Érettségi szonett

"Segítség kéne most, égi..."

Segítség kéne most, égi,

Zajlik a blőd érettségi!

Mért nem tartóztat le a TEK

Mindenkit, ki nehéz matek

Példákat gyárt?! És a töri?!

Diákagyat összetöri!

Kettő között van egy halom

Kérdés, ami irodalom!

Mire jó ez, kit érdekel?!

Vigyenek az űrlények el

Minden egyes gonosz tanárt,

Mert a sok-sok fölös tan árt!

Üsse meg őket a guta,

Aki magyar, legyen buta!

ajánlás:

Herceg, ha te is most érnél,

Kelj fel, jobb az aranyérnél,

Ha kint futkálsz, mint víg marha…

Legyél balga oligarcha!

„Aligha… oliha… oligha… ööö… olimarha nem lehet ám akárki! Legyetek tik is bátorak, tanulódjatok szorgalmatosul, és legyetek okosultabban, mint a Cukorberg úr, akkor nektek is lesz tejbe-vajba aparhat… apor… aprításotok! Ugye Andi?” /Mészáros Lőrinc, multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Égi segítség a földi pokolba?! Na, jó, megszórom őket egy dózis megoldó-kulccsal! Csak nehogy az éretlenül érendő érettségizők fejére essen, mint egy nyeretlen balta!” /özv. Tupoljev Tiborné Iljusin Irénke, nyugdíjas nehézbombázó/

„Aki nem lép egyszerre

Nem kap rétest estére!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas népnemzethy etető/

„Lépő marha célja rétes?!

Sült táp vágyás igen kétes,

Hisz’ a gyomra ettől szétes’!

Pásztor elől Ház fuss! (két s?)”

/Dr. Szénássy Szötyő, marhatáplálássy szakember/

„Ezt az érettségi dolgot el kellene már törölni. Soha nem értettem, hogy ha az ember végigjárta a középiskolát, és minden évben bizonyítványt szerzett, akkor miért kell még a végén még egyszer levizsgáztatni az egészből... Senki nem lesz más attól, hogy átmegy ezen a vizsgán. Nem is értem, miért gondolják egyesek, hogy ettől lesz 'érett' valaki... Egyrészt egy vizsgától nem válik semmilyenné az ember, ugyanaz marad, aki előtte volt, másrészt az embert nem nevezném érettnek vagy éretlennek, meghagynám ezt a két szót a gyümölcsöknek. A vers amúgy nagyon hiteles, ismét a szenvedések szórakoztató leírásán alapul, és pontosan mutatja be a diákok érettségivel kapcsolatos érzéseit.” /M. András, a költő legállandóbb és legérettségiellenesebb komentelője/

„Malagyéc Andrej elvtárs, te leragadni Lenin elvtársnál, aki azt mondani: tanulni, tanulni, tanulni! Én azt mondani: érni, érni, érni! Ellopni mindent, amit érni; lebombázni mindent, amit érni; meghódítani mindent, amit érni! Mi elérni, hogy lenni világhatalom újra! Érteni már, miért kelleni érni?!” /Putyin elvtárs/

„Mér szidod a tanárokat?

Szegény tanárt nem kell szidni,

Mert helytelen hőn azt hinni:

Hogy tantervet és tananyagot

Felelősen ő talál ki.

Aki ezt sej, alsópolcos IQ -jával tette,

Az nem tanár, az 'valaki',

De inkább egy gonosz senki.

A tanár nem olyan – hát hallgass!,

Mint a Falánk Fekete Farkas.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtanárpártibb kommentelője/

„Tudja Melbourne, tudja Sydney,

Hol mindenki tótágasik,

Sose köll a tanárt szidni,

Mer’ a tudás ott is a sikk.

Nyuggerapó, fránya nyugat

Érti, tícsör importantó,

Csak a kóbor kelet ugat

Meg sok tanult gentlemant, ó!”

/Busman Béla, bumeráng bolti bizniszmen/

„Régi nevén matúra,

Érettségi ma túra,

Amely bárkit elvezet,

Nehéz? Ugyan! Élvezet!

Nem kell kompetencia!

Oligarcha orgia

Akadálya értelem,

Fortélyos a félelem.

Tudás nélkül hatalom

Érvényesül szabadon,

Ne lepődj meg intő szón:

'Tícsö! Lívem kidzölón!'”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Behalok e humán dumán,

Ámde mindeközben hú, mán

Érettségiznek a pónik,

Ha a 'tícső’ kidzölónik'

Kompetensen matúrára,

Kérdvén, mennyi hat úr ára

Rabszolgaként fortélyosan

Fél elemre szerelve Auchan

Fémpolcain ingyom-bingyom!

