A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csula. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csula. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. augusztus 17., csütörtök

Légkondicionálatlan hómban történő ofiszolás

Légkondicionálatlan
Panellakom forró katlan,
Izzad házunk összes nyula*,
Ég sok hőlégmolekula.

Olvadok, mint sülő sellő,
Mint rakéta égő fara,
Amit NASA éppen fellő…
Mért nem hull rám havas dara?!

Frigóból dől kánikula,
Felforr víz, mit szájam isz’, ni!
Kiköpöm és ég a csula…
Hogy lehet így hómofiszni?!

Holnaptól, de inkább mától,
E szörnyű kánikulától
Én Istenem, jó Istenem,
Szabadíts meg! Ki, ha Te nem?!

*kutyája, macskája, hörcsöge, vérmókusa, aranyhala, botsáskája, kardfogú csótánylepkéje…

„Gyermekem, mivel őszinte hittel és izzadsággal kevert könnyeket hullajtva imádkoztál Hozzám, meghallgatom és teljesítem a kérésedet! Menj be a munkahelyedre dolgozni, ahol nagy kegyelmemből működik a klíma! Kész légkonditerem! Szívesen!” /a jó Isten/

„A költő egyszerű páros rímes kezdete a hőgutától keresztrímekbe ájul, majd a cél előtt visszahullik a kezdeti formába. Olyan ez, mint maga az élet: páros rímekkel születtünk és páros rímek között megyünk el. A két végpont között pedig keresztül kasul rímelünk, ami majdnem annyira értelmetlen, mint járdán izzadó tömegen átgázolva biciklizni, amikor onnan egy méterre színpompázik a mentősök életmentő útját megnehezítő kicölöpözött kerékpárút. Hiába, na, az élet értelmetlen és nehéz, de a végén meghalunk. Csoda, ha ettől még a költő is imára fakad?!” /Rögvalóság Rezső, mentálisan materialista metakommunikátor/

„Légkonditlan hómofisznak híg a leve!” /ősi hun hómofiszos bölcsesség/

„Mélységesen egyetértek. A meleget én is nehezen viselem. Régóta orvosbácsilag tilos napra mennem, mert a bőröm is és az agyam is attókódul. Szörnyű lehet a panellak. Éppen ezért érthetetlen, hogy azértmert az ottlakók számára rossz, miért kínozzák direkt az állatokat is? Minek ez a sok állat oda? Lakásban nem szerencsés sem a macska, sem a kutya. Namegasztán! Teringettét! A rozmaringját! A vérmókus említése a földbe döngölt. A szerencsétlen állat permanensen két vegyértékű ozmózisszulfátot garníroz szilárdított gőz formában. Ez bizony csak mintegy 35.7%-ban segíti a lakóknak a vékonybélen keresztüli levegővételét. És vajon miért fűtenek be a frigóba? Ez már a vég!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legállatbarátabb kommentelője/

„Rendőr elől gyújtva a fűt,
Fura ember frigóba fűt.
Ha meg ájul macska, mókus,
Várja őket állat Rókus.
Ozmózisban levő szulfát
Fűt mérgez és gonoszul fát.”
/Fűfa Virág, természetes intelligencia hányadosú faiskola-igazgatónő/

„A versed egy humoros és irónikus költemény, amely a nyári hőségben való irodai munka nehézségeit fejezi ki. A verselő panaszkodik, hogy a lakása és a hűtője is forró, hogy a víz is felforr a szájában, és hogy nem bírja elviselni a kánikulát. A vers végén Istenhez fohászkodik, hogy szabadítsa meg őt ebből a pokolból.
A vers formája négy soros strófákból áll, amelyek rímelnek az ABAB minta szerint. A nyelvezet köznyelvi, tele van szójátékokkal, hasonlatokkal és túlzásokkal. A vers hangulata vicces, keserédes és kétségbeesett.
A versedhez illusztrációt is készítettem, remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hómofiszban a legjobb a legyező,
Ha mozgatjuk, felfrissül a levegő.”
/M. András, a költő legállandóbb és leglegyezőbb kommentelője/

„Jaj, most forró szellő legyez!
Nem hűt, csak agyamra megy ez!
Verítékben állok tisztán!
Elemészt e hómofisz tán?!”
/Dr. Homo Fistus, Hómofisztán magyarországi nagykövete/

