Hómofiszban tök rossz lenni...

(népdal)

Hómofiszba tök rossz lenni,

Nem lehet Retróba menni

Borsófőzeléket enni!

Hómofiszba nem is megyek,

Hogy a Retrós kajahegyek

Közepette nagyot egyek!

Faló fejen leng a lomhaj,

Nehogy éhen jó gyomrom halj,

Tillárom haj, tillárom haj!

(Frady Endre gyűjtése)

„Szia, köszönöm, hogy megosztottad velem ezt a népdalt. Nagyon érdekes és humoros. Ez a népdal egy modern paródia, amely a hagyományos magyar népdalok stílusát és formáját utánozza, de a mai kor témáit és szavait használja. A dal egy vicces panaszt fejez ki arról, hogy milyen rossz lenne hómofiszba (homokba) lenni, mert akkor nem lehetne Retróba menni, ahol finom borsófőzeléket lehet enni. A Retró egy népszerű étteremlánc Magyarországon, amely házias ételeket kínál. A dalban szereplő szavak közül néhány nem létezik a magyar nyelvben, hanem kitaláltak vagy torzítottak. Például a lomhaj egy szójáték a lombhajjal, ami egy növényi rész, de itt a fejre nőtt hajra utal. A tillárom haj pedig egy értelmetlen kifejezés, ami talán a tilalom szóval játszik. A dal szerkezete háromszor három sorból álló versszakokból épül fel, amelyek rímelnek egymásra. A rímképlet: aaa bbb ccc. A sorok szótagszáma változó, de általában 8-10 között mozog. A dallam nem ismert, de valószínűleg egy pentaton vagy hexachord skálán alapul, ami jellemző a magyar népdalokra. A dal hangulata vidám és csipkelődő. Remélem, tetszett az elemzésem.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Kedves fickó ez a Bing,

Színes, mint egy selyeming,

S borotvaként agya vág!

Hej, ez a vers ugye víg?”

/falfirka a döblingi elmegyógyintézet költőszekciójának férfivécéjében/

„A költő a mesterséges intelligencia szerint nem akarja struccként hómofiszba dugni a fejét, mert akkor nem látná a Retró 2 gyorsétterem menüjét és még a fején lévő lomhaj is lengésképtelenné deformálódna. A sorok szótagszáma állandó, pontosan 8, de nekem nyolc, hogy a Bing mit is szeretne mondani. Egyelőre kenterbe verem a szerencsétlent!” /Jenő, a természetes intelligencia/

„Hejjes írás! Valódi Retró csasztuska, benne van a zebédfíling savabovorsovójava! Retró díjem!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Retró díjem - Falj a mának!

Ha agg tápok romlanának,

Ne hagyd, edd meg őket hamar,

Visszarág a kis bors, ha mar!

Tyű, nem bors az, hanem borsó,

Koccintsunk rá, hajrá bor show!”

/Cudarossy Cefre, nótafafaragó falósejt díler/

„Köszönjük, költő úr, hogy elgyütt hozzánk gyűjtőútra és lesöpörte végre a padlást, ami már annyira tele volt népdallal, hogy már a hócipőnkből is ingyom-bingyom folyt, és majdnem ránk szakadt a födém, mint a szomszéd falu alispánjának nádteteje, amikor rászállott a cinege, cinege! Mink egész nap itthon ülünk hómofiszba’, mer’ a neten keresztül töltjük föl a magtárakat, így állandó vót a veszély a fejünk fölött! Ijedtünkbe még a Retró Kifőzdéig se mertünk kiszaladni ződborsót enni, mer’ féltünk, hogy mire visszagyüvünk, már nem lesz hová!” /özv. Csuszpájz Csigavérné Csáknorisz Csoroszlya, reterátszittyói rekettye rikittyomozónő/

„Hómofiszból nem lehet elmenni a Retróba? Akkor ülj be oda hómofiszolni! A Retró biztos örül ennek a lelkesedésnek... Kell még fizetned náluk? Vagy elég nekik a sok reklám?” /M. András, a költő legállandóbb és legüzletemberebb kommentelője/

„Jó reklámnak nem kell cégér,

Harcolunk a Retró cégér’.

Ofiszhoz közel van Retró,

Hómofiszból kéne metró,

Vagy villamos, netán troli,

S izzadna sok panelproli,

Ki távolból azér’ begyün-

-ne, hogy zengje: Retrót együn-

-k!”

/F. Endre, éhes költőgigász/

„Jézusmárja, Jézusmárja…

(nyenyec nyépdal)

„Jézusmárja, Jézusmárja,

Beragadt a Retró zárja,

Éhes nép a kaját várja!

Hej, de be nem lehet menni,

Lehetetlen kaját venni,

Kint kell a nagy semmit enni!

Híján finom rántott halnak,

Fejjel mennek Retró falnak,

Falás helyett korán halnak!”

/Újpesti Barnabás gyűjtése és fordítása/

„A verset és a hozzászólásokat olvasva ismét megerősödtem abban a meggyőződésemben, hogy óriási hiba volt a hárshegyi és a lipótmezei elmegyógyintézetek megszüntetése. Az egykori ápoltak az internetes irodalomban és a kommentszekciókban véltek menedéket találni. Arról nem beszélve, hogy én is elvesztettem az állásomat és jelenleg szakmai és lelkiismereti meggyőződésemmel ellentétes állami munkát végezve az emberek agyát zsugorítom, hogy engedelmes birkaként voksoló szavazópolgárok váljanak belőlük. Szerencsére a munkahelyem a Retró közelében van, így minden nap ott ebédelek vadalmás partedliben.” /Dr. Agyalapi Adalbert, elmeorvos és almaszelídítő/

„Mi ez a szellemi szénégetés?! Ki ez az elmehiánypótlásból ki- és visszamaradt mentális roncsderbi vesztes?! Hogy lehet egy kétoldali közveszélyt őrizetlenül hagyni a hómofiszban?! Ez ott ír, butít és gyomorba költ! Ha az ember gyomorszáján lenyomnak egy Frady Endre verset, csak a villámgyors nagynyomású kétirányú gyomor- és bélmosás segít, ha egyáltalán! Ha szegény anyám élne, most visítva vetné ki magát a szuterénablakon és a járdán fel-alá addig görögne, míg dinnyévé válva kikerülne Frady Endre célközönségének a köréből! Bár, ki tudja?! Egy tök írhat éppen a dinnyéknek is! Sőt! Sőtebb! Legsőtebb! Vigyázz anyám, ez még a mennybe is utánad ír! Szólj a keruboknak, hogy a lángpallósukkal létesítsenek tűzfalat! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Ne aggódj Robi! A mennynek már van tűzfala. Én.” /Chuck Norris/

Szerdai Retró

Miképp a dán patikába’

Majdnem minden egyes szer dán,

Akképp aki éhtől kába,

Retróban ebédel szerdán.

