A következő címkéjű bejegyzések mutatása: május. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: május. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. május 26., péntek

Májusi hőőő...

Betör májusban a nyár már?!
Megszikkad az összes sár vár,
Szétolvad a legó STÁR WÁR,
Bőrünkre leégéskár vár!

Jobban örülnék a fagynak!
Jót tesz az a szürkeagynak,
Ha a rút hők békén hagynak,
S nem érzem a fejem hegynek!

Vulkánhegyként zúgó fej fáj,
Arcom sápadtfehér tejtáj,
Tyű, de serceg rajtam hej, háj!
Támadj mínusz, hajrá, huj-huj!

Hűlj le, május, hűljél te le,
Mint a régmúlt legtöbb tele,
Mínuszokkal legyél tele!
Télért Esdő Ló az TEL-e?

Ehej-csehej, selelele!

„Meg tudom magyarázni! Ez nem az, aminek látszik! Tisztelt bíróság, drága bírónő úr, csak elviselhetetlenül melegem volt kicsinyég! Ígérem, legközelebb nem bántom a májust, csak közeledjen végre a tél! Egyszer megjavulok ééééén, jóóó legyek maaaajd! Ártalmatlan és ártatlan vagyok! Kegyelem!” /F. Endre, büntetlen előéletű budapesti költőgigász/

 „Gyakorlott Frady-olvasók is visszahőőőőkölnek a műben található rengeteg hőőő(kör)ségtől.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Őőő… ez aaa… őőő… mindazonáltal… őőő… legfőőő… őőő… bb… őőő… hőőő…” /Őőőőssy Őőődőőőn, főőőispááán/

„Hogyha ló lenne a hő,
Azt mondanám neki: Hőőő!
Meg is állna rögvest ő
Ruszos akcentussal: Чтő?!”
/Szusi Szása, japán-orosz időjárás-mágus cowboy/

„A költő olyan könnyedén táncol át bokorrímből kancsalrímbe és vissza, mint vodkával doppingolt szovjet balett táncosnő a hattyúk tava egyik partjáról a másikra, miközben szalonnabüdösen izzad, mint a májusfa gyümölcsével jóllakott volgai hajóvontató a folyó déli deltájában. A mű végén megjelenő eszperente kurjongatás a katartikus metamorfózis és a delírium tremens elegyének minősített esete. Frady Endre verse legalább annyira esélyes az irodalmi Nobel-díjra, mint özv. vitéz Drabacskay Gyurgyalagné Csofánki Debella nemrég megjelent Kese lovam, egyél akciós zabot, vagy nyereg alá puhítalak! című akciólírája. Vegyék, vigyék, olvassák!” /Beszt Zellerné Eladássy Lista, a Sóvárgó Olvasókat Katarzisba Kergető Kiadó (SOKKK) hatásvadász ügyi főelőadója/

A nyitó vers folytatása:
Hűljél május, hűljél te le,
Mínuszokkal legyél tele!
Nappal legyen bősz sötétség,
Éjjel szikrázón süssön a Nap.
Na, de ez mind lágy semmiség,
Lábfejemen legyen kalap.
Szürkeagyam eltünedez,
A munkámnak nem hasznos ez.
A fejemet érzem hegynek,
Száznak látom a Hiszekegyet.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkalaplábúbb kommentelője/

„Nyuggerapó kalaplábú,
Vicces kedvű, nem tör rá bú;
Hiszegyet hív hiszekszáznak,
S engem röhejgörcsök ráznak!”
/Rekeszizom Rezsőné Rigófütty Rezsilla, a Röhögve Emelkedjünk Csomolungmáig Csodacsapat (RECCS) kalaptalan lábú edzőnője/

„Van erre egy szép magyar népdal:
Télen nagyon hideg van,
Nyáron nagyon meleg van.
Soha nincs jó idő,
Mindig esik az eső.”
/M. András, a költő legállandóbb és legnépdallantóbb kommentelője/

„eM úr egyszer itten van,
eM úr másszor ottan van,
Soha sincs helyben ő,
Agyra gyúr és fejbe’ nő.”
/Népdal Nándor, elmerengető személyi edző és agyalapi irigy/

„Ejnye-bejnye, hüje május,
Túl a kríziseden má’ juss!”
/falfirka a Magyar Állami Jóidőt Utángyártó Sufnituningilda (MÁJUS) homlokzatán/

