Érettségi szonett

"Segítség kéne most, égi..."

Segítség kéne most, égi,

Zajlik a blőd érettségi!

Mért nem tartóztat le a TEK

Mindenkit, ki nehéz matek

Példákat gyárt?! És a töri?!

Diákagyat összetöri!

Kettő között van egy halom

Kérdés, ami irodalom!

Mire jó ez, kit érdekel?!

Vigyenek az űrlények el

Minden egyes gonosz tanárt,

Mert a sok-sok fölös tan árt!

Üsse meg őket a guta,

Aki magyar, legyen buta!

ajánlás:

Herceg, ha te is most érnél,

Kelj fel, jobb az aranyérnél,

Ha kint futkálsz, mint víg marha…

Legyél balga oligarcha!

„Aligha… oliha… oligha… ööö… olimarha nem lehet ám akárki! Legyetek tik is bátorak, tanulódjatok szorgalmatosul, és legyetek okosultabban, mint a Cukorberg úr, akkor nektek is lesz tejbe-vajba aparhat… apor… aprításotok! Ugye Andi?” /Mészáros Lőrinc, multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Égi segítség a földi pokolba?! Na, jó, megszórom őket egy dózis megoldó-kulccsal! Csak nehogy az éretlenül érendő érettségizők fejére essen, mint egy nyeretlen balta!” /özv. Tupoljev Tiborné Iljusin Irénke, nyugdíjas nehézbombázó/

„Aki nem lép egyszerre

Nem kap rétest estére!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas népnemzethy etető/

„Lépő marha célja rétes?!

Sült táp vágyás igen kétes,

Hisz’ a gyomra ettől szétes’!

Pásztor elől Ház fuss! (két s?)”

/Dr. Szénássy Szötyő, marhatáplálássy szakember/

„Ezt az érettségi dolgot el kellene már törölni. Soha nem értettem, hogy ha az ember végigjárta a középiskolát, és minden évben bizonyítványt szerzett, akkor miért kell még a végén még egyszer levizsgáztatni az egészből... Senki nem lesz más attól, hogy átmegy ezen a vizsgán. Nem is értem, miért gondolják egyesek, hogy ettől lesz 'érett' valaki... Egyrészt egy vizsgától nem válik semmilyenné az ember, ugyanaz marad, aki előtte volt, másrészt az embert nem nevezném érettnek vagy éretlennek, meghagynám ezt a két szót a gyümölcsöknek. A vers amúgy nagyon hiteles, ismét a szenvedések szórakoztató leírásán alapul, és pontosan mutatja be a diákok érettségivel kapcsolatos érzéseit.” /M. András, a költő legállandóbb és legérettségiellenesebb komentelője/

„Malagyéc Andrej elvtárs, te leragadni Lenin elvtársnál, aki azt mondani: tanulni, tanulni, tanulni! Én azt mondani: érni, érni, érni! Ellopni mindent, amit érni; lebombázni mindent, amit érni; meghódítani mindent, amit érni! Mi elérni, hogy lenni világhatalom újra! Érteni már, miért kelleni érni?!” /Putyin elvtárs/

„Mér szidod a tanárokat?

Szegény tanárt nem kell szidni,

Mert helytelen hőn azt hinni:

Hogy tantervet és tananyagot

Felelősen ő talál ki.

Aki ezt sej, alsópolcos IQ -jával tette,

Az nem tanár, az 'valaki',

De inkább egy gonosz senki.

A tanár nem olyan – hát hallgass!,

Mint a Falánk Fekete Farkas.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtanárpártibb kommentelője/

„Tudja Melbourne, tudja Sydney,

Hol mindenki tótágasik,

Sose köll a tanárt szidni,

Mer’ a tudás ott is a sikk.

Nyuggerapó, fránya nyugat

Érti, tícsör importantó,

Csak a kóbor kelet ugat

Meg sok tanult gentlemant, ó!”

