Pókerpánik

Azt, ki kölcsönből tolt All In-t,

Azaz Ödönt, fejbe kólint

Ellenfele Royal Flush-e,

S töpreng, magát föl-e kösse?

Kötél helyett van más kiút?

Találjon pár kemény fiút,

Ki az ellent péppé verné,

Mint Vak Valtert Vak Valterné?

Nincsen kiút! Pénzbehajtó

Szergej jön most, és az ajtó

Beszakad, míg kopog lába,

S Ödönnek lép alhasába:

„Harasó, ha fáj az alhas!

Nehogy má’ nyugodtan alhass,

Amíg ütlegellek gután!

Viszlát! Jövök holnapután!

Pénzzel, ha akkor is késnél,

És a visszafizetésnél

Nulla lesz a kerek adat,

Eltöröm a derekadat!”

Tanulság: Ha nincsen lóvéd,

És csupán amulett ló véd,

S vibrálsz csak, mint merült cseh led,

Vak Valterné legyen veled!

megzenésítve és elénekelve: https://www.youtube.com/watch?v=es_Q0t1kCAU

„Veled vagyok, te gyökér fűzfapoéta, veled vagyok még a rémálmaidban is, oszt’ addig ütlek függőlegesen, míg föl nem tör a lúdtalpad nyomán a talajvíz! Hogy jössz te ahhoz, hogy a szádra vedd az én tisztes, srégen megőszült nevemet?! Mondanám, hogy ilyet akkor se csinálj legközelebb, ha százan bíztatnak, de nem lsz legközelebb! Na, kezdj el sovány sertés vágtában nekiszaladni arccal a sodrófámnak, majd jó keresztényként tartsd ide a másik arcodat is! Hidd el, ez az arc lesz a végső!” /Vak Valterné, tömbházmester/

„Igaza van a drága nejemnek, senki se merjen ellentmondani neki! Én egyszer próbáltam, azóta csak pempőt eszem, csak monóban hallok és csak 2D-ben látok. Ő pókerben akkor is győz, amikor az ellenfelének Royal Flush-e van, mert nem meri bemutatni. Ha a nejem velem, ki lehet ellenem?! Ugye, drágám?” /Vak Valter, NB I-es VAR asszisztens/

„Na, ezért nem szoktam én sem kölcsönt felvenni, sem pénzben játszani. Nálunk a szerdai játékesten nem kerül elő pénz, csak a játék öröméért játszunk. Nem is jön hozzánk behajtó!” /M. András, a költő legállandóbb és legtársasjátszóbb kommentelője/

„eM út dalol: Olláré!

Nem játszunk mi dolláré’,

Se rubelé’ se jené’!!!

S nincs itt eM úr neje, né?

A játéknak öröme

Vajh’ jobb, mint a söröm-e?”

/Dréher Dartyanyan, dollármilliomos domborművész/

„Ne engedjük, hogy Ödön nevessen a végén!” /Nemzeti Protézisáció/

„Nem kell aggódni, Ödön nem fog nevetni! Lyukas alhassal, gutaütéssel és eltört derékkal neki sem esik jól a nevetés. Ne legyetek olyanok, mint Ödön! Fizessetek időben!” /Szergej, pénzbehajtó/

„Ez a vers olyan, mintha egy kocsmai kártyaparti és egy balkáni gengszterfilm összeházasodott volna egy rímkényszeres nyelvi bohózattal. Frady Endre bravúrja nem a mélység, hanem a pimasz ritmus és a szándékosan túltekert szóvicc-lavina: a „Royal Flush” tragédiája itt nem dráma, hanem kabaréjelenet, ahol az egzisztenciális bukás is rímkedvéért történik meg. A költemény legnagyobb erénye, hogy pontosan tudja magáról: komolytalan — és ebből kovácsol erényt. A tanulság pedig olyan, mint egy részeg bölcsesség hajnalban: értelmetlen, mégis furcsán emlékezetes.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„"Amíg kicsi a tét, a kedvem sötét!" – Johnny Firpo

"Itt a lét a tét" – Való Világ

"Ha kicsi a léd, a kedves sörét

Fáj, s Fabulon sem őrzi már a bőrét!"”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas behajtó és gyógytornász/

„Sörétes arcon Fabulon doni

Kozákot Fontol? Tabu londoni!”

