A következő címkéjű bejegyzések mutatása: meteorológus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: meteorológus. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. március 7., péntek

Mártavaszodás vagy mégteledés?

Téltől sápadt arcok bőrén
Tavasznaptól pirul husi.
Rénszarvas tágul s lőn bő rén,
S hő derül, a márciusi.

Meteorológiai
Lyányok szerint tavasz zajlik,
Ám csillagászok fiai
Állítják, szájuk csak zaj lik.

Hej, bizony e vegyes párok
Között március elsején
Nyílik tudományos árok,
S inalok innen el, sej, én...

Balhé lesz, mit meg nem várok!

„Jaj, költő úr, nagyon rávilágított az évi négyszer három hét konfliktusos időszakainkra! Ha előre tudom, hogy a valódi tudomány és az áltudomány rendszeres összecsapása így meg tudja mérgezni a házasságunkat, sose mondok igent ennek a nyikhaj csillagász doktorandusznak! Miért nem egy asztrológusnő kezét kérte meg, akkor együtt jósolgathatnának arról, hogy mikor terheli túl a csillagszemű Nagy Medve a Göncölszekeret! Hülye asztronómusok, asztronómus hülyék!” /Téridő Tordáné Kumulusz Kamilla, meteorológus/

„Hé, hova szalad, költő úr! Csak azért, mert egy tudományos vitasorozat közepette földközeli légkörtorzító modelleket vágunk egymás fejéhez és közben meghajlítjuk magunk körül a téridőt, még nem ok arra, hogy udvariatlanul és pánikszerűen elinaljon a nappalinkból! Attól, hogy vér folyik, maga még élvezheti a vendégszeretetünket! Csak foglaljon állást, hogy maga szerint tavasz van vagy tél! De jól fontolja meg, mit mond, mert lehet, hogy ezek lesznek az utolsó szavai!” /Téridő Torda, csillagász/

„Frady Endre verse, a "Mártavaszodás vagy mégteledés?", finoman egyensúlyoz a tél és tavasz határán, miközben szórakoztató módon mutat rá a természet és az emberi érzékelés közötti ellentmondásokra. A költemény ügyesen fonja egybe a meteorológiai és csillagászati nézőpontokat, rámutatva a kettő közötti eltérésekre, mindezt könnyed, játékos nyelvezettel. Az első versszakban a tél és tavasz közötti átmenetet az arcok sápadtságán és kipirulásán keresztül érzékelteti, humort csempészve a képekbe a rénszarvas bőrén és a márciusi hő derülésén keresztül. A második versszakban a meteorológiai és csillagászati véleménykülönbségeket figurázza ki, míg a harmadik versszakban a tudományos viták közötti árok nyitásával és a költő menekülésével kelti fel a figyelmet. Összességében a vers könnyed hangulatával és humoros megközelítésével idézi elő a tavaszi és téli átmenet kérdését, miközben rávilágít a különböző tudományágak közötti ellentétekre. Frady Endre mesteri módon játssza ki a nyelvi játékokat és képeket, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/ 

„Frady Endre ismét megpróbálta felgyújtani a magyar költészet fáklyáját, de sajnos csak egy pislákoló öngyújtóláng lett belőle, amit az első értelmes gondolat fuvallata is kiolt. A vers a tél és a tavasz határán egyensúlyoz, de inkább orra bukik egy latyakos szóviccben. A "rénszarvas tágul s lőn bő rén" sor olyan, mintha egy szorulásos agymenés következménye lenne, ahol a költő mindenáron meg akarta mutatni, hogy még mindig emlékszik az összetett szavak jelentésmódosító erejére. A "szájuk csak zaj lik" pedig egy olyan hangalakzati baleset, amely után az olvasó szájából is inkább egy mély sóhaj lik... ööö... lökődik ki. A zárlat menekülési kísérlete ("s inalok innen el, sej, én…") mindannyiunk legmélyebb vágyát fogalmazza meg: elmenekülni ebből a rímelő káoszból, mielőtt a költő még egy újabb meteorológiai szóviccet elkövet. Egyetlen pozitívum, hogy a vers rövid – bár, ha még rövidebb lenne, talán jobb is lenne.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Éljenek az időjósok,
Legyen belőlünk még jó sok!”
/falfirka az Országos Meteorológiai Intézet női mosdójában/