/Busman Béla, bumeráng bolti bizniszmen/

„Régi nevén matúra,

Érettségi ma túra,

Amely bárkit elvezet,

Nehéz? Ugyan! Élvezet!

Nem kell kompetencia!

Oligarcha orgia

Akadálya értelem,

Fortélyos a félelem.

Tudás nélkül hatalom

Érvényesül szabadon,

Ne lepődj meg intő szón:

'Tícsö! Lívem kidzölón!'”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Behalok e humán dumán,

Ámde mindeközben hú, mán

Érettségiznek a pónik,

Ha a 'tícső’ kidzölónik'

Kompetensen matúrára,

Kérdvén, mennyi hat úr ára

Rabszolgaként fortélyosan

Fél elemre szerelve Auchan

Fémpolcain ingyom-bingyom!

Tudás helyett más nő kinn, gyom…”

/Kapanyél Kuponné Kasza Blanka, tébolyküszöbértékteremtőerőleves díler és mezőgazdasági munkafrontharcos/

„Mi ez a versformába rejtett ordenáré tudatlanság, ez az istentelenségnek látszó csalfa, vak reménytelenség?! Csokonai monnyonle?! A puszta tény, hogy az előző évezredben Frady Endre maga is leérettségizett, megmutatja, hogy aki leérettségizett, az annyit is ér! Kósáné Kovács Magda (1940-2020) forog a sírjában, amikor megtudja, hogy Frady Endre parafrázisként eltorzítva tette gyakorlatba a mondását, azaz eme borzalmas elmehányásában is megmutatta, hogy nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani! Anyám, segítség kéne most, égi, úgyhogy készíts nekem helyet, mert érzem, hogy Frady Endre hatására pszichoszomatikusan hamarosan kénytelen leszek átájulni az örök vadászmezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én érettségim idején az iskolám tanári karának kellett vizsgák során igazolnia, hogy felnőttek-e a feladatomhoz. Azóta én vagyok, aki vagyok, ők meg már nincsenek.” /Chuck Norris/

Az okos kos esete a középkori taxis hiénával

Taxi-lóról int e Grál
Lovag: „Az, ki integrál,
Vagy fura, vagy matekos!
Ne csináld ezt ma, te kos!”

Futva jő az esperes
Egyként (hiszen s/s).
Ő a rendünk perjele
S markában leng / jele:

„Szent haragom éktelen,
Lesújt rád a vég, te len-
-agyú bádog droszt alak!
Most nullával osztalak!”

Csattan mezőn kinn vert áll
(Atya inkább invertál)
S száll sok rész, kis elemi…
„Jól elbántunk vele, mi?!”

„Kezdetben vala a rím: a fékezhetetlen agyvelejű menzás rímeket gyártott - ezúttal legalább nagyjából egy témakörben. Eljöve a második perc, és az öntudatukra ébredt rímek magukra hagyatottan elkezdtek kapcsolatot építeni, mígnem gólem tintanyúlként egyszer csak felegyenesedett egy újabb hamisíthatatlan Frady-opusz. A harmadik perc végén pedig az újszülött versike már illusztrálva, kommentelve illedelmesen csücsült a blogon, ahol számtalan testvére vigasztaló gagyarászását hallva lassan megnyugodott: nincs egyedül. Közben a mindebből vajmi keveset érzékelő művész elégedetten szürcsölte napközis teáját a pszicholingvisztikai labor lábadozójában.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Felháborító és abszurd az a rágalomhadjárat, amely a becsület és feddhetetlenség szinonimájaként aposztrofálható Grál Lovagrend egy tagját matematikai verbális agresszióval vádolta! Néhai Sir Tapló lovag pont azért fizettetett horribilis összegeket a megmentett és hazaszállított hercegnők királyi atyjaival, mert olyannyira nem értett a matematikához, hogy még a sárga lova amortizációs költségeit sem tudta rendesen kiszámolni. Emlékét megőrizzük és szörnyű bosszút állunk! Az eretnek pap tetemét a Tapló Személyszállító Kft jutányos áron szállítja ki az apátság temetőkertjébe.” /Sir Toplák lovag, a Tapló Személyszállító Kft társtulajdonosa/