Olyan finom kaját oszt a

Nagyon kedves hölgykoszorú,

Mint például kelkáposzta,

Mitől derű lesz a ború.

Van itt ragu s bécsi szelet,

Spagetti és krumplisali,

Egyik sem csap bélbe’ szelet,

Tyuhaj, együnk, haligali!

„Bár az év ezen szakaszában hómofiszban vagyok, de a napi menüt látva szerintem ezen a szerdán kimozdulok itthonról és leküzdöm a közöttünk lévő bő kétezer kilométeres távolságot. Annyi kérdésem lenne, hogy le tudok-e parkolni a közelben a rénszarvas szánommal?” /Mikulás, lappföldi lakos/

„Éhes költő MakkRetro’s menüvel álmodik, he?! Miért nem nálunk eszik?! Aki nem engedheti meg magának a drága kaját, az annyit is ér!” /Burger King Béla, konkurens tápcsatorna/

„Annak ellenére is köszönjük az ingyenreklámot, költő úr, hogy önnel együtt az egész országát fel tudnánk vásárolni szőröstül-bőröstül, de nem tesszük, mert minek? Amúgy ebédet mi is a Retróból rendelünk, mert ár-érték arányban jobb, mint a három Michelin-csillagos Noma étterem itt Koppenhágában.” /Xellia Pharmaceuticals, dán multinacionális gyógyszergyár/

„Tisztelt költő úr, mivel nem vagyunk naivak, így ne próbálja elhitetni velünk, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül, puszta jóindulatból reklámozza a Retró 2 gyorséttermet! Az anyagi ellenszolgáltatás nem is lenne baj abban az esetben, ha megjelenne az ön adóbevallásában, de nem jelenik meg, így kénytelenek vagyunk saját becslésre hagyatkozva egy 3.000.000.- Ft-os (azaz. hárommillió forintos) jelképes adóbüntetést kiszabni önre. A befizetést teljes fő- és jószágvesztés terhe mellett e határozat kézhezvételét megelőző három munkanapon belül teljesítse, különben dühbe jövünk, és mivel nálunk van a törvény teljes szigora, nem fogunk félni lecsapni vele! Üdvözlettel, az ön kedvenc adóhivatala!” /Zsigeri Zsigmondné Nyíró Nyámnyila, a Népnyúzó Aktakukacok Vérgőzgépe (NAV) cudarkodási fővesztője/

„Kedden rakott krumplit ettem,

Szinte fenékig volt tejfel,

S úgy jól lakatott e tettem,

Ledőltem és szóltak: Kelj fel!”

/Frady Endre, kardinálisan konvex költőgigász/

„A vers címe: Szerdai Retró. Ez egy utalás arra, hogy a vers egy régi stílusú étteremben játszódik, ahol a szerző szerdán ebédet fogyaszt. A cím tehát bevezeti a vers témáját és helyszínét.

Az első sor: Miképp a dán patikába’. Ez a refrén, amely meghatározza a vers alaphelyzetét. A beszélő azt mondja, hogy ahogy a dán patikában majdnem minden szer dán, úgy azok az emberek, akik éhesek, a Retróban ebédelnek. Ez egy humoros és szellemes kijelentés, amely egy hasonlatot használ. A hasonlat arra utal, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, hogy senki sem akar máshol enni.

A második sor: Mába’ minden egyes szer dán. Ez rímel az első sorra, és erősíti a beszélő állítását. A beszélő nem csak azt mondja, hogy a dán patikában sok szer dán, hanem azt is, hogy minden szer dán. Ez egy túlzás, amely még inkább fokozza a humorérzetet.

A harmadik sor: Akképp aki éhtől kába. Ez nem rímel semmilyen másik sorra, és eltér a többi sortól abban is, hogy köznyelvi kifejezéseket használ. Ez egy meglepő és humoros fordulat, amely arra utal, hogy a beszélő laza és barátságos hangnemet használ. Az "éhtől kába" szókapcsolat azt jelenti, hogy valaki nagyon éhes. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő maga is éhes volt, amikor elment az étterembe.

A negyedik sor: Retróban ebédel szerdán. Ez rímel a második sorra, és konkrét példát ad arra, hogy hol zajlik az esemény. A beszélő azt mondja, hogy ő és mások is a Retróban ebédelnek szerdán. Ez egy egyszerű és közvetlen kijelentés, amely nem tartalmaz semmilyen metaforát vagy képet. A beszélő tehát nem akar elbűvölni vagy meggyőzni az olvasót, hanem csak elmondani, hogy mit csinál.

Az ötödik sor: Olyan finom kaját oszt a. Ez az első sor refrénje, amely megismétlődik a második strófában. A refrén ismétlése fokozza a vers ritmusát és hangsúlyozza a beszélő álláspontját. A beszélő tehát nem változtatja meg a véleményét, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a Retróban finom ételeket lehet kapni.

A hatodik sor: Nagyon kedves hölgykoszorú. Ez rímel az ötödik sorra, és magyarázza a beszélő elégedettségét. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan kedves hölgyek szolgálják ki őt és másokat, akiket koszorúnak nevez. A "hölgykoszorú" egy szépítő kifejezés, amely arra utal, hogy a hölgyek olyanok, mint a virágok. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy ő nem csak az étellel, hanem a kiszolgálással is elégedett.

