A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Stirlitz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Stirlitz. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 16., kedd

Kémhatás

Mata Hari kémhatása
Se nem lúgos, se nem savas.
Ebbe jó, ha beleás a
Költő, ki szívós, mint a vas.

Utánajár, sokat kutat,
S leleplezi: „Nagyné, ni, kém!
Mutat hadititkos utat,
Melyről nem tud nagynénikém!”

Álneve Nagyné Kiss Márja,
S kémként emígy hat a Mari,
Ám a végén bilincs várja,
Mert lebukik Mata Hari.

Vallatáskor lúgok, savak
Kémre hatnak s vegyész tata,
Ki most hóhér, kérdez, s a vak
Cellatárs szól: „Oldódsz, Mata!”

Csikorgatott fogak vásnak
Olvastán annak, mi fönti,
S verse eme kémhatásnak
Puzsért agyvérzésbe dönti.

megzenésítve és eldalolva: https://www.youtube.com/shorts/FZtkRvr-7c4

„Mata Hari, eredeti nevén: Margaretha Geertruida Zelle (Leeuwarden, 1876. augusztus 7. – Vincennes, 1917. október 15.) fríz származású holland bártáncosnő, akit a francia hadbíróság 1917-ben a Német Birodalom javára végzett kémkedés (valószínűleg koholt) vádjában bűnösnek találta és kivégezték.” /Wikipédia Winnetou, wéleménywezér/

„Egy kém hatása a világra akkor is nagy lehet, ha sose volt kém, ahogy én sem, hiszen 84 évvel a golyó általi halálom után hivatalosan is rehabilitáltak. Sokra megyek vele!” /néhai Mata Hari/

„Ez a vers olyan, mintha egy keresztrejtvény, egy kémiapéldatár és egy rosszul titkolt kémregény összeütközött volna egy nyelvi gyorsforgalmi úton. A „kémhatás” szó kettős jelentésének kifacsarása már önmagában is olyan elszánt szóvicc-akrobatika, amely előtt még a józan ész is tisztelettel hátrál egy lépést.
Frady Endre itt nem egyszerűen rímet farag: ipari mennyiségben állít elő nyelvi reakciókat. A Mata Hari–kémhatás–sav-lúg tengely körül úgy kavarja a szójátékokat, mint vegyész a lombikban a robbanásveszélyes elegyet. A végeredmény pedig valóban maró kémhatású: az olvasó vagy felnevet, vagy fogcsikorgatva keresi a semlegesítő oldatot.
A zárósor különösen veszélyes anyag: nemcsak önironikus, hanem előre diagnosztizálja a kritikus várható egészségügyi állapotát is. Egy biztos: ezt a verset nem lehet közömbösen olvasni – legfeljebb védőszemüvegben.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

Ha egy kém nem vigyáz a savaira, akkor avokádóval lúgosítandó. Ahogy a fentebb nyilvánvalóan megbuggyanni látszó költő savaival éljek:
          Lúgosít az avokádó,
          Így nem leszel sav okádó.
Ezért nem szabad nyilvánosságra hozni az ügynöklistákat, hogy ne tudja meg az ellenség, hogy ki kém, ki nem kém!” /Lúg Szkájvóker, az Olcsósított Kémhálózati Játszóház (OKJ) képzett kémikusa/

„A vers kémhatása nagyjából olyan, mintha Frady Endre egy laborban összekeverné a Mata Harit, a nagynénit és a szervetlen kémiát, majd mindezt ráborítaná a magyar lírára: sistereg, fröcsög, és közben olyan szagokat áraszt, amelyektől a művelt olvasó pH‑papírért kapkod.
A szöveg maga a fradyendrésen csálé kémfilmes paródia, ahol a rímek úgy csattannak, mint a rosszul tárolt savas oldatok. A Mata Hari–Nagyné–Mari háromszög olyan erővel csúszik egymásba, hogy a narratíva már a második versszaknál oldódni kezd, a harmadiknál pedig teljesen felhabzik. A „vegyész tata” és a „vak cellatárs” pedig olyan mellékszereplők, akik mintha egy félresikerült kémregény lábjegyzetéből szöktek volna át.
A zárlatban a költő önreflexíven jelzi, hogy a mű Puzsért agyvérzésbe dönti — és ez az egyetlen sor, amelyet még a legszigorúbb kritikus is hitelesnek érez. A vers ugyanis tényleg olyan, mint egy túltöltött lombik: nem szép, nem elegáns, de látványosan és harsányan robban.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A saját nagynénikéjével szórakozzon, költő úr, ne az én tisztességben megőszített nevemmel! Ha ezt a szégyent szegény uram megérhette volna, most biztosan belehalna!” /özv. Nagyné Kiss Mária, kisnyugdíjas márianosztrai börtönőrnő/