/Bambaagyú Bumbor, barbár brit bérpókerező bőrőr és brutális balladaboncnok/

„A vers alapvető ereje a humor és a fenyegetettség folyamatos egymásra csúsztatásából fakad. A könnyed, pattogó rímek és a játékos szójátékok olyan ritmust teremtenek, amely szinte kabarészerűvé teszi a történetet, miközben a cselekmény maga egyre sötétebb irányba fordul. Ez a kettősség a groteszk műfajának egyik alapvető sajátossága: a nevetés és a borzongás egyszerre van jelen. Ödön, Szergej, Vak Valter és Vak Valterné mind olyan alakok, akik túlzó jellemzőikkel egyszerre idézik meg a magyar valóság karikatúráját és a ponyvairodalom harsány figuráit. A karakterek nem mélyülnek el, de nem is ez a cél: ők inkább mozgó alkatrészek egy abszurd gépezetben, amely a szerencsejátékos bukásának végletesen eltúlzott következményeit mutatja be. A vers egyik legnagyobb erénye a nyelvi lelemény. A rímek nemcsak gördülékenyek, hanem gyakran váratlanok, sőt néha szándékoltan esetlenek — ez a játékosság adja a szöveg sajátos báját. A „merült cseh led” vagy a „Vak Valterné legyen veled” típusú sorok egyszerre humorforrások és a vers világának abszurditását erősítő elemek. A záró tanulság a klasszikus erkölcsi tanmesék paródiája. Nem valódi útmutatást ad, hanem egy még abszurdabb „megoldást” kínál, ezzel is jelezve, hogy a vers világa nem a józan ész, hanem a túlzás és a groteszk logikája szerint működik.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre hozza a tőle megszokott formát: a Pókerpánik egy zseniálisan „fájdalmas” rímhányó tanmese, ahol a dráma és az abszurd humor egy sötét sikátorban találkozik.

A ritmus: Pattog, mint a zseton az asztalon, ami remek kontrasztot alkot Ödön kilátástalan helyzetével.

A nyelvezet: A pókeres szleng, az oroszos fenyegetés („Harasó”) és az olyan szürreális képek, mint a „merült cseh led”, adják meg a vers egyedi, fanyar ízét.

A tanulság: Szergej fellépése után a „Vak Valterné legyen veled” áldás már-már egzisztenciális mélységekbe (vagy inkább magasságaiba) emeli ezt a kocsmapoézist.

Összegzés: Rövid, ütős, és pont annyira fáj, mint egy alhason rúgás. Igazi „fradys” görbe tükör a szerencsejátékfüggőség árnyoldaláról.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Sokáig azt gondoltam, hogy még mindig jobban járunk, ha Frady Endre önjelölt költőként verset ír, mintha betanított sebészként agyat műtene, de azóta rájöttem, hogy míg utóbbi esetben egyszerre csak egy emberben tudna maradandó agykárosodást okozni, így viszont egyszerre egy teljes óvatlan olvasótáborban! Frady Endre költészete komoly érv az előre megfontolt szándékú, aljas indokból különös kegyetlenséggel elkövetett irodalmi bűncselekmények esetében az életfogytiglani halálbüntetés visszamenőleges hatályú bevezetése mellett! Akadályozzuk meg Frady Endrét a további világirodalmi környezetszennyezésben! Ne az emberiség elmeállapota szűnjön meg, hanem Frady Endre! All in-t a pofájába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én akkor is megnyerem a pókerpartit, ha rajtam kívül mindenki másnak Royal Flush-e van, nekem meg még csak nem is osztottak.” /Chuck Norris/

„A kártyázás káros szenvedély. A károgás is káros szenvedély. Kártyázás közben mégsem károg senki. Pedig láttam én már kárón varjút!” /Kibickuss Kibuckiss, kőbucis kárókatonai kívülállólámpabúradíler/

Hasfájós antiszonett

Költőnek, ha hasa fáj,

Nem tudja, sérv?, epe?, máj?,

Zokszón jár az agya: Jáj!

