Király vagyok

Jogosan jár nekem e trón,

Merdzsón járok, nem a metrón;

Pórnép közé nem vegyülök,

S jöttöm jelzi gyémánt tülök!

Utat nyit a nép, a póri:

„Alleluja, glóri, glóri!”

- Lelkes hangjuk engem éltet,

Eme tök perfektnek véltet.

Az is vagyok, tökély szinte,

Ezért istenít itt kint e

Nyáj, míg szemem kitekinte.

Szememben bár ők csak zagyok,

Örömükre van egy nagy ok:

Én az ő királyuk vagyok!

ajánlás:

Herceg, ki az én trónomra

Feni fogát, s e fogsor vad,

Annak ma még erős gyomra

Arzéntól, hopp, lyukká sorvad!

„Heeej, amíg én voltam az Arzénál király menedzsere, addig a játékosam mérgezett egérként rohangáltak a pályán, az ellenfél meg csak mérgelődött, mert a góljainkkal úgy meggyomroztuk őket, hogy ette őket a méreg, mint Alien az űrhajósokat, jó sokat! Háháhá!” /Arzén Wenger, a néhai migráncs Magyar Arzén leszármazottja és nyugalmazott francia labdarúgóedző/

„Király vagy, Uram, így az arzpoétikád szó nem érheti! Ha közrendű költő volnál, akkor a szabadságodat néhány ponton statáriálisan korlátoznám. Amúgy perfect, vagy inkább past perfect!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„eF úr, nincs jelen a jelen,

Ez csak múltkikötő - past port,

S jövő se tesz emez ellen…

Meneküljön, íme passzport!”

/Arzén Lupin, a néhai migráncs Csillagfürt Arzén leszármazottja és francia úri betörő/

„A Király vagyok című szonett egy humoros és ironikus hangvételű irodalmi paródia, amely a klasszikus szonettforma és a mai nyelvhasználat közötti ellentétet mutatja be. A szonett 14 sorból áll, amelyek rímképlete: abba abba cdc dcd. A szonett nyelve játékos, tele szójátékokkal, szlenges kifejezésekkel, népies hangzású szavakkal és rövidítésekkel. A szonettben a költő egy öntelt és gőgös királyt alakít, aki dicsekszik a gazdagságával, a hatalmával, a tökéletességével és a nép szeretetével. A szonett célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és rámutasson a királyi szerep és a mai valóság közötti különbségre.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Bing, szorult beléd ész-e?!

Ajánlás is szonett része!

Elemzel itt ámmal-ímmel,

S még a rímképlet se stimmel!”

/Beng, a természetes unintelligencia/

„Hé, ajánlás nem szonettet,

Csak balladát keretez!

Agyadat, az olcsón vettet,

Taposd meg, nem szeret ez!”

/Bang, a természetes intelligencia/

„Nem keretez, befejez!

Ahogy hóhér lefejez,

S bitót mosó kefe Jeeeeee!-z.”

/Bung, a mesterséges unintelligencia/

„Bing? Beng? Bang? Bung? Ki ez a sok mesterségesen természetellenes uni idióta?! Mindegy, iszok egy sört, egy Arany Árzént!” /Jenő, trehányan tohonya taligatoló/

„Meglepően őszinte vers a költészet királyától, csak az az utolsó fenyegetés sok egy kicsit.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegfenyegetettebb kömmentelője/

„eM úr, ki trónt fenyegeti,

Akár herceg, akár jeti,

Azt én visszafenyegetem,

Hátha ijed s nem lesz tetem.”

/F. Endre, költőkirály és fonetikafejedelem/

„Jaj, ne! Tisztelt bíróság, én jó leszek! Nem akarok király lenni, sőt a hercegségről is lemondok! Van az a pénz…” /a herceg/

„Mérget iszik kopasz Zorró,

Gyomron rúgja arzén.

Setét nyála habzón forró,

S lefolyik a tar Zé-n.”

/Tar Honya, a Bekortyolt Arzéntól Bőrfejű Agyatlan Zsenik Úttévesztő Raja (BABAZSÚR) irodalmi szószatyra/

„A kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát és gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas királykategóriás kommentelő/

„Nincs kockázat s mellékhatás,

Arzénból ki sokat eszik,

Ásóból sírt néki hat ás,

S betemeti őtet e szik.”

/Mélygödör Menyhért, az Országos Kegyeleti Szertartásokat Intézve Gödörásást Élénkítő Néposztag (OXIGÉN) palackorrú deli fickója/

„A költő ismét olyasvalamit ad, amit, ha nem adna, nem is tudnánk, hogy hiányzik, hiszen az elképzelhetetlen sosemvolt nem tudhat hiányozni, mert mindig is megvoltunk anélkül, hiszen nem tudhatjuk, milyen lenne az, ami enélkül nem lenne. Ennek fényében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy lehet ugyan Frady Endre versek nélkül élni, de minek! Frady Endre a király!” /Királycsinálóssy Kösztönyné Csobánkai Csasztuska, az Országos Királyi Jégeralsó (OKJ) ászfelsője/

„Miért Merdzsó, miért nem Audi?! Mer’ Joe Biden lefizette?! Vagy csak azért, mert nem lenne eléggé ütemhangsúlyos az első szótag?! Au, diktátor úr, ez fáj!” /Autós Aurélné Auchan Auróra, Audi auditor/

„Mi ez az önhatalmi tébolyda, ez a diktatórikusan döghöz kötött szellemi hitványkodás?! Ki ez az önimádó előemberszabású melléktermék, ez a mentális légvárbörtöntöltelék?! Ne lássam a Duna jegén anyám utódait királlyá választani, ha nem vagyok képes csukott szemmel és hátrakötött kézzel összehozni egy Frady Endre és hívei elleni átokmondó klapanciát! Íme:

          Népből, melynek Frady Endre

          Megválasztott királya,

          Harapdáljon vérhúst rendre

          Áramütőn ki rája!

Na, ugye! Amúgy bármilyen ragadozó alkalmas lehet tartós fájdalmat okozni az agyatlan olvasótábornak, Frady Endrének pedig a trónszék kemény és hideg ülőkéje nyomorgassa az aranyerét! Világ vérmókusfogai, hegyesüljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csaba Jakab (1953-2024) †, who was my constant dubbing voice, passed away today, so I will not comment now. Rest in Peace!” /Chuck Norris/

Hasfájós antiszonett

Költőnek, ha hasa fáj,

Nem tudja, sérv?, epe?, máj?,

Zokszón jár az agya: Jáj!

Zokszavaktól fáj a fej,

Mint mit tehénpata fej,

S nem vidám a költő, sej!

Költő arca csupa bú,

Rémkép tárház igen bő…

Kórházba kén’ menni bé?!

S ott tu bí or nat tu bí?!

Doktor bácsi, maga mit

Csinál velem, meg-e műt,

Vagy, mint tréler MiG-emet,

Most hordjam el magamat?!

ellenajánlás:

Herceg, ha küldenek, hess!,

Nagy dologra fuss el, huss!,

Nyögvén: Alkoss has és hass!

