási Népbizottmány (KRETÉN) 

“Nem érzem most magam okén,
Hogy csontvázként izzadok én.”
/Hóember csontváz/

„Ez ritka szép lett, mint a fehér holló! Szinte már a szánkban olvad, nem a kezünkben. Én már óvodában kötelezővé tenném! Miért?! A Weöres se bírta a gyerekeket. Frady Endre pedig a benne élő (és máig harcoló) gyereket próbálja végre bentlakosba küldeni, csak még mindig várja a mákos millákat. Ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Átkacsáz’ itt humán Peti,
Mint vérgőzös, sörös vándor,
S hátán lóg, mint pumán heti
Zsákmánytápja, Weöres Sándor.”
/Mákos Milla, mákonyosan melankolikus mélylélektani melódia mutáns & műhóesésfüggvény matematikus/

„Azon gondolkodtam, hogy ki kellene engedni a Költőt. Ki a pusztába! Hadd lássa, milyen a farkasok között, a metsző szélben, hófúvásban! De egyből eszembe jutott az is, hogy ilyen könnyen nem tudunk tőle megszabadulni (nem lesz olyan szerencsénk), és mi van, ha farkasokkal táncolva tér vissza? Nem, nem szabad kiengedni a Költőt! Jó mélyre el kell zárni, ne lássa, hogy a január az egy nagyon csapadékos hónap volt, ne lássa, hogy hull a hó, és azt se tudja meg, hogy milyen a farkasokkal táncolni! Inkább még két ilyen vers a sötétről, mint egy újabb sötét vers a lefagyott hóról!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hóhányó/

„Farkasmetsző szeles puszta
Hóval fúttan igen guszta.
Nincsen szűkség, tágas kinn tér,
Nem jön kutyaütő sintér,
El a házmester sem zavar,
S nem zör’g hószigetelt avar.
Ám ha költőt bezár setét,
Hogy kezdi el így a hetét,
S líraírást hogyan művel?!
Hűlye ötlet, hosszú ű-vel!
Ház úr, hogyha maga hóhány,
Hóhányt lesz sok hintaló! Hány?”
/Hűha anyó, henye hintaló hantáló hóhányó és pusztító pusztai pásztortarhonya pöndörözőnő/

„Szép látvány a téli hóesés, de aztán pattanjon vissza a földről, hogy ne kelljen lapátolni!” /M. András, a költő legállandóbb és hólapátellenesebb kommentelője/

„Rugalmas a hólabdám ám!
Jeticsizmámon a rámám
Járdatánckor mutat jól és
Mindeközben nem lesz hólés!
eM úr nem ránt kaszát-kapát,
Hogy hó miatt kell a lapát,
Meg a só, mert megmar a só!
Táváriscsi, nye harasó!”
/Dimitrij Dunakav Dunakavics, az Elejtendő Hólabdák Elasztikussá Javításához Univerzális Hegyijeti Nyálat Elemző Műhely (EHEJUHNYEM) rugalmasságtani reduktora/

„Honi hó oly elasztik',
Felpattannak e lasztik!”
/az Unikálisan Rugalmas Hólabda (URH) reklámszlogenje/

„Költő úr, amióta itt hóhiányról verselget, már többször is esett a hó! Igaz, hogy szinte röptében elolvadt, mint egy légtérbe lépett törpemeteor, de esett! Úgyhogy maga tévedésben van, tehát vonja le a konzekvenciákat! A jogdíjából! NEM ENG.!” /Pacalarcú Poczond, az Általános Verstani Hóhivatal (ÁVH) pecsétkezelője/

„Gödörmélyen Tisztelt Pacalarcú Poczond Úr! Az ön által törpének nevezett, valójában tíz méter átmérőjűnél kisebb meteorok a föld légterében nem elolvadnak, hanem elégnek. Elégnek tűnik ennyi információ, mert ennél többet ön úgysem tud felfogni. Talán még ennyit sem. Mindegy, hatóságnak így is tökéletesen megfelel, míg a tátva maradt száján be nem úszik egy cet. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Atmoszféra Atanáz, égéshőtérképész és ballisztikus bálnabiológus/