Zokszavaktól fáj a fej,

Mint mit tehénpata fej,

S nem vidám a költő, sej!

Költő arca csupa bú,

Rémkép tárház igen bő…

Kórházba kén’ menni bé?!

S ott tu bí or nat tu bí?!

Doktor bácsi, maga mit

Csinál velem, meg-e műt,

Vagy, mint tréler MiG-emet,

Most hordjam el magamat?!

ellenajánlás:

Herceg, ha küldenek, hess!,

Nagy dologra fuss el, huss!,

Nyögvén: Alkoss has és hass!

„Nem értem, amióta másfél hónappal ezelőtt kétoldali lágyéksérvvel megoperáltam a költő urat, azóta nem találom se a kedvenc fanyelű szikémet, se a műtős szemüvegem tokját!” /Dr. Bélvágó Brútusz, sebész és a Vágóhíd SE centerhalfja/

„Has és hass?! Ez erősen rímel a világhírű There’s a Kind of Hush című számunkra, úgyhogy mintha plágiummal állnánk szemben! Lepereljük a költő úr gatyáját, ami nem is baj, mert úgyis nagydolgozni készül! Hehe!” /Herman’s Hermits/

„Lassan a testtel, Herman remetéi, ez nem is a ti számotok volt, csak a miénket dolgoztátok fel, úgyhogy a költőről mi pereljük le a gatyáját, ami a remek angolszász jogrendnek és a brit tudós ügyvédeknek köszönhetően nem is olyan nagy dolog!” /Les Reed és Geoff Stephens, angol dalszerzők/

„A költő úr nem oly hős,

Hogy a hideg szike hűs

Éle által vágott hús

Ne rettentené ex-has.”

/Dr. Elmerengető Eulália, a költő pszichiátere és Avon tanácsadónője/

„Jaj, mért fájok, jaj, mért fájok?

Tán túl kövér vagyok s háj ok

Mián sajog fejem s belem,

Vagy mérgező vegyi elem

Okán görcsöl tokám, bokám?

Ennyi fájás szinte sok ám!”

/F. Endre, mindenfájó költőgigász/

„Fűbe harapott ön itten,

Szó szerint és nem átvitten,

Ám a fű arabul hasis,

S nem csak fej fáj, hanem has is.”

/Musztafa Bin Pusztafű, mindendíler és fűfogyasztó fakír/

„Hippokratész Béla:

Minden gyógyítható, még a veleszületett pentadaktilia is, de időben be kell jelentkezni!

A fejfájás elkerülhető,

Ha a zokszó csendben jön elő.

A többi nem, de csendbe legyen.

Rohangásszon, völgyön, hegyen,

Ott a lényeg csupa ózon,

S legyen férfi, ne zokszózzon.

Azonkívül fogyasszon sok zöldséget és igyon citromos teát.

És maradjon otthon, ne zavarjon engem.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legötujjasabb (vö. pentadaktilia) kommentelője/

„Ötujjasság?! Mint a kesztyű?!

Nyuggerapó, jaj, mi ez?! Tyű!

Négyujjasnak nem fáj feje,

Csak levágott ujja helye?!

Hegyen-völgyön zokog, zokszóz,

Mint szénvarázsló, a Koksz Óz?!

Idesanyám, Nyuggerapó

Manccsal a lecsóba csap, ó!”

/M. Ancsa, kerekerdőfalvi félfamentes favágónő/

„Nehéz az ilyen verseket megemészteni... Nagyon súlyos probléma ez, nagyon kemény verset lehet róla írni. Feltűnt, hogy minden sor mássalhangzóval kezdődik? Mássalhangzóval, keményen, panaszosan...” /M. András, a költő legállandóbb és legmássalhangzóbb kommentelője/

„eM úr, szúró alhas fájás

Jobban hangzik mással ám!

