A következő címkéjű bejegyzések mutatása: orvos. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: orvos. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 18., péntek

Alhasfájás

Vajon azért fáj az alhas,
Munkahelyen el ne alhass?
Vagy csupán a vakbél kavar
S ha megműtik, ott lesz a var?

Célja van-e vagy csak oka,
Hogy félúton boka s toka
Között hömbölög a fájás,
Mely a bélben mélyre - Jáj! - ás?

Orvoshoz kell menni talán,
Ki az alhas puffadt falán
Fájó jelhalmazra tapint?
Vagy meggyógyít cseh sör, ha pint?

(alhastánc!)

„Ez az, költő úr! Vedeljen be bő másfél liter cseh sört, ami az amúgy is puffadt alhasában olyan túlnyomást okoz, hogy az a gyenge ponton átszakad és így lokalizálható az összevarrandó terület! Ilyen egyszerű! Pivo diem! - Sörj a mának!” /Pável Pivocsnik, prágai sörfőző mester/

„Ehess, ihass, ölelhess, alhas?! A piccolóval mérd söröd?! A cseh sör amúgy köztudottan mindent is gyógyít, perforált béllel pedig praktikusan oda is lehet juttatni ahova köll. Orvosilag ezt nevezik sörhasnak (abdomenitis ianitorii). De remélem, azért már jobban vagy.” /F. Péter, a költő humán műveltségű mérnökkollégája/

„Érdekes, az én Google Fordítóm szerint a sörhas az cerevisia ventri, az pedig nem téved, hiszen tévedni emberi dolog, de állati veszélyes.” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy hónap szünet, egy jó versszak. Ennél azért többet vártam költő sporttárs. De honnan jött a hömbölög? Tájszólás atlasz került elő? Meg is fájdult a hasam.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű költőkollégája/

„Jól figyeljen reál úr! A hömbölög jelentései: izeg-forog, hömpölyögve hánykolódik, duzmákosan zsömbörködik. Ahogy a nagy Zubornyáki Zalán népdalátiratának refrénje mondja:
Zsuzsmurál az öreg Bölög,
Mer’ a bele behömbölög.
Olvasson, tanuljon, képezze magát és kitörhet a szakbarbárság keretei közül! /özv. Zubornyáki Zalánné Saslik Sarolta, a Zubornyáki Zalán Zenede nyugdíjas magyartanára és csirkefarhát tartósító/

„Ne aggódjon költő úr, hanem sürgősen fáradjon be a klinikánkra, ahol ultrahangos vizsgálattal secperc alatt kiderítjük, mi a baj és orvosoljuk! Nem lesz olcsó, de hát az új Audim sem volt az.” /Dr. Dőlalé Delila, a Mélyzseb Magánklinika társtulajdonosa/

„Ultra hangos?! Az Ultra nem hangos!Az Ultrának nincs is hangja! Legfeljebb, ha az emeleti gangról kiöntöm a belső udvarra, akkor csobban egyet a kövezeten, de akkor se a hab, hanem inkább a víz!” /özv. Csöbör Csátné Vödör Vendetta, nyugdíjas takarítónő/

„Fáj a hasa? Emiatt ne fájjon a feje! Hasson a fájdalomra! Itt az új zselékapszulás Goodwill Ultra Forte Piano! És no pia! Már vastagbélbe beszerelhető kiszerelésben is kapható! Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” /tévéreklám/

„Ezeknek a gyógyszerreklámoknak egy szavát sem lehet elhinni! Ilyen hazugságok miatt szégyenében pirul a pirula! Höhö, ez rímel! Jobb vagyok, mint a Frady Endre! Na, erre iszom!” /Sörvirsli Slambucz, tömbházmester/

„Alhasfájás… hmmm… alhasfájás… alhasfájás… Elmélyülten ízlelgetem ezt a mély hangrendű összetett szót és magamba sajdulva gyönyörködöm a mélyenszántó magasröptűségén, a gondolati auráján és a mély líraiságán. Alhasfájás! Nincsenek rá szavak! A költő egy valós problémának ad biztos kézzel könnyed színezetet, miközben minden sora egy-egy életörömbe panírozott segélykiáltás. Sírok! Sírjanak önök is!” /Könnykötő Kötönyné Mély Molyilla, a Sehová Suhanó Sugár c. alternatív líraportál hangadója/