„Mi ez a sok műhó semmiért?! Ki ez a sokadvérengzését élő meteorológiai toprongy?! Bár esne rá egy másfél méter átmérőjű hólabda olyan sebességgel, hogy ne tudja utólag megírni! Ha gyermekkoromban anyámmal folytatott csehszlovák havas hegyoldali napfürdőzés közepette ránk zúdult volna egy brutális lavina, a sokkhatás meg sem közelítette volna a gyanútlan honi entellektüel versolvasókét, akik szeme elé váratlanul odarottyan egy Frady Endre székletlíra! Az örök hó hűljön rá ennek a szépérzéketlen rímtiprónak a vastag bőrére, hogy az emberiség kihalása utáni UFO régészek se tudják kiolvasztani még fénykardokkal se!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha azt mondom, hó, megfagy a hő. Ha azt mondom, hő, megolvad a hó. Ha azt mondom, há… há… há…, akkor tüsszenteni fogok.” /Chuck Norris/

„Hűűűű…” /a Chuck Norris rajongó emberiség/

2014. február 18., kedd

Gagyi tél

Februárban se hullt a hó!
Hogy lehet egy tél ily tahó?!
Mikor lesz jég, talán nyáron?!
Lődd a telet Gábor Áron!

Gábor Áron, lődd a telet,
Zúdíts gyomrába egy nyelet
Rezes ágyúgolyó pürét,
Mivel nincs fehér színű rét!

Télen nincsen rét, mi fehér?!
Külországi hóér’, csehér’,
Vagy osztrákér’ menjek el én
Kétezer tizennégy telén?!

Kétezer tizennégy talán
Nem érdemli meg a csalán
Csípősségű hideg telet?!
Fújj nekünk új szelet, Kelet!

„Új szél?! Kelet?! Politizálgatunk, költő elvtárs, ironizálgatunk? Vigyázni kéne, mert Táncsics börtöne már 166 éve üresen vár egy újabb bajkeverőre! Aki disznók közé keveredik, annak könnyen korpás lesz ám a haja! Most tart egy pár évtized önkéntes szilenciumot és akkor nem lesz dádá. Értve vagyok?!” /Csávás Kálmán, terror elhárítási alezredes és pofonügyi főelőadó/

„Hagyjanak már békén halottnak lenni! A rézágyúm is fel van virágozva, nem fogom ezt a szép dekorációt tönkretenni holmi agyatlan lövöldözéssel! Ez az osztrák elnyomás sokat satnyított ezen a népen, mert nekünk még Petőfink volt, ezeknek meg már csak ez a selejtes Frady Endre jutott. Ehhez szívesen hozzávágnék egy tűzparancsolatos kőtáblát!” /Gábor Áron, néhai rézágyúöntő/

„Nana, Gábor úr, nana! Nem is lenne nekünk olyan rossz egy ilyen osztrák elnyomás. Osztrák munkahelyek, osztrák árak, osztrák bérek, osztrák rend… Hej, de szép is lenne újra a Monarchiában vergődni!” /Csóró Csegő, középiskolai német-történelem szakos tanár és szállodai éjszakai portás/

„A páros rímek páratlan élménye, a hótlan hóravágyás, a Nyugat által az orosz medve szőrös mancsai elé dobott és ott leágyúzott rézágyús hős emlékezetén tipró Kelet imádat, valamint a globális felmelegedés olyan esztétikai eleggyé gyúrja, gyömöszöli, sőt már-már dagonyázza ezt a februári meteorológiai mélylírát, mely a világirodalomban ritkább, mint korán reggel karón rikkantó fehér varjú. Hiába, tahó télnek híg a leve!” /Töttyös Tihamérné Sóhaj Skolasztika, köz-könyvtáros és amatőr világirodalmi nagyágyú/

„Tahó?! Nem a tél a tahó, hanem én, hogy óvatlanul ezt az új Frady förmedvényt is elolvastam! Mea culpa, mea maxima culpa! Anyám szerint nem kéne olyannyira szigorúnak lennem magamhoz, hogy kalapáccsal ütlegelem a satuba szorított nyelvemet és százas szöggel szurkálom a szemgolyómat, de hát mit tudja ő, hogy milyen az, amikor egy igazi férfi teljes lelkéből szenved? Satupadra minden Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, fájó kritikus/

