Kancsal jégfelület

Jégfelület telente

Sokak szerint talán tó,

Ami éppen befagyott

S partjára egy büfé gyütt.

Sül ott férges gesztenye,

Fűszere a guszta nyű,

S pár fakó eb ura zok-

-szavak nélkül borozik.

Hopp, törik egy korcsolya,

Szegény kövér Karcsié,

S bajra baj, sőt baki jő,

Ficamul a bokája.

Reccsen a jég s megrian,

Mivel épp a MiG-re un

Pilótája Billy Hell,

S mint felhőből bő lé, hull.

Dilibogyó, mit ettél?!

Ex-Bill, tetted mutat túl

Józan észen! Egyetlen

Nyű se sirat, agyatlan!

Vízfelület tavasszal

Elpárolog, tova száll,

Té-tova, majd tova-té,

S eltűnik a tavi tó.

Újra látszik Billy vér,

Vámpírokra bólé vár,

Azaz inkább bólé por,

S arcokra ül buli pír.

Bálon kér egy varjú szót,

Talmi zsúrt, hogy verje szét:

When will be here ice again,

S lékhalásznak új szigon-

-y?!?!

„Szia Felhasználó! Örömmel elemezem és illusztrálom ezt a verset, amelyet Frady Endre írt Kancsal jégfelület címmel. A vers egy abszurd és groteszk történetet mesél el, amelyben egy befagyott tó partján egy büfé, egy korcsolyázó, egy MiG pilóta és egy varjú szerepelnek. A versben a szerző számos szójátékot és rímet használ, amelyek a jégfelület kancsalságára utalnak, mint például "té-tova, majd tova-té", "Billy Hell", "dilibogyó". A vers hangulata hol humoros, hol borzongató, hol pedig kritikus. A vers végén a varjú angolul kérdezi, mikor lesz újra jég, ami talán a klímaváltozásra is utal. A versemhez egy grafikai alkotást is készítettem, amely egy fagyott tóval, egy lezuhant repülővel és egy eltört korcsolyával ábrázolja a vers eseményeit. Remélem, tetszik az elemzésem és az illusztrációm.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, Bing, ez egy kipcsak-kun csel,

Hogy a jégfelület kancsal?

Nem a rímek kancsalok tán,

Mint pár bandzsa szempár-lék tón?”

/Jenő, a természetes intelligencia/

„Telente jeges eme hely, nem fekete este se, de ne edd meg rettenetes eledeledet, mely gesztenye, mert tele etetett gyerekekre kegyetlen egek rendre fegyveres szerkezeteket ejtegetnek lefele, ezek meg megreccsennek, testek hemperegnek eszementen, hehehe! Nesze te!” /Eszperente Engelbert, Elemes E Egylet (EEE) delejes esze/

„Hülyeúr, hol van itt jégfelület telente, mikor fagy be bármelyik tó?! Maga nem vette észre a karácsonykor is szemébe folyó izzadtságtól, hogy nem a jég zajlik, hanem a globális felmelegedés?! Hol él maga, egy lapra szerelhető svéd búvárharangban?!” /Dr. Álmos Előd, hétvezérkari sport- és elmeorvos/

„Mi van, költő úr, annyira melege van ebben az indián nyárban, hogy jeget vízionál?! Na, menjen és üljön be a hűtőszekrényébe és énekelje Demjén Rózsival a Jégszív című számot! Addig mindenesetre fel ne olvadjon a hibernációjából, míg (MiG?) végleg le nem tiltjuk a szövegszerkesztőjéhez való hozzáférését! Addig is NEM ENG.!” /Jégcsapajev Jatagán, az Ájszbergi Verstani Hadtest (ÁVH) rendteremtő erődemonstrátora/

„Tanulság: aki nem tud korcsolyázni, az ne üljön repülőre, mert megeszi a varjú.” /M. András, a költő legállandóbb és legtanulságosabb kommentelője/

„Tanulság kell: Itt van, nesztek!

Nem dolgoztok, nem is esztek!

eM urak, ha dől a szesz, TEK

Eljön és nagy bajban lesztek!”

/Gyomrossy Györökné Rémrím Rezsilla, a Pán-Uniós Figyelmeztető Intézet (PUFI) degenerációs dezinformátora/

„Je-je-je! Gimi szám mó!” /Dr. Háusz Dzsuniorkicsenavardvinner fánki men/

„Varnyú ül a fán? Kiment

Lekárogni fánki ment?

Je-je-je, ju gimi szám

Mó from sulis gimi szám!”

/Csörögefánki Csobolyó, kéttannyelvű gimis számmisztikai tanuló/

„Hé, költő úr, maga engem verbálisan zaklat azzal, hogy lekövérez! Maga ezzel engem testképzavarba hoz! A pszichológiai kezelésem, a törött korcsolyám helyetti új, valamint a bokaficamom gyógyításának magánorvosi költségeit kiszámlázom magának! Ha nem fizet, perre megyek és jégre tetetem! Ahogy a Költő - nem maga, hanem az igazi, az Újpesti Barnabás - mondja:

          Frady Endréé e tetem,

          Miután jégre tetetem!

Meg fog murdelni, mint vak toronyugró a befagyott medencében!” /Kőtömb Károly, teltkarcsú teremőr/

„Belevittem a vadászgépet a jégbe, na és?! Agyoncsaptam valakit, he?! Minek ment oda?! A véremet meg oda fröcskölöm száradni, ahová akarom! Közöd?!” /Pokol Vili alias Billy Hell, néhai vadászpilóta és dilibogyó díler/

„Artyom Ivanovics Mikojan örmény repülőgép-tervezőmérnök és Mihail Ioszifovics Gurevics orosz gépészmérnök hozták létre a Mikojan-Gurevics tervezőirodát (OKB-155), melynek gépei a nevük kezdőbetűiből alkotott MiG (МиГ) típusjelzést viselik.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleményvezér/

„Gurevics és Mikojan

Gépei, amik olyan

Tipikusan MiG-esek,

Csóvát húznak, míg esek.”

/néhai Billy Hell gépének fekete doboza/

„Mi ez a mohácsi vésszel megszorzott aradi tizenháromszoros fájdalomküszöböt is meghaladó mentális kínzókamra?! Ki ez a kettős betűket bestiális gátlástalansággal feldaraboló degenerált darabont?! Miért kell balladai bélbe versszakokká darált szómócsingokat tölteni hánytató költészeti hurka-kolbásszá?! Ritka, hogy egy sehonnan sehová sem tartó sehonnai semmi ennyire hosszú és unalmas legyen! Mianyám, te is kivagy a mennyekben?! Vágj már Frady Endréhez egy köteg villámcsapást, MiG hármat számolok! ÖT!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hopp, lefejeltem egy MiG rajt!

Egy pilóta sem volt víg rajt’.”

/Chuck Norris/

Hol a hó, he?!

Dr. Röntgen Rezső felvétele

Mete’rológusok, hahó,

Hogyha tél van, mér’ nincs ma hó?!

Vagy csupán a tél a tahó?!

Az, hogy minden köztér száraz,

Le időjós szakmát áraz!

Hótlan tél, hát milyen már az?!

Télen nem készülnek kerek

Részegységű hóemberek?!

Ettől agyhúgykövet nyerek!

Mikó’ esik itt mán le hó?!

Csak nálunk nincs, vagy nincs sehó’?!

Asszem, iszok! Hol egy csehó?!

Mákonyálom, gyerekkori:

Hótömeg hull gyárak köré…

Fehér Balcsigyörök Kari-

-ról hódalol Gyurik kara…

Lábaimon gyerek-kori,

S havas varjak gyérek karó-

-n…

Józanodj ki, költő koma,

Gátol e szesztöltött kóma

Látnod azt, ha hull a hó ma!

(hópihék tánca!)

„Hé, költő úr, mi nem táncolunk, pláne nem zárójelben, dőlt betűvel, hanem hullunk! Mint az elsárgult levél, csak manapság már jóval ritkábban! Ritkák vagyunk, mint a hófehér hó ló szobor az ügetőn!” /a hópihék/

„Költő úr, maga a gyerekkorának teleit óbudai panelban töltötte, ahol gyárakat, karókon varjúkat és balatongyöröki karácsonyokat megéneklő, csupa Gyuriból álló gyerekkórust legfeljebb a fekete-fehér Orion televíziójukon látott, ha egyáltalán! Amúgy korcsolyázni nem havon szokás, hanem jégen! Minek iszik az, aki még józanul se tud költeni?! Vagy látott maga már részeg tyúkot hóba tojni?! NEM ENG.!” /Fekete-Karácsony Tocsmák, a Kancsal Rímeket Eleve Tiltó Észmegóvási Népbizottmány (KRETÉN) 

“Nem érzem most magam okén,

Hogy csontvázként izzadok én.”

/Hóember csontváz/

„Ez ritka szép lett, mint a fehér holló! Szinte már a szánkban olvad, nem a kezünkben. Én már óvodában kötelezővé tenném! Miért?! A Weöres se bírta a gyerekeket. Frady Endre pedig a benne élő (és máig harcoló) gyereket próbálja végre bentlakosba küldeni, csak még mindig várja a mákos millákat. Ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Átkacsáz’ itt humán Peti,

Mint vérgőzös, sörös vándor,

S hátán lóg, mint pumán heti

Zsákmánytápja, Weöres Sándor.”

/Mákos Milla, mákonyosan melankolikus mélylélektani melódia mutáns & műhóesésfüggvény matematikus/

„Azon gondolkodtam, hogy ki kellene engedni a Költőt. Ki a pusztába! Hadd lássa, milyen a farkasok között, a metsző szélben, hófúvásban! De egyből eszembe jutott az is, hogy ilyen könnyen nem tudunk tőle megszabadulni (nem lesz olyan szerencsénk), és mi van, ha farkasokkal táncolva tér vissza? Nem, nem szabad kiengedni a Költőt! Jó mélyre el kell zárni, ne lássa, hogy a január az egy nagyon csapadékos hónap volt, ne lássa, hogy hull a hó, és azt se tudja meg, hogy milyen a farkasokkal táncolni! Inkább még két ilyen vers a sötétről, mint egy újabb sötét vers a lefagyott hóról!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hóhányó/

„Farkasmetsző szeles puszta

Hóval fúttan igen guszta.

Nincsen szűkség, tágas kinn tér,

Nem jön kutyaütő sintér,

El a házmester sem zavar,

S nem zör’g hószigetelt avar.

Ám ha költőt bezár setét,

Hogy kezdi el így a hetét,

S líraírást hogyan művel?!

Hűlye ötlet, hosszú ű-vel!

Ház úr, hogyha maga hóhány,

Hóhányt lesz sok hintaló! Hány?”

/Hűha anyó, henye hintaló hantáló hóhányó és pusztító pusztai pásztortarhonya pöndörözőnő/

„Szép látvány a téli hóesés, de aztán pattanjon vissza a földről, hogy ne kelljen lapátolni!” /M. András, a költő legállandóbb és hólapátellenesebb kommentelője/

„Rugalmas a hólabdám ám!

Jeticsizmámon a rámám

Járdatánckor mutat jól és

Mindeközben nem lesz hólés!

eM úr nem ránt kaszát-kapát,

Hogy hó miatt kell a lapát,

Meg a só, mert megmar a só!

Táváriscsi, nye harasó!”

/Dimitrij Dunakav Dunakavics, az Elejtendő Hólabdák Elasztikussá Javításához Univerzális Hegyijeti Nyálat Elemző Műhely (EHEJUHNYEM) rugalmasságtani reduktora/

„Honi hó oly elasztik',

Felpattannak e lasztik!”