„Egy grál lovagot, ill. egy grál lovag helyettesítő függvényét nullával osztani lehetetlen, ám invertálni nem bonyolult, csupán tükrözni kell a 45°-os szögben a végtelenbe tartó / jelhez hasonlító y=x egyenesre. Ez kockázattal járhat, mivel minél függőlegesebb az invertálandó alany, a megtükrözés után annál vízszintesebb helyzetbe kerül és mellékhatásként szétesve a fűbe is harap. Az extrovertált vertikalitás az invertálás következtében könnyen fajulhat introvertált horizontalitássá.” /Dr. Euler Eutanáz, a Pán Uniós Finanszírozású Főiskola (PUFF) matematikatörténet tanszékének adjunktusa/

„Micsoda?! Megtükrözni egy grál lovagot?! Ha csak a közelembe merészkedik egy gasztroenterológus a bélkurkász endoszkópjával, miszlikbe aprítom egy véges metszősíkkal! Vagy lederiválok egy nyilat és az így kapott nyílvesszőt felületi normálisként beleállítom a buta tekintetébe!” /Sir Kotangens lovag/

„Én bármivel tudok halált osztani. Nullával is.” /Chuck Norris/

„Matematika, történelem, irodalom, vallás, állat- és növénytan, valamint társadalomkritikai elhajlás egyetlen versben, de milyenben?! A költő a holisztikus heurisztika apostolaként avatott kézzel vezeti a mindentudástól alfába alélt olvasót zeniten és nadíron keresztül ómegába! Ó, megannyi súlyos rím! Ó, megalomán eszmerendszeri kiteljesedések! Ó, megatonnás gondolatbombák, pusztítsátok el a szellemi műveletlenség zoknisötét bunkereit! Okos kosok, világítsatok! Frady Endre kötetet minden magyar családba!” /Eksztázis Elemérné Bódult Bombasztika, a Szájtátó Supersite világirodalmi honlap főszerkesztője/

„Mi ez a matematikai bárgyúságokat intellektuális kínpadra vonó szellemi bélrenyheség?! Mi vesz rá egy embert (?!), hogy pont azon a területen legyen a legszorgalmasabb, ahol a legtehetségtelenebb?! Én se tartok üptre előadásokat a szerénytelenségről! Frady Endre költészete (?!) egyszerre mindennek a teteje és a legalja! Ő a Zenit Szentpétervár nadírpókja! Anyám szerint ez a szóvicc gyengébb volt, mint a terhestorna válogatott erőnléti edzése. Mit tudhat ő erről?! Velem annak idején nem terhes volt, hanem áldott állapotú!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jaj, merre vannak az állatok?! Jaj, hova kószáltak el a kosok?!” /Lajos, a juhpásztor/

„Hahó, itt vagyunk! A fűben kitaposott ösvényünket kövesd, mert erre van a kos út, Lajos!” /az okos kos/

Jolán nem érti a Fokozatos Közelítést

Közelítésben, ha lesz ív,
S nem csak ad hoc tilitoli,
Akkor jő el a Szukcesszív
Approximáció, Joli!

Jolán (a képen jobbra) nem érti /F.E. felvétele/

„Még mindig nem értem! Brühühü!” /Sóvágó Jolán, elsőéves műegyetemi építőmérnök hallgató/

„Én sem értem, de a biztonság javára tett közelítéssel NEM ENG.!” /Tompányi Butáncz, főcenzor és orrszőr bodorító/

„Tanulj lányom, mert diploma nélkül csak büfésnek tudlak felvetetni ide a reaktorba, aztán kereshetsz magadnak egy újgazdag pedagógus férjet, aki eltart! Höhö, ez csak vicc volt! Ne aggódj, ennyi ésszel simán lehetsz még akár főcenzor is!” /Prof. Dr. Sóvágó Jenő, optika professzor és a Vaksi Atomerőmű főszemésze/