„Nem értem, amióta másfél hónappal ezelőtt kétoldali lágyéksérvvel megoperáltam a költő urat, azóta nem találom se a kedvenc fanyelű szikémet, se a műtős szemüvegem tokját!” /Dr. Bélvágó Brútusz, sebész és a Vágóhíd SE centerhalfja/

„Has és hass?! Ez erősen rímel a világhírű There’s a Kind of Hush című számunkra, úgyhogy mintha plágiummal állnánk szemben! Lepereljük a költő úr gatyáját, ami nem is baj, mert úgyis nagydolgozni készül! Hehe!” /Herman’s Hermits/

„Lassan a testtel, Herman remetéi, ez nem is a ti számotok volt, csak a miénket dolgoztátok fel, úgyhogy a költőről mi pereljük le a gatyáját, ami a remek angolszász jogrendnek és a brit tudós ügyvédeknek köszönhetően nem is olyan nagy dolog!” /Les Reed és Geoff Stephens, angol dalszerzők/

„A költő úr nem oly hős,

Hogy a hideg szike hűs

Éle által vágott hús

Ne rettentené ex-has.”

/Dr. Elmerengető Eulália, a költő pszichiátere és Avon tanácsadónője/

„Jaj, mért fájok, jaj, mért fájok?

Tán túl kövér vagyok s háj ok

Mián sajog fejem s belem,

Vagy mérgező vegyi elem

Okán görcsöl tokám, bokám?

Ennyi fájás szinte sok ám!”

/F. Endre, mindenfájó költőgigász/

„Fűbe harapott ön itten,

Szó szerint és nem átvitten,

Ám a fű arabul hasis,

S nem csak fej fáj, hanem has is.”

/Musztafa Bin Pusztafű, mindendíler és fűfogyasztó fakír/

„Hippokratész Béla:

Minden gyógyítható, még a veleszületett pentadaktilia is, de időben be kell jelentkezni!

A fejfájás elkerülhető,

Ha a zokszó csendben jön elő.

A többi nem, de csendbe legyen.

Rohangásszon, völgyön, hegyen,

Ott a lényeg csupa ózon,

S legyen férfi, ne zokszózzon.

Azonkívül fogyasszon sok zöldséget és igyon citromos teát.

És maradjon otthon, ne zavarjon engem.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legötujjasabb (vö. pentadaktilia) kommentelője/

„Ötujjasság?! Mint a kesztyű?!

Nyuggerapó, jaj, mi ez?! Tyű!

Négyujjasnak nem fáj feje,

Csak levágott ujja helye?!

Hegyen-völgyön zokog, zokszóz,

Mint szénvarázsló, a Koksz Óz?!

Idesanyám, Nyuggerapó

Manccsal a lecsóba csap, ó!”

/M. Ancsa, kerekerdőfalvi félfamentes favágónő/

„Nehéz az ilyen verseket megemészteni... Nagyon súlyos probléma ez, nagyon kemény verset lehet róla írni. Feltűnt, hogy minden sor mássalhangzóval kezdődik? Mássalhangzóval, keményen, panaszosan...” /M. András, a költő legállandóbb és legmássalhangzóbb kommentelője/

„eM úr, szúró alhas fájás

Jobban hangzik mással ám!

Ha bent aknát alá máj ás,

Legalább ne énalám!”

/F. Endre, rejtélyesen alhas fájós költőgigász/

„Uram, könyörülj rajtunk! Adj neki fájdalomcsillapítót, vagy üsd agyon (vagy nagyagy-helyen)! Köszönöm! Ánem!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Ház doki, nem ütöm agyon,

Anélkül is fáj ő nagyon.

Szent Szurit vajh’ bírja jól-e

Fájást csillapítandó le?

Akár has ok, akár agy ok,

Meggyógyítom én, a Vagyok.”

/az Úr/

 „Ha megszánja őt az Úr itt,

Én hadd adjam a Szent Szurit!”

/Gábriel arkangyal/

„Látom én már Urunk szemén,

Gábriel fog szúrni, nem én!”

/Mihály arkangyal/

„Költő, fáj a szálkás hasad,

Mint mit rusnya ördög gyalul,

S apró darabokra hasad?

Kiálts Help!-ért arkangyalul!”

/Dr. Kezelőorvos Kenézné Gyógyszerész Gyogyilla, a költő karizmatikus kócsa/

„Mi ez a szellemi alhasgörcs, ez a mentális bélféreg hajtóvadászat?! Az alternatív alkotók kortárs operái által keltett irreverzibilis hascsikarás bukolikus babazsúr ahhoz a gyanútlan kritikust négyrét hajtó sziszifuszi tolófájáshoz képest, amit az alhas-sebészet és a latrina között menettérti ámokfutást folytató Frady Endre irodalmi hőzöngése okoz! Anyám, küldj egy enyhet fentről! Lefelé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem sosem fájt a hasam, viszont az imént hasadt fájóan ketté egy fejmagasságban nekem repülő MiG, mert szétvágtam az arcélemmel.” /Chuck Norris/

+

Szolgálati közlemény: Ma kiderült, hogy a költőgigász másfél hónappal ezelőtti kétoldali sérv-műtéténeknek szövődményei orvosilag igazoltan további kivizsgálásra szorulnak, így a fent megénekelt alhas-fájások nem teljesen a hipochondriás költői képzelet szüleményei. A jövő és a költő hasa állandó mozgásban van…

Érettségi szonett

"Segítség kéne most, égi..."

Segítség kéne most, égi,

Zajlik a blőd érettségi!

Mért nem tartóztat le a TEK

Mindenkit, ki nehéz matek

Példákat gyárt?! És a töri?!

Diákagyat összetöri!

Kettő között van egy halom

Kérdés, ami irodalom!

Mire jó ez, kit érdekel?!

Vigyenek az űrlények el

Minden egyes gonosz tanárt,

Mert a sok-sok fölös tan árt!

Üsse meg őket a guta,

Aki magyar, legyen buta!

ajánlás:

Herceg, ha te is most érnél,

Kelj fel, jobb az aranyérnél,

Ha kint futkálsz, mint víg marha…

Legyél balga oligarcha!

„Aligha… oliha… oligha… ööö… olimarha nem lehet ám akárki! Legyetek tik is bátorak, tanulódjatok szorgalmatosul, és legyetek okosultabban, mint a Cukorberg úr, akkor nektek is lesz tejbe-vajba aparhat… apor… aprításotok! Ugye Andi?” /Mészáros Lőrinc, multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Égi segítség a földi pokolba?! Na, jó, megszórom őket egy dózis megoldó-kulccsal! Csak nehogy az éretlenül érendő érettségizők fejére essen, mint egy nyeretlen balta!” /özv. Tupoljev Tiborné Iljusin Irénke, nyugdíjas nehézbombázó/

„Aki nem lép egyszerre

Nem kap rétest estére!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas népnemzethy etető/

„Lépő marha célja rétes?!

Sült táp vágyás igen kétes,

Hisz’ a gyomra ettől szétes’!

Pásztor elől Ház fuss! (két s?)”

