A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyúl. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyúl. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. december 5., hétfő

A paraszt és a nyúl

Földjén nyulat lát a paraszt,
Köp egy nagyot, kilenc araszt.
Kőkeményen száll a csula,
Elalél a célzott nyula.

Alél a nyúl, zörög haraszt,
Költőt tetthelyszínen maraszt,
Parasztról, mert írni muszáj:
Rákövül nyál alakú száj.

Vállat von, oszt’ elvisz nyulat,
Nyúz-főz, esz’-isz’, ő így mulat,
Ám nyúlhústól fúl ma fia!
Bosszút állt a nyúlmaffia!

„Kilenc arasz közelítőleg két méter. Ez nem akkora távolság, amit egy paraszt ne tudna könnyedén átköpni, ugyanakkor kellően rövid ahhoz, hogy a köpetnek még megmaradjon az átütőereje. A vers tehát természettudományos szempontból teljesen hiteles, ami Dr. Nehézkedéssy Nándor: Fejlett fizika faiskolásoknak c. tankönyvének átrágói számára nyilvánvalóbb, mint a mókus fenn a fán. Verstanilag azonban ellentmond mindannak, amit Dr. Literátor Lamantin: A verstan története az ókortól a show-korig c. könyvében e témáról olvashat bárki, aki hajlandó végigrágni magát mind a hatszázhatvanhat köteten. A kőkemény fedelek miatt eddig egyedül vagyok ezzel a teljesítménnyel, de nekem beépített gyémántprotézisem van.” /Könyvmoly Kösztöny, könyvmoly és rágóideggyógyász/

„… ám nyúl hústól hal ma lánya,
Hitt apjában a maflája!”
/részlet az elrontott jelenetekből a’la D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Karácsony beköszöntének közeledtével, időszerű a mezőgazdasági dolgozó által leköpött húsvéti nyúl tragédiáját megénekelni. Sajnálatos, hogy ebbe az eclogába mér nincs beleírva, hogy a csak elalélt, tehát nem kinyírt nyúllal, (akit népes családja epedőn hazavárt), hogyan bánt a főhős. A keresztény európai, sőt népnemzeti ember, még ha ennyire alsópolcos is, tudja, hogy ha megnyúzza a nyulat és megfőzi, utána fájdalomcsillapítót kell az állatnak beadni. Ez nem történt meg! Das ist skandal! Mondaná a sváb szomszéd. Felmerül még egy kérdés: A megfőzés még csak elmegy, de mér kellett a nyulat leköpni?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legnyúlbarátabb kommentelője/

„Tisztelt Nyuggerapó úr! Az ön által felvetett problémák valósak ugyan, de megválaszolhatóak. A nyúl oly mértékben elalélt a túladagolt kábító lövedékként funkcionáló bombaerős köpettől, hogy mire magához tért, már meg is halt. Holt volt. Hulla, mint az elsárgult levél. A hullamerevség okozta szájzár okán a kanalas fájdalomcsillapító beadása egyrészt lehetetlen volt, másrészt okafogyott is. Hogy a nyúl népes családja eközben mit művelt epedőn, arról a rendőrségi jegyzőkönyvek tesznek tragikus tanúbizonyságot feketén-fehéren. Ahogy a véresszájú Tepsifüles Taplonc elsőrendű vádlott írta:
          Suttyó paraszt kend ett a
          Tesómból s gyütt vendetta!
Ezt a rettenetes kétsorost tekinthetjük előre megfontolatlan szándékú, gondatlanságból elkövetett beismerő vallomásnak is. Az ítélet liszt, tojás és zsemlemorzsa általi bepanírozás és ársapkás forró olajban történő kirántás, majd rósejbnivel tálalás! Jó étvágyat!” /Dr. Rántottpisztoly Rigli, rendőrségi orvos szakértő és bográcsgulyáságyúgolyóállófogadásszervező/

„A nyúl kinyúl, majd bosszúhoz nyúl...” /M. András, a költő legállandóbb és nyúlbosszúsabb kommentelője/

„Túlnanról nyúl a nyúl vissza,
S gyilkosának vérét issza,
Mint dúlt DNS-ű dinnye?!
eM úr, ebben hisz ön, hinnye?!”
/Bames Jond, dépnal énekes és hétszeresen duplanullás ügynök/

- Már késő!
- Miért?
- Itt van!
- Hol?
- Ott!
- A nyúlon túl?
- Nem, a nyúl az!
(Gyalog galopp, A nyúlon túl - részlet)
Namármost, ha a történelem ismétli magát, akkor a paraszt akkora paraszt volt, hogy az alap dolgokkal sem volt tisztában! Tudhatta volna, hogy a vérnyúl nem közönséges nyúl! A nem tudás nem mentesít a következményektől. Béke poraira!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas nyúlnyál specialista/

„Ház úr, maga érzéketlen,
Mint talp alatt papucs lett lenn,
Aki, bár járólap hideg,
Mégse fáz’, mer’ nincs benn ideg!”
/Lapos Lajos, fotelharcos és fapapucsférj/

„Ez a nyúlnyál vers sokkal gyengébb, mint az én nyúlnyál versem, amiért Karinthy-gyűrűt is kaptam, amit azonban oda kellett adnom a Galla Miklósnak, akinek ugyan több a nyála, mint a nyula, mégse akkora paraszt, hogy beköpjön a nyúlmaffiának, amiért beleköpök a parasztlevesükbe egy féllitereset!” /Laár András, Karinthy-gyűrűs magyar humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró, buddhista pap, a L’art pour l’art Társulat és a KFT együttes alapító tagja./

„Paraszt lehet inkább gyalog,
Hogyha sakkverset tol Balogh
Benediktné Bödön Bella,
Népi sulyokvetőst el, la!
A nyúl pedig lehet futó,
Kinek kezelése utó,
Ám kipurcan mégis sajna,
Mint bármi, mi Made in China.”
/Tibeti Tábita, szakramentálhigiénés szentimentalista/

