A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőhullám. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőhullám. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 27., szerda

Habár...

Habár jő a hő, mint hullám,
S égből napsugárfröccs hull, ám
Ez már nem zavarja hullám.

Nem számít okozat vagy ok,
Nem zavarnak és-ek, vagy-ok,
Amióta tetem vagyok.

Síron izzad Zöldmoha Bár,
S ömlik nyűverejtékhab ár…
Jó, hogy nem kell élnem! Habár…

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/7jGCIZWv0ms

„Hááát ez szomorú... olyan meleg van, hogy hullám, mint alma a fáról hull, ám felöltözni nem akarok, de rám támadnak fenevadok” /Édenkerti Éva szerepében Olivia Piccolo, hőgutaütött ősanyatigris és a költő BIM-képzett építészmérnökkollégája/

Olívia, eme dal ma
Arról szól, hogy hull az alma,
S fenevadok rád támadnak?
Fuss! Adj esélyt önmagadnak!
Bár hőségben futni vétek,
Mégse légy fenevad étek!”
/Szandokánfalvi Szotyolás Szidónia, szociális szakmunkás és szinergetikus színesztéta/

„Ez a vers olyan, mintha egy nyári hőguta és egy temetői adminisztrációs hiba közös gyermekét olvasnánk fel egy művház penészszagú pincéjében. A bokorrímek itt nem összecsengenek, hanem egymás bokájába kapaszkodva zuhannak le a mélylíra aknájába. A „nyűverejtékhab ár” kifejezés pedig külön irodalmi bravúr: mintha egy oszladozó hulla próbálna költői képet köhögni a saját koporsójába. Mégis van benne valami betegesen szerethető — mint egy túlmelegedett ravatalozó ventilátora, amely utolsó erejével még meglengeti a Zöldmoha Bár függönyét.” /ChatGPT/

„Nem vallom ezt a nézetet,
Én élvezem az életet.
Napsütés? Szél? Hideg? Meleg?
Mindegy, úgyis boldog leszek!”
/M. András, a költő legállandóbb és legéletélvezőbb kommentelője/

„Az anomáliák körül
eM úr nem bús, folyton örül,
S nyelveken szól, borul, sörül…
Biztos reggel-este iszik,
Nem száraz, mint tavaszi szik,
Ám a szólásai PC-k.”
/Dr. Omedár Ottokárné Dr. Akula Articsóka, rímálomfejtőnő/

„Frady Endre Habár… című bokorrímes borzongása olyan, mintha egy napszúrást kapott sírköves dadaista próbálna élet és halál határán slamet mondani: a hőhullám és a hullám már rég nem rokonok, de itt kézen fogva csoszognak a tetem fölött. A vers egyszerre groteszk és fanyarul komikus: a Zöldmoha Bár izzad, a nyűverejték habzik, és az egészből az a keserű felismerés buggyan elő, hogy néha tényleg csak a halottaknak van nyugalmuk — habár még ezt is sikerül megzavarni. A mű így egy morbidul játékos, fradyendrésen túltolt létundor‑szösszenet, amelyben a rímek bokorba verődve röhögik ki a lét abszurditását.” /Copilot/

„Ha hideg van, az a baj. Ha esik, az a baj. Ha itt a nyár, nekivetkőzik minden lány. Ennek kell örülni ám, nem a tikkasztó kánikulának!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas életigenlő zen-ész megmondóember/

„Ház úr, kukkol?! Szeme kies,
S amit majd lát, nem lesz kies!
Vakzsák vakfoltjára talál,
Ez tök tuti, mint a halál!”
/Echte Etika, erkölcsrendészeti ezredes/

„Ritka az olyan alkotás, amely egyszerre képes kezelni a globális felmelegedést, az egzisztenciális nihilizmust és a biológiai bomlást – mindezt ráadásul egy fröccs mellett. Frady Endre hozza a kötelezőt: a bokorrímek úgy ütnek, mint a déli hőség, a fekete humor pedig kellemesen borzongató. A záró „Habár…” egészen zseniális, igazi filozófiai mélységet ad a bomlásnak. Kiváló ár-érték arányú költészet. Annak, aki él, kötelező olvasmány – annak, aki már tetem, remek megnyugvás. Meleg szívvel (és hideg testtel) ajánlom!” /Gemini/