/Dr. Szénássy Szötyő, marhatáplálássy szakember/

„Ezt az érettségi dolgot el kellene már törölni. Soha nem értettem, hogy ha az ember végigjárta a középiskolát, és minden évben bizonyítványt szerzett, akkor miért kell még a végén még egyszer levizsgáztatni az egészből... Senki nem lesz más attól, hogy átmegy ezen a vizsgán. Nem is értem, miért gondolják egyesek, hogy ettől lesz 'érett' valaki... Egyrészt egy vizsgától nem válik semmilyenné az ember, ugyanaz marad, aki előtte volt, másrészt az embert nem nevezném érettnek vagy éretlennek, meghagynám ezt a két szót a gyümölcsöknek. A vers amúgy nagyon hiteles, ismét a szenvedések szórakoztató leírásán alapul, és pontosan mutatja be a diákok érettségivel kapcsolatos érzéseit.” /M. András, a költő legállandóbb és legérettségiellenesebb komentelője/

„Malagyéc Andrej elvtárs, te leragadni Lenin elvtársnál, aki azt mondani: tanulni, tanulni, tanulni! Én azt mondani: érni, érni, érni! Ellopni mindent, amit érni; lebombázni mindent, amit érni; meghódítani mindent, amit érni! Mi elérni, hogy lenni világhatalom újra! Érteni már, miért kelleni érni?!” /Putyin elvtárs/

„Mér szidod a tanárokat?

Szegény tanárt nem kell szidni,

Mert helytelen hőn azt hinni:

Hogy tantervet és tananyagot

Felelősen ő talál ki.

Aki ezt sej, alsópolcos IQ -jával tette,

Az nem tanár, az 'valaki',

De inkább egy gonosz senki.

A tanár nem olyan – hát hallgass!,

Mint a Falánk Fekete Farkas.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtanárpártibb kommentelője/

„Tudja Melbourne, tudja Sydney,

Hol mindenki tótágasik,

Sose köll a tanárt szidni,

Mer’ a tudás ott is a sikk.

Nyuggerapó, fránya nyugat

Érti, tícsör importantó,

Csak a kóbor kelet ugat

Meg sok tanult gentlemant, ó!”

/Busman Béla, bumeráng bolti bizniszmen/

„Régi nevén matúra,

Érettségi ma túra,

Amely bárkit elvezet,

Nehéz? Ugyan! Élvezet!

Nem kell kompetencia!

Oligarcha orgia

Akadálya értelem,

Fortélyos a félelem.

Tudás nélkül hatalom

Érvényesül szabadon,

Ne lepődj meg intő szón:

'Tícsö! Lívem kidzölón!'”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Behalok e humán dumán,

Ámde mindeközben hú, mán

Érettségiznek a pónik,

Ha a 'tícső’ kidzölónik'

Kompetensen matúrára,

Kérdvén, mennyi hat úr ára

Rabszolgaként fortélyosan

Fél elemre szerelve Auchan

Fémpolcain ingyom-bingyom!

Tudás helyett más nő kinn, gyom…”

/Kapanyél Kuponné Kasza Blanka, tébolyküszöbértékteremtőerőleves díler és mezőgazdasági munkafrontharcos/

„Mi ez a versformába rejtett ordenáré tudatlanság, ez az istentelenségnek látszó csalfa, vak reménytelenség?! Csokonai monnyonle?! A puszta tény, hogy az előző évezredben Frady Endre maga is leérettségizett, megmutatja, hogy aki leérettségizett, az annyit is ér! Kósáné Kovács Magda (1940-2020) forog a sírjában, amikor megtudja, hogy Frady Endre parafrázisként eltorzítva tette gyakorlatba a mondását, azaz eme borzalmas elmehányásában is megmutatta, hogy nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani! Anyám, segítség kéne most, égi, úgyhogy készíts nekem helyet, mert érzem, hogy Frady Endre hatására pszichoszomatikusan hamarosan kénytelen leszek átájulni az örök vadászmezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én érettségim idején az iskolám tanári karának kellett vizsgák során igazolnia, hogy felnőttek-e a feladatomhoz. Azóta én vagyok, aki vagyok, ők meg már nincsenek.” /Chuck Norris/

Téli tébolyszonett

Hull a hó és hózik,

Lefagynak a nózik.

Vadász bácsi lőzik,

Megpusztul sok őzik.

December most télik,

Dé-ben hűlik Dé lik,

Nagy hidegtől zsugor,

Szorul finn és ugor.

Össze-vissza fagyik

Fahangya és fagyík,

Nem olvadnak fagyik.

Befagynak a fizuk,

Üresek a fazék,

Micimackó fázik.

ajánlás:

Herceg, aki hercig,

Rezeg ezer Hertzig,

Jéggé sose tömbik,

Dalzik, mint bölömbik.

„Az ezt megelőző diktatúra idején is úgy írtam a dalszövegeimet, hogy a sorok között lehessen olvasni a lényeget. Arra azonban még én sem számítottam, hogy ez az önmagát tehetséges utódomnak tekintő Frady Endre ennyi mindent talál a Hull a hó és hózik, illetve a Micimackó fázik sorok között. Lehetséges, hogy mélyebb vagyok, mint hittem? Most őszintén meglepődtem, hogy Frady Endre szerint ezt gondoltam mint költő. Ha én rózsa volnék, most megböködném ezt a pernahajdert!” /Bródy János, nyugdíjas dalnok és lokálisan világhírű igric/

„A hozzánk hasonló jóléti társadalmakban élő emberek életében az elakadás egyik fő oka az, hogy vonakodunk elhagyni a komfortzónánkat. Mint Micimackó a mézes csuprot. Az előttünk álló télen, úgy tűnik, több honfitársunknak is abban a szerencsében lesz része, hogy ez az akadály elhárul, végre boldogan kiléphetnek a komfortzónájukból. Nem, nem a Hercegnek. Pech!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Társadalomban a jólét

Elakad s a fagy a hólét

Megdermeszti jéggé, hóvá?

Micimackó mézért hová

Csuporodjon? Rágjon tejet

Komfortzónapörkölt helyett?

Humán úr, a szegény Herceg

Falábában szóhad perceg?

Éhhaláltól bár a gyom ment,

Mégis NEM ENG.! eme komment!”

/Nemá Némó, a Humán Ötleteléseket Hatósági Önkénnyel Határozatilag Örökre Hatástalanító Öntörvényszék (HÖHÖHÖHÖ) mélytengeri malaclopótökfőzelékügyi tilttűrtámogatási szakbarbárja/

„Ha és amennyiben a decemberi nagy lehűlést számszerűsítjük, teszem azt a hőmérséklet +10°C-ról -20°C-ra csökken, akkor a December felirat elején álló acél anyagú D betű mérete a közepében lévő lyukkal egyetemben mindössze (10°C-(-20°C))x1,2x0,00001x100=0,036%-ot csökken. Ilyen elenyésző méretű likzsugorodás esetén szinte már-már lehetetlen egy finn és egy ugor közös beszorulása ugyanabba a D likba. Vagyis kijelenthetjük, hogy a költő úr fogalmatlanabb, mint egy betanított közéheztetési helyettes szakállamtitkár, vagy egy mutáns géngörcs. Ahogy a dakota közmondás tartja: Fogalmatlan prókátornak híg a leve, amíg be nem fagy.” /Dr. Tempora Mutant úr, az időbeli hőváltozás és a hőbeli időváltozás interdiszciplináris tanara/

„Frady Endre a magasból rávetette magát az utcán fagyottan heverő témára, de elvétve a célt, mellé zuhant és ő maga is lefagyott. Na, ilyen állapotban diktálta a verset. L a s s a n   m o n d t a ,   h o g y   e l   n e   ü s s e m .” /Miss Take, OKJ-a képzett lassú- és gépírónő/

„Szél beszél, agy lefagy, kommen no komment.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas lefogyasztó lefagyasztó/

„Továris Ház, komment nyista?!

Mi lett maga, kommenista?!