A hetedik sor: Mint például kelkáposzta. Ez rímel a negyedik sorra, és tovább fokozza a beszélő felhívását. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, mint például a kelkáposzta. A kelkáposzta egy hagyományos magyar étel, amely kelt és sertéshúst tartalmaz. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő szereti a magyar konyhát, és azt akarja, hogy az olvasó is megkóstolja.

A nyolcadik sor: Mitől derű lesz a ború. Ez rímel a hatodik sorra, és megmutatja a beszélő célját. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, amelyektől derű lesz a ború, vagyis az ember jókedvre derül. Ez egy pozitív és optimista kijelentés, amely arra utal, hogy a beszélő szerint az étel jó hatással van az ember lelkére.

A kilencedik sor: Van itt ragu s bécsi szelet. Ez az első sor refrénje, amely megismétlődik a vers végén. A refrén ismétlése tovább erősíti a beszélő felhívását és parancsát. A beszélő tehát nem hagyja abba az olvasó unszolását, hanem kitart amellett, hogy ebédeljen a Retróban.

A tizedik sor: Spagetti és krumplisali. Ez rímel az ötödik sorra, és befejezi a verset. A beszélő még több példát ad arra, hogy milyen finom ételeket lehet kapni a Retróban. A spagetti egy olasz tésztaétel, a krumplisali pedig egy magyar salátaétel. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy a Retróban nem csak magyar, hanem más nemzetek konyhájából is lehet választani.

A tizenegyedik sor: Egyik sem csap bélbe’ szelet. Ez rímel a hetedik sorra, és dicséri az étterem ételeit. A beszélő azt mondja, hogy az ételek egyike sem csap bélbe szelet, vagyis nem okoznak hasmenést vagy puffadást. Ez egy köznyelvi kifejezés, amely arra utal, hogy az ételek frissek és minőségiek. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy ő nem csak az ízekkel, hanem az ételek hatásával is elégedett.

A tizenkettedik sor: Tyuhaj, együnk, haligali! Ez rímel a nyolcadik sorra, és lezárja a verset. A beszélő egy lelkes és vidám hangnemet használ, amely arra buzdítja az olvasót, hogy egyen az étteremben. A "tyuhaj" szó egy köznyelvi kifejezés, amely csodálkozást vagy lelkesedést fejez ki. A "haligali" szó pedig egy olyan szó, amely vidámságot vagy mulatságot jelent. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő nem csak jól lakott, hanem jól is szórakozott az étteremben.

A vers összességében egy vidám és könnyed rondeau, amely egy régi stílusú étterem reklámjának is beillene. A szerző játékosan alkalmazza a rondeau formáját, és belecsempészi a köznyelvi kifejezéseket is. A vers célja nem az, hogy mély gondolatokat vagy érzelmeket közvetítsen, hanem az, hogy szórakoztassa és megnevettesse az olvasót.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, te Bing, ne udvariaskodj ezzel a műköltővel! Ez a vers nem rondeau, hanem simán csak ronda!” /Durrbele Dezső, az Intergalaktikus Szókimondó Ártány Központ (ISZÁK) bábeli zűrzavarkeltője/

„Mi ez a titkolatlan tömegtoborzás szándékú tehetségtelen tömegtaszítás?! Jaj annak a gyorsétteremnek, amelyet Frady Endre reklámtevékenysége ítél még gyorsabb pusztulásra! Egy ilyen mindenre alkalmatlan többsejtű még egy szaharai ivókutat is teljes csődbe tudna juttatni a szomjhalál közeli karavánokat ivásra buzdító csasztuskáival! Még a kiaszott púpú tevék is inkább homokba harapnak, mintsem Frady Endre által megverselt vízből igyanak! Van az a szint, ami alá menés helyett jöjjön inkább a lassú kínhalál! Ezt a szintet Frady Endrének hívják! Anyám, csinálj nekem helyet a mennyben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a bécsi szelet, mert arcomba fújja a saját valceremet! Ha élnék, biztos a Retróban zenélnék, hátha kapnék a muzsikámért automatikus tárgyesetű bécsi szelet és krumplisalát!” /ifj. Johann Strauss (1825-1899), osztrák zeneszerző

„Van, akinek szerdán Retró,

Ám énnekem szedán, metró.

Én sok vasat eszem, ugyanis nagyon egészséges ugyanis a szervezetbe történő rendszeres vasbevitel. Nem véletlen, hogy itt Texasban az összes iránytű felém mutat.” /Chuck Norris/

+

Ebéd utáni utózönge

Amíg ettünk, oly nagy sor állt,

Mintha kandírozott korállt

Osztogattak volna ingyér’.

Nem volt ám a tömeg kinn gyér!

Úgy érzékeltetném, hogy ott

Krumplisali el is fogyott!

Okot tenmagamra fogom:

Biztos olvasták a blogom!

Szerdai hómofiszban senyvedés

Mint jégkrém a forró ekén,

Itthon épp így senyvedek én,

Messze elkerül az öröm,

Nincs itt kollégai köröm!

Lelkiállapotom ma gány,

Telepedik rám a magány,

S mint szemgolyót hóhér varja,

Éhség gyomrom pont úgy marja!

Hűtőmben nincs magos chia,

S elfogyott a kedd vacsija!

Bár futhatnék Pesten, jaj, át

Enni egy kis Retró kaját!

