Munkahelyen el ne alhass?
Vagy csupán a vakbél kavar
S ha megműtik, ott lesz a var?
Célja van-e vagy csak oka,
Hogy félúton boka s toka
Között hömbölög a fájás,
Mely a bélben mélyre - Jáj! - ás?
Orvoshoz kell menni talán,
Ki az alhas puffadt falán
Fájó jelhalmazra tapint?
Vagy meggyógyít cseh sör, ha pint?
(alhastánc!)
„Ez az, költő úr! Vedeljen be bő másfél liter cseh sört, ami az amúgy is puffadt alhasában olyan túlnyomást okoz, hogy az a gyenge ponton átszakad és így lokalizálható az összevarrandó terület! Ilyen egyszerű! Pivo diem! - Sörj a mának!” /Pável Pivocsnik, prágai sörfőző mester/
„Ehess, ihass, ölelhess, alhas?! A piccolóval mérd söröd?! A cseh sör amúgy köztudottan mindent is gyógyít, perforált béllel pedig praktikusan oda is lehet juttatni ahova köll. Orvosilag ezt nevezik sörhasnak (abdomenitis ianitorii). De remélem, azért már jobban vagy.” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/
„Érdekes, az én Google Fordítóm szerint a sörhas az cerevisia ventri, az pedig nem téved, hiszen tévedni emberi dolog, de állati veszélyes.” /Frady Endre, költőgigász/
„Egy hónap szünet, egy jó versszak. Ennél azért többet vártam költő sporttárs. De honnan jött a hömbölög? Tájszólás atlasz került elő? Meg is fájdult a hasam.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/
„Jól figyeljen reál úr! A hömbölög jelentései: izeg-forog, hömpölyögve hánykolódik, duzmákosan zsömbörködik. Ahogy a nagy Zubornyáki Zalán népdalátiratának refrénje mondja:
Zsuzsmurál az öreg Bölög,
Mer’ a bele behömbölög.
Olvasson, tanuljon, képezze magát és kitörhet a szakbarbárság keretei közül! /özv. Zubornyáki Zalánné Saslik Sarolta, a Zubornyáki Zalán Zenede nyugdíjas magyartanára és csirkefarhát tartósító/
„Ne aggódjon költő úr, hanem sürgősen fáradjon be a klinikánkra, ahol ultrahangos vizsgálattal secperc alatt kiderítjük, mi a baj és orvosoljuk! Nem lesz olcsó, de hát az új Audim sem volt az.” /Dr. Dőlalé Delila, a Mélyzseb Magánklinika társtulajdonosa/
„Ultra hangos?! Az Ultra nem hangos!Az Ultrának nincs is hangja! Legfeljebb, ha az emeleti gangról kiöntöm a belső udvarra, akkor csobban egyet a kövezeten, de akkor se a hab, hanem inkább a víz!” /özv. Csöbör Csátné Vödör Vendetta, nyugdíjas takarítónő/
„Fáj a hasa? Emiatt ne fájjon a feje! Hasson a fájdalomra! Itt az új zselékapszulás Goodwill Ultra Forte Piano! És no pia! Már vastagbélbe beszerelhető kiszerelésben is kapható! Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” /tévéreklám/
„Ezeknek a gyógyszerreklámoknak egy szavát sem lehet elhinni! Ilyen hazugságok miatt szégyenében pirul a pirula! Höhö, ez rímel! Jobb vagyok, mint a Frady Endre! Na, erre iszom!” /Sörvirsli Slambucz, tömbházmester/
„Alhasfájás… hmmm… alhasfájás… alhasfájás… Elmélyülten ízlelgetem ezt a mély hangrendű összetett szót és magamba sajdulva gyönyörködöm a mélyenszántó magasröptűségén, a gondolati auráján és a mély líraiságán. Alhasfájás! Nincsenek rá szavak! A költő egy valós problémának ad biztos kézzel könnyed színezetet, miközben minden sora egy-egy életörömbe panírozott segélykiáltás. Sírok! Sírjanak önök is!” /Könnykötő Kötönyné Mély Molyilla, a Sehová Suhanó Sugár c. alternatív líraportál hangadója/
„Ha feltesszük, de meg nem engedjük, hogy a művészet a művészt körülvevő világnak a művész lelkén való átszűrődése, akkor vajon a Frady Endrét körülvevő világ ennyire torz, vagy a lelke?! Szerintem nincs is lelke, hiszen csak egy lelketlen gazember képes arra az alávalóságra, hogy előre megfontolt szándékkal visszaéljen a kiszolgáltatott kritikus azon helyzetével, hogy munkaköri kötelességből minden eléje hányt bűzölgő betűhalmazt legalább egyszer el kell olvasnia! Anyám komolyan aggódott értem, amikor öncsonkítási célzattal a tőle elvett kötőtűvel szurkálni kezdtem az alhasfalamat, hogy eltereljem a figyelmemet a vers okozta gyötrő fájdalomról. Ez ugyan nem sikerült, de a helyszínre érkező mentőorvos injekciója megmentette az életemet. Itt a klinikán most biztonságban vagyok és lefekvés előtt mindig kapok a főnővértől egy kis cseh sört.” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer úgy megijedt tőlem a vakbelem, hogy begyulladt, ám mivel az alhasfalamat gyémántpengéjű svédacél késsel sem lehetett felvágni, így kénytelen voltam a számon keresztül nagyon mélyen lenyúlva kitépni a helyéből és odadobni a sakáloknak. Előbb a sakálok, majd az őket felfaló keselyűk is hamar elpusztultak.” /Chuck Norris/