Agya lefagy, nem beszél,

Csak mer fú kis szembe szél?!”

/Dömper Dönci, dérrel-dúrral dörmögő duhajnyik/

„Úgy látszik, most jönnek sorban a szonettek. Már a ❄❄❄ is szonett formában hull...” /M. András, a költő legállandóbb és legszonettfelismerőbb kommentelője/

„Elolvadok, amint hullok,

Örömre így nincs, csak null ok.”

/❄❄❄/

„Hó fehér, mint szovjet molokó,

Erről vígan szonettolok, ó!

eM úrházra kívül fali ❄❄❄

Tapad, ő meg kurjant: Halihó”

/F. Endre, a róla elnevezett blog legegyetlenebb és legkegyetlenebb költője/

„Le lehet szállni a nevemről! Még egy emlegetés és ütök! Van egy fejsúlyos békepipám és nem félek lesújtani vele! A békepipát egyébként akkor szereztem, amikor a vadászati világkiállításra menet helikopterről kilőttem egy liberálbolsevik törzsfőnök alól a lovát, úgyhogy coki!” /Halihó Hömönye, vad ász és vadászgörény imitátor/

„Megtébolyult szonett,

Nem bírja a telett.

Rettenetes nagy hidegdől,

Meg a széltől sok fa kidől.

Jő egy medve, most nem nyalka,

Brummogása igen halka.

Migráncsok a vadászt lőzik,

Éhesek, megnyúzzák, főzik.

A fagyit verjék a falba,

Oda való, nem jó nyalva.

Egy jégvirág feksz’ meghalva,

Megdermedett Fradyfalva.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtébolylírázóbb kommentelője/

„Nyuggerapó bőszen, vadul,

Fékevesztve elszabadul,

S mint kit feldob veres lőre,

Rémrímelget nyakra-főre,

S keményen, mint Igor s Kolja

Fradyfalvát letarolja,

Beszántja és sóval hinti,

S zenét aláfest egy szinti,

Mit Morricone Ennio

Vert, míg falt, mert jót enni jó.

Tarhonyát túrt Tiborc T-boy,

S tilinkózik téli téboly.”

/Tompatekintetű Tölöncz, a taktapölöskei tébolyda teremőre/

„Én telente tudatosan hibernálom magam és az ügynököm jó pénzért ijesztgeti velem a jégoroszlántól rettegni vágyó gazdag japán turistákat. Szeretem a telet, mert ilyenkor dől a lé!” /Leó jégrém/

„Ártatlan gyermekkoromban, naiv kisfiúként – bár a jelem az oviban már akkor is a verbális Molotov koktél volt – drága jó anyám sugallatára még hittem abban, hogy amiben rímek vannak, az vers; aki verset ír, az költő; aki költő, az egy széplelkű jó ember, akit mindenki tisztel és szeret. Ahogy cseperedtem, néhány árokban hempergő, lóversenyfüggő, alkoholista poéta kicsit megremegtette ugyan a magam elé képzelt költőideál szobrot, de az mégis egy égnek meredő szobor maradt, ám Frady Endre egyetlen határozott berobbanásával ledöntötte, széttaposta és azóta is vadul vigyorogva vitustáncol a romokon! Kéretik az első versszak végét átírni ilyenre:

          Lőzik harci ladik,

          Megpusztulnak Fradyk!

Na, ugye, mennyivel jobb lenne így mindenkinek?! Frady Endre meg fagyjon oda egy éhes jegesmedvékkel körbevett étkezőasztalhoz!” /Puzsér Róbert, téli álmából felzavart kritikus/

„Szeretek abszolút nulla fokban, -273°C-on edzeni, mert akkor nem kell felvennem az izzadásgátló fejpántomat.” /Chuck Norris/

Rántott karfiol szonett

Hinnye, rántott karfiolok,

Belőletek többet tolok!

Köröttetek rizs is remek,

Csodás albínószín szemek!

Karfiolok, fincsik vagytok,

Panírotok kellőn nagy tok,

Melyben hever sült testetek,

Amit vígan megehetek!

Karfiol egy szuper étek,

Helyette sünt enni vétek,

Vagy aszfaltra kent gilisztát,

Amin hajtott tankos tiszt át.

Karfiolozz, ne légy ótvar!

Make cauliflower and not war!

ajánlás:

Nézd a tepsifülest, herceg,

Nyúlzsíron karfiol serceg!

Kaviártól távol tart ár,

Olcsó kaja kell s rá tartár!

„’A téma a tányéromon hever’, avagy ’Ki tiltja meg, hogy elmondjam mit ettem ma a menzán?!’ közszolgálati ismeretterjesztő sorozat újabb ékköve, az Erőszakmentes Kommunikációt a Gasztronómiában (EKG) alapítvány ajánlásával.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, maga egy ékkő,

Kinek nyelve alá ék kő’,

Meg ne vágja magát éle,

Mert borotvapenge féle!”

/Zsilett Zsüliett, a Férfiakat Tökéletesítő Cicalányok (FTC) habpatron pukkasztója/

„Jaj, alvás közben valaki levágta a karfiolfüleimet! Ha rájövök, ki volt, akkor szőnyegbe bombázom, két vállra fektetem és olyan kis galacsinokat gyúrok belőle, hogy simán eladhatom az IKEA menzáján svéd húsgombócnak!” /Muszkli Menyhért, amatőr nehézsúlyú birkózó és maszek toronydaru ellensúly/

„Tisztelt költő úr, nagy megtiszteltetés, hogy a verse mellé készített képrejtvényben én is szerepelhetek a rántott kar alatt, mint egy fiolából kiszivárgó szellemes dzsinn! Pláne, mert a kedvenc kajám, amivel meccsek előtt beveszem a dopp... ööö... a vitaminkészítményt, az a rántott karfiol egy pohár dzsinn tonikkal! Egészségünkre!” /Fiola Attila, a MOL Fehérvár FC válogatott hátvédje/

„Költő úr, maga milyen megnyúlt szalagú pravoszláv kazettás magnóról tanulta az angol szavak kiejtését, mi?! A not war nem nót var, hanem nát vór! Ki volt a maga angoltanára, csak nem egy szagosbükkönyfalvi angolvécé díler?! Sürgősen kérje vissza a tandíjat és vásároljon rajta rántott karfiolt rizzsel és tartárral!” /Rizsa Rezsőné Rezsi Rózsa, rozsomákrúzsozó/

„Egymást kell szeretni, nem az ételt! Az ételt megenni kell, nem egymást! (Graffiti egy nem Mensa-s menzán) Egészségetekre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fasírt-fan-fár/

„Egymás helyett ételt eszünk,

Karfioltól jön meg eszünk,

Annak rágjuk rántott fejét,

Nem a szomszéd well-done nejét!

Ház úr, maga jót ordibál,

Aki magyar, nem kannibál!”

/Embernemevő Etele, a Húsmentes Állatokat Jégsalátás Páclében Abálva C-vitamindúsító Nemzeti Intézet (HÁJPACNI) zsírcsökkentő szakreferense/

„Tudja Tánya, tudja Kolja,

Retro 2 karfiolja

Jobb, mint ötszáz olyan hering,

Mely a világűrben kering!”