/az Unikálisan Rugalmas Hólabda (URH) reklámszlogenje/

„Költő úr, amióta itt hóhiányról verselget, már többször is esett a hó! Igaz, hogy szinte röptében elolvadt, mint egy légtérbe lépett törpemeteor, de esett! Úgyhogy maga tévedésben van, tehát vonja le a konzekvenciákat! A jogdíjából! NEM ENG.!” /Pacalarcú Poczond, az Általános Verstani Hóhivatal (ÁVH) pecsétkezelője/

„Gödörmélyen Tisztelt Pacalarcú Poczond Úr! Az ön által törpének nevezett, valójában tíz méter átmérőjűnél kisebb meteorok a föld légterében nem elolvadnak, hanem elégnek. Elégnek tűnik ennyi információ, mert ennél többet ön úgysem tud felfogni. Talán még ennyit sem. Mindegy, hatóságnak így is tökéletesen megfelel, míg a tátva maradt száján be nem úszik egy cet. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Atmoszféra Atanáz, égéshőtérképész és ballisztikus bálnabiológus/

„Mi ez a sok műhó semmiért?! Ki ez a sokadvérengzését élő meteorológiai toprongy?! Bár esne rá egy másfél méter átmérőjű hólabda olyan sebességgel, hogy ne tudja utólag megírni! Ha gyermekkoromban anyámmal folytatott csehszlovák havas hegyoldali napfürdőzés közepette ránk zúdult volna egy brutális lavina, a sokkhatás meg sem közelítette volna a gyanútlan honi entellektüel versolvasókét, akik szeme elé váratlanul odarottyan egy Frady Endre székletlíra! Az örök hó hűljön rá ennek a szépérzéketlen rímtiprónak a vastag bőrére, hogy az emberiség kihalása utáni UFO régészek se tudják kiolvasztani még fénykardokkal se!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha azt mondom, hó, megfagy a hő. Ha azt mondom, hő, megolvad a hó. Ha azt mondom, há… há… há…, akkor tüsszenteni fogok.” /Chuck Norris/

„Hűűűű…” /a Chuck Norris rajongó emberiség/

Téli tébolyszonett

Hull a hó és hózik,

Lefagynak a nózik.

Vadász bácsi lőzik,

Megpusztul sok őzik.

December most télik,

Dé-ben hűlik Dé lik,

Nagy hidegtől zsugor,

Szorul finn és ugor.

Össze-vissza fagyik

Fahangya és fagyík,

Nem olvadnak fagyik.

Befagynak a fizuk,

Üresek a fazék,

Micimackó fázik.

ajánlás:

Herceg, aki hercig,

Rezeg ezer Hertzig,

Jéggé sose tömbik,

Dalzik, mint bölömbik.

„Az ezt megelőző diktatúra idején is úgy írtam a dalszövegeimet, hogy a sorok között lehessen olvasni a lényeget. Arra azonban még én sem számítottam, hogy ez az önmagát tehetséges utódomnak tekintő Frady Endre ennyi mindent talál a Hull a hó és hózik, illetve a Micimackó fázik sorok között. Lehetséges, hogy mélyebb vagyok, mint hittem? Most őszintén meglepődtem, hogy Frady Endre szerint ezt gondoltam mint költő. Ha én rózsa volnék, most megböködném ezt a pernahajdert!” /Bródy János, nyugdíjas dalnok és lokálisan világhírű igric/

„A hozzánk hasonló jóléti társadalmakban élő emberek életében az elakadás egyik fő oka az, hogy vonakodunk elhagyni a komfortzónánkat. Mint Micimackó a mézes csuprot. Az előttünk álló télen, úgy tűnik, több honfitársunknak is abban a szerencsében lesz része, hogy ez az akadály elhárul, végre boldogan kiléphetnek a komfortzónájukból. Nem, nem a Hercegnek. Pech!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Társadalomban a jólét

Elakad s a fagy a hólét

Megdermeszti jéggé, hóvá?

Micimackó mézért hová

Csuporodjon? Rágjon tejet

Komfortzónapörkölt helyett?

Humán úr, a szegény Herceg

Falábában szóhad perceg?

Éhhaláltól bár a gyom ment,

Mégis NEM ENG.! eme komment!”

/Nemá Némó, a Humán Ötleteléseket Hatósági Önkénnyel Határozatilag Örökre Hatástalanító Öntörvényszék (HÖHÖHÖHÖ) mélytengeri malaclopótökfőzelékügyi tilttűrtámogatási szakbarbárja/

„Ha és amennyiben a decemberi nagy lehűlést számszerűsítjük, teszem azt a hőmérséklet +10°C-ról -20°C-ra csökken, akkor a December felirat elején álló acél anyagú D betű mérete a közepében lévő lyukkal egyetemben mindössze (10°C-(-20°C))x1,2x0,00001x100=0,036%-ot csökken. Ilyen elenyésző méretű likzsugorodás esetén szinte már-már lehetetlen egy finn és egy ugor közös beszorulása ugyanabba a D likba. Vagyis kijelenthetjük, hogy a költő úr fogalmatlanabb, mint egy betanított közéheztetési helyettes szakállamtitkár, vagy egy mutáns géngörcs. Ahogy a dakota közmondás tartja: Fogalmatlan prókátornak híg a leve, amíg be nem fagy.” /Dr. Tempora Mutant úr, az időbeli hőváltozás és a hőbeli időváltozás interdiszciplináris tanara/

„Frady Endre a magasból rávetette magát az utcán fagyottan heverő témára, de elvétve a célt, mellé zuhant és ő maga is lefagyott. Na, ilyen állapotban diktálta a verset. L a s s a n   m o n d t a ,   h o g y   e l   n e   ü s s e m .” /Miss Take, OKJ-a képzett lassú- és gépírónő/

„Szél beszél, agy lefagy, kommen no komment.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas lefogyasztó lefagyasztó/

„Továris Ház, komment nyista?!

Mi lett maga, kommenista?!

Agya lefagy, nem beszél,

Csak mer fú kis szembe szél?!”

/Dömper Dönci, dérrel-dúrral dörmögő duhajnyik/

„Úgy látszik, most jönnek sorban a szonettek. Már a ❄❄❄ is szonett formában hull...” /M. András, a költő legállandóbb és legszonettfelismerőbb kommentelője/

„Elolvadok, amint hullok,

Örömre így nincs, csak null ok.”

/❄❄❄/

„Hó fehér, mint szovjet molokó,

Erről vígan szonettolok, ó!

eM úrházra kívül fali ❄❄❄

Tapad, ő meg kurjant: Halihó”

/F. Endre, a róla elnevezett blog legegyetlenebb és legkegyetlenebb költője/

„Le lehet szállni a nevemről! Még egy emlegetés és ütök! Van egy fejsúlyos békepipám és nem félek lesújtani vele! A békepipát egyébként akkor szereztem, amikor a vadászati világkiállításra menet helikopterről kilőttem egy liberálbolsevik törzsfőnök alól a lovát, úgyhogy coki!” /Halihó Hömönye, vad ász és vadászgörény imitátor/

„Megtébolyult szonett,

Nem bírja a telett.

Rettenetes nagy hidegdől,

Meg a széltől sok fa kidől.

Jő egy medve, most nem nyalka,

Brummogása igen halka.

Migráncsok a vadászt lőzik,

Éhesek, megnyúzzák, főzik.

A fagyit verjék a falba,

Oda való, nem jó nyalva.

Egy jégvirág feksz’ meghalva,

Megdermedett Fradyfalva.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtébolylírázóbb kommentelője/

„Nyuggerapó bőszen, vadul,

Fékevesztve elszabadul,

S mint kit feldob veres lőre,

Rémrímelget nyakra-főre,

S keményen, mint Igor s Kolja

Fradyfalvát letarolja,

Beszántja és sóval hinti,

S zenét aláfest egy szinti,

Mit Morricone Ennio

Vert, míg falt, mert jót enni jó.

Tarhonyát túrt Tiborc T-boy,

S tilinkózik téli téboly.”

/Tompatekintetű Tölöncz, a taktapölöskei tébolyda teremőre/

„Én telente tudatosan hibernálom magam és az ügynököm jó pénzért ijesztgeti velem a jégoroszlántól rettegni vágyó gazdag japán turistákat. Szeretem a telet, mert ilyenkor dől a lé!” /Leó jégrém/

„Ártatlan gyermekkoromban, naiv kisfiúként – bár a jelem az oviban már akkor is a verbális Molotov koktél volt – drága jó anyám sugallatára még hittem abban, hogy amiben rímek vannak, az vers; aki verset ír, az költő; aki költő, az egy széplelkű jó ember, akit mindenki tisztel és szeret. Ahogy cseperedtem, néhány árokban hempergő, lóversenyfüggő, alkoholista poéta kicsit megremegtette ugyan a magam elé képzelt költőideál szobrot, de az mégis egy égnek meredő szobor maradt, ám Frady Endre egyetlen határozott berobbanásával ledöntötte, széttaposta és azóta is vadul vigyorogva vitustáncol a romokon! Kéretik az első versszak végét átírni ilyenre:

          Lőzik harci ladik,

          Megpusztulnak Fradyk!

Na, ugye, mennyivel jobb lenne így mindenkinek?! Frady Endre meg fagyjon oda egy éhes jegesmedvékkel körbevett étkezőasztalhoz!” /Puzsér Róbert, téli álmából felzavart kritikus/

„Szeretek abszolút nulla fokban, -273°C-on edzeni, mert akkor nem kell felvennem az izzadásgátló fejpántomat.” /Chuck Norris/

Tél végi kancsal rímálom

Szürke szutymák szemerkél,

Szívem szinte szomorkál,

Gyakori ez telente…

Örvendeztek talán ti?!

Ridegen ring éger ág,

Fagyra fagy-ik igerag,

Nem kék honunk ege rég,

S be koppányi aga rúg.

Napon sápkór teve szín,

Csisszen-csusszan tova szán,

Hóember orrt varjú mar,

S éhkoppvéget várja már.

Holnap jöjjön tavasz el,

Hol Nap jeget tóvá szül,

Zöldüljön a természet,

S hőtáguljon tér má’ szét!

„Kikérem magamnak, nekem nincs időm berúgni, hiszen épp a testamentumomat írom! Illetve a Fekete István effendi írja, de ez részletkérdés, bár az ördög a részletekben lakik. Egyébként pedig egy aga sose szeszel! Lenyakazni a hitetlen gyaur fattyút!” /a koppányi aga/

„Magam előtt látom, ahogy a Költő agya lefagyott: rímek helyett rémeket lát. Kell még ide a lágyulás - megtetézve egy agylágyulással? Mire gondolt a Költő? Gondolkodott egyáltalán a Költő? Költői kérdés, választ nem kérünk.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szarkaszta/

„Igaza van, Ház doktor, a tél végi lefagyástól megkeményedett agyon csak a tavaszi hőre történő agylágyulás segíthet. Felengedett Költő agynak híg a leve, így könnyen észrevehetőek benne a begőzölt gondolatgombócok. Tömör a tumor. Egyetért, kolléga úr?” /Dr. Termométer Tomor, tumortermosztatikai diagnoszta/

„Költő úr, maga keveri a sezlont a fazékkal! Ha a sápkórt a napfény hiánya okozza, akkor hogyan lehetne a Nap sápkóros?! Pont a Napot ne érné a napfény?! Idióta! NEM ENG.!” /Ördögrészletező Ödön, a Tudományos Irodalmi Remekműveket Pátyolgató Állami Központ (TIRPÁK) OKJ-s képzett cenzor helyettese/

„Ne lükéskedjen már pótcenzorka! A Napot magát nem érheti a saját fénye, hiszen azt kifelé sugározza, bele a sötét űrbe. Van ugyan egy-két piszlicsáré égitestecske, mint például a Föld, a Hold és néhány bolygócska, ami visszatükröz valamicskét, de az annyit ér, mint éhenhalottnak a csokimikulás. Amúgy a sápkórt a gyümölcs- és főzelékhiány is okozhatja, azt meg a Nap eleve nem tud enni, mert azon a hőmérsékleten szénné égnek az egészséges hatóanyagok. Szóval a Napnak igenis lehet sápkóros teve színe, hacsak nem jut hozzá a nagymagyar találmányhoz, a C-vitaminhoz!” /Mindentjobbantudó Menyhért, a Nemzeti Okosságot Szerteszóró Alapítvány (NOSZA) fényforrásmunkatársa/