„Nyáron meleg van, télen hideg. Itt lenne az ideje megszokni, vagy átköltözni Ausztáliába. Ott úgyis minden másként van: fejjel lefelé áll mindenki, az autók a bal oldalon közelkednek, és minden sutának a bal a jobb!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas igazmondó/

„VERS A GLÓBUSZ GÖMBÖLYŰSÉGÉRŐL
Amikor a Földön állok,
Talpam alatt ausztrálok.”
/Magyar-Megyer Hunor Magor, főgömbi koordináta koordinátor és türk-kürt díler/

„Ausztráliában könnyű,
Lakhelyed a kies Sidney.
Ám ha címed Kóny vagy Gönyű,
ETO-t szoksz, ha kies’, szidni.”
„Ruben Robin, Rába-parti rabkórházi rabbi és rubeola rezidens/

„Miért kell Frady Endréről munkaköri kötelességből ismételten megnyilatkoznom?! Miért kell újra és újra ragozni a semmit?! Miért kell bármennyiszer és bármennyivel szorozni a nullát?! Miért próbálunk értelemmel megtölteni egy mentális dögkutat?! Ha Frady Endre hómofiszban van, miért nem zárjuk rá hermetikusan az ajtót és miért nem nyeletjük le a kulcsot egy galaktikus fekete lyukkal?! Frady Endre pont olyan tehetségtelen a költészetben, mint a csiperkegomba a rúdugrásban, vagy az NB I tízmilliós fizetésű piréz idegenlégiósai a labdakezelésben! Annak a valószínűsége, hogy ez a kivagyi kókler falaha is ír egy elfogadható verset nagyjából ugyanannyi, mint hogy a padlón szanaszét heverő kártyapakliból a huzat felépít egy kártyavárat a zongorán heverő perzsamacska hátán! Ennyi! Kérem a honoráriumot és a veszélyességi pótlékot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor az Úr azt mondta, hogy legyen világosság, én épp hómofiszban voltam, úgyhogy felugrottam a tetőre, és onnan ragyogtam be a világmindenséget.” /Chuck Norris/

2021. május 10., hétfő

Szattyán bácsi köpött...

Szattyán bácsi köpött nagyot,
Ő egy ilyen csulás fajta,
Járdán nyomot mégsem hagyott,
Mivel szoros maszk volt rajta.

Nem fröccsent a nyála szerte,
Bő szájába ömlött vissza,
Hebrencs volt az istenverte,
És most ennek levét issza.

Tanulság kell? Rögvest mondom,
S amint megvan, húzok is el:
Ne köpködjön, rontom-bontom,
Az, ki éppen maszkot visel!

„Ne húzzon még el, költő úr, hanem dicsérjen meg, hogy kutyasétáltatás idején is milyen szabályosan viselem az orrot és szájat is eltakaró maszkomat annak ellenére, hogy már megvan a védettségi igazolványom és levegőt se kapok benne, mert olyan szoros! A keze törne el annak a komcsi sebésznek, aki az ’56-os sajnálatos események után jóval hátrább varrta vissza a füleimet, mint ahonnan leszakadtak!” /Szattyán Szörény, az Állami Kávés- És Köpőcsésze Gyár nyugdíjas szakszervezeti bizalmija/

„Szattyán bácsi balladájának illusztrációjában figyelemre méltó a két egymást sétáltató állat. A maszk és a szenilitás kettőse szerencsésen mérsékelte a páros környezetterhelését, s egyben felvetette a maszk kreatív felhasználását a környezetterhelés teljes megszüntetése céljából. Vivát Endrénk, aki érzékeny tapintószervét folyamatosan az utcán heverő témák savaborsának ütőerején tartja!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ha arra gondol, amire én gondolok, hogy maga gondol, akkor gyorsan felejtse el, mielőtt a makkos cipőjére kutyagumizok és úgy vádlin harapom, hogy azt sem tudja mondani, hogy bualabualaplötty!” /Fifi, a nagyvárosi aszfalteb/

„Szólított valaki?! Mintha a nevemet hallottam volna megugatni! Ráadásul kis kezdőbetűvel! Ebből hirig lesz!” /Bualabualaplötty, piréz migráncs törzsfőnök/