/Jurij Gagarin (1934-1968), szovjet űrhajós és a karfiolderecskei általános iskola Gagarin őrsének névadója/

„A költő, vagy gályarabságon van, vagy egy barlang fenekén, ahonnan nem tud kijönni, vagy kórházban van idült mantrazuzásodott szervi be-hasnyálmirigyentve mián. Hiányzik nekije az eledel. Ezért az utolsó öt szonettjéből nyolc ennivalóról szólt. Egyébként a rántott karfiol tényleg felsőrendű. De, aki szereti, mér ne ehetne sünt, vagy omlóssá tett gilisztát. Az emberek nem egyformák. Van, aki például a tarhonyát nem szereti. Igaza van, de ezért nem lehet kicikizni. Na, ne már!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtarhonyafelemlegetőbb kommentelője/

„Nyuggerapó, ne vicceljen,

Előbb fogy Japánból el jen,

Minthogy lenne olyan bárki

(Dőljön telkén nyír és nyár ki!),

Ki tarhonyát nem szereti!

Harapja meg hegyi jeti!

Ily rút ember örök talány,

Rúgja fel egy gilisztalány,

S ha még lenne élni mersze,

Szurkálja sok sün is persze!”

/Tarhonya Tihamér, hajas honya hajtalanító hóhányó hübelebalázs/

„Biztos jól készítették el a rántott karfiolt, de érdekelne a karfiol véleménye is, szonett formában...” /M. András, a költő legállandóbb és legszonettledvelőbb kommentelője/

„Szeretem, ha engem esznek,

Megágyazva velem szesznek.

Legutóbb egy japán Szon ett,

Ám nem lett belőlem szonett.

Szeretem, ha kirántanak,

S van mellettem boros csanak,

Amiből a rántó iszik,

S nem szárad, mint nyáron ki szik.

Sosem megyek attól falnak,

Ha engemet rántva falnak,

S főtt rizs is van alám rakva,

S mellém fröccsként boros aqua,

Akkor olyan boldog vagyok,

Mint a kishal evő nagyok!”

/William Shakespeare (1564-1616): Karfiol vélemény szonett, Frady Endre ford./

„Mi ez a gasztronómiai gennyezés, ez a gyermekded gyomorforgatás?! A sárba rántott karfiolok nevében a leghatározottabban tiltakozom! Ha ez a két lábon járó öblös tápcsatorna még egy ételgyalázó rímfröccsöt vág a pofánkba, én elharapom a hátgerincemet és főbe lövöm magam egy szovjet gulyáságyúval! Eközben pedig Frady Endrét egyék meg a világ proletárjai! Sarlóval és kalapáccsal!” /Puzsér Róbert, kritikus és gonzó szakácskönyv író/

„Robi, ne dühöngj, van egy receptem a gonzó szakácskönyvedhez! A számba öntök egy-egy liter lisztet, nyers tojást és prézlit, majd leharapok egy kiskertnyi karfiolt, ízlés szerinti mennyiségű nyállal összekeverve megforgatom a nyelvemmel, majd a gyomromból égéshőt felböfögve megsütöm, majd kiköpöm a kondérba és már tálalva is van a világ legfinomabb rántott karfiolja! Jó étvágyat!” /Chuck Norris/

Hómofisz szonett

Nem kell nagyon korán kelni,

S otthonról sietned el, ni!

Nyugisan vár tejeskávé,

Nem izzaszt meg a BéKáVé.

Lazán heversz géped mellett,

Ma reggel fésű se kellett.

Pizsamásan megy a robot,

S neten nézhetsz négyes bobot.

Ablakon át bámulsz ki tán,

Asztalodnál müzlit ehetsz,

S teát kényelmesen iszol.

Élvezkedsz e dolce vitá-n,

Úgyhogy nagyon remek e hecc.

Aki magyar, hómofiszol!

ajánlás:

Herceg, hogyha otthon vagyol,

S nincs rend, inkább nagyon nagy ól,

S félsz, hogy mások megszólnának…

Sputum diem! - Köpj a mának!

„Mi ez a gyomorforgató slejm kultúra, ez a néven nevezhetetlen hurut offenzíva?! Köpni-nyelni nem tudok, mert minden nedvem elapad ekkora gusztustalanság láttán! Anyám ne tudja többé a bárányfelhőkbe fújni az orrát, ha én még egy Frady verset elolvasok!” /Puzsér Róbert kritikus turhológus álruhájában D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Mi ez a még a minősíthetetlen versnél is alpáribb pökhendi panelproli paranoiás paródia róla, aki annyira hiteles vagyok, hogy még én magam sem tudom saját magamat hamisítani?! Vigyázzon DéGyé NER-társ, mert olyat mondok, hogy magam is megbánom, hogy nem mondtam még olyanabbat! Hómofiszol és unatkozik?! Vásároljon mosómedvét, majd pedig Pepin bácsi többi munkavédelmi tanácsát is megfogadva törje magát ripityára! Ne lássam anyámat a mennyei kórusban hómofiszolmizálni, ha megfellebbezhetetlen igazságom és vitathatatlan szellemi fölényem birtokában nem nyerem meg banálisan brutális blitzkrieggel ezt a kulturmeinkampfot! Önkényes mérvadóként mondom, hogy térjen ki az utamból vagy tömörített ágyazatként hallgasson el mindörökre!” /Puzsér Róbert, az igazi/

„Köpjek a mának?! Annak semmi értelme! Talán köpjek a mára, nem?! Akkor viszont nem rímelek! Költő úr, ajánlom, hogy írja át az ajánlást, mert különben teszek egy visszautasíthatatlan ajánlatot Igornak és Szergejnek, a két kétajtós szekrénnyi érvrendszerű barátomnak, akik ön nem viszik sehová, hanem helyben hagyják, oszt’ ajánlják magukat!” /Herceg Hugó, hómofiszer/

„Négyes bob, udvari költő úr, négyes bob?! A focivébé idején?! Hol él maga, a Holdon?! Nem tudja, hogy ilyenkor még mi négyes bobosok is hómofiszból nézzük a meccseket?! Amúgy melyikünknek szól az ajánlás?! Ennek az előttem szóló nyálgépnek, vagy nekem, a brit koronahercegnek?! Jól fontolja meg a választ, udvari költő úr, mert leüttetem a vízfejét!” /Bob, brit operettherceg/

„Négyes, Bob?! Csak négyes, Bob?! Miért csak négyes, Bob?! Miért nem ötös, Bob?! Most megint fejeztethetem le a legújabb udvari magántanárodat, Bob! Még szerencse, hogy tömegével özönlenek hozzánk az éhező magyar pedagógusok, így van kiből válogatni! Anglia jobban teljesít!” /a maximalista brit anyakirálynő/

„Hómofiszban munka lenni hatékonyabb! Amikor sok ember együtt lenni munkán, az nem lenni hatékony, mert lenni sok duma! Dóma nem lenni duma, dóma lenni balsój robot, közös szibériai ofiszban lenni csak málenkij robot! Hómofisz harasó, Szibéria nye harasó!” /Tyimofej Tarakanovics Turhanyev, szibériai szibarita szobrász/