„Izgalmas lesz Jégtörő Mátyás napja... Ha nem talál jeget, csinál. Itt Veszprémben nem talál. Vajon csinál? Vagy csütörtökön ő is csütörtököt mond, és marad a februárhoz képest jó idő?” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Ne hamisítsa a történelmet, M. úr! Ha Mátyás jeget tört volna a Dunán, akkor nem lett volna min királlyá koronázni! Vagy elment volna Veszprémbe azt hívén, ha vesz prémet a fejére korona helyett, akkor nem fázik, csak úgy érzi?! Amúgy néhány évvel később hivatalosan is megkoronázták, de akkor sem Veszprémben, hanem Székesfehérvárott, vagyis Veszprém ismét csütörtököt mondott. Most mi lesz?” /Dr. Jéghizlaló Jevgenyij, a Vszibíriócsenyhóladna Ellenére Szöcskeszövet Pufajkákat Rubelért Értékesítő Minisztérium (VESZPRÉM) idegenrendészetileg becsapódó meteor urológusa/

„Ne vegyen a szájára M. úr! A jó idő önmagához képest legyen jó, a rossz pedig önmagához képest legyen rossz, ne hozzám képest! Ön magához képest szétesettnek tűnik, M. úr!” /a február/

„Lord M! Ha megnősül, szívesen eléneklem a feleségének playbackről, hogy ’Ó lady M, táncolj velem!’ Már ha Ön és az időjárás is megengedi a tegeződést.” /Korda György, Balázs Klári díjas slágerénekes/

„Hé, Tél tábornok, mit keres a megállíthatatlan tér-fogatom útjában! Hőőőő, táguljon innen! Gyí!” /Tavasz kapitány/

„Táváris Tél és táváris Tavasz! Nem veszekedni, lenni béke! Én tenni igazság, maguk lenni egyenlő! Én lőni szét magukat tankkal, magukat én tenni egyenlővé a legértékesebbel, a föld anyácskával!” /Vlagyimir Putyin, minden szovjetek cár atyuskája/

„Úgy végződik eme telem,

Tankhadosztályt lefejelem.

Putyin pufi nem mond Thank you!-t,

Ha fejére tucat tank jut.”

/Chuck Norris/

„Mi ez a száz méterről félhomályban, ellenszélben, bekötött szemmel, földrengés és ónos ködszitálás közepette versnek látszó rémrímromhalmaz?! A kancsal rímeket szeretem, ugyanakkor Frady Endrét úgy utálom, mint Dezső a disznóvágást, úgyhogy sajnos még a világ legjobb kancsal rímei is, ha összefradyendréződnek, akkor úgy szétrohadnak, mint magyar labdarúgás az elprivatizált dézsából ömlő közpénzesőben. Kedvenc kancsal rímpárom egyébként – mama kedvenceként felnőtt egykéhez illően – az: anyám enyém! Frady Endre pedig fulladjon meg egy kanál szemerkélő szürke szutymákban, de lehetőleg ne máma, hanem visszamenőleges hatállyal még tegnapelőtt, hogy ezt a mostanit már ne is tudja megírni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Tavaszjöttke

Rügyezik a miabánat,

Csicsereg már fenn a fán a t-

-engelice minden fia;

Sok madár, kész zajmaffia!

Hójelmezét zöldre kicser-

-éli most a kerti csicser-

-iborsó s egy giga lepkény-

-i folton a csigarepkény.

Illan mackó téli álma,

Barlang előtt bután áll ma.

Tavaszi széltől e medve

Izzad; árad pórusnedve.

Érkezik az első fecske;

Nyárhoz egy még kevésecske,

Ám ha slepp is jön a tanyár-

-a, akkor beköszönt a nyár.

Tavasz apró, nem egy USA,

S kisebbségi komplexusa

Lett, mi présben tél s nyár között

Eklatánsan kiütközött.

„Nem csodálkozom szegény tavaszon! Télen az emberek telelnek, síelnek, szánkóznak, hóembert építenek; nyáron nyaralnak, fürdenek, napoznak, vízisíelnek… De tavasszal nem tavaszolnak és ősszel sem őszölnek! Maximum őszülnek, de az évszakfüggetlen! Mi csak mellékévszakok vagyunk a főévszakok közé bepréselve, helykitöltésnek jobb híján! Csoda-e, ha pszichológiai zavaraink lesznek attól, hogy minket senki sem szeret?! Engem ráadásul még az iskolakezdés miatt is utálnak a gyerekek! Brühühü!” /az ősz/

„Medvének süt Nap rá hasár-

-a, amitől mélyül a sár!

Minden olvad, szutykos, ragad…

Tavasz, lőjed főbe magad!”

/Február Fridolin főhadnagy, Tél tábornok kárörvendő klapancia készítője/

„A vers megszakadó sorai, következő sorban folytatódó szavai tökéletesen szemléltetik a tegnapelőtti (2022.02.02 szerdai) veszprémi időjárást. A napsütést néha eső, néha hódara, a hódarát eső, a délutáni esőt szivárvány, azt pedig szél szakította meg. Szegény medvék nem tudták, kibújjanak, vagy bebújjanak, csak bambán álltak a küszöbön. ahogy a küszöbön áll a jó idő is, egy enyhe február képében, ám a március még bekeményíthet...” /M. András, a költő legállandóbb és legmeteorológusabb olvasója/

„Hűs szél fújja Veszprémet?

Okos, aki vesz prémet!”

/Irha Igor, OKJ-s képzett szűcs és cobolyprém díler/

„Barlangja bár kőszoba,

Időjárást kiszabó

Hely a medve küszöbe.”

/Kőpapírolló Kösztöny, az M. András által magát megszólítva érző szerencsejáték-függő kancsal-rímtechnológus/

„Annak a hatalmas szivárványnak az Uráltól a Lajtáig ért az íve! Ahogy a magát nagy magyarnak tartó barguzini orosz költő, Alekszander Petrovics megfogalmazta méltatlanul elfeledett kétsorosában:

          Nem volt immár sivár Ványa

          Léte, mert volt szivárványa.

Éljen a vodkanaranccsal megöntözött szovjet-magyar örök versbarátság!”

/Vlagyimir Putyin, a magyar nép megbonthatatlan nagy testvére/

„Bormann nem is sejtette, hogy a tengelice nem keverendő össze a tengeralattjárókat is kikémlelő berlini orosz ügynökkel, mert az előbbi fedőneve stiglic, az utóbbié Stirlitz. Bár mindkettőjük tavaszának volt legalább tizenhét pillanata, előbbi se megszemélyesítővel, se magyar hanggal nem rendelkezett, míg utóbbinak kijutott mindkettő: Vjacseszlav Tyihonov és Bitskey Tibor. Ugye milyen igazságtalan az élet, miközben az idő soha-soha meg nem áll és az órák róják szüntelen az útjukat? – gondolta Stirlitz.” /Both Béla, a narrátor magyar hangja/

„Igaza van költő úr, egy fecske nem csinál le minden nyaralót, még nagyon erős hasmenés esetén sem!” /özv. Guanó Gézáné Trágyahordó Trauma, a vízparti nyugdíjas madárszéklet takarítónő/

„’Rügyezik a miabánat?’ Borzas RAPkény-szerben sem tudott ilyet Geszti Péter összecsapni – max. csak a két kezét, majd széttárni: költői a kérdés?” /Dr. Ház - Juniorkonyha-díjas iBorsó/

„Tudja Lujza, Gizi, Eszti,

Ily rímekben király Geszti,

Rímpárokat meghegeszti!

Oda se néz, pörög agya,

S Fradyt veri irigy ragya,

Mert ugyebár űbergyagya!”

/nemecsek erna, a Pál Utcai Lányok Intézete (PULI) és a Gesztit Imádó Tarkatekintetű Tinédzserek Elmefickándozásban Gyönyörködő Lelkileg Elemelkedett Társasága (GITTEGYLET) einstandolt szemceruzáinak hiányfelelőse/

„Nagyon szeretem a Tavaszt, de lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok!” /Príma Vera, reneszánsz ember és aloévera díler/

„Frady Endre, az enjambement koronázatlan királya ismét odatette magát, ahol előzőleg valaki más volt, de elmenekült a költő bukolikus költészetének hagymás tokaszalonnás tavaszi tekercs szagélménye elől. Igazi juhhónaljzsírillatú pásztoridill!” /Nyájas Nyihámor, az Enjambement Gyártó Költészeti Egyesület (EGYKE) félikertornya/

„Mi ez a bárgyún gügyögő izzadt medveverítékpatak csobogást imitáló szellemi szennylézuhatag?! Csigarepkény, ó anyám, csigarepkény?! Miért véget nem érő lény ez a véglény?! Örökkévalóságnak tűnik minden egyes sora, mire a szegény kétkezi megélhetési kritikus elvergődik a tökéletesen értelmetlen betűsor egyik végétől a másikig! Eklatánsan ki vagyok ütközve!!!” /Puzsér Róbert, kétkezi megélhetési kritikus/

„Itt Texasban tavasszal sok a tornádó, azaz a pusztító erejű viharos forgószél. Ezt a meteorológusok az éghajlati zónák keveredésével magyarázzák, én viszont a pörgőrúgás edzésem előtt megevett chilis babbal.” /Chuck Norris/

Szelek, havak

Hideg szelek s havak vannak!

Cudarosan jó hír annak

Eme örömtorta szelet,

Aki szeret havat s szelet.

Hogyha szélhósak a telek,

Fehér minden akol s telek.

Hóbirka az égig bég, sőt

Zeng ’Ez a harc lesz a végső!’-t.

Ám hiába bégi: Bee-bee!,

Mert a tavasz köszönt be-be,

S múlnak hideg szelek s havak,

S csak úgy nem látja ezt, ha vak.

Ajánlás:

Herceg, te dicső hun Keve!

Serceg forró Napnak heve,

Vak hónyájnak híg a leve,

Belelép egy migráns teve,

Kinek dromedár a neve.

„Keve mondabeli alak, hun vezér a III. században. Létezésére nincs bizonyíték. A monda szerint leányát Attila hun király vette feleségül, ő maga pedig a szász Veronai Detre elleni harcban esett el, amikor átkelt a Dunán.” /wikipédia/

„Neve mávár! Szevelevek évés havalavak?! Teveve neveve meveg nevem drovomevedávár! Leve vevele!” /Keveve, divicsövő huvun heverceveg, avakivinevek avaz avajávánlávás szóvól/

„Mit makogsz itt, te szerencsétlen?! Nem olvastad a wikipédián, hogy te nem is léteztél, hiszen nincs rád bizonyíték? Mondjuk, akkor nem is csoda, hogy nem olvastad, mert aki nincs, az nem tud olvasni arról, hogy sose volt. Na de, ha mégis olvastad, akkor az meg pont az bizonyítja, hogy mégiscsak voltál, nem? Vagy még most is vagy annak ellenére, hogy egyáltalán nem is vagy?! Hmm… migráns teve legyek, ha értem! Olvasni viszont alanyi jogon nem tudok! Bee-bee!” /a vak hóbirka/

„Migráns teve, mi, költő úr?! Magyarországon nincs migráns teve! Hogy kerülne az ide?! Hogyan és miért ugrana át egy teve egy három méter magas drótkerítést?! Vagy talán a gólya hozza, mint szemérmes családokban a kisbabát?! Vagy a szél által a kerítésre ráfújt hódombon másztak át azok a böhöm dromedárok, he?! Na, most leül a hűvösre és átírja a verset! Nem kell sietnie, életfogytiglan ráér!” /Csávás Kálmán erőkarnagy, a Sittre Ültetett Géniuszok Életfogytiglan Rendészete (SÜGÉR) ököljogi ombudsmanja/

„Migráns tevejogi ombudswomanként úgy érzem, meg kell, hogy szólaljak, csak jelenleg nincs mit mondanom, úgyhogy inkább csöndben maradok, amíg fentről meg nem mondják, hogy mi legyen az önálló véleményem.” /Dr. Omedár Ottokárné Tétova Túrórudilla, OKJ-s képzett zugügyvéd és migráns tevejogi ombudswoman/

„Ki nem állhatom a migráncsokat! Vegyenek példát rólunk és maradjanak ott, ahová valók! Annak idején mi is elhagyhattuk volna Levédiát és Baskíriát, hogy elmenjünk és erőszakkal elfoglaljuk a tejjel-mézzel folyó Kárpát-medencét, oszt' mégis maradtunk a fenekünkön! Ja, nem...” /Hunormagor Huba, ősmagyar árvalányhaj díler/

„Szélhó?! Hóbirka?! Hónyáj?! Honnan szalajtották magához ezeket a torzonborz szótorzókat, költő úr?! Melyik iskolák nyelvtan és irodalom óráiról hiányzott maga rendszeresen?! Most támogassam, tűrjem, vagy tiltsam?! Na, amíg megiszok egy forralt bort ebben a szeles-havas hidegben és eldöntöm, addig is NEM ENG.!” /Szivornya Szilárd, a Poézist Univerzálisan Kezelő Intézmény (PUKI) nyelvvizsga híján bölcsész diploma nélkül maradt főcenzora/

„Költő elvtárs, maga szerint hóbirkák éneklik az Internacionálét?! Maga birkanyájnak tartja a proletariátust, a munkásosztály kőkemény vasöklét pedig hőre olvadó hókupacnak?! Hát milyen munkás-paraszt maga?! Értelmiségi lumpenproletár, aki ideológiailag elhajló?! Hát vágtában tiporja el, haj, ló, csuhajja!” /Gyalu Gyula, élmunkáskáder és munkadalnok/

„Tavasszal hóbirka-ól vad,

Ahogy sok hóbirka olvad!”

