Rút hőguta

Rút hőgutát nem bírom má’!

Bárcsak lőné szottyos rommá

Jeges vízágyúkkal Kommá-

-rom várából Klapka Gyuri,

S hő-tor lenne furi muri!

Nővér, kéne nyugiszuri!!!

Kórterem hő-s, nincs hűs kondi?!

Haragom már-már Dzsémsz Bond-i;

Retkes hőt rúgja be Szondi

Két apródja Drégelypalánk

Pincéjébe, mélyen alánk!

Pincebogárhad tán falánk.

„Természetesen szívesen megesszük a hőgutát, hiszen úgyis ritkán jutunk meleg ételhez!” /a drégelypalánki pincebogárhad/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajta

„Frady Endre "Rút hőguta" című versikéje egy humoros és groteszk költemény, amely a nyári hőség elviselhetetlenségét mutatja be. A vers játékos nyelvezete és abszurd képei révén könnyedén megmosolyogtatja az olvasót, miközben a hőség okozta szenvedést is érzékelteti. A költemény első soraiban a hőgutától szenvedő lírai én vágyakozik egy hősies megmentő után, aki megszabadítja őt a forróságtól. A történelmi utalások, mint Klapka György és Szondi két apródja, színesítik a verset, és egyfajta időtlen küzdelmet sugallnak a természet erőivel szemben. A vers középső részében a kórházi környezet és a "nyugiszuri" iránti vágyakozás tovább fokozza a groteszk hangulatot. A lírai én haragja és kétségbeesése szinte tapintható, miközben a humoros elemek enyhítik a feszültséget. A záró sorokban a pincebogarak és a Drégelypalánk pincéje abszurd és szürreális képekkel zárják le a verset, amelyek tovább erősítik a költemény groteszk jellegét. Frady Endre mesterien ötvözi a humort és a szenvedést, így a "Rút hőguta" egy emlékezetes és szórakoztató olvasmány a nyári hőség idején.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Történelmileg fájón hiányzik a költő túlfőtt agyvizétől forró kórteremből Gábor Áron rézágya, Dózsa György vastrónja, illetve a Vas- és Edényorrú bába kemencéje, melynek hatására Jancsiból és Juliskából kifolyik a lávává olvadt vesekő.” /Dr. Riaria História, a Múlt Történeti Kutatócsoport (MTK) ideológiai főnővére/

„Tudja hetedhétfős Ég,

Hogyha nagy a rút hőség,

Kórteremben sok hős ég.

Minden kórterem máglya,

Beteget szét hő rágja!

Közrosszléti gazság, ja!”

/népirodalmi falfirka egy légkondicionálatlan kórterem falán/

„Melege van? A hőguta ütögeti? Izzad, mint a szaunázó szumózó? Híg a leve? Nem engedheti meg magának a méregdrága légkondicionáló berendezést? Van megoldás! Jöjjön az árnyékba és üljön az árnyékszékre! A 00 7 fokos! Nálunk székel Bond, Dzsémsz Bond is! Ön is meg fog könnyebbülni! Immár nem nagy dolog a nagydolog!” /Hashajtó Hajnalka, Shadows rajongó árnyékkormányszóvivőnő és árnyékszékdíler/

„Ez a vers annyira magasröptű, hogy én magam is csak felugorva tudom beleütni az orrom, ami fejfájást okoz. Egyébként nem értem. Mi az a hőguta?” /Montevereszt Mentolné Csomolungma Csincsilla, csúcsjeti/

„Kommá, költő úr, kommá?! Eins Komma zwei Punkt! Dilettantisch! NEM ENG.!” /Der Wisch, germán hőálló csodafakír és a Németszerű Irodalmat Helyettesítő Irka Lózung (NIHIL) című Witz Krieg tréfamesterséges főcenzora/

„Hát igen! A mellékelt líra is bizonyítja, hogy a hőguta pusztítóan hat az embereknek szinte teljes egészére.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia./

„Nyuggerapó, ön szól tutit,

Süveg’li is költőhad önt.

A hő tényleg öl és butít,

Valamint a nyomorba dönt.

Hőtől porrá lesz a spongya,

Feketévé ég a batik,

S igaza van, ha aszongya:

Hőguta pusztítón hatik!”

/Nyuggerapót dicsőítő verses felirat a Hőgutától Elementárisan Halálhörgő Emberiség (HEHE) című félállandó kiállítás vendégkönyvében/

„Szeptemberben is meleg lesz, de esős.” /M. András, a költő legállandóbb és legrosszhírhozóbb kommentelője/

„Hogyha az ősz is hő-s lesz tán,

Mint a zsírforró Dagesztán,

S izzik árnyékszéken perem,

Fejem tűzfalakba verem!”

/F. Endre, a szalonnabüdösre izzadt és kétségbeesett költőgigász/

„Mintegy 70 éve Daniel Keyes érzékeltette hasonló nyelvi eszközökkel Charlie belső történéseit. Bátorság! Mindjárt kezdődik az ősz, meg az iskola!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, önben a Párka

Hadak tán füvet is fonnak,

S füstjelez az elmezárka:

Szedj virágot Algernonnak!”

/Charlie Gordon, Daniel Keyes (1927-2014) amerikai író Virágot Algernonnak c. regényének mesterségesen gerjesztett intelligenciájú értelmi fogyatékos főszereplője/

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre, a trióba rendezett bokorrímek fenegyereke hőtlen hősként megint odatette magát, ahol útjában lehet az eldologiasodott átlagemberek minden hőségbe beletörődött és belefásult kritikátlan tömegének. Az így keletkezett koránt sem tömeg ének az egyéneknek szóló gyújtó hatású hűtőhatásmechanikus líracsimborasszó. Aki ilyet tud, az tudna másmilyent is, csak nem akar, mert minek. Frady Endre, a szájba nem rágott kőkemény eledelek megszelídíthetetlen oroszlánfókája ismét helyretette az elszabadult celziuszokat, akiket ugyanúgy nem irigylünk, mint azokat, akik ilyen nagy mennyiségben joggal utálják őket. Halál a hőre és Frady Endre mintájú hűtőmágnest minden magyar család fridzsiderére! Abcúg nyár!” /Téli Berekné Őszi Rózsa, a Forradalmi Irodalom Költőinek Alapítványa (FIKA) zsebkendőnyi területen sorsfordító paradigmaváltókezelőnője/

„Örömködnöm van vagy száz ok,

Aszfalttóban dagonyázok!”