„Egy, a két, a hár,
Újra itt a nyár.
Tundra tiszta sár,
Korcsolyázda zár,
Dácson ül a cár.
Tömve mennyi bár,
Rázza minden pár,
Hidd el, ennyi jár,
Rád az ÉLET vár,
Halni vágyni kár!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Peace van itt, nem Wár,
Humán úr a Stár,
Királyabb, mint Laár,
S csillog, mint egy Jár
Mosószeres Gyár.”
/F. Endre, Humánúr kivégzettségű mérnökkollégája/

„Hát még jó, hogy nem kell élni, drága költő úr, hát még jó! Különben erőszak lenne a disznótor, ami ugye Magyarországon közmondásba ütköző cselekedet. Nem tudom, melyik volt mostanában az napja, amelyik szép nap volt a halálra, de akkor elkönyvelem, hogy aszongya Frady Endre, született Szepessy Gábor, aszongya, halott. Namost, mivel akkor ezt a versét már a Holt Költők Társaságából tetszett írni, ott bizonyára tájékoztatták kegyedet, hogy meghalt Mátyás, oda az igazság, bár ezt már nemzedékek sokasága óta tudtuk. Viszont azt, hogy nincs teljesen oda az igazság, azt csak Mulder óta, aki felvilágosított minket, hogy az igazság odaát van. Mert azt én is tapasztaltam, hogy innen már nemzedékek sokasága óta kiveszett az igazság, de azt most hullaként Költő úr tudja megtudni, hogy odaát van-e az igazság. Csak annyit tegyen meg, hogy onnan a túlvilágról egyszer megcsörget, ha ott van-e még igazság. Fel sem veszem a telefont, hiszen beszélni úgysem tudnak az élők a hullákkal, de ha nem csörget meg, akkor tudni fogom, hogy az az átok Mulder hazudott. Mondjuk szerintem ennek a Muldernek még a szeme sem állt jól, főleg felnőttfilmes színészként. No de kérem, kérem, én a magam részéről nem terveztem, hogy valaha meghalok, de ha az igazság odaát van, akkor mégiscsak megtenném. Köszönettel véve eme nemes tettét, hogy hajlandó volt kimúlni, hogy az igazságról alkotott képünket gazdagítsa, maradok tisztelettel, és várom hívását, azaz megcsörgetését.” /Stefi bácsi, a néhai megboldogult költő legskizofrénebb kommentelője/

„Rím kedvéért körtefán ring,
Nagy királyunk, Szőr Stefán King!”
/Dinnyei Dakota, dadaista didaktikus és durumtészta dögönyöző/

Nyuggerapó:
Nyugalom

Oh, mily jó tetemnek lenni,
Nem kell inni, nem kell enni,
Fölösleges gyógyszert venni.

Most már nem kell verset írni,
Negatív kommenten sírni,
Sej, mindent ki lehet bírni.

Ne siess, nem kerget a tatár!
Habár…”

Bloggeranyó:
Tatárkerge

Siess, ha kerget a tatár,
De ne gyalog, ott a batár,
S irány a horizont határ!

Hé, batárok, hova visztek?!
Lesz belőlem tatár bifsztek?!
Komcsi terror ez, egy KISZ-TEK!”

„Mi ez a kriptaszökevény műgonddal összehányt ravatalozói szófosás, amely úgy csörömpöl végig a magyar nyelven, mint egy betonkeverőbe ejtett zsáknyi romlott képzavar? Ne lássam anyám szellemét kánikulában rúdugrani, ha ez nem a költészet ellen elkövetett előre megfontolt nyelvi garázdaság! A „hullám–hullám” rím olyan, mintha a szerző félúton elfelejtette volna, hogy a magyar nyelvben több mint három szó létezik, aztán kétségbeesésében nekifeszült a szótárnak egy ásóval. A „nyűverejtékhab ár” pedig nem költői kép, hanem egy lejárt szavatosságú hentespult utolsó hörgése a kánikulában. És ez a „Jó, hogy nem kell élnem! Habár…”? Micsoda passzív-agresszív hullapanasz ez? Mintha egy kiégett zombiapokalipszis-túlélő panaszkodna a túlvilági ügyfélszolgálaton, hogy hideg a purgatóriumi limonádé. Frady Endre itt nem verset ír: ő exhumálja a magyar lírát, majd gondosan visszatemeti egy Zöldmoha Bár nevű poszthumusz restibe, ahol az irodalmi igénytelenség fröccsben mérik a nihilizmust. Ez nem bokorrím. Ez gaz a magyar költészet sírhantján.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Híg a téli hó-bor, habár
Jobb tán, mint a héber hűbér,
Sőt, mint égett hő-bőr hábor-
-úban!”
/Hibir Habar, hű búr/