„Ha feltesszük, de meg nem engedjük, hogy a művészet a művészt körülvevő világnak a művész lelkén való átszűrődése, akkor vajon a Frady Endrét körülvevő világ ennyire torz, vagy a lelke?! Szerintem nincs is lelke, hiszen csak egy lelketlen gazember képes arra az alávalóságra, hogy előre megfontolt szándékkal visszaéljen a kiszolgáltatott kritikus azon helyzetével, hogy munkaköri kötelességből minden eléje hányt bűzölgő betűhalmazt legalább egyszer el kell olvasnia! Anyám komolyan aggódott értem, amikor öncsonkítási célzattal a tőle elvett kötőtűvel szurkálni kezdtem az alhasfalamat, hogy eltereljem a figyelmemet a vers okozta gyötrő fájdalomról. Ez ugyan nem sikerült, de a helyszínre érkező mentőorvos injekciója megmentette az életemet. Itt a klinikán most biztonságban vagyok és lefekvés előtt mindig kapok a főnővértől egy kis cseh sört.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer úgy megijedt tőlem a vakbelem, hogy begyulladt, ám mivel az alhasfalamat gyémántpengéjű svédacél késsel sem lehetett felvágni, így kénytelen voltam a számon keresztül nagyon mélyen lenyúlva kitépni a helyéből és odadobni a sakáloknak. Előbb a sakálok, majd az őket felfaló keselyűk is hamar elpusztultak.” /Chuck Norris/

2017. június 23., péntek

Elsősegély

Egy kép a Szívszélhűdés Világnapja c. kiadványból
Amikor hűdik a szívszél,
S kérdi az orvos, kit hívsz, „Él?”,
Lelkileg, ha vagy oly alkat,
Mondj el egy imát, egy halkat!

Szíve, hogy soká ne álljon,
Fújkálj be levegőt szájon,
S mindeme gyakorlat mellett
Nyomkodd a -kasát, a mell-et!

Légzési terhet mert hord át,
Sose törj el minden bordát,
S győződj meg, magához tért-e!
Ha igen, adj hálát érte!


„Bizony, bizony mondom néktek, hogy az imával és a hálaadással egyetértek, mert, ha a versben leírtak ellenére a beteg mégis magához tér, akkor csoda történt, ami ugyebár csak nekem köszönhető. Ez a szakterületem. Ez is.” /az ÚR/

„Vitatkoznék önnel, kedves ÚR úr! Először is, szerintem ön nincs is, másodszor egy beteget sosem a csoda gyógyítja meg, hanem az egyre fejlettebb modern orvostudomány!” /Dr. Ékágé Éliás, szívritmus-zavarelhárító és anonim ateista/

„Éliás, te hitetlen eretnek! Ha valaki nincs, akkor hogyan vitatkozol vele?! Ne csak a műszereidet használd, hanem azt a nyúlfarknyi eszedet is! Majd ne felejts el elsősegélyt nyújtani, ha agyvérzést kapok tőled!” /Dr. Ékágé Éliásné Dr. Cété Cecília, unikális urológus szakorvosnő/

„Az első segély annyira megalázó volt, hogy rögtön el is ittam. Azóta a termálfürdővízzel együtt kiöntve átzuhantam a szakadozott szociális háló laza szövetén és most törött lábbal egy hajléktalan kórházban lábadozva lábatlankodom a munkaalapú társadalom útjában. C’est la vie!” /Dr. Cet Celesztin, munkanélküli balneológus professzor/