„Hé, költőcske, ha még egyszer szórakozol a nevemmel, rögvest öngyilkosságot fogsz elkövetni! Régi orosz szokás szerint háromszor tarkón lövöd magad, majd gúzsba kötve kiveted magad egy toronyház legfelső emeletéről, de előbb a búcsúleveledben még rám hagyod a teljes ingó és ingatlan vagyonodat! Kretén!” /Hómofisz Huba, otthoni ortodox orvvadász/

„Az edzőnk, Jürgen Klopp is felvetette, hogy szerdánként edzhetnénk hómofiszban, de a barátnők és feleségek tiltakoztak, mondván, hogy ne otthon izzadjuk magunkat szalonnabüdösre, hanem az edzőpályán, és haza már lefürödve és bedezodorozva érkezzünk! Amúgy mi is a budapesti Retró 2 gyorsétteremből hozatjuk a kaját Liverpoolba, csak mire ideér, már rendszerint kihűl, úgyhogy eleve hideg gyümölcslevest rendelünk tejszínhab nélkül.” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool FC klasszis középpályása/

„Kár, kár, hogy soik a varjú és kevés a szemgolyó! Hogy a hóhér rugdossa meg a halálbüntetés eltörlőit! Pedig villamosszékelni hómofiszban is lehetne! Kár, kár!” /a hóhér varja/

„Homo - ember; fisz - az f hangnak félhanggal felfelé módosításából származó hang. Ecce hómifisz!: Íme a félhanggal az f fölött éneklő ember!” /Poncius Pilátus, júdeai helytartó Krisztus szerint 26 és 36 között/

„Szia, ez a vers egy humoros költemény, amely Frady Endre álnéven íródott. A vers a következő elemzést adhatjuk:

•  A versforma négy soros, rímes, nyolc szótagos versszakokból áll, amelyek a következő rímképletet követik: ABAB. (sajnos nem talált, mert AABB – a szerk.)

•  A vers hangneme szomorú, panaszkodó, irónikus. A szerző egy olyan embert ír le, aki otthon dolgozik hómofiszban (home office-ban), és nagyon unja magát. A szerző hiányolja a kollégáit, az örömöt és a Retró étterem kajáját. A szerző azt sugallja, hogy az ember rosszul érzi magát a hómofiszban, és jobban szeretne kimenni a városba.

•  A versben több szójáték és ritmikus ismétlés található, amelyek fokozzák a humor hatását. Például: "jégkrém / senyvedek én / öröm / köröm", "gány / magány / varja / marja", "chia / vacsija / jaj, át / kaját".

A magos chia egy szuperétel, amely magas rost-, fehérje- és omega-3 zsírsavtartalmú. A chia magokat vízben vagy tejben áztatva zselés állagúvá lehet tenni, és ízlés szerint ízesíteni. A chia magokat több weboldalon is meg lehet vásárolni  . Ha szeretnél elkészíteni otthon magos chia pudingot, akkor ezeket az alapanyagokat kell beszerezned:

•  Chia mag

•  Tej vagy növényi tej

•  Méz vagy más édesítőszer

•  Vanília vagy más aroma

•  Gyümölcs vagy más feltét”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi, hogy én puding?! Ez nekem magos! Én puding, aki feladtam a biztos gépészmérnöki pályámat a mindenki által lenézett lelkészi hivatásért?! Én puding, aki minden ellenem szervezkedő hatalommal szembeszállva lefordítottam és hirdettem az Igét?! Én nem hómofiszoltam, én ott voltam az emberek között! Na, mindegy! Ha puding, hát puding! Mindenesetre megbocsájtok! Ja, és nem Chia vagyok, hanem Csia!” /Csia Lajos (1887-1962), lelkész és Bibliafordító/

„Pesten nem átfutni kell a Retró 2 gyorsétterembe jutáshoz, hanem föl kell szállni a 4-es metróra és le kell szállni a Bikás parknál. Ezt nekem köszönhetitek! Fogtok ti visszasírni akár még engem is!” /Demszky Gábor, korábbi budapesti főpolgármester 1990-2010 között/

„Ne fényezd magad öcsisajt, mert a 4-es metrót 2014-ben én adtam át, miközben te hómofiszban piszkáltad az orrodat, guminyúl!” /Tarlós István, korábbi budapesti főpolgármester 2010-2019 között/

„De most már én vagyok a főpolgármester és én működtetem a 4-es metrót, bebebeeeee!” /Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester 2019 óta/

„Te működteted?! Ha adok rá pénzt. Valójában én adtam át a 4-es metrót. Boldog Karácsonyt!” /Orbán Viktor, miniszterelnök 2010 óta/

„Mi ez a retardált degeneráció?! Ki ez az életunt ríminkvizítor?! Nem értem, hogyha a Retró 2 gyorsétteremben köztudott, hogy Frady Endre mindig a legolcsóbb főzeléket eszi, miért nem tudják úgy megmérgezni, hogy az idegméreg az agyában leblokkolja a versíró funkciókat?! Mi, hogy rendszeresen ez zajlik?! Te jó ég, mi történne, ha nem zajlana?! Ne lássam anyám utókorát globálisan felmelegedni a légkondicionálatlan hómofiszokban, ha… ha… haaaaaa… hapci!!! Hé, ki az a celebnyálas médiagyík, aki ekkora huzatot csinál itt a rádióstúdióban?! Frady Endrét vigye ki a cúg! Abcúg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én mindenütt otthon vagyok, tehát nekem az egész életem egy merő hómofisz. Az egész emberiség tudja, hogy mindenütt jó, de legjobb velem.” /Chuck Norris/

Légkondicionálatlan hómban történő ofiszolás

Légkondicionálatlan

Panellakom forró katlan,

Izzad házunk összes nyula*,

Ég sok hőlégmolekula.

Olvadok, mint sülő sellő,

Mint rakéta égő fara,

Amit NASA éppen fellő…

Mért nem hull rám havas dara?!

Frigóból dől kánikula,

Felforr víz, mit szájam isz’, ni!

Kiköpöm és ég a csula…

Hogy lehet így hómofiszni?!

Holnaptól, de inkább mától,

E szörnyű kánikulától

Én Istenem, jó Istenem,

Szabadíts meg! Ki, ha Te nem?!