Kedvenc sörünk Arany Ászok,
Csillagokat látunk tőle,
Mi vagyunk a csillagászok,
Minket the Death Star se lő le!”
/falfirka az Országos Csillagászati Intézet férfi vécéjében/

„Tavaszi méhzümmögés, madárcsicsergés? Költő Elvtárs! Ezek mind a vihar előtti csend jelei! Baj lesz ebből, nagy balhé! A Totya is megmondta!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vihar előrejelző/

„Tavasz, méhzümm, madárcsicser,
Ettől rügyezhetik ki cser?
Vihar előtt Totya Lengyel
Érzi, balhés eme csendjel?
Költő Elvtárs tudja eztet,
Eme bajverse is szesz tett.
Eszik-iszik, dínik-dánik,
Nyugi, Ház úr, semmi pánik!”
/Lengyel Totyáné Bajlaki Balalajka, télvíz idei tavaszjötti pánikszobaparancsnokhelyettesnő/

„Költő Úrnak a címben feltett kérdésére nem tudok választ adni, de felajánlom segítségemet a köz javára az alábbi formában:
- Márta nevű ismerőseimet megkérdezem, vaszodnak-e
- Amint felszerelem az autóra a nyári gumit, szólok (ez a művelet köztudottan a késő tavaszi lehűlés és hóesés egyik fő okozója)”
/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, csak ne okozzon kárt a
Vaszodások közben Márta!
Téli gumi, nyári gumi,
Bring back, oh, my Bonnie to me!”
/Nyári Télné Őszi Tavasz, négyévszakos nótafaiskolai nótáriusnő/

Nyuggerapó:
Tél már nincsen

Időjós, tudonc csitriken
Nem az a jó, amit mondanak,
Sokkal fontosabb az,
Amit magukon hordanak.

Ha tavaszodik, tavasz jő,
Én eztet helyesnek tartom.
Rénszarvas ünő, vecsernyén
Legeldes a Tiszaparton.
Ott, ahol a kis Túr, meg egy
BMW siet beléje,
De derűvel vagyon, mert érzi, hogy
A kikelet is közeleg feléje.

Őszül a fejemen
Az összes hajtincsem,
Ám se ősz, se tél,
Imitt sehol sincsen.”

Nyuggeranyó:
Tavasz még nincsen

Tiszaparton Kiss túr, matat
Süllyedt hajón s rajta a tat
Kiss ujjlenyomattal tele,
Ha elmúlt már ez év tele.

Ha még nem múlt, kesztyűt hord, ó,
Amely kopott, ritkán bordó,
Akárcsak egy boroshordó.
Tavaszmúlunk, leszünk vének,
S ha gyűrt orrán BMW-nek
Szárad vérünk, nincs több ének.

Fejem őszül, kertben csősz ül,
Kis sírkövet nagy sírkő szül,
Téltől Tavasz időt kinn csen,
Ámde itten mégse nincsen.”

„Az időjárás már egyértelműen napos, tavaszi. Nyílnak a virágok, rügyeznek a fák, és Veszprémben már megszűnt a fagy. Remélem, hogy ennél már csak még jobb lesz.” /M. András, a költő legállandóbb és legrügybuzgóbb kommentelője/

„eM úr, azt kérdi e beszély:
Idő- vagy a csillagjárás?
Szétnézve a tény is szeszély:
Idő jó, de égbolt párás.
Konfliktusból jő a veszély:
Egymást el sok tudós pár ás!”
/Dr. Malter Valter, a Tudós Házaspárok Moderátora (THM) cím kitüntetettje és Veszprém vármegyei viadukt vakolóművész/