„Nemrégiben közzétettem annak a száz művésznek a listáját, akikre felnézek, akikre nem tudok negatív kritikát mondani. Frady Endre nem volt köztük. A Föld lakossága nyolcmilliárd ember. Ha közzétenném annak a tízmilliárd művésznek a listáját, akikre képtelen lennék rosszat mondani, Frady Endre még azon a listán sem szerepelne. Még tartalék póttagként sem! Sőt, a százmilliárd legkevésbé ostoba nyúlköpő paraszt közé sincs esélye beférni! Ugyanakkor a világegyetemről legsürgősebben kitiltandó genetikai selejtek versenyében övé lenne a dobogó összes foka! Minek él az ilyen?! Kik a felelősök?! Neveket akarok!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a Föld túloldalán helytelenkedő vérnyúlnak is lyukat tudok köpni a hasába, csak arra kell figyelnem, hogy visszafogjam a nyálamat, nehogy a hangrobbanást követően elhagyva a légteret, a világűrbe kikerülve jégtömbként szét ne hasítsa az egy teliholdat két félholdra.” /Chuck Norris/

2022. április 28., csütörtök

Autós vadászat

Nyúl Nyihámor akcióban /Fekete Doboz felvétele/
Megyek elütni egy őzet,
S lesz tán fincsi őzi főzet,
Hogyha nem áll benne test-ék:
Szilánkra tört kocsifesték.

Osztán gázolok még nyulat,
Úrvezető csak így mulat,
S nem kérdi a rendőr: Ölt ön?,
Ha osztozunk nyúlpörköltön.

Szélvédőmre ha csap hal kan,
S közben tátog, de oly halkan,
Mint egy néma laskagomba…
Begázoltam Balatonba!

Vad halakkal telik a tér,
Bűnhődöm a vadászatér’,
S véremből sok harcsa vedel!
Így leszek bús haleledel…

„Gázol, főz, gázol, veszteget, begázol, szennyez és lebomlik?! Ez veszélyes! Forgalmit, jogosítványt, személyi igazolványt kérek! Ne felfele fújódjon, hanem ide a szondába! Volt oszolj?!” /Gumibot Gerzson, közlekedési vízirendőr főtörzsőrmester/

„Hogyha gyün a rendőr bácsi,
Vigyázzál a szádra, ácsi!
Tilos gyanút keltőn őőőő-zni
És elütött őzit főzni!”
/Vajákos Vendetta, páceseti javasasszony/

„Jáj, má’, tisó, há’ má’ aszittem, hogy engemet ütötté’el! Dik’má’, aggyá’ kis pörköltöt, nyalom a hangodat! Csumidázlak ecsém! Na, dzsaljunk!” /Gáspár Győzike, életművész showman/

„Suttyó költő engem vadít,
Úgyhogy tóba rúgom Fradyt,
Aki szörnyűséges alak,
Falják fel az éhes halak!”
/Nyúl Nyihámor, a Fradyt Irtó Kisállati Akciócsoport (FIKA) rettenthetetlen vezérlő fejedelme/

„A művet elolvasva két gondolat bántott engemet: 1.) Olvasás előtt ajánlott lett volna The Offspring nevezetű zenekar Bad habit című remekművét meghallgatni maximális hangerőn - ha már jó ebédhez szól a nóta. 2.) Költő Gigász milyen (be)hatás alatt lehetett, hogy ilyen állati dolgok fogantak meg benne? Nézze meg a Tök állat című filmet, hogy az újrahasznosítás újabb lehetőségeit is magáévá tehesse!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas állat- és embervédő/

„T. Ház doktor úr! Az utódok rossz szokásai, bár időnként megőrjítenek és plafonra kergetnek, de ebben a műben nem befolyásoltak, ellentétben azzal a kollégával, aki a háttérben kimondta a főzet szót, amiről önkéntelenül beugrott az őzet, és rögvest elszabadult a pokol… Tök állat!” /F. Endre, költőgigász és gázra lépő potenciális haleledel/

„Telón hívtam Vad Gabit,
De nála egy bad habit,
Hogy, ha csöng a telója,
Beszól: Ki az? Te ló? Ja!”
/Énló Éliástóbiásegytáldödöle, vadvédőkerítésszaggatópálinka díler és a The Offspring nevezetű zenekar akusztikus szintetizátorosa/

„A természet örök körforgása: mindenki megeszik valakit, és mindenkit megeszik valaki. Az őzet, nyulat megeszi a vadász, a vadászt a halak, az autót meg a rozsda.” /M. András, a költő legállandóbb és legkörforgóbb kommentelője/

„eMAndrás, ha eszel rozsdát,
Beled savval sose mosd át,
Inkább hívj egy csodagurut,
S bélből rögvest fut a hurut!”
/Csilicsalavári Csofellák, a Csodaguru Kft. marketing igazgatója/

„M. úr, táplánc csúcsán állok,
Engem senki meg nem eszik,
Ám, ha majd jobb létben hálok,
Vastagon betemet e szik.”
/Csúcsragadozó Csaba, elemi állat és tékozlási topmenedzser/

„Most már értem mit keresett pár évvel ezelőtt a terepjáró a Balatonban. Nem bénázott, csak a Költő Úr módszerével pecázott.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„A mű végén megvalósul az igazi klasszikus halászlé, már ha tekinthetjük a hummerrel Balatonba hajtó őrült költőnket halásznak, kinek folyik a leve, ez már költői kép a javából.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Így lett költőnk téve lóvá,
S halételes tóvá leve,
S büdös, mint híg teveláva.”
/kereskedelmi csatorna reklámhírversikéje, ahol a kulcs: tévé = lóvé/