„Frady Endre ezzel a szonettel végleg bevonult az irodalom halhatatlanjai közé. Már meg, mér? Vessük csak össze, rögvest bevilágosodik a tények veleje. Mit ír Frady? Nem kell nagyon… Tehát a vers elején az van, hogy Nem. József Attila is így kezd sokszor. Pl. Nem! Nem! Soha, Nem tud úgy szeretni, Nem tudunk élni, Nem emel föl. Aztán meg Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Mégaztánobbul: özv. Zwillinger Adolfné ügetőidomár és költő: Nemulass lesz maholnap, a derbin! Azért negatívum is van. A 2. sorban az a szerencsétlen, magányos „ni!” Mi a szó jelentése? Főnév, melléknév, múltidő, felszólító mód, véletlenül odaírt betűk? Azonkívül a „…kávé” és a „…KáVé” rímekben(?) a kisbetű, nagybetű összenemhozhatósága itt hiba.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtöbbnemkezdetűversettudóbb kommentelője/

„Nyuggerapó úr, kétségtelenül igaza van, hiszen mi, a lovagok, akik azt mondjuk, Ni!, nagy N betűvel kezdjük, míg ez a szerencsétlen, lovaggá se ütődött igric, kis n betűvel írja, hogy ni! Mit tegyünk egy ilyen méreten aluli idiótával?! Dobjuk vissza a megemésztetlen maradékát a diliház halastavába? Na, jó, életben hagyjuk, de csak akkor, ha hómofiszolás közepette tervez nekünk egy új rekettyést!” /a lovagok, akik azt mondják, Ni!/

„Nemulass lesz maholnap a derbin,

Igáslóval indul Drabál Ervin!

Ha rá fogadsz, ám e gagyi ló vét,

Elveszted az összes rátett lóvét.

Balsorsod a hippodromon tesz be,

S bánatodat fojtod olcsó szeszbe.

Végzeted lesz Drabál Ervin lova

S hazamennél, de már nincsen hova.”

/özv. Zwillinger Adolfné Zugehör Aranka, ügetőidomár és költő/

„Jaj, Arankám, bárcsak rád hallgattam volna inkább, nem pedig arra a nyomorult, csak hómofiszban gyakorló Drabál Ervinre, aki az igáslovára még az igát is rátette, mert azt hitte, hogy az így szokott futni! Meg tudsz bocsájtani, hogy az elzálogosított lakásunk árát is feltettem rá?! Csak azért merem kérdeni, mert bár leég a pofámról a bőr, de állítólag ez jelentősen lecsökkenti a purgatóriumban történő lángnyelves lélektisztításom idejét!” /néhai Zwillinger Adolf, betanított matematikai statiszta/

„De jó annak, aki otthonról dolgozhat! Még jobb annak, aki csak a pénzt kapja... Mindenesetre nagyon vidám lehet az otthoni munka, ha ilyen lelkes szonettet lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legnemhómifiszolóbb kommentelője/

„eM úr, hóm-wörk nem túl vidám,

Mert ha pölö pásztor vagyok,

Szőnyeget nem legel gidám,

Éhen hal s a gondok nagyok!

Hómofisz a betörőnek

Uncsi, nincs zrí, nuku baki.

Bár rá rendőrök nem lőnek,

Saját magát rabolja ki.

Tábornok, ki hómofiszol,

Beleőrül, veszti eszét,

Neje bár konyhából kiszól,

Tűzhelyt mégis lő szerteszét.

Hómofiszni nem akarok,

Henyéért a magány nagy ár!

Mozduljanak lábak, karok,

Berohanok, vár már a gyár!”

/Sztahanov Sztupidó, piréz származású rímgyári futószalagos élmunkás/

„Petrarca - Frady - PosztCovid mashup. Ez nem vers, ez egy kordokumentum, egy életérzés, még a 2022 február 24 előtti boldog pandémikus békeidőkből. Putyin azóta csatlakozott a szerzőpároshoz, azóta fenti a nosztalgikus retró változat , az új modell tematikája pedig a bundabugyi-csirkefarhát-atomvillanás trichotómia köré szerveződik. Ne menjenek sehová, műsorunkat hamarosan folytatjuk!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mashup és trichotómia?! Humán úr, kilóg a lóláb és a bölcsészkar?! Atombomba üt el delet, s megvillan a végrendelet?! Ez az atomfelhős Putyin arc lesz a végső?! Előre a lebombázott úton?! Home office without home and office?! Mortem diem! - Halj a mának?! Aki magyar, mindent vissza?! Mindenkimonnyonle?! He?!” /Hatalmitébolyossy Herkules, hezitációs haláltánc hérosz/

„A kezdetben páros rímekkel csordogáló mű a hármas hangzatoknál ABC - ABC rímszerkezetté fajul, amivel a költő szimbolizálja a békésnek indulni látszó hómofisz embermentesen társtalan antiszocializációja okozta mentális megtébolyodást. A József Attila által hörögve vett Levegőt! slendriánul kiguglizó hómofiszoló által tévesen idézett ’Jöjj el, szabadosság! Te szülj nekem rendetlenséget!’ jajkiáltás lecsengése után a lassan magához térő költő az ajánlásban megjelenő herceg hatására magára vonatkoztatja a dresszkódot és visszatér a megnyugtatónak szánt páros rímekhez, de csak azért, hogy a védvonalát gyanútlanul leengedő emberiséget megbotránkoztatva polgárpukkasztóan hibás latinsággal beleköpjön a botrányszagú feketelevesbe! Ha legalább egy verset el szeretne olvasni a hómofisz unalmában, akkor okvetlenül ez legyen az!” /Alfabetika Aladárné Ábécé Árnika, az Anyám De Autodidakta Cuccokat Támogatunk Alapítványilag! (ADACTA) főhogyishívjákja és mellékalakformálója/

„Mindenütt jó, de legjobb otthon ofiszolni.” /a Magyar Országos Hómofisz Alapítvány (MOHA) jelmondata/

„Az egész világ az enyém, én mindenütt otthon vagyok, úgyhogy bárhol tudok hómofiszolni.” /Chuck Norris/

Szeszmentesítő szonett

Tájára se menjünk szesznek,

Mert alábbi bajok lesznek:

Összeütköz’ your car, my car,

S kialakul idült májkár!

Alibit nehezen kohol,

Kiben tombol véralkohol,

S asztalsarok vágta haj lik

Fájja, midőn macskajajlik.

Ha a haver kérdi: Mi a

Pálya cimbi, nem kő’ pia?

Fuss, mint Forrest s bőgd: Nem! Szia!

Ha épp eljegyzésen eszel,

S szívszerelmed bőszen szeszel,

Szakíts! Jobb, ha tök más vesz el!

ajánlás:

Herceg, ha a csapvíz fogytán,

S aszálytól a Vízmű rogy tán,

Akkor jöhet csak egy jó kör

’koholmentes Johnnie Walker!

„Jaj, költő gyermekem, ne hozz ilyen lehetetlen helyzetbe! Hát melyik bolt árul a Vatikánban alkoholmentes misebort?! Inkább olvasd el a legutóbbi zsinatra írt ’Vino Diem! - Borj a mának!’ című pápai enciklikámat és jó papként holtig tanulgasd! Egészségedre!” /Ferenc pápa/

„Aszályban nincs vizes pancsi,

Csak szeszmentes Járó Jancsi?!

Ezt benézted, te kis kancsi!”

/Herceg, az ajánlott/

„'koholmentes Johnnie Walker? Úristen, mivé lesz ez a világ? Hogy fogja így a hallgató elfelejteni mindazt, hogy mit halogatott és mit nem hallgatott eleget? Millió csiriót ide, de azonnal!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas nemdebár-ista/

„Házdoki, csirió, millió róka száll,

Répaszín takaró tavaszi út porán…”

/id. Alla Pugacsov, allakoholista aljnövényzetfestőművész/

„Bizony, alkoholt csak mértékkel és tartózkodással! Mérték: vödör, tartózkodás: asztal alatt.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Akinek a mérték vödör,

Sörhabtaknyos bajszot pödör,

S közben tartózkodón dalol

Mulatóst az asztal alól.”