„Kapunk hideget meleget? Sok hőhó semmiért?? Nincs egy tenyérnyi normalitás az egész világtérképen! Én meg ehhez szóljak hozzá, hogy várjuk-e a májust?! Ember, most jövök ki a templomból!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, te Humánka hékás, la! Ezér' ne várjá' má' jusst, he! Juss ki élve a templombúl, oszt’ olyan hidegmeleget kapol tenyérileg, hogy nyúlnormalitást fogol és világtérképet látol forogni izibe, tyű! Ahogyan a kőttő mongya:
          Szórakozó’, Humán úr ma?!
          Szíjjel lapulsz, mint a gyurma
          Péklapátnyi kezem közén!
          Folyamodék erőhöz én!
No, akkó’ ehhő’ tarcsad magad, mer’ meggyűllik a bajod, mint a kinyomatlan pattanás a lovam farán, oszt’ lesz nemulass meg rütyütyü, hinnye!” /Izom Igor, irreál végzettségű ütőmunkafelügyelő/

„Kedves F.P. budapesti lakos úr, elnézését kérjük a jelenleg nálunk gyógykezelt I.I. úr minősíthetetlenül agresszív szavaiért és viselkedéséért! A mi hibánk, hogy a gyógyulás útján már komoly előrehaladást elért páciensünk hirtelen így visszaesett, mert tévedésből beleivott a szintén a klinikánkon vendégeskedő VIP betegünknek, egy meg nem nevezhető óriásállam elnökének, D.T. úrnak a gondatlanságból elöl hagyott vizeletmintájába, amely elmére és erkölcsre nézve egyaránt toxikus anyagokat tartalmaz, sajnos nagyon nem kis mértékben. A prezident urat igyekszünk mielőbb leszedálni, de jelenleg elszabadult hajóágyúként ámokfut szerteszét és üvöltve beleköt az élő fába is. Ursula és Brünhilda nővérek, elfogni!” /Dr. Döbling Dezső, a Sömlényi Ubul Zakkantakat Utókezelő Klinikai Intézmény (SUZUKI) betanított ügyvezető igazgatója/

Mi ez a szépirodalmi bűncselekmény, ez a már a legyártás előtt megromlott lírai katyvaszpép?! Ez a látszólag természettudományos házassági tanácsadás nagyobb károkat okoz, mint félrészeg betontorpedó a műjégpályának! Ezt az ostobaság páclevében fojtogatott rémrímdózist olvasva olyan érzése támad a gyanútlan fogyasztónak, mintha a véreresen dülledt hüledező szeme előtt hajtana be egy áltudományos fantaszta zsebszótár egy dadaista zsákutcába! Ne lássam álmomban anyámat rénszarvasszánon tótágast állva túlhajszolt rénszarvast szánni, ha nem szánom-bánom, hogy Frady Endrére szakosodott kritikusságra adtam a nagy busa fejemet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez problémát jelent és az emberiség szépen megkér, akkor szívesen fordítok annyit a Földön, hogy március elsején legyen a tavaszi napéjegyenlőség.” /Chuck Norris/

2023. január 31., kedd

Hol a hó, he?!

Dr. Röntgen Rezső felvétele
Mete’rológusok, hahó,
Hogyha tél van, mér’ nincs ma hó?!
Vagy csupán a tél a tahó?!

Az, hogy minden köztér száraz,
Le időjós szakmát áraz!
Hótlan tél, hát milyen már az?!

Télen nem készülnek kerek
Részegységű hóemberek?!
Ettől agyhúgykövet nyerek!

Mikó’ esik itt mán le hó?!
Csak nálunk nincs, vagy nincs sehó’?!
Asszem, iszok! Hol egy csehó?!

Mákonyálom, gyerekkori:
Hótömeg hull gyárak köré…
Fehér Balcsigyörök Kari-
-ról hódalol Gyurik kara…
Lábaimon gyerek-kori,
S havas varjak gyérek karó-
-n…

Józanodj ki, költő koma,
Gátol e szesztöltött kóma
Látnod azt, ha hull a hó ma!

(hópihék tánca!)