„Ilyen ez a népi abúzus játék. A nyúl visszalő, a fagyi visszanyal, a jedi visszatér, a miniszter visszaél, a választópolgár... visszaül, és termeli a GDP-t. Mondom, visszaül!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem ülök én vissza soha,
Állva lepjen be a moha,
Bár nem vagyok őzfa, noha
Lehetnék s az erdőn roha-
-dnék meg!”
/Tufa Tofu, tófenéklemezhajlítónyomatékkulcsemberkereskedelmi tótumfaktum és választópolgár/

„Csak a balekok vadásznak autóval őzre és nyúlra! A profik helikopterről lövik géppuskával a szarvasokat! Persze pusztán felebaráti szeretetből, hogy a barátaim felét meg tudjam hívni egy adóból leírható reprezentációs szeretetvendégségre.” /Semmilyen Solt, kereszténydemokrata szarvasvadász/

„Jaj, előttem két vérhal áll,
Jobb a harcsa, bal a ton,
S rám támad rút kövér Halál,
S hullámsírom Balaton!”
/egy ismeretlen költőnek a közvetlenül a halála után írt hullámsírverse/

„Mi ez a fékevesztett vérgőz?! Miért kapja el az ártatlan olvasó a költőtől, hogy fékezetlenül habzik a szája és ölni akar?! Miért akarom én anyám kertvégi emlékművének életnagyságú bronz lovas szobrával ütlegelni az engem megfékezni akaró készenléti rohamcsapatot?! Miért kell verset írnia annak, aki a világon minden másban sokkal kevésbé szörnyű teljesítményre lenne képes?! Ha Szergej Bubka is csak annyira értett volna a rúdugráshoz, mint Frady Endre a költészethez, akkor csak Limbóhintózó Lapostetű becenévvel emlékeznénk rá!!! Je suis őzike!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nemrég jelmezbálra mentem és őznek öltözve épp átkeltem egy hadiösvényen, amikor nekem hajtott egy felbőszült tankhadosztály. A helyszínre siető vezénylő tábornok vigasztalhatatlanul zokogott a totálkáros roncshalmaz láttán…” /Chuck Norris/

2018. augusztus 7., kedd

Kifli mellett...

(gyerekdal)

Kifli mellett nyúl vigyorog
S felbámul a kéklő égre,
Hol egy dagadt sastyúk forog,
Majd lecsap a kiflivégre.

Mért nem nyúlra csap le a sas
Kiadósabb ebéd végett?
Könnyebb neki - mivel hasas -
Elkapni a kiflivéget.

Refr.:
  Jaj, hol a kifli? Jaj, hol a kifli?
  Jaj, kiürült ez a kongó tál!
  Ott van a kifli! Ott van a kifli!
  Randa madárnak a csőrén száll!

Száll a kifli, hull a morzsa,
Sastyúk bele félig tele.
Bús nyúlnak csak répatorzsa
Lesz a mai eledele.

Tanulság, a friss pékárut
Azon melegében egyed,
Mielőtt lecsapna rá rút
Csőrével egy madáregyed!

Refr.:
  Jaj, hol a kifli? Jaj, hol a kifli?
  Jaj, kiürült ez a kongó tál!
  Ott van a kifli! Ott van a kifli!
  Randa madárnak a csőrén száll!

„Randa és dagadt madárnak neveztél, te pókhasú fűzfapoéta?! Ha nem lennék degeszre telve friss pékáruval, akkor most miszlikbe aprítanálak a csőrömmel! Amúgy nem azért csaptam le a kiflire a nyúl helyett, mert előbbi nem tud elfutni, hanem mert jobban szeretem a jól átsült péksütiket, mint a nyers, zsíros nyúlhúst! Ennyike!” /a sastyúk/

„Zsíros a nénikéd, te randa tolvaj ragadozó! Ha engem próbálnál elkapni, akkor csak a hűlt helyemen törne szilánkosra a kajla csőröd! Amúgy ne lepődj meg, ha a következő ellopott kifli közepében egy időzített bomba fog megakadni a torkodon, te sörhasú sastyúk!” /a meglopott nyúl/

„Hogyha éhes sas has korog,
Csak egy lüke nyúl vigyorog!”
/Hurok Hubert, orvvadász és kortárs csasztuska díler/

„Tömören: ez rettenet. A teletabikat tudom elképzelni, ahogy ezt éneklik a duck tv-n... (IQ hanyatlás garantált)” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ez opusz Ezopuszt idézi, La Fontaine Jancsi is lehetne forrása. A dietetikailag megalapozatlan dramatizált tanmesék alrendjébe sorolnám. Dadusok és kisgyerekesek őrizkedjenek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Korgó gyomorral olvastam ezt a friss pékáruról és jóllakott állatokról szóló, hiszen én ilyen fenséges étket csak a gazdagabb diákjaim eldobált tízórai maradványaiban láthatok, mert az éhbéremből nem engedhetem meg magamnak. Kétgyerekes pedagógusként csak a Méhzáros & Méhzáros Közéheztetési Alapítvány által szállított menzamoslék maradékán élek. Még szerencse, hogy Magyarország jobban teljesít, különben még ennyi se lenne!” /Gyomorszűk Gyuláné Csontésbőr Csomália, középiskolai tanár és guberáló/

„Jaj, Csomália, ne zúgolódj! A pedagógus életpályamodell 2/3-ának bevezetése óta majdnem annyit keresünk, mint egy jól menő birodalmi kéregető!” /Gyomorszűk Gyula, középiskolai tanár és lomis/

„Gyomorszűkné, hallgasson az urára és parancsolójára amúgy jóasszony módra, mert mi előbb ütünk és azután kérdezés nélkül megint! Nem szól szája, nem fáj feje! Na, indulás szülni egy harmadik gyereket is! Kellenek a fiatal focisták! Legyen kiken feszüljenek azok a 2rule mezek!” /Csávás Kálmán gólnagy, az Ellenkező Pedagógusokat Egyedi Gumírozott Övcsattal Rendreutasító Csoport (EPEGÖRCS) ideológiai ökle/