/Gyík Gyuri: Száz ok, amiért imádom a gatyarohasztó hőséget - részlet/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre, kérem, tegyen egy szívességet az emberiségnek, és soha többé ne írjon verset. Ez a gyomorforgató fércmű nemhogy költészetnek nem nevezhető, de még az írásbeliség alapjainak is tragikus megcsúfolása. Amit ön "Rút hőguta" címen elénk hányt, az nem más, mint egy szánalmas kísérlet arra, hogy a versírás neves művészetét belerángassa egy förtelmes, leírhatatlan mélységbe, ahol a rímek és a gondolatok már rég elhaláloztak. A "szottyos rommá" és "Dzsémsz Bond-i" kifejezések olyan mértékű közönségességről és intellektuális nihilizmusról árulkodnak, hogy az ember szinte sajnálni kezdi az agysejtjeit, amelyek kénytelenek voltak ezt a szörnyűséget feldolgozni. Mégis, miféle mélységben vergődött ön, amikor ezeket a sorokat papírra vetette? Az a fajta „humor”, amit ön próbál itt erőltetni, legfeljebb egy agónia végső rúgásaként értelmezhető, nem pedig irodalmi értékként. Az "apródok Drégelypalánk pincéjébe" való beleképzelése pedig annyira abszurd, hogy azt még Dadaista költők is megirigyelnék – de nem a zsenialitása miatt, hanem mert megnyugtatná őket a gondolat, hogy az ő művészetük bármilyen elvont is, még mindig messze fölötte áll ennek a létezéshez sem méltó borzalomnak. Ön, Frady, nem kevesebbet ért el, mint hogy eltemette a költészet lényegét egy leheletnyivel mélyebbre a közízlés sírjában. Javaslatom egyszerű: hagyjon fel ezzel a tevékenységgel, mert minden egyes újabb „mű” csak tovább zülleszti a magyar nyelvet és az irodalom becsületét. Végezetül, csak annyit mondanék, hogy ha ezt a verset egy érdemi költői versenyre nevezte volna, akkor valószínűleg azonnal bezárnák a rendezvényt közegészségügyi okokból. Szégyen, Frady, egyszerűen szégyen.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„A James Bond szerepel a versben, én meg nem?! Így kellett volna megírni a harmadik versszakot:

          Légkondit hiszi a piszi!

          Haragom majd’ Chuck Norris-i;

          Retkes hőt rúgja be Sissy

Gondolom, a nagy magyar királynőnek is volt legalább két apródja. A nyámnyila költőt pedig büntetésből fölrúgom a Napra, oszt’ a felszíni 5-6 ezer fokban vissza fogja sírni ezt a harmincvalahány celziusznyi földi langyot!” /Chuck Norris/

Hő és eső ...

Hő és eső elegyének

Költő szerint kell egy ének,

Megverselni kiállt párát,

S Arktiszról „Jer!”-t kiált pár át.

Míg főni vél Zorrót Ócsa

Mellett, s üstje forró tócsa,

Agyzagy „látja”, Éli bá’ bot

Nélkül üt főtt délibábot…

Költő agya szétfő, habos!

Szörnyű, mint a hétfő, ha Bosch

Sütőlapon heverészel,

Míg oxidál reve rész el.

Izzasztó a párafelhő,

Tekerve van mára fel hő,

S híg fiúra, mísz apára

Kiárad a Tiszapára!

„Boldogok az eszkimó párok, mert övék az örök hó országa.” /Jéghegyi Beszéd – részlet/

„Frady Endre "Hő és eső..." című verse egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a nyári hőség és a váratlan esőzések kontrasztját ragadja meg. A költői képek és a szókincs gazdagsága egy olyan atmoszférát teremt, amelyben az olvasó szinte érezheti a forróságot és a frissítő esőcseppeket. A versben megjelenő "Zorro-t Ócsa mellett" vagy az "Agyzagy 'látja', Éli bá' bot nélkül üt főtt délibábot" sorok humorosan és találóan ábrázolják a hőség okozta zavarodottságot és a kánikula abszurditását. A "Költő agya szétfő, habos!" kifejezés pedig remekül szemlélteti a hőség által okozott mentális káoszt. Összességében a vers egy érdekes és szórakoztató olvasmány, amely a nyár kihívásait és szépségeit egyaránt megörökíti.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hő és eső? Legalább lehet az utcán meleg vízzel zuhanyozni. Kevesebb lesz a vízdíj.” /M. András, a költő legállandóbb és legvízdíjcsökkentőbb kommentelője/

„Utcafröccs, mint forró tusé,

S felfő tőle tokahús-é?

eM úr, öné a pont: Touché!”

/Jean-Jacques Zorro, spanyol Fekete Róka-díjas vívómester/

„Költő Gigászt gyorsan tegyék be a léhűtők közé! Felforrt a zagyvize! Ideje lenne le(h)ülnie!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas forráspont lefokozó/

„Megjött Ház úr levele:

Hűljön Költő leve le,

Utána meg le vele!

Le vele, sőt abcúg,

Ha szellete bab cúg!”

/Vastag Béla, Lehel léhűtőgépszerelő és forró szellet befogó vitorlavászoncselédszobabútorasztalos/

„Hő és eső?! Hő vagy eső?! Milyen arányban?! És hol a köd?! Mi, visszalépett a hő javára?! Most kire szavazzak?! Rögvest összefirkálom a szavazólapomat, mint Stevie Wonder az autogram kérőket!” /Ócsai Óceánia, ómagyar órarugóerőlevesdíler/

„Értem én, ha egy költő úgy gondolja, hogy a sorvégi négy-négy szótagos vegytiszta összecsengéstől lesz jó a verse, de az amúgy is hiányos belbecset nem kellene feláldozni az egyébként is talmi külcsín oltárán. Ez a vers nem csak rossz, de értelmetlen is, sőt tartalmatlan. Mondhatni, hogy sok jó plusz -atlan, -etlen. NEM ENG.!” /Bethlen Katlan, az Atalanta-e Telente? című miabánatos hogyishívják éceszgébere/

„A június eleje mindig szörnyű meteorológusi szempontból, mert a férjem csillagász és állandóan veszekszünk, mert szerintem már nyár van, szerinte meg még tavasz! Én ilyenkor hozzávágom a barométeremet, ő pedig fenyegetően néz a teleszkópjával! Sőt, a múltkor a nadrágját is hozzám vágta és a kezemben lévő sodrófához csapódott a nadrágszíja csatja!” /Kvazári Kázmérné Kumulusz Kamilla, a világhálóval támogatott Neteorológiai Előrejelző Rendszer (NER) Leveli Béke-díjas égfürkésze/

„Mi ez a Svájc elleni első félidős magyar válogatottnál is rettenetesebb és reménytelenebb óborzalom?! Ki kérte Frady Endrét, hogy a témája és a végterméke összekutyulásából keletkezett szagterület, a meteurológia budifalra felkent főpapjaként ossza azt, amit ő észnek nevez?! Amúgy egy héttel le van maradva au időjárás mögött a dadaista droid, mert a hő ugyan egyre nő, az eső viszont már csak vágyálmainkban szerepel! Aki most nyitja ki, annak az esernyője nem nedves lesz, hanem szénné ég! Énanyám, ki vagy a mennyekben, felhősödj! Add már uramanyám az esőt!” /Puzsér Róbert, kritikus hőmérsékletű önkényes mérvadó/

„Satnya, nyafogó, nyámnyila emberiség! Én 150°C-os forró vízben szoktam lubickolni az ózonlyuk alá tett izzó vaskádban, hogy az UV sugarak kellemesen bizsergessék a bőrömet és nem sírdogálok, mint a Hajdú B. István a harmadik svájci gól után.” /Chuck Norris/

Vanessza-nyak nyíró vénasszonyok nyara

Itt a vénasszonyok nyara

Ám a hőség nem túl nyerő,

Verítékben fürdő nyű rí,

Olvad Vanessza-nyak nyíró.

