(Ő szült le, és ő, ki temet)
Mindazt, mit a labor rám mért:
Véremet s vizeletemet!
Pénzemet (nagy mázli!) nem kő’!
Ingyér’ van, ha dobok TAJ-t ék
Alakban, s nem marad szemkő
Szobron száraz: dől könnytajték!
Laborvécén sok a bogár
(Mindegyikük lába ízelt,
S zúdulnak, mint csontra dog ár…),
Aki magyar, köztük vizelt.
Fél egészség - ingyen labor!
Remélem, hogy másik felet
Az ad (s koccintódhat a bor!):
Negatív az összes lelet!
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: A harmadik (bogaras) versszak csupán a költői szabad(os)sággal való (vissza)élés eredménye. /a főszerk./
„Hé, költő úr, ne terjesszen rémhíreket, mert akkora pofont kap, hogy az átszakított válaszfalak mögötti vasbeton tűzfal adja a másikat! A mi rendelőnk olyan tiszta, hogy enni lehet a padlóról! Sokan esznek is! Momentán épp a csótányok…” /Brünhilda Butélia, feketeöves főnővér/
„A költő úr a vele folytatott másfél órás intenzív beszélgetés végeredményeképpen töredelmesen beismerte, hogy az orvosi renedlő laboratóriumában nem látott egyetlen bogarat sem, mindössze saját bogarasságának a visszatükröződését vetette papírra. Ugyanazzal a lendülettel bevallotta a Kennedy gyilkosságot, a Budapest Sportcsarnok felgyújtását és az előre odakészített úszó jéghegy Titanic elé lökését is. Kérjük a családtagokat, rokonokat, barátokat és ismerősöket, hogy a költő urat jelenleg ne látogassák, mert úgysem ismernék fel, annyira össze- és megtört a bűnei súlya alatt!” /Csávás Kálmán ökölnagy, a Költőket Orvostanilag Kérdezgető Intézet (KOKI) sziklaszilárd szellemi szintfelmérője/
„Én bízom abban, hogy nem történt bajuk a bogaraknak, amik lehet, hogy nem is bogarak, de mindenképpen rovarok. Szörnyű, hogy véletlenül, vagy szándékosan néhányat eltaposnak. A sérülteket rögtön el kéne látni. Bekötni a sebzést, gipszbe rakni a törött, kificamodott, megrándult, meghúzódott ízelt lábaikat. Ilyen légkörben előfordulhat ájulás, eszméletvesztés, aminek hatásos ellenszere a szájból szájba lélegeztetés. Valószínű, hogy védett élőlények, amiknek a bántása, idegesítése bűntett. Nem kéne állat menhelyre vinni őket? Néhány gyengéd szó megnyugtató lenne számukra és biztos, hogy táncra perdülnének, ha meghallják, hogy negatív az összes lelet!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legrovarbarátabb kommentelője/
„Nyuggerapó, örök hála,
Hogy megvéd, míg rajtunk áll a
Vizelgető költők hada!
Tiltsa el őket a Wada!”
/Csúti Csóti, az Állami Csótánybarát Kitinpáncél Aranyozó Pondrók Országos Csoportja (ÁCSKAPOCS) reccsenthetetlen rovarbogara és csasztuskás csápfőnöke/
„Mi van, költő úr, agyára ment a koleszterin?! Agyhúgyköves a koponyaalapi murugya?! Bogaras ember bogaras vizeldében?! Összenőtt, ami összetartozik?! Gyanakodott a Wada, hogy tiltott ajzószerek segítségével költ?! Te jó ég, miket költene, ha még nem is doppingolna?!” /Venividivici Vendetta, véreskezű vándorigric valamint vér- és vizelettanúvédelmi vezérürüpiláfdíler/
„Gyanúnk igazolásaképp megszereztünk egy verset (???), amit a költő tisztán (???), azaz szertelenül írt:
Potyka, potyka, parti potyka,
Csuka rúgta macska mocska,
Parti fecske, kerti kecske,
Tévében, hej Fradi meccske,
Pici paci, lócska lucska,
Kacska kacsa, recski rocska,
Itt a vécske, fuss el vécske!
Ebből azért érződik, hogy egy, bár szekunder szégyenérzetűen blőd, de négy versszakon át keresztrímes bármihez, sőt akármihez, nyilvánvalóan szüksége volt valami tiltott segédanyagra! Csavarlazítóban oldott csótányagyra gyanakszunk.” /Dr. Wad Wid, a Wada Wér- és Wizeletügyi Wizsgálóbiztosa/
„Költő úr, látott maga már vér- és/vagy vizeletleletet?! Az nem negatív vagy pozitív, hanem azt mutatja, hogy a maga értékei bizonyos határértékek között normálisak-e! Felmerül persze a kérdés, hogy magának miért pont a vér és a vizelet értékei lennének normálisak! Idióta! NEM ENG.!” /Dr. Bilirubin Birsalma, a Gyógyászati Apokalipsziseket Gyűjtő Antológia (GYAGYA) vizeletvezérelt validátora/
„**************************************************************” /a lelet/
„Sajnos ebben az országban az egészségügy betegebb, mint az ápoltak, ezért a negatív lelet orvosnak is, betegnek is kincs. Ha pozitív, akkor meg a beteg kincse lesz az orvosé, a magánrendelésen...” /M. András, a költő legállandóbb és legszepszisesebb legszkeptikusabb kommentelője/
„eM úr, a negatív lelet
Üzen, élek még pár telet.