„Egészen hasznos lehetne ez a vers, ha egyrészt nem lenne teljesen haszontalan, másrészt, ha vers lenne! Ez egy közveszélyes elmebeteg szellemi székrekedés elleni szánalmas erőlködése! A véres verejtékkel kipréselt irodalmi salakanyagot gyorsan eltüntetem és kiszellőztetek utána, nehogy az érzékeny szaglású anyám a piacról hazaérkezve orrszélhűdést kapjon! Frady Endrét pedig borítsa a feledés jótékony homálya!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az olvasástól már szívszélhűdést kaptam, bármit is jelentsen. Egy örök klasszikussal élnék: "Ez nagyon kígyó".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Há’ dikmán tesó, nyalom a hangodat, ez a nagyon kígyós az én szövegem vót a celebműsorba’! Dellázzá’ jogdíjat, vagy ültödbe lekornyikálom a séródat, he!” /Győzike, médiaceleb/

„"Apoplexia cordis, a hirtelen beállott halálnak a közéletben megszokott elnevezése. A Szívszélhűdés elnevezése az orvostanban is csak annyit jelent, hogy az ebben meghalt egyén halálokát kimutatni néha még boncolás által sem sikerült, tudományos értelmet tehát ezen kifejezésnek tulajdonítani nem szabad." Na, ez az a hiba, amibe Endrénk nem esett bele. A jó szándék megvolt, adjál hálát érte, de mielőtt legközelebb újraélesztesz, guglizz még egy kicsit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez csak a nyers valóság, humán uram. De a vers - az a belső valóság. A vers szabad, szürreális képzetek egymásutánja, amelyet a valóság a költő tudata alatt életre hív, érti? Látási és hallási asszociációk sora. És az olvasónak alá kell vetnie magát ezeknek az asszociációknak. Akkor megérti őket.” /Karel Čapek, néhai cseh író/

„Jézus azt mondta a szívszélhűdötteknek, hogy "Kelj fel és járj!", mire azok felkeltek és jártak. Én rájuk ordítok, hogy "Hé!", mire felpattannak és üvöltve elrohannak. Ilyenkor nem bántom őket.” /Chuck Norris/

2016. február 10., szerda

Kedvezőtlen előjelek

Ha az ágyban aláz a láz,
Ágytáladban döglött hal áz’,
Kajád elevenebb nálad,
S enyhet csak a hűvös nyál ad…

Ha nem megy le szádon étel,
Szorzótáblán folyton vétel,
Rongyaidban nem tűnsz fessnek,
S lábujjaid földre esnek…

Ha kifele beled fordul,
Szólnál, de csak morogsz zordul,
Szánakoznak rajtad, akik
Látnak, s benned féreg lakik…

Ha már csont és bőr a tested,
Kispárnádat vérrel fested,
Torkodban a gyomorsav ég,
S gyanakszol, hogy közel a vég…

Ha lehagynak gipszes apók,
Szemgödrödből mász' ki a pók,
S Hurról sem tudod már, ő Ben,
Keress fel a rendelőben!

„... hgrrrr... hhh... khh... köszönöm dokhhh... dokikám... dhhh... de hamarabb nhhh... nem lehetne... hgrrr... ?” /Hullay Béla, potenciális páciens és előnyugdíjazott sintér/

„Sajnos már minden kollégám Berlinben, vagy Londonban dolgozik, csak én maradtam mutatóban, mert nem beszélek nyelveket, így nyomatékosan meg kell kérnem a pácienseket, hogy holmi himi-humi piszlicsáré álproblémákkal ne vegyék el az időt a valódi betegektől! Egy sima mandulaműtétet, vagy végbéltükrözést internetes leírások alapján otthon is nyugodtan elvégezhetnek! Ne mindennel engem zaklassanak, mert akkor sosem tanulok meg angolul és örök életemre itthon fogok rohadni! Kérem a következőt!” /Dr. Sziszifusz Szilárd, a Szemmelversz Klinika sebésze, belgyógyásza, fül-orr-gégésze, szülésze, urológusa, szemésze, ortopédológusa, gasztroenterológusa, coloproctológusa, fogorvosa, ideggyógyásza, kardiológusa és főápolója/