„Az ütemhangsúlyos versszakok és az időmértékes refrének kavalkádjának eklektikus disszonanciája teszi annyira felkavaróan bájossá ezt a frissensült sületlenségű gyerekdalocskát. Kiflivégek, vigyorgó nyulak, dagadt sastyúkok (tényleg, mi az a sastyúk?) népesítik be a költő agyát, majd onnan kitörve a gyerekekét is. Még mindig jobb, mintha a kütyüiket nyomkodva kockulnának! A dal ettől függetlenül zenés applikációnkra is letölthető. Kétszer tölt, aki gyorsan tölt! Gyerünk gyerekek!” /Balladaihomály Béláné Jutyúb Jolán, a Mértéktelen Energia Süvölvény Egyedeknek (MESE) c. gyerekdal kiadó lektora és marketing igazgatója/

„Mi ez a gyerekdalnak álcázott álirodalmi tivornya, ez a kiskorúak szellemi megrontására alkalmas elmefertő?! Ha én gyerek lennék, ettől celebmocsoktól évszázadokkal visszafejlődve azokat a kidobolt bulvárhíreket is elhinném, hogy a Föld lapos és Kopernikusz kommunista! Ha főpolgármester leszek, akkor ezt a borzalmat zenei közszeméremsértés vádjával örökre kitiltom Budapest egész területéről és háromszáz kilométeres körzetéből! Autó- és Frady-mentes fővárost minden magyar családba! Anyám, ugye rám szavazol?!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester önjelölt/

„Egyszer az én kiflimre is lecsapott egy szemtelen héja, de én nagyobbat csaptam a szemhéjammal. Héjapépes lett egész Texas.” /Chuck Norris/

2017. február 20., hétfő

Állatfarsang

Erdőn csillognak a szemek,
Farsangoznak állatok.
Olvasóim, ez oly remek
Bál, hogy csorog nyálatok!

Zsömlét ölt a hód s most McHód,
Fess sofőr a pávián,
Siketfajd szól: „Nagy az ekhód,
Úgy zörögsz az Ávián!”

Baglyon bő a medvejelmez,
Lötyög rajt a maskara,
S vájt fülének nem kegyelmez
Varjúkórus sas kara.

Oroszlán fut bivaly elől,
Mi csak maszkja evetnek,
Állatkirály iszkol elöl,
S körben békák nevetnek.

Tóban stégként áll a manó,
S fázik szegény elf alja,
Mígnem vízből felbukkanó
Iszapcápa felfalja.

Papnak öltözik a róka,
S nem kérdés, hogy kísér-e
Nyulat, aki éppen fóka,
Vasárnap a misére.

Szalonnát fal hal, ki mangó,
Mit egy sün, ki baszk, abált,
S önfeledten dúl a tangó,
Élvezik a maszkabált.

Így mulatnak, nevetgélnek,
Sört-bort fel sok csacska hajt…
S harangja a másnap délnek
Nem hoz mást, csak macskajajt.

„Na, itt álljunk meg egy pillanatra! Illetve nem, inkább meneküljünk, nehogy valaki ezt még egyszer felolvassa! Még elkapunk valamit! Futááááás!!!” /Normál Norbert, átlagolvasó családapa és alkalmazottként adófizető állampolgár/

„Költő úr, tudja mi a különbség a gyerekvers és a gyerekes idiotizmus között? Maga! NEM ENG.!” /Kőbaltai Kobold, a Tinédzserek Életét Bearanyozó Országos Lírai Yes! (TÉBOLY) könyvkiadó főcenzora/

„Sind die elf im See?! Das ist über idiotisch! Rote Karte! Elfmeter!” /Karl-Heinz Katzenjammer, Bundesliga játékvezető/

„Sikerélmény már az is, ha valaki eljut a végére ép elmével. Na, ezt most nem kellett volna, tudtam ára lesz a remek előző műnek, túl szép volt... Hogy feldolgozzam, kevés lenne rá a hétvége is. Na, most aztán rettegjen szegény Puzsér anyuka, nyolc napon túl gyógyuló sérülések kilátásban...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez a szellemi madárinfluenza, ez az irodalmi kergemarhakór?! Anyám ettől a rémmesétől akkora sokkot kapott, hogy az Óperenciás tengeren innen, de nyolc napon túl! Szegény azt hitte, hogy Camille Saint-Saëns Állatok farsangja című zeneművének a szövegkönyvét olvassa, pedig annak nincs is, de ha lenne, akkor se egy ilyen versvágóhídi rímmészárosra bízták volna! Frady Endre nem csak űzi a költészetet, de ha utoléri, akkor fel is trancsírozza, majd táncol a romokon! Nincs ennek a vérgőzös líraterroristának valami természetes ellenszere?!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„BREAKING NEWS! P. Gergő hétvégén a fenti műről rémálmodott és verejtékezve ébredt! Elmondása szerint még soha egyetlen vers sem váltott ki benne ilyen emóciókat. Úgy látszik, hogy hatok.” /Frady Endre, költőgigász/