„Hé, költő úr, mi nem táncolunk, pláne nem zárójelben, dőlt betűvel, hanem hullunk! Mint az elsárgult levél, csak manapság már jóval ritkábban! Ritkák vagyunk, mint a hófehér hó ló szobor az ügetőn!” /a hópihék/

„Költő úr, maga a gyerekkorának teleit óbudai panelban töltötte, ahol gyárakat, karókon varjúkat és balatongyöröki karácsonyokat megéneklő, csupa Gyuriból álló gyerekkórust legfeljebb a fekete-fehér Orion televíziójukon látott, ha egyáltalán! Amúgy korcsolyázni nem havon szokás, hanem jégen! Minek iszik az, aki még józanul se tud költeni?! Vagy látott maga már részeg tyúkot hóba tojni?! NEM ENG.!” /Fekete-Karácsony Tocsmák, a Kancsal Rímeket Eleve Tiltó Észmegóvási Népbizottmány (KRETÉN) 

“Nem érzem most magam okén,
Hogy csontvázként izzadok én.”
/Hóember csontváz/

„Ez ritka szép lett, mint a fehér holló! Szinte már a szánkban olvad, nem a kezünkben. Én már óvodában kötelezővé tenném! Miért?! A Weöres se bírta a gyerekeket. Frady Endre pedig a benne élő (és máig harcoló) gyereket próbálja végre bentlakosba küldeni, csak még mindig várja a mákos millákat. Ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Átkacsáz’ itt humán Peti,
Mint vérgőzös, sörös vándor,
S hátán lóg, mint pumán heti
Zsákmánytápja, Weöres Sándor.”
/Mákos Milla, mákonyosan melankolikus mélylélektani melódia mutáns & műhóesésfüggvény matematikus/

„Azon gondolkodtam, hogy ki kellene engedni a Költőt. Ki a pusztába! Hadd lássa, milyen a farkasok között, a metsző szélben, hófúvásban! De egyből eszembe jutott az is, hogy ilyen könnyen nem tudunk tőle megszabadulni (nem lesz olyan szerencsénk), és mi van, ha farkasokkal táncolva tér vissza? Nem, nem szabad kiengedni a Költőt! Jó mélyre el kell zárni, ne lássa, hogy a január az egy nagyon csapadékos hónap volt, ne lássa, hogy hull a hó, és azt se tudja meg, hogy milyen a farkasokkal táncolni! Inkább még két ilyen vers a sötétről, mint egy újabb sötét vers a lefagyott hóról!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hóhányó/

„Farkasmetsző szeles puszta
Hóval fúttan igen guszta.
Nincsen szűkség, tágas kinn tér,
Nem jön kutyaütő sintér,
El a házmester sem zavar,
S nem zör’g hószigetelt avar.
Ám ha költőt bezár setét,
Hogy kezdi el így a hetét,
S líraírást hogyan művel?!
Hűlye ötlet, hosszú ű-vel!
Ház úr, hogyha maga hóhány,
Hóhányt lesz sok hintaló! Hány?”
/Hűha anyó, henye hintaló hantáló hóhányó és pusztító pusztai pásztortarhonya pöndörözőnő/

„Szép látvány a téli hóesés, de aztán pattanjon vissza a földről, hogy ne kelljen lapátolni!” /M. András, a költő legállandóbb és hólapátellenesebb kommentelője/

„Rugalmas a hólabdám ám!
Jeticsizmámon a rámám
Járdatánckor mutat jól és
Mindeközben nem lesz hólés!
eM úr nem ránt kaszát-kapát,
Hogy hó miatt kell a lapát,
Meg a só, mert megmar a só!
Táváriscsi, nye harasó!”
/Dimitrij Dunakav Dunakavics, az Elejtendő Hólabdák Elasztikussá Javításához Univerzális Hegyijeti Nyálat Elemző Műhely (EHEJUHNYEM) rugalmasságtani reduktora/

„Honi hó oly elasztik',
Felpattannak e lasztik!”
/az Unikálisan Rugalmas Hólabda (URH) reklámszlogenje/

„Költő úr, amióta itt hóhiányról verselget, már többször is esett a hó! Igaz, hogy szinte röptében elolvadt, mint egy légtérbe lépett törpemeteor, de esett! Úgyhogy maga tévedésben van, tehát vonja le a konzekvenciákat! A jogdíjából! NEM ENG.!” /Pacalarcú Poczond, az Általános Verstani Hóhivatal (ÁVH) pecsétkezelője/