Ha pedig pozitív lenne,
Nem lehetek biztos benne.
Pont fordított előjelek
Jelzik, mik az előjelek!”
/Dr. Plusz Praliné Mínusz Melankólia, a Nyögvenyelős Előjel Kalkulációs Központ (NYEKK) koordinátarendszergazdasszonya/
„Nem akarok indiszkrét lenni, költő úr, de nem véletlenül a rólam elnevezett témakörben lett vizsgálat alá vonva? Csak nem ült maga is túl sokat egynémely rázkódó versenyautóban, ami még a kőszemet is kirázza a kőszoborból?” /Alain Prost alias Prost tata, négyszeres Forma 1-es világbajnok francia autóversenyző/
„Frady tata és Prost tata, maguk súlyosan tévelyegnek, amikor keverik a kőszemet a szemkővel! Utóbbi olyan, mint a vesekő és az epekő, csak a szemgolyóban, míg az előbbivel a kőszobor szokott nézni, már amelyik kőszobor képes rá. Brit tudósok szerint, mivel a kőszobrok általában pont úgy le vannak dermedve, mint a bambán bámuló krokodilok, ergo nyilván ők is bambán bámulnak. Quod erat demonstrandum. Az ítélet: megkövezés!” /Dr. Ákóisz Igor, a hóhérmunkanélküliség felszámolója és a halálbüntetés mindenértesítője/
„Jól csak a kőszívével lát a kőember. Ami igazán lényeges, az a kőszemnek láthatatlan.” /A kis kőherceg/
„Ne tölts órákat a laborban! Ora et labora!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Leoncio/
„Fordítva ült föl a lóra?!
Dokiknak nincs laboróra?!
- Így kapjon diplomát a Ház! -
- Kari dékán bruhahaház…”
/Dr. Jaszkari Jenő, kari dékán és lábi gombaszakértő/
„A szenvedő költők és a modern orvostudomány halmazának szépirodalmi metszete mintegy leképzése az Európa és Ázsia közé ragadt légypiszoknyi ország három tenger általi mosásban összement egójának. Bár a túlfújt vízfejű állam gigaadóinak árnyékában szinte minden szociális juttatás ingyen van – sőt egyeseknek még ingyenesebben – azért a túlélésért nem árt a gatyát is ráfizetni mindannak a gyógyítására, ami már amúgy is kilógott belőle. A költő az életképzavarok sokaságával teszi plasztikussá a mindannyiunk alatt ketyegő bombát, melynek mentális detonációja pszichoszomatikusan determinált. A bogarakkal telt pszichedelikus szakadék fölött a semmi gyökerébe kapaszkodó emberiség kémcsőbe izgult vizelete a torz mosolyba fagyott vérgőz miazmás metaforája. Ilyen keresztrímes mélységeket eddig csak a nagy Szlapcsánkai Szömörcz tudott papírra vetni a közvetlenül a halála előtti metálszürke korszakában. Frady Endre előtt nagy jövő áll az emberiség végső kipusztulása előtti utolsó percekben! Utána már csak a csótányok olvashatják, de ők amúgy is mindent kibírnak! Kocsmárosné, katarzist ide, de rögvest!” /Duhaj Csuhaj, a Lírába Aszalt Balladákat Ormótlanító Réteglap (LABOR) mámoros mélylélektanásza/
„Közvetlenül a halálom előtt, mi?! De hiszen még élek! Igaz, hogy épp egy taktapölöskei felhőkarcoló tetejéről zuhanoooooo…” /néhai Szlapcsánkai Szömörcz, a világirodalom verifikációs vezérfonala és vonatvezető a Velence – Velencefürdő vasútvonalon/
„Toccs! Jaj! Fújj!” /taktapölöskei térkövezett köztér/
„Ó, anyám, mit vétettél, hogy abban a tudatban kell töltened az örökkévalóságot, hogy a te drága fiacskádnak a megátalkodott mentális bűzborz Frady Endre kortársaként kell végigszenvednie az életét?! Hogy lehet képes valaki irodalmilag közhírré tétetni a vizeletleletét?! Most megint úgy összefradyendréződtem, ahogy összeszlapcsánkaiszömörczöződött a taktapölöskei térkövezett köztér! Szent Anyám, küldj egy vadonatúj mennyei mosóport, ami kihozza a lelkemből a rám száradt makacs fradyendre szennyeződéseket és megszünteti a verslábszagot is!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én egyszer elmentem vizelni egy laborba, de olyan bő volt a sugaram, hogy az egész orvosi rendelő bemosódott a 150 kilométerre lévő óceánba.” /Chuck Norris/