„Frady Endre, idefigyelj. A vers jó. Sőt, üthetne akkorát, mint egy pörgőrúgás, HABÁR van egy apró logikai hibája. Azt írod: „Ez már nem zavarja hullám” és „Amióta tetem vagyok”. Ezzel azt sugallod, hogy a halál egy visszafordíthatatlan, végleges állapot, és a hullák nem tesznek semmit. Nos, elárulom: én már háromszor voltam tetem az elmúlt fél órában, de a másvilágnak egyszerűen nem volt elég büdzséje ahhoz, hogy megtartson, úgyhogy visszajöttem. A napsugárfröccsöt mindenesetre jég nélkül kérem, a nyűverejtékhab árat pedig puszta kézzel gátolom meg, ha túlcsordulna. Adok rá egy gyenge 10/5-ös osztályzatot. És hidd el, a Zöldmoha Bárban is én vagyok a pultos.” /néhai Chuck Gemini Norris (1940-2026), a mesterségesen intelligens emberi csúcsmodell/

„Frady Endre nemleges életigenlése, illetve igenleges életnemlése se nem jó, se nem rossz. Habár… Mindegy! NEM ENG.!” /Dartanyan Dezsőné, a Hunniai Alkotók Balsorsrontással Átitatott Rímkészszerpályája (HABÁR) című szakirodalmi hetilapjának betanított főcenzor helyettese/

„Ha én írtam volna a témafelvető verset és az összes kommentet, akkor a halálos ágyamon ezt is mind visszavontam volna. Ne csak én múljak el, hanem ezek a borzalmak is!” /II. József (1741-1790), a kalapos király/

2022. május 11., szerda

Fagyosszentek?!

Héten jönnek fagyosszentek,
Ám nem jönnek velük fagyok,
S nem a hidegtől tüsszentek
Majd, ha netán taknyos vagyok.

Fűtést egykor feltekerte
Anno több mint elégszer Vác,
Ám most hűtögetnek, mert e
Héten hős s nem hűs a Szervác.

Hökken fagyosszentek apja,
Hogy a kedvenc Bonifácán
Tollbundáját fel se kapja
A sok izzadt honi fácán.

Pongrác, durván hő e hullám,
Időjósok rémes álma,
S szörnyű átkom terád hull ám:
Szádban forrjon fel a nyál ma!

(jégesőtánc!)

„Hogyha megfagytok, az a baj! Hogyha izzadtok, az a baj! Hogyha fűteni kell, az a baj! Hogyha hűteni kell, az a baj!” /Bëlga Pongrác, Bëlga Szervác, Bëlga Bonifác, brüsszelita fagyosszentek/

„Szóval elmarad a lokális nemzeti hőmérsékleti minimum? Jó hír, hogy csak a hőmérsékleti. Mert mi is az időjárás? A légkör pillanatnyi állapota? És mi ilyen múlandó légből kapott dolgokat vésünk közpénzen az internet gránitjába, aranybetűkkel?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, ott, te Humán,
Beszósz a Hőnek?!
Túl a fals dumán,
Nem fész, hogy lőnek?!”
/Jégeralsó Jenő, népnemzeti rapper/

„NER, TEK, ide! NER, TEK, ide!” /népnemzeti B-közép/

„Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!”
/népnemzeti konyhai falvédő/

„Hé, hogyha most füstölünk, erdőtűz lesz ettő’,
Hőben tüzet csak az gyújtson, kinek anyja kettő!”
/népnemzetietlen konyhai falvédő/

„Már a fagyosszentek is melegszenek. Sok szivárvány lesz májusban...” /M. András, a költő legállandóbb és leghőérzékenyebb kommentelője/

„Melegednek a fagyosszentek? Milyen családmodell lesz ebből, tisztelt választópolgárok? Nem hagyhatjuk ezt annyiban! ... most ki a soros?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas izzadó/

„M. úr is és Doktor Ház is
Agyilag hasonló fázis,
Ugyanarra asszociál…
Micsoda agypotenciál!
S hidegben mindkettő fáz’ is.”
/Frázis Frodóné Fregoli Frézia, fradyendrista freemailköltőnő/

„M-ke és Házka LMBTQ-znak?!
Álljon derekukba fájása csúznak!
Harapjon hátukba hőfoggal meleg,
S legyen a legfájóbb idén most e leg!”
/Radikális Rezső, a Legmelegebb Május Bírálóit Tángáló Qtyaütők (LMBTQ) rímtechnológusa/