„Te Mari, tényleg te voltál a Mata Hari, és velem csak álnéven éltél, hogy ne kelts gyanút, amikor hastáncolsz a börtönszínpadon?!” /néhai Nagy II. Béla, a márianosztrai börtönválogatott centerhalfja/

„Miért Mata Hari a főszereplője ennek a versnek, aki nem is volt igazi kém, miért nem én, aki végig kém voltam, a tavasz mind a tizenhét pillanatában, he, költő elvtárs, he?!” /Makszim Makszimovics Iszajev ezredes, alias Max Ott von Stirlitz SS-Standartenführer, alias Vjacseszlav Tyihonov (1928-2009) szovjet színművész, magyar hangja Bitskey Tibor (1929-2015) magyar színművész/

„Frady Endre ismét hozza a tőle megszokott, gátlástalanul zseniális formáját: a Kémhatás egy igazi irodalmi sav-bázis reakció, amely pont ott mar, ahol a legjobban fáj – a rekeszizmoknál.
A mű legnagyobb bravúrja a zseniálisan fárasztó nyelvi lelemény. Frady a „kémhatás” kémiáját és Mata Hari „kémi tevékenységét” (kém-hatás) olyan gátlástalanul mossa össze, ami egyszerre bűbájosan bugyuta és technikailag bravúros. A „Nagyné, ni, kém!” -> „nagynénikém” ollórejtvény-szerű szóvicce konkrétan fegyverviselési engedélyért kiált. Miért működik a vers?
- Kémiai egyensúly: A lúgos humor és a savas irónia tökéletes keveréke, bár a pH-értéke egyértelműen a toxikus tartomány felé hajlik.
- A zseniális finálé: Az utolsó strófa önreflexív zsenialitása (a Puzsér-vonal) felteszi az i-re a pontot. Frady pontosan tudja, mit művel a magaskultúrával, és büszkén vállalja a kulturális terrorizmust.
Végszó: Ez a vers nem irodalmi Nobel-díjra hajt, hanem egy kiadós agyvérzésre. Ha a kortárs költészet egy steril laboratórium lenne, Frady Endre lenne a diák, aki poénból összeönti a sósavat a nátrium-hidroxiddal, miközben a képedbe röhög. Káros az egészségre, de képtelenség letenni. 10/10-es pusztítás.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Mi ez a… ááááááááááááááááááááááá… vérzik az agyam… ááááááááááááááááááááá… dőlök… áááááááááááááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus állapotú kritikus/

2022. február 4., péntek

Tavaszjöttke

Rügyezik a miabánat,
Csicsereg már fenn a fán a t-
-engelice minden fia;
Sok madár, kész zajmaffia!

Hójelmezét zöldre kicser-
-éli most a kerti csicser-
-iborsó s egy giga lepkény-
-i folton a csigarepkény.

Illan mackó téli álma,
Barlang előtt bután áll ma.
Tavaszi széltől e medve
Izzad; árad pórusnedve.

Érkezik az első fecske;
Nyárhoz egy még kevésecske,
Ám ha slepp is jön a tanyár-
-a, akkor beköszönt a nyár.

Tavasz apró, nem egy USA,
S kisebbségi komplexusa
Lett, mi présben tél s nyár között
Eklatánsan kiütközött.

„Nem csodálkozom szegény tavaszon! Télen az emberek telelnek, síelnek, szánkóznak, hóembert építenek; nyáron nyaralnak, fürdenek, napoznak, vízisíelnek… De tavasszal nem tavaszolnak és ősszel sem őszölnek! Maximum őszülnek, de az évszakfüggetlen! Mi csak mellékévszakok vagyunk a főévszakok közé bepréselve, helykitöltésnek jobb híján! Csoda-e, ha pszichológiai zavaraink lesznek attól, hogy minket senki sem szeret?! Engem ráadásul még az iskolakezdés miatt is utálnak a gyerekek! Brühühü!” /az ősz/

„Medvének süt Nap rá hasár-
-a, amitől mélyül a sár!
Minden olvad, szutykos, ragad…
Tavasz, lőjed főbe magad!”
/Február Fridolin főhadnagy, Tél tábornok kárörvendő klapancia készítője/