„Nem elsőrandis versike. Költőnk nemigen tartja az esti saláta fogadalmát, vagy ha igen, akkor elvonási tünetei lehetnek. Állati zavaros, hogy ki kicsoda és mit eszik, de szerencsére én már a múlt héten feleltem. Csak nem az F-nél nyílik ki megint a napló.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Az örök gyermek játékosságú Frady Endre egy farsangi kaleidoszkóp önfeledt színpompájával szórja elénk az állatvilág sziporkákkal teli álomvilágát. A mű egy világirodalmi igényességű szellemi játéktár, egy tolsztoji toy sztori! A versfolyam ritmusbravúrokat és rímparádét görgetve hömpölyög át az éjszakán és oldódik fel a másnap déli katartikus macskajajban. Nincsen ingyen ebéd és irodalmunk még sokáig magán fogja hordozni a Költő lábnyomát. Jövő órára mindenkitől kérek egy minimum két oldalas fogalmazást ’Miért tartom a legnagyobb kortárs költőnek Frady Endrét?’ címmel, a verset pedig fejből kell tudni! Most pedig ismét az F betűsök felelnek!” /Macskajaj Menyhértné Toitoi Tilláromka, középiskolai magyartanár és maszek vécésnéni/

„Örülök, hogy nem Chuck Forris vagyok, mert sosem szerettem felelni, csak kérdezni és ütni. Néha fordított sorrendben. Mivel a versben egyetlen állat sem húzott Chuck Norris jelmezt, a költővel el fogok beszélgetni. Ha esetleg nem éli túl, az sem baj, hiszen biztos van még több ilyen is ott, ahonnan ez jött. Ha meg nincs, az még jobb mindenkinek.” /Chuck Norris/

2015. augusztus 17., hétfő

Újjászületés

Csöndben éldegélt a zsurló
S haverja az articsóka,
Ám egy szülinapos zsúr-ló,
S néhány ittas party-csóka

Táncolva, míg szólt a rumba,
Őket lazán eltaposta…
(S gyásztávirat formátumba’
Adott erről jelt a Posta)

Naplemente fénye súrló,
After Party árnyak nyúlnak,
S fut a reinkarnált zsurló:
„Répa Showba várnak nyúlnak!”





„A szóvicc a humor legalja! A humor a bökversírás legalja! A bökversírás a költészet legalja! Frady Endre pedig mindennek a legalja! Rohadjon meg ott, ahol van!” /Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő és répadíler/

„Zsurlót és articsókát nem érdemes  közvetlenül egymás mellé ültetni, mert ha jön a születésnapi bulin megrészegedett fiatalság, akkor egyszerre letaposhatja mindkettőt. Érdemes közéjük árambevezetésű kerítést húzni, hogy a részeg taplók legfeljebb csak az egyiket taposhassák le, utána meg büntetésből égjenek szénné!” /Józanparaszt Jenő, jégfűzesi jobbágytartó és zöld aktivista/

„Ne gúnyolódjon költő úr a reinkarnáción, mert olyan ganajtúró bogár lesz magából, hogy még az unokája is undorral mossa le magát a bakancsának a talpáról!” /Dr. Jinjang Joghurtné Jojó Jolán, csakra csokrozó és csí tanácsadónő/

„ Hé, költő úr, és mi történt a jó baráttal, a hű articsókával?! Ő miként támadt fel?! Ugye nem azt akarja azt sugallni, hogy csak a zsurlók reinkarnálódhatnak, az articsókák pedig nem?! Ugye nem akarja, hogy rasszizmus vádjával citáljuk a törvényszék elé?! Vendetta van nálunk, és nem félünk használni, ha kell!” /Artú Ditúka, tiszteletbeli articsóka és Erőleves készítő kisiparos/

„Hozzászólhatnék, mert mindkét részről érdekelt vagyok, de lusta vagyok hozzá... Nyihaha...” /Szaftos Szafaládé, öt éves zsírló/

„Nem csak igazi, de valódi keresztrímes tájlíra egy európaiak közötti zöld-fehértől, aki a kozmopolita buliban nem csak a jót, hanem a tragédiát is meglátja, miközben az új élet is csak földiekkel játszó égi tünemény, istenségnek látszó csalfa, vak remény! Abcúg Lillák, abcúg Lillák!” /Franzstadt Ferencné Ferencvárossy Franciska, magyartanár és vénaszkenneletlen ultra/

„Kikérjük magunknak és perrel fenyegetőzünk azok miatt, akik asztat állíccsák, hogy a Répa Show c. műsorunkba kizárólag perverz, kretén és síkidióta nyáladzókat hívunk meg önző haszonszerzés reményében, miközben ez igaz ugyan, de megincsak kikérjük magunknak! A lényeg, hogy dőjjön a lé, a Puzsér meg fullaggyon meg lehetőleg máma mégg! Mi, hogy a mégg egy gé? Ekkora paraszcságot! Beperelem!!!” /Hajdú Péter, médiacápa/

„A vers természetesen rettenetes, de ha Hajdú Pétert kiakasztja, akkor támogatom! Mondjuk, már az is meglepő, hogy el tudta olvasni, mert nem feltételeztem, hogy ismeri a betűket. Anyám szerint csak felolvassák neki, miközben ő csak a taknyát húzogatja. Életemben először értem, hogy mennyi éleslátást örököltem anyámtól. Frady Endre ettől függetlenül nálam az olvasatlanul kidobandó és anyámtól eltiltandó kategóriában marad!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hiszek a reinkarnációban, és minden elismerésem az előző énemé, aki kiérdemelte, hogy bennem szülessen újjá!” /Chuck Norris/

2014. január 7., kedd

Késleltetett tél

Télmanó, amiben hittél,
Megdőlt, hiszen nincsen itt tél!
Tíz fokos a kánikula,
S izzad anyám mindkét nyula,
Eufrozina és Sára,
S esik a hólapát ára!

Bárcsak már a hó is esne!
Télmanó, most légy szíves ne
Hibázz, sok hó hulljon le, sőt
Küldj rá fagyos-jeges esőt!
Sufnimban vannak az átok
Eladatlan hólapátok!

Télmanó, a hó még ma kell,
Hólapátot hadd adjak el!
Holnap felkopik az állam,
Akkor majd a Magyar Állam
Engem közmunkássá avat,
S ingyér’ lapátolok havat.