„Pongrác, Szervác, Bonifác? Sándor, József, Benedek? Gáspár, Menyhért, Boldizsár? Athos, Porthos, Aramis? Messi, Neymar, Suárez? Mané, Salah, Firmino? Atya, Fiú, Szentlélek? Jaj, üssek a számra?! Mea culpa, mea maxima culpa! Tárárá bumsztiré, tárárá bumsztiré! Jaj, a végítélet harsonái! Segítség!” /Háromharmados Huba, trinitista trombitazajjal traumatizált trianoni triatlonos tricepszdíler/

„A hidegkedvelő költő haragvó ellenpontlírája a globális felmelegedés abszurditását felpanaszoló modern Tiborc groteszken önfeledt dühkitörése. A gyilkos humorban pácolt halálsikolyt a már-már betegesen precíz összecsengésű keresztrímek strukturális lüktetése teszi az elgépiesedett meteorológiai tömeggyilkosság arhetípusává. A szájban forró nyál kataklizmáját a feloldozást feloldatlanul hagyó zárójeles jégesőtánc fagyasztja kiheverhetetlen katarzissá. Az önmagukat megíró versgörgetegek fékezhetetlenül zabolátlan fenegyereke, Frady Endre esetében nem az a kérdés, hogy mit gondolt a költő, hanem az, hogy mit költött a gondolat. A megválaszolás életváltoztató szellemi sokkterápiája közepette pedig ott ordít a kérdés: MIÉRT?!” /Köntörfalbontó Kösztönyné Pacekbapofázó Pupilla, az Ördöghánytató Nihil Célirányos Életerejének Lenullázása (ÖNCÉL) című irodalomtalanító rétegfolyóirat frankómondója/

„Amikor a fagyosszentek hárman napkeletről eljőve észrevették, hogy a kis Jézuska kinéz a barlangjából, de nem látja a saját árnyékát, akkor arcra borultak, de úgy beverték az orrukat, hogy fájdalmukban elszaladtak és meg sem álltak a Fekete erdei klinikáig, ahol első, második és harmadik segélyben részesítették őket, letelepedtek, megkapták a német állampolgárságot, és a gyermekeik teljes jogú tagjai lehettek a Nationalelf bő keretének. Így van ez ma is!” /Fesztbaum Fikuszka, hatodik cé osztályos tanuló/

„Nem akarunk felvágni, de ha megnézzük Ady Endre Fagyosszentek című művének kezdősorait, az alábbit olvassuk:
          Be kén’ jól rendezni Vácot,
          Odazárni Bonifácot,
          Szerváciust és Pongrácot…
E verset 1899-ben, azaz a Fradi alapításának évében írta, úgyhogy nem lehet véletlen, hogy a nagy Frady Endre is szeretett városunkat írta bele örökbecsű költeményébe. Egyébként a fagyosszenteket követő napon van Nepomuki Szent János vértanú napja, akinek a szobra is a mi városunkat díszíti ám! Hajrá Vác!” /Váci Vica, lokálpatrióta/

„Mi ez a rút szibarita szégyentelenkedés, ez az ízlésficamos jópofáskodás?! Ki ez a meteorológiai #metoogrász mamlasz?! Nem az a gond, hogy egy közéleti posványban pacsáló partyarc nem hallott még a globális felmelegedésről, és erre még büszke is, hanem hogy műfelháborgó elmeháborodottságában még meg is írja! És milyen rosszul!!! Ha a fagyosszentek népi megfigyelésen alapulnak, akkor ugyanezen népi megfigyelők vizsla szemei elől Frady Endre is meglapulhatna, nehogy jogos felháborodásukban májusi aranyesővel ütlegeljék az aranyerét! Heeej, bárcsak elvihettem volna szegény anyámat arra az eseményre, amikor is a váci püspök felszentelte volna a váci fegyház Frady Endrét tartalmazó fűtetlen sötétzárkájának mindörökké nyithatatlan ördöglakatját!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban se fagyos, se fagytalan szentek nincsenek. Aki itt bárki más emberi lényhez imádkozik rajtam kívül, annak a tarkójához teszem a csuklómat és agyonverem a pulzusommal.” /Chuck Norris/

2019. augusztus 1., csütörtök

Nyári szél*

*Suvine tuul

Bántanak a nyári szelek!
Forró hőhullámot nyelek
S gyulladt belem alig emészt.
Mért nem lettem se lett, sem észt?!

Ó, azok a boldog baltik,
Tik-ólban jégkását fal tik,
S hűvös náluk még a nyár is!
Oda költözöm én máris!