*kutyája, macskája, hörcsöge, vérmókusa, aranyhala, botsáskája, kardfogú csótánylepkéje…

„Gyermekem, mivel őszinte hittel és izzadsággal kevert könnyeket hullajtva imádkoztál Hozzám, meghallgatom és teljesítem a kérésedet! Menj be a munkahelyedre dolgozni, ahol nagy kegyelmemből működik a klíma! Kész légkonditerem! Szívesen!” /a jó Isten/

„A költő egyszerű páros rímes kezdete a hőgutától keresztrímekbe ájul, majd a cél előtt visszahullik a kezdeti formába. Olyan ez, mint maga az élet: páros rímekkel születtünk és páros rímek között megyünk el. A két végpont között pedig keresztül kasul rímelünk, ami majdnem annyira értelmetlen, mint járdán izzadó tömegen átgázolva biciklizni, amikor onnan egy méterre színpompázik a mentősök életmentő útját megnehezítő kicölöpözött kerékpárút. Hiába, na, az élet értelmetlen és nehéz, de a végén meghalunk. Csoda, ha ettől még a költő is imára fakad?!” /Rögvalóság Rezső, mentálisan materialista metakommunikátor/

„Légkonditlan hómofisznak híg a leve!” /ősi hun hómofiszos bölcsesség/

„Mélységesen egyetértek. A meleget én is nehezen viselem. Régóta orvosbácsilag tilos napra mennem, mert a bőröm is és az agyam is attókódul. Szörnyű lehet a panellak. Éppen ezért érthetetlen, hogy azértmert az ottlakók számára rossz, miért kínozzák direkt az állatokat is? Minek ez a sok állat oda? Lakásban nem szerencsés sem a macska, sem a kutya. Namegasztán! Teringettét! A rozmaringját! A vérmókus említése a földbe döngölt. A szerencsétlen állat permanensen két vegyértékű ozmózisszulfátot garníroz szilárdított gőz formában. Ez bizony csak mintegy 35.7%-ban segíti a lakóknak a vékonybélen keresztüli levegővételét. És vajon miért fűtenek be a frigóba? Ez már a vég!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legállatbarátabb kommentelője/

„Rendőr elől gyújtva a fűt,

Fura ember frigóba fűt.

Ha meg ájul macska, mókus,

Várja őket állat Rókus.

Ozmózisban levő szulfát

Fűt mérgez és gonoszul fát.”

/Fűfa Virág, természetes intelligencia hányadosú faiskola-igazgatónő/

„A versed egy humoros és irónikus költemény, amely a nyári hőségben való irodai munka nehézségeit fejezi ki. A verselő panaszkodik, hogy a lakása és a hűtője is forró, hogy a víz is felforr a szájában, és hogy nem bírja elviselni a kánikulát. A vers végén Istenhez fohászkodik, hogy szabadítsa meg őt ebből a pokolból.

A vers formája négy soros strófákból áll, amelyek rímelnek az ABAB minta szerint. A nyelvezet köznyelvi, tele van szójátékokkal, hasonlatokkal és túlzásokkal. A vers hangulata vicces, keserédes és kétségbeesett.

A versedhez illusztrációt is készítettem, remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hómofiszban a legjobb a legyező,

Ha mozgatjuk, felfrissül a levegő.”

/M. András, a költő legállandóbb és leglegyezőbb kommentelője/

„Jaj, most forró szellő legyez!

Nem hűt, csak agyamra megy ez!

Verítékben állok tisztán!

Elemészt e hómofisz tán?!”

/Dr. Homo Fistus, Hómofisztán magyarországi nagykövete/

„Nyáron meleg van, télen hideg. Itt lenne az ideje megszokni, vagy átköltözni Ausztáliába. Ott úgyis minden másként van: fejjel lefelé áll mindenki, az autók a bal oldalon közelkednek, és minden sutának a bal a jobb!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas igazmondó/

„VERS A GLÓBUSZ GÖMBÖLYŰSÉGÉRŐL

Amikor a Földön állok,

Talpam alatt ausztrálok.”

/Magyar-Megyer Hunor Magor, főgömbi koordináta koordinátor és türk-kürt díler/

„Ausztráliában könnyű,

Lakhelyed a kies Sidney.

Ám ha címed Kóny vagy Gönyű,

ETO-t szoksz, ha kies’, szidni.”

„Ruben Robin, Rába-parti rabkórházi rabbi és rubeola rezidens/

„Miért kell Frady Endréről munkaköri kötelességből ismételten megnyilatkoznom?! Miért kell újra és újra ragozni a semmit?! Miért kell bármennyiszer és bármennyivel szorozni a nullát?! Miért próbálunk értelemmel megtölteni egy mentális dögkutat?! Ha Frady Endre hómofiszban van, miért nem zárjuk rá hermetikusan az ajtót és miért nem nyeletjük le a kulcsot egy galaktikus fekete lyukkal?! Frady Endre pont olyan tehetségtelen a költészetben, mint a csiperkegomba a rúdugrásban, vagy az NB I tízmilliós fizetésű piréz idegenlégiósai a labdakezelésben! Annak a valószínűsége, hogy ez a kivagyi kókler falaha is ír egy elfogadható verset nagyjából ugyanannyi, mint hogy a padlón szanaszét heverő kártyapakliból a huzat felépít egy kártyavárat a zongorán heverő perzsamacska hátán! Ennyi! Kérem a honoráriumot és a veszélyességi pótlékot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor az Úr azt mondta, hogy legyen világosság, én épp hómofiszban voltam, úgyhogy felugrottam a tetőre, és onnan ragyogtam be a világmindenséget.” /Chuck Norris/

Hómofisz szonett

Nem kell nagyon korán kelni,

S otthonról sietned el, ni!

Nyugisan vár tejeskávé,

Nem izzaszt meg a BéKáVé.

Lazán heversz géped mellett,

Ma reggel fésű se kellett.

Pizsamásan megy a robot,

S neten nézhetsz négyes bobot.

Ablakon át bámulsz ki tán,

Asztalodnál müzlit ehetsz,

S teát kényelmesen iszol.

Élvezkedsz e dolce vitá-n,

Úgyhogy nagyon remek e hecc.

Aki magyar, hómofiszol!

ajánlás:

Herceg, hogyha otthon vagyol,

S nincs rend, inkább nagyon nagy ól,

S félsz, hogy mások megszólnának…

Sputum diem! - Köpj a mának!