„Gödörmélyen Tisztelt Pacalarcú Poczond Úr! Az ön által törpének nevezett, valójában tíz méter átmérőjűnél kisebb meteorok a föld légterében nem elolvadnak, hanem elégnek. Elégnek tűnik ennyi információ, mert ennél többet ön úgysem tud felfogni. Talán még ennyit sem. Mindegy, hatóságnak így is tökéletesen megfelel, míg a tátva maradt száján be nem úszik egy cet. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Atmoszféra Atanáz, égéshőtérképész és ballisztikus bálnabiológus/

„Mi ez a sok műhó semmiért?! Ki ez a sokadvérengzését élő meteorológiai toprongy?! Bár esne rá egy másfél méter átmérőjű hólabda olyan sebességgel, hogy ne tudja utólag megírni! Ha gyermekkoromban anyámmal folytatott csehszlovák havas hegyoldali napfürdőzés közepette ránk zúdult volna egy brutális lavina, a sokkhatás meg sem közelítette volna a gyanútlan honi entellektüel versolvasókét, akik szeme elé váratlanul odarottyan egy Frady Endre székletlíra! Az örök hó hűljön rá ennek a szépérzéketlen rímtiprónak a vastag bőrére, hogy az emberiség kihalása utáni UFO régészek se tudják kiolvasztani még fénykardokkal se!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha azt mondom, hó, megfagy a hő. Ha azt mondom, hő, megolvad a hó. Ha azt mondom, há… há… há…, akkor tüsszenteni fogok.” /Chuck Norris/

„Hűűűű…” /a Chuck Norris rajongó emberiség/

2022. augusztus 26., péntek

Tűzijáték

Alien-szívű meteorológus (F.E. felvétele)
Bőgnek Lujzák, Zénók, Máték,
Elmaradt a tűzijáték!
Vihart hazudtak a jósok,
S nemzeteszmei kár jó sok!

Sok sarlatánt szégyen éget,
Nyögtek valószínűséget
Jövőbeni tények helyett!
Le kell csapnunk néhány fejet!

Nem csillant sok színes szikra
Budapesti nappalikra,
S elmaradt a tömeghatás!
Jósnak sírt majd másik hat ás!

Ó, Szent István, add a kegyed,
Bűnösökből legyen negyed!
Játsszunk tűzzel szombat este,
S égjen fattyak beste teste!

„Drága költő úr, hálásak vagyunk, hogy, ha abszurdba hajlóan is, de szóvá tette a minket ért jogos sérelmeket! Hálából, ha megadja a születésének és a legutolsó vastagbéltükrözésének a pontos helyét és idejét - év, hónap, nap, óra, perc - akkor 80%-os valószínűséggel megjósoljuk önnek, hogy milyen idő lesz a temetésén. A halálozás hozzávetőleges időpontjáról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” /Dr. Wedörfórkaszt Winnetou, piréz migráncs meteorológus és meteor urológus/

„Elmaradt a tűzijáték? Volt helyette cirkusz! Már csak kenyeret kell osztani a népnek! - jó zsírosat.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas zsíroskenyér-imádó/

„Nem kenyér kell, Ház úr, jó ser!
Az böfögtet, az a kóser!
Serhabot rág okker agyar,
S attól hízik, aki magyar!”
/Dr. Koleszterin Kenéz, egy nagykockás #sörhashtag és a Tűzijátéktól Bevizelő Jólelkű Árvákat Reggeli Unicummal Leginkább Élénkítő Közösség (TB JÁRULÉK) szesztestvériségi főelőadója/

„Megtervezve volt e gonosz időjárás jóslat,
Nem tudták, de nekik ez volt az utolsó falat.
Mert van, ki bölcsen előre száguldozna,
S van, ki dőrén mindent elodázna.
Karinthy Frigyes írta régen, meg lehetne fontolni:
„Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
Ha megteheted, hogy holnapra halaszd,
el ne mulaszd elhalasztani!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkarinthystább komentelője/

„Kedves Nyuggerapó, humorban és időjóslásban nem ismerek tréfát. Szellemi vakságot így irtok én.” /Karinthy Frigyes (1887-1938), író, költő, műfordító, eszperantista/