Ha bent aknát alá máj ás,

Legalább ne énalám!”

/F. Endre, rejtélyesen alhas fájós költőgigász/

„Uram, könyörülj rajtunk! Adj neki fájdalomcsillapítót, vagy üsd agyon (vagy nagyagy-helyen)! Köszönöm! Ánem!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Ház doki, nem ütöm agyon,

Anélkül is fáj ő nagyon.

Szent Szurit vajh’ bírja jól-e

Fájást csillapítandó le?

Akár has ok, akár agy ok,

Meggyógyítom én, a Vagyok.”

/az Úr/

 „Ha megszánja őt az Úr itt,

Én hadd adjam a Szent Szurit!”

/Gábriel arkangyal/

„Látom én már Urunk szemén,

Gábriel fog szúrni, nem én!”

/Mihály arkangyal/

„Költő, fáj a szálkás hasad,

Mint mit rusnya ördög gyalul,

S apró darabokra hasad?

Kiálts Help!-ért arkangyalul!”

/Dr. Kezelőorvos Kenézné Gyógyszerész Gyogyilla, a költő karizmatikus kócsa/

„Mi ez a szellemi alhasgörcs, ez a mentális bélféreg hajtóvadászat?! Az alternatív alkotók kortárs operái által keltett irreverzibilis hascsikarás bukolikus babazsúr ahhoz a gyanútlan kritikust négyrét hajtó sziszifuszi tolófájáshoz képest, amit az alhas-sebészet és a latrina között menettérti ámokfutást folytató Frady Endre irodalmi hőzöngése okoz! Anyám, küldj egy enyhet fentről! Lefelé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem sosem fájt a hasam, viszont az imént hasadt fájóan ketté egy fejmagasságban nekem repülő MiG, mert szétvágtam az arcélemmel.” /Chuck Norris/

+

Szolgálati közlemény: Ma kiderült, hogy a költőgigász másfél hónappal ezelőtti kétoldali sérv-műtéténeknek szövődményei orvosilag igazoltan további kivizsgálásra szorulnak, így a fent megénekelt alhas-fájások nem teljesen a hipochondriás költői képzelet szüleményei. A jövő és a költő hasa állandó mozgásban van…

Alhasfájás

Vajon azért fáj az alhas,
Munkahelyen el ne alhass?
Vagy csupán a vakbél kavar
S ha megműtik, ott lesz a var?

Célja van-e vagy csak oka,
Hogy félúton boka s toka
Között hömbölög a fájás,
Mely a bélben mélyre - Jáj! - ás?

Orvoshoz kell menni talán,
Ki az alhas puffadt falán
Fájó jelhalmazra tapint?
Vagy meggyógyít cseh sör, ha pint?

(alhastánc!)

„Ez az, költő úr! Vedeljen be bő másfél liter cseh sört, ami az amúgy is puffadt alhasában olyan túlnyomást okoz, hogy az a gyenge ponton átszakad és így lokalizálható az összevarrandó terület! Ilyen egyszerű! Pivo diem! - Sörj a mának!” /Pável Pivocsnik, prágai sörfőző mester/

„Ehess, ihass, ölelhess, alhas?! A piccolóval mérd söröd?! A cseh sör amúgy köztudottan mindent is gyógyít, perforált béllel pedig praktikusan oda is lehet juttatni ahova köll. Orvosilag ezt nevezik sörhasnak (abdomenitis ianitorii). De remélem, azért már jobban vagy.” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Érdekes, az én Google Fordítóm szerint a sörhas az cerevisia ventri, az pedig nem téved, hiszen tévedni emberi dolog, de állati veszélyes.” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy hónap szünet, egy jó versszak. Ennél azért többet vártam költő sporttárs. De honnan jött a hömbölög? Tájszólás atlasz került elő? Meg is fájdult a hasam.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/