„Ez az! Ezentúl az érettségit és a diplomát pecsétes papírral és szigorú nyelvvizsgával igazolt nyelvtudatlansághoz kell kötni! Nyelvtanárokat közmunkásokká, vagy testnevelő tanárokká kell átminősíteni! A csak magyarul beszélő tanáraink, orvosaink és szakmunkásaink senkinek se kellenek nyugaton, így kénytelenek lesznek itthon éhbérért keccsölni, míg ki nem köpik a pejslijüket!” /Bőrnyúzó Böhönc, a Nemzeti Embertelenségi Minisztérium (NEM) szakállamtitkára/

„Köszike az ötletet Böhi! Megvalósítjuk!” /Csókos Csabáné Sanda Vanda, a Közoktatást Legyaluló Intézményesített Kataklizma (KLIK) főállású zabhegyzője/

„Segítség!!! Nekem bármelyik Frady Endre vers olvastán ugyanilyen tüneteim támadnak!!! Anyám szerint nem kéne mindenért orvoshoz rohangálnom, mert langyos beöntést speciel ő is be tud adni és ha nagyon akarom, még körül is metél! Segítség!!! Doktor Kotáááász!!! Doktor Kotáááász!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyógyíthatatlan betegségben szenved? Keresse fel klinikánkat! Az ősi tajgetosz módszer minden betegséget a beteggel együtt semmisít meg!” /Gyilkosz Állatosz, a Spártai Sziklakórház gravitológusa/

„Én életemben egyszer fordultam orvoshoz, igaz akkor félkörívvel és felemelt lábbal. A sztetoszkópos feje azóta is Nap körüli pályán kering.” /Chuck Norris/

2016. január 12., kedd

Sürgősségi ügyelet

Bementem én éjnek-éjvén
Gyanítva, hogy talán mélyvén-
-ás a térdem trombózisa,
De csak pur és homu isa,

Meg egy kicsiny orbánc vogymuk,
S nem lettem oly rosszul, hogy Vuk
Ugrott vón’ ki szájamon át,
S lelkem sem hagyta el honát.

Szorgos nővér EKG-zott,
Megszúrt, vér folyt, ám volt géz ott,
S laborlelet fordult jóra.
Eltelt, hopp, három’s fél óra!

Jobbultam s bár térdem konyul,
Mint egy hőnek kitett hónyúl,
S porc-cukorszintem is gügye,
Ez már nem Sürgősség ügye.

„És hogy szólna mindez érthetően és magyarul? Értem én, igric úr, hogy költői szabadság, meg nyelvújítás, meg a röghöz kötő sablonoktól való elszakadás, de azért az átlagolvasó, a józan paraszti ész és az érthetőség se kutya! Vasvillával kergessem meg, vagy tanul egy keményen lecsapott NEM ENG.! pecsétből is?!” /Ugar Igor, földműves és megbízott főcenzor/

„Kikérem magamnak, hogy kis róka mivoltomban a hányással azonosítsanak a duzzadt térdű orbáncos simabőrűek!” /a kis Vuk/

„Három és fél óra alatt lezavartuk ezt a gőzagyú poétát?! Lehet, ha nem vagyunk ilyen gyorsak, akkor ez a fércmű már csak halotti beszéd lenne. Nagy mázlija ennek a félkegyelműnek, hogy a buta tekintetének a látványa ellenére is eszembe jutott a hippokratészi esküm!” /Dr. Vogymuk Vendetta, ügyeletes főorvosnő/

„Micsoda?! Röpke három és fél óra?! Én hét órát várakoztam, mire kiderült, hogy nem is vakbelem van, hanem székrekedésem! Igaz, amikor kiderült, akkor nagyon megkönnyebbültem! Kár, hogy nem volt vécépapír!” /Fröccs Ferdinánd, fogathajtó/

„Azt értem, térdagyú úr, hogy végveszélyben lepergett maga előtt az egész említésre sem méltó élete, de azt már nem, hogy ennek következményeit az olvasótársadalomnak miért kellene elviselnie?! Most velünk jön és helyre hozzuk a térdét! A legjobb helyre!” /Csávás Kálmán, a Wéglénykiiktató Cég (WC) ügyvezető igazgatója/

„Az igazi kataklizma-cunami okozta végveszélyben lévő költő a kőkemény vérvalóság és a fátyolszerű mélylíra határmezsgyéjén térdepelve okádja ki magából a jövő század rímtengerébe vesző halálközeli életsikoly determinisztikus pszeudo-traumáját. A verítékben úszó olvasó felé az öröklét sürgősségének dögszagát sodorja az elektrokardiográf hullámot remegő mutatóinak szellete. A többi néma csönd és fox humana…” /Rög Rezsőné Fátyolossy Cizella, a Késleltetett Líragörcs c. internetes versportál üzemeltetője/

„Mi ez a szúette szóvicc vomitórium?! Római lakomákon a huszadik fogás után pávatoll híján ilyen borzalmakkal hánytatták magukat a szerencsétlen szenátorok! A mélypontot jelentő porc-cukornál még a vállam fölött a versbe leső anyám is megkapaszkodott a fiatalkori NDK import sodrófájában. Frady Endrével kéne már valamit csinálni, de lehetőleg nagyon nagy sürgősséggel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem is volt mélyvénás trombózisom, de belém pusztult.” /Chuck Norris/

2015. december 3., csütörtök

Egészségtelen egészségügy

Nem jó hír a magyar fülnek:
Ápolónők menekülnek,
s persze már az orvosok is.
Se mézes madzag, se csokis

nem tartja őket vissza már:
„Aki marad, az is szamár!”
Mire Mikulást hoz vasszán,
csak az ide nősült Hasszán

doktor agyműt tökegyedül:
„Polcon, amin kiskegyed ül,
van, asszem a donor agya.
Ha megkérem, ideadja?”

Látogató visít, ájul,
mája szolgál cseremájul,
s vág a többször használt szike…
Ez a jövő! Elhiszik-e?

„Hiszi a piszi! Amikor legutóbb beteg voltam, luxusellátást kaptam Mákony professzor úr magánklinikáján. Többféle menü volt, de én a’la carte ehettem és mindig két-három ápolónő sürgött-forgott körülöttem. Nem értem, mi ez a hiszti a magyar egészségügy körül?” /Vastagbőr Virgilné Toka Terézia, miniszterfeleség/

„Én mint píszí, azaz politically correct személy, nem hihetek abban, hogy egy nálunk letelepült arab orvost csak a keresztnevén szólíthatunk és abban sem, hogy ne lenne annyi esze, hogy itt maradjon tök utolsónak.” /Dr. Korrekt Kelemen, a Jogászok A Jövőért! (JAJ!) civil szervezet szóvivője/

„Ez a jövő?! Ez már a jelen! A jövő elkezdődött! Én meg itt maradtam egyedül tökutolsónak az egészségügyben, úgyhogy indulok jómagam is kifelé. Nem kapcsolom le a villanyt, mert úgysincs már áram se.” /Dr. Hasszán Ben Izmael, általános kül-, bel- és természetgyógyász, ideg- és elmesebész, szülész-nőgyógyász, kezelőorvos és gyógyszerész/

„Na, költő úr, már megint bérretteg és kelti a pánikot?! Jobban fél a tényektől, mint a tenyeremtől?! Inkább hisz a szemének, mint nekem?! Na, fáradjon be sovány sertés vágtában a hangszigetelt alagsori irodámba, és ott majd elbeszélgetünk! Még egy ilyen letargikus klapancia és soron kívül átkerül a várólistámról a verőlistámra! Meg vagyok értve?!” /Csávás Kálmán főfőfő, a Rendszert Egyben Tartó Ellenségmentesítő Kaszt (RETEK) karizma/

„Én nem mézesmadzagra vágytam, hanem normális fizetésre és emberi munkakörülményekre. Itt Ausztriában mindez megvan. A középiskolai matektanár férjemmel esténként leülünk a gép elé, a neten elolvassuk az otthoni egészségügyi és oktatásügyi ígéreteket és többet röhögünk, mintha elmennénk osztrák Sas kabaréba.” /Szinusz Szilárdné Szuri Szidónia, diplomás ápolónő/

„Muszáj volt a polcon hagyni a donoragyat, mert félbe kellett szakítanom az agyátültetést, mivel indult a londoni gép! Money, money, money, must be funny in the rich man’s world!” /Dr. Hentes Huba, agysebész/

„Hentes doktor úr mindig jól méri fel a helyzetet. Tévedni ugyan emberi dolog, de neki mindig igaza van, mert ő egy állat.” /Hannibál Anti, portás/

„A költő ismét a nép felhangján szólal meg és féljózan paraszti észjárással tunkolja bele vészharang kongatóan primitív gondolatait a keményen dolgozó kisemberek lelkivilágának szaftjába. A tompa rímpárok nemes egyszerűsége kanonikus konnotációban áll a látszólag felszínes elsődlegességgel. A közkórházak kiüresedése a mai eldologiasodott emberiség álspiritualitásának visszataszítóan magával ragadó pszeudo-szintézise. Mene tekel ufarszin, valamint meneküljön, ki merre lát! Igazi fals futurológia líra!” /Hungarikum Heuréka, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) mellébeszélés ügyi főelőadója/

„Íme így kell egy fontos társadalmi kérdést agyatlanul agyagba döngölni! Frady Endre felmarja a témát, megrágja, megemészti, majd szükségét végző panelbulldogként egy fa tövébe nagydolgozza és földet kotor rá. Egy átlag lakótelepi eb ezen a ponton némi szégyenérzettel ott hagyná rohadni a művét, ez a degenerált kutyaütő azonban megjelenteti, és gyanítom, hogy még büszke is rá. Anyámat figyelmeztettem, hogy séta közben nézzen a lába elé, nehogy véletlenül belelépjen egy Frady műbe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer meglátogattam egy idős, beteg magyar rokonomat egy lerobbant pesti kórházban. A hasfalamon fentem meg a csorba szikét és a nyálammal fertőtlenítettem. Közben kiderült, hogy minden orvos elmenekült, úgyhogy nekem kellett kettévágnom a saját szívemet és az egyik felét beültetnem az ő mellkasába. Azóta fekete öves karate bajnokként éli az életét.” /Chuck Norris/

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a mindenkori politikai elitet és teljes rokonságukat betegségük esetén kizárólag közkórházban, ügyelet utáni túlórában lehet kezelni?” /népszavazási kezdeményezés/

2015. november 11., szerda

Vízláb

Lábam vizesedik.
Mélyvénás trombózis?
Nem tudják a Jedik
S tanácstalan Óz is.

Alant  izomfájok,
Sajog bal lábszáram.
Lehet-e ez máj ok,
Vagy kóbor testáram?

Vádlim duzzadt hurka,
Egy-egy gömb két bokám:
Lábnak hidro-burka?
Örömre nincs ok ám!

Víz úgy tombol bennem,
Mint benzinben oktán,
Orvoshoz kén' mennem,
Vagy megmurdelok tán?

„Ne aggódjon költő úr, csak fáradjon be mihamarabb az Utolsó Kenet Magánklinikára, hogy mielőbb amputáljuk a lábát, azután pedig megbeszéljük a részleteket! Nem lesz olcsó, de magának már úgyis mindegy! Ne izguljon, nyugodjék békében!” /Dr. Szike Szilárdné Eu Tanázia, sebész főorvos/

„Ne pánikoljon hipochonder úr! Nem lehet, hogy a Mensa foci közben rúgták dagadtra a bokáját a túl intelligens IQ fighterek? Polcolja fel a lábát és addig se irkáljon! Ja, amúgy NEM ENG!” /Tapló Tivald, betanított főcenzor és repülőtéri zsebtolvaj/

„Mi Jedi lovagok igenis mindent tudunk, csak a költő fiúcska lusta volt minket megkérdezni. Igaz, hogy épp egy másik galaxisban tartózkodtunk, de akkor is. Amúgy vagy prosztatagyulladása van, vagy tüdőembóliája, mert ilyen jellegű remegéseket érzek az Erőben.” /Yoda, Jedi mester/

„Mink a parizert is mindig beáztassuk, hogy megduzzadjon és nagyobb súlya legyen, hogy becsaphassuk a vevőket. Így tanították a vendéglátóipariban a szakmai gyakorlaton. Nem lehet, hogy a költő úr is gyakran túláztassa a kádban a lábát, oszt' amiatt olyan, mint a duzzadt parizer?” /Sonka Suhajka, húsbolti eladó/

„Él még, költő úr? Nem zöld a lába? Nem hullamerev a teste? Nem lehet, hogy maga nem beteg, csak vízbe fulladt és attól duzzadt meg olyan nagyra? Ne aggódjon, a boncolásnál minden kiderül!” /Dr. Csont/

„Csak semmi pánik! Felírok egy gyenge antibiotikumot, ugyanazt, amit a múltkor a vírusos napszúrására és még korábban a lapockarándulására is adtam. Egy hét múlva jöjjön vissza és ha nem javul, felírok valami erősebbet. Kell táppénzes papír?” /Dr. Átlag Álmos, háziorvos/

„Mélyvénás trombózis?! Nem hangzik rosszul, ha tényleg igaz! Ez kórházat jelent, ahol nincs versírás, csak szigorú pihenés sok szurival, tükrözéssel és beöntésekkel! Anyám, pár hónapig békénk lesz és eggyel kevesebb dologtól kell eltiltsalak! Szép az élet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Előlem menekülnek a betegségek, de én elkapom az összeset. Azután végzek velük.” /Chuck Norris/

2014. november 8., szombat

Kolonoszkópia

Gasztroenterológián
Cső, mely hosszú, mint a lián,
Alagútba halad bele,
Mely az ember vastagbele.

Csúszva halad csőkamera
Jól kivilágítva, mer’ a
Doktor szeme, ami duál
Kizárólag így vizuál.

Csővégen fúvódik be lég,
S ha a páciens már elég
Túlfújt, orvosi hang magáz:
„Kész, ereszthet!” s föltör a gáz…


„Látjátuk beleim szümtükkel, dokturuk?!” /Homuvogymuk Isa, páciens/

„Köszönjük költő úr, hogy a jó szándékkal írt álszakszerűen dilettáns versével széles néptömegek előtt népszerűsíti az önfeledt vastagbéltükrözést! A népegészség érdekében arccal a belünk felé!” /Dr. Vastagh Béla, a Bél Flóra Klinika vezető gasztroenterológusa/

„Na, mi van kutyaütő költő úr! Csak nem belestek a beleibe? Muszáj volt megírnia?! Förtelem! NEM ENG.!!!” /Dögkeselly Taploncz, főcenzor és sintér/

„Légfúvok, világítok és kandikamerázok egyszerre! Kivetítem, hogy mi van belül! Van nálam királyabb médiaceleb?! Ugye nincs?! Na, cső!” /a cső/

„Frady Endre művészete a bensőjéből fakad. Leás a valóság legmélyebb bugyraiba és önmagából kiizzadott igazgyöngyöt hoz a felszínre. Tükröt tart a mélység sötét kürtőjének! E műve is egy kénes ízlésű gejzírként előtörő rusztikus létlíra! Ma megint többek lettünk általa!” /Tufay Etna, médiavulkán és kürtöskalács készítő/

„Habkönnyű bélfelfújt a gasztronómia témájában! Bestseller szagot érzek!” /The New York Times/

„Minden, amit tudni akarsz a vastagbéltükrözésről, de nem merted megkérdezni!” /Woody Allen/

„Mindennek van határa! Frady Endrének viszont nincs! Ezek szerint Frady Endre egy nagy semmi! Egy nagy büdös semmi! Ultragáz! Anyám szerint az ultra egy fehér por, de ő még sosem járt focimeccsen. Egy igazi ultra sárba taposná Frady Endrét, bélsárba! Fúj-fúj Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Dömdödöm!” /Dömdödöm/

„Semmiféle gáz nem tör föl, továriscsi, mert tökéletesen urai vagyunk a helyzetnek! Senki se keltsen pánikot, mert könnyen bekövezhet egy igyí szudás málenkíj robot! Lenin él, Lenin élt, Lenin élni fog!” / Leonyid Iljics Putyinov, gázgyári főelvtárs/

„Hala Madrid!” /Gareth Bale (ejtsd: Geret Bél)/

„E verset látva szívesen megrúgom a költőt úgy, hogy a vastagbele a fejére tekeredve távozik a világűr irányába.” /Chuck Norris/

2013. november 15., péntek

Rendelőben

Doktor úrnál nagy a tömeg.
Türelmetlenkedünk, ő meg
Rám szól: „Nincs sok időm, de önt
Lekezelem!” S azzal beönt.

„Maga ma a negyvenedik!”
Szemem guvad, kerekedik,
Míg belőlem pumpát kiránt,
S vágtatok a vécé iránt.

De a vécé bezzeg zsúfolt,
S nadrágomon nő egy csúf folt.
Legközelebb, bár van ára,
Megyek magánklinikára!

„Tisztelt költő úr! Fenti alkotását sajnos éppen ebéd közben volt érkezésem elolvasni és meg kell mondjam, hogy proktológus szakorvos létemre, valahogy nem esett jól a kaporszaftos marhabecsinált és a rottyantott vargabéles! Az ön által talán túl plasztikusan ábrázolt páciens döntésével azonban messzemenően egyetértek és ezúton ajánlom szíves figyelmébe szerény magánklinikánk kedvező árú szolgáltatásait.” /Dr. Tocsmányi Trezény, az Utolsó Kenet Magánklinika főorvosa/

„Azt a nyavalyás protekciós pácienst pont előttem hívták be, pedig én már hajnal óta ott ültem éhgyomorral a rendelőben! Ráadásul a Repkény doktor úr rögtön ezután elviharzott, és a pletykák szerint egyenest Angliába szökött, ahol a Lord Helminth Magánklinikán dolgozik negyedennyit tízszer ennyiért!” /Szittya Szilárd bá’, rendelői törzsvendég és nyugdíjas mozdonyvezető/

„Pontosítok: harmadannyit tizenötször annyiért. És még a Túró Rudi se hiányzik! Goodbye! /Dr. Repkény Kesztölc, disszidens urológus szakorvos/

„Mi ez a szügyig a gusztustalanság mocsarába merült röfögve dagonyázó, miazmás bűzt árasztó förmedvényes szennyirat?! Az izzadt hónaljamból kulturáltabb verset facsarok ki, mint ez a butaságával az egész emberi nem létjogosultságát megkérdőjelező guanófröccs! Anyám szerint kicsit elragadtattam magam, de nincs igaza, mert nagyon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Test és lélek! Líra és rögvalóság! Emelkedettség és posvány! Cizella és naturalisztika! Menny és pokol! Beöntés és kitárulkozás! Kőkemény őszinteség és finom elhallgatás! Katartikus kettősség! Amit Frady Endre tud, azt rajta kívül csak kevesen tudják, így szerencsére mindannyian elférnek a János kórház Vigyorgójában!” /Ihaji Csuhajla, kortárs költő és médiairodalmár/

„Zsúfolt vécé?! Egy jól irányzott félfordulatos rúgás és az egész bagázs abban a pillanatban távozik a hátsó falon át.” /Chuck Norris/

„Régen rossz lenne annak a páciensnek, akinek a doktor úr saját kézzel adná a beöntést! Na hiszen, úszna ott minden! Ezek a kényeskedő fehérköpenyesek csak fontoskodni tudnak, meg latinul hümmögni és olvashatatlan recepteket írni! Itt valójában mi gyógyítunk!” /Brünhildai Debella, feketeöves főnővér/

„Dear Hungary, thank you very much for the great doctors, teachers, nurses and other skilled workers! England performs better!” /David Cameron, brit miniszterelnök/

2012. december 24., hétfő

A beteg elsős


Gyerekorvos,  ki épp rendel,
S vizsgál, mivel torkom rekedt,
Sor végére ugrik „End”-del,
Mert géppel ír recepteket.

Nézem s mivel hideg ráz itt,
Pár napig most otthon leszek.
Emailben kapok majd házit,
S pittyegnek a gépi neszek.

Hű, de sok matematika!
Nem bírom én ezt a dilit,
Úgyhogy bekövetkezik a
Teljes kijelölés s „Delete”!