„Hahaha! Ha még akkor se lesz hó, amikor már közmunkán tengődsz, majd a kutyagumit fogod ötven ropiért szakmányban lapátolni a nyóckerben a járdáról!” /Sajt Emil, tömbházfelügyelő/

„Csak belekeveri a végére a politikát, csak belekeveri! Emiatt a vége NEM ENG.! A többi része meg a színvonala, illetve annak hiánya miatt szintén NEM ENG.! Holnap küldje be a szüleit és a költői engedélyét! Na, addig is hüccs ki!” /Drabál Dömény, főcenzor/

„Télmanó így, Télmanó úgy?! Nem vagyok a csicskásod! Ne kend rám a nyomorodat, te szerencsétlen!” /Télmanó/

„Ez az! Kapják csak meg a magukét és nyomorogjanak a dolgozó nép színvonalán ezek a vérszívó, a proletariátuson élősködő imperialista, monopolkapitalista nyugatbérenc hólapát készítő kisiparosok!” /Gőz Jenő, betanított OKJ-s vattacukor-hegesztő/

„Minden legyen az, ami! A krumplileves legyen krumplileves, a hideg tél pedig legyen hideg tél, elvtársak!” /Kádár János/

„Mi ez a genny az irodalom testén?! Mi ez a fertelmes kelés?! Nem elég, hogy nincs se tél, se hó, ez a bekadarkázott csehó-tahó mindezt még tizennyolc soron keresztül ragozza is! Ha az én anyámnak lenne két izzadó nyula, az egyiket biztos ráuszítanám a költőre, hogy harapja el a torkát. Anyám szerint, ahogy engem elnéz, mind a kettőt.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Télen kell-e a hó és egyáltalán kell-e a tél? Ám ha már van tél és esetleg van hó is, akkor azt el kell-e lapátolni? Ha igen, akkor mikor, kinek és hova? Maszekban, vagy közmunkában? Közbeszerzésben megemelt áron elnyerve és tökmagért kiadva, vagy kalákában izomból? Kinek érdeke, hogy ne télen legyen a hó? Tavasszal lesz? Spontán hó lesz, vagy speciális választási hó? Mire lesz elég ennyi hó? He? Nehéz a válaszadás, főleg, ha az embert hólapáttal kergetik a felhergelt közmunkások! Védj meg, Magyar Állam!” /Török Gábor, politikai elemző/

„Ki szólít, hogy mi van MÁ’?!” /Magyar Állam/

2013. július 24., szerda

"A nyúlon túl..."

Nyúlhős indul nyúlcsatába,
Nyúlcipőben viszi lába,
Nyúlmellkasán tökhéj-nyúlvért,
S (rím kedvéért: ) iszik nyúlvért.

Nyúl farkasa másik nyúlnak,
S nyúlordasnak bizonyulnak?
Gyáva nyúlból lett most állat,
S fröcsög nyúlós harci nyálat?!

Nyúlvad attól bőszen kába,
Dopping került nyúltagyába,
S iszonyúlt nagy csatatér lett
Abból, mi „csak” nyúlkísérlet…

Nyúldoki, ha nem lesz hanyag,
Éjt átnyúló ellenanyag
Hatékonyúl… s báj és puszi
Leend… s lőn Húsvéti Nyuszi!

ui.:

Gyalog galopp… Ez a titka!!!
„A nyúlon túl…” igen ritka,
Hogy ne állna egy szadistább
Felfogású orvosi stáb…

http://www.stopvivisection.eu/hu

2013. június 4., kedd

Árvíz

„Jön az árvíz, mindent kiönt!
Ne óbégass ’Ó, még mi jön?’-t!
Gátra magyar, áz’ a haza!
Sumák, kinek csontszáraz a
Cipőtalpa kívül-belül,
S ha az árhullám majd elül,
Akár vércsótány a nyulat,
Falja fel a közhangulat!
Magas az ár, mint a Mátra,
Bajtárs, özönölj a gátra!
Ne siránkozz, mint egy nő két
Gyerekkel, csak döntsd a tőkét
S homokzsákozz, úsz’ a paplak!”

„Ne tegezz, mert hajba kaplak!”

„Egy úr, a sodorban is úr! Nehogy már tegeződjek egy liberálbolsevik proletár költővel! Az a nő pedig nem két gyerekkel siránkozott, hanem két homokzsákkal a hóna alatt üvöltözött a rímszakival, hogy ne a mentési munkálatok útjában állva szavaljon! Az ilyeneket nem kellene inkább beleépíteni a gátba?” /gróf Möhtényi Lebenschmittel Hugó, dzsentri és hamiskártyás/

„Bluggy-bluggy-bluggy…” /a pap/

„Na, már megint vizesen akar valaki bejönni!” /Szent Péter/

„We all live in a yellow submarine, yellow submarine, yellow submarine!” /The Beatles/

„Ne kornyikáljatok külországi nyelven, ti idegenszívű igricek, mert megfurkálom a sáfránysárga ladikotokat! Inkább magyarosan énekeljetek, olyan jejejéset, mint a lyányok a fonóba’!” /Búvár Kund, hajófúró könnyűbúvár/

„A lyányok a fonóban nem jejejét énekeltek, hanem ingyom-bingyomot, tutálibe-málibét és sej-hajt. Búvár úr, ön igazi hazafiként tisztában lehetne a Kodály módszerrel!” /Dr. Rütyütyü Sebő, szolmizátor és kárikittyom szakértő/

„Kérném szépen, a vércsótány sosem eszik nyulat, mert nem szereti. A vércsótány fő tápláléka az aranymálinkó, az aranygaluska és az aranyhintó, hat aranyfarkú lóval. Ja, meg az aranykapu, ha nyitva van és bújj-bújj zöldág, zöld levelecske! Aranyeső hulljon nékem, aranyeső a virágos réten, aranyeső a szép kis házra, aranyeső a családomra!” /Dr. Ihajjáné Csuhajja Csótika/