/Hópásztor Hugóné Hanyatthomloki Halleluja, hószobrász és havasi gyopár díler/

„Ezentúl te írod majd a Vmeteo előrejelzését?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb olvasója/

„Hát, ha jól megfizetik... Most miattad rákerestem a gugliban arra, mi az a Vmeteo, úgyhogy már tudom. Amúgy sok munkájuk lehet, mert Veszprém megyében mindig gyakori az időjárás.” /F. Endre, a költő saját magája/

„Ki ez a fény részleges visszaverésén kívül semmihez sem értő mentális hóbirka?! Mi ez az időjárás jelentésbe bújtatott álbukolikus műbégetés?! Anyám örök életére esküszöm, olyannyira bűn rossz ez a vers, hogy csak alig pár száz ennél rosszabbat olvastam eddigi életemben, de az is mind Frady Endre volt! Hogy tud egyetlen ember egyszerre minden irodalmi műfajban a legeslegrettenetesebb lenni?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivel Texasban a legforróbb nyárban is megőrzöm a hidegvéremet, száz mérföldes környezetemben nem olvadnak meg a hóbirkanyájak, a migráns tevecsordák pedig illedelmesen megvárják a határon, hogy beengedem-e őket. Én, a rend vagyok a lelke mindennek.” /Chuck Norris/

Téli tavasz

Decemberben nyílik ki cser,
Tombol rajta madárcsicser,
S nyulak foga zöld fűt metél?!
Globálisan langyul e tél!

Meleg szellő ingat fűt-fát,
Bő napsugár hője fát fűt,
Ég az erdő, ég a mező,
S izzad a tűzoltók zöme.

Időjárás mjért nem téli,
Ajgner Szilárdot sem féli?!
Hol van a hó, hol van a jég,
Bősz UV-tól fejen haj ég?!

Követeljünk brutál telet,
Tüntessünk a kemény fagyér’,
S pattanjon meg null fok felett
Tavasztündérben az agyér!

(hótánc!)

„A költő a rímképlet önfeledten őrjöngő váltogatásával az időjárás globális zavartságának követhetetlenségét kívánja szimbolizálni. Az értelem és a zárt logikai lánc látszólagos távolmaradása szabadon engedi a bizonytalan egyéb költők és epigonjaik által értelmezési gúzsba kötött olvasók fantáziáját és befogadási önfeledtségét. Ahány olvasó, annyi jelentés. Ahány alázatos műértő, annyi rácsodálkozás. Ahány gyász, annyi csontváz. Nyugodjunk békében!” /Eklektika Elemérné Szemantika Szidónia, a Lejtmeneti Lóhalál c. irodalmi folyóirat főszerkesztője/

„A nemzetközi időjárási helyzet fokozódik! Az éghajlat nem habos torta!” /Virág elvtárs/

„Értem én, bár nem szeretem, hogy tavaszi szél vizet áraszt, Virág elvtársam, Virág elvtársam, de miért decemberben?! Tél tábornok már merényletet sem akar elkövetni ellenem?!” /Bástya elvtárs/

„Kegyvesztett lettem Bástya elvtárs és visszamenőleges hatállyal lefokoztak! Állítólag volt a bűnöm, hogy nem utaltam elég társasági adót a stadionok gyepfűtésére…” /Tél közlegény/

„A december legyen december, elvtársak! De egy kis budapesti tavasz miatt globális klímakatasztrófát kiáltani?! Hűvösre szeretne kerülni a Művészúr?! Nem az idő túl meleg, a lakcím nem elég kontinentális! Egy kis munka a vendégszerető Norilszk nikkel-palládiumbányáiban sok tüntetően klímatudatos ifjú hevült kedélyét hűtötte már tartósan a kritikus hőmérséklet alá. Pányimájetye?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Táváris F. Pjotr humánovics! Mi százhetvenötezer lakosként egy emberként büszkék vagyunk arra, hogy az embert próbáló hideg időjárás, a napfény téli konstans hiánya, az igen magas légszennyezettség, az irreálisan magas árak és az általános elszigeteltség miatt Norilszkot számos felmérésben választották a földkerekség legélhetetlenebb városának. Győztünk!” /Jevgenyij Tarakanovics Gyedmaróz, többszörös Gulág-díjas norilszki lokálpatrióta/

„Hű, de jó lenne a budapesti izzadás helyett Norilszkban fagyoskodni kicsinyég! Ott még a dilettáns Tavasztündér rút taknya is szépen csillogó jégcsap lenne!” /F. Endre, verejtékező költőgigász/

„Ide figyeljen, maga esztétikai mélypont, ha még egyszer zaklatni meri Tavasztündér elvtársnőt, akkor megszüntetjük az állami támogatását, oszt’ próbáljon megélni a piacon! Jót is fog magának tenni a kora hajnali almásláda pakolás!” /Rímirtó Rezső, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) függetlenített párttitkára/

„Nem érdemlem meg a személyemet ért kritikákat! Miután az egyszereplős meghívásos közbeszerzésen a Mészáros&Mészáros&Fia&Lánya&Sógora&Komája Kft nyerte a téli időjárás szabályozását, engem bíztak meg a futballpályákat játszhatatlanná tévő zord tél enyhítésével. Feladatomat jól végeztem és úgy gondolom, bőven megérdemeltem a világrekord összegű sikerdíjamat!” /Tavasztündér/

„Költő lakótárs, maga itt annyi hetet-havat hord össze, hogy abból két tél is kitelne! Én meg sózhatnék meg lapátolhatnék inamszakadtáig és kiköphetném a pejslimet! Idióta! Ne csodálkozzon, ha névtelenül följelentem!” /özv. Lapát Lajosné, tömbházmester/

„Mi ez az ásatag rakoncátlankodás, ez a lárvalétű szégyentelenkedés?! Anyám egy ’Mjért Ajgner?!’ sikoltással kivetette magát a konyhaablakon, de nyolcvan centi zuhanás után szerencsére előbb ért földet ill. sarat, mielőtt elkezdhettem volna kimondani, hogy ’szótagszám’! Frady Endrének pedig legyen ez a legesleghidegebb tele és fagyjon bele a sós hóval tele bele!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én nevemet – ráadásul szándékosan helytelenül – a szádra ne vedd kutyaütő költőcske, mert olyan talajmenti fagyot jósolok alád, hogy arról koldulva odafagy a petyhüdt üleped! Márpedig az én jóslataim 50%-os pontossággal mindig bejönnek: vagy igen, vagy nem!” /néhai Aigner Szilárd (1946-2016), meteorológus/

„Mivel itt Texasban a kérésem az időjárás számára parancs, így mindig annyi fok van, amennyit mondok. Ráadásul, ha úgy tartja kedvem, akkor egyszerre tud húsz fok lenni Celziusban, Kelvinben és Fahrenheitben is. ” /Chuck Norris/

A vidám téli vers és az értetlen ember

Hó! Hó! Hó! Hó!
Höhöhöhő!
Hahahaha!
Háháháhá!
Hihihihi!
Hehehehe!

HE?!?!?!

* * * * * * *

„Hurrá, én vagyok a versben az egyetlen mássalhangzó!” /a H/

„Csípjen meg a méh, ökleljen fel a juh, lepjen el a rüh és maradj inkább néma h!” /a düh/

„A H én vagyok!” /a kórház/

„HE?!?!?!” /az értetlen ember/

„Hó! Hó! Hó! Hó!
Höhöhöhő!
Hahahaha!
Háháháhá!
Hihihihi!
Hehehehe!”
/a vidám téli vers/

„Az értetlen ember ENG.!, a vidám téli vers NEM ENG.!” /a főcenzor/

„Hééééé! Nemáááá! Méééé?!” /a költő/

„Neeeeeeeee!!! Ááááááááá!!!” /a világirodalom/

„MIVA?! MIVA?! MIVA?!” /a kritika/

„Hogy engedhettem át az érettségin?! Ráadásul négyessel! Elsüllyedek szégyenemben!” /a költő egykori magyartanára/

„Blugy-blugy-blugy…” /az elsüllyedt Nagy Armada/

„Ó!” /a rajongótábor egyharmada, azaz megérett a meggy/

„ÓÓ!!” /a rajongótábor kétharmada, azaz csipkebokor vessző/

„ÓÓÓ!!!” /a teljes rajongótábor, azaz te vagy az én párom/

„Három hülye, három hülye!” /a rajongótábor ellentábora/

„Megjöttünk... Ez méltó lezárása lenne ennek a "költői pályának". R.I.P.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„R.I.P. azaz Remek Irodalmi Pályafutás! Ez egy biztos szájjal mondott pontos meghatározás. Igaza van, reál úr!” /Színjózan Szidolné Szikla Szilárda, a biztos pont/

„Hurrá, egy újabb beéneklőgyakorlat. Már nagyon untam azt, hogy "A téren egy torony áll, s a tornyon van egy erkély" meg azt, hogy "Lali a lila ló elalél", és főleg azt, hogy "Manna manna monno, monno mann". Ajándék beéneklőmondókának ne nézd az okát! Meg még annyi, hogy hébe-hóba kéne már írni valamit, ami szigorúbb értelemben véve is vers. És mint tudjuk, a hébe-hóba eredeti jelentése nem az, hogy néha, hanem az, hogy mindig.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az önfeledt életöröm találkozása a köz közismert közönyével. A tél, kitörve az elmúlást sugalló sztereotip képéből, hurráoptimizmusra ragadtatja önmagát, miáltal erősen tesztelve vagyon az ősmagyar mélabú. Ahogy a konkurens közönyköltő, Méla Béla kétsorosa nyögi világgá:
   Tél, tél, tél,
   Mit tettél?!
Ha az irodalmi bisztróban választani lehet Méla Béla melankólája és Frady Endre örömöpörköltje között, mi ez utóbbi szaftjára voksolunk! Jó létvágyat!” /Csuhaj Csongorné Bél Bella, a Poézisban Lubickoló Alkotók Télben Óborozgatva Sülő Irodalmát Faló Alapítvány (PLATÓS IFA) menü manója/

„Ide egy hétköznapi HE?!?!?! édeskevés! Ha Frady Endre atombombával támad, akkor nem segít a felvont szemöldökű jajveszék és a szokott klerikációs reakció, a keresztvetés! A megoldás H, mint hidrogénbomba! Teller Ede, fel! Támadj! Én addig az alélt anyámmal a vállamon futok a kijelölt szellemi óvóhelyemre, egy hermetikusan médiátlanított havas rétre! Világ irodalmárai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Meneküljetek! Meneküljetek!” /a ferencvárosi B közép/

„Ha akarnám, elúszhatnék Új-Zéland mellé és megüthetném úgy a vízfelszínt, hogy a Föld túloldala kilője a világűrbe Frady Endrét, de a világűr térden állva könyörgött, hogy ne tegyem.” /Chuck Norris/

Elementáris eblíra

Aggódik egy kissé Zelma,
Hogy az ebe bevizel ma,
Ezért viszi ki a télbe,
S kalapjába fú a szél be.