„Most nem érek rá kommentezni, mert épp egy feldíszítendő rézágyúba verek be százas szögeket a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

„Aú! Jaj! Ez fáj!” /a rézágyú/

2013. május 21., kedd

Napfény keringő

Nyoma sincs a fagyos Bering-
-szoros partján pálmaháznak,
S legfelül bár napfény kering,
Csóró csukcsok mindig fáznak:

„Ellepett már minket a hó
S szügyig fagytunk, úgyhogy az a
Szitu: Te Nap, ne légy tahó!
Adj több hőt, vagy húzzál haza!”

Stupid a Nap, meg is retten,
Fenyegetésnek enged, és
Amit érünk mind itt tetten,
A globális melegedés.


„Köszönjük a költő úrnak, hogy végre érthetően elmagyarázta azt a tudományos rejtélyt, hogy mi okozza a globális felmelegedést! Ígérjük, hogy megemlítjük az érdemeit a királynőnek és könnyen lehet, hogy Önt hamarosan Sir Fradyként fogja tisztelni a brit birodalom.” /brit tudósok/

„Ne hazudozzon itt költő elvtárs! Mi abban lennénk érdekeltek, hogy teljesen befagyjon végre az a nyavalyás Bering-szoros, mert akkor úgy átkorcsolyáznánk Alaszkába, mint a huzat!  Alaszka már Nyugat?” /Szása Csukcsin, csóró csukcs/

„Ebbe a debil Amerikába már tényleg csak ezek a csukcs menekültek hiányoznának! Még jó, hogy van ez a globális felmelegedés, különben lángszóróval kéne olvasztani a jeget, hogy át ne özönöljenek!” /George Toplák, magyar származású alaszkai eszkimó/

„Ha ez vers, akkor én ózonlyuk vagyok! Bárcsak annyi UV sugár zúdulna rajtam keresztül Frady Endrére, hogy felforrna, mint a Dózsa György! Nem, mama, nem a Rózsa Gyuri! Nem mama, nem minden paraszt celeb, de minden celeb paraszt!  Nem mama, nem őrültem meg, hogy egy szál semmiben ordibálok fejen állva a hűtőszekrény tetején! Igen mama, megint a Frady Endre hozott ki a sodromból! Igen mama, áááááááá!!!!!!!!!!!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hideg-meleg? Globális-lokális? Nap-Hold? Bering-Kiring? Hő-hó? Hű-ha? Remélem, van középút, különben... különben? Különben van, aki dühbe jön? Vagy megy? Nagy kérdések ezek... S a válaszok? Valahol biztosan ott vannak? Ott? Vagy inkább itt? Vannak? De mit jelent vanni? És mit nem? Húha!” /Török Gábor, politikai elemző/

„Rímek? Pfúj! Ritmus? Nyál! Kötött szótagszám? Hányinger! Halál a szabatos lírára! Abcúg Frady! Éljen a szabadvers!” /Dögléczi Tufa, kortárs költő és köztéri kutyagumidíler/

„Nem vagyok stupid, csak sajnálom a szerencsétlen csukcsokat! Az ózonlyukról pedig nem én tehetek, hanem az elmúttnyóccév! Mindenki monnyonle!” /Nap, közepes méretű csillag/

„Szeretem a csukcsokat! Meg a pingvineket és a fókákat!” /Iceball, falánk jegesmedve/

„Ha nem hagytam volna ott idejekorán ezt a nyafogós bandát, sosem lett volna részem abban az élményben, hogy kettéfejelhettem azt a gagyi Teatonicot! Mi, hogy Titanic? Mindegy, az előbbinek legalább volt valami értelme!” /Jajdehideg Jenő, jéghegy/

„Most örülök igazán, hogy már meghaltam, mert, ha élnék, mindent összehánynék, ha ilyen nagy sebességgel kellene forognom a síromban!” /Ady Endre/