„Mi ez a bicskanyitogató semmitmondás, ez a túlfűtött izzadságszag?! Frady Endre, az irodalom káposztafejű Mekk Mestere kulturálatlanul megnyalta a show-t és rögvest maga alá verítékezett! Ha szegény anyám májusban szült volna, akkor most feljelenthetném ezt a morális taknyot születésnap gyalázásért, és a döntő bizonyítékként benyújtott förmedvényvers olvastán nincs az a rögtönítélő vérbíró, akinél megúszná szigorított életfogytiglani szabadságvesztésnél kevesebbel! Skandalum! Statárium! Sújtóbomba!” /Puzsér Róbert, kritikus és vérszagra gyűlő éji vad/

„Amikor időnként felugrom a Nap felszínére, akkor 5500°C-os hőségben fejem belőle a naptejet olyan intenzitással, hogy szegény Nap beleizzad. Mérsékelten mélymagyar májusi műmájer marhára megmurdelne!” /Chuck Norris/

2022. május 11., szerda

Fagyosszentek?!

Héten jönnek fagyosszentek,
Ám nem jönnek velük fagyok,
S nem a hidegtől tüsszentek
Majd, ha netán taknyos vagyok.

Fűtést egykor feltekerte
Anno több mint elégszer Vác,
Ám most hűtögetnek, mert e
Héten hős s nem hűs a Szervác.

Hökken fagyosszentek apja,
Hogy a kedvenc Bonifácán
Tollbundáját fel se kapja
A sok izzadt honi fácán.

Pongrác, durván hő e hullám,
Időjósok rémes álma,
S szörnyű átkom terád hull ám:
Szádban forrjon fel a nyál ma!

(jégesőtánc!)

„Hogyha megfagytok, az a baj! Hogyha izzadtok, az a baj! Hogyha fűteni kell, az a baj! Hogyha hűteni kell, az a baj!” /Bëlga Pongrác, Bëlga Szervác, Bëlga Bonifác, brüsszelita fagyosszentek/

„Szóval elmarad a lokális nemzeti hőmérsékleti minimum? Jó hír, hogy csak a hőmérsékleti. Mert mi is az időjárás? A légkör pillanatnyi állapota? És mi ilyen múlandó légből kapott dolgokat vésünk közpénzen az internet gránitjába, aranybetűkkel?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, ott, te Humán,
Beszósz a Hőnek?!
Túl a fals dumán,
Nem fész, hogy lőnek?!”
/Jégeralsó Jenő, népnemzeti rapper/

„NER, TEK, ide! NER, TEK, ide!” /népnemzeti B-közép/

„Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!”
/népnemzeti konyhai falvédő/

„Hé, hogyha most füstölünk, erdőtűz lesz ettő’,
Hőben tüzet csak az gyújtson, kinek anyja kettő!”
/népnemzetietlen konyhai falvédő/

„Már a fagyosszentek is melegszenek. Sok szivárvány lesz májusban...” /M. András, a költő legállandóbb és leghőérzékenyebb kommentelője/

„Melegednek a fagyosszentek? Milyen családmodell lesz ebből, tisztelt választópolgárok? Nem hagyhatjuk ezt annyiban! ... most ki a soros?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas izzadó/

„M. úr is és Doktor Ház is
Agyilag hasonló fázis,
Ugyanarra asszociál…
Micsoda agypotenciál!
S hidegben mindkettő fáz’ is.”
/Frázis Frodóné Fregoli Frézia, fradyendrista freemailköltőnő/

„M-ke és Házka LMBTQ-znak?!
Álljon derekukba fájása csúznak!
Harapjon hátukba hőfoggal meleg,
S legyen a legfájóbb idén most e leg!”
/Radikális Rezső, a Legmelegebb Május Bírálóit Tángáló Qtyaütők (LMBTQ) rímtechnológusa/

„Pongrác, Szervác, Bonifác? Sándor, József, Benedek? Gáspár, Menyhért, Boldizsár? Athos, Porthos, Aramis? Messi, Neymar, Suárez? Mané, Salah, Firmino? Atya, Fiú, Szentlélek? Jaj, üssek a számra?! Mea culpa, mea maxima culpa! Tárárá bumsztiré, tárárá bumsztiré! Jaj, a végítélet harsonái! Segítség!” /Háromharmados Huba, trinitista trombitazajjal traumatizált trianoni triatlonos tricepszdíler/