„Aranyeső?! Még mit nem! Az én arámat már nem kell nyesegetni, anélkül is úgy fel van vágva a nyelve ennek a sukár menyecskének, hogy tyű!” /Bódi Guszti, lidiladiladilárnok és nótafarakás/

„Fel van vágva a nyelvem, mi?! Nesze, te henye tohonya böhönye, nesze!” /Bódi Gusztiné, nyesetlen ara és sukár menyecske/

„Sportnyelven szólva: a vers a gyenge kezdés után erősen visszaesett és most olyan mélyen van, mint aszálykor a talajvízszint. Sajnos, mivel fajsúlytalan alkotás, az árvíz tetején fog lebegni, de reméljük, hogy végleg eltűnik majd a Vaskapu környékén. Anyám úgy megijedt az árvíztől, hogy hóna alatt egy gumikacsával fel akart ülni a Citadella lőrésébe, de megtiltottam neki, úgyhogy most mobilgátat épít a János-hegyen. Szerintem akut Frady Endre mérgezése van. Nekem viszont sajnos idült. Át is megyek a vomitóriumba.”  /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én kedvesem egy olyan lény, aki gátat épít Szentendrén, és tücsköt ment faladikkal, úszkálva keresem, az én kedvesem, megfázom nedvesen, s rám röhög kedvesen.” /ByeAlex, árvízi daljós/

„Csak ránézek az árvízre, oszt’ ijedtében elillan és felhő lesz belőle, hö!” /Chuck Norris, elementáris világállat/

2013. április 13., szombat

Hantás hentes

Hantás hentes és a Jedi vérnyúl
Hantás hentes épp egy ebül
Szerzett pucolt pacalt abál.
Állat illat mindent elöl
Elöl-alul s hősünk alél
Le a gyomra. Hintáz gyomra
S leng, mint egyezeregy Imre.

Mért pont Imre?! Rímre való?!
Szív és velő?! Ide vele?!

Hintás hentes gyomon hever
Hőhaváriadúlt hóvár
Módon, midőn Rákos-meder
Kiönti őt s dűnemadár
Hirgén-horgán pacal-pecál,
Osztán egész Pécel pucol.

Jó, de mért nem hintás hintós,
Mért pediglen hantás hentes?!
Utóbbi csak beszél, beszél?!

Ajtó kinyit! Beszáll! Busz el!

* * * * * * *

„ Busz el! Busz el! Hát persze! Nehogy már mi szállítsuk el debil alanyi költők kritikusait! Mi vagyunk mi, közlekedési vállalat?! Ja, igen, az... de hát örülünk, ha nem esnek szét és nem égnek le a buszaink, nem, hogy elinduljanak!  Olcsó busznak sír a leve! Szegény ember vízzel utazik, úgyhogy ajánlhatom a menetrendszerű hajójáratainkat!” /Trazmányi Dönci, BKV buszsofőr és internetes troll/

„Mindig vannak költők, akiknek közvetlenül a Költészet Napi csúcsra járatás után és annak következtében épül le az agyuk. Ha ehhez még hozzávesszük a légkör hirtelen felmelegedéséből adódó fronthatást is, akkor nem csodálkozhatunk a teljes megbuggyanáson sem. Most ennek láthatjuk egy tragikusan szép példáját. Reméljük, hogy a költő a gondos kezelés hatására mielőbb visszailleszkedik a társadalomba és a színes kukák ürítése, valamint a kukásautó monoton berregése kisimítják lelkének ma még kócos-bócos redőit.” /Dr. Witéz-Előwárossy Winnetouné Csingacsguk Aranka, a Buggyant Költők Krízisalapjának (BKK) szóvívőnője/

„Ki a hantás, mi?! Az, hogy rádumálom a vevőt marhafelsál áron a szőrös tapsifülre, vagy sertéskaraj helyett a patkánytokaredőre, az nem hanta, hanem jól felfogott üzleti érdek! Az ő jó ebédjéről szóljon a róka, vagy az én családom haljon éhen?! Ez a kérdés, válasszatok! A pacalt pedig nem ebül, hanem ebtűl szereztem. Az életem kockáztatásával rángattam ki a szájából! Illetve, mivel nem engedte el, vele együtt belefőztem az abalébe! Ki kér egy harit?” /Dögkúti Trancsír, hentes és sintér/

„A költőnek még a gatyáját is leperelem a becsületem besározása és jó hírem megsértése mián! Kisbetűvel írt nevem az émelygő rosszullét kvázi szinonimájaként használva több, mint amit cizellált kispolgári lelkem elhordozni képes. Jogiutra necesse est!” /Dr. Egyezeregy Imre, az ELTE Imreológia Tanszékének docense/

„Mi péceliek messze földön híresek vagyunk a Rákos-patakból kipecázott, majd megpucolt és bepácolt abált pacalunkról. A nyúlpacalunk olyan híres, hogy más kontinensekről is felhőkben rajzanak a döglegyek, és külső világokról a Jedi lovagok, hogy megkóstolják. Szokták is mondogatni, hogy Többet Pécel, mint Erővel! Jó étvágyat! Höhöhö!” /Nyúlpáci Jabba, péceli főszakács és nyúlhorgász/

„Mmmmm… azok a mennyei pacalok! Még az anyám szájában is összefut a nyál! Neki persze könnyebb, mert kevesebb fog áll az útjában. Látja költő úr, ezt már szeretem! Ennek a versnek van bukéja, van tölteléke, van zsírja és veleje! Csak úgy rotyog benne az egészségesen gyomorforgató szaftos tartalom. Elolvasás után az emberben ott feszül a tunkolhatnék! Még egy kis fokhagyma a rímek közé, és akár hét pontot is tudok rá adni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Vííííjjj, víííjjj, víííjjj… Rotty-potty!” /szállva pottyantó dűnemadár/