 „Nem tudom, mit sírnak a szabotázsakciót elkövető meteorológusok, hogy ki lettek rúgva! Inkább legyenek hálásak, hiszen akár le is lövethettük volna őket! Bebizonyosodott, hogy a meteorológia a hanyatló nyugat áltudománya, úgyhogy a jövőben Magyarországon nem képzünk ilyen szakos ingyenélőket! Az időjárást ezentúl nem kitalálni fogjuk, hanem ősmagyar szokás szerint eleve elrendelni!” /Gyulatáltossy-Gyökérkeféssy Gyurgyalag, Időjárássy és Térülfordulássy Főispán/

„Most szombaton megismételjük az elmaradt tűzijátékot! Az újonnan kinevezett nemzeti meteorológusok megígérték, hogy viharos eső helyett szép napsütés lesz aznap este!” /Szimpla Szilárd, a Nemzeti Ünnepeket Nagy Ügybuzgalommal Kezelő Egyesület (NÜNÜKE) légvárvédelmi árnyékbokszeralsófelsőkirályásza/

„Ha azt mondják, hogy most szombaton megismétlik az elmaradt tűzijátékot, akkor az nem azt jelenti, hogy újra elmarad?” /Kákacsomóssy Kösztöny, nyelvtannáci/

„Mi, egy teljes hetet kések?!
Nyíljanak ki bicskák, kések!
Lássam, ahogy száll kard el és
Kezdődik a negyedelés!”
/Szent István (975-1038) a király alias Erős Pista, az ellenségeinek pedig Vajk Rém/

„Gyilkos király Erős Pista,
Őt félőknek szörnyű Vajk Rém!
Kit érint a halállista,
Szíve olvad, mint híg vajkrém.”
/korabeli besenyő falfirka/

„Érdekes, eddig nem is tudtam, hogy Magyarországon annyira népszerű vagyok, hogy lokális világbotrány keletkezik abból, ha elmarad a tiszteletemre rendezett tűzijáték!” /Stephen King, amerikai bestseller író/

„Minek ez a nagy felhajtás? Nálunk Moszkvában sokkal egyszerűbb a helyzet. Ha egy meteorológus súlyos politikai hibát vét és elszabotálja a november hetedikei jó időt, akkor még aznap levonja a szükséges konzekvenciákat és régi orosz szokás szerint háromszor tarkón lövi saját magát.” /Vlagyimir Putyin, minden oroszok cár elvtársa/

„Az ujjbegyét a társadalom pulzusán tartó költő padlógázzal ugrik fejest a probléma gyökerébe! Nem kerülgeti a forró kását, nem falazza a köntört, hanem egyenest durr bele a pacekba, mint fejbe rúgott fejőnő bumm a tejbe! Az irónia szelíd eszköze borotvaéles szatírává eszkalálódik Frady Endre tudatosan visszafogottan dübörgő ámokkocogásában, amely még így is a jobbítási céllal elszabadult hajóágyúk stílusjegyeit hordozza magánkívül. Telhetetleneknek letehetetlen! Lelkek egyszeregye! Vegye-vegye!” /Salabakter Skolasztika, a Társadalmi Alapigazságtalanságok Költészetének Ontológus Nyűgei (TAKONY) c. irodalmi mélyszántás szókimondó determinátora/

„Mi ez az irodalmi satufékezés, ez az antipatikus költészeti dögkútmérgezés?! Szellemi értelemben ez a véglény addig játszott a tűzzel, míg maga alá nem vizelt és így keletkezett a mű! A bárgyú rímek között tántorgó gondolathiány és elmenihil által Frady Endre ismét mélyít egyet a költészet általa megásott sírján! Ha szegény anyám élne, a jugoszláv import vágódeszkájával akkora pofont adna ennek a sehonnai bitang előembernek, hogy meg se tudná különböztetni a tűzijátékot a másodfokú viharjelzéstől! Ne távozzon a fejemről a Bundesliga frizura, ha nem követelem Frady Endre azonnali ki-, be-, el- és letiltását! Mindenhonnan és mindentől! MOST!!! Vagy rossz idő esetén egy héttel előbb!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én lefejelek egy kovakő hegyláncot, akkora tűzijáték keletkezik, hogy még a Hold túloldaláról is látszik.” /Chuck Norris/

2014. május 21., szerda

Időjárási téboly

Hol Nap süt, hol minden ázik,
Pulzál a grafikon íve.
Nincs állandóság, csak kvázik
Keletkeznek relatíve.