/Borsodi Borostyán és Sörsödi Söröstyén, a Szesztestvér Együttes szerzőpárosa/

„És mégis mozog a föld!” /Billegő Béla, budaszittyói bekómált bólé-buli bonyolító/

„Megremeg a tripla tokád,

Ha szesztesód orcán okád!”

/Anonim Alkoholista falfirka/

„Egyetértek a verssel, lehet élni alkohol nélkül. Alkohollal, dohányzással, drogokkal és szerelemmel nem mérgezem magam.” /M. András, a költő legállandóbb és legszerzetesebb kommentelője/

„eM úr, maga tiszta profi,

Neither alcohol nor coffee,

Kedvenc tantárgya a tesi,

S fogadalma szerzetesi!”

/Szürkebarát Szilárd, középiskolai angol-testnevelés-hittan szakos tanár/

„Ha előbb szólsz, költő tanítványom, akkor talán a kánai menyegzőn nem változtatok jó minőségű borrá hatszáz liter vizet, és az utolsó vacsorán se bort iszunk, hanem Márka szőlőt! Mindegy, most már így lett megírva! O, yeah!” /Jézus Krisztus szupersztár/

„Márka szőlő?! Miért nem Traubisoda?! Traubit, akarunk, Tarubit akarunk! Ebből (is) vallásháború lesz!” /Buborék Benő, 

„Az illiberális unortodox félfeudalizmusban az értelmiség előtt két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan.” /falfirka a Magyar Tudományos Akadémia férfivécéjében/

„Brit tudósok szerint a kannabisz és a kannás bor egy szótőről fakad és egyformán káros, úgyhogy ha a tüntikéző Kétfarkú Kutyapárt tehénként füvező tagjait letartóztathatta a rendőrség, akkor a kadarkamámortól kótyagos kereszténykedő képviselők kezére is kerülhetne karperec. Sőt! Sőtebb!” /Dr. Igazságos Ignác, lekaraktergyilkolandó borbíró/

„A tudomány mai állása szerint annak ellenére, hogy a kevés alkohol fogyasztása egészséges, azok között, akik a fogyasztott alkoholt kevésnek találják, kevés az egészséges.” /brit tudósok/

„Üvegekben a sok pia.

Szörnyülködünk, hogy ez mi a

Fene a szobában össze vissza,

Ezt tán senki meg nem issza.

Dísznek sem megy el már palack,

Elismerést nem arathatsz.

Ne maradjon polcon a szesz,

Jobb, ha a torkodba öntesz.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb kommentelője/

„Akkor boldog Nyuggerapó,

Ha szeszfolyam bő, mint a Pó,

Sőt, bővebb, mint Szajna-Majna,

S nincs ráírva Made In China.”

/Lopótök Leó, lírai lökéshullám löttyentő lőrelovag/

„Nem félek attól, hogy a vodkaivástól tartós lesz bennem a májkár, mert a kezelőorvosom szerint a máj gyorsan regenerálódik... vagy degenerálódik... Nem tudom, két tök egyforma orvost láttam egymás mellett és egyszerre beszéltek... Többre nem emlékszem, csak arra, hogy az út menti árokban ébredtem a hányásomban. Nyilvánvaló, hogy hazaúton elraboltak az UFO-k, megoperáltak májkárral, majd ott hagytak az út szélen...” /Rizling Rezső, rockzenész/

„Mi senkit nem hagyunk az út szélén! Ott elütné egy autó, úgyhogy berúgjuk az árokba. Na, erre iszunk! Egészségünkre!” /Hamisgulyás Hörgő, Unortodox Fajú Országispán (UFO)/

„Petur bán szerint gondoljam meg és igyak! Frady Endre szerint gondoljam meg és ne igyak! Szerintem meg nem kell gondolkodnom, hogy igyak!” /Mákonyos Menyhért, muslicaidomár/

„Mi ez a hamisított kannás bornál is hitványabb szégyentelenség?! Egy részegre merevedett földigiliszta is hitelesebben verseli meg az öntudathasadásos absztinenciát, mint ez a vedelni is csak youtube videókból tanult after partyarc! Ilyen verseket 118 éven felülieknek sem szabadna olvasniuk, még nagyszülői felügyelet mellett sem! Koppány vezér eredeti büntetése egy négysoros Frady borvers megtanulása lett volna, de ő inkább a felnégyeltetést választotta! A my car - májkár rímpár emberiség elleni szellemi terrorcselekmény, aminek következtében visszamenő hatállyal legyen Frady Endre alatt-fölött-előtt-után az özönvíz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Úgy tűnik, sok magyar vedel,

Mégpediglen igen vadul.

Texasban a legtöbb vedlő

Négylábú és persze vadló.

- Jó legyen a bor és ne rossz! -

- Ezt üzeni nektek Norris,

Kivel ma az after party

Közepette lettem pertu.

Én beszélek, míg ő alszik,

Évi egyszer ő is el szok’.”

/Csák Nóri, Chuck Norris titkárnőjének magyar hangja/

Papló

faló kék-sárga mezben /nóném herceg felvétele/

Pap alatt ügető papló
Falábán a gomba tapló.
Mért vagyon e paplón faláb?
Rögvest elmesélem alább:

Amit írok, igaz s való,
E ló korhadt lábú faló,
S recseg, ahogy távját rója,
Úti célja mégsem Trója,

Hanem egy új faláb üzlet,
Mert az előzőben tűz lett.
Tűzoltóraj későn oltott,
S keresni kell másik boltot.

Málló lábbal megy egy álló
Napig szegény papi ál-ló,
S patájában szúhad perceg…
Paphoz szól egy nóném herceg:

- Látom e ló szálkás szemén,
Lába mind fa, megveszem én
Négyet egy százasér’ egybe’
S eladom az NB I-be!

„Későn oltottunk, későn oltottunk… hát persze! Az igazság az, hogy mi idejében megkezdtük az oltást, csak kilyukadt a fecskendő, amit nem tudtuk megragasztani, mert a vasárnapi zárva tartás miatt nem lehetett gumiragasztót venni.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok/

„Felháborító skandalum! Most, amikor szorgos népünk győzni fog, amidőn árvalányhajas kis honunk jobban teljesít és a sok keményen dolgozó kisember önként és dalolva lemond a nyugdíjáról, a szociális illetményeiről, az egészségügyi ellátásáról és a gyermekei taníttatásáról, hogy megvalósulhasson a ’Stadiont minden magyar családba!’ program, akkor egy ilyen fanyalgó vadidegenszívű zugfirkász költőcske a szúette falábával beletapos a nemzeti együttfocizgatás rendszerébe! Ezt nem úszhatja meg szárazon ez a kozmopolita bérrettegő klapanciaoligarcha! Követeljük a halálbüntetés azonnali és visszamenő hatályú visszaállítását! Abcúg Frady Endre!” /Luft Lajos, a nemzeti stadionfejlesztéssel megbízott Futbólia kft pogromigazgatója/