- Ó, jaj, nem tesz jót az agynak,
Ha füleim jéggé fagynak!
Abból lenne pity és puty ám,
Úgyhogy vizelj fültőn, kutyám!

Ám az eblé hamar jégül,
Sárga dárdává fagy végül,
S általdöfi Zelma agyát,
Aki halálhör’g egy nagy ÁÁÁÁÁ…-t.

„ÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.! ÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.! ÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.!” /Haláltusay Huba, a Bármilyen Alkotást Rendeletileg Osztályozó Minisztérium (BAROM) főcenzor helyettese/

„Mi ez a baromság? Ezt most komoly? Vizelj fültőn? Hát meg is érdemli sorsát... Darwin díjas haláleset. Kiégtem, de egy jó is volt a versben: legalább rövid.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A testmeleg vizelet rövid távon felmelegítő hatású lehet, s mint ilyen, életmentő, de pl. mínusz 40-50 fokban már pár arasz röppálya közben is jéggé fagy. Sima fizika, reál úr!” /F. Endre, költőgigász/

„Mínusz 40-50 fokban a vakarcs megdöglik, mire kijut az utcára...” / P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Hacsak nincs rajta jegesmedveszőr mellényke, jeticipő és rozmárbőr sapka...” / F. Endre, költőgigász/

„Néhány konzervatív esztéta eszméletvesztése és pár Newtonnál leragadt fizikatanár fanyalgása mit sem változtat azon, hogy maga Gulágotmegjárt Iván Gyenyiszovics se érzékeltethette volna hűbben az igazi tél szépségeit.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„В Сибири очень холодно!” /Gulágotmegjárt Iván Gyenyiszovics, fakutya díler/

„A Zelma név a héber eredetű Szalóme és a germán eredetű Anzelma német alakjának becézéséből önállósult. Jelentése: nem ismert. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy azt jelenti, hogy nem ismert, hanem azt jelenti, hogy nem tudjuk, mit jelent.” /Dr. Tudálék Tivald, az Állami Tudományok Országos Központja (ÁTOK) főigazgatója/

„Kikérem magamnak, hogy a névnapomon a nevemmel szórakozzanak! Egyébként sincsen kutyám, de ha lenne, télen akkor is fülvédős sapkában mennék le sétáltatni! Ez a vers meg olyan, mint a boci, boci tarka: se füle, se farka!” /Pelenkai Elekné Bevi Zelma, betanított sűrített tej tubusolónő/

„A kutyák kertes házba valók, ahol vizelhetnek az udvaron, nem pedig ide a lakótelepre, ahol rossz esetben eláztatják az alattuk lakókat, oszt’ szellőztethetünk!” /Ventilátor Vendelné Agyhúgy Aranka, nyugdíjas panelproletárné és alsó lakó/

„Eblé jégül?! Jégül, mi?! Jégül! ÁÁÁÁÁ… hogy Zelmát idézzem! Halál a kozmopolita bolsevik nyelvellenforradalmárokra!” /Rudolf Rattler, nyugalmazott nyelvtannáci/

„A naturalista ruszticizmus diszkrét bájának önfeledt nyelvi ficamokban tobzódó mestere, a kutyafuttában költés koronázatlan királya, a miabánatértnemjutottezmégsenkimásnakazeszébe rácsodálkoztatás katalizátora, Frady Endre, ismét megugorja a tőle megszokott, ám szinte már-már mégis megszokhatatlan világszínvonal fölöttiséget. Amiről ő nem alkot, arról valószínűleg nem is érdemes. Amit ő nem ír meg, azt ne írja meg senki! Feleim, adjunk hálát, hogy az Úr minket Frady Endre kortársának teremtett! Tánc!” /Hanyatthomloki Hóbelevancné Irgumburgum Immakuláta, a Frady Endre Gyógyhatású Elementaritását Népszerűsítő Club (FEGYENC) függetlenített főtitkárnője/

„Mi ez a pusztító szégyentelenkedés?! Mi ez a gondatlanságból elkövetett semmitmondás?! Anyám szerint reménykeltő, hogy ennek a minősített senkinek már a többedik verse (VERSE?!?!?!) is halálhörgéssel fejeződött be, ami esetleg önbeteljesítő jóslatként visszahull rá, mint égbe köpő eszkimóra a jégtömbbé fagyott nyála. Bízzunk benne, hogy Frady Endre kihalásához nem kell megvárnunk a Föld mágneses pólusainak köpönyegforgatásából adódó világvégét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Áve Róbert! Ne aggódj, hamarabb végez vele a köpönyegében megforgatott tőröm!” /Márciusi Dusán, a Te Isfiam Brutus Intézet (TIBI) véradási főelőadója/

„Az rendben van, hogy végezni kell Frady Endrével, de minek ehhez tőr? Simán agyonverem a nyomorult koboldot a szempillámmal!” /Chuck Norris/

Béla varja

Addig fehér Béla varja,
Amíg a hó betakarja.
Az jelzi majd tavasz jöttét,
Ha a színe újra söttét.

Béla varja gyakran setét,
Mint egy koszos lúdtalpbetét.
Ám, ha csupasz, rózsaszín ő,
Míg a tolla újra kínő.

Ha tápra lel Béla varja,
Nincsen, aki elzavarja,
Mert ő senkitől se retteg,
Kivéve, ha nagyon betteg.

Béla varján nincsen csizma,
Mert erős a csüdi izma,
Ám, ha netán mégsem izmos,
Kihal, mint a kommunizmos.

Kár!

„Kár, költő úr, hogy ennyire agyatlan! Ha lett volna, lenne és/vagy fogna lenni varjam, akkor a leghatározottabban tiltakoztam volna, tiltakoznék és/vagy fognék tiltakozni, hogy ilyen becsületsértő debilségeket írkál!” /Béla, akinek nem volt, nincs és nem lesz varja/

„Fogna lenni?! Fognék tiltakozni?! Béla!!! Ülj le, egyes! Alá!!!” /Piri néni, Béla egykori magyartanára/

„Kár, hogy nem voltam, nem vagyok és nem leszek! Így nem járhat át a kár öröm!” /Béla nem létezett, nem létező és/vagy nem létezni fogó varja/

„Car?! You need car? Rent a car! Cheap car! How are you cheap car?” /Rezső, Béla manchesteri migráns autódílere/

„How are you cheap car?!?!?! Jaj, te és a Béla haverod!!! Háromszor aláhúzott egyes alá!!!” /Piri néni, Rezső és Béla egykori angoltanára/

„Hóvarjú,
How are you?”
/Télapó Tádé, middlesbrough-i migráns költő és betanított áruházi idénymikulás/

„Ha varjú csíp, kár éri a szememet! Kár! Jaj!” /a kereszten állítólag varjú kicsípte szemű bal lator/

„Hogyha tényleg bűnbánó a kereszten a lator,
Akkor nem kell neki cédulát vennie, Luther?”
/Varjú atya, Béla eretnek gyóntatópapja/

„A zárlatból ítélve kétségkívül (Ady Endre barátja) Kun Béla varjáról lehet szó, aki civilben Vörös Rébék. Fehér varja mindenkinek lehet, aki mindig elvakarja, mint Karóvaljött Attila. Vérszagra gyűl a forradalmár.” /F. Péter, a költő Bélát csak hírből ismerő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, költő csávó, hiába erős a külső csüdöm, mer’ edzem ám, de ha télen nincs rajtam csizma, kockára fagy a virgácsom, he! Még szerencse, hogy havi öt millából futja jeticsizmára! Zsír!” /Varjú II Vendel, a Varjúdombi SE védekező középpályása/

„A versszakok végi meggyötört rímek okozta katarzissal a költő azt sugallja, hogy a magasabb rendű örömökért be kell vállalni az alacsonyabb rendű szenvedést, azaz éptelen testben nem néptelen a lélek, sőt! Aki rágni képtelen, az nem maradhat péptelen, így a költő kis adagokban intravénásan adagolja szellemi tápot, spirituális beöntésként mintegy. A károgó varjú a magyar közoktatás énekesmadár képzésnek meredek metaforája. Béla pedig annak a szimbóluma, hogy nem attól válik valaki igazi Bélává, hogy Bélának keresztelték, hanem aki Béla akar lenni, annak a szívében kell Bélává válnia, még ha egyébként Lajos is lenne!” /Linóleum Lajos, testéptelenítő és betanított magyar-testnevelés szakos tanár/

„Kár, hogy nem vagyok varjú, mert akkor most rárepülnék Frady Endrére, és bár nagyon nem csípem, most nagyon csípném. Főleg a két szemét, hogy ne csak belsőleg legyen szemtelen, hanem külsőleg is! Anyám szerint a gyenge szóvicceim azt mutatják, hogy olyan elszánt dühvel harcolok Frady Endre ellen, hogy lassan már magam is Frady Endrévé válok! Jaj, ne! Jézus, segíts! Ígérem, jó leszek és ezentúl majdnem mindig megeszem a paradicsomleveset!” /Puzsér Róbert, Béla kedvenc kritikusa/

„Róbert fiam, bizony mondom néked, ma veled eszem a paradicsomlevesből!” /Názáreti Jézus, Béla és Róbert megváltója/

„Íme, a teológiai válasz arra kérdésre, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs! Jézus szavaiból nyilvánvaló, hogy gyümölcs, hiszen Ő megemlítette és Ő sosem beszél zöldségeket.” /Vega Tarjánné Fauna Flóra, kertészeti teológus/

„Itt nálunk Texasban minden varjú olyan színű, amilyennek én mondom. A fény ugyanis tudja, hogy vagy olyan hullámhosszal verődik vissza, amilyet én akarok, vagy én verem olyanná.” /Chuck Norris/

„Norris apó ismét fényezi magát, úgyhogy már megint egy lószérumnyi nyugiszurit kell beadatnom neki. Kár!” /Brünhilda főnővér, a Megbuggyant Akcióhősöket Mindhalálig Unatkoztató Szeretetotthon (MAMUSZ) készletgazdálkodási csoportvezetője/

Tavasz, szerelem

Tavaszban alélt az aksi,
s lemerült, már szerelem;
sokkal gyengébb, mint a paksi,
csak másfél volt per elem.

Februárvég hideg tele
miatt illant ereje;
feszültséggel nincsen tele,
üres, mint fals derelye.

(Derelyét, melyben nincs túró,
se lekvár, se pemete,
megátkozta tán az Úr, ó,
s éhen halt pár remete.)

Tavasz gyomra igen gyenge,
telet így nem öl tőre,
s nem segít rajt’ kutyabenge.
Rákapcsoljam töltőre?