Egy nap fővök, másnap fázok
S lovagba is befagy a Ni!,
Úgyhogy simán van vagy száz ok
Időjárást betiltani.

Nem kell nekünk se nyár, se tél,
Se a felhős térkép, mit a
Meteorológus vetél,
Csak azúrkék dél-cseh vita!


„Pan básník! Tady v jižních Čechách není debata s azurově barvy!” /Pavel Zmrzlina, dél-cseh lollipop árus/

„Dél-cseh vita, mi?! Egy gyagyás szóviccért kell beáldozni az amúgy is értelmetlen mondanivalót, kretén úr?! Anyám szerint ez a vers pont olyan zavaros, mint az időjárás és a róla szóló jelentések, úgyhogy költőkém, maga elmehetne a meteurológusához, aki egy hosszú-hosszú, vastag tükrözős csövön keresztül kivehetné az agyhúgykövét! Urinare necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálam azóta nincs időjárás, mióta az idegesítő járkálása miatt lerúgtam az idő fejét.” /Chuck Norris/

„Változó korunkban Frady Endre jelen idejű jelenléte jelenti a kvázi-állandóságot. A szélsőséges időjárás időleges szelei által bántott költő legszívesebben a dolce vita közép-kelet-európai verziójának a pszeudo-homokjába dugná a fejét, de csak kvázi. Minden relatív! – mondta Eisenstein, midőn a lépcsőn fénysebességgel legurított babakocsija jéghegyként tört át a kikötőben vaklármázó páncélos hajó Patyomkin falán. Nagy mű előtt állunk lehajtott fejjel. Kár, hogy így nem látjuk!” /Elementáris Tektonika, nemzeti szakesztéta és földrengéscsillapító/

„A vers súlyos anakronizmust tartalmaz, amiért fővesztés jár! Mi már rég nem vagyunk a lovagok, akik azt mondják: Ni!, hanem azok, akik azt mondják: Eki-eki, eki-eki, napang!” /a lovagok, akik azt mondják: Eki-eki, eki-eki, napang!/

„A leghatározottabban kikérjük magunknak a szenilis zugköltő zavarba ejtő tájékozatlanságából eredő csúsztatásait és ferdítéseit! Mi meteorológusok már régóta nem az ujjunkból szopott levelibékák által koraszült pénzdarabok feldobásával jósoljuk, hanem korszerű mérőműszereink segítségével és a valószínűségi változók komplex figyelembe vételével előre jelezzük az időjárást. Ja, és nem vagyunk se meterológusok, se meteurológusok!” /Dr. Kumulusz Kenéz, meteorológus és levelibéka tenyésztő/

„Napsütés, vagy záporeső? Hő, vagy hó? Aszály, vagy özönvíz? Kinek jó, kinek rossz? Ízlések és pofonok! Kinek a pap, kinek a Papadimitriu Athina! A változás amplitúdójának és frekvenciájának ismeretében, ha van egyáltalán változás és lehet bármit is ismerni, sem lehet nemhogy messzemenő, de rövidlátó következtetéseket sem levonni a mikéntek hogyanjáról. Gyakorlatiasan téve fel a kérdést: Ha víz lenne a csónakban, vajon mernénk-e merni? A feltételezett, de meg nem engedett válasz csak merő fikció. Egy biztos, ha lehet bármi is az: a bizonytalan kvázi.” /Török Gábor, elemző/

„A verset és a hozzászólásokat olvasva úgy látom, hogy pályázaton elnyert EU-s pénzekből rengeteg elmegyógyintézetet kellene építenünk. Az európai parlamenti választáson szavazzanak rám és ígérem, hogy az országot egy nagy közös kárpát-medencei diliházzá fejlesztem!” /Dr. Csenő Csofánc, a Feneketlen Zseb Párt listavezetője/