Tudás helyett más nő kinn, gyom…”

/Kapanyél Kuponné Kasza Blanka, tébolyküszöbértékteremtőerőleves díler és mezőgazdasági munkafrontharcos/

„Mi ez a versformába rejtett ordenáré tudatlanság, ez az istentelenségnek látszó csalfa, vak reménytelenség?! Csokonai monnyonle?! A puszta tény, hogy az előző évezredben Frady Endre maga is leérettségizett, megmutatja, hogy aki leérettségizett, az annyit is ér! Kósáné Kovács Magda (1940-2020) forog a sírjában, amikor megtudja, hogy Frady Endre parafrázisként eltorzítva tette gyakorlatba a mondását, azaz eme borzalmas elmehányásában is megmutatta, hogy nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani! Anyám, segítség kéne most, égi, úgyhogy készíts nekem helyet, mert érzem, hogy Frady Endre hatására pszichoszomatikusan hamarosan kénytelen leszek átájulni az örök vadászmezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én érettségim idején az iskolám tanári karának kellett vizsgák során igazolnia, hogy felnőttek-e a feladatomhoz. Azóta én vagyok, aki vagyok, ők meg már nincsenek.” /Chuck Norris/

Útkeresők

- H’rrá, nyaralni fog’nk! Jan’ár, febr’ár, itt a nyár! - ordította fiszt’lás fejhangon F’r’lyás H’ba, t’ravezető.
- H’ha, H’ba! Egy kicsin f’rcsán ejted a szavakat! – kiáltotta meglepődve Gya’r Gy’la, t’ravezető helyettes.
- Br’mm-br’mm! – b’jt elő a bokorból egy d’rva tekintetű álmos medve.
- F’ss’nk! – üvöltötte bor’látóan a t’ravezető és ijedten eldobta a medveölő h’sángját.
- Cs’nya medve, h’zzál innen! – sikította a t’ravezető helyettes fel’gorva egy d’s lomb’ fára.
- Br’mm-br’mm! – követte őket továbbra is az egyre bor’sabb kinézetű vadállat, mert nem értette, mit akarnak a t’dtára adni.
- Eszembe j’tott, hogy mi a baj! – lihegte F’r’lyás H’ba a szomszéd fán – Elveszítettük az ’ betűt és így nem t’dj’k kifejezni mag’nkat! Emiatt aztán ez a s’lyos csapás’ r’t állat nem érti meg, hogy mit mond’nk neki!
- Szerintem nem elveszítettük, hanem ellopták, vagy elprivatizálták az ’ betűt a cs’nya b’dapesti oligarchák! – m’tatott a m’tató’jjával vádlón a távoli főváros felé Gya’r Gy’la.
- ’ndorodom a b’dapesti oligarcháktól! – f’jtatott a főnöke les’jtó arckifejezéssel.
- Szerintem menjünk és keressük meg az ellopott ’ betűk rejtekhelyét! – s’ttogta fennhangon a helyettes – Biztosan t’l van az erdőn!
- Hát, ha t’l van, akkor ideje ind’ln’nk! Gyerünk! – adta ki a parancsot az, akinek a feladata volt a parancsok kiadása.
No, le’grottak a d’s lomb’ fákról és gyorsan elind’ltak kifelé az erdőből. Ám ezt amilyen hirtelen tették, ’gyanolyan rossz’l, mert a medve elő’grott a bozótból és egyben lenyelte mindkettőjüket.
Ezt hívják a mesékben igazi pór’ljárásnak, ám itt hirtelen valami történt. A t’ravezető és a helyettese megakadtak a falánk medve torkán, aki cs’klani és öklendezni kezdett, majd visszaköhögte a tetőtől talpig nyálas t’ravezetőt és a talán még nála is nyálasabb helyettesét. Már majdnem jobban lett, amikor váratlan’l összegörnyedt és hányni kezdett. Hát, ’ramfia, nem kiokádta ez a szerencsétlen a lenyelt rövid u és hosszú ú betűket, méghozzá mindet?! Rögtön jobban is lett tőle!
- Brumm-brumm! – sóhajtotta megkönnyebbülten Suhajda Suviksz szabadúszó színművész, majd a jelmezként használt medvebundát az u, U, ú és Ú betűkkel telehányt tisztáson hagyva szélvész gyorsan elbicegett.
- Bunda! Bunda! – skandálta nyálasan, de felszabadulva a két túlélő, mire a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága fejenként félmillió forintra büntette őket csoportosan elkövetett sportszerűtlen magatartásért.
- Juj! Ne már! – ordította Furulyás Huba, majd az íziben meglelt medveölő husángjával dühödten ütlegelni kezdte a szanaszét heverő ú betűket.
- Eddig ú-t keresők voltunk, innentől ú-t törők leszünk? – kérdezte meglepetten Gyaur Gyula, majd vállat vonva ő is beszállt a főnöke mellé csapkodni.
- Köszönöm, Gyula! Rád is igaz a mondás, hogy az ú-t törő, ahol tud, segít!
Sajnos addig-addig bántalmazták szegény u, U, ú és Ú betűket, hogy estére az összes ’-t összez’zták és így most mi mindnyájan ’jra ’-t keresők lettünk.
Ha a betűket mind össze nem z’zták volna, a mi ’-t keresésünk tovább már nem tartott volna.
Itt a vége, f’ss el véle! ’ttalan ’takon…