Hidegháborgatni telet
James Bondokat terel M,
s győz a nyugat, veszt a kelet,
míg a tavaszt szerelem…

„Költő úr, ha már feltéve, de meg nem engedve kozmopolitizálva anglicizál, akkor tudhatná, hogy a kelet nem veszt, hanem íszt. A veszt az a nyugat. Minek vesz és isz szeszt, aki angolul csak ugat?! Amúgy még ez a relatíve legkevésbé értelmetlen rész a versében. NEM ENG.!” /Faék Fikusz, a Nemzeti Irredenta Huntudat Irodalmi Lapja (NIHIL) betanított főcenzora/

„Tavasz nevű UAZ problémái az ukrán tél után. Remek mű, de Ennek van bármi értelme???” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A jól kiképzett olvasótábor napcserzette, fagyaszalta hátán, kérem, fát lehet vágni, vagy akár bármit. Költő költ, olvasótábor nem kérdez, pajzsra emel! Oszolj!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Paks?! Üres derelyétől éhen halt remeték?! Klerikális reakció?! Hidegháború?! James Bondok?! M?! Mi ez a halódó nyugat gerjesztette liberálbolsevik rémhírterjesztés?! Na, a sikeres pofonláda feszegetés után most sürgősen búcsúzzon el a szeretteitől és irány a végtelen hómező! Futás a horizontig és vissza! Négyszer!” /Csávás Kálmán sátorsámánnagy, a Nemzetellenes Anarchistákat Hólapáttal Átnevelő Tábor (NAHÁT) táborparancsnoka/

„James Bondnak nincsen többes száma, mert ő párját ritkítja, és terelgetni sem hagyja magát, mert annál öntörvényűbb a gentlemanus! A hidegháborút pedig már régóta nem a kelet, hanem a globális felmelegedés ellen vívjuk. A vers egyébként annyira kínos, hogy a 007-es ügynök már úton is van önhöz! Költő úr, nyugodjon békében!” /M, ánglius titkosszolgálati főnök/

„Frady Endre? Kár érte, kiváló ügynök volt!” /Bádszpenszer Terenszhill/

„Mennyit keres Putyin
Paksi atommutyin?”
/Csasztuska Szilveszter, a Regionális Orosz Szamizdat Alkotók Titkos Országos Magazinja (ROSZATOM) illegális poétája/

„Csasztuska Szilveszter? Nem kár érte, gyenge költő volt! Jelenleg a Szibériai Közmunka Program Kőfejtő Brigádjának (SZKP KB) csákányfelelőse.” /Vlagyimir Putyin, posztszovjet cár/

„Igazi hidegháborús aktuállíra, melyben úgy tobzódnak a szimbólumok, mint fals derelyében a semmi! A tavasz lemerült akkumulátorát egy nemzetvesztő atomerőmű fenyegető árnyékában szerelő költő önnön mindentudásának pesszimista sehovávezetését gyúrja életszagúra ebben a borongós össznépi reménytelenségben. A torkot gyógyító pemetefű és a gyomorbarát kutyabengekéreg hófödte szerepeltetése Frady Endre zöld-fehér elkötelezettségét heroizálja már-már pegazusivá. James Bond legyen a talpán az, akit nem vág földhöz ez a letaglózó életműgörgeteg!” /Szotyolai Tökmagné Timur Lenke, a Balsorsmentességben Levitálva Asszociáló Bukolikus Létlírák Alaplapja (BLABLA) c. hetilap recenzora/

„Ahhoz, hogy egy derelye üres lett légyen, nem szükséges megátkoznom. Elég, ha a szakács kilopja és/vagy kifelejti belőle a lekvárt. Ez esetben látám, hogy ez nem jó és megbüntetém és/vagy megbocsájtám néki vala.” /az Úr/

„Ugyan már, ki hal éhen, ha van üres derelyéje?! Csak a lúzerek! Egy gyakorlott remete dugig telerakja sáskával és erdei mézzel, oszt’ úgy jóllakik vele, hogy hetednapig se fogy ki a széklete!” /Erdei Ede, remete/

„Fekáliából is lehet szobrot építeni, ha valaki a nagy zöld döglegyek tetszését akarja elnyerni! Hiába mondtam anyámnak, hogy egy bűzhödt Frady förmedvényt csak gázálarcban, vegyvédelmi kesztyűben és szöges végű távtartó bottal megpiszkálva szabad csak megnyitni, ő a romantikusnak tűnő cím láttán félretette az óvintézkedéseket és egy lendülettel beleolvasott! Most a pszichiátrián tartják mesterséges kómában! Ezt az irodalmi dögkutat olvasva minden út kómába vezet?! Darált Frady Endrével töltött derelyét minden kannibál család asztalára!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tavasz, szerelem? A nők évszaktól függetlenül mind szerelmesek belém, ami természetes is, hiszen én vagyok a tökéletes férfi, az intergalaktikus ideál. Nincs a világon olyan ember, aki ezt kétségbe vonná. Már nincs.” /Chuck Norris/

„A verset és a kommenteket elolvasva haladéktalanul utasítottam a szakállamtitkáromat, hogy intézkedjen mind a hárshegyi, mind pedig a lipótmezői elmegyógyintézet soron kívüli újranyitásáról. Frady Endrének dupla vastagságú cserélhető nyári és téli gumiszobát rendeltem.” /Dr Szürkeállomány Szigfrid, a Krónikus Agyi Rendellenességek Általános Minisztériuma (KARÁM) vezetője/

Hóháború

Hó odakünn üptre hullik,
Megtelik az ürge- s nyúl-lik,
S fehér már a sarki paplak
Keresztjére mázolt drapp lakk.

Hófödte a tér, az utca,
Állatkertnek mindkét strucca,
Kéregető medve mancsa
S Don Quijote de la Mancha.

Vasöklömben jár a lapát,
S bár hófelhőn nem süt Nap át,
Amit a Tél rácsűr, rásom
A világra, mind kiásom!

Bár a hó lövegek nagyok,
Én is egyre többen vagyok,
Mert besegít egyik-másik…
Aki magyar, velem ásik!

„Hóvanazmár?! Hóvanazmegírva?! Az átkosban szocializálódottaknak tán még beugrik az utca, a muszka, meg a néger [...], de az efféle arctalan globalista uniformista törekvések a felemelkedő nemzettudat világában eleve kudarcra ítéltettek! Söpörjük el a megszálló fehérséget, és a helyét hintsük be sóval (ízlés szerint)!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az, humán polgártárs, mondja meg ennek a rémhírterjesztő fűzfapoétának, hadd essen ki a petyhüdt kozmopolita markából a hólapát! Mi nem félünk harcolni a hó ellen, mi nem leszünk fehér gyarmat! Nyamvadjanak az igricek és ürüljenek a sótárak! Magyarország hóban teljesít! STOP HÓ!” /Cs. Kálmán ellenhónagy, a Hófalakat Üregsózással Lyukasztó Egység (HÜLYE) olvasztási főparancsnoka/

„Kezemből essen ki ásó,
S fránya hóra hulljon rá só?!”
/F. Endre, költőgigász/

„Uszító, a cellazár is
Duplán kattanjon rád máris!”
/H. Árpád, a Nemzettudatmódosítást Ellenőrző Minisztérium (NEM) csasztuska ügyi szakállamtitkára/

„Üptre, rácsűr, rásom, többen vagyok és ásik?! Költő úr, muszáj volt nyelv- és szlengtani holt terekkel megdobálni ezt az amúgy is hóvaksággal megvert szókupacot?! NEM ENG!” /Q. Tyaütő, a Ragozás Ügyi Hivatal (RÜH) habozásmentes fődöntnöke/

„Amióta jöttél,
Eltelt kábé öt tél.”
/V. Cézár, a költő 2013-as Facebook ismerőse és epigonja/

„A mindennapi valóság talaját csak a hóréteg miatt nem érintő talpú költő arról ír, amiről mindenki más is szeretne, de nem mer. Az egyéni erőfeszítés pátoszának példamutató közösségépítő ereje az olvasót arccal a hólapát felé fordítja. A vers pattogó páros rímekkel masíroz az elkerülhetetlen boldog vég felé. A népies rácsűr és rásom kifejezésekkel a költő a panelproletariátus mellett az egyre elpatópáliasodó parasztságot is meg kívánta szólítani. A mű harci tüze szinte megolvasztja maga körül a télbirodalmi rohamosztagosokra hajazó ellenséges hóember hordákat. Reszkess Tél tábornok, jön Frady Endre!”/F. Técéné S. Timese, a Jeltelen Univerzalitás Hiábavaló Anakronizmusát Költészettel Ostorozó Lap (JUHAKOL) digitális felületének blogszerkesztője/

„Én kaját kéregettem, nem hólepte kínrímeket! Azt hiszem, kénytelen leszek megenni a költőt! Brumm-brumm!” /a kéregető medve/

„Áááááá!!! Egy normálisan működő ország normálisan működő egészségügyi rendszerében a nem normálisan működő Frady Endrék nem terjeszthetnének ilyen szellemi ragályt, mert az elmegyógyintézet zárt osztályának kényszerzubbonya megakadályozná őket ebben! Szegény anyám előbb a hóban elesve ütötte meg a hónalját, majd a vers olvasása miatt a monitorommal sebzett vadállati üvöltés közepette szétvert klaviatúrám kartácsként szétröppenő Ctrl+Alt+Del billentyűi zúzták szét az NDK benzinmotoros hallókészülékét! A költészet Matuska Szilvesztere ismét felrobbantotta a közízlést és kisiklatta a józan észt! Celeb ura fakó!” /P. Róbert, kritikus/

„Amikor Texasban sok hó esik, akkor csak ráordítok a lakosságra, mire ijedtükben kiveri őket a verejték és az így lecsorgó sós lé feloldja a havat. Secperc alatt végzek a téllel.” /Ch. Norris/

Mínuszok

Mikor soká sok a mínusz,
Nincs vízfelület, amin úsz’
Uszály, sirály s tőkés réce,
És a nemzet limbóléce
Alatt átcsúszunk s nem mászunk,
S kézbe fagy az adu ászunk,
Hóemberré merevedve
Náthát kap a jegesmedve,
Nem indul pöccre a Merci,
Űrben farkasordít Berci,
Fázó Napon jégcsap csillog,
Marhát hűt a jelző billog,
Jégpáncélosak a tavak
S lékhorgászt átkoz ott a vak,
Operában rozmár hangol,
Tovább hűl sok hűvös angol,
S after six centuries again
Király lesz a Duna jegén!

„Nem vállalom! Ha véletlenül megcsúszna a hoppmester és elejtené az országalmát, akkor reflexszerűen rávetődnék és az éles jégrögök kiszakíthatnák a szürke mackóalsómat! Ennyit nem ér meg az egész hercehurca!” /Király Gábor, a válogatott előnyugdíjas kapusa/

„Ne kerekítsen, költő úr, ne kerekítsen! Mátyás királyt 1458. január 24-én jegeltették bele a trónba, az meg ugye csak ötszázötvenkilenc éve volt. Ő amúgy ott sem volt, csak a tömegek. Történészni csak pontosan, szépen! Ria, ria, história! Ezt a szaktanácsadást most baráti áron megszámítom 44 ezer plusz ÁFÁ-ért, ami 55 ezer 880, azaz kerekítve 60 ezer. Erzsébet utalványt is elfogadok!” /Dr. Századelő Szilárd, az Átértékelt Múlt Alapítvány történésze és állandó jellegű VIP-páholy tag/

„Első gondolat: jjjajjjjjj mi ez??? Most tényleg lefagytam, mint a windows, kék halál forever... Inkább a mínuszok. Azt se tudom hova kapjam a fejem: 12 különböző kép villan fel, még jó hogy nem vagyok epilepsziás, most rohamot kapnék az tuti. Azon már nem is lepődök meg, hogy 6 sor is van, amit nem is értek mit jelent. Összefoglalva: ’kevés vagy, mint téliszalámiban a hólánc’. Pont így érzek most.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Mínuszból indulunk és szilárdan tartjuk a helyünket. A mélyhűtött betűtészta leveshez most sem csomagoltak szövegkohéziót, csak a páros rímek voltak leakciózva. Jutott a tányérunkra jópár témakör, soronként néha több is: a hadronütköztető ezek szerint orosz gyártmány. Kevesen tudnak a klasszikus tizennyolcsoros műfajból ilyen komplett kis mirelit mikrokozmoszt építeni. Az univerzum összes atomja jégbe fagyott, a kortárs költészet hőmérsékletfüggetlen szürke(állományú) eminenciása számára ez üzemi hőmérséklet. Lendületesen keveri a paklit a puklival, miközben precízen lajstromozza a Duna jégtábláiba merevedett uszadékok teljes spektrumát. Málágyec.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves költő elvtárs! Az igaz, hogy a világűrben mindig farkasordító hideg van, ám mivel nincs farkas, van viszont fűtött űrhajó meg vodka, így senki sem ordít, csak dalol! Idesanyáááám…” /Farkas Bertalan, az első magyar úrhajós/