„No, én ebből az egészből csak a tilitolit értem!” /Zsírrágó Egon, magyar profi futballista, a Vaksi Atom SE csapatkapitánya/

„Jaj, Egonkám, ne olvass már verseket, mert elromlik a szemed és a Sóvágó doki megint felírja neked a saját szabadalmát, a végbélen keresztül felhelyezhető elektromos kontaktlencsét! Utálom, amikor újságolvasás közben üldögélsz a konnektoron!” /Zsírrágó Egonné Pacal Matild, műkörmös és futballista feleség/

„Nekem nem jött be a fokozatos közelítés, mert olyankor mindig elmenekültek a síelők. Én a fenyőfáról történő hirtelen rávetődésben hiszek. Akkor mindig van kaja!” /Jégkásási Jampec, elűzött hajléktalan és OKJ-s képzésű betanított hegyi jeti/

„A leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy ad 1. a nevem az engedélyem nélkül szerepeljen egy ilyen slendriánul megfogalmazott elmebeteg klapanciában, ad 2. a reálbérem fokozatosan közelítsen egy burjátföldi birkapásztoréhoz! A végén még kénytelen leszek kitántorogni Amerikába!” /Szukcesszív Approximáció, középiskolai matematika-fizika tanár

„Последовательная Aппроксимация?! Что это?! Поэт, ты дурак!!!” /Borisz Brigagyírovics, burját birkapásztor/

„Ha ez az izé az archimédeszi vízbe mártott testű vízkiszorítós kisangyalos dalocskára akar hajazni, akkor itt a tarkopaszság minősített esetével állunk szemben! Frady Endre szövegírás helyett elmehetne inkább az Egészséges Fejbőr együttesbe sztálinorgonistának! Anyám szerint nem kéne eközben sikítva és szukcesszíve apró szilánkokra szabdalnom az Obádovics J. Gyula-féle matematika könyvemet, mert annak a közepén a J. az nem Jolán! Hogyne kéne?! Kell! Képlet?! Tépni! Egyenlet?! Szabdalni! J.?! Vérszag! Éji vad! Király! Grrrr!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én magam mindig is a fokozatos megközelítés, a fontolva téblábolás híve voltam és vagyok. Hogy az leszek-e később is? Lesz-e egyáltalán később? Ne hirtelenkedjük el a választ, hiszen hamar munka nagyobbat hazudhat, mint a sánta ló! Gyors munkához idő kell, és akinek korán kell, gyakran aranyeret lel. Nem jobb-e ma egy ad hoc tilitoli, mint holnap egy szukcesszív approximáció? Nem merném határozottan állítani, hogy nem elkerülhető bizalmaskodás-e valakit hirtelen Jolinak szólítani, csupán mert a személyi igazolványában nagy biztonsággal szerepel a Jolán szó. Vagy ennek is legyen inkább egy íve? Ív-e, vagy az inkább a hal? Az aranyhal? Hallgatni arany? Ezüst? Bronz? Hát csak ennyit szerettem volna ma bátran szókimondani.” /Török Gábor, elemző/

„Gáborom, hajtsd ide a széles vállamra azt a szókimondó elemzésbe belefáradt szép busa fejedet, hadd rúgom le menten!” /Chuck Norris/

A beteg elsős

Gyerekorvos,  ki épp rendel,
S vizsgál, mivel torkom rekedt,
Sor végére ugrik „End”-del,
Mert géppel ír recepteket.

Nézem s mivel hideg ráz itt,
Pár napig most otthon leszek.
Emailben kapok majd házit,
S pittyegnek a gépi neszek.

Hű, de sok matematika!
Nem bírom én ezt a dilit,
Úgyhogy bekövetkezik a
Teljes kijelölés s „Delete”!