„A hidegkedvelő költő haragvó ellenpontlírája a globális felmelegedés abszurditását felpanaszoló modern Tiborc groteszken önfeledt dühkitörése. A gyilkos humorban pácolt halálsikolyt a már-már betegesen precíz összecsengésű keresztrímek strukturális lüktetése teszi az elgépiesedett meteorológiai tömeggyilkosság arhetípusává. A szájban forró nyál kataklizmáját a feloldozást feloldatlanul hagyó zárójeles jégesőtánc fagyasztja kiheverhetetlen katarzissá. Az önmagukat megíró versgörgetegek fékezhetetlenül zabolátlan fenegyereke, Frady Endre esetében nem az a kérdés, hogy mit gondolt a költő, hanem az, hogy mit költött a gondolat. A megválaszolás életváltoztató szellemi sokkterápiája közepette pedig ott ordít a kérdés: MIÉRT?!” /Köntörfalbontó Kösztönyné Pacekbapofázó Pupilla, az Ördöghánytató Nihil Célirányos Életerejének Lenullázása (ÖNCÉL) című irodalomtalanító rétegfolyóirat frankómondója/

„Amikor a fagyosszentek hárman napkeletről eljőve észrevették, hogy a kis Jézuska kinéz a barlangjából, de nem látja a saját árnyékát, akkor arcra borultak, de úgy beverték az orrukat, hogy fájdalmukban elszaladtak és meg sem álltak a Fekete erdei klinikáig, ahol első, második és harmadik segélyben részesítették őket, letelepedtek, megkapták a német állampolgárságot, és a gyermekeik teljes jogú tagjai lehettek a Nationalelf bő keretének. Így van ez ma is!” /Fesztbaum Fikuszka, hatodik cé osztályos tanuló/

„Nem akarunk felvágni, de ha megnézzük Ady Endre Fagyosszentek című művének kezdősorait, az alábbit olvassuk:
          Be kén’ jól rendezni Vácot,
          Odazárni Bonifácot,
          Szerváciust és Pongrácot…
E verset 1899-ben, azaz a Fradi alapításának évében írta, úgyhogy nem lehet véletlen, hogy a nagy Frady Endre is szeretett városunkat írta bele örökbecsű költeményébe. Egyébként a fagyosszenteket követő napon van Nepomuki Szent János vértanú napja, akinek a szobra is a mi városunkat díszíti ám! Hajrá Vác!” /Váci Vica, lokálpatrióta/

„Mi ez a rút szibarita szégyentelenkedés, ez az ízlésficamos jópofáskodás?! Ki ez a meteorológiai #metoogrász mamlasz?! Nem az a gond, hogy egy közéleti posványban pacsáló partyarc nem hallott még a globális felmelegedésről, és erre még büszke is, hanem hogy műfelháborgó elmeháborodottságában még meg is írja! És milyen rosszul!!! Ha a fagyosszentek népi megfigyelésen alapulnak, akkor ugyanezen népi megfigyelők vizsla szemei elől Frady Endre is meglapulhatna, nehogy jogos felháborodásukban májusi aranyesővel ütlegeljék az aranyerét! Heeej, bárcsak elvihettem volna szegény anyámat arra az eseményre, amikor is a váci püspök felszentelte volna a váci fegyház Frady Endrét tartalmazó fűtetlen sötétzárkájának mindörökké nyithatatlan ördöglakatját!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban se fagyos, se fagytalan szentek nincsenek. Aki itt bárki más emberi lényhez imádkozik rajtam kívül, annak a tarkójához teszem a csuklómat és agyonverem a pulzusommal.” /Chuck Norris/

2012. május 29., kedd

Májusvég














Hogyha én volnák a Május
Vége, akkor szép szabályus
Időjárástot csinálnák,
Ne ússzanak járdán bálnák!

Drága Urunk, ne így izenj,
Hisz’ ez a nagy özönvizeny
Nyakig, s nem csak aranyat ér,
S vízszintes lesz lassany a tér!

Sej-haj száríts te kis Nyárka,
S okafogyjál Noé bárka!
Tűn majd a víz, szikkad a sár,
S mindig lesz Nap, nem csak vasár-.