„A vers megszakadó sorai, következő sorban folytatódó szavai tökéletesen szemléltetik a tegnapelőtti (2022.02.02 szerdai) veszprémi időjárást. A napsütést néha eső, néha hódara, a hódarát eső, a délutáni esőt szivárvány, azt pedig szél szakította meg. Szegény medvék nem tudták, kibújjanak, vagy bebújjanak, csak bambán álltak a küszöbön. ahogy a küszöbön áll a jó idő is, egy enyhe február képében, ám a március még bekeményíthet...” /M. András, a költő legállandóbb és legmeteorológusabb olvasója/

„Hűs szél fújja Veszprémet?
Okos, aki vesz prémet!”
/Irha Igor, OKJ-s képzett szűcs és cobolyprém díler/

„Barlangja bár kőszoba,
Időjárást kiszabó
Hely a medve küszöbe.”
/Kőpapírolló Kösztöny, az M. András által magát megszólítva érző szerencsejáték-függő kancsal-rímtechnológus/

„Annak a hatalmas szivárványnak az Uráltól a Lajtáig ért az íve! Ahogy a magát nagy magyarnak tartó barguzini orosz költő, Alekszander Petrovics megfogalmazta méltatlanul elfeledett kétsorosában:
          Nem volt immár sivár Ványa
          Léte, mert volt szivárványa.
Éljen a vodkanaranccsal megöntözött szovjet-magyar örök versbarátság!”
/Vlagyimir Putyin, a magyar nép megbonthatatlan nagy testvére/

„Bormann nem is sejtette, hogy a tengelice nem keverendő össze a tengeralattjárókat is kikémlelő berlini orosz ügynökkel, mert az előbbi fedőneve stiglic, az utóbbié Stirlitz. Bár mindkettőjük tavaszának volt legalább tizenhét pillanata, előbbi se megszemélyesítővel, se magyar hanggal nem rendelkezett, míg utóbbinak kijutott mindkettő: Vjacseszlav Tyihonov és Bitskey Tibor. Ugye milyen igazságtalan az élet, miközben az idő soha-soha meg nem áll és az órák róják szüntelen az útjukat? – gondolta Stirlitz.” /Both Béla, a narrátor magyar hangja/

„Igaza van költő úr, egy fecske nem csinál le minden nyaralót, még nagyon erős hasmenés esetén sem!” /özv. Guanó Gézáné Trágyahordó Trauma, a vízparti nyugdíjas madárszéklet takarítónő/

„’Rügyezik a miabánat?’ Borzas RAPkény-szerben sem tudott ilyet Geszti Péter összecsapni – max. csak a két kezét, majd széttárni: költői a kérdés?” /Dr. Ház - Juniorkonyha-díjas iBorsó/

„Tudja Lujza, Gizi, Eszti,
Ily rímekben király Geszti,
Rímpárokat meghegeszti!
Oda se néz, pörög agya,
S Fradyt veri irigy ragya,
Mert ugyebár űbergyagya!”
/nemecsek erna, a Pál Utcai Lányok Intézete (PULI) és a Gesztit Imádó Tarkatekintetű Tinédzserek Elmefickándozásban Gyönyörködő Lelkileg Elemelkedett Társasága (GITTEGYLET) einstandolt szemceruzáinak hiányfelelőse/

„Nagyon szeretem a Tavaszt, de lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok!” /Príma Vera, reneszánsz ember és aloévera díler/

„Frady Endre, az enjambement koronázatlan királya ismét odatette magát, ahol előzőleg valaki más volt, de elmenekült a költő bukolikus költészetének hagymás tokaszalonnás tavaszi tekercs szagélménye elől. Igazi juhhónaljzsírillatú pásztoridill!” /Nyájas Nyihámor, az Enjambement Gyártó Költészeti Egyesület (EGYKE) félikertornya/

„Mi ez a bárgyún gügyögő izzadt medveverítékpatak csobogást imitáló szellemi szennylézuhatag?! Csigarepkény, ó anyám, csigarepkény?! Miért véget nem érő lény ez a véglény?! Örökkévalóságnak tűnik minden egyes sora, mire a szegény kétkezi megélhetési kritikus elvergődik a tökéletesen értelmetlen betűsor egyik végétől a másikig! Eklatánsan ki vagyok ütközve!!!” /Puzsér Róbert, kétkezi megélhetési kritikus/

„Itt Texasban tavasszal sok a tornádó, azaz a pusztító erejű viharos forgószél. Ezt a meteorológusok az éghajlati zónák keveredésével magyarázzák, én viszont a pörgőrúgás edzésem előtt megevett chilis babbal.” /Chuck Norris/