Árpád

- Mondd meg nekem Árpád,
Földeden van árpád?
- Nincs árpa, se búza,
Se baromfizúza,
Se tyúk, se lúd, se ló,
Se egy okosteló’,
Se kőház, se pajta,
Se nádfedél rajta,
Se gesvári költő,
Se nektárzó szől’tő,
Se herezádéka,
Se egy marék véka,
Se sebességmérő,
Se krestyés úr (mér ő?),
Se kóc’ tengerihaj,
Se föld nincsen, ihaj,
S erre van egy nagy ok,
Nem is Árpád vagyok
…
Hanem Béla. Tánc!

„Jaj, már megint összekevertek minket az élhetetlenül becsületes, vagy inkább pancser-balek ikertestvéremmel, a Bélával! Se a pártba nem hajlandó belépni egy kis haszon reményében, se semmilyen mutyiban nincs benne elvi okokból, nem ül be VIP páholyba szotyizni és nem hajlandó eljönni egyetlen urambátyám sógorkoma nem-taggyűlés-volt összejövetelre, ahol eldől, hogy kinek mennyi jut a zsíros kenyérből! Az a mániája, hogy ő becsületes munkával akarja eltartani a családját! Csoda, hogy még nem haltak éhen!” /Abasári Árpád, földtulajdonos oligarcha/

„Jaj, Árpikám, nincs itt semmi csoda! Tudom, hogy titokban te támogatod azt a bárgyú öcsédet! Ha nem intézkedsz felsőbb helyen, már rég kilakoltatták volna a madárijesztői szolgálati fabódéjából, aminek a helyén felépíthetnénk végre a cuki carrarai márvány családi kriptánkat!” /Abasári Árpádné Mohó Marietta, műkörmös és föld-oligarcha/

„A világon a föld a legértékesebb! Ígérem, hogy megválasztásom esetén Magyarországot a földdel teszem egyenlővé!” /Dr. Vályog Vendel, a Népnemzeti Tejjel és Mézzel Folyó Őshaza Párt miniszterelnök jelöltje/

„Akinek nincs földje, az annyit is ér!” /Földnélküli János, angol király/

„Hé, maga ütődött dinasztikus uralkodócska, ez az én mondásom ám! Úgy látszik, hogy a plagizálás a hanyatló nyugat ópiuma!” /Lázár János, államminiszter/

„Te, Lézer… ööö… Janikám, nem lehetne ezt a plagizálás ügyet végre végleg hanyagolni?” /Schmitt Pál, ex-államfő/

„A feszes népi hatodos sorok igazi kesergő kurucos néptáncos lincshangulatot varázsolnak a keményen dolgozó kisemberek szívébe és azonnal önfeledt duhajkodnékjuk támad! A józan paraszt költőnek ami a szívén, az a száján látszó remegés szerint valószínűleg infarktus, de hát mi is lehetne szebb, mint szilaj csűrdöngölés közben feldobni a rámás bakancsot?! Haláltánc!” /Ihaj Csuhajné Szedtevette Szinkópa, középiskolai zenetanár és félállású béres/

„Ha lett volna földem, talán itthon maradok tengerit hajazni és nektárszőlőt tövezni, de így egyszerűbb volt kitántorogni Amerikába és itt szakállat növesztve Kossuth Lajos imitátorként magyar akcentusú beszédekkel hadsereget toborozni, amit rendszeresen bérbe adhatok hollywood-i csatajelenetekhez tömegstatisztának. Usaország jobban tejel!” /Abasári Béla alias Bale Abbamuddy, az Abbamuddy & Co tömegstatiszta ügynökség tulajdonosa/

„Szent Szívinfarktus, mi ez a hónaljszagú lábgombatelep dalban elbeszélve?! Szegény anyámat már hang- és netszigetelt búvárharangban kell tartanom egy cápákkal őrzött akváriumban, hogy megóvjam ennek az irodalmi gennykelésnek a neuro-nukleáris klapanciacunamijától?! Magyar bakók, mennyi lehet Frady Endre felezési ideje?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szakértők szerint ez a vers merénylet az irodalom ellen. Ha az elnök ellen lenne, akkor a költőt megölném a szájam leheletével, de így életben hagyom, hadd büdösödjön a nyomorult kis közép-európai tyúkmellű sörhasú testében.” /Chuck Norris/