„Mi ez a gyomorforgató slejm kultúra, ez a néven nevezhetetlen hurut offenzíva?! Köpni-nyelni nem tudok, mert minden nedvem elapad ekkora gusztustalanság láttán! Anyám ne tudja többé a bárányfelhőkbe fújni az orrát, ha én még egy Frady verset elolvasok!” /Puzsér Róbert kritikus turhológus álruhájában D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Mi ez a még a minősíthetetlen versnél is alpáribb pökhendi panelproli paranoiás paródia róla, aki annyira hiteles vagyok, hogy még én magam sem tudom saját magamat hamisítani?! Vigyázzon DéGyé NER-társ, mert olyat mondok, hogy magam is megbánom, hogy nem mondtam még olyanabbat! Hómofiszol és unatkozik?! Vásároljon mosómedvét, majd pedig Pepin bácsi többi munkavédelmi tanácsát is megfogadva törje magát ripityára! Ne lássam anyámat a mennyei kórusban hómofiszolmizálni, ha megfellebbezhetetlen igazságom és vitathatatlan szellemi fölényem birtokában nem nyerem meg banálisan brutális blitzkrieggel ezt a kulturmeinkampfot! Önkényes mérvadóként mondom, hogy térjen ki az utamból vagy tömörített ágyazatként hallgasson el mindörökre!” /Puzsér Róbert, az igazi/

„Köpjek a mának?! Annak semmi értelme! Talán köpjek a mára, nem?! Akkor viszont nem rímelek! Költő úr, ajánlom, hogy írja át az ajánlást, mert különben teszek egy visszautasíthatatlan ajánlatot Igornak és Szergejnek, a két kétajtós szekrénnyi érvrendszerű barátomnak, akik ön nem viszik sehová, hanem helyben hagyják, oszt’ ajánlják magukat!” /Herceg Hugó, hómofiszer/

„Négyes bob, udvari költő úr, négyes bob?! A focivébé idején?! Hol él maga, a Holdon?! Nem tudja, hogy ilyenkor még mi négyes bobosok is hómofiszból nézzük a meccseket?! Amúgy melyikünknek szól az ajánlás?! Ennek az előttem szóló nyálgépnek, vagy nekem, a brit koronahercegnek?! Jól fontolja meg a választ, udvari költő úr, mert leüttetem a vízfejét!” /Bob, brit operettherceg/

„Négyes, Bob?! Csak négyes, Bob?! Miért csak négyes, Bob?! Miért nem ötös, Bob?! Most megint fejeztethetem le a legújabb udvari magántanárodat, Bob! Még szerencse, hogy tömegével özönlenek hozzánk az éhező magyar pedagógusok, így van kiből válogatni! Anglia jobban teljesít!” /a maximalista brit anyakirálynő/

„Hómofiszban munka lenni hatékonyabb! Amikor sok ember együtt lenni munkán, az nem lenni hatékony, mert lenni sok duma! Dóma nem lenni duma, dóma lenni balsój robot, közös szibériai ofiszban lenni csak málenkij robot! Hómofisz harasó, Szibéria nye harasó!” /Tyimofej Tarakanovics Turhanyev, szibériai szibarita szobrász/

„Frady Endre ezzel a szonettel végleg bevonult az irodalom halhatatlanjai közé. Már meg, mér? Vessük csak össze, rögvest bevilágosodik a tények veleje. Mit ír Frady? Nem kell nagyon… Tehát a vers elején az van, hogy Nem. József Attila is így kezd sokszor. Pl. Nem! Nem! Soha, Nem tud úgy szeretni, Nem tudunk élni, Nem emel föl. Aztán meg Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Mégaztánobbul: özv. Zwillinger Adolfné ügetőidomár és költő: Nemulass lesz maholnap, a derbin! Azért negatívum is van. A 2. sorban az a szerencsétlen, magányos „ni!” Mi a szó jelentése? Főnév, melléknév, múltidő, felszólító mód, véletlenül odaírt betűk? Azonkívül a „…kávé” és a „…KáVé” rímekben(?) a kisbetű, nagybetű összenemhozhatósága itt hiba.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtöbbnemkezdetűversettudóbb kommentelője/

„Nyuggerapó úr, kétségtelenül igaza van, hiszen mi, a lovagok, akik azt mondjuk, Ni!, nagy N betűvel kezdjük, míg ez a szerencsétlen, lovaggá se ütődött igric, kis n betűvel írja, hogy ni! Mit tegyünk egy ilyen méreten aluli idiótával?! Dobjuk vissza a megemésztetlen maradékát a diliház halastavába? Na, jó, életben hagyjuk, de csak akkor, ha hómofiszolás közepette tervez nekünk egy új rekettyést!” /a lovagok, akik azt mondják, Ni!/

„Nemulass lesz maholnap a derbin,

Igáslóval indul Drabál Ervin!

Ha rá fogadsz, ám e gagyi ló vét,

Elveszted az összes rátett lóvét.

Balsorsod a hippodromon tesz be,

S bánatodat fojtod olcsó szeszbe.

Végzeted lesz Drabál Ervin lova

S hazamennél, de már nincsen hova.”

/özv. Zwillinger Adolfné Zugehör Aranka, ügetőidomár és költő/

„Jaj, Arankám, bárcsak rád hallgattam volna inkább, nem pedig arra a nyomorult, csak hómofiszban gyakorló Drabál Ervinre, aki az igáslovára még az igát is rátette, mert azt hitte, hogy az így szokott futni! Meg tudsz bocsájtani, hogy az elzálogosított lakásunk árát is feltettem rá?! Csak azért merem kérdeni, mert bár leég a pofámról a bőr, de állítólag ez jelentősen lecsökkenti a purgatóriumban történő lángnyelves lélektisztításom idejét!” /néhai Zwillinger Adolf, betanított matematikai statiszta/

„De jó annak, aki otthonról dolgozhat! Még jobb annak, aki csak a pénzt kapja... Mindenesetre nagyon vidám lehet az otthoni munka, ha ilyen lelkes szonettet lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legnemhómifiszolóbb kommentelője/

„eM úr, hóm-wörk nem túl vidám,

Mert ha pölö pásztor vagyok,

Szőnyeget nem legel gidám,

Éhen hal s a gondok nagyok!