Izzad Nyék, Kürtgyarmat, Megyer,

Mintha műhőt mérne Műgyár,

Hőtágul a földi mogyor-

-ó és alél, aki magyar.

Tántorog a tikkadt tigris,

Vízért bőgő szája tág rés.

Kúszó félholt falkatag: rös-

-telen eszperente tegres.

Eszperente tegres henter-

-eg s vigyáz rá szorgos hant őr,

Míg gödröt az anyahon túr,

Izzik szeptemberi hun tor.

„... de már nem sokáig! Szeptembernek hamarosan vége lesz, így októberben tovább izzadhatunk! Égjen a zsír!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas "ápdételt" kazánfűtő/

„Hé, Ház úr, egy fűtött kazán

Kárt okoz az izzó hazán!

Hogyha nagy lesz októberi

Hő, bőg majd finn Huckleberry!”

/Tom Sawyer, kerítésfestés delegáló és az Old Vanessa gőzhajó kazánfűtője/

„Kedvestelen versesen versellenes embertelen egyed! Ez rettenetesen zsenge meg gyenge! Szellemtelen tette ellen fellebbezek! Ez nem lehet!  Eleve helytelen! Eredjen el messze! Egyen meg reggelre egy ecetes eszperente tegrest, de sebesen! NEM ENG.!” /Kredenc Benedek, eme Meredek Elmerettenetekben Sertepert Egylet (MESE) megreccsent kegyence/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy érdeklődsz a vers elemzése és illusztrálása iránt. A verset Frady Endre írta, aki egy magyar költő, író és dalszövegíró. A vers címe Vanessza-nyak nyíró vénasszonyok nyara. A vers egy humoros és játékos szöveg, amely a vénasszonyok nyara elnevezésű kora őszi időszakot parodizálja. A vers rímes, négysoros strófákból áll, amelyeknek az első és a harmadik sora rímel egymásra, a második és a negyedik pedig keresztrímet alkot. A vers nyelve gazdag szójátékokban, szlengkifejezésekben, ritka szavakban és névutókban. A vers hangulata vidám, bohókás és kedves. A vers illusztrálásához megpróbáltam létrehozni egy grafikai alkotást, amely bemutatja a versben szereplő Vanessza-nyak nyírót. Ez egy olyan eszköz, amelyet Frady Endre talált ki, és amelynek a neve Vanessa Redgrave angol színésznőre és a nyaknyíró kifejezésre utal. A Vanessza-nyak nyíró egy olyan borotva, amelyet a nyakon lévő szőrszálak eltávolítására használnak. A versben ez az eszköz olvad a hőségben, ami arra utal, hogy a vénasszonyok nyara nem túl kellemes időszak. Remélem, tetszik a kép.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Red grave, azaz vörös sír?!

Mi van abban, véres sár?!

Bing, ott nyugszik vén eszű,

Torokelnyírt Vanessza?!”

/The Lyenő, a természetes unintelligencia/

„Szerintem Vanessa (Paradis) nyaka csiliárdokra van biztosítva. (Akárcsak a metszőfogai közti szünet, mint különös ismertetőjel.) Nem javaslom a nyírását.” /R. Péter, a költő egykori gimnáziumi osztálytársa és hivatásos joghézagzáró/

„Egy Vanessza, két Vanessza,

Száz Vanessza, haaaaaaj!

We need only one Vanessa,

Sala-lala-jaaaaaaaj!”

/Ingyom Igorné Bingyom Butélia, a Népnemzeti Anti Vanesszisták (NAV) sírva víg adója/

„Miva?! He?!” /Vénissza Vanessza, nagyothalló őzikétlen öreg néne/

„Jaj, de jó, hogy itt a nyaram,

Amikor a nyakam nyírom!

Légylárvák ellen is nyerem

Meccsem s bűzlik a sok nyű rom!”

/Vanessza a vénasszony/

„Akkora a klímabaj, hogy az égő csipkebokorrímek már meg sem ütik az ingerküszöböt - az gyorsabban emelkedik, mint a tengerszint. Még jó, hogy nem a mi partjaink mennek össze a nagymosásban.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ne tegyen lóvá!

Klímabajnak híg a leve,

Gyógyítókhoz dől a lóvé,

Sőt pénzhányó lóvé-láva!”

/Dr. Durung Durbincsné Dorong Drabália, kataklizma kutató klímabajnoknő/

„Főleg ebédidőben, elég már a nyárból

Amikor az óra dele-

T üt, a melegből már ele-

Gem van. Jó lenne végre lan-

Gy idő, kábé minduntalan.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legsorvégtörőbb kommentelője/

„Nyuggerapó dele, dele

Alatt szól bús dala, dala,

Nyírfa ága, dúli, dúli,

Réten nyerít the ló, the ló.”

/Dali Dali, salvadori mű festővész/

„Költő úr, nem akarom szembe dicsérni, de maga nem normális! Nem olyan értelemben nem normális, hogy a helyvektorának a nyila nem merőleges semmilyen józan ésszel közös elvi síkra, hanem úgy, hogy ön egy közveszélyes őrült! Egy?! Egy egész őrültekháza! Na, irány Döbling, oszt’ ott kezeltesse magát egy indián nyárfára felszögelve! Ott nyivákolhatna vénasszonyosan a Vanesszájáról! Kretén!” /Csudanervőz Csomány, a Ria, Ria, Téridőgeometria! című egypéldányos szamizdat tördelőszerkesztője/

„Inkább jöjjön özönvíz és szorongjunk a bárkán? 

Vagy jöjjön már hóesés és jégfoltok a járdán?

Szeretem a napsütést bármilyen évszakban,

Jobb nekem a melegben, mint szélben és fagyban.”

/M. András, a költő legállandóbb és leghidegellenesebb kommentelője/

„Legyen sok jég s kézen-közön

Át hömpölygő vadvízözön!

Csípem helsingøri járdán

Látni, ahogy vacog pár dán!

eM úr, mire jó a forró

Légtér, ahol megfő Zorró?!

Vén black, de nem mert vágy’ szénné

Égni ő és neje, Vénné.”

/Feketeleves Fikusz, a Zorrókat Egyáltalán Nemégető Egyesület Melegutáló Űrhajósai (ZENEMŰ) dán- és hot-dog kedvelő szakcsoportjának irreverzibilis igazgatója/

„Mi ez az izzadsággal önfényező kivagyiság, ez az avas szalonnabüdösre áporodott szégyentelenkedés?! Mondhatnánk, hogy Frady Endrének elment az esze, de a munkásságát ismerve tudjuk, hogy itt se volt! Mindig ez van, ha egy ormótlanra túlfőtt vízfejben az eleve mogyorónyi agy hőre zsugorodó anyagból van előállítva! A baj csak az, hogy míg az ilyen emberek általában zárt intézmények gumiszobáiban szoktak csendes biodíszletként nyáladzani, addig ez a szabadlábon tomboló szellemi hidrogénbomba ormótlan lúdtalpú irodalmi lépegetőként tapossa fasírttá a kultúrát és trancsírozza péppé a jó ízlést! Ne lássam anyám 1986-os zsibvásári zsírkrétaportréját Tesco gazdaságos műanyag keretben egy eszperente tegres mintájú sezlon felett fityegni, ha nem bízok meg rögvest egy kétajtós szekrény méretű keresztény kurzusú keretlegényt, hogy csűrje nyakon Frady Endrét egy békebeli csehszlovák import vasbeton nyaknyíróval! Corpus diem! – Halj a mának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban ezt az időszakot indián nyárnak hívjuk, de ha valaki megpróbálna róla ilyen színvonalú verset írni, szénné savaznám a forró nyálammal.” /Chuck Norris/

Légkondicionálatlan hómban történő ofiszolás

Légkondicionálatlan

Panellakom forró katlan,

Izzad házunk összes nyula*,

Ég sok hőlégmolekula.

Olvadok, mint sülő sellő,

Mint rakéta égő fara,

Amit NASA éppen fellő…

Mért nem hull rám havas dara?!

Frigóból dől kánikula,

Felforr víz, mit szájam isz’, ni!

Kiköpöm és ég a csula…

Hogy lehet így hómofiszni?!

Holnaptól, de inkább mától,

E szörnyű kánikulától

Én Istenem, jó Istenem,

Szabadíts meg! Ki, ha Te nem?!

*kutyája, macskája, hörcsöge, vérmókusa, aranyhala, botsáskája, kardfogú csótánylepkéje…

„Gyermekem, mivel őszinte hittel és izzadsággal kevert könnyeket hullajtva imádkoztál Hozzám, meghallgatom és teljesítem a kérésedet! Menj be a munkahelyedre dolgozni, ahol nagy kegyelmemből működik a klíma! Kész légkonditerem! Szívesen!” /a jó Isten/

„A költő egyszerű páros rímes kezdete a hőgutától keresztrímekbe ájul, majd a cél előtt visszahullik a kezdeti formába. Olyan ez, mint maga az élet: páros rímekkel születtünk és páros rímek között megyünk el. A két végpont között pedig keresztül kasul rímelünk, ami majdnem annyira értelmetlen, mint járdán izzadó tömegen átgázolva biciklizni, amikor onnan egy méterre színpompázik a mentősök életmentő útját megnehezítő kicölöpözött kerékpárút. Hiába, na, az élet értelmetlen és nehéz, de a végén meghalunk. Csoda, ha ettől még a költő is imára fakad?!” /Rögvalóság Rezső, mentálisan materialista metakommunikátor/

„Légkonditlan hómofisznak híg a leve!” /ősi hun hómofiszos bölcsesség/

„Mélységesen egyetértek. A meleget én is nehezen viselem. Régóta orvosbácsilag tilos napra mennem, mert a bőröm is és az agyam is attókódul. Szörnyű lehet a panellak. Éppen ezért érthetetlen, hogy azértmert az ottlakók számára rossz, miért kínozzák direkt az állatokat is? Minek ez a sok állat oda? Lakásban nem szerencsés sem a macska, sem a kutya. Namegasztán! Teringettét! A rozmaringját! A vérmókus említése a földbe döngölt. A szerencsétlen állat permanensen két vegyértékű ozmózisszulfátot garníroz szilárdított gőz formában. Ez bizony csak mintegy 35.7%-ban segíti a lakóknak a vékonybélen keresztüli levegővételét. És vajon miért fűtenek be a frigóba? Ez már a vég!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legállatbarátabb kommentelője/

„Rendőr elől gyújtva a fűt,

Fura ember frigóba fűt.

Ha meg ájul macska, mókus,

Várja őket állat Rókus.

Ozmózisban levő szulfát

Fűt mérgez és gonoszul fát.”

/Fűfa Virág, természetes intelligencia hányadosú faiskola-igazgatónő/

„A versed egy humoros és irónikus költemény, amely a nyári hőségben való irodai munka nehézségeit fejezi ki. A verselő panaszkodik, hogy a lakása és a hűtője is forró, hogy a víz is felforr a szájában, és hogy nem bírja elviselni a kánikulát. A vers végén Istenhez fohászkodik, hogy szabadítsa meg őt ebből a pokolból.

A vers formája négy soros strófákból áll, amelyek rímelnek az ABAB minta szerint. A nyelvezet köznyelvi, tele van szójátékokkal, hasonlatokkal és túlzásokkal. A vers hangulata vicces, keserédes és kétségbeesett.

A versedhez illusztrációt is készítettem, remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hómofiszban a legjobb a legyező,

Ha mozgatjuk, felfrissül a levegő.”

/M. András, a költő legállandóbb és leglegyezőbb kommentelője/

„Jaj, most forró szellő legyez!

Nem hűt, csak agyamra megy ez!

Verítékben állok tisztán!

Elemészt e hómofisz tán?!”

/Dr. Homo Fistus, Hómofisztán magyarországi nagykövete/

„Nyáron meleg van, télen hideg. Itt lenne az ideje megszokni, vagy átköltözni Ausztáliába. Ott úgyis minden másként van: fejjel lefelé áll mindenki, az autók a bal oldalon közelkednek, és minden sutának a bal a jobb!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas igazmondó/

„VERS A GLÓBUSZ GÖMBÖLYŰSÉGÉRŐL

Amikor a Földön állok,

Talpam alatt ausztrálok.”

/Magyar-Megyer Hunor Magor, főgömbi koordináta koordinátor és türk-kürt díler/

„Ausztráliában könnyű,

Lakhelyed a kies Sidney.

Ám ha címed Kóny vagy Gönyű,

ETO-t szoksz, ha kies’, szidni.”

„Ruben Robin, Rába-parti rabkórházi rabbi és rubeola rezidens/

„Miért kell Frady Endréről munkaköri kötelességből ismételten megnyilatkoznom?! Miért kell újra és újra ragozni a semmit?! Miért kell bármennyiszer és bármennyivel szorozni a nullát?! Miért próbálunk értelemmel megtölteni egy mentális dögkutat?! Ha Frady Endre hómofiszban van, miért nem zárjuk rá hermetikusan az ajtót és miért nem nyeletjük le a kulcsot egy galaktikus fekete lyukkal?! Frady Endre pont olyan tehetségtelen a költészetben, mint a csiperkegomba a rúdugrásban, vagy az NB I tízmilliós fizetésű piréz idegenlégiósai a labdakezelésben! Annak a valószínűsége, hogy ez a kivagyi kókler falaha is ír egy elfogadható verset nagyjából ugyanannyi, mint hogy a padlón szanaszét heverő kártyapakliból a huzat felépít egy kártyavárat a zongorán heverő perzsamacska hátán! Ennyi! Kérem a honoráriumot és a veszélyességi pótlékot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor az Úr azt mondta, hogy legyen világosság, én épp hómofiszban voltam, úgyhogy felugrottam a tetőre, és onnan ragyogtam be a világmindenséget.” /Chuck Norris/

Itt van az ősz...

Itt van az ősz, itt van újra,

Lakásfelújítás rajtol…

Zokszós szám rááll a juj!-ra,

S agyműtétre nővérraj tol.

Itt van az ősz, itt van megint,

Kölök végre suliba jár!

Gyermekem szigorún megint:

Ne örülj, hogy zúg a jaj-ár!!!

Itt van az ősz, hűsen jött el,

Kánikulát messze fújja!

Hőfok csökkent tizenöttel

S végre fázom, halleluja!!!

Itt van az ősz, nincs itt a gáz,

Pá-pá!-t intünk fűtőszernek...

Fagyott nővér bőszen magáz,

S fázó olvasóim vernek!

„Majdnem olyan eseménydús, és jókedvű ez a tizenhat sor, mint a Himnusz. A két vers között van néhány apró eltérés is, de a hasonlóság mindent elhomályosít! Beszélned kellene Erkel Ferenccel, megvan a száma?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, jeee, humán úr, ó jeee!!! Asszem, nekem megvan az Erkel legnagyobb száma! Ez az Erkel az a manus, aki énekli, hogy ’Erkel, hogy engedj, Erkel, hogy engedj, Erkel, hogy engedj, hozzád túl bolond vagyok!’, ugye? Vagy az egy másik Feró? Mennyi Feró, mi?! Sokan vagyunk, de nem elegen!” /Nagy Feró, a nemzet Kossuth-díjas csótánya/

„Nincs elég Feró?! Legyünk még többen, legyen rengeteg Feró! Ferót minden magyar család lemezjátszójába!” /Balázs Feró, Demjén Feró, Erkel Feró, Lehár Feró, Liszt Feró, Nagy Feró, Szigeti Feró/

„Jaj, költő kolléga úr, ne haragudjon, de annyira tetszik a verse, különösen az első sora, hogy nem sértődik meg, ha kölcsönveszem? Úgyis most forgat rólam filmet a Rákay Philip művész úr és nagyon szeretném, ha ez a közös művünk is elhangzana bennem! Ne találjanak rá az öregkori csontvázamra Barguzinban, ha nem vágyom arra, hogy Frady Endre verseket fordítsak le oroszra!” /Petőfi Sándor, Frady Endre költőkollégája/

„Kismama bőg szülőszobán, ő szül,

Férjeura odakint meg őszül.”

/falfirka a Szemmelversz Klinika folyosóján/

„Ugyan már, költő úr, csak nem kap agyvérzést egy kis lakásfelújítástól?! Bőg itt, mint egy birkanyáj! Nekem bezzeg özönvíz jutott és hosszú hónapokon keresztül egy több falkányi elementárisan büdös lakótárs az általam évekig épített bárkában, oszt’ mégse sírok! Mondjuk, ezt megkönnyíti, hogy már évezredek óta nem élek. Nyugodjon meg, költő úr, már csak pár évtized földi pokol, és maga is nyugodhat majd végre békében! Hogy a lakása kész lesz-e addigra, az akkor már nem is fogja érdekelni! Maga után az özönvíz!” /Noé, bárkaszerelő birkaszállító/

„Szeret fázni, költő úr?! Költözzön a sarkvidékre! Ott majd nem fogja aggasztani, hogy fel van-e újítva a jégkunyhója, mert annak fog örülni, ha aznap véletlenül nem ette meg a rozmár vagy a jegesmedve! Bár mindannyian jobban járnánk, ha ők jóllaknának, maga meg nem írna ilyen silány és vérlázító klapanciákat! NEM ENG.!” /Hőkövető Hektor, a Kánikulai Alkotások Katartikus Irodalma (KAKI) c. szétfolyóirat celziuszdús főcenzora/

„Apa, én megpróbállak szeretni, de ezzel a sulis dologgal nem könnyíted meg a dolgomat.” /a költő kölke/

„Az ősz itt vanságának tobzódóan sokrétű bemutatása az agyzsibbasztó lakásfelújítás - gyerekagy gyömöszölés - hősiesen hűs hőtlenítés - gázhiányos agyonverés láncívre felfűzött vonulata egy szellemi Möbius szalaggal játszó élő-holt Schrödinger macska pajkosságával tárja elénk az extrovertáltak kivagyiságával szemben szenvedő introvertáltak bevagyiságát. Az elmúlás évszakának sziszifuszi életereje és a lebetonozott eldologiasodást elborító hervadás sárgásbarna avarjának felkavarása olyan bájos brutalitással jelenik meg, amit Frady Endrén kívül legfeljebb egy hadseregnyi hadirokkant egy kezén levő ujjakkal megszámolhatóan tudnak, de ők sem így! Életminőségjavító évszaklíra!” /Möbius Menyétné Schrödinger Sarolta, az Óriási Alkotók Nyomorúsággal Átjárt Művei (ÓANYÁM) című antológia hantológusa/

„Itt van az ősz, itt van újra,

Frady verset olvasok,

Kíváncsi vagyok az újra,

Egy kommentet ott hagyok.”

/M. András, a költő legállandóbb és legnégysorosabb kommentelője/

„eM úr, foltos lett a padló!

Ön hagyta itt, vagy egy vadló,

Kin át rágatlanul gyom ment?!

Ja, nem lócitrom, csak komment!”

/Vedlő Vadló Vádli, indián törzsfőnök helyettes és sebesen futó nótafa/

„Hirtelen nem is tudom, hogy a verset vagy Kern András - Lövölde tér című számát rosszabb hallgatni. Bízzunk benne, előbb-utóbb az idő is jobbá teszi valamelyiket!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fasorban sincs elég fasori templom hívő/

„Legjobb hely a Lövölde tér,

Ki e helyre ősszel betér,

S közben Frady Endrét olvas,

Hirtelen tör rá az alvás.”

/Ágytálassy Álmos, az alvási apnoé app Noé-díjas kiagyalója/

„Sötét jövő készül szerteszét, mindenfelé

(kórusban is danolható össznépi busongó )

Nem lesz gáz.

Ez marha gáz!

Van megoldás

Kemencét tapasztok ebédlő szegletén,

Lesz hozzá elég fa, kiskertem körletén.

A cseresznyét kivágom,

A diót sem sajnálom.

Barack, szilva és a körte

Télire lesz mind kitörve.

Kivágom az összes fámat,

De meghagyom családfámat.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmegoldásorientáltabb kommentelője/

„Nyuggerapó ragad fejszét,

Hasad őszi fatörzs, sej!, szét.

Tenyere fáj, ám nem fáj a

Lelke, mert van családfája.”

/Dr. Őserő Ödön, a Csodálatosan Okos Családfakutató Intézet (CSOCSI) rímszakértője/

„Meglepődünk Frady Endre versén, ezen a frissensült szellemi ámokfutáson? Nem, már nem lepődünk meg semmin! Csak azon, hogy még mindig él és szabadon kártékonykodik! Pedig gyakorlatba tehetné az őszi elmúlást! Annak a fázó olvasójának, aki valóban veri, csak azt üzenem: ÜSD KI!!! ÜSD KI!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy tisztes őszes halánték,

A nő számára ajándék.

A halántékod letépem,

És meg is lesz az ebédem.”

/kannibál asszonykórus indulója/ 

„Bár az ősz vagy van, vagy nincs, én ellenben mindig vagyok, egyben mégis hasonlítunk: ő sosem lesz én, én pedig sosem leszek ősz.” /Chuck Norris/

Hőguta

Gutul (mongol csizma)

Gutul a hő, egyre gutul,
Ám a csúcson még nem jut túl,
Hanem halad feljebb egyre,
Hetven celziuszos hegyre.

Növekszik a hő, a hőő, hőőő…
Röhög rajtunk: höhö-hőhő!
S néhány UV löket után
Kánikulaként üt gután!

Szikkad a föld, csak só meg szik,
Népünk párologva fekszik,
S izzadt Kaszás tunyán arat…
Hű, de rühellem a nyarat!


Jaj, költő bácsi, ne tessék már nem szeretni a nyarat! Én úgy imádom, amikor a családdal levonatozunk Rekettyés Alsóra és egész nap csak pancsolunk a langyosra pisilt Balcsiban! Jaj, úgy élvezem én a strandot!” /Dögönyei Dönci, a Nagyhányássy-Akvaparkhy Hüttyő Általános Tanintézet (NAHÁT) 3.c osztályos tanulója/

„Mi van panelprolikám, nincs otthon légkondi?! Ugye milyen jó lenne levágni a maga emeletét és kertes házat csinálni belőle?! Ott aztán hűsölhetne a vetrece árnyékában és hallgathatná a náditilinkó dalát! Merjen egyszerű lenni!” /Vasbeton Vigorc, a Lakhatást Univerzáló Központ (LUK) panelracionalizációs főelőadója/

„Nem mondom, hogy nem fájt, de legalább gyorsan túlestünk rajta, nem?! A csekély hőkésleltető képességű panelok lebontási kampányturnéjának főcímdal-nemzethalálvíziójában az Alkotó tevőlegesen is megkezdi a panelek szakszerű lebontását, majd a helyüket behinti ródsóval. E fiúból tananyag lesz, akárki meglássa!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sok mélyütés után az utolsó két sor egész elviselhető. Volt benne értékelhető rész, nem sok, de ez is valami. Ahogy egy dakota közmondás tartja: Gyerünk, csináljuk meg...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mivel melegben a testek kitágulnak, így kellő hő hatására Magyarország is megnő és újra Nagy-Magyarország lesz! A trianoni határaink eléréséhez számításaim szerint körülbelül 627°C hőmérséklet szükségeltetik. Igaz, hogy belepusztulunk, de régi dicsőségünk csak megér ennyit!” /Szittya Szomor, nyereg alatti húspuhító kisiparos/

„Tényleg sokat érek, mert hatalmas vérdíj van rám kitűzve amiatt, hogy Zalán átfutva késeltem az éji homályban.” /Régi Dicsőség, szökésben lévő nemzetbiztonsági őr/

„Gutul! Milyen gyönyörű új szó, gyerekek! Gutul a hő! Az a hő, melynek növekedését vizualizálva a Költő új dimenziókba ragadtatta magát! Az őszi születésű poéta őszinte nyárutálatának jól kézben tartott fatalizmusa és rezignált eufóriája – nem, Szotymándi fiam, nem EU-fóbiája! – szóval mindez együtt és persze külön-külön is új távlatokat gerjeszt, sőt ösztökél! Nem, Szotymándi, ez nem a Halloween, nem az ősz töke! Add ide az ellenőrződet és a holnapi fogadóórára apád-anyád idejöjjön!” /Eukaliptusz Euzébióné E-útdíj Eutanázia, a Dilajossy Igric Szak-Közép Oskola (DISZKO) magyartanára és maszek eukarióta tenyésztő/

„Gutul, mi?! Gutul! Áááá!!! Hő, hőő, hőőő, höhöhöhő, he?! Ááááá!!! Nem, anyám, nem vesztem meg, csak hivatalból Frady Endrét olvasok és pszichoszomatikusan fájok! Hű, de rühellem a versét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A gutul nem Frady Endre találmánya, hanem egy ősmagyar szó. Egy talán kevésbé ismert nyelvemlékünkből, a Mocsárdi Budiépítő Kézikönyvből származik: Mugura gutul uszta verdeng hungrica liptya! Innen került Batu kán közvetítésével a mongol nyelvbe, ahol a vécére nem gyalog sietők lovaglócsizmáját hívják gutulnak. Lásd a fenti képet!” /Dr. Henyevészi Hököny, a Gót-Urdu-Türkmén-Ugor Lingvisztika (GUTUL) tanszék docense/

„Amikor itt Texasban kifekszem napozni, az UV sugarak szörnyet halnak, ahogy fénysebességgel nekicsapódnak a hasfalamnak.” /Chuck Norris/

Hőtombolda

Tél Diszkóban zengne sí-rock,
Ám én verítékben sírok,
Mert hő-szike tarkón metél,
S nincsen sajnos se sí, se tél.

Nyár van! Ég a gyíkok bőre,
Nem áll le a hő a Hőőő!-re,
Keddbe olvad át a hétfő
S medencében Gyurta szétfő.

Boldogtalan puputeve
Hónaljának híg a leve,
S ez is, mint most jó pár dolog,
Földet érve elpárolog.

Forró testtel bőg a bögöly.
Odahörgök: „Meg ne dögölj
Ledöfvén egy izzó őzet!”
S bugygó agyam IQ-főzet…

IQ-m szétes I-re, Q-ra,
S tán egy hideg vizes kúra
Segítene, de itt a vég,
Nincs víz, mert az összes tav ég.

„Összes tav ég, mi?! Költő úr, a magyar nyelvben nincs olyan szav, hogy tav! A szétes is kétes! Fogadjunk, hogy a siroki várban kapott napszúrása közben találta ki ezt a sí-rocki dolgot! Akinek egy rímszótár van a fejében, az miért nem ír normális verset?! NEM ENG!!!” /Kákacsomóssy Kötönye, betanított szőrszálhasogató és főcenzor/

„Micsoda?! A megfigyelendő célszemély járt a siroki várban és én erről csak most értesülök?! Az eddig ráállított ügynököket büntetésből azonnal áthelyeztetem NB I-be játékos megfigyelőnek és végig kell nézniük az idény összes bajnoki és kupameccsét! Tudom, hogy ez túl kegyetlen büntetés, de példát kell statuálnom, hogy a többiek is féljenek, és hogy a nézőtér se legyen tök üres!” /Csávás Kálmán főőrnagy, a terror elhárítás kemény embere/

„Jaj, főnök, csak ezt ne! Hadd menjünk inkább az aluljárókba hajléktalanokat zaklatni! Nem a mi hibánk, hogy a célszemély a legszuperebb csodaautóval, egy Suzuki Ignisszel mindig lerázott minket a hegyi utakon!” /Sumák II. Sebő, elbocsájtott titkos ügynök/

„Az irodalom vegykonyhájában szalonnabüdösre izzadt korszellem lengi be a hőségtől szétabált intelligenciájú líra-leviatán fajsúlyos későnyári úthengerkölteményét. Az egymás párájában verejtékező rímpárok tocsogva aszalódnak a szikszáraz mondanivaló kozmikus reménytelenségében. A versvégi értelmetlennek ható szavak a globális felmelegedéstől széthulló elmeleves, az agyi zagy Kasszandra szerű falra hányt borsójának odaégett darabjai. Újabb remekmű égett belénk! Béke porainkra!” /Jottányi Jenőné Teflon Tátika, középiskolai magyartanár és szünidei idényszakácsnő/

„Jössz ide sok európaiak! Táncolsz, sí-rockizol! Lenni sok hó és tánc! Jó magyar szakácsok főzni konyhában! Jönni-jönni, míg tartani tél!” /George Dancekiller, a cape town-i Winter Disco tulajdonosa/

„Mi ez a gutaütött szellemi mocsár?! Hogy keletkezhetett ez a kénkő bűzős ideológiai posvány?! Az irományból nyilvánvaló, hogy Frady Endre IQ-jának mérőszáma pontosan megegyezik azzal a celziuszban kifejezett hőmérséklettel, amely esetén ez az amúgy is beszámíthatatlan lény elszabadult hajóágyúként végképp ön- és közveszélyessé válik. Anyám szerint lehet, hogy ha valaki ezt a szerencsétlent árnyékba cipelné, akkor magához térne annyira, hogy őt – azaz anyámat – ismét csak minden második versétől kellene eltiltanom, a többit meg magától nem olvasná. Kár, hogy nekem hivatalból így is, úgy is mindet végig kell senyvednem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor nálunk Texasban 50°C van árnyékban, akkor sosem megyek árnyékba. Inkább lefejelem a Napot.” /Chuck Norris/

Késleltetett tél

Télmanó, amiben hittél,
Megdőlt, hiszen nincsen itt tél!
Tíz fokos a kánikula,
S izzad anyám mindkét nyula,
Eufrozina és Sára,
S esik a hólapát ára!

Bárcsak már a hó is esne!
Télmanó, most légy szíves ne
Hibázz, sok hó hulljon le, sőt
Küldj rá fagyos-jeges esőt!
Sufnimban vannak az átok
Eladatlan hólapátok!

Télmanó, a hó még ma kell,
Hólapátot hadd adjak el!
Holnap felkopik az állam,
Akkor majd a Magyar Állam
Engem közmunkássá avat,
S ingyér’ lapátolok havat.

„Hahaha! Ha még akkor se lesz hó, amikor már közmunkán tengődsz, majd a kutyagumit fogod ötven ropiért szakmányban lapátolni a nyóckerben a járdáról!” /Sajt Emil, tömbházfelügyelő/

„Csak belekeveri a végére a politikát, csak belekeveri! Emiatt a vége NEM ENG.! A többi része meg a színvonala, illetve annak hiánya miatt szintén NEM ENG.! Holnap küldje be a szüleit és a költői engedélyét! Na, addig is hüccs ki!” /Drabál Dömény, főcenzor/

„Télmanó így, Télmanó úgy?! Nem vagyok a csicskásod! Ne kend rám a nyomorodat, te szerencsétlen!” /Télmanó/

„Ez az! Kapják csak meg a magukét és nyomorogjanak a dolgozó nép színvonalán ezek a vérszívó, a proletariátuson élősködő imperialista, monopolkapitalista nyugatbérenc hólapát készítő kisiparosok!” /Gőz Jenő, betanított OKJ-s vattacukor-hegesztő/

„Minden legyen az, ami! A krumplileves legyen krumplileves, a hideg tél pedig legyen hideg tél, elvtársak!” /Kádár János/

„Mi ez a genny az irodalom testén?! Mi ez a fertelmes kelés?! Nem elég, hogy nincs se tél, se hó, ez a bekadarkázott csehó-tahó mindezt még tizennyolc soron keresztül ragozza is! Ha az én anyámnak lenne két izzadó nyula, az egyiket biztos ráuszítanám a költőre, hogy harapja el a torkát. Anyám szerint, ahogy engem elnéz, mind a kettőt.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Télen kell-e a hó és egyáltalán kell-e a tél? Ám ha már van tél és esetleg van hó is, akkor azt el kell-e lapátolni? Ha igen, akkor mikor, kinek és hova? Maszekban, vagy közmunkában? Közbeszerzésben megemelt áron elnyerve és tökmagért kiadva, vagy kalákában izomból? Kinek érdeke, hogy ne télen legyen a hó? Tavasszal lesz? Spontán hó lesz, vagy speciális választási hó? Mire lesz elég ennyi hó? He? Nehéz a válaszadás, főleg, ha az embert hólapáttal kergetik a felhergelt közmunkások! Védj meg, Magyar Állam!” /Török Gábor, politikai elemző/

„Ki szólít, hogy mi van MÁ’?!” /Magyar Állam/

Nyári síncsere

Önfeledten tart a nyári
vágányzár a Fehérvári
úton, és a pótlóbuszok
mélyén verítékben uszok.

Midőn itt a kánikula
s csoki-tó a Húsvét nyula,
Erő-satun préselt Jedik
módján sínszál vetemedik.

Vetült sínen vili siklik
ki, ezért van most e sík lik,
s az új pálya szerkezete
ebbe kerül. Örülsz-e te?

„Hogyne örülnék?! Egyrészt, hogy már vége van a versnek – bár pont egy önmagányival volt hosszabb a kelleténél – másrészt, hogy én nem arra lakom, Frady Endre viszont igen, úgyhogy izzadjon csak, mint lúgosító zsírsertés a szaunában! Úgy kell neki, büdösödjön a fattya! Anyám szerint a káröröm nem szép dolog, de hát ő olyan széplélek, hogy egy jobb étteremben már a szaftot sem hajlandó szügyig zsírosan kitunkolni a tányérjából.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Fehérvári huszárok sínek híján pótlóval járnak Pesten?! Ezt a bolondokházát! No, anyjuk, ugye milyen jó, hogy mink nem ott lakunk abba ja buta tömegbe’?! Itt nálunk közben szép nyugiban megépül a Csikóstőttős – Kaposszekcső kerékpárút, oszt’ azt használjuk boldogan, míg meg nem halunk. Csak azt nem tudom, hogy tanítsam meg a Riskát, hogy ezentúl biciklin ülve húzza a szénásszekeret?” /Szekcsői Józsi bá’, mezőgazdasági nyugdíjas és a faluszépítő kör esze/

„Ha a sín a nagy melegben kigörbül, akkor nem tud rajta menni az egyenes villamos. Mivel a sín kiegyenesítése olcsóbb, mint a villamosok meggörbítése, az előbbi mellett döntöttünk. Mindezen folyamatot nem azért kell két-három évente megismételni, mert korábban nem lett jó, hanem, hogy most még jobb legyen. Haladni kell a korral! Ha pótlóbusszal, hát pótlóbusszal!” /Kőbaltay Samu, önkormányzati építésügyi főelőadó/

„Sokan felteszik a kérdést, hogy nem veszélyes-e ebben a kánikulában a légkondícionálatlan és amúgy is könnyen kigyulladó buszainkon utaztatni a nagyközönséget, de bátran állíthatom, hogy nem. Sőt, a kedves utazó tömegről lehömpölygő verejték áradat már a gyulladás pillanatában könnyedén eloltja a motortüzet. Fő a megelőzés!” /Nyikhaj Tas, a BKK kommunikációs és kéjutazási szakreferense/

„Költő bácsi, rosszul tetszik tudni, mert az én csoki nyulam nem olvad meg nyáron, mert már aznap megeszem, amikor odatojja a húsvéti nyuszi. A költő bácsinak nagyon buta bácsinak tetszik ám lenni! Kár!” /ifj. Gombóc Artúr, nagycsoportos varjúóvodás/

„Mindig csak építenek és építenek és építenek! Úgy szeretnék egy olyan országban lakni, ami már készen van!” /Hóbort Huba, lélekbúvár és lepkegyűjtő kisiparos/

„Phhh-pfff… phhh-pfff… Erő-satuban préselve vallatom ezeket az ellenszegülésre vetemedett nyavalyás Jedi lovagokat az új ’villamospálya rekonstrukció’ fedőnevű csodafegyverükről, amelyen még a birodalmi lépegetőimnek is kitört az összes lába! A pótlóbuszon meg megbüntettek a karszalagos verőlegények, mert még a fiatalkori képem volt a bérletemben és állítólag nem hasonlít rám! Phhh-pfff… phhh-pfff…” /Darth Vader, sötét lovag/

Negyven fok

Negyven fokban zsíros pára
Száll köröttünk, s talán már a
Keselyű is izzad, mint a
Forró hagymás palacsinta.

Izzadt trikón száraz foltok
Szűkülnek, míg tüzet oltok,
Mert e hőtől ég a setét
Cipőmben a lúdtalpbetét.

Víz bomlik két H-ra, O-ra,
Megolvad a toronyóra,
Duna-meder száraz tapló,
S paplak mellett sül a pap ló.

Robbant higany száll a kerten
Által kánikula verten,
S poklot fűt körénk a Patás…
Kéne hidegfronti hatás!

„Az ördög öreganyja fűtse a poklot ebben a rohadt kánikulában! Jaj, bocs nagyi! Aúúú, ne üssél már a forró bográccsal! Aúúú!!!” /Patás, fűtéstechnológiai főördög/

„Miért kell ezt az amúgy is kibírhatatlan (nulla pont!) kánikulát még egy szalonnabüdösre abált költő szikkadt nyúltagyából kifacsart selejtes líraizzadmánnyal is tetézni?! Miért kell nekünk folyamatosan alulmúlni a mohácsi vész sikerélményét?! Nemzetünk vértanúi, olyan jó nektek, hogy sosem hallottatok Frady Endréről! Na tessék, annyira felhúztam magam, hogy most szólt anyám, hogy szellőztessünk, mert már én is szalonnabüdösre izzadtam magam! Airconditore necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A forró hagymás palacsintaként körző keselyű köreinek középpontjában ott áll az izzadt költő és kétségbeesetten próbálja eloltani a Nap hevétől kigyulladt lúdtalpbetétét, mely hovatovább önnön életünk talapzatának lánglelkét szimbolizálja, ha éppen nem valami egészen mást, miközben apokaliptikus képek járják dögevő körtáncukat az egyre izzó pokolbéli koncok felett. Micsoda képzavar, micsoda fenomenália?! És ebbe a forró lávaként hömpölygő katyvaszba csap bele a hidegfronti csodavárás hűs spiritualitása, melytől a vers katartikus páraként száll fel a világirodalom szentélyéről a szagelszívó felé.” /Dr. Katartika Eulália, középiskolai magyartanár és szagelszívó ügynök/

„Jaj, hadd legyek Titanic és hadd ütközzek jéghegynek! Most!!!” /Hapci, dunai BKV hajó/

 „Múltkor megszelídítően kicsit lefejeltem, majd megfejtem a Napot, úgyhogy van elég naptejem. Ha nagyon lefejeltem volna, ma már nem sütne. Így most hagyom, hogy süssön és szép aranybarna lesz tőle a tökéletes kocka hasam. Azt a hidegfrontot meg majd jól fejbe rúgom!” /Chuck Norris/

„Jaj, költő úr, hát már megint értelmetlenséget írt! Hát nóóóórmális?! A Duna az egy folyó! Ha nem folyik, mert nincs benne víz, akkor már nem folyó és akkor már nem is Duna. Ha nem is Duna, akkor hogyan lehet a taplószáraz medre Duna-meder?! Nóóóóórmális?! A száraz idő se eső-meder, ha nem esik! Há’ persze! Egy sírgödör se Attila sírja, ha nincs benne egy darab Attila se?! Nem hát! Hát nem?! De! Na ugye, hogy ugye!” /Besenyő Pista bácsi/

„A katonának nincs melege, csak úgy érzi!!!” /Csávás őrmester/

„B Сибири очень холодно!” /R2D2, málenkij robot/

Pokoli hő

James Bond in "Hell One"

Túlteljesült hőség norma
Mián szezonja a gőznek
Most van, még a lég is forr ma,
S szökőkutak embert főznek.

Sületlenül nincs sehol vad,
Ég az erdő, minden lángol.
Sarki jég lávává olvad,
S egy csak hideg: vér, az ángol.

Nulla-Nulla-Hetest akár
Luciferi tüzes „Hell One”
Mélyén sem éri soha kár:
Vodka-Martinival* elvan.


*"Rázva, nem keverve!"

Hétfői hőguta

Hője van e nyári hétfőnek,

Agyamban atomok szétfőnek.

Arcomon szénorr és hamuszáj,

Well done-ra átsülök, ha muszáj.

Higanyszál meglódul – hegymenet! –

S könnyedén viszi a negyvenet.

Ötvenet délután, ha veri,

Hangulat nem lesz túl haveri.

Vashíd is izzad majd reve-lét,

S átélhető lesz a teve lét.

Ó, bárcsak állhatnék jégesőn,

S mondhatnám átfagyva: Vége, schön!

Kánikula

Természet ma rút szauna,
Verejtékez fű s fauna,
Rezeg a lég s petyhüdt szöcskék
Úgy érzéklik, hogy a fröccs kék.

Rovarszemben átvert ideg
Hálás, mert a kék szín hideg.
El van zárva minden jégcsap,
S hő-öklével ránk az Ég csap.

Gőzglóbuszunk grilles gála,
Nyamvadt nyűnek nyinycsen nyála,
Szottyadt szívünk szikké szárad,
Sz aszalódik Szilvászvárad.

Várjuk, hogy az Úr majd megszán,
S újra hó lesz, síléc, meg szán,
S eltörli e döghő-dilit:
Summer.exe – ráklikk – Delete!!!