„Jól figyeljen reál úr! A hömbölög jelentései: izeg-forog, hömpölyögve hánykolódik, duzmákosan zsömbörködik. Ahogy a nagy Zubornyáki Zalán népdalátiratának refrénje mondja:
Zsuzsmurál az öreg Bölög,
Mer’ a bele behömbölög.
Olvasson, tanuljon, képezze magát és kitörhet a szakbarbárság keretei közül! /özv. Zubornyáki Zalánné Saslik Sarolta, a Zubornyáki Zalán Zenede nyugdíjas magyartanára és csirkefarhát tartósító/

„Ne aggódjon költő úr, hanem sürgősen fáradjon be a klinikánkra, ahol ultrahangos vizsgálattal secperc alatt kiderítjük, mi a baj és orvosoljuk! Nem lesz olcsó, de hát az új Audim sem volt az.” /Dr. Dőlalé Delila, a Mélyzseb Magánklinika társtulajdonosa/

„Ultra hangos?! Az Ultra nem hangos!Az Ultrának nincs is hangja! Legfeljebb, ha az emeleti gangról kiöntöm a belső udvarra, akkor csobban egyet a kövezeten, de akkor se a hab, hanem inkább a víz!” /özv. Csöbör Csátné Vödör Vendetta, nyugdíjas takarítónő/

„Fáj a hasa? Emiatt ne fájjon a feje! Hasson a fájdalomra! Itt az új zselékapszulás Goodwill Ultra Forte Piano! És no pia! Már vastagbélbe beszerelhető kiszerelésben is kapható! Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” /tévéreklám/

„Ezeknek a gyógyszerreklámoknak egy szavát sem lehet elhinni! Ilyen hazugságok miatt szégyenében pirul a pirula! Höhö, ez rímel! Jobb vagyok, mint a Frady Endre! Na, erre iszom!” /Sörvirsli Slambucz, tömbházmester/

„Alhasfájás… hmmm… alhasfájás… alhasfájás… Elmélyülten ízlelgetem ezt a mély hangrendű összetett szót és magamba sajdulva gyönyörködöm a mélyenszántó magasröptűségén, a gondolati auráján és a mély líraiságán. Alhasfájás! Nincsenek rá szavak! A költő egy valós problémának ad biztos kézzel könnyed színezetet, miközben minden sora egy-egy életörömbe panírozott segélykiáltás. Sírok! Sírjanak önök is!” /Könnykötő Kötönyné Mély Molyilla, a Sehová Suhanó Sugár c. alternatív líraportál hangadója/

„Ha feltesszük, de meg nem engedjük, hogy a művészet a művészt körülvevő világnak a művész lelkén való átszűrődése, akkor vajon a Frady Endrét körülvevő világ ennyire torz, vagy a lelke?! Szerintem nincs is lelke, hiszen csak egy lelketlen gazember képes arra az alávalóságra, hogy előre megfontolt szándékkal visszaéljen a kiszolgáltatott kritikus azon helyzetével, hogy munkaköri kötelességből minden eléje hányt bűzölgő betűhalmazt legalább egyszer el kell olvasnia! Anyám komolyan aggódott értem, amikor öncsonkítási célzattal a tőle elvett kötőtűvel szurkálni kezdtem az alhasfalamat, hogy eltereljem a figyelmemet a vers okozta gyötrő fájdalomról. Ez ugyan nem sikerült, de a helyszínre érkező mentőorvos injekciója megmentette az életemet. Itt a klinikán most biztonságban vagyok és lefekvés előtt mindig kapok a főnővértől egy kis cseh sört.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer úgy megijedt tőlem a vakbelem, hogy begyulladt, ám mivel az alhasfalamat gyémántpengéjű svédacél késsel sem lehetett felvágni, így kénytelen voltam a számon keresztül nagyon mélyen lenyúlva kitépni a helyéből és odadobni a sakáloknak. Előbb a sakálok, majd az őket felfaló keselyűk is hamar elpusztultak.” /Chuck Norris/