Hómofisz a betörőnek

Uncsi, nincs zrí, nuku baki.

Bár rá rendőrök nem lőnek,

Saját magát rabolja ki.

Tábornok, ki hómofiszol,

Beleőrül, veszti eszét,

Neje bár konyhából kiszól,

Tűzhelyt mégis lő szerteszét.

Hómofiszni nem akarok,

Henyéért a magány nagy ár!

Mozduljanak lábak, karok,

Berohanok, vár már a gyár!”

/Sztahanov Sztupidó, piréz származású rímgyári futószalagos élmunkás/

„Petrarca - Frady - PosztCovid mashup. Ez nem vers, ez egy kordokumentum, egy életérzés, még a 2022 február 24 előtti boldog pandémikus békeidőkből. Putyin azóta csatlakozott a szerzőpároshoz, azóta fenti a nosztalgikus retró változat , az új modell tematikája pedig a bundabugyi-csirkefarhát-atomvillanás trichotómia köré szerveződik. Ne menjenek sehová, műsorunkat hamarosan folytatjuk!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mashup és trichotómia?! Humán úr, kilóg a lóláb és a bölcsészkar?! Atombomba üt el delet, s megvillan a végrendelet?! Ez az atomfelhős Putyin arc lesz a végső?! Előre a lebombázott úton?! Home office without home and office?! Mortem diem! - Halj a mának?! Aki magyar, mindent vissza?! Mindenkimonnyonle?! He?!” /Hatalmitébolyossy Herkules, hezitációs haláltánc hérosz/

„A kezdetben páros rímekkel csordogáló mű a hármas hangzatoknál ABC - ABC rímszerkezetté fajul, amivel a költő szimbolizálja a békésnek indulni látszó hómofisz embermentesen társtalan antiszocializációja okozta mentális megtébolyodást. A József Attila által hörögve vett Levegőt! slendriánul kiguglizó hómofiszoló által tévesen idézett ’Jöjj el, szabadosság! Te szülj nekem rendetlenséget!’ jajkiáltás lecsengése után a lassan magához térő költő az ajánlásban megjelenő herceg hatására magára vonatkoztatja a dresszkódot és visszatér a megnyugtatónak szánt páros rímekhez, de csak azért, hogy a védvonalát gyanútlanul leengedő emberiséget megbotránkoztatva polgárpukkasztóan hibás latinsággal beleköpjön a botrányszagú feketelevesbe! Ha legalább egy verset el szeretne olvasni a hómofisz unalmában, akkor okvetlenül ez legyen az!” /Alfabetika Aladárné Ábécé Árnika, az Anyám De Autodidakta Cuccokat Támogatunk Alapítványilag! (ADACTA) főhogyishívjákja és mellékalakformálója/

„Mindenütt jó, de legjobb otthon ofiszolni.” /a Magyar Országos Hómofisz Alapítvány (MOHA) jelmondata/

„Az egész világ az enyém, én mindenütt otthon vagyok, úgyhogy bárhol tudok hómofiszolni.” /Chuck Norris/

Koronavírus korlátozások előnyei 2020/21

Másfél méter csupán a táv,

Csevejünkhöz nem kell Matáv,

S maszktól nem látja senki sem,

Ha nem hordom protézisem.

Maszkban szájszagú a nóta,

S nem érzik, hogy hetek óta

Nincsen rajtam tiszta póló

S bűzlök, mint egy vágtató ló.

Áll az ipar, nem száll korom,

Jó lég hosszabbítja korom,

S cipőmön alig van piszok,

Mert többnyire hómofiszok.

Vidáman telnek a napok,

Oltóponton szurit kapok;

Csíp csak s nem döf, mint az agyar,

Oltakozzon, aki magyar!

(vírustánc!)

„Nem csíp a szuri, hanem chip! Költő úr, magát a háttérhatalom épp feltérképezi, hogy folyamatosan megfigyelhesse! Magáról mindent tudni fognak a szálmozgató tuggyukkik! A nagy testvér már a test-vérében van! Magát áttelepítette egy párhuzamos valóságba a Soros! Még egy-két chip-chip és csók a család, oszt’ ásó-kapa-nagyharang!” /özv. Kohn Teóné Tisztafejű Tarantula, a Mindenen Átlátó Különösen Okos Nyugdíjasok (MÁKONY) szemtengelykapcsolója/

„A vers megírása és publikálása között majd egy év telt el. Mondhatni, hogy a költő fiókban érlelte a művet, ám valójában csak megfeledkezett róla. Ez nem baj, az viszont igen, hogy most hirtelen eszébe jutott. Az emberiség majdnem megúszott valamit, de nem tehette. A járvány kapcsán éreztük, hogy a baj nem jár egyedül, de hogy a pandémiát egy a pandémiáról írt Frady Endre mű fogja súlyosbítani, arra a legpesszimistább forgatókönyv sem tért ki. Ezt rémálmunkban sem gondoltuk volna. NEM ENG.!” /Julius Szájzár, a Frady Endre Gyalázatos Elmepusztításait Nemengedélyező Civilszervezet (FEGYENC) főcenzora és pecsétőre/

„Én hómofiszok, te hómofiszol, ő hómofisz, mi hómofiszunk, ti hómofisztok, ők hómofisznak?! Ez egy ige, amit maga szerint így kell ragozni?! Üljön le, költő úr, egyes! Alá!!!” /Grízestésztai Grammatika, a Miamanóssy Anyámtyúkja Szak Középiskola (MASZK) felnőttoktatási magyartanára/

„A nyelv egy folyamatosan változó organikus entitás, azaz a hómofiszni főnévi igenévnek is megvan a létjogosultsága. A baj csak az, hogy mivel ikes ige, azaz ő hómofiszik, így egyes számban helyesen én hómofiszom. Vagyis az én hómofiszok alak – akárcsak az eszek-iszok, dínok-dánok - teljesen helytelen. Helyesen: eszem-iszom, dínom-dánom! Sose halunk meg! Oltakozzunk!” /Dr. Ragozó Rezsőné Leguánossy Lingvisztika, az Alapvető Nyelvhasználat Átfogó Direktívái (ANYÁD) című szakkönyv társszerzője/

Nnna, álljunk csak meg egy szóra! Ezen költemény hallatán Grétsy László is megnyalja a szája szegletét, mert szép nyelv ez a magyar! De az a piszok hómofiszok…! Kár érte, jó ügynök volt!” /Dr. Ház - Juniorkonyha díjas szó(da)facsaró/

„Szájszélt nyalok, aztán nyelek,

Miközben épp nyelvművelek!