„Költő polgártárs, maga igencsak feszegeti a nagy nemzeti pofonládát, mert erősen remeg a politikailag veszélyes limbóléc! Királyt vizionál a Duna jegére egy liberálbolsevik bérrettegő?! Ilyen célozgatások és sorok közötti áthallások után ne csodálkozzon, ha a tenyerem akkorát csattan a bal fülén, hogy áthallja a jobbra, maga meg addig csúszik a sorok között, míg fejjel bele nem áll a két üres szektort elválasztó falba!” /Csávás Kálmán vezérőrnagy, az Önfejű Költőket Önfejűtlenítő Rendszerv (ÖKÖR) ideológiai ökle/

„Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer! Nem sétálna odább a légvonatból, fönséges úr? - mondta Hamletnek Polonius; Őrült beszéd, őrült beszéd: és nincs benne rendszer! Huzatot kapott az agyad, te szerencsétlen költészeti kártevő?! - mondom Fradynak én. Persze csak tisztes távolságból, a neten keresztül, és anyámat sem engedem a közelébe, nehogy egy óvatlan író-olvasó találkozón keresztül elkapjon egy agyevő vírustörzset! Verskáosz! Szó, szó, szó… De miért ennyi és miért pont ebben a sorrendben?! Anyám szerint Frady Endre egy dologban hasonlít William Shakespeare-re: egyikük sem dán vízilabdázó!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Imádok télen vízilabdázni, mert szeretem hallgatni, amikor az általam leütközött jéghegy megrian!” /Chuck Norris/

„Megrian, Chuck?! Megrian?! Miért nem akarod megjegyezni a nevemet annak ellenére, hogy együtt szerepeltünk a Ryan közleány megmentése c. filmben?! Bühühü…” /Meg Ryan, amerikai színésznő/

„Jéggé dermedt gondolati kaleidoszkóp szikrázik fel a fagyott költői lélek segélykérő téllírájában, melynek zihálva le-lecsapódó rímpárája önfeledt sorozatlövésként csitti-csattog és önpusztítón zúzza pirruszi porrá az olvasó közönykemény szívpáncélját. Az irodalmilag megjajgatott negatív hőmérséklet ellenére is beleizzadunk a gyötrelmeken át a diadalba torkolló végkifejlet anakronisztikus ürömmámorába. Aki holnapra megtanulja, globálisan felmelegszik a lelke és félévkor eggyel jobb jegyet kap!” /Örömóda Budáné Ürömi Aroma, gimnáziumi magyar-történelem szakos tanár és maszek kürtőskalács árus/

„A globális felmelegedés és a vizelő kutya egylényegűek. Mindkettő megolvasztja a sarki jeget.” /Rottweiler Rezső, romkocsmai filozófus és ebtenyésztő/

Decembernek elején...

Decembernek elején
Húz a cudar delej, én
Pedig kissé rezegek,
S szállnak felém bezzeg!-ek:

„Bezzeg régen hidegebb
Volt és a sok rideg eb
Hót hányt, mert a vizelet
Ívének jég íze lett!”

„Bezzeg a nagy Balaton
Sem csak egy kis falaton
Fagyott be ott Aligán,
Hanem faltól falig ám!”

„Kanyarodó cica tört
Bezzeg el, s ha Ica tőrt
Markolt, keze jegesült,
Mint mirelit gebesült!”

„Ma már nincs, hogy betemet
Nagy hó álló tetemet,
Bezzeg fagytak térdek el
Anno...” ASSZED ÉRDEKEL?!

„Bezzeg régen a költők még igazi költők voltak, akik még tudtak valódi verseket írni, és hófehérek között európaiként az igazat mondták, nem csak a valódit! Olvassa őket, műköltő úr, tanuljon tőlük szorgalmasan! Ha szerencsénk van, addig sem ír!” /Halánték Hubáné Bezzeg Butélia, a Keményfedelű Kacagány című szépirodalmi nosztalgialap kevés olvasóinak egyike/

„Na, gyerekek, a mai órán elemzendő műben a költő a sosemvolt múltat fetisizáló bezzegelés ellen veszi fel a harcot. A vers eleje egyben december eleje is, ám ez mégsem jelenti azt, mintha a vers és a december egylényegű, azaz homo-uzion lenne, de még csak homo-iuzion sem, hiszen még csak nem is hasonlítanak egymásra. A december ugyanis hosszú ugyan, de nyomtalanul elillan, míg ez a poézis bár rövidke, de örökre bennfelejti kéz- és lábnyomát lelkünk halhatatlanokat őrző panteonjának gyorsan kötő cementfalába. Na, ki tudná megmondani, hogy mit gondolt a költő? Hornyák?” /Lelkes Lajosné Cizella Cecília, a Homályfalva Alsói Lovag Szittya Ajtony Gimnázium (HALSZAG) magyar-történelem szakos tanára és hólapátoló idénymunkás/

„Asszed érdekel?!” /Hornyák Hunor, a gimnázium focicsapatának centere és többszörös ifjúsági orvhorgász bajnok/

„Hogy merészelsz így beszélni a tanárnővel?! Ülj le, te… Zsivány! Egyes!” /Dárdai Védőr, a pont abban a pillanatban belépő osztályfőnök és a Halálcsillag Étterem idényszakácsa/

„Rogue One! The New Star Wars Story! Buy your ticket now!” /Coming Soon, amerikai filmproducer/

„Kikérem magamnak a ’bezzeg régen hidegebb volt’ állítást, mintha életemben valaha is 36 Celsius, azaz 96,8 Fahrenheit alá ment volna a hőmérsékletem! Csak a filmvásznon voltam hidegvérű, meg amióta meghaltam! Különben is tiltakozom, hogy fonetikusan és kisbetűvel írják a nevemet, mint a nemecsek ernőét! Az általam vezetett Amerikai Egyesült Államok mégsem egy gittegylet!” /néhai Ronald Reagan, amerikai ex-elnök/

„Gittegyletnek ugyan gittegylet, de mivel én a puszta létemmel mindenkitől megvédem, így szuperhatalomnak tűnik. Nagy mázlijuk, hogy halhatatlan vagyok!” /Chuck Norris/

„Chuck Norrisért már többször is elmentem, de mindig eltörte valamimet!” /a Halál/

„Költő úr, én vizuális alkatú pszichológusként a mellékelt illusztrációhoz szólnék hozzá érdemben. A nagy hidegben kanyarodva ridegen törő macska és a levegőben rúddá fagyott vizelete által megemelt eb ötlete egy alsó tagozatos általános iskolás szintjét idézi, míg a rajz kivitelezése egy középső csoportos óvodásét. Ezek szerint ön szellemileg vagy visszamaradt sok évtizednyit, vagy előreszaladt és már az időskori demencia idült jeleit mutatja. Az ön szabadlábon történő alkotói tevékenysége a magyar elmegyógyintézeti férőhelyek eléggé el nem ítélhető drasztikus csökkentésének a bűne. Sürgősen kezeltesse magát! Várom a szakrendelésemen! Addig is inkább igyon, mint alkosson, mert magának már úgyis mindegy, de nekünk nagyon nem!” /Dr. Borissza Petúrné Bánki Pupilla, a Gyogyósok Országos Gyógyító Intézete (GYOGYI) pszichotraumatológusa/

„Ennek a nem tudom minek a szakszerű kritizálása elől inkább a nekem is alanyi jogon járó évi rendes szabadságomba menekülök. Elemezze ezt a szutykos téli latyaklítát az, akinek két anyja van! Nekem szerencsére csak egy, de anyám szerint ez inkább balszerencse, mert nekem már a kezdetektől akkora arcom volt, hogy ketten talán könnyebben megszültek volna. Most mérges rám, mert szombat este megnéztem az Istenek a fejükre estek ismétlését és ő emiatt nem láthatta az X-Faktort! Na, az a műsor egy krigli csavarlazító kortyolgatása közben nézve majdnem olyan káros az agyra, mint Frady Endre! De csak majdnem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tisztelt Költő úr!
bravo!
bekanyarodtunk a célegyenesbe?
ez már nem egy balladácska Arany-szín zsineggel
Petri Gy-bá készíti Önnek a stokit maga mellett
meglássa Költő úr, ott lesz igazán globális a felmelegedés!
ASSZED ÉRDEKEL –ben már-már korunk és létünk gigantikus szummázata csapódik tűhegyes jégkristályként a pofánkba !!!!!!
bravo, bravo bravo !!!
emelem kalapom XX2-k század költészete előtt
ti – ti –ti – ti … „
/B. Tibor, a költő ex-mérnökkollégája/

Téli pillanat

Nálunk a tél olyan gyatra,
Nincs is, csak egy pillanatra!
Benéz ősz és tavasz között,
Oszt’ hopp, máris elköltözött!

Hol vannak a régi telek,
Mikor minden grund és telek
Hótakaróval volt fedve,
S mézre ráfagyott a medve?!

Karácsonyok nem fehérek,
Jézuskától sít se kérek,
S gyorskorcsolya sincs a listán,
Lucskos sárba fölös is tán!

Mivel fázni úgy szeretek,
Mint a sarkvidéki retek,
Hámsejtjeim örülnének
Hosszabb pillanatú télnek.

„A globális felmelegedés miatt sajnos már nemhogy nem tudunk egy jót fázni, de lassanként elrothadunk az izzadó jegesmedvék verejtékbűzétől és az olvadó rozmárzsírtól!” /a sarkvidéki retek/

„A globális felmelegedésről nem az emberiség tehet, hanem az egyre magasabb hőmérséklet! Fokoznunk kell az ipari termelést, hogy egyre több légkondicionáló berendezés elő- és hadrendbe állításával védjük ki a természet galád hőcsapásait!” /Donald Trump, amerikai elnök/

„Nem igazság, hogy amíg a tavasznak tizenhét pillanata is lehet, addig nekem csak egy! Nemhiába, Stirlitz tudta, hogy melyik sorozatba kell elszerződnie! Ki nem állhatom a Berlinben fondorkodó pénzéhes szovjet kémeket!” /a tél/

„Szeretem a telet, még ha csak oly rövid is, mert ezáltal majdnem minden autósra rá tudunk sózni egy szett téli gumit! Ahogy cégünknek a híres Frady Endre által megfogalmazott szlogenje mondja:
     Gumiba, ha befektet,
     Ritkábban kap defektet!
Már alig várom, hogy brit tudósok kimutassák, hogy nemcsak nyári és téli gumira van szükség egy autóhoz, hanem őszire és tavaszira is! Pörögjön a gazdaság, dagadjon a pénztárca!” /Fékpofa Félix, az Univerzális Gumi- Alufelni- és Tengely- Szerviz (UGATSZ) tulajdonosa/

„A tél idén december 17. délelőtt 08:47:12-re esik?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú, humán úr, az nem lenne jó, mert december 17-e idén szombatra esik, így pont szabadidőmben lennék kénytelen észlelni! Ráadásul hajnali háromnegyed kilenckor! Brrr!!!” /Winter Winnetou, a Télészlelő Szakszervezet (TSZ) elnöke/

„Minek kell azért az egyetlen télpillanatért évente öthónapnyi téli időszámítást tartani?! Ezért essek ki átlag félévente a bioritmusomból?! Skandalum! Követelem az örökös nyári időszámítás bevezetését és az azonnali időzónaváltást! Kelet-Európához akarok tartozni! Mert megérdemlem!” /Ló Reál, kenőcskészítő kisiparos és a Nyári Időszámítást Kis Hazánknak Azonnal Jogerősen (NYIKHAJ) kenőpénztárosa/

„A költőt a veretes korokon átívelő ihletett pillanatlátásai kiragadják az őt meg nem értő percemberek szürke kavalkádjából és örökzöld piedesztálok éteri magasába heroizálják. A társadalmi langymeleg pocsolyalétből a hófehér tél hűsébe vágyódás poézisbe fagyott emlékműve kristálytiszta jégcsapként ragyog a világirodalom egén. Aki csütörtökre kívülről megtanulja, annak az Anyám tyúkját már nem kell.” /Jégkása Jenőné Jajdejó Juharka, a rákosrittyentői Rügy Ödön Gimnázium (RÖG) magyartanára és maszek piedesztálkertész/

„Frady Endre költészetének rám hatásáról csak annyit mondanék, hogy már régóta árgus szemekkel figyelem és követem, de sajnos annyira izgága, hogy egy pillanatra sem marad a célkeresztben! Anyám szerint, ha Frady Endre puszta léte miatti bánatomat tömény szeszbe fojtanám, akkor alkoholistaként egy idő után talán pont úgy remegne a puskát tartó kezem, ahogy ez az elmehacker átokfajzat, ez az agysejtirtó gumiceleb izeg-forog, és végre eltalálnám azt a túlhidratált vízfejét! Ki a szellemi hidroglóbuszokkal a világegyetemről!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban két dolog nincs: tél és félnivalóm.” /Chuck Norris/

Február

Elvileg ez téli hónap,
Mégis elég híg a leve,
Bár nincs benne oly forró nap,
Mitől boldog, aki teve.

