S otthonról sietned el, ni!
Nyugisan vár tejeskávé,
Nem izzaszt meg a BéKáVé.
Lazán heversz géped mellett,
Ma reggel fésű se kellett.
Pizsamásan megy a robot,
S neten nézhetsz négyes bobot.
Ablakon át bámulsz ki tán,
Asztalodnál müzlit ehetsz,
S teát kényelmesen iszol.
Élvezkedsz e dolce vitá-n,
Úgyhogy nagyon remek e hecc.
Aki magyar, hómofiszol!
ajánlás:
Herceg, hogyha otthon vagyol,
S nincs rend, inkább nagyon nagy ól,
S félsz, hogy mások megszólnának…
Sputum diem! - Köpj a mának!
„Mi ez a gyomorforgató slejm kultúra, ez a néven nevezhetetlen hurut offenzíva?! Köpni-nyelni nem tudok, mert minden nedvem elapad ekkora gusztustalanság láttán! Anyám ne tudja többé a bárányfelhőkbe fújni az orrát, ha én még egy Frady verset elolvasok!” /Puzsér Róbert kritikus turhológus álruhájában D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/
„Mi ez a még a minősíthetetlen versnél is alpáribb pökhendi panelproli paranoiás paródia róla, aki annyira hiteles vagyok, hogy még én magam sem tudom saját magamat hamisítani?! Vigyázzon DéGyé NER-társ, mert olyat mondok, hogy magam is megbánom, hogy nem mondtam még olyanabbat! Hómofiszol és unatkozik?! Vásároljon mosómedvét, majd pedig Pepin bácsi többi munkavédelmi tanácsát is megfogadva törje magát ripityára! Ne lássam anyámat a mennyei kórusban hómofiszolmizálni, ha megfellebbezhetetlen igazságom és vitathatatlan szellemi fölényem birtokában nem nyerem meg banálisan brutális blitzkrieggel ezt a kulturmeinkampfot! Önkényes mérvadóként mondom, hogy térjen ki az utamból vagy tömörített ágyazatként hallgasson el mindörökre!” /Puzsér Róbert, az igazi/
„Köpjek a mának?! Annak semmi értelme! Talán köpjek a mára, nem?! Akkor viszont nem rímelek! Költő úr, ajánlom, hogy írja át az ajánlást, mert különben teszek egy visszautasíthatatlan ajánlatot Igornak és Szergejnek, a két kétajtós szekrénnyi érvrendszerű barátomnak, akik ön nem viszik sehová, hanem helyben hagyják, oszt’ ajánlják magukat!” /Herceg Hugó, hómofiszer/
„Négyes bob, udvari költő úr, négyes bob?! A focivébé idején?! Hol él maga, a Holdon?! Nem tudja, hogy ilyenkor még mi négyes bobosok is hómofiszból nézzük a meccseket?! Amúgy melyikünknek szól az ajánlás?! Ennek az előttem szóló nyálgépnek, vagy nekem, a brit koronahercegnek?! Jól fontolja meg a választ, udvari költő úr, mert leüttetem a vízfejét!” /Bob, brit operettherceg/
„Négyes, Bob?! Csak négyes, Bob?! Miért csak négyes, Bob?! Miért nem ötös, Bob?! Most megint fejeztethetem le a legújabb udvari magántanárodat, Bob! Még szerencse, hogy tömegével özönlenek hozzánk az éhező magyar pedagógusok, így van kiből válogatni! Anglia jobban teljesít!” /a maximalista brit anyakirálynő/
„Hómofiszban munka lenni hatékonyabb! Amikor sok ember együtt lenni munkán, az nem lenni hatékony, mert lenni sok duma! Dóma nem lenni duma, dóma lenni balsój robot, közös szibériai ofiszban lenni csak málenkij robot! Hómofisz harasó, Szibéria nye harasó!” /Tyimofej Tarakanovics Turhanyev, szibériai szibarita szobrász/
„Frady Endre ezzel a szonettel végleg bevonult az irodalom halhatatlanjai közé. Már meg, mér? Vessük csak össze, rögvest bevilágosodik a tények veleje. Mit ír Frady? Nem kell nagyon… Tehát a vers elején az van, hogy Nem. József Attila is így kezd sokszor. Pl. Nem! Nem! Soha, Nem tud úgy szeretni, Nem tudunk élni, Nem emel föl. Aztán meg Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Mégaztánobbul: özv. Zwillinger Adolfné ügetőidomár és költő: Nemulass lesz maholnap, a derbin! Azért negatívum is van. A 2. sorban az a szerencsétlen, magányos „ni!” Mi a szó jelentése? Főnév, melléknév, múltidő, felszólító mód, véletlenül odaírt betűk? Azonkívül a „…kávé” és a „…KáVé” rímekben(?) a kisbetű, nagybetű összenemhozhatósága itt hiba.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtöbbnemkezdetűversettudóbb kommentelője/
„Nyuggerapó úr, kétségtelenül igaza van, hiszen mi, a lovagok, akik azt mondjuk, Ni!, nagy N betűvel kezdjük, míg ez a szerencsétlen, lovaggá se ütődött igric, kis n betűvel írja, hogy ni! Mit tegyünk egy ilyen méreten aluli idiótával?! Dobjuk vissza a megemésztetlen maradékát a diliház halastavába? Na, jó, életben hagyjuk, de csak akkor, ha hómofiszolás közepette tervez nekünk egy új rekettyést!” /a lovagok, akik azt mondják, Ni!/
„Nemulass lesz maholnap a derbin,
Igáslóval indul Drabál Ervin!