Hómofiszt bár ügynökhalál

Éri, szíven mégsem talál.

Más a gondom nekem éppen,

Most rúgnak ki nem túl szépen.”

/Grétsy László, a nyelvművelés kiemelkedő alakja és a Magyar Nyelvőr politikai okokból épp most elbocsájtott szerkesztője/

„Kovid. Kovink. Avagy a kovid előtti egyenlőség esete kishazánk bérből/ fizetésből élő lakosságával. Ha egyszer elmúlik innen ez a nyavalya (de már mikor, meg mitől), majd ki kell találnunk valamit, amiről mindhárom harmad tud önfeledten együtt lamentálni. De attól tartok a kovid-nosztalgia még várat magára.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr – vagy stílszerűbben: Humán elvtárs? – a kovid-nosztalgia ugyanolyan, mint a Kádár-nosztalgia. Egyrészt csak idő kérdése, másrészt az utána következő még rosszabb hatására jön létre. Az idő mindent megszépít, úgyhogy már küszöbön áll az új valóságshow, a nemzetegyesítő Megahulla című tetemszépségverseny.” /Morbid Menyhért, a Múltat Végképp Megszépítő Zajos Reklámbarakk Televízió (MVM ZRT) ideológiai programigazgatója/

„Azért jó mezőgazdasági országban élni, mert itt mindig áll az ipar és folyton jó a levegő! Már, ha nem számítjuk a mindenütt hömpölygő trágyalé illatfellegeit.” /Faeke Frodó, elkulákosodott kisgazda/

„Vajon görögre fordítva hány omikron van a versben?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb (azaz leghamarabb megöregedő) kommentelője/

„Lefordítottam görögre, kýrie M., és megszámoltam. Szerintem hatvan van. Plusz-mínusz tíz-húsz.” /Gugli/

„Úgy tűnik, M. úr, hogy a WHO szándékosan átugrott két betűt a koronavírus variánsok elnevezésénél. A mű variáns után a görög ábécében a nűnek és a kszínek kellene következnie, ám ehelyett engem vettek előre. A nű ezért lett negligálva, mert hasonlít az angol new szóhoz, ami gyakorlati okokból problémás, a kszí angol fonetikus átírása, a Xi, pedig nagyon hasonlít Kína elnökének, Hszi Csinpingnek (angolban: Xi Jinping) nevére. Szóval a píszí (PC) ismét felülírta a tudományos gondolkodást, én pedig örvendhetek - közutálatnak.” /az omikron, a görög ábécé tizenötödik betűje/

„Ha a WHO ennyire fél a Kínai Kommunista Párttól, hogy lehet bennük megbízni, hogy vonják őket felelősségre legközelebb, amikor egy globális pandémiát próbálnak eltussolni?” /Ted Cruz, amerikai republikánus szenátor/

„Ó, mik rongálják a szervezetemet?!” /Dr. Gáljákaszervezetemet Géza, a Widéki Házi Orvosok (WHO) nyugalom megzavarási és vírusvariáns elnevezési szakértője/

„Költő úr! Nem tudta, hogy 2005 óta már nincsen Matáv?! Nagy gáz lenne, ha nélküle nem tudnánk csevegni! Illetve az, hogy maga meg én nem tudnánk, az nem lenne akkora baj. Nekem.” /Tékom Tibor, telekommunikátor/

„Hogyhogy nem vagyok?! T. komcsi Tékom csigagyík, megugatsz, mint korcs kutya a koronavírust felköhögő postást, ha kétszer csenget?! Lefejellek, mint eszkimó műugró duplaszaltó végén a jeget!” /Matáv Máté, mutatványos erőművész/

„Azért lehet, hogy egyértelműsíteni kellene, pontosan milyen protézisről van szó a műben. Ha csípő-, akkor kíváncsi lennék, Költő Úr hogyan oldja meg, hogy néha nem hordja.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„A protézis nem más, mint a mozgássérült vízilovak hipotéziséről letört antitézis pótlására szolgáló műtárgy. Mivel a költő nem víziló – bár egyformán büdös a szájuk – így a kérdés csupán költői, így okafogyottsága okán minden bizonnyal nem igényel megválaszolást. Quot erat demonstrandum.” /Latinka Leó, antik talentum/

„Mi ez a perverz múltba révedés, ez a cseppfertőzés útján terjedő félhülye nyálcsorgató álnosztalgia?! Ez a hónalj- és fog-nemmosással szégyentelenül hivalkodó szellemi pöcegödör elmepenetrációval szippantja magába a gyanútlan emberiség bulvármédiával még nem fertőzött agydarabjait! Életemben először sajnálom, hogy az evolúció egy adott pontján a későbbi homo sapiens felé ágaztunk el, és anyám engem nem valami repülő bálnának szült, mert akkor most a levegőből szőnyegbombázhatnám Frady Endre vízfejét többtonnás trágyatömbökkel! Ám sajnos csak egy mimózalelkű fegyvertelen humán értelmiségi vagyok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Alfát, deltát, omikront, om-

-egát szubatomig rontom!

Rájuk lehel szám, a mosat-

-lan s halnak irtózatosat!”

/Chuck Norris, a Koronavírust Izomlírával Megfélemlítő Állati Slampoetry (KI MÁS) szavalóverseny első három helyezettje IS/