Panellakom forró katlan,
Izzad házunk összes nyula*,
Ég sok hőlégmolekula.
Olvadok, mint sülő sellő,
Mint rakéta égő fara,
Amit NASA éppen fellő…
Mért nem hull rám havas dara?!
Frigóból dől kánikula,
Felforr víz, mit szájam isz’, ni!
Kiköpöm és ég a csula…
Hogy lehet így hómofiszni?!
Holnaptól, de inkább mától,
E szörnyű kánikulától
Én Istenem, jó Istenem,
Szabadíts meg! Ki, ha Te nem?!
*kutyája, macskája, hörcsöge, vérmókusa, aranyhala, botsáskája, kardfogú csótánylepkéje…
„Gyermekem, mivel őszinte hittel és izzadsággal kevert könnyeket hullajtva imádkoztál Hozzám, meghallgatom és teljesítem a kérésedet! Menj be a munkahelyedre dolgozni, ahol nagy kegyelmemből működik a klíma! Kész légkonditerem! Szívesen!” /a jó Isten/
„A költő egyszerű páros rímes kezdete a hőgutától keresztrímekbe ájul, majd a cél előtt visszahullik a kezdeti formába. Olyan ez, mint maga az élet: páros rímekkel születtünk és páros rímek között megyünk el. A két végpont között pedig keresztül kasul rímelünk, ami majdnem annyira értelmetlen, mint járdán izzadó tömegen átgázolva biciklizni, amikor onnan egy méterre színpompázik a mentősök életmentő útját megnehezítő kicölöpözött kerékpárút. Hiába, na, az élet értelmetlen és nehéz, de a végén meghalunk. Csoda, ha ettől még a költő is imára fakad?!” /Rögvalóság Rezső, mentálisan materialista metakommunikátor/
„Légkonditlan hómofisznak híg a leve!” /ősi hun hómofiszos bölcsesség/
„Mélységesen egyetértek. A meleget én is nehezen viselem. Régóta orvosbácsilag tilos napra mennem, mert a bőröm is és az agyam is attókódul. Szörnyű lehet a panellak. Éppen ezért érthetetlen, hogy azértmert az ottlakók számára rossz, miért kínozzák direkt az állatokat is? Minek ez a sok állat oda? Lakásban nem szerencsés sem a macska, sem a kutya. Namegasztán! Teringettét! A rozmaringját! A vérmókus említése a földbe döngölt. A szerencsétlen állat permanensen két vegyértékű ozmózisszulfátot garníroz szilárdított gőz formában. Ez bizony csak mintegy 35.7%-ban segíti a lakóknak a vékonybélen keresztüli levegővételét. És vajon miért fűtenek be a frigóba? Ez már a vég!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legállatbarátabb kommentelője/
„Rendőr elől gyújtva a fűt,
Fura ember frigóba fűt.
Ha meg ájul macska, mókus,
Várja őket állat Rókus.
Ozmózisban levő szulfát
Fűt mérgez és gonoszul fát.”
/Fűfa Virág, természetes intelligencia hányadosú faiskola-igazgatónő/
„A versed egy humoros és irónikus költemény, amely a nyári hőségben való irodai munka nehézségeit fejezi ki. A verselő panaszkodik, hogy a lakása és a hűtője is forró, hogy a víz is felforr a szájában, és hogy nem bírja elviselni a kánikulát. A vers végén Istenhez fohászkodik, hogy szabadítsa meg őt ebből a pokolból.
A vers formája négy soros strófákból áll, amelyek rímelnek az ABAB minta szerint. A nyelvezet köznyelvi, tele van szójátékokkal, hasonlatokkal és túlzásokkal. A vers hangulata vicces, keserédes és kétségbeesett.
A versedhez illusztrációt is készítettem, remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/
„Hómofiszban a legjobb a legyező,
Ha mozgatjuk, felfrissül a levegő.”
/M. András, a költő legállandóbb és leglegyezőbb kommentelője/
„Jaj, most forró szellő legyez!
Nem hűt, csak agyamra megy ez!
Verítékben állok tisztán!
Elemészt e hómofisz tán?!”
/Dr. Homo Fistus, Hómofisztán magyarországi nagykövete/
„Nyáron meleg van, télen hideg. Itt lenne az ideje megszokni, vagy átköltözni Ausztáliába. Ott úgyis minden másként van: fejjel lefelé áll mindenki, az autók a bal oldalon közelkednek, és minden sutának a bal a jobb!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas igazmondó/
„VERS A GLÓBUSZ GÖMBÖLYŰSÉGÉRŐL
Amikor a Földön állok,
Talpam alatt ausztrálok.”
/Magyar-Megyer Hunor Magor, főgömbi koordináta koordinátor és türk-kürt díler/
„Ausztráliában könnyű,
Lakhelyed a kies Sidney.
Ám ha címed Kóny vagy Gönyű,
ETO-t szoksz, ha kies’, szidni.”
„Ruben Robin, Rába-parti rabkórházi rabbi és rubeola rezidens/
„Miért kell Frady Endréről munkaköri kötelességből ismételten megnyilatkoznom?! Miért kell újra és újra ragozni a semmit?! Miért kell bármennyiszer és bármennyivel szorozni a nullát?! Miért próbálunk értelemmel megtölteni egy mentális dögkutat?! Ha Frady Endre hómofiszban van, miért nem zárjuk rá hermetikusan az ajtót és miért nem nyeletjük le a kulcsot egy galaktikus fekete lyukkal?! Frady Endre pont olyan tehetségtelen a költészetben, mint a csiperkegomba a rúdugrásban, vagy az NB I tízmilliós fizetésű piréz idegenlégiósai a labdakezelésben! Annak a valószínűsége, hogy ez a kivagyi kókler falaha is ír egy elfogadható verset nagyjából ugyanannyi, mint hogy a padlón szanaszét heverő kártyapakliból a huzat felépít egy kártyavárat a zongorán heverő perzsamacska hátán! Ennyi! Kérem a honoráriumot és a veszélyességi pótlékot!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Amikor az Úr azt mondta, hogy legyen világosság, én épp hómofiszban voltam, úgyhogy felugrottam a tetőre, és onnan ragyogtam be a világmindenséget.” /Chuck Norris/