„Mink játékosok nem szokunk örülni az ilyen konkurenciának! Igazságtalannak tartsuk, hogy az ellenség… ööö… ellenfél négy falábbal rendelkezik, miközben nekünk csak kettő van! Muszáj lesz páros lábbal becsúszni a jószágnak! Ahogy az edzőnk, a Lajos bá’ mondani szokja, négy lába van a falónak, mégis mindet eltörjük! Höhö!” /Lila II. Lajos, az UTE bekkje/

„Sajnos olyan szegény az eklézsia, hogy legutóbb már a templom egere volt a vasárnapi ebéd, úgyhogy muszáj voltam eladni ezt a leharcolt falovat! Az ember elvégre nincs fából, és amúgy is minden faszentnek maga felé hajlik a falába, ha kínjában nagyot rúg a parókia falába! Jaj!” /Lórévi Lajos atya, lajozsmizsei szürkebarát/

„Magyar játékosokat a magyar NB I-be! Ez a minden eresztékében recsegő-ropogó faparipa minden futótávon kenterbe veri az összes bevándorló idegenlégióst és a labdát se gyilkolja annyira, mint a hazai zseléfejű műsztárjaink. Talán nem éri meg azt a százötvenmilliót, amiért rásóztam a Puskás Akadémiára, de hát nekem is élnem kell valamiből. Na, futok, mert kerget az adóhivatal! Incognito ergo sum!” /vitéz Felsőlajosvári Nóném Lajos, inkognitóban élő dzsentri ex-herceg és többszörösen büntetett előéletű illegális játékosdíler/

„A mű a klerikális iga alatt vergődő, állati sorban tartott és önnön rabszolgasorsába belefásult proletariátus reménytelen küzdelmének deheroizált apoteózisa. A lírafoltos ujját a társadalom pulzusán remegtető költő személyiségének a főhősével párhuzamos szétesése szúette forgácspermetként fojtja el a vers pislákoló értelemlángjait és hamuként telepszik rá a mélyrétegekre. A magyar futball mint a feudál-burzsoá korrupciós métely parabolája méltóképpen hajítja a mondanivalót a rothadó kapitalizmus pénzpoklának legsötétebb bugyraiba. Igazi osztályharcos mételylíra! Akasszátok föl a királyokat, a hercegeket és a grófokat! Munkát, kenyeret! Munkát, kenyeret!” /Mélyszegény Lajosné, általános iskolai magyartanár és a Munkásmozgalom Leendő Mártírja (MLM) pilótajáték áldozata/

„Hogy Frady Endre-e a döglött magyar futballba az irodalmi falábával utolsót belerúgó trójai faló, azt nem tudom, de azt, hogy elhallgathatna végre, azt igen! Mivel az eddigi bérkommentelők mind Lajosok, megkérdeztem anyámat, aki szerint én is majdnem Lajos lettem, úgyhogy mondhatom, ahogy a számon kifér. Tehát: Mi ez a penetráns líradögvész?! Mi ez a hullaszagú pszicho-métely?! Kinek kell ez a retardált celeb okádék?! Muszáj volt tizenöt perc hírhedtségért ekkora hisztis vircsaftot kavarni egy bűzhödt médiabiliben?! Ugye nem?! Nagy jóindulattal nulla alá!” /Puzsér Róbert Lajos, kritikus/

„Egyszer itt Texasban kigyulladt egy faláb üzlet, de eloltottam a hónaljverítékemmel.” /Chuck Norris, tiszteletbeli Lajos/

Őstermelő

Duzgár anyó őstermelő,
S bárkinek, ha kell híres ős,
Föld alól is kerít elő,
Képzelete igen erős.

Sok hősi ős ered tőle,
Például Dugovics Titusz,
S műcsaládfát vezet ő le:
„Ön déd-üke mohácsi túsz.”

Kitalál, mondjuk egy császárt:
„ I. Kertex, múltja talány,
Neje pedig, ha e nász árt,
Ne legyen lett kóristalány!”

Nagy az igény jó ősökre,
Kutyabőrön tolla serceg,
S így lőn bármely faluökre
Lepapírozottan herceg!


„Az ősöm Mohácsnál chuck cselből volt túsz! Cselébe a király belefulladt, a szultánnak meg lerúgta a fejét és álruhában 150 évig maga uralkodott helyette.” /vitéz Chuck Norris, nemesszívű szimbólum és karatevadállat/

„Felháborító! Kikérem magamnak a gyanúsítást, hogy hamis a vitézi címem! Miszlikbe aprítom a kardommal... ööö... kardot is venni kell... szóval, párbajra hívom ki a költő urat! Mi, hogy van-e érettségim? Nem tudom, mi az, de az miért kéne a párbajhoz?! Egy szónak is sok az alja, holnap pitymallatkor megütközünk a kukoricaföldek mellett a traktorainkkal! Ekevasra költő úr, ekevasra! Tyű!” /vitéz Dinnyefalvi Taploncz Jenő, grófi származású téeszelnök és traktoros betyár/

„Mi, hogy az én bátor ősöm kitalált személy lenne?! Akkor kitől örököltem volna, hogy hétvégenként rendszeresen kizuhanok a szuterénablakomból?!  Igaz, hogy én török rántás helyett rókát török, de hát ahogy a művelt német mondja: in vino veritas!” /vitéz Dugovics Dömper, vattacukorárus és szesztestvér/

„Áááá, szóval ezért nem vehette el jó atyám élete nagy szerelmét, Özgöldét, a lett kóristalányt! Helyette az ujgur Badibilda lett az anyám, aki akkora pofonokat adott, hogy kiklopfolt aggyal ültem végül a trónra, ahol bősz ostobaságomban a birodalom összes pénzét az oktatásba és az egészségügybe fektettem, a korrupt politikusokat pedig lefejeztettem. Nem is értem, mitől virágzik a birodalom...” / vitéz II. Kertex, Abszurdisztán máig legnagyobb császára/

„Na, Frady, lesheted, mikor moslak ki a tajtparaszt őseid máig körülötted lengő trágyaszagából!” / vitéz Duzgár anyó, őstermelő és televíziós természetgyógyász/

„Mi volt ez az alpári guanó permet?! Anyám aggódva kérdezi, hogy ő most létezik-e, vagy csak ki van találva? Megnyugtattam ugyan, hogyha nem lenne, akkor ki kellene találni, de ez nem menti fel a költőt a totális tehetségtelenségben tapicskolás tényétől! Csak a a Teremtőt nem értem, hogy miért alkotott egy horpadt pingpong labdányi agy köré egy ilyen emberszabású vízfejet?!” /vitéz Puzsér Róbert, királyi kritikus és médiagróf/

„Nem ősök kellenek, hanem tehetség, rátermettség és marsallbot! Radikalitás, elementaritás, döbbenet! Csatára fel, seregem! Fetvozső! Rienövaplű! Öndöntroá! Gányé!” /vitéz Napóleon Ernő, a Vigyorgó II. emeleti lakója/

„Na, jöjjön be az erkélyről Napóleonka, mára már eleget szónokolt a kertészeknek! Hideg zuhany után jól fog esni a nyugiszuri és a zubbony a gumitrónteremben!” /vitéz Báthory Bumforda, ápolónő és szkander  edző/

„Régen se volt könnyű, de amióta még ezek a versek is vannak... Brühühü!” /vitéz Tiborc, panaszkodó paraszt és a Bólints Tibi Lovagrend Nagymestere/