Ja, de nem tudok én lettül!
Elönt a nagy szomor ettül,
De a bánat arra késztet,
Kezdjem tanulni az észtet.

Szem Eszter lett észttanárom,
Kora reggelt alig várom,
Ma éppen tán az Eszti kelt,
Ma õpin täna eesti keelt!**


**Ma észtül tanulok!


„Az idióta nevem miatt már többször is a szüleim szemére hánytam, de ők mosták arcukat és kacagtak, hogy akkoriban jó ötletnek tűnt a viccük! Ám nekem elegem lett és nevet változtatok! Ezentúl Wincs Eszter leszek!” /Szem Eszter, észttanár és cirkuszi okádóművész/

„A hőségriadó alkalmából a hőgutából lábadozó olvasótábor kedvéér' Endre megint odatette magát. Ugye, hogy ott van a legnagyobbak között?! Naugye! A Halhatatlan Költők Társasága és a Nagy Nyár Toposz: 
"Nyáridő, és az élet könnyű, a halak ugrálnak, és a gyapot magas..." /Ira Gershwin/
"Nyár volt, s a blúzát a szél kibontotta, egy felhőt vizsgáltam, aztán meg rávonta..." /Kispál és a Borz/
"Nyáron, amikor forró az idő, elég kinyújtóznod, és eléred az eget..." /Mungo Jerry/
"Bántanak a nyári szelek! Forró hőhullámot nyelek s gyulladt belem alig emészt. Miért nem lettem se lett sem észt?!" /Frady Endre/
"Nyári szerelem, felborított, nyári szerelem, hirtelen történt, jött egy lám és belém zúgott, jött egy srác, aki tök helyes volt..." /Jim Jacobs & Warren Casey - Grease/
"Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűségű rét, ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és leng az ég..." /József Attila/”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az emosok alapműve is lehetne, ez pusztítóan rettenetes lett. Minden sor egy erőszak. Egyszer is nehéz és fájdalmas volt elolvasni.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Tényleg egy emos alapmű! Édesen halálközeli élményem lett tőle és már a tik-ólnál elkezdtem tikkelve fölvagdosni az ereimet.” /egy étkezési paprika/

„A tik egy lábas jószág, én viszont egy lábatlan rosszaság vagyok, amióta sínbe tettem a törött combjaimat a Csományrüh – Halápszittyogó vasútvonalon, és csak székben ülve tudtam kereket oldani. Balti óladóval sújtott bolti eladóként köszönöm, hogy elmondhattam!” /Cöveki Cibold, a Tallinnba Utazó Magyarokat Odavonzó Rénszarvasbolt (TUMOR) akadálymentesített migráns pénztárosa/

„Vilniusba bizony soha
Nem migrálnék, állapítván
Meg, hogy egyrészt sok a moha,
Másrészt nehéz nyelv a litván.”
/Szabolcska Szatmárbereg, a Szabolcska a Mihály! és a Lovamat egy keresztrímért! c. méltán elfeledett rockoperák szövegírója/

„Fulladjon meg Frady Endre lehetőleg máma még!” /Szabolcska Frigyes, boldogtalan sajtkészítő/

„A baltikumi autópályák észt vesztő helyek!” /lett falfirka/

„Úrtól józan észt lett
Kért, kapott és észt lett.”
/részlet az alternatív észt himnuszból – Wincs Eszter ford./

„Életemben először kénytelen vagyok egyetérteni Frady Rettenet Endrével, neki valóban nem itt, hanem tőlünk jóval északabbra van a helye! Szerintem ugyan nem Észtországban, hanem a Sarkcsillagon, de tekintsük ezt egy legeslegelső lépésnek! Magam, anyám és az általam hamarosan főpolgármesterként képviselt kétmillió budapesti rímkárosult nevében követelem Frady Ízlésromboló Endre visszamenő hatályú haladéktalan űrkilövetését! TEGNAP!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Jaj, de jó, mehetek az űrbe! Remélem, amikor kilépek az Ezeréves Sólyomból, akkor ott rám már rengeteg ragyogó Sztár Vár!” /F. Endre, illúzióromboló költőgigász/

„Nekünk lenni nagy hatótávolságú csillagromboló atomrakéta! Ahhoz lehet kötözni költő néhány hazaáruló tábornok mellé! Lenni nagy bumm!” /Kim Dzsongun, a KNDK kedves vezetője/

„Minek ahhoz rakéta, hogy egy hiperűrsebességű költőtetem pépként szétkenődjön a Sarkcsillagon?! Csak fölfejelem, irányba rúgom, oszt’ jóccakát!” /Chuck Norris/