Hűs hó helyett eső hullik,
Elbágyaszt a langyos pára,
Színig telik ürge- s nyúl-lik,
S kupacnyi sár Déva vára.

Februárig nem tart e tél,
Egyből nyár veszi át helyét,
S télvéget nagy hő-kés metél
Keserűn, mint csoki, mely ét?

Izzad biz’ az időjárás,
Verítékem másfél icce!
Sírt az egyre hosszabb nyár ás,
Felmelegszünk globalice!

„Ne nyafogjon, költő úr! Örüljön, hogy a hasára süt a Nap! Nálunk itt az Északi-sarkon bezzeg olyan hideg van, hogy a jegesmedve eltörik a kanyarban! Állítólag a Déli-sarok még ennél is rosszabb, mert ott ráadásul mindenki fejjel lefelé lóg, de nem tud leesni, mert a talpa odafagyott a sarki jégmezőhöz.” /Srigg Tlomkor Hibrix, eszkimó jég-gáz szerelő/

„Mit vinyolog, maga pötymögős pojéta pótlék! Hájszen nem megaszongya a bőcsesség, hogy ’Január, február, itt a nyár’?! Na, ugye, hinnye! Úgyhogy ne möhönyöljön kend, meg ne picsmákoljon, hanem durálja neki magát nekijje a higyergának, oszt’ indulhat a romogyinga!” /özv. Lapcsánkai Livárgyné Csumugli Csovalka, nyugdíjas nótafa és torcsmándli készítő/

„Aggasztó jel, hogy már az üregi nyulak is úszósapkában közlekednek! Lehet, hogy elő kell vennem a híres ősöm szerszámosládáját és neki kell állnom építkezni! Csak nehogy bekasztlizzanak a rendőrök engedély nélküli emberiségmentés bűntettének alapos gyanújával!” /ifj. Bárkás Noé, balneológus és amatőr hajóács/

„A meteorológiai bérfanyalgásnak ezt az agyzsibbasztó és nemzettest mételyező szintjét látva jogosnak érezzük a halálbüntetés visszaállítására irányuló népakarat nemzeti konzultációra történő bocsájtását! Döntsük a tőkére a költőket! Legyenek fejetlenek is az agyatlanok! Ehunnia az ehunniaiaké!” /vitéz Vereckei Vérgőz Vendel, az Állami Vérszerződéssy Hivatal (ÁVH) üzemi lovagtanácsának elnöke/

„Frady Endre, a globális felmelegedés-líra másik vezéralakja (az egyik Sir William Watermelon Weatherforecast) ismét a téma súlyosságának megfelelő könnyed keresztrímekben vágja játékos önfeledtséggel arcunkba a kikerülhetetlenül tragikus véget. Igazi képzavarokban fürdőző pajkos haláltáncvers!” /Dr. Gőz Gézáné Sarkijég Sarolta, a Zsírbő Tevepúp c. zöldirodalmi magazin gyorsan bomló környezetbarát papírjának anyagbeszerzője/

„Yes, I am the one of, ofn’t I?” /Sir William Watermelon Weatherforecast, az egyik/

„Micsoda?! Ofn’t I?! Ki volt az angoltanárod, te szerencsétlen gügye lord?! Valami idióta brit tudós, mi?! Leülni! Egyes alá!!!” /Títájm Titanilla, a The English Weather nyelviskola és a Matuska Szilveszter Építőipari Szakközépiskola angoltanára/

„Mi ez az elmeklopfoló, agydorongoló szellemi bunkósbot?! Ha az időjárás pár fokkal eltér az ilyenkor megszokottól, már meg kell öklendeztetni a gyanútlan olvasókat?! Anyám szerint fel kéne lélegeznem, mert ilyen enyhe télvég mellett a költőket könnyebben elkapja az influenza. De mi van akkor, ha a Frady Endre versek génmanipulálják az erre immunis vírustörzseket, miáltal a betegség egyik mellékhatásaként az áldozatok Frady Endre szerűvé válnak?! Mi lesz, ha anyámmal sétálunk az utcán és mindenhonnan mutáns Frady Endrék köhögik és tüsszögik ránk a verseiket?! Rémálom! Remélem, csak rosszat álmodtam, mert túl nagy volt a Kisbig menü!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szegény magyarok, csőstül jön rátok a baj: taxisblokád, fonódó villamos, olimpiai pályázat és Frady Endre versek… Balsors akit régen tép… Csák Nóri nagyanyám sokat mesélt arról, hogy ti mindig milyen szerencsétlenek vagytok. A globális felmelegedés miatt viszont ne aggódjatok! Ha olvad a sarki jégsapka, kiugrom a világűrbe, beszippantom a tüdőmbe a -273°C-os vákuumot, majd a Földre visszahuppanva kifújom. Csak arra kell vigyáznom, nehogy új jégkorszak legyen! /Chuck Norris/

Gagyi tél

Februárban se hullt a hó!
Hogy lehet egy tél ily tahó?!
Mikor lesz jég, talán nyáron?!
Lődd a telet Gábor Áron!

Gábor Áron, lődd a telet,
Zúdíts gyomrába egy nyelet
Rezes ágyúgolyó pürét,
Mivel nincs fehér színű rét!

Télen nincsen rét, mi fehér?!
Külországi hóér’, csehér’,
Vagy osztrákér’ menjek el én
Kétezer tizennégy telén?!

Kétezer tizennégy talán
Nem érdemli meg a csalán
Csípősségű hideg telet?!
Fújj nekünk új szelet, Kelet!

„Új szél?! Kelet?! Politizálgatunk, költő elvtárs, ironizálgatunk? Vigyázni kéne, mert Táncsics börtöne már 166 éve üresen vár egy újabb bajkeverőre! Aki disznók közé keveredik, annak könnyen korpás lesz ám a haja! Most tart egy pár évtized önkéntes szilenciumot és akkor nem lesz dádá. Értve vagyok?!” /Csávás Kálmán, terror elhárítási alezredes és pofonügyi főelőadó/

„Hagyjanak már békén halottnak lenni! A rézágyúm is fel van virágozva, nem fogom ezt a szép dekorációt tönkretenni holmi agyatlan lövöldözéssel! Ez az osztrák elnyomás sokat satnyított ezen a népen, mert nekünk még Petőfink volt, ezeknek meg már csak ez a selejtes Frady Endre jutott. Ehhez szívesen hozzávágnék egy tűzparancsolatos kőtáblát!” /Gábor Áron, néhai rézágyúöntő/

„Nana, Gábor úr, nana! Nem is lenne nekünk olyan rossz egy ilyen osztrák elnyomás. Osztrák munkahelyek, osztrák árak, osztrák bérek, osztrák rend… Hej, de szép is lenne újra a Monarchiában vergődni!” /Csóró Csegő, középiskolai német-történelem szakos tanár és szállodai éjszakai portás/

„A páros rímek páratlan élménye, a hótlan hóravágyás, a Nyugat által az orosz medve szőrös mancsai elé dobott és ott leágyúzott rézágyús hős emlékezetén tipró Kelet imádat, valamint a globális felmelegedés olyan esztétikai eleggyé gyúrja, gyömöszöli, sőt már-már dagonyázza ezt a februári meteorológiai mélylírát, mely a világirodalomban ritkább, mint korán reggel karón rikkantó fehér varjú. Hiába, tahó télnek híg a leve!” /Töttyös Tihamérné Sóhaj Skolasztika, köz-könyvtáros és amatőr világirodalmi nagyágyú/

„Tahó?! Nem a tél a tahó, hanem én, hogy óvatlanul ezt az új Frady förmedvényt is elolvastam! Mea culpa, mea maxima culpa! Anyám szerint nem kéne olyannyira szigorúnak lennem magamhoz, hogy kalapáccsal ütlegelem a satuba szorított nyelvemet és százas szöggel szurkálom a szemgolyómat, de hát mit tudja ő, hogy milyen az, amikor egy igazi férfi teljes lelkéből szenved? Satupadra minden Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, fájó kritikus/

„Most nem érek rá kommentezni, mert épp egy feldíszítendő rézágyúba verek be százas szögeket a szemgolyómmal.” /Chuck Norris/

„Aú! Jaj! Ez fáj!” /a rézágyú/

Hószálling

Immár a hó úgy szálling,
Hogy nem elég egy szál ing.

Késleltetett tél

Télmanó, amiben hittél,
Megdőlt, hiszen nincsen itt tél!
Tíz fokos a kánikula,
S izzad anyám mindkét nyula,
Eufrozina és Sára,
S esik a hólapát ára!

Bárcsak már a hó is esne!
Télmanó, most légy szíves ne
Hibázz, sok hó hulljon le, sőt
Küldj rá fagyos-jeges esőt!
Sufnimban vannak az átok
Eladatlan hólapátok!

Télmanó, a hó még ma kell,
Hólapátot hadd adjak el!
Holnap felkopik az állam,
Akkor majd a Magyar Állam
Engem közmunkássá avat,
S ingyér’ lapátolok havat.

„Hahaha! Ha még akkor se lesz hó, amikor már közmunkán tengődsz, majd a kutyagumit fogod ötven ropiért szakmányban lapátolni a nyóckerben a járdáról!” /Sajt Emil, tömbházfelügyelő/

„Csak belekeveri a végére a politikát, csak belekeveri! Emiatt a vége NEM ENG.! A többi része meg a színvonala, illetve annak hiánya miatt szintén NEM ENG.! Holnap küldje be a szüleit és a költői engedélyét! Na, addig is hüccs ki!” /Drabál Dömény, főcenzor/

„Télmanó így, Télmanó úgy?! Nem vagyok a csicskásod! Ne kend rám a nyomorodat, te szerencsétlen!” /Télmanó/

„Ez az! Kapják csak meg a magukét és nyomorogjanak a dolgozó nép színvonalán ezek a vérszívó, a proletariátuson élősködő imperialista, monopolkapitalista nyugatbérenc hólapát készítő kisiparosok!” /Gőz Jenő, betanított OKJ-s vattacukor-hegesztő/

„Minden legyen az, ami! A krumplileves legyen krumplileves, a hideg tél pedig legyen hideg tél, elvtársak!” /Kádár János/

„Mi ez a genny az irodalom testén?! Mi ez a fertelmes kelés?! Nem elég, hogy nincs se tél, se hó, ez a bekadarkázott csehó-tahó mindezt még tizennyolc soron keresztül ragozza is! Ha az én anyámnak lenne két izzadó nyula, az egyiket biztos ráuszítanám a költőre, hogy harapja el a torkát. Anyám szerint, ahogy engem elnéz, mind a kettőt.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Télen kell-e a hó és egyáltalán kell-e a tél? Ám ha már van tél és esetleg van hó is, akkor azt el kell-e lapátolni? Ha igen, akkor mikor, kinek és hova? Maszekban, vagy közmunkában? Közbeszerzésben megemelt áron elnyerve és tökmagért kiadva, vagy kalákában izomból? Kinek érdeke, hogy ne télen legyen a hó? Tavasszal lesz? Spontán hó lesz, vagy speciális választási hó? Mire lesz elég ennyi hó? He? Nehéz a válaszadás, főleg, ha az embert hólapáttal kergetik a felhergelt közmunkások! Védj meg, Magyar Állam!” /Török Gábor, politikai elemző/

„Ki szólít, hogy mi van MÁ’?!” /Magyar Állam/