Ha rá fogadsz, ám e gagyi ló vét,
Elveszted az összes rátett lóvét.
Balsorsod a hippodromon tesz be,
S bánatodat fojtod olcsó szeszbe.
Végzeted lesz Drabál Ervin lova
S hazamennél, de már nincsen hova.”
/özv. Zwillinger Adolfné Zugehör Aranka, ügetőidomár és költő/
„Jaj, Arankám, bárcsak rád hallgattam volna inkább, nem pedig arra a nyomorult, csak hómofiszban gyakorló Drabál Ervinre, aki az igáslovára még az igát is rátette, mert azt hitte, hogy az így szokott futni! Meg tudsz bocsájtani, hogy az elzálogosított lakásunk árát is feltettem rá?! Csak azért merem kérdeni, mert bár leég a pofámról a bőr, de állítólag ez jelentősen lecsökkenti a purgatóriumban történő lángnyelves lélektisztításom idejét!” /néhai Zwillinger Adolf, betanított matematikai statiszta/
„De jó annak, aki otthonról dolgozhat! Még jobb annak, aki csak a pénzt kapja... Mindenesetre nagyon vidám lehet az otthoni munka, ha ilyen lelkes szonettet lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legnemhómifiszolóbb kommentelője/
„eM úr, hóm-wörk nem túl vidám,
Mert ha pölö pásztor vagyok,
Szőnyeget nem legel gidám,
Éhen hal s a gondok nagyok!
Hómofisz a betörőnek
Uncsi, nincs zrí, nuku baki.
Bár rá rendőrök nem lőnek,
Saját magát rabolja ki.
Tábornok, ki hómofiszol,
Beleőrül, veszti eszét,
Neje bár konyhából kiszól,
Tűzhelyt mégis lő szerteszét.
Hómofiszni nem akarok,
Henyéért a magány nagy ár!
Mozduljanak lábak, karok,
Berohanok, vár már a gyár!”
/Sztahanov Sztupidó, piréz származású rímgyári futószalagos élmunkás/
„Petrarca - Frady - PosztCovid mashup. Ez nem vers, ez egy kordokumentum, egy életérzés, még a 2022 február 24 előtti boldog pandémikus békeidőkből. Putyin azóta csatlakozott a szerzőpároshoz, azóta fenti a nosztalgikus retró változat , az új modell tematikája pedig a bundabugyi-csirkefarhát-atomvillanás trichotómia köré szerveződik. Ne menjenek sehová, műsorunkat hamarosan folytatjuk!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Mashup és trichotómia?! Humán úr, kilóg a lóláb és a bölcsészkar?! Atombomba üt el delet, s megvillan a végrendelet?! Ez az atomfelhős Putyin arc lesz a végső?! Előre a lebombázott úton?! Home office without home and office?! Mortem diem! - Halj a mának?! Aki magyar, mindent vissza?! Mindenkimonnyonle?! He?!” /Hatalmitébolyossy Herkules, hezitációs haláltánc hérosz/
„A kezdetben páros rímekkel csordogáló mű a hármas hangzatoknál ABC - ABC rímszerkezetté fajul, amivel a költő szimbolizálja a békésnek indulni látszó hómofisz embermentesen társtalan antiszocializációja okozta mentális megtébolyodást. A József Attila által hörögve vett Levegőt! slendriánul kiguglizó hómofiszoló által tévesen idézett ’Jöjj el, szabadosság! Te szülj nekem rendetlenséget!’ jajkiáltás lecsengése után a lassan magához térő költő az ajánlásban megjelenő herceg hatására magára vonatkoztatja a dresszkódot és visszatér a megnyugtatónak szánt páros rímekhez, de csak azért, hogy a védvonalát gyanútlanul leengedő emberiséget megbotránkoztatva polgárpukkasztóan hibás latinsággal beleköpjön a botrányszagú feketelevesbe! Ha legalább egy verset el szeretne olvasni a hómofisz unalmában, akkor okvetlenül ez legyen az!” /Alfabetika Aladárné Ábécé Árnika, az Anyám De Autodidakta Cuccokat Támogatunk Alapítványilag! (ADACTA) főhogyishívjákja és mellékalakformálója/
„Mindenütt jó, de legjobb otthon ofiszolni.” /a Magyar Országos Hómofisz Alapítvány (MOHA) jelmondata/
„Az egész világ az enyém, én mindenütt otthon vagyok, úgyhogy bárhol tudok hómofiszolni.” /Chuck Norris/