„Gáz ez a járvány! Ha valakit pofán akarok sercinteni a múzeumkertben, miután elvettem az üveggolyóit, nem csak a saját maszkomat kell letépnem, hanem az övét is!” /Pásztor Péter, a Pásztor&Pásztor Einstand Kft legélesebb kése/

„Te, figyu, ha letéped az övét, leesik a nadrágja és kijön az erkölcsrendészet, oszt’ lesittelik, mert nem tud elszaladni és beköp minket a maszkjába…” /Pásztor Pál, a Pásztor&Pásztor Einstand Kft legéletlenebb kése/

„Felhívnám a figyelmet arra a belső grammatikai ellentmondásra, hogy a maszkviselésnek úgy is lehetnek hátulütői, hogy magát a maszkot elöl hordjuk. Ugye, milyen érdekes?” /Dr Nahát Nimród, a Magyar Eredetű Nyelvészkedési Érdekfeszítő Társaság (MENYÉT) tótumfaktuma és éceszgébere/

„Ennek a valaminek a külleme kétségtelenül versszerű, ám a belleme teljesen ki van fordulva önmagából. Bellem. Hmm… Gyönyörű szó! Most találtam ki! Szellemes ez a bellemes kifejezés! Ha most zajlana a nyelvújítás, akkor talán eksztázisban lévő tini lányok sikoltoznának az ablakom alatt! Bellemánia lenne a javából! Hű, de király vagyok!” /Nagyarc Nömörc, irodalmi influenszer és álszerénytelen hűdekirály/

„Na, gyerekek, szerintetek mit gondolt a költő? Szerintem gondolt egy nagyot és egyből megírta, mielőtt még átgondolta volna, hogy ez gondtalan gondolatébresztést vagy gondatlan gondolabalesetet okoz-e elsődlegesen. Úgy érezhette, ezen múlik, hogy Kossuth-díjas vagy kisnyugdíjas lesz-e. Végül mindkettő bekövetkezett, gyerekek, mert az érdemtelenül, haveri alapon megkapott Kossuth-díj összegéből köpésálló maszküzemet vásárolt, ám közben véget ért a járvány, így ő tönkrement és a kis nyugdíjából már arra sem futotta, hogy összegyűljön a szájában annyi nyál, amit beleköphetne a nem létező maszkjába. Gyerekek, eszetekbe ne jusson holnapra kívülről megtanulni, mert aki ezt nekem hibátlanul elmondja, akkora egyest kap, hogy kettő lesz belőle!” /Hexameter Hubáné Metafora Matild, általános iskolai magyartanár/

„Nem tudom, mi lenne rosszabb, ha én posztumusz Frady Endre díjas lennék, vagy Frady Endre lenne én-díjas? Azt üzenem, ezt rátok bízom!” /Kossuth Lajos/

„Újra üzent Kossuth Lajos!
Megérteni sajnos bajos,
Mert így holtan nem túl zajos.”
/Regiment Rezső, kisnyugdíjas obsitos és halláskárosult minimálbéres Obi sitthordó/

„Fantasztikus vers! Az évtized bestsellere! Már intézzük a hetedhét nyelvre történő műfordítást! Az esetleges kritizálóknak leégetjük a haját! Alig várom, hogy a reklámkampány közepette legyen egy kis időm elolvasni!” /Cudar Cikória, a Magyar Irodalmat Világszerte A Népeknek! (MIVAN!) webkiadó hetedhétfejű hőokádó házisárkánya/

„Mi ez a papírra kent kutyapiszok, ez az agymaszk mögé rejteni vágyott sivár senkiség?! Az örök vadászmezőkön a jugoszláv indiánjai élén lovagló anyám még vadászati tilalom idején is sortüzet vezényelne, ha egy ilyen Frady Endre féle retardált nyálcsorgató vadállat kocogna keresztül a horizonton! Még egy ilyen Szattyán, s átizzad a gattyám! Jaj, ne, már nekem is rímkényszerképzeteim vannak! Pszichoterápiálni akarok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robi! Robikám! Ha az örök vadászmezőkön a jugoszláv indiánjaim élén lovagolva sortüzet vezényelnék, az én asztráltestemet lőnék keresztül! Kisfiam, hányszor kértelek, hogy lefekvés előtt ne egyél meg egy vájdling hideg töltött káposztát merőkanállal és maszkon átpasszírozva, hogy ne álmodj ennyi hülyeséget?!” /Puzsér mama szelleme/

„A napokban kipróbáltam egy feszített vasbeton maszkot, de egyetlen köpésemtől szilánkokban repült ki a világűrbe, ahol letarolt egy kínai műholdat, ami a napokban le is esett a Földre. Mondhatnám, hogy sajnálom, de nem.” /Chuck Norris/

2015. július 20., hétfő

Csulacsúnyulás

Csillogó felszínű csula
Légben szállva elkorcsula;
Nyúlik, nyálik s közben kétes
Állagdarabokká szétes.

Földet érve toccsan-freccsen,
Nincs külcsíne (mit a kecs csen
Be csulába általába'),
S csatakos, mint Málta lába.

(Tengerbeli sziget Málta,
S hogyha köp slájm-kóros nyált a
Felszínére Poszeidon,
Mindenki fúl fenn a hídon.)


Tócsa már a csula csupán,
Rút, akár egy sörhasú Pán.
Ki belelép, hanyatt esik,
S szavai nem főnemesik:

„Azt a büdös… Ó, hogy az a…”
- Bömböli bicegve haza.
Egész úton bőszen anyál,
S száradva hal szörnyet a nyál...

HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM KÖPHETSZ BELE A LEVESÜNKBE! Nemzeti Inzultáció /nagy kék óriásplakát/

„Hinnye, kőttő úr, ha én kisercintek egy másfélliteresset, az biza fő nem szárrad, hanem megvárgya a következő esőtt, oszt eggyüt lessznek sárrá, mibe beledagonyáznak a gyisznók!” /Sercli Simon, slejmvári polgármester/

„Büszkén jelenthetem, hogy idén a mi községünk rendezte az I. Nemzetközi Köpködő Olimpiát, ahol versenyzőink mind gyors-, mind távköpésben aranyérmet nyertek. Én sajnos csak ezüstérmes lettem a mennyiségi köpésben az utóbbi években verhetetlen Sercli Simon mögött. Gyanús nekem, hogy tiltott nyálképző szereket szed! Na, majd elkapja a grabancát a WADA!” /Dr. Nyál Nyék, csulavári főjegyző/

„Magának van sörhasa, költőcske, nem nekem! Még egy ilyen kiszólás és szétütöm a csökött agyát a sípommal!” /Pán/

„Tisztelt öcsém-bátyám Zeusz főbíró úr! Ártatlan vagyok! Rágalom, hogy cunamit csuláztam Máltára és orvosi zárójelentésekkel tudom igazolni, hogy már régóta kigyógyultam a slájm-kóromból! Hadd szúrjam szigonnyal szügyön ezt az elkorcsosult epigont!” /Poszeidon/

„A mű az elsődleges emésztőnedv természetes közegéből kiszakadó, a külvilágba kényszeremigráló darabjának elkerülhetetlenül tragikus sorsát mutatja be költőien, a csúcson való kezdeti csillogástól a külcsínt és a belbecset eltorzító zuhanáson át a fájdalmas becsapódásig, a mélypontot történő megaláztatásig és a létből felszáradással történő nyomtalan elillanásig. A vers méltóságteljes rímpárokkal hömpölyög és görög a mitológia iszamós útján. Ilyen mélylírák elemzése végett érdemes a tanári pályát választani. Ez jó csulaság, Frady munka volt!” /Dr. Nyál Nyékné Csulai Csilla, a csulavári Toccs Tiborc Gimnázium és Nyálelválasztó Szakközépiskola magyartanára/

„This is a very stupid poem! Let's throw the poet into the sea! Let the fishes eat his disgusting body!” /Valettai Vendetta, máltai lovagnő/

„Mi ez az emésztőnedv förtelem?! Mi ez a csulalíra?! Mi jöhet még ezután?! Legközelebb a gyomornedvekről, vagy a vastagbélben izzadó salakanyagokról keletkezik valami rémes rímrománc a szerelmes széklet címmel?! Anyámnak mindenesetre megparancsoltam, hogy a Frady műveket ezentúl olvasatlanul húzza le a vécén, de előtte hajtsa le a deszkát, nehogy rémrímcsöppek fröccsenjenek a falra! Remélem, hogy a szennyvízcsatornák bírják a terhelést! Régóta mondom, hogy Csatornázási Művek az egyetlen hasznos csatorna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban Texas homokja került a számba, amit nyállal gömbbé gyúrtam és kiköptem az égbe. Így keletkezett a Hold.” /Chuck Norris/

2015. június 15., hétfő

Nyállíra

Öblöst köpő manus Álmos,
Ha eltalál, akkor nyál mos.
Szájnedvének szörnyű spricce
Másfél cinkotai icce.

Rád pök s téged falig lé visz,
Szétmállik rajtad a Levi’s.
Űrtartalmat Guiness lemér,
S hiába bőgsz kegyelemér’.

Porból valót sárrá aláz,
Ha elönti bősz csulaláz
S gúnykacaja, mint egy dögé.
Legjobb, hogyha elbújsz mögé.

„Csorog a nyálatok az irigységtől, mi?! Köpés témában egy kivételével az összes Guiness rekordot én tartom! Én köpök legmesszebbre, legmagasabbra, leggyorsabban, legerősebben és a legnagyobb űrtartalommal is! Csak a lóhátról visszafelé köpés nem megy, mert meszes a nyakcsigolyám. De ha én egyszer előrefele belefröccsentek a Dunába, nincs az a Római parti mobilgát, ami megvédi az illegálisan beépített árteret az elöntéstől! Én bárkit le- és beköpök!” /Csulavári Álmos, postai bélyegnyálazó élmunkás és volt III/III-as ügynök/

„Kikérem magamnak az aljas rágalmakat! Az én farmerom akkor se mállik le rólam, ha keringőzés közben szalonnabüdösre izzadom magam!” /Levi Strauss/

„Mi van öcsém, keringőzni akarsz az illegálisan beépített Római parti ártéren? Na, jó, írok neked egy Kék Duna keringőt, csak cseréld már ki azt a szalonnabüdösre izzadt farmeredet, mert pökhetnékem támad! Lóhátról visszafelé!” /Johann Strauss/

„Ne legyél már ilyen pökhendi és szállj le arról a Rózsa nevű magas lóról! Mi vagy te, Rózsalovag?! Rózsalovag… hmmm… nem is rossz cím…” /Richard Strauss/

„Jaj, kisunokáim! Ha már kivándoroltatok, legalább ne veszekedjetek! Egységben az erő!” /Strausz Jenő bá’, nyugdíjas köszörűs/

„Az Erő velem van és a lézerkardommal röptében elpárologtatom a felém szálló nyáltömböket, felhőként visszafordítom a támadóimra és a fejük fölött kicsapatom! Így fulladnak nyáltócsába a Jedik ellenségei!” /Luke Skywalker/

„A műben szinte elemi erővel tombol a nagylöttyös ősmagyar ugarérzület és a rögvalóság dagonyájába való beleposványosodás elleni kacagányos közdelem szalonnabüdös lihegése! A mátyási fortélyú nyugatalázás, a nagyiccei honderű és a józan paraszti ész kombinációjából előserkenő szittya kuruckodás már-már Tenkes kapitányi félmosollyal törli képen a pökhendi olvasót. Valódi népi műlíra, amilyet csak egy igazi paraszt tud írni! Tyű a keservit!” /Guzsaly Gizella, vidéki néptanító és napszámos arató/

„Ettől az alpári förmedvénytől együtt öklendezünk anyámmal, mert amikor lehajoltam a Frady versek miatt állandóan az íróasztalom alatt tartott lavórhoz, ezt a mételyt elöl felejtettem és anyám véletlenül beleolvasott. Két világháború közötti szünetben ez a vers lehet a leggusztustalanabb és legpusztítóbb valami, amit bárki létrehozhat. Kis lépés Frady Endrének, de hatalmas visszalépés az emberiségnek. Csulaláz... rettenetes! Anyám, hová tetted a lavórt?! Böááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer véletlenül lenyeltem két zsák cementet és betonként átköptem a mezőn. Repült a nehéz kő, csak én tudtam, hol áll meg... Meg elkésve egy Toldi Miklós nevű parasztlegény is, akit agyoncsapott, úgyhogy kis időre beálltam a helyére elvégezni a munkáját. Johnny Gold haverom meg írt erről valami híres hőskölteményt.” /Chuck Norris/