„Hűűű, te nyavalyás dűnemadár, halántékon rotyiztál?! Hiába menekülsz a felhők fölé, lerúgom a fejedet! Sutty! Na ugye! Látod-látod? Nem?! Ja, hát fej nélkül tényleg nehéz…” /Chuck Norris/

„Miért csak Pécelről ír a költő úr?! Albertirsáról miért nem?! Budapestről délre talán már nincs is élet?! Fulladjon bele az abált péceli nyúlpacaljába, mi meg addig átbeszéljük a tanulságokat! Albertirsaaaaa!!!” /Irsai Albert, albertirsai pályaudvari sínköszörűs és Digi TV ügynök/

2013. március 23., szombat

Zenevonat

Dobol-döböl zajvonatom,
gi nótát fuvaroz már,
Miközben száll, mint az atom,
j, akár egy rám ült rozmár.

Szól a nóta, bőgve hallom,
zongok, de fülem túl ép.
Tiszta hang nélküli dal lom
Dobódik, ha sínre nyúl lép.

Dobódik, ha sínre nyúl lép,
Tiszta hang nélküli dal lom.
zongok, de fülem túl ép,
Szól a nóta, bőgve hallom.

j, akár egy rám ült rozmár,
Miközben száll, mint az atom,
gi nótát fuvaroz már,
Dobol-döböl zajvonatom.

„Jééé, ez visszafelé olvasva pont annyira értelmetlen, mint előre! Apa, muszáj volt ezt megírni?” /Frady Fanni, a költő kislánya/

„Muszáj! Tudod kislányom, ha belülről feszíti az embert, akkor muszáj.” /Frady Endre/

„Ne feszüljön itt bélnótás költőcske! Na, jöjjön, kap egy emberes beöntést, oszt’ minden rendben lesz!” /Brünhilda főnővér/

„Csak ritkán utazom zötyögős vonaton, mert folyton hasba szúrom magamat az agyaraimmal. Brit tudósok szerint magyar vasútvonalakon több rozmár sérül meg, mint a világűrben.” /egy rozmár/

„Idióta brit tudósók!” /nem brit tudósok/

„Be kell vallanom, hogy bár órákig röpködtem az űrben, de én sem láttam egyetlen saját agyarával hasba szúrt rozmárt sem.” /Jurij Gagarin/

„A költő a lelki és a fizikai zene párhuzamával a már-már platóni síkok közötti föl-le járkálást énekli meg a maga loncsos-bozontos piszén-pisze kölyökmackó módján, miközben a szférák zenéje egy klasszikus kötött pályán mozgó járműben, az emberi létet szimbolizáló zajongva zenélő vonatban materializálódik. Bár a költőre úgy nehezedik a világfájdalom, mint egy agyarával önnön hasát szurkáló rozmár, mégis kész sínfékezéssel dal lomba szórni zene nélkül mit érő életét, hogy megmentse a sínre szaladó buta nyulat, aki nem más, mint a sosem felejtő okos elefánt anti-princípiuma. Novum legatum, altus furunculum!” /Litera Elalélia, középiskolai magyartanár és Avon tanácsadónő/

„A vádlott a témát és a címet az LGT-s Presser Gábortól, a szolmizálós formát az Alma Együttes Dodó Macijáról, a szellemi színvonalat pedig a Homo Szepyensz nevű evolúciós zsákutcától plagizálta. Az ítélet felnégyelés. Jó magaviselet esetén harmadolás is lehetséges.” /Dr. Bitófássy Vladtepes, Tapló vérmegyei főispán/

„A nagy számok törvénye alapján egyszer minden költő írhat egy jó verset. Úgy tűnik, hogy Frady Endrére a nehézkedésen kívül semmilyen más törvény nem hat. Csak nehogy ránk essen! A jelenség előtt értetlenül állunk. Illetve anyám már ül, mert figyelmeztettem rá, nehogy eltalálja egy esetleg alacsonyan szálló költő. Remélem, egy csalános fenyőerdőbe zuhan! Gravito ergo zumm!” /Puzsér Róbert, egyre műveltebb kritikus/

„Hálával tartozunk az eltévelyedett költőbáránynak, mert verseit olvasva kétségbeesett emberek tömegei fordulnak az Úrhoz és a feloldozás reményében zokogva gyónják meg gyilkos gondolataikat.  Alig várjuk, hogy egy vatikáni táncmulatságon saját szemünkkel lássuk a költő urat Kanosszát járni.” /Ferenc pápa/

2012. július 17., kedd

Mocsárlápi szerelem

Haláp Irén szerelmes sziréndala

Négyszögletű mocsárfertő
Legbüdösebb nyula hopp!
Ugrott s taslit lekevert ő
S pörögtem, mint hullahopp.

Bűz-sün karcolt hátam mögött,
S szakadt rólam ruhahát,
S kárörvendő nyúl röhögött
Légtérbe bősz bruhahát.

Ekkor jött meg Haláp Irén!
Csapd le csacsi!-n nyert eszét
Vesztve futott a lápi rén,
A sün, a nyúl szerteszét…

„Megmentettél, Haláp Irén!
Amit érzek, szerelem!”
S rám dalolt e bájos szirén…

Halláskárért perelem.



2012. május 4., péntek

Nyúlszerelmi tragédia














Megszitáltak sörétek,
Elkerültek mázlik,
Köret lettem, kör-étek,
S van rajtam vagy száz lik.

Rostásra sült nyuszita*
Vagyok és a szesznek
Hódolgató huszita
Lovagok épp esznek.

Well-done lelkem csúszik át
Túlra s hallok áment.
Nyúlnőm nem ad puszikát,
Sőt új nyúlfile-t rámment.

*nyulusz likacsusz lukullusz