Elsősegély

Egy kép a Szívszélhűdés Világnapja c. kiadványból

Amikor hűdik a szívszél,
S kérdi az orvos, kit hívsz, „Él?”,
Lelkileg, ha vagy oly alkat,
Mondj el egy imát, egy halkat!

Szíve, hogy soká ne álljon,
Fújkálj be levegőt szájon,
S mindeme gyakorlat mellett
Nyomkodd a -kasát, a mell-et!

Légzési terhet mert hord át,
Sose törj el minden bordát,
S győződj meg, magához tért-e!
Ha igen, adj hálát érte!


„Bizony, bizony mondom néktek, hogy az imával és a hálaadással egyetértek, mert, ha a versben leírtak ellenére a beteg mégis magához tér, akkor csoda történt, ami ugyebár csak nekem köszönhető. Ez a szakterületem. Ez is.” /az ÚR/

„Vitatkoznék önnel, kedves ÚR úr! Először is, szerintem ön nincs is, másodszor egy beteget sosem a csoda gyógyítja meg, hanem az egyre fejlettebb modern orvostudomány!” /Dr. Ékágé Éliás, szívritmus-zavarelhárító és anonim ateista/

„Éliás, te hitetlen eretnek! Ha valaki nincs, akkor hogyan vitatkozol vele?! Ne csak a műszereidet használd, hanem azt a nyúlfarknyi eszedet is! Majd ne felejts el elsősegélyt nyújtani, ha agyvérzést kapok tőled!” /Dr. Ékágé Éliásné Dr. Cété Cecília, unikális urológus szakorvosnő/

„Az első segély annyira megalázó volt, hogy rögtön el is ittam. Azóta a termálfürdővízzel együtt kiöntve átzuhantam a szakadozott szociális háló laza szövetén és most törött lábbal egy hajléktalan kórházban lábadozva lábatlankodom a munkaalapú társadalom útjában. C’est la vie!” /Dr. Cet Celesztin, munkanélküli balneológus professzor/

„Egészen hasznos lehetne ez a vers, ha egyrészt nem lenne teljesen haszontalan, másrészt, ha vers lenne! Ez egy közveszélyes elmebeteg szellemi székrekedés elleni szánalmas erőlködése! A véres verejtékkel kipréselt irodalmi salakanyagot gyorsan eltüntetem és kiszellőztetek utána, nehogy az érzékeny szaglású anyám a piacról hazaérkezve orrszélhűdést kapjon! Frady Endrét pedig borítsa a feledés jótékony homálya!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az olvasástól már szívszélhűdést kaptam, bármit is jelentsen. Egy örök klasszikussal élnék: "Ez nagyon kígyó".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Há’ dikmán tesó, nyalom a hangodat, ez a nagyon kígyós az én szövegem vót a celebműsorba’! Dellázzá’ jogdíjat, vagy ültödbe lekornyikálom a séródat, he!” /Győzike, médiaceleb/

„"Apoplexia cordis, a hirtelen beállott halálnak a közéletben megszokott elnevezése. A Szívszélhűdés elnevezése az orvostanban is csak annyit jelent, hogy az ebben meghalt egyén halálokát kimutatni néha még boncolás által sem sikerült, tudományos értelmet tehát ezen kifejezésnek tulajdonítani nem szabad." Na, ez az a hiba, amibe Endrénk nem esett bele. A jó szándék megvolt, adjál hálát érte, de mielőtt legközelebb újraélesztesz, guglizz még egy kicsit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez csak a nyers valóság, humán uram. De a vers - az a belső valóság. A vers szabad, szürreális képzetek egymásutánja, amelyet a valóság a költő tudata alatt életre hív, érti? Látási és hallási asszociációk sora. És az olvasónak alá kell vetnie magát ezeknek az asszociációknak. Akkor megérti őket.” /Karel Čapek, néhai cseh író/

„Jézus azt mondta a szívszélhűdötteknek, hogy "Kelj fel és járj!", mire azok felkeltek és jártak. Én rájuk ordítok, hogy "Hé!", mire felpattannak és üvöltve elrohannak. Ilyenkor nem bántom